[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 1.12.2005 COM(2005) 629 végleges FEHÉR KÖNYV a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005-2010) {SEC(2005) 1574} TARTALOMJEGYZÉK ÁTTEKINTÉS: BEVEZETÉS / CÉLKITŰZÉSEK/ VEZÉRMOTÍVUM.........……………………………………………..3 1. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK DINAMIKUS MEGSZILÁRDÍTÁSA 5 2. A SZABÁLYOZÁS JAVÍTÁSA 5 2.1. Nyílt és átlátható konzultáció 5 2.2. Hatásvizsgálat 6 2.3. Végrehajtás és foganatosítás 6 2.4. Utólagos értékelés 7 2.5. Egyszerűsítés, egységes szerkezetbe foglalás és egyértelműbb fogalmazás 7 2.6. A pénzügyi szolgáltatásokat használók: bemenet, oktatás és jogorvoslat 8 2.7. A más szakpolitikai területekkel fennálló kölcsönos viszony további erősítése 9 3. A MEGFELELŐ KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁSI ÉS FELÜGYELETI STRUKTÚRÁK BIZTOSÍTÁSA 9 3.1. A Lámfalussy-folyamat tényleges működésének elérése 9 3.2. A felügyelettel kapcsolatos nehézségek 10 3.2.1 Az anya- és a befogadó országok felügyeletei szerepének és felelősségi körének tisztázása 11 3.2.2 A feladatok és felelősségi körök felügyeletek közötti megosztásának vizsgálata 11 3.2.3 Gyakorlati lépések a felügyelet hatékonyságának javítására 12 3.2.4 Az egész unióra vonatkozó felügyeleti kultúra kialakítása 12 4. FOLYAMATBAN LÉVŐ ÉS TERVEZETT JOGALKOTÁSI TEVÉKENYSÉGEK (2005-2010) 12 4.1. Folyamatban lévő projektek 12 4.1.1. Lakossági bankműveletek 12 4.1.2. A Solvency II. projekt 13 4.1.3. A minősített részesedés felülvizsgálata 13 4.1.4. Elszámolás és kiegyenlítés 13 4.2. Folyamatban levő kérdések 14 4.2.1. A határokon átnyúló egyesülés útjában álló indokolatlan akadályok megszüntetése 14 4.2.2. Az elektronikus pénzről szóló irányelv 14 4.2.3. Biztosítási garancia rendszerek 14 4.2.4. A hágai értékpapír-egyezmény 14 4.2.5. Opciós értékpapírok 14 4.3. Olyan területek, ahol a Bizottság jelenleg nem tervez új jogszabályt 14 4.4. További kezdeményezések 15 4.4.1. Befektetési alapok 15 4.4.2. Lakossági pénzügyi szolgáltatások: bankszámlák és hitelközvetítők 15 5. A KÜLSŐ DIMENZIÓ 16 6. NYOMON KÖVETÉSI ELJÁRÁS 17 Áttekintés Ez a fehér könyv az Európai Bizottság (Bizottság) pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, a 2010-ig terjedő időszakra szóló kiemelt szakpolitikai célkitűzéseit mutatja be. A könyv áttekinti az egyes konkrét feladatokat és tevékenységeket is (I. melléklet). A zöld könyvről[1] folytatott konzultáció során az derült ki, hogy a szakpolitikai prioritások széles körű támogatást élveznek. A fehér könyvben a Bizottság figyelembe vette a 2005. július 18-i “eszmecsere"[2], valamint olyan párhuzamos kezdeményezések eredményeit is, mint a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság pénzügyi integrációról szóló jelentése[3], az ECOFIN-Tanács 2005. október 11-i következtetései és az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának az EU pénzpiacai integrálásának jelenlegi helyzetéről szóló jelentése[4]. A fehér könyv a témával kapcsolatban hatásvizsgálatot is tartalmaz (lásd a II. mellékletet). A Bizottság a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó politika terén a következő öt évre az alábbi célokat tűzte ki: az integrált, nyitott, befogadó, versenyképes és gazdaságosan működő uniós pénzügyi piac dinamikus megszilárdítása a még meglévő és gazdasági szempontból jelentős akadályok felszámolása annak érdekében, hogy az EU-n belül a pénzügyi szolgáltatások nyújtása és a tőkeáramlás szabadon és lehető legalacsonyabb költségen valósulhasson meg olyan, megfelelő szintű prudenciális és üzletviteli szabályozás mellett, amely nagyfokú pénzügyi stabilitást, fogyasztói előnyöket és fogyasztóvédelmet eredményez; a hatályos jogszabályok végrehajtása, alkalmazása és folyamatos értékelése, illetve a későbbi kezdeményezéseknél a szabályozás javítására irányuló eljárás szigorú alkalmazása; az unión belüli felügyeleti együttműködés és összehangolás fokozása, a többi, globális pénzügyi piaccal fenntartott kapcsolatok elmélyítése és Európa globális befolyásának erősítése. | - A bizottsági megközelítés vezérelve a dinamikus megszilárdítás – ez a megközelítés gyakorlatias és nagyratörő, és figyelembe veszi az érdekeltek véleményét. FEHÉR KÖNYV A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL (2005-2010) 1. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK DINAMIKUS MEGSZILÁRDÍTÁSA A pénzügyi piacok döntő szerepet játszanak a modern gazdaságok működésében. Minél integráltabbak, annál hatékonyabban oszlanak el a gazdasági források, és annál jobb a hosszú távú gazdasági teljesítmény. A pénzügyi szolgáltatások terén az egységes piac kialakítása tehát a lisszaboni gazdasági reformfolyamat[5] fontos része, és alapvetően fontos az EU globális versenyképessége szempontjából. Az európai pénzügyi piac integrációjának irányát az 1999-2005 közötti időszakra vonatkozó, pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési terv (Financial Services Action Plan 1999-2005, FSAP) szabta meg. Az ebben szereplő elgondolás helyesnek bizonyult: számos külső zavar ellenére is javult a pénzügyi ágazat teljesítménye; nőtt a likviditás, fokozódott a verseny, javult a jövedelmezőség és erősödött a pénzügyi stabilitás. A következő években a pénzügyi szolgáltatási cselekvési terv intézkedéseinek fokozatos végrehajtásával ezek a kedvező hatások tovább fokozódnak. További erőfeszítésekre van azonban szükség. Az EU pénzügyi szolgáltatási ágazatában a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából óriásiak a kiaknázatlan lehetőségek. Mielőbb fokozni kell a hosszú távú megtakarítási termékek összeurópai piacainak hatékonyságát. Meg kell oldani az EU előtt álló legnagyobb strukturális gazdasági problémát, a nyugdíjrendszerek hatalmas deficitjének finanszírozását. A lakossági szolgáltatások tekintetében a belső piac még közel sem valósult meg. Jobban működő kockázati tőkepiacra van szükség az új, innovatív cégek támogatása és a gazdasági növekedés fokozása érdekében[6]. A Bizottság következő öt évre szóló szakpolitikájának alapköveit tehát a folyamat megszilárdítása, a befejezetlen ügyek lezárása, a felügyeleti együttműködés és összehangolás fokozása, valamint a gazdasági szempontból jelentős, még meglévő akadályok felszámolása jelenti. 2. A SZABÁLYOZÁS JAVÍTÁSA A Bizottság szakpolitikáját rendkívül nyíltan és átlátható módon, tényekre alapozva kívánja kialakítani, ennek során konzultációt indít, és hatásvizsgálatot készít annak érdekében, hogy megfelelő, mind az Unió pénzügyi szolgáltatási ágazatának, mind a fogyasztóknak értéknövekedést jelentő szabályokat hozzon létre. 