20.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/22

1.1

A Bizottság üdvözli az Európai Bizottság COM(2004) 61 végleges „Európa nagy sebességű összekapcsolása: új fejlemények az elektronikus hírközlési ágazatban” című közleményében található elemzést és ajánlásokat. Előrelátó és időszerű ez a jelentés, amely a stratégiai megközelítést és a vezetői elszántságot ötvözve kívánja átvezetni következő növekedési szakaszába az európai hírközlési ágazatot.

1.2

Jelen vélemény támogatásáról biztosítja az elemzést és kiáll a közlemény mellett, ugyanakkor kiemeli az EGSZB számára különös aggodalomra okot adó területeket is.

2.1

2004. február 3-án a Bizottság elfogadta a következő közleményét: „Európa nagy sebességű összekapcsolása: új fejlemények az elektronikus hírközlési ágazatban”. Ez a közlemény egy 2003 tavaszi Európai Tanácsülésen megfogalmazott igényt elégít ki, mely szerint a Tanács 2004-es tavaszi ülése előtt jelentés útján kívánt tájékozódni az ágazatban bekövetkezett fejleményekről. Ez egy áttekintő jelentés az európai hírközlési ágazatról a lisszaboni stratégia fényében, ideértve a jövőbeli növekedést befolyásoló kulcstényezők elemzését is. A jelentés egyben felhívás az ágazat további fejlődése szempontjából szükséges intézkedések meghozatalának politikai támogatására is.

2.2

A Lisszaboni Stratégia elismeri, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) kulcselemei a növekedésnek, a termelékenység és a versenyképesség javulásának. Segítségükkel mind a gazdasági teljesítmény, mind a társadalmi kohézió erősödik. A közlemény kiemeli az elektronikus hírközlési ágazat fontosságát – annak mind szolgáltatási, mind eszköz oldali megközelítésében – az európai gazdaság egészsége és a termelékenység felfutásában játszott kulcsszerepe okán. Az ágazat mérete, dinamikája, és majdnem minden gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása miatt képes betölteni ezt a szerepet. A legújabb adatok tanúsága szerint ez az ágazat járul hozzá legnagyobb mértékben a munka termelékenységének növeléséhez Európában.

2.3

Az 1990-es évek első felében tapasztalt erőteljes növekedés és a lisszaboni stratégia becsvágyó célkitűzései ellenére az információs és kommunikációs technológia (IKT) kialakításának és alkalmazásának ütemében Európa elmaradt az USA és egyes ázsiai államok mögött, és az IKT ágazat beruházásban tapasztalt lemaradása árt az európai versenyképességnek (1). Az elektronikus hírközlés ágazatában az elkövetkező 18 hónap fejleményei kritikusak az eEurópa 2005 Akcióterv sikere és a lisszaboni stratégia hosszú távú célkitűzései szempontjából. Ez az ágazat gyorsan növekedett a kilencvenes évek végén, de 2000-ben és 2001-ben jelentős visszaesés következett be, ami az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot arra indította, hogy jobban odafigyeljen az elektronikus hírközlési ágazat helyzetére és a 2003 tavaszi Európai Tanácsülést megelőzően tapasztalatait jelentésben foglalja össze.

2.4

Az ágazat két évig tartó megerősödését követően a feltételek alkalmasnak látszanak a magasabb növekedési ütemhez való visszatérésre. Az Európai Bizottság szerint ezek a feltételek javuló pénzügyi környezetet jelentenek a szolgáltatók számára, és együtt járnak a szolgáltatások után elkönyvelt állandó bevétel növekedéssel. Mindazonáltal, csak a tőkebefektetés újjáéledése, és további innovatív szolgáltatások bevezetése jelenthet tartós növekedést az ágazat számára.

