3.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/104


Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: „Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/14/EK irányelv módosításáról”

COM(2005) 370 final – 2005/0149 (COD)

(2006/C 28/23)

2005. szeptember 16-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a fent említett kérdésben.

Az EGSZB Elnöksége 2005. szeptember 27-én megbízta a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. október 26–27-én tartott 421. plenáris ülésén (az október 27-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Antonello PEZZINI személyében, továbbá 81 szavazattal, 1 ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta a következő véleményt:

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a 2000/14/EK irányelv („zajkibocsátási irányelv”) (1) megváltoztatásáról.

1.2

Az EGSZB ennek kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy éppen a 2000/14/EK irányelvben leírt berendezések számítanak a legfőbb zajforrásnak az építőiparban, a kertgazdálkodásban és az erdészetben, valamint, hogy az ezekhez a készülékekhez mellékelt műszaki tájékoztatók és előállítói garanciák alapvető jelentőségűek a zaj megfelelő kezeléséhez a munkáltatók részéről.

1.3

Az EGSZB ezen felül rámutat arra, hogy a környezetkárosító zajkibocsátás megfékezésének keretében mekkora jelentősséggel bírhatna a 2000/14/EK irányelv teljes körű alkalmazása, amennyiben az állami és magánmegrendelők a szerződés feltételeit a készülékek alacsony zajszintjére is kiterjesztenék.

1.4

Végül az EGSZB arra emlékeztet, hogy a zajkibocsátás mérésére harmonizált rendelkezések vannak érvényben. A zajkibocsátási irányelv (2000/14/EK) a technikai harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új stratégia elvein és elképzelésein alapul, amelyek a Tanács 1985. május 7-i állásfoglalásában (2) és a 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban (3) is megjelennek.

2.   Indokolás

2.1

A javaslat tárgya a kültéri használatra tervezett berendezések környezetkárosító zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („zajkibocsátási irányelv”) módosítása.

2.2

2002. január 3. óta a zajkibocsátási irányelv hatálya alá tartozó 57 fajta berendezés meg kell, hogy feleljen az irányelv követelményeinek ahhoz, hogy azokat az Európai Közösségben forgalomba lehessen hozni vagy használatba lehessen venni.

2.3

Az irányelvben 22 fajta berendezés hangteljesítményszintje került meghatározásra, és esetükben kötelezővé vált a zajkibocsátás szintjének megadása, míg a többi 35 fajta berendezésnél a zajkibocsátás feltüntetése lett előírva.

2.3.1

A megengedhető hangteljesítményszint határértékkel rendelkező 22 fajta berendezés esetében az alkalmazást két ütemben tervezték. Az első ütem 2002. január 3-án lépett életbe. A csökkentett határértékek alkalmazásának II. üteme 2006. január 3-án kellett volna, hogy elkezdődjön.

2.3.2

Az Európai Bizottság által összehívott „WG7” (4) munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy számos berendezés esetében a II. ütemben alkalmazandó hangteljesítményszint elérése műszakilag nem kivitelezhető.

2.3.3

Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy a II. ütemben alkalmazandó megengedhető hangteljesítményszint határérték a fenti berendezések esetében csak irányadó legyen. A végleges határértékeket a zajkibocsátási irányelvnek a 20. cikkben előírt jelentés benyújtását követő esetleges módosítása során határozzák meg.

2.4

Az irányelv módosításának hiányában az I. ütemre vonatkozó értékek érvényesek a II. ütemre is.

3.   Általános megjegyzések

3.1

A Gazdasági és Szociális Bizottság kedvezően fogadja a 2000/14/EK irányelv módosítására vonatkozó javaslatot. Ezzel kapcsolatban két lényeges szempontot kell kiemelnünk.

3.2

Az első szempont a 2000/14/EK irányelv iránymutatásainak fenntartását és jóváhagyását érinti, amennyiben jelen módosító javaslat számos, a legfontosabb zajforrások – főként közúti és kötött pályás járművek, infrastruktúrák, légi közlekedési járművek, szabadban használatos berendezések, ipari berendezések, mozgatható gépek – zajkibocsátására vonatkozó közösségi intézkedést kell, hogy kiegészítsen, valamint rövid, közép- és hosszú távú kiegészítő intézkedések kialakításának alapjául kell, hogy szolgáljon.