2.1. Nyílt és átlátható konzultáció A – többek között az érdekeltek csoportjaival folytatott – nyílt konzultációk továbbra is központi szerepet kapnak, és a jogszabályok szükségességének megállapításához elengedhetetlenek lesznek. A Bizottság továbbra is közzéteszi a konzultációk során kapott hozzászólásokat, a gyakorlati összefoglalókat és a visszajelzéseket. 2.2. Hatásvizsgálat Minden bizottsági javaslatot hatásvizsgálat előz meg. Ennek során a Bizottság minden kérdést tanulmányoz, és kiválasztja a legmegfelelőbb lehetőséget. Kiemelten figyelembe veszi a tágabb gazdasági, szociális és környezetvédelmi dimenzióban felmerülő költségeket és előnyöket, és adott esetben a pénzügyi stabilitásra, a piacok megfelelő működésére és a fogyasztóvédelemre gyakorolt hatást. A hatásvizsgálat módszereit lehetőleg még a közzététel előtt meg kell osztani az érdekeltekkel. Azt, hogy a technikai végrehajtási intézkedéseknél (2. szint) is szükség van-e hatásvizsgálatra, a Bizottság minden esetben külön vizsgálja meg. A Bizottság arra számít, hogy az Európai Parlament és a Tanács betartja a közösségi jogalkotás javítására tett vállalásait, és maga is készít hatásvizsgálatot a bizottsági javaslatok lényegi módosításának előterjesztésekor[7]. Ez a gyakorlatban még nem történt meg, ami a szabályozás javításának egyik gyenge pontja[8]. 2.3. Végrehajtás és foganatosítás Sajnálatos, hogy a közösségi jogszabályokat kevés tagállam ülteti át a megállapított határidőn belül[9]. Fontos, hogy a tagállamok valóban elkötelezzék magukat az átültetés mellett, és a jogszabályokat időben, megfelelő módon ültessék át. Meg kell erősíteni és a tagállamok között össze kell hangolni a végrehajtási mechanizmusokat. Ez a közös felelősség nagy kihívást jelent a 25 tagú, folyamatosan bővülő EU számára. A Bizottság a tagállamokkal intenzíven együttműködve ellenőrzi a folyamatot, biztosítja a pontos végrehajtást és igyekszik elkerülni a szabályozási kiegészítéseket, az úgynevezett "toldozást". A Bizottság rendszeresen frissíti a pénzügyi szolgáltatási cselekvési terv átültetéséről vezetett internetes nyilvántartását, és ebben feltünteti a linkeket a tagállamok saját végrehajtási jogszabályainak szövegéhez is. Az átültetés általános állását a pénzügyi szolgálatokról szóló éves helyzetjelentés[10] is tartalmazza. A közösségi jogszabályok bizonyos rendelkezéseinek végrehajtását illetően a konszenzus és az esetleges nehézségek előzetes elsimításának fórumaként továbbra is a tagállamoknak és az európai szabályozó hatóságoknak a jogszabályok átültetéséről közösen rendezett munkaértekezletei szolgálnak. A Bizottság a munkaértekezletekről összefoglaló jegyzeteket és szükség esetén további értelmező útmutatót tesz közzé. E gyakorlati folyamatok megkönnyítik majd a hatékony ellenőrzést. Hibás értelmezés esetén a Bizottság gyorsan elindítja a jogsértési eljárást. Az érdekeltek kiemelték, hogy az átültetésre megfelelő időre van szükségük. Ezzel a Bizottság is egyetért. A második szintű intézkedések alakulásának megfelelően azonban a jogalkotási és technikai végrehajtási szinten (1. és 2. szint) lehetőség szerint párhuzamosan kell folytatni az átültetést. 2.4. Utólagos értékelés Alapvető kérdés, hogy a szabályok valóban elérik-e a céljukat. A Bizottság pénzügyi integrációs szemléjében (Financial Integration Monitor, FIM)[11] évente ellenőrzi a pénzügyi integráció általános helyzetét. Az intézményközi ellenőrző csoport[12] minden pénzügyi szolgáltatási szektorban értékeli a Lámfalussy-folyamatot[13]. A Bizottság számára az elkövetkező öt évben kiemelten fontos a pénzügyi szolgáltatási cselekvési terv és az új jogalkotási intézkedések utólagos értékelése. A Bizottság 2009-ig igyekszik elvégezni minden FSAP-intézkedés teljes körű gazdasági és jogi értékelését[14], 2007-2008 folyamán pedig tanulmány készítését indítja el[15]. A főbb intézkedések értékelésére mintegy 4 évvel az intézkedések végrehajtásának határidejét követően kerül sor. Amennyiben a gondos értékelés és vizsgálat során idővel kiderül, hogy bizonyos jogi szövegek mégsem váltak be, azokat jogalkotói eljárás keretében módosítani kell, vagy hatályon kívül kell helyezni[16]. 2.5. Egyszerűsítés, egységes szerkezetbe foglalás és egyértelműbb fogalmazás Fontos, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó közösségi és nemzeti végrehajtási szabályok egységes joganyagként működjenek. Bár a Bizottság igyekezett a pénzügyi szolgáltatási cselekvési tervvel kapcsolatos jogszabályokat a lehető legegyszerűbb és legkövetkezetesebb módon megfogalmazni, ezen a téren még van tennivaló. A Bizottság ezért a szakkifejezések következetességének és a jogszabályok hatékonyságának biztosítása érdekében ágazati és ágazatközi következetességi ellenőrzéseket végez majd. A jogi koherencia vizsgálatához a tagállami megközelítéseket is tanulmányozni kell a közösségi jog gyakorlati alkalmazásának jobb megismerésére és a piacok által igényelt mértékű jogi koherencia tényleges megvalósulásának biztosítására. A folyamat természetes kiindulópontja a közösségi jog, figyelembe véve azonban annak nemzeti szintű átültetését és alkalmazását is. A Bizottság több évre szóló kezdeményezése az alábbi gyakorlati lépésekkel veszi kezdetét: - Biztosítani kell a közösségi joghoz való könnyű hozzáférést , ennek érdekében az interneten mind a szakemberek, mind az állampolgárok számára megfelelő formában össze kell gyűjteni az érintett közösségi eszközöket[17]. - Az első ágazati következetességi ellenőrzést a Bizottság az értékpapírok terén folytatja. A Bizottság szakemberekből és piaci szakértőkből álló csoportot állít fel, amely segíti a főbb problémák vizsgálata során. A Bizottság jogbiztonsági csoportjával már zajlik egy kapcsolódó, a határokon átnyúló értékpapírjogokról és átruházásokról szóló vizsgálat; - Azoknak az információknak a jelenlegi sokfélesége és nagy mennyisége, amelyet a felhasználóknak kell nyújtani, mind őket, mind a szolgáltatókat megzavarhatja. 