2.5

Az Internet-lufi kipukkadása óta, a hírközlési szolgáltatók olyan kiigazítási terveket fogadtak el, amelyek eredményeképpen csökkentek a beruházások. A teljes ágazat újbóli növekedése a beruházások újjáélesztését feltételezi. A beruházások üteme függ attól, amit a politikai döntéshozók tesznek: az új szabályozási keret bevezetése nagyobb jogbiztonságot nyújt a beruházásoknak; a nemzeti szélessávú stratégiák javítani fognak a szolgáltatások hozzáférhetőségén; az új szolgáltatások támogatása és az innovatív tartalom elérhetősége ösztönözni fogja a keresletet és a szabályozási és technikai jellegű akadályok eltávolítása hozzájárul majd a 3G hálózatok elterjedéséhez.

Ezek miatt a közlemény négy kiemelt intézkedési területet határoz meg:

2.6

Az Európai Telekommunikációs Tanács ülésén, amely 2004. március 8-án és 9-én zajlott le Brüsszelben, a Bizottság kihangsúlyozta a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott célokhoz (fenntartható növekedés, munkahelyteremtés és szociális kohézió) való politikai elkötelezettséget azáltal, hogy jóváhagyta a [COM(2004) 61 végleges], illetve az eEurópa Félidős Áttekintés [COM(2004) 108 végleges] közlemények cselekvési felhívását.

3.1

A közlemény egy széleskörű és bonyolult kérdéskört tárgyal, amely a lisszaboni elképzelések szempontjából létfontosságú területet – az elektronikus hírközlést öleli fel. Az évek folyamán az Európai Bizottság számos véleményt fogadott el, amelyek az ágazatot érintő szakpolitikához kapcsolódtak (3). Ezúton üdvözöljük a lehetőséget, hogy észrevételeket fűzhetünk az elektronikus hírközlési ágazat általános alakulásához, a szélessávú kommunikációval kapcsolatos intézkedésekhez, a mobil hírközlési ágazat fejlődéséhez és az iparág szabályozási keretrendszerének alakításához.

3.2

Az Európai Bizottság kiváló munkát végzett az elektronikus hírközlési ágazat növekedését elősegítő szakpolitika kialakításának és végrehajtásának támogatásában. A saját célkitűzéseiket követő gazdasági és társadalmi érdekcsoportok, a Minisztertanács, a nemzeti kormányok és regionális hatóságok határozott támogatásával kiegészülve, gyors mozgásban lévő, erőteljesen fejlődő szakterületet hoztak létre.

3.3

A kérdés bonyolult és dinamikus jellege, valamint az Unió gazdasági és társadalmi fejlődésében játszott fontos szerepe miatt, a Bizottság fontosnak tartja, hogy minden érdekelt fél rendszeresen kifejthesse véleményét annak érdekében, hogy egy átfogóbb jellegű és integrált szakpolitikát lehessen kialakítani. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy folytassa együttműködését az érdekelt felekkel az olyan kérdések rendezése irányába, mint a szellemi alkotások joga, a digitális jogok szabályozási keretének kialakítása, bizalmi és biztonsági kérdések, összekapcsolhatóság és szabványosítás, frekvencia kiosztások és a távoli, illetve falusi körzetek lefedettsége. Az EGSZB aktív érdeklődést tanúsít a továbbiakban is az ágazat, illetve a fent említett kérdések irányába.

3.4

Különösen támogatjuk, hogy az Európai Bizottság kiemelt hangsúlyt fektetett az összekapcsolhatóságra és a technológia, illetve a szolgáltatások különböző szinteken megjelenő nyitottságára a következők tekintetében: eszköz a hálózattal, eszköz az eszközzel, illetve tartalmak és/vagy felhasználói alkalmazások egymás között. Megfelelő összekapcsolhatóság és nyílt felület hiányában az új technológiák tömegméretű elterjedése komoly akadályokba ütközik.

