7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/52


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 85. számú előírása – Egységes rendelkezések az M és N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a hasznos teljesítmény és az elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítménye tekintetében történő jóváhagyására vonatkozóan

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 6. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2013. július 15.

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyás iránti kérelem

4.

Jóváhagyás

5.

Követelmények és vizsgálatok

6.

A gyártás megfelelősége

7.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

8.

A hajtáslánctípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

9.

A gyártás végleges leállítása

10.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLET

1.

A belső égésű motor alapvető jellemzői és a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tájékoztatás

2.

Az elektromos hajtáslánc alapvető jellemzői és a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tájékoztatás

3a.

Értesítés hajtáslánc jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 85. előírás szerint

3b.

Értesítés járműtípusnak a hajtáslánc tekintetében történő, a 85. előírás szerinti jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról

4.

A jóváhagyási jelek elrendezése

5.

A belső égésű motor hasznos teljesítményének mérésére szolgáló módszer

6.

Módszer az elektromos hajtásláncok hasznos teljesítményének és 30 perces legnagyobb teljesítményének mérésére

7.

A gyártás megfelelőségének ellenőrzése

8.

Referencia-tüzelőanyagok

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.

Ez az előírás az M és az N kategóriájú gépjárművek (1) meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a gyártó által megadott teljes terheléshez tartozó teljesítményét, valamint az M és az N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítményét a motorfordulatszám függvényében ábrázoló görbe felvételére vonatkozik.

1.2.

A belső égésű motorok az alábbi kategóriák egyikébe tartoznak:

alternáló dugattyús (szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású) motorok, a szabaddugattyús motorok kivételével;

forgódugattyús (szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású) motorok;

atmoszférikus szívású és mechanikus feltöltésű motorok.

1.3.

Az elektromos hajtásláncok szabályozókból és motorból állnak, és járművek kizárólagos meghajtására szolgálnak.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.   hajtáslánc jóváhagyása: hajtáslánctípus jóváhagyása az ezen előírás 5. vagy 6. mellékletében előírt eljárással mért hasznos teljesítmény tekintetében;

2.2.   hajtáslánctípus: gépjárműbe szánt belső égésű motorok vagy elektromos hajtásláncok olyan kategóriája, amelyben a motorok, illetve a hajtásláncok különösen az ezen előírás 1., illetve 2. mellékletében meghatározott alapvető jellemzőikben nem térnek el egymástól;

2.3.   hasznos teljesítmény: a próbapadon a forgattyústengely vagy annak megfelelője végén adott motorsebességnél vagy motorfordulatszámnál, az 5. vagy a 6. melléklet 1. táblázata szerinti segédberendezésekkel mérhető és a égköri referenciaviszonyok mellett meghatározott teljesítmény;

2.4.   legnagyobb hasznos teljesítmény: a motor teljes terhelés mellett mért, legnagyobb hasznos teljesítménye;

2.5.   30 perces legnagyobb teljesítmény: az elektromos hajtásláncnak az ezen előírás 5.3.1. szakasza szerint meghatározott, egyenáramon mért azon legnagyobb hasznos teljesítménye, amelyet 30 percen át átlagosan le képes adni;

2.6.   

hibrid hajtású járművek

:

2.6.1.   hibrid hajtású jármű: a jármű meghajtásának céljára legalább két különböző energiaátalakítóval és két különböző (a járműben található) energiatároló rendszerrel ellátott jármű;

2.6.2.   hibrid hajtású elektromos jármű: olyan jármű, amely a mechanikus hajtás érdekében a járműben tárolt következő két energiaforrásból kap energiát:

fogyó tüzelőanyag,

elektromos energiatároló berendezés (például akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor stb.);

2.6.3.   Hibrid hajtású elektromos jármű esetében a „hajtáslánc”: a következő két különböző hajtáslánctípus együttesét jelenti:

belső égésű motor, továbbá

egy (vagy több) elektromos hajtáslánc;

2.7.   („alapfelszerelés: a gyártó által az adott alkalmazáshoz biztosított bármely berendezés.)

2.8.   kettős üzemű motor: a 49. előírás alapján jóváhagyott motorrendszertípus vagy egy, a 49. előírás szerinti kibocsátására tekintettel jóváhagyott járműtípusba beszerelt motorrendszertípus, amelyet úgy terveztek, hogy egyidejűleg működjön külön-külön adagolt dízel tüzelőanyaggal és gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal, és az egyik tüzelőanyagból felhasznált mennyiség a másik tüzelőanyaghoz képest az üzemállapottól függően változhat;

2.9.   kettős üzemű jármű: olyan, kettős üzemű motorral meghajtott jármű, amely a motor által felhasznált tüzelőanyagokat a jármű fedélzetén elhelyezett külön tárolórendszerekből biztosítja;

2.10.   kettős üzemmód: egy kettős üzemű motor azon szokásos üzemmódja, melynek során a motor egyes üzemállapotokban egyszerre használ dízel tüzelőanyagot és gáz-halmazállapotú tüzelőanyagot;

2.11.   dízelüzemmód: kettős üzemű motor azon szokásos üzemmódja, melynek során a motor semmilyen üzemállapotban nem használ gáznemű tüzelőanyagot.