3.2.1

Az irányelv valóban összefügg a következő, meghatározott kategóriákba tartozó gépek zajkibocsátására vonatkozó jogszabályokkal:

a Tanács 70/157/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

a Tanács 77/311/EGK irányelve (1977. március 29.) a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőire ható zajszintre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

a Tanács 80/51/EGK irányelve (1979. december 20.) a szubszonikus repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról és az ezt kiegészítő irányelvek;

a Tanács 92/61/EGK irányelve (1992. június 30.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról;

az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

3.2.2

A környezetvédelmi politika jelentőségének megnövekedése előtti időszakban a zajvédő intézkedéseknek nemcsak a környezet tisztelete, hanem a szabad verseny és a szabad áruforgalom feltételeinek megteremtése szempontjából is jelentősége volt (5).

3.2.3

A jelenlegi javaslatban egyensúlyban vannak a környezetvédelem és a szabad piac megőrzésének igényei.

3.3

A második szempont az, hogy a javaslat mennyire van összhangban az EU környezetvédelmi, egészségügyi, illetve zajvédelmi programjaival, intézkedéseivel és céljaival.

3.3.1

A közösségi politika keretein belül magas szint elérésére van szükség az egészség- és a környezetvédelem területén; ebben az összefüggésben a zajvédelem az egyik kitűzött cél.

3.3.2

Az Európai Bizottság a jövő zajvédelmi politikájáról szóló zöld könyvében az egyik legjelentősebb európai környezeti problémaként említi a zajt.

3.4

Az Európai Bizottság javaslata közvetlenül illeszkedik a cselekvési programok megvalósítását célzó intézkedésekhez, valamint az Európai Tanács 2003. október 27-i következtetéseiben szereplő európai környezeti és egészségi stratégiához.

3.4.1

Ebben az összefüggésben emlékeztetnünk kell arra, hogy az Európai Közösség a 2002/49-es irányelvvel a zajvédelem elleni harc egyik alapvető jelentőségű jogi aktusát teremtette meg, amely rögzíti és részletezi a környezeti zaj elfogadhatósági küszöbének meghatározásához szükséges kritériumokat.

3.5

A közösségi intézmények közös értékelési rendszereket teremtettek meg és kialakították a határérték fogalmát. A városi övezetekre vonatkozó értékek meghatározása és a nemzeti törvények koordinálása a tagállamok feladata.

3.5.1

A közös kritériumok megteremtése elengedhetetlen volt, máskülönben az egyes tagállamok esetlegesen egymástól eltérő zajszint-határokat állapítottak volna meg, s ez akár bizonyos járművek illetve légi járművek tranzitjának tilalmához, illetve a járművek használatának korlátozásához vezethetett volna az egyes tagállamok területén.

3.6

A 2002/49-es irányelv célja pontosan a zajkárosodás megszüntetése. Ennek keretében a környezeti zajok emberekre gyakorolt káros hatásainak kivédése a cél.

3.6.1

A munkahelyeken fellépő, gyógyíthatatlan halláskárosodást, sőt munkahelyi baleseteket okozó magas zajszinttel kapcsolatosan a következő, ismert irányelvek a biztonság és az egészség védelmét szavatoló minimumkövetelményeket határoznak meg:

A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről;

az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve (2003. február 6.) a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről;

a Tanács 89/655/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről. Az említett irányelvek zajt okozó tevékenységek esetében előírják a munkáltató számára, hogy a tevékenység megtervezésekor törekedjen a zajszint minimalizálására – főként alacsony zajszintű gépek alkalmazása, a zajforrás ellenőrzése és a munkavállalók bevonása által.

Brüsszel, 2005. október 27.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Anne-Marie SIGMUND


(1)  HL L 162., 2000.7.3., 1. o.

(2)  HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

(3)  HL L 220., 1993.8.30., 23. o

(4)  Szabadban használatos berendezések munkacsoportja, az Európai Bizottság szervezeti egységei által összehívott szakértői csoport.

(5)  Lásd az Európai Bíróság 2002. március 12-i ítéletét a C-27/00 és a C-122/00 ügyekben.