3.5

A fenti 1.1 bekezdésben foglaltak alapján a Bizottság támogatja a közleményt és gratulál az Európai Bizottságnak a kérdésben kifejtett kiváló munkájához. Tudatában vagyunk annak, hogy az elektronikus hírközlési ágazat megértése illetve az erőteljes és fenntartható növekedést ösztönző szakpolitika kialakítása átfogó kutatást és tanácskozásokat igényelt: határozottan támogatjuk az eEurópa 2005 Akciótervet és kiállunk a COM(2004) 61 végleges közlemény által javasolt intézkedések mellett.

3.6

A nyomatékosítás kedvéért szeretnénk kiemelni, hogy a Bizottság különleges figyelmet fordít néhány területre:

3.6.1.1

Az EGSZB üdvözli az elektronikus hírközlés új szabályozási keretrendszerét, ami nagyobb tervezhetőséget, koherenciát és egységesebb megközelítést tesz lehetővé az Unión belüli piacok működése tekintetében. A nagyobb megbízhatóság és átláthatóság, amelyet a keretrendszer biztosít, ösztönözni fogja az elektronikus hírközlési ágazatba történő beruházásokat és felerősítik a versenyt és felgyorsítja az innovatív szolgáltatások bevezetését.

3.6.1.2

Egyetértünk az Európai Bizottsággal abban, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban a létesítmény alapú verseny létrehozásának technológia független, nyitott szabványú, összehangolt megközelítése létfontosságú a pezsgő és versenyképes piac kialakítása szempontjából. Az EGSZB örömmel látja, hogy az új keretrendszer támogatja a tisztességes versenyt a különböző hozzáférési technológiák között (szélessávú kommunikáció, 3G, digitális tv stb.). Ez a megközelítés a hálózati költségek és szolgáltatások árának csökkenését eredményezi, illetve egyszerűsíti a használatot, és mobilitást kínál az ügyfeleknek. Az ágazat technológia független, nyílt felületű megközelítése nagyban hozzájárul a szolgáltatások iránti kereslet növeléséhez is.

3.6.1.3

Következésképpen üdvözöljük az új szabályozási keretrendszer által alkalmazott technológia független megközelítést, amely a rögzített és mobil szolgáltatások, az on-line tartalomszolgáltatás és egy egész sor, különböző szolgáltatási felület közötti összetartást tükrözi. Azt szeretnénk, hogy az Európai Bizottság gondoskodjon arról, hogy a 2002/21/EC keretirányelvvel összhangban összekapcsolható felületek kerüljenek bevezetésre.

3.6.1.4

Egy valóban versenyképes piac az ügyfél otthonába vagy létesítményeihez történő kapcsolat kiépítésének (helyi hurok) versenyképes árától függ. Jelenleg a legtöbb piacon az új szolgáltatások és alacsonyabb árak megjelenését gátolja az a tény, hogy a helyi hurkokat túlsúlyban lévő szolgáltatók ellenőrzik. A Bizottságnak át kell tekinteni, hogy a szabályozási keretrendszer minden piacon alkalmas-e a helyi hurkokban a túlsúlyban lévő szolgáltatók által létrehozott ellenőrzés megtörésére.

3.6.1.5

Az EGSZB sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárások kezdeményezésére kényszerült az Európai Bíróságon azon tagállamokkal szemben, amelyekben elmaradt az új szabályozási keretrendszer életbeléptetése. Felhívjuk az Európai Bizottságot arra, hogy foganatosítsa a keretrendszer teljes körű életbeléptetését minden tagállamban, ideértve az újonnan belépőket is.