2008-ban átfogó tanulmány készül, amelynek során megvizsgálják a meglévő közösségi szabályokban foglalt tájékoztatási követelmények esetleges következetlenségeit, illetve helyességét ; - Ez a bizonytalanság különösen égető a kollektív befektetések terén. E téren a megmaradt helyi hirdetési szabályok mellett mind az ágazati, mind a keresztirányú szabályok érvényesek. A szakma visszajelzései szerint ez gátolja a befektetési alapok határokon átnyúló, hatékony forgalmazását. Az is bizonytalan, hogy a befektetőkkel szemben az alapok létrehozója vagy forgalmazója-e a felelős a szolgáltatások forgalmazása vagy nyújtása során. E kérdések némelyikének tisztázására a Bizottság 2006-ban közleményt/ajánlást ad ki. Ez kiindulópontként szolgálhat a más területeken folytatott hasonló munkához is; - A Solvency II. biztosítási projekttel összefüggésben jelenleg folyik a jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása . Az új egységes közösségi biztosítási irányelvbe tizenhat biztosítási irányelv kerül anélkül, hogy a meglévő vívmányokat újratárgyalnák. Ez példaként szolgálhat a más pénzügyi szolgáltatási területeken folytatott hasonló egységes szerkezetbe foglalási kezdeményezésekhez; - Továbbá amennyiben megállapítást nyer, hogy a közösségi jogot helytelenül hajtják végre, a Bizottság a következetes és hatékony uniós szabályozási rendszer biztosítása érdekében megfelelő lépéseket tesz, ideértve a Szerződés megsértése miatt indított jogsértési eljárásokat . 2.6. A pénzügyi szolgáltatásokat használók: bemenet, oktatás és jogorvoslat A pénzügyi szolgáltatásokat használók FIN-USE fóruma nagyon fontos szerepet játszik azzal, hogy a felhasználók szemszögéből közelítik meg a közösségi politika alakulását[18]. A Bizottság valamennyi későbbi tanácsadói csoportban is biztosítja a felhasználók arányos képviseletét. Mivel a közszektor fokozatosan kivonul a szociális rendszerek bizonyos területeinek finanszírozásából, a polgárok figyelmét egyre inkább fel kell hívni a pénzügyi kérdésekre, és ezekkel kapcsolatban ösztönözni kell őket a közvetlen részvételre. A keresleti oldal erősítése és (például a nyugdíjak ügyében) a helyes befektetési döntések elősegítése érdekében növelni kell az átláthatóságot és az összehasonlíthatóságot, és elő kell segíteni, hogy a fogyasztók megismerjék a pénzügyi termékeket. Bár a fogyasztók oktatásának feladata elsősorban a tagállamokra hárul, a Bizottság is támogathatja a pénzügyi oktatásról, fogyasztói tájékozottságról és bevált módszerekről szóló, egész uniót átfogó eszmecseréket, és elősegítheti a közös projekteket. E témában a Bizottság azt tervezi, hogy 2007 elején konferenciát rendez. Mivel a Bizottság fokozni kívánja a fogyasztók tájékozottságát a pénzügyi szolgáltatások terén jelentkező fejleményekről, időszaki hírlevelet is meg kíván jelentetni, amelyben felhasználói, illetve fogyasztói szempontból kiemeli az aktuális bizottsági munka legfontosabb kérdéseit. Az európai fogyasztók képviselőiből állandó csoportot is létre kíván hozni, amely a fogyasztók számára különösen jelentős pénzügyi szolgáltatási kérdéseket vitatná meg. Tovább folytatódik a pénzügyi szolgáltatási ágazatokban dolgozó munkavállalókat képviselő UNI-EUROPA-val fenntartott rendszeres kapcsolattartás is. A FIN-NET[19] fontos szerepet tölt be abban, hogy egyszerű hozzáférést biztosít a felhasználóknak és a fogyasztóknak a határokon átnyúló ügyek tekintetében igénybe vehető, bíróságon kívüli panasztételi eljárásokhoz[20]. A Bizottság a hatékonyság további javítása érdekében elindította a FIN-NET szerepének felülvizsgálatát. A Bizottság a pénzügyi szolgáltatások területén fennálló esetleges hiányosságok megállapítása céljából a nemzeti jogorvoslati rendszerekről is vizsgálatot folytat. 2.7. A más szakpolitikai területekkel fennálló kölcsönos viszony további erősítése Nagyon fontos a pénzügyi szolgáltatások és más szakpolitikai területek szakpolitikai szinergiáinak lehető legjobb kihasználása. A következő öt évben tovább erősítik a más szakpolitikai területekkel, különösen a versenypolitikával (ágazati vizsgálatok[21]), a fogyasztói politikával (fogyasztóvédelem, szerződések joga[22]) és az adózási területtel fennálló szoros együttműködést. A határokon átnyúló egyesülések európai akadályairól nemrégiben végzett bizottsági felmérés[23] szerint a pénzügyi szolgáltatások integrációja előtt álló legfőbb akadályt az adóügyi megkülönböztetés és az adószabályok bizonytalansága jelenti, különösen ami a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó HÉÁ-t illeti[24]. A Bizottság az érdekeltekkel folytatott széles körű konzultációt követően olyan jogszabályjavaslatot kíván benyújtani, amely a pénzügyi szolgáltatások területén a HÉA-ra vonatkozó szabályokat az egységes pénzügyi piac alakulásához igazítaná[25]. A felmérés rámutatott, hogy más szakpolitikai területeken is szükség lehet bizottsági fellépésre[26]. 3. A MEGFELELŐ KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁSI ÉS FELÜGYELETI STRUKTÚRÁK BIZTOSÍTÁSA 3.1. A Lámfalussy-folyamat tényleges működésének elérése Az uniós pénzügyi piacok integrációja egyre gyorsul. Bár egyes lakossági műveletek helyi szinten maradnak, egyre több cég terjeszkedik uniós szinten is, még ha fizikailag gyakran nem is változtat helyet: központosítja a kockázatkezelést és a háttérirodai funkciókat, határokon átnyúló egyesüléseket hajt végre, és él az internet adta lehetőségekkel. Az EU szabályozási és felügyeleti szerkezeteit tehát ennek alapján kell módosítani, miközben lehetőség szerint csökkenteni kell a szabályozás költségeit is. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályozás és felügyelet lényege a négyszintű Lámfalussy-folyamaton[27] alapul. Ezt a sikeresnek bizonyuló folyamatot széles körben támogatják. A határozathozatali és felügyeleti rendszerek sokkal hatékonyabbá és rugalmasabbá váltak. A Bizottság alapvetően folytatni kívánja és a következő öt évben tovább kívánja fejleszteni e folyamatot, a lehető legnagyobb mértékben kihasználva az abban rejlő lehetőségeket. A szabályozás főbb kérdései a következők : 1. különösen fontos a komitológiai reformról folytatott vita; 2. az egész folyamat – többek között az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szembeni – elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása a meghatározott intézményi korlátok figyelembe vételével és szem előtt tartva, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok a Bizottság tanácsadó testületei; 3. ágazatközi szabályozási együttműködés kialakítása egyre nagyobb számú ágazatközi pénzügyi kérdésben; 4. annak biztosítása, hogy a Lámfalussy-folyamat minden szintjén betartják a szabályozás javítására vonatkozó programot, és ezáltal biztosítják a megfelelő szabályozást, a következetes végrehajtást és alkalmazást. A 3. szintű bizottságok korlátozott forrásaik ellenére jól munkát végeztek, ám a Bizottság előnyösnek tartaná, ha jelentős szabályozási költségekkel járó tanácsaikat hatás és arányosság tekintetében egy közgazdászokból álló szakértői bizottság is megvizsgálná; 5. lehetőség szerint együttműködés a főbb partnerekkel a standardok globális összehangolása érdekében. 