15.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 417/1 |
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a 2016–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervről
(2015/C 417/01)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI
I. BEVEZETÉS
1. |
MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló állásfoglalás, továbbá az uniós ifjúsági munkaterv (2014–2015) elfogadása óta a válság továbbra is komoly és aránytalanul nagy hatást gyakorol az európai fiatalokra és a felnőtté válásuk folyamatára. |
2. |
Megállapítják, hogy megerősített uniós ágazatközi együttműködésre van szükség az ifjúságpolitika terén e kihívások megfelelő kezelése érdekében. |
3. |
NYUGTÁZZÁK, hogy az Európai Bizottság prioritást kíván biztosítani a fiatalok radikalizálódása és marginalizálódása elleni küzdelemnek és a fiatalok társadalmi, kulturális és civil életbe való bekapcsolódása előmozdításának az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020), az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010–2018), továbbá a sportra vonatkozó uniós munkaterv és a kulturális munkaterv (2010–2015) alapján. (1) |
4. |
NYUGTÁZZÁK a Tanács és a Bizottság 2015. évi közös uniós ifjúsági jelentésében (2) és különösen annak „Az uniós ifjúsági együttműködés jövőbeli iránya” című 5. szakaszában foglalt megállapításokat. Ennek megfelelően MEGÁLLAPODNAK egy, az ifjúságra vonatkozó, tagállami és bizottsági intézkedéseket felölelő 36 hónapos uniós munkaterv létrehozásáról a 2016. január 1. és a 2018. december 31. közötti időszakra, amellyel támogatják az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) a végrehajtását. |
II. ELVEK
5. |
ÚGY VÉLIK, hogy a munkatervet a szubszidiaritás tiszteletben tartása mellett a következőkben meghatározott irányelvek szerint kell összeállítani. A tervnek:
|
6. |
EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy a mostani fejlemények fényében a tagállamoknak és a Bizottságnak az uniós szintű együttműködésük keretében az ezen munkaterv programidőszakában, azaz 2018 végéig a következőkben felsorolt témákkal indokolt kiemelten foglalkozniuk: A 2015. évi közös uniós ifjúsági jelentésben elfogadott prioritásokkal összhangban meg kell erősíteni az ifjúsági munkát és az ágazatközi együttműködést a következő célok érdekében:
|
7. |
EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy noha az I. mellékletben ismertetett tagállami és bizottsági fellépésnek valamennyi fiatalra ki kell terjednie, az alábbi csoportokra kiemelt figyelmet kell fordítani:
|
8. |
MEGÁLLAPODNAK arról, hogy a Tanács az elért eredmények és az uniós szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatja a munkatervet. |
9. |
MEGÁLLAPODNAK az I. mellékletben foglalt listáról, amely a fenti kiemelt témák alapján meghatározott konkrét intézkedéseket és azok végrehajtási ütemtervét tartalmazza. |
III. MUNKAMÓDSZEREK ÉS -STRUKTÚRÁK
10. |
MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy meg kell erősíteni az ifjúság szempontjainak általános érvényesítését és a teljesítményorientált, ágazatokon átívelő együttműködést a Tanácson belül annak lehetőség szerinti biztosítása érdekében, hogy a politikai döntéshozatal során minden érintett területen figyelembe vegyék a fiatalok törekvéseit, körülményeit és igényeit. |
11. |
EGYETÉRTENEK abban, hogy
|
12. |
FIGYELEMMEL A FENTIEKRE, FELKÉRIK a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a jelenlegi munkaterv időtartamára hozzanak létre szakértői csoportokat a következő témakörökben:
|
IV. INTÉZKEDÉSEK
13. |
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:
|
14. |
FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY
|
15. |
FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY
|
16. |
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:
|
(1) COM(2015) 185 final.
(2) 13635/15.