3.6.1.6

Támogatjuk az Európai Szabályozók Csoportja által újonnan kialakított Közös Álláspontot az elektronikus hírközlés előtt újonnan megnyílt piacok versenyszabályozási problémáinak kezelését illetően (4). Felismerve, hogy a szabályozási keretrendszer célja a szabályozás visszaszorítása és a verseny ösztönzése, a Bizottság felkéri az Európai Bizottságot, hogy intézkedjen a keretrendszernek oly módon történő bevezetéséről, hogy az ösztönözze a feltörekvő piacokat és szolgáltatásokat, és ne akadályozza meg azok fejlődését. Felkérjük az Európai Bizottságot arra, hogy tüzetesen vizsgálja meg a jogsértési eljárások eredményeképpen hozott intézkedések megfelelő voltát, valamint azok következetes alkalmazását a tagállamok által.

3.6.2.1

Az olyan szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése és rendelkezésre bocsátása, mint az e-Egészség, e-Üzlet, e-Kormányzat és e-Tanulás szempontjából elengedhetetlen egy általánosan elterjedt, biztonságos, szélessávú infrastruktúra megléte, ami egyúttal ez európai növekedés és életminőség számára teszi létfontosságúvá a szélessávú kommunikációt az elkövetkező években. A szélessávú kommunikációhoz való hozzáférés közjónak minősül, olyan szolgáltatásnak, amely minden EU polgár számára alanyi jogként kell, hogy rendelkezésre álljon. Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a szélessávú kommunikáció felkerüljön az Általános Szolgáltatások listájára.

3.6.2.2

Az e-Európa 2005 Akcióterv felhívást fogalmaz meg annak érdekében, hogy a szélessávú kommunikáció 2005-re az Európai Unióban általánosan elérhető legyen, de becsvágyó célkitűzéseink teljesítésében lemaradtunk. Ha a szélessávú kommunikáció elterjedésének üteme nem emelkedik, elsősorban a városi központokon kívül, az Unió nem fogja teljesíteni a barcelonai célkitűzést (5).

3.6.2.3

Az EGSZB üdvözli a nemzeti szélessávú stratégiáknak az EU15 által történő benyújtását és megjegyzi, hogy az új tagállamok 2004 vége előtt fogják benyújtani saját stratégiájukat. Megjegyezzük az Európai Bizottság által kialakított első vélemény pozitív hangvételét, (6) és júniusra várjuk a stratégiákról szóló részletes jelentés bemutatását.

3.6.2.4

Mindazonáltal, nem kedveljük a „szélessávú kommunikáció” nagyon tág meghatározását, amelyet számos tanulmányban és jelentésben alkalmaznak. (például, akár olyan lassú hozzáférési kapacitást, mint 144 kbps „szélessávként” emlegeti a COCOM04-20 VÉGLEGES jelentés, amelyre alább hivatkozunk, és ugyanaz a jelentés Olaszország esetében a 3G kapcsolatot a szélessávú kommunikáció alkotóelemeként kezeli, de a többi tagállam esetében nem.) a pontos meghatározás hiánya nagyban csökkenti a „szélessávú kommunikáció” szakkifejezés átláthatóságát és használhatóságát a mérlegelések során. Felhívjuk az Európai Unió Bizottságát, hogy alakítson ki egy pontos és kötelező erejű meghatározást a „szélessávú kommunikáció” fogalmára, amelyet az Unió egészében alkalmazni lehet.

3.6.2.5

Hasonlóképpen nemtetszésünket fejezzük ki azért, mert a szélessávú szolgáltatások lefedettségi statisztikái nem mérik az elérhető szolgáltatás színvonalát. Felhívjuk az Európai Bizottságot arra, hogy állapítson meg minimum követelményeket a „szélessávú kommunikáció” fogalmának pontos meghatározásakor. Csak ebben az esetben lehet értelme a szélessávú kommunikációval foglalkozó statisztikáknak.