3.2. A felügyelettel kapcsolatos nehézségek Erősíteni kell a felügyeleteknek az egymás közti együttműködést és információcserét illető kötelezettségét. Biztosítani kell a válsághelyzetben folytatott együttműködés biztonságát. A következő öt évben az alábbi kihívásokkal kell szembenézni: az integráció gyorsulásával tisztázni és javítani kell az anya- és a befogadó országok felügyeletei közötti felelősségmegosztást, és megoldást kell találni a lehetséges áttételes hatásokra (3.2.1.); meg kell vizsgálni a feladatok és felelősségi körök kijelölését, biztosítva azt, hogy a felügyeleteknek rendelkezésére álljanak a szükséges információk, és a kölcsönös bizalom jegyében működhessenek (3.2.2.); javítani kell a felügyelet hatékonyságát: kerülni kell a kettős beszámolási és tájékoztatási követelményeket (3.2.3.); következetesebb és megfelelő időben történő együttműködést kell folytatni, és valódi, az egész EU-ra kiterjedő felügyeleti kultúrát kell kialakítani (3.2.4.); | 6. 3.2.1 Az anya- és a befogadó országok felügyeletei szerepének és felelősségi körének tisztázása A anya- és a befogadó országok közti kölcsönös elismerésen alapuló felelősségmegosztás elve és a konszolidált felügyelet a közösségi felügyeleti rendszer lényege. Foglalkozni kell a lehetséges áttételes hatásokkal – például, ha egy uniós szinten működő vállalatcsoport vagy a rendszer szempontjából fontos, egy adott tagállamban működő intézmény csődöt mond, miközben a csoportra vonatkozó felügyeletet egy másik tagállam látja el[28]. Az EU prudenciális felügyeleti struktúráinak a jelenlegi rendszertől eltérő fejlesztése komoly kérdéseket vet fel a politikai és pénzügyi elszámoltathatóság szempontjából, különösen ha ahhoz közpénzekre van szükség. A Bizottság olyan, a szerves fejlődésen alapuló megközelítést támogat, amely választ ad a jelentkező problémákra, megteremti a megfelelő egyensúlyt a hatékonyabb és a szilárdabb felügyeleti rendszerek között, és az egész EU-ban biztosítja a pénzügyi stabilitást. A fogyasztóvédelem szempontjából fontosak a betétbiztosítási rendszerek is. További munkára van szükség annak biztosítására, hogy a jelenlegi szabályozások határokon átnyúló formában is hatékonyan működjenek, és összeegyeztethetők legyenek más rendszerekkel, például a végszükségben hitelt adó intézményekre vonatkozó rendelkezésekkel és a pénzügyi válságok finanszírozásának felelősségével. A Bizottság ezzel kapcsolatban megvizsgálja a legfontosabb kapcsolódó kérdéseket, és 2006-ban közleményt ad ki a kérdésről. 3.2.2 A feladatok és felelősségi körök felügyeletek közötti megosztásának vizsgálata A banki jogszabályok már most is lehetőséget adnak arra, hogy a felügyeletek az anyavállalat felügyeletére ruházzák a leányvállalat felügyeletének teljes felelősségét. Ez a lehetőség azonban még nem valósult meg a gyakorlatban. Az értékpapírokkal – például a piaci visszaélésekkel és tájékoztatásokkal – kapcsolatos jogszabályok is lehetővé teszik bizonyos funkciók más szabályozóknak való átadását. Az információk megosztása és a hatékonyabb feladatvégzés terén azonban még sok tennivaló van[29]. A felügyeletek közötti egyszerű, határokon átnyúló viták gyors és hatékony megoldását közvetítő mechanizmusokkal lehetne elérni. Ez erősítené a felügyeleti gyakorlatok összehangolását[30]. 3.2.3 Gyakorlati lépések a felügyelet hatékonyságának javítására A határokon átnyúló vállalatcsoportokat többszörös beszámolási kötelezettségek terhelik, amelyek felesleges költségeket hárítanak rájuk. Ehelyett nemzeti kiegészítések nélküli, egyszerűsített közös beszámolóra van szükség. A beszámolók ésszerűsítésére páratlan lehetőséget kínálnak a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS), a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) és az újonnan kialakítandó banki és biztosítási prudenciális szabályok. A Bizottság időszerűnek látja valóban közös adatszolgáltatási és beszámolói kötelezettségek és szükség esetén közös felügyeleti adatbázisok kialakítását. A 3. szintű bizottságoknak komolyan hozzá kell látniuk a nemzeti felügyeletek közti valós információmegosztáson alapuló, egyszerűsített, közös adatszolgáltatási és beszámolói sablonok elkészítéséhez. A Bizottság számítása szerint 2008-ra várható a javulás a hatékonyság terén. 2009-től lehetővé kell tenni, hogy az EU-ban működő minden bank, biztosító és nagyobb befektetési társaság úgy teljesíthesse beszámolási kötelezettségét, hogy csak egy teljes beszámolót küldjön a konszolidált felügyelettel megbízott illetékes felügyeletnek. 3.2.4 Az egész unióra vonatkozó felügyeleti kultúra kialakítása A közös döntéshozatal és végrehajtás megvalósítása érdekében – különösen a multinacionális vagy több ágazatban is tevékeny vállalatcsoportok esetén – a következő öt évben fejleszteni kell a közös ellenőrzéseket, a szakértői értékeléseket[31] és az olyan gyakorlati intézkedéseket, mint például a felügyeletek alkalmazottai közti csereprogramokat, közös képzéseket, információ- és szakmai tapasztalatcserét. 4. FOLYAMATBAN LÉVŐ ÉS TERVEZETT JOGALKOTÁSI TEVÉKENYSÉGEK (2005-2010) 4.1. Folyamatban lévő projektek 4.1.1. Lakossági bankműveletek Három nagyobb lakossági bankműveletekre vonatkozó kezdeményezés már elindult: - A jelzáloghitel területén 2006-ban jelenik meg fehér könyv, amely az EU jelzáloghitel-piacának integrációjához szükséges és gazdaságilag indokolt kezdeményezéseket jelenti be. - A fogyasztói hitelekről 2005. október 10-én módosított irányelvjavaslat jelent meg, amelynek célja a fogyasztói hitelek valódi belső piacának kialakítása és a fogyasztóvédelem javítása[32]. - A fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvjavaslat fokozza majd a versenyt, és tisztázza a felhasználói és szolgáltatói jogok és kötelezettségek szabályait. Ez a kezdeményezés megkönnyíti és támogatja az egységes európai fizetési térség (SEPA) 2010-ig való létrehozatalára irányuló ágazati erőfeszítéseket. A Bizottság 2007-ig megvizsgálja, hogy milyen további intézkedések lehetnek szükségesek a SEPA kellő időben történő, sikeres létrehozásának biztosítására. 4.1.2. A Solvency II. projekt A Solvency II. projekt célja a biztosítási ágazatban a közösségi szabályozás és felügyelet alapos átalakítása. A projekt keretében a biztosítóintézetekre vonatkozó fizetőképességi követelmények kiszámításánál bevezetik a kockázat figyelembe vételét. Ezenkívül harmonizálják a biztosítási kötelezettségek számítását (technikai előírások) és támogatják a felügyeleti gyakorlatok összehangolását. Ez a széles körű támogatást élvező projekt szorosan kapcsolódik a számvitel, a felügyelet és a biztosításmatematika terén jelentkező nemzetközi fejleményekhez, és figyelembe veszi a Basel II. egyezmény keretében a banki ágazatban jelentkező fontosabb fejleményeket is. A Bizottság várhatóan 2007 közepén terjeszti elő az egységes szövegjavaslatot; ezt követik majd a komitológiai eljárás során elfogadott 2. szintű intézkedések. 