I. MELLÉKLET
A kiemelt témákra épülő intézkedések, eszközök és határidők
Intézkedések a kiemelt témák alapján
Munkamódszer/eszköz |
Eredmény és céldátum |
Hivatk. |
||||
|
||||||
A. prioritás: |
||||||
Valamennyi fiatal társadalmi befogadásának növelése, az alapvető európai értékekre is figyelemmel |
||||||
A Tanács és előkészítő szervei Az ifjúsági ágazat szerepe az erőszakos radikalizálódás megelőzésében |
2016 első fele (esetleg) Tanácsi vita |
A1. |
||||
Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal A Bizottság tanulmánya az ifjúsági munkára vonatkozó európai uniós minőségbiztosítási rendszerekről és keretekről |
2016 második fele: Végrehajtási kézikönyv |
A2. |
||||
Strukturált párbeszéd/A Tanács és előkészítő szervei „A fiatalok olyan alapvető életvezetési készségei és képességei, amelyek elősegítik aktív részvételüket a közösségi életben és a munka világában egy sokszínű, összekapcsolt és inkluzív Európában.” |
2017 első fele: (esetleg) A Tanács állásfoglalása |
A3. |
||||
B. prioritás: |
||||||
Valamennyi fiatal részvételének erősítése az európai demokratikus és civil életben |
||||||
Szakértői csoport Annak meghatározása, hogy az ifjúsági munka, valamint a nem formális és informális tanulás konkrétan miben járul hozzá a fiatalok aktív polgári szerepvállalásához és a sokszínű és toleráns társadalmakban való részvételéhez, megelőzve ezáltal marginalizálódásukat és az adott esetben erőszakos magatartást kiváltó radikalizálódásukat. |
2017 első fele
|
B1. |
||||
Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal A Bizottság tanulmánya az Európai Önkéntes Szolgálat keretében végzett külföldi önkéntes tevékenység hatásáról |
2017 első fele:
|
B2. |
||||
Szeminárium az ifjúság- és sportpolitikai döntéshozók számára: „Demokrácia, ifjúság és sport – ágazatközi megközelítések, amelyek elősegítik a sport révén a fiatalok aktív részvételét és közreműködését a civil és demokratikus életben.” |
2017 második fele: Szemináriumi jelentés az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatokról és ajánlásokról, hogy az ifjúság- és sportpolitikát felölelő ágazatközi megközelítések miként népszerűsíthetik a demokratikus értékeket, illetve segíthetik elő a társadalmi szerepvállalást a fiatalok körében. |
B3. |
||||
C. prioritás: |
||||||
A fiatalkorból a felnőttkorba való átmenet és különösen a munkaerő-piaci integráció megkönnyítése |
||||||
Kölcsönös tanulás a tagállamok és a Bizottság/főigazgatók között „Az ifjúsági munka mint a fiatalkorból a felnőttkorba való átmenet, illetve a munka világába történő belépés támogatása terén folytatott ágazatközi együttműködés elismert és értéktöbbletet képviselő eszköze.” |
2017 második fele: Jelentés az ifjúsági munkára mint a fiatalkorból a felnőttkorba való átmenet, illetve a munka világába történő belépés támogatása terén folytatott ágazatközi együttműködés elismert és értéktöbbletet képviselő eszközére vonatkozó legjobb gyakorlatokról és ajánlásokról. |
C1. |
||||
Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal A Bizottság tanulmánya az ifjúsági munkáról és a fiatalok vállalkozói készségeiről |
2017 második fele
|
C2. |
||||
D. prioritás: |
||||||
A fiatalok egészségének és jólétének előmozdítása, ideértve a mentális egészséget is |
||||||
A Tanács és előkészítő szervei A részvételt célzó ágazatközi együttműködés a fiatalok egészségének és jólétének a felnőttkorba való átmenet során történő megőrzése érdekében, különös tekintettel a mentális egészségügyi problémákkal küzdő fiatalokra (1), akiknek problémái gyakran ezzel az átmenettel hozhatók összefüggésbe. A problémák helyett annak előtérbe helyezése, hogy ezek a fiatalok miként vehetnek részt a társadalom életében. |
a) 2016 első fele (esetleg) A Tanács következtetései |
D1. |
||||
b) 2017 második fele Kölcsönös ágazatközi tanulás a tagállamok között |
D2. |
|||||
E. prioritás: |
||||||
Hozzájárulás a digitális korszaknak az ifjúságpolitika, az ifjúsági munka és a fiatalok vonatkozásában fennálló kihívásai és lehetőségei kezeléséhez, illetve megragadásához |
||||||
A Tanács és előkészítő szervei Az ifjúságpolitika új megközelítései a fiatalokban rejlő potenciál és tehetség lehető legnagyobb mértékű fejlesztése, és társadalmi befogadásuk maximális elősegítése érdekében. Előtérbe kerülnek az ifjúsági munka új, korszerű és vonzó formái, például az internetes ifjúsági munka, amelyek tükrözik a fiatalok életében érvényesülő új tendenciákat. Ennek célja, hogy az ifjúsági munka keretében minél több érintettet lehessen megszólítani, és minél több fiatalt tudjunk bevonni az ifjúsági tevékenységekbe. |
2016 második fele (esetleg) A Tanács következtetései |
E1. |
||||
Társaktól való tanulás Az ifjúsági munka területén alkalmazott új gyakorlatok és az ifjúsági munka vonzerejének növelése a fiatalok körében. |
2017 első fele Jelentés a valós tendenciákat tükröző meglévő gyakorlatokról, valamint ajánlások e gyakorlatoknak a napi ifjúsági munka során történő gyakorlati megvalósítására |
E2. |
||||
Szakértői csoport „A digitalizáció ifjúságot, ifjúsági munkát és ifjúságpolitikát érintő kockázatainak, lehetőségeinek és hatásainak a kezelése” |