3.6.2.6

A Bizottság nagyon is tisztában van azzal az igénnyel, hogy az Európán keresztül nyíló digitális szakadékot agresszív módon kell áthidalni, mert az a kevésbe előnyös helyzetben lévőket valamint az e-Felzárkózást érinti. Annak ellenére, hogy tudomásul vesszük a Minisztertanács támogatását, amellyel a kapcsolódás irányából az innovatív szolgáltatások hatékony alkalmazása irányába kívánják áthelyezni a hangsúlyt, aggodalmunkat fejezzük ki a szélessávú kommunikáció elterjedésének lendülete és a szolgáltatás lefedettsége miatt. Különösen aggódunk az egyes országok és régiók között meglévő egyenlőtlenségek miatt, amely a szélessávú kommunikáció elterjedtségét vizsgáló, az Európai Bizottság alatt működő Kommunikációs Bizottság utolsó statisztikája alapján derült ki (7). Az EU15-ön belül az európai lakosság 20 %-a jelenleg ki van zárva a szélessávú elérhetőségből, mert elégtelen a hálózati lefedettség. Üdvözöljük az Európai Bizottságnak abbéli igyekezetét, hogy a kommunikáció területén a szélessávú elérhetőséget ki kell terjeszteni a rosszul lefedett területekre. A nemzeti szélessávú stratégiák részletes áttekintésekor felhívjuk az Európai Bizottságot arra, hogy helyezzen hangsúlyt az egész Unió területét lefedő szélessávú hálózatok kellő időben történő kiterjesztésének szükségességére, és hívja fel a figyelmet a hálózati hiányosságokra az elkövetkező jelentésekben.

3.6.2.7

Üdvözöljük a GyorsIndulás [Quick-Start] kezdeményezést és a strukturális alapok rendelkezésre bocsátását az Unió vidéki és kevésbé vonzó üzleti lehetőségeket kínáló területein, mindazonáltal, azt szeretnénk, ha az Európai Bizottság nyomon követné a nemzeti szélessávú stratégiák gyakorlati bevezetését a tagállamokban, és kiemelt figyelmet fordítana a kiépítési ütem, a lefedettség és a minőség kérdésére.

3.6.2.8

Az EGSZB sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság közleménye csak a földrajzi digitális megosztottsággal (a gyengén ellátott övezetekkel) foglalkozik, a pénzügyi digitális megosztottsággal (a hálózati hozzáférés megfizetésére irányuló pénzügyi eszközök hiányával) nem. Az Európai Bizottságnak az az érvelése, hogy a szélessávú szolgáltatások a távolságok csökkentése és az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése révén javítják az életkörülményeket, éppúgy megállja a helyét a leginkább nélkülözni kénytelen, mint a földrajzilag elszigetelt polgárok esetében.

3.6.2.9

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai bizottságnak az a kijelentése, miszerint a közhatóságoknak a digitális megosztottsággal szemben a versenyjog és -szellem tiszteletben tartásával kell fellépnie, már önmagában ellentmondás: azért van digitális megosztottság, mert a piacot nem érdekli a célközönség. Szükség van tehát arra, hogy a közszolgáltatásnak feladata legyen, amelyet a szolgáltatások kötelességeinek pontos jellegét leíró hivatalos jogszabálynak kell meghatároznia.

3.6.3.1

Az EGSZB üdvözli a Mobil Kommunikáció és Technológiai Felületnek az Európai Bizottság által tavaly októberben történő létrehozását, melynek célja a mobil szolgáltatók, eszközök és alkatrészgyártók, valamint tartalomszolgáltatók egy asztalhoz történő ültetése volt. Ugyancsak üdvözöljük ezen csoport első jelentését (8), amely 20 javaslatot tett olyan lépésekre, amelyek a mobil hálózatok és szolgáltatások Európa-szerte történő elterjedését és fenntartását célozzák – ideértve olyan tevékenységeket, mint kutatás, szabványok, tartalom, biztonság, frekvencia, nemzetközi együttműködés és szabályozás.

3.6.3.2

Megelégedésünkre szolgál, hogy a Mobil Felület-jelentésben, illetve az Európai Bizottság kijelentéseiben a 3G esetében különös hangsúlyt kap az ügyfél-orientált, biztonságos környezet, amely a „bármikor, bárhonnan” jellegű mobil hozzáférést lehetővé teszi a nagysebességű adat és szórakoztató szolgáltatásokhoz egy sor szélessávú üzemelésre alkalmas készüléken keresztül.