4.1.3. A minősített részesedés felülvizsgálata A felügyeletek megakadályozhatják a pénzügyi szektorban a lehetséges beruházásokat, fúziókat és vállalatfelvásárlásokat. Egyértelmű igény van arra, hogy a felügyeletek a minősített részesedések felülvizsgálata során világosan, átláthatóan és nagyobb nyilvánosság mellett járjanak el. A Bizottság és a felügyeleti bizottságok (az Európai Bankfelügyeleti Bizottság, CEBS, és az Európai Biztosítási és Foglalkoztatási Nyugdíj Felügyeletek, CEIOPS) már megkezdték a banki irányelv 16. cikkének és a biztosítási irányelv 15. cikkének módosítását célzó munkájukat és a közös prudenciális szempontok meghatározását. A pénzintézeti tevékenységről 2006 közepére, a biztosítási területen pedig a Solvency II. projekt keretében várható javaslat. 4.1.4. Elszámolás és kiegyenlítés A határokon átnyúló elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúrák a helyi szintűeknél jóval költségesebbek, és a biztonsági és hatékonysági fokuk is alacsonyabb. A határokon átnyúló ügyletek magas költségei a technikai, jogi és fiskális akadályokkal magyarázhatók[33]. Hiányzik továbbá az uniós szintű szabályozási keret is. A Bizottság 2004. évi közleményében úgy ítélte meg, hogy a hatékony, biztonságos és olcsó határokon átnyúló elszámolási és kiegyenlítési ágazat érdekében keretirányelvre lehet szükség. E lehetőség vizsgálata érdekében a Bizottság jelenleg igen alapos konzultációt és hatásvizsgálatot folytat. A folyamat befejeztével a Bizottság 2006-ban az új piaci fejlemények figyelembevételével határoz a követendő irányról és arról, hogy előterjeszt-e hivatalos javaslatot. 4.2. Folyamatban levő kérdések 4.2.1. A határokon átnyúló egyesülés útjában álló indokolatlan akadályok megszüntetése A Bizottság meghatározta és megvizsgálta az európai határokon átnyúló befektetések és a gazdasági ésszerűsítés lehetséges akadályait[34]. Megvizsgálta a tőke szabad mozgásával kapcsolatban a Szerződésben rögzített jogok tiszteletben tartását is[35]. Az indokolatlan akadályok felszámolása vagy legalábbis csökkentése erősíteni fogja a pénzügyi szektorok és tágabban értelmezve az egész gazdaság versenyképességét, valamint fokozza a növekedést és munkahelyteremtést. A nyomonkövető intézkedések várhatóan 2006-ban kezdődnek meg (lásd még: 4.1.3.). 4.2.2. Az elektronikus pénzről szóló irányelv Az elektronikus pénzről szóló irányelv értékelése jelenleg folyik, és úgy tűnik, hogy nem nyújt kellő jogbiztonságot, esetleg akadályozza a piaci fejlődést is. Az erről készülő beszámoló a megfelelő szakpolitikai ajánlásokkal együtt 2006 tavaszán jelenik meg. 4.2.3. Biztosítási garancia rendszerek A Bizottság 2006-ban határozza el, hogy javasol-e jogszabályt e téren. 4.2.4. A hágai értékpapír-egyezmény A Tanács jogi értékelést kért a hágai értékpapír-egyezmény[36] egyes aspektusairól, és ennek segítségével dönti el, hogy elfogadja-e aláírásra a Bizottság jelenlegi javaslatát. 4.2.5. Opciós értékpapírok A konzultáció azt mutatja, hogy általános kétely övezi a pénzügyi szolgáltatások területén a („ 26. rendszerű”) opciós értékpapírok megvalósíthatóságát és hasznát. Az elképzelés támogatóinak részletesen ki kell fejteniük az opciós értékpapírokkal kapcsolatos véleményüket, valamint azok jogi és gyakorlati megvalósíthatóságát és előnyeit. A Bizottság továbbra is nyitott a kérdésben[37], de még nem győződött meg arról, hogy az opciós értékpapírok jelentős előnyöket jelentenének a piaci résztvevőknek. 4.3. Olyan területek, ahol a Bizottság jelenleg nem tervez új jogszabályt A Bizottság az alábbi főbb területeken nem tervez új jogszabályt: hitelminősítő ügynökségek; pénzügyi elemzők ; az ajánlati dokumentumban foglalt követelményekre vonatkozóan a felvásárlási ajánlatokról szóló irányelvben szereplő, 2. szintű intézkedések; és a szabályozott piacokra vonatkozó tőkekövetelmények . A Bizottság szerint a jelenleg hatályos (vagy a folyamatban levő, például a 2. szintű MiFID-intézkedések) szabályozási követelmények elegendőek, és a piaci fejlemények nyomán szükséges további lépések megállapítására alkalmasabbak a tagállamok, valamint a piaci szereplők önszabályozázó mechanizmusa. 4.4. További kezdeményezések A Bizottság két olyan területet határozott meg, ahol a célirányos, tényeken alapuló kezdeményezések kedvezően alakíthatják az EU gazdaságát: ezek a befektetési alapok és lakossági pénzügyi szolgáltatások. A Bizottság e területeken alulról felfelé, széles körű konzultációra támaszkodva, a piaci fejleményeket követve fog haladni, figyelembe véve a hatályos jogszabályok és az új kezdeményezések közötti kölcsönhatást. 4.4.1. Befektetési alapok Az EU szabályozási környezetének lehetővé kell tennie, hogy a jelenleg több mint öttrillió euro értékű eszközt kezelő befektetésialap-ágazat megfelelő szerkezetű, jól kezelt kollektív befektetéseket dolgozzon ki, amelyek az egyéni befektetők pénzügyi lehetőségeitől és kockázatvállalási hajlandóságától függően a lehető legmagasabb hozamot biztosítják, miközben biztosítják a befektetőknek a kockázatok és költségek értékeléséhez szükséges összes információt. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokkal (ÁÉKBV) kapcsolatos jog következetes végrehajtásának biztosítása már folyamatban van, többek között az alábbi kérdéseket illetően: az ÁÉKBV-útlevél gördülékenyebb megvalósítása; a befektetési korlátok tisztázása; és a hatályos ÁÉKBV-jogszabályok következetesebb átültetése. A befektetési alapok keretének fejlesztéséről szóló, 2005 júliusi bizottsági zöld könyv[38] az alapok ágazatának legfrissebb fejleményei tükrében méri fel a jelenlegi ÁÉKBV-keretet. A zöld könyvre adott válaszok[39] és a folyamatban levő munka alapján a Bizottságnak rendelkezésére állnak majd azok az elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a további lépések tartalmáról és formájáról szilárd, a tényeken alapuló véleményt formálhasson. A Bizottság véleményét a várhatóan 2006 második felében megjelenő fehér könyvben fejti ki. 4.4.2. Lakossági pénzügyi szolgáltatások: bankszámlák és hitelközvetítők A lakossági pénzügyi szolgáltatások szétszabdalt piacának megnyitásához további lépésekre van szükség. A Bizottság célirányos konzultációs megközelítést alkalmaz, és a