2017 második fele A szakértői csoport jelentése |
E3. |
||||
Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal A Bizottság tanulmánya az internetnek és a közösségi médiának a fiatalok részvételére és az ifjúsági munkára gyakorolt hatásáról |
2018 első fele Jelentés |
E4. |
||||
A Tanács és előkészítő szervei Innovatív módszerek, többek között digitális eszközök kidolgozása az ifjúsági munka területén az ágazatközi együttműködés előmozdítása, valamint annak érdekében, hogy hatékonyabb, intelligensebb és relevánsabb módon tudjunk eleget tenni a fiatalok igényeinek és törekvéseinek. |
2018 első fele (esetleg) A Tanács következtetései – reakció a fenti E3. és E4. intézkedésre. |
E5. |
||||
F. prioritás: |
||||||
Hozzájárulás az Európai Unióba egyre nagyobb számban érkező fiatal migránsok és menekültek nyomán megjelenő lehetőségekre és kihívásokra való reagáláshoz |
||||||
Szakértői csoport Annak meghatározása, hogy az ifjúsági munka, valamint a nem formális és informális tanulás konkrétan miben járul hozzá az Európai Unióba egyre nagyobb számban érkező fiatal migránsok és menekültek nyomán megjelenő lehetőségekre és kihívásokra való reagáláshoz. |
2018 második fele
|
F1. |
Egyéb |
|
||||
Téma |
Eszköz/intézkedés |
Eredmény és céldátum |
|
||
Uniós ifjúsági stratégia |
Társaktól való tanulás
|
2016 első fele A társaktól való tanulási tevékenységek rugalmas keretének hivatalossá tétele |
O1. |
||
Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal
|
2016 második fele: (esetleg) A Tanács következtetései – reakció az értékelésre, ideértve a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló tanácsi ajánlás értékelését is |
O2. |
|||
|
2018 első fele: Közös uniós ifjúsági jelentés |
O3. |
|||
Erasmus+ |
Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal Az Erasmus+ program és elődprogramjai félidős értékelése |
2018 első fele: Reakció az értékelésre az érintett ágazatokkal (oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport) együttműködésben |
O4. |
(1) Ide értendők a súlyos és gyakori pszichiátriai problémák, a pszichés terhelés és az olyan (átmeneti) pszichés rendellenességek, amelyek a nagy kihívásokat tartogató vagy akár válságos élethelyzetekben fordulhatnak elő.
II. MELLÉKLET
A 2016. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv keretében a tagállamok és a Bizottság által létrehozandó szakértői csoportok tagságára és működésére vonatkozó elvek
Tagság:
— |
A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a csoportok munkájában, és bármikor bekapcsolódhatnak abba. |
— |
Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni valamely csoport munkájában, tagként szakértőket küldenek az adott csoportba. A tagállamok ügyelnek arra, hogy a megbízott szakértők az adott területen nemzeti szinten szerzett megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek. A tagállamok ügyelnek arra, hogy a megbízott szakértők biztosítsák az illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartást. A szakértők kinevezésére vonatkozó eljárásokat a Bizottság koordinálja. |
— |
Mindegyik szakértői csoport dönthet úgy, hogy egyéb résztvevőket is meghív tagjai közé: független szakértőket, az ifjúsági szervezetek képviselőit, ifjúságkutatókat és egyéb érdekelt feleket, illetve harmadik országok képviselőit. Mindegyik szakértői csoport további résztvevők meghívását is javasolhatja a teljes időszakra; ez esetben a tagság a szakértői csoport egyhangú jóváhagyásával válik érvényessé. |
Megbízás
A Bizottság tesz majd javaslatot a szakértői csoport megbízatására a munkaterv 12. pontja alapján, és a Tanács ifjúsági munkacsoportja keretében elhangzott észrevételek alapján sor kerül a megbízatás módosítására.
Munkaeljárások
— |
A szakértői csoportok mindig kis számú, azonban konkrét és használható eredmény biztosítására fognak összpontosítani az adott téma tekintetében. |
— |
A munkaterv végrehajtása érdekében minden szakértői csoportnak elnököt vagy társelnököket kell kineveznie a munkaterv elfogadását követő első ülésén. Az elnökök megválasztása nyílt és átlátható módon zajlik majd, a szakértői csoportok titkárságának szerepét ellátó Bizottság koordinálása mellett. A szakértői csoportok e munkaterv alapján munkaprogramot dolgoznak ki. |
— |
A csoportok számára a Bizottság biztosítja a szükséges szakértelmet, valamint logisztikai hátteret. Amennyire lehetséges, megfelelő eszközökkel (így többek között az adott terület szempontjából releváns tanulmányokkal) is segíti a csoportok munkáját. |
Jelentéstétel és tájékoztatás
A szakértői csoportok elnökei jelentést tesznek az ifjúsági munkacsoportnak az elért eredményekről és az előrelépésről. A Tanács ifjúsági munkacsoportja adott esetben további iránymutatást nyújt a szakértői csoportnak a kívánt eredmény és időzítés garantálása érdekében. A főigazgatót folyamatosan tájékoztatják az elért eredményekről.
A munkacsoportok üléseinek napirendje és az ülésekről szóló jelentések hozzáférhetőek lesznek valamennyi tagállam számára, függetlenül attól, hogy utóbbiak milyen mértékben vesznek részt az adott területen folyó munkában. A csoportok munkájának eredménye nyilvánosan hozzáférhető lesz.