3.6.3.3

Az EGSZB teljes mértékben támogatja az összes fél által kinyilvánított álláspontot, mely szerint nyitott, összekapcsolt hálózatok és összekapcsolható alkalmazások és szolgáltatások kialakítása a célunk, és üdvözöljük a Mobil Felület elkötelezettségét egy stratégiai kutatási terv elkészítése iránt a jövőbeli, 7. Kutatási Keretprogramban lévő Vezetéknélküli Világ számára.

3.6.3.4

Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság minden lehetséges nyomást kifejtene annak érdekében, hogy egyszerűbbé és költséghatékonyabbá tegye az új 3G hálózatok elterjedését. Különösképpen a tagállamoknak kell segítséget nyújtaniuk abban, hogy gyorsan megoldódjanak a tervezési és környezeti hatásokkal kapcsolatos kérdések, amelyek visszatartják ennek az új és fontos felületnek az elterjedését.

3.6.3.5

Aggodalmunkat fejezzük ki néhány tagállamban tapasztalható magas díjak miatt, amelyeket a hálózati üzemeltetőknek az engedélyekért kell kifizetniük, valamint ennek a ténynek a jövőbeli stratégiára gyakorolt negatív hatása miatt. Szeretnénk, ha az Európai Bizottság részletes állásfoglalást tenne közzé, ezzel a kérdéssel kapcsolatban és olyan intézkedéseket javasolna, amelyek ellensúlyozni tudnának minden, az Uniónak az IKT kialakításával és alkalmazásával kapcsolatos stratégiáját negatívan érintő hatást.

3.6.3.6

A fogyasztók érdekében és az EU erőforrásainak hatékony kihasználása végett azt szeretnénk, ha az Európai Bizottság tekintetbe venné, és ott, ahol ennek gyakorlati jelentősége van, szabályt alkotna a 3G szolgáltatók eszközeinek megosztására. Egy ilyen intézkedés felgyorsítaná a hozzáférhetőség elterjedését, csökkentené a környezettel kapcsolatos aggodalmakat és csökkentené a szolgáltatás nyújtásának költségeit. Tudomásunk van az Európai Bizottság azon figyelmeztetéséről, hogy néhány nagy szolgáltató versenyszempontok miatt ellenzi a hálózatok megosztását, de hiszzük, hogy az Unió, mint egész, érdekeit fölébe kell helyezni néhány szolgáltató szűklátókörű üzleti érdekeinek.

3.6.3.7

Megjegyezzük, hogy a Mobil Felület véleménye szerint a 3G kérdéskör következetes megközelítését egy új, általános politikai keretbe kell ágyazni. A csoport ismételten találkozik júniusban, és érdeklődéssel várjuk a Bizottság válaszközleményét, amelyben a júniusi találkozó javaslataira terveznek reagálni.

3.6.4.1

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy még ott is, ahol a szélessávú elérhetőség 90 %-os szinten áll, az elfogadottság alacsony (átlagosan 12 %) és csökkenő ütemű. Ennek oka a magas árban, alacsony minőségben és megfelelő tartalom hiányában keresendő – a fogyasztók nem érdekeltek eléggé a szélessávú szolgáltatások megvásárlásában.

3.6.4.2

A tartalom és a szolgáltatások kialakítása létfontosságú az IKT elfogadottságának ösztönzéséhez, és ezáltal a versenyképesség, termelékenység és foglalkoztatottsági szint növeléséhez az Európai Unióban. Ebben a tekintetben az EGSZB üdvözli ez Európai Bizottság új keletű javaslatát az eTartalomplusz program (2005-2008) (9) létrehozására, amely a digitális tartalom széleskörű elérhetőségének és alkalmazásának feltételeit lenne hivatott megteremteni.