szakpolitika kialakításának minden szakaszába be kívánja vonni valamennyi piaci résztvevőt. A Bizottság úgy határozott, hogy a következő lakossági területek érdemesek további megfontolásra: A pénzügyi szolgáltatások és piacok igénybevétele során az első lépcsőfokot a legtöbb fogyasztónak a bankszámlához való hozzájutás jelenti, ami egyre inkább szükséges ahhoz, hogy a polgárok részt vehessenek a piacon és a társadalomban, különösen, amióta az egységes fizetési térségen belül elektronikus fizetéseket lehet eszközölni. Meg kell szüntetni a különféle bankszámlákhoz (folyószámla, takarékszámla, értékpapírszámla) kötődő indokolatlan akadályokat[40], bővíteni kell a fogyasztók választékát, és javítani kell a szolgáltatók közti versenyt. A Bizottság a szakma és a felhasználók képviselőiből szakértői csoportot hoz létre, amely meghatározza majd a felhasználói mobilitással kapcsolatos problémákat (pl. határokon átnyúló – akár internetes – számlanyitás, zárási díjak és bankok közti átutalások), és mérlegeli egy esetleges szabványos bankszámla hasznát. A szakértői csoport várhatóan 2007 elején terjeszti elő megállapításait. A Bizottság a versenypolitika területén jelenleg folyó ágazati vizsgálatok alapján tanulmányozza majd a kezdeményezések mellett szóló gazdasági érveket[41]. A Bizottság a hitelközvetítők területén – a fogyasztói hitelekről szóló irányelvvel kapcsolatos jogalkotói folyamat eredményének sérelme nélkül – további vizsgálatokat lát szükségesnek. A Bizottság 2008-re tanulmányt készít, amelyben információkat gyűjt az alkalmazandó nemzeti szabályokról, és meghatározza a szabályozási eltérések vagy átfedések okozta problémákat. Figyelembe veszi a biztosításokkal és az értékpapír-közvetítéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok alapján rendelkezésre álló tapasztalatokat is. 5. A KÜLSŐ DIMENZIÓ Egyre több globális szintű szabvány és bevált gyakorlat születik, többek között a számvitel, a pénzügyi ellenőrzés és a banki tőkekövetelmények terén. Az EU-nak világszinten is vezető szerepet kell vállalnia a szabványalkotásban, hiszen az uniós piac mérete jelentős, és Európa komoly tapasztalattal rendelkezik abban, hogy hogyan lehet a gyakorlatban összeegyeztetni a harmonizált szabályok szükségességét és a különböző piacok/kultúrák/szereplők eltérő igényeit. Az EU pénzügyi piaca a legnyitottabb a világon, és ez egyre jelentősebb erősséget jelent. Az euro bevezetése és a szabad tőkemozgás az egész világnak mintaként szolgál a nyitottság és az átláthatóság terén. Ezt a szemléletmódot a többi országnak is követnie kell. Az EU teljes mértékben elkötelezte magát a globális pénzügyi szolgáltatások piacainak erőteljes megnyitása mellett. Ezt az elkötelezettséget képviseli a GATS-tárgyalásokon, a WTO dohai fordulóján és más kereskedelmi tárgyalásokon is. Sokan támogatják a Bizottság szabályozási párbeszédekre irányuló megközelítését – az információcserét, a lehetséges szabályozási problémák felfelé haladó meghatározását és kölcsönösen elfogadható megoldások keresését. A Bizottság ezért tovább mélyíti az EU és az USA közötti sikeres problémamegoldó pénzügypiaci párbeszédet, és folyamatosan tájékoztatja arról a tagállamokat, az Európai Parlamentet, a magánszektort és más érintetteket. A Bizottság bővíteni kívánja a többi országgal – például Japánnal, Kínával, Oroszországgal és Indiával – a pénzügyi kérdésekről folytatott párbeszédet és együttműködést is, a lehető legjobban képviselve az ágazat prioritásait. A nemzetközi szervezetekben is erősen kell képviselni az EK-t, és egységes hangon kell megszólalni a társasági és kereskedelmi csalás, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás, a korrupció és egyéb törvénysértések elleni küzdelemben. Hatékony együttműködést és információcserét kell folytatni az offshore pénzügyi központokkal szemben is. A pontos európai tárgyalási pozíciók meghatározása érdekében meg kell erősíteni a nemzetközi fórumok ülései előtti európai összehangoló munkát például a Bázeli Bizottságban, az IAIS-nál, a IOSCO-nál, vagy a UNIDROIT-nál. A Bizottságnak részt kell vennie továbbá a Pénzügyi Stabilitási Fórumban is, ahonnan jelenleg nyomós ok nélkül kizárták. 6. NYOMON KÖVETÉSI ELJÁRÁS A Bizottság az e fehér könyvben felvázolt területeken elért fejlődésről és haladásról évente részletes jelentést tesz közzé. Annex I: Concrete tasks or activities contained in White Paper Financial Services | What | Who | When | BETTER REGULATION – CONSULTATION AND IMPACT ASSESSMENTS (2.1 / 2.2) | Transparent consultation procedures | European Commission | ongoing | Ex ante evaluations (impact assessments) in preparation of all new proposals | European Commission | ongoing | Ex ante evaluations (impact assessments) in preparation of significant level-2 measures | European Commission | ongoing | Ex ante evaluations (impact assessments) in preparation of substantive amendments to European Commission proposals | European Parliament and Council | ongoing | IMPLEMENTATION AND ENFORCEMENT (2.3) | Improve timely and accurate transposition and enforcement of EC Directives | Member States | ongoing | Update transposition matrix of FSAP measures (web-site) | European Commission | ongoing | Complete transposition matrix with hyper-links to national transposing legislation | European Commission | 10/2005 until 02/2006 | Convene and run transposition workshops | European Commission | ongoing | Publication summary notes of transposition workshops and interpretative guidance for transposition | European Commission | ongoing | Launch infringement procedures in case of faulty transposition and incorrect enforcement | European Commission | ongoing | Set adequate (aligned) transposition time for level-1 and level-2 measures | European Commission, European Parliament and Council | ongoing | EX-POST EVALUATION (2.4) | Publication of Financial Integration Monitor Report | European Commission | annually | Assistance to the Inter-Institutional Monitoring Group | European Commission | 2005-2007 | External study on impact of FSAP (measuring empirical and economic effects) | European Commission | 2007-2008 | Workshop with economic experts (as input for full evaluation of FSAP measures) | European Commission | autumn 2006 | Ex-post evaluations of all new legislative measures | European Commission | 4 years after transposition | SIMPLIFICATION, CODIFICATION AND CLARIFICATION (2.5) | Setting up and running an Advisory Committee to assist the European Commission in the Economic and legal evaluation of securities legislation | European Commission | 