3.6.4.3

Az EGSZB felismeri, hogy a létrehozott szélessávú és 3G hálózatok iránti keresletösztönzés, az új, innovatív szolgáltatások iránt megnyilvánuló igény, a verseny és a hálózatok elterjedése mind összefügg egymással. Mindegyik fejlemény egy másikat támogat. Tekintettel arra, hogy a fentiekben foglalkoztunk a kínálati oldal kérdéseivel, szívesen veszünk minden kezdeményezést, amellyel az Európai Bizottság támogatja bármely új és innovatív szolgáltatás létrehozását, amely az új technológiák és hálózatok erősségeinek alkalmazása által ösztönözné a fogyasztói keresletet.

3.6.4.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a hálózatok, felületek és készülékek közötti összekapcsolhatóság jelentős ösztönzést eredményez majd a szolgáltatások bevezetése és azok elterjedése irányába. Támogatjuk az Európai Bizottságot abban, ragaszkodjon ahhoz, hogy az összekapcsolhatóság kérdése megjelenjen a keretszabályokban, valamint a Bizottság elektronikus hírközlési ágazat minden érintettjével folytatott párbeszédében.

3.6.4.5

Támogatjuk az Európai Bizottság felhívását a tagállamok felé, hogy őrizzék meg a kormányzati e-Szolgáltatások mögött álló lendületet (ideértve az e-Egészséget, e-Tanulást stb.) és vegyék figyelembe, hogy a közszféra jelentős keresletalakító tényező ezen új információs szolgáltatások fejlődésének korai szakaszában.

3.6.4.6

Különösképpen üdvözöljük az Európai Bizottság elkötelezettségét az iránt, hogy az ágazat szereplőivel együttműködésben kezeljék az új szolgáltatások kialakítását gátoló tényezőket – digitális jogok szabályozási keretének kialakítása, összekapcsolhatóság, mikrofizetések, m-fizetések, stb. Ebben a tekintetben üdvözöljük az új közleményt (10) és konzultációs eljárást, amely a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozik és felhívjuk az Európai Bizottság figyelmét az EGSZB 2003-ban kelt Véleményére (11) a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban.

3.6.4.7

Az EGSZB kiemeli a biztonsági kérdések fontosságát az új szolgáltatások fogyasztók által történő elfogadásában. A fogyasztóknak az új technológiákba vetett bizalma attól függ, hogy milyen mértékben sikerül a fogyasztóvédelmi szempontokat érvényesíteni.

3.6.4.8

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa a hálózati szolgáltatókkal, internet szolgáltatókkal, tartalomszolgáltatókkal, hírközlési szereplőkkel és a szórakoztatóiparral megkezdett műhelytanulmányokat annak érdekében, hogy tevékenységeik összehangolása által új partneri viszonyokat, új üzleti modelleket és szolgáltatásokat hozzanak létre az összetartó, mobil Unió számára.

3.6.4.9

Hasonlóképpen üdvözöljük a K+F tevékenységnek a 6. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram égisze alatt nyújtott támogatást. Az elektronikus hírközlési ágazatban, mint minden egyéb technológiai haladást feltételező iparágban, kiemeljük annak fontosságát, hogy Európa ruházzon be a K+F tevékenységbe és az innovációba, összhangban azokkal a célokkal, amelyeket a lisszaboni stratégia keretén belül meghatároztunk saját magunk számára. Tudatában annak, hogy az ágazat átvészelt egy talpra állási időszakot, amelyet a beruházások visszafogása jellemzett, az EGSZB minden érdekelt felet – az EU-t, a tagállamokat és a magántőkét – arra kér, hogy megújult erővel tegyenek hitet az elektronikus hírközlés jövőjébe történő beruházások mellett K+F tevékenységük mértékének és fejlődési ütemének növelése által.