2005 and beyond | Running of Legal Certainty Group in the area of Clearing and Settlement, consisting of practitioners and market experts: support work of the network and ensure secretariat | European Commission | 2005 and beyond | Consistency check on information requirements and marketing and distribution requirements in financial services legislation: launch of external study | European Commission | 2008 | Communication/Recommendation on marketing of investment funds | European Commission | 2006 | Solvency II – codification of Insurance Directives + technical work on modernising solvency requirements | European Commission | ongoing; proposal 2007 | USERS OF FINANCIAL SERVICES: INPUT, EDUCATIONS AND REDRESS (2.6) | FIN-USE: support work of the group and ensure secretariat | European Commission | Ongoing 6/7 meetings per year | Conference to discuss financial education and consumer literacy | European Commission | Early 2007 | Periodic newsletter pointing to ongoing work/initiatives of relevance for consumers/users/SME’s | European Commission | 2006 and beyond; twice a year | Establishment and running of Financial Services Consumer Group (representatives from all MS) | European Commission | 2006; 2/3 meetings per year | Continuation of regular contacts with UNI-EUROPA (Trade Unions – financial services employees) | European Commission | Ongoing; twice a year | FIN-NET: support work of the network and ensure secretariat | European Commission | Ongoing; 2 meetings per year | FIN-NET: Task Force with a view to maximise FIN-NET’s efficiency | European Commission | Ongoing; 2-3 meetings | Dolceta project: web-based tool for educational institutions, governments to use for financial training | European Commission | Ongoing | Investigation of redress systems in the area of financial service in place in Member States | European Commission | 2006 | FURTHER REINFORCING THE INTERACTION WITH OTHER POLICY AREAS (2.7) | Reinforcing interaction with other policy areas, e.g. competition, consumer policy and taxation. | European Commission | ongoing | Fiscal Compliance Experts’ group in area of Clearing and Settlement: support work of the group and ensure secretariat | European Commission | ongoing | ENSURING THE RIGHT EC REGULATORY AND SUPERVISORY STRUCTURES – MAKING THE LAMFALUSSY PROCESS WORK (3.1) | Aim at permanent inter-institutional stability to maintain the Lamfalussy arrangements | Council, European Parliament and European Commission | Ongoing | Improve the accountability and transparency applied in the Lamfalussy process | Supervisory Committees: CEBS, CEIOPS, CESR, while informing the European Commission | Ongoing | Develop cross-sectoral regulatory cooperation | Regulatory Committees: EBC, EIOPS, ESC | Ongoing | Consultation + ex ante evaluations (impact assessments) in preparation of draft advice to the European Commission | Supervisory Committees: CEBS, CEIOPS, CESR | 2006 and beyond | SUPERVISORY CHALLENGES (3.2) | Assessment of roles and responsibilities of home/host supervisors | European Commission in co-op with respective Supervisory Committees: CEBS, CEIOPS, CESR | Ongoing | Study on liquidity management in banks and Member States’ prudential requirements | European Commission | 2006 | Communication on Deposit Guarantee Schemes (including impact assessment) | European Commission | mid-2006 | Explore delegation of tasks and responsibilities between supervisors | Supervisory Committees: CEBS, CEIOPS, CESR | Ongoing | Conference on Supervisory Convergence in the banking sector | European Commission in co-op with CEBS and banking industry | 2007 | Mediation mechanisms at supervisory level | Supervisory Committees: CEBS, CEIOPS, CESR; in co-op with the European Commission | Ongoing | Improving efficiency of supervision by common data and reporting templates | Supervisory Committees: CEBS, CEIOPS, CESR | By 2008 | Deliver common decision-making and enforcement practices (joint inspections, peer reviews, staff exchanges, joint training, exchange of information/expertise) | Supervisory Committees: CEBS, CEIOPS, CESR | By 2010 | FUTURE INITIATIVES – ONGOING PROJECTS (4.1) | White Paper on mortgage credit | European Commission | End 2006 | Concrete actions in mortgage credit (follow-up White Paper) | European Commission | 2007and beyond | Modified proposal for a Consumer Credit Directive | European Commission | 2005 | Proposal for a Payments Directive | European Commission | End 2005 | Examination if further measures are necessary to ensure a Single European Payments Area | European Commission | By 2007 | Proposal for a Solvency II Directive | European Commission | Mid-2007 | Revision of Art. 16 Banking Directive | European Commission | proposal by mid-2006 | Revision of Art. 15 Insurance Directive | European Commission | In parallel to revision Art. 16 BD; in context of Solvency II work | (possible) initiatives on Clearing and Settlement | European Commission | 2006 | REFLECTIONS UNDERWAY (4.2) | (possible) follow up actions after ECOFIN discussions on x-border consolidation | European Commission | 2006 and beyond | Report on the functioning of the E-money Directive | European Commission | spring 2006 | (possibly) Insurance Guarantee schemes | European Commission | A decision will be taken 1st half 2006 | Legal assessment on the Hague Securities Convention | European Commission | Ongoing | Optional instruments ("26th regime"): ongoing work on CFR and impact assessment on optional instruments | European Commission | 2005 and beyond | Optional instruments ("26th regime"): possible forum group, once more groundwork has been done, based on a specific product | European Commission | Possibly in 2006 | FUTURE INITIATIVES (4.4) | White Paper on investment funds | European Commission | autumn 2006 | Regulation to clarify the definitions of eligible assets for UCITS | European Commission | 2006and beyond | Communication on marketing of UCITS | European Commission | 2006 and beyond | Other concrete actions in investment funds (follow-up White Paper) | European Commission | 2007 and beyond | Expert group on Bank Accounts | European Commission | early 2007 | External study, assessing whether EU-level action on bank accounts is advisable | European Commission | end 2007 | Studying access to banking services throughout the EU | European Commission | 2006 and beyond | Work on Credit Intermediaries, building on evaluations of insurance and securities intermediation: study | European Commission | 2008 | THE EXTERNAL DIMENSION (V) | Strive for an ambitious opening of global financial services markets in the WTO | European Commission | ongoing | Further deepening the Financial Markets Regulatory Dialogue with the US | European Commission | ongoing | Widen dialogues and cooperation with other countries, including Japan, China, Russia and India | European Commission | ongoing | Improve representation and manage co-ordination of EU-positions in international bodies | European Commission | ongoing | MONITORING PROGRESS (VI) | Publication of annual Progress Report to monitor progress and main developments in financial services | European Commission | December 2005 + every year | -o- [1] Zöld könyv a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005-2010), 2005. május 3. A szakpolitikai döntések továbbra is ezen alapulnak. Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finances/docs/actionplan/index/green_en.pdf. 2005. augusztus 1-jéig több mint 150 hozzászólás érkezett a nyilvános vitához. Ezek a visszajelzések összegyűjtve a fehér könyvvel párhuzamosan jelennek meg. [2] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finances/docs/actionplan/infosession/results_en.pdf [3] Jelentés az EU pénzügyminisztereinek 2004. június 2-i megbeszélésén való megvitatásra, korlátozott terjesztésű. [4] Lásd: http://www.europarl.eu.int/meetdocs/2004_2009/documents/PR/553/553131/55311en.pdf [5] Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért: a Közösség lisszaboni programja, COM (2005) 330 végleges, 2005. július 20. Lásd: http://europa.eu.int/growthandjobs/pdf/COM2005_330_en.pdf és "Együttműködés a növekedésért és a munkahelyekért: az átdolgozott lisszaboni stratégia végrehajtásának következő lépései, SEC(2005) 622/2., 2005.4.29., Lásd: http://europa.eu.int/growthandjobs/pdf/SEC2005_622_en.pdf. [6] Nagyon fontos a kockázati tőke területén a további kezdeményezésekre vonatkozó prioritások meghatározása – bár nem tartozik e fehér könyv tárgykörébe -, és a Bizottság a következő öt évben egyértelműen kiemelt célkitűzései között tartja számon. [7] Lásd a jogalkotás javításáról szóló intézményközi megállapodást (HL C 321/1., 2003.12.31.) és a versenyképességi tanácsnak a szabályozás javításáról szóló következtetéseit (9501/05). [8] A Bizottság eddig mintegy 80 hatásvizsgálatot készített, míg a Parlament és a Tanács csak egyet. A tagállamok saját jogalkotási kezdeményezésére egyetlen belügyi vagy igazságügyi hatásvizsgálat sem készült. [9] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/en/finances/actionplan. [10] A következő helyzetjelentés 2006. januárjában várható. [11] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finances/cross-sector/index_en.htm#monitor. [12] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finances/cross-sector/index_en.htm#interinstitutional. [13] A Lamfalussy-folyamatot a banki, biztosítási és foglalkoztatási nyugdíj-, értékpapír- és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési szektorban alkalmazzák; azonban olyan horizontális kérdések, mint például a vállalatirányítás, pénzügyi ellenőrzés, számvitel elvileg nem tartoznak a Lamfalussy-folyamatba, kivéve ha az e területeken indított kezdeményezések kifejezetten a pénzügyi szolgáltatási szektor egyes területeire irányulnak. [14] Kivéve azokat, amelyeknek végrehajtási határideje 2005 után van. [15] A Bizottság 2006 őszén ennek előkészítésére gazdasági szakértői munkaértekezletet kíván szervezni. [16] A zöld könyvről folytatott konzultáció nem állapított meg olyan esetet, amelynél valóban azonnali visszavonásra lenne szükség. [17] A nemzeti végrehajtó jogszabályokhoz linkek vezetnének. Lásd: 2.3. szakasz. [18] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finservices-retail/finuse_en.htm. [19] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finservices-retail/finnet/index_en.htm [20] Egyre több esetben (2001-ben 335; 2002-ben 601; és 2003-ban 796). [21] 2005. június 13-án a Bizottság úgy határozott, hogy vizsgálatot indít a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a lakossági bankműveletek és az üzleti biztosítás terén. A vizsgálat során megnézik, hogy a verseny (különösen a határokon átnyúló verseny) teljes körűen működik-e ezekben az ágazatokban. [22] A Bizottságnál jelenleg folyik egy közös vonatkoztatási rendszer kialakítása, amellyel a Bizottság növelni kívánja a következetességet az európai szerződések joga területén . [23] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finances/docs/cross-sector/mergers/cross-border-consolidation_en.pdf. [24] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finances/docs/cross-sector/mergers/survey-results_en.pdf: under B.1.2 Tax Barriers (adókorlátok) [25] „Az adó- és vámpolitika hozzájárulása a lisszaboni stratégiához” című közlemény. [26] A befektetési alapok területén az alapok különösen zsúfolt ágazatának ésszerűsítése tekintetében a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy az alapok fúzióját adóköteles eseményként kezelik. [27] Lásd: http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/02/195&format=HTML&aged=1&language=EN&guiLanguage=en [28] A Bizottság tanulmányt készít a banki likviditáskezelésről és a tagállamok prudenciális követelményeiről. [29] A bankszektor felügyeletének összehangolásáról 2007-ben rendeznek konferenciát. [30] Ezt az együttműködési kötelesség tudatában, önkéntesen kell végezni. Tiszteletben kell tartani a titoktartási követelményeket és az európai intézményi keretek korlátait. [31] Ezek nyilvánosságra is hozhatók. [32] Lásd: http://europa.eu.int/comm/consumers/cons_int/fina_serv/cons_directive/2ndproposal_en.pdf. [33] Az úgynevezett Giovanni-akadályok. A Bizottság különböző csoportok segítségével (CESAME, FISCO) továbbra is dolgozik azon, hogy leküzdje a határokon átnyúló elszámolás és kiegyenlítés előtt álló akadályokat.. [34] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/finances/cross-sector/index_en.htm#obstacles and see paragraph 2.7. [35] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/capital/docs/communication_en.pdf. [36] Többoldalú szerződés a közvetítők kezelésében lévő értékpapírokkal kapcsolatos jogi ellentmondásokról. [37] A Bizottság a szerződések európai jogáról és a vívmányok felülvizsgálatáról szóló 2004 októberi közleményben bejelentette, hogy hatásvizsgálatot készít a opciós értékpapírokról. [38] Lásd: http://europa.eu.int/comm/internal_market/securities/ucits/index_en.htm [39] A válaszok közreadása 2006 őszén várható. [40] A fizetésekről szóló kezdeményezésben már tárgyalt szempontokon túl. [41] Lásd: 2.7. szakasz.