3.   JÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM

3.1.

A hajtáslánctípusnak a hasznos teljesítmény, illetve az elektromos hajtáslánc 30 perces legnagyobb teljesítményének mérése tekintetében történő jóváhagyására irányuló kérelmet a hajtáslánc gyártója, a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell a hajtáslánc leírását, amelynek tartalmaznia kell a következő adatokat:

csak belső égésű motorral meghajtott járművek esetében az 1. mellékletben előírt minden lényeges adatot, vagy

tisztán elektromos meghajtású járművek esetében a 2. mellékletben előírt minden lényeges adatot, vagy

hibrid hajtású elektromos járművek esetében az 1. és a 2. mellékletben előírt minden lényeges adatot.

3.3.

Hibrid hajtású elektromos járművek esetében külön el kell végezni (az 5. melléklet szerint) a belső égésű motor, és külön (a 6. melléklet szerint) az elektromos hajtáslánc(ok) vizsgálatát.

3.4.

Az ezen előírás 5. és 6. mellékletében előírt tartozékokkal együtt a jóváhagyás tárgyát képező hajtáslánctípusból vagy hajtáslánctípusokból egy, illetve egy-egy jellemző darabot a jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.

Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott hajtáslánc teljesítményének az alábbi 5. szakasz követelményei szerinti mérése megtörtént, akkor meg kell adni a hajtáslánctípus jóváhagyását.

4.2.

Mindegyik jóváhagyott hajtáslánctípushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma [(az előírás eredeti változatának megfelelően jelenleg 00)]. Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több hajtáslánctípushoz.

4.3.

Egy hajtáslánctípusnak ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, illetve a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 3a. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.4.

Egy járműtípusnak a hajtáslánctípusra vonatkozóan az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.5.

Minden olyan hajtásláncon, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott hajtáslánctípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.5.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.5.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.5.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.3.

Ezeknek a jóváhagyási jeleknek a hajtásláncon történő elhelyezése helyett a gyártó úgy is dönthet, hogy az ezen előírás alapján jóváhagyott minden hajtáslánctípushoz mellékel egy olyan dokumentumot ezekről az adatokról, amely alapján a jóváhagyási jelek elhelyezhetők a járművön.

4.6.

Ha a hajtáslánc megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott típusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.5.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az összes olyan előírás számát és jóváhagyási számát, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás alapján is megadta a jóváhagyást, a 4.5.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.7.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.8.

A jóváhagyási jelet a gyártó által meghatározott hajtáslánc-azonosító adatok közelében kell elhelyezni.

4.9.

Ezen előírás 4. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.   KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1.   Általános tudnivalók

Azokat az alkatrészeket, amelyek várhatóan befolyásolják a hajtáslánc teljesítményét, úgy kell megtervezni, legyártani és összeszerelni, hogy a hajtáslánc a szokásos használat mellett rá ható esetleges rezgések ellenére is megfeleljen az ezen előírás rendelkezéseinek.

5.2.   Belső égésű motorok vizsgálatainak leírása

5.2.1.   A hasznos teljesítmény vizsgálata során a szikragyújtású motorokat teljes gázadással, a kompressziós gyújtású és a kettős üzemű motorokat pedig a teljes terhelésnek megfelelő beállítással kell üzemeltetni úgy, hogy a motor az ezen előírás 5. mellékletének 1. táblázatában megadott módon van felszerelve.

5.2.1.1.

Az olyan kettős üzemű motorok esetében, amelyeknek van dízel üzemmódjuk, a vizsgálatot ugyanazon motor kettős üzemmódú és dízel üzemmódú üzemeltetésével kell elvégezni.

5.2.2.   Kellő számú motorfordulatszámon kell mérést végezni annak érdekében, hogy a gyártó által ajánlott legkisebb és legnagyobb motorfordulatszám közötti tartományban megfelelően megállapítható legyen a teljesítménygörbe. A fordulatszám-tartománynak tartalmaznia kell azt a fordulatszámot, amely mellett a motor legnagyobb teljesítményét, illetve legnagyobb nyomatékát adja le. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni legalább két stabilizált mérésből.

5.2.3.   Az alábbi tüzelőanyagokat kell használni:

5.2.3.1.

Benzinüzemű külső gyújtású motorok esetében:

Kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a CEC (3) által az RF-01-A-84 és az RF-01-A-85 jelű CEC-dokumentumban a benzinüzemű motorokra meghatározott referencia-tüzelőanyagok valamelyikét kell használni.

5.2.3.2.

Szikragyújtású és PB-gázzal üzemelő kettős üzemű motorok esetében:

5.2.3.2.1.

önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a 8. mellékletben meghatározott referencia-tüzelőanyagok egyikét kell használni;

5.2.3.2.2.

nem önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

a 8. mellékletben meghatározott referencia-tüzelőanyagok közül a legalacsonyabb C3-tartalmút kell használni; vagy

5.2.3.2.3.

egy adott tüzelőanyag-összetételre megjelölt motor esetében:

a motorhoz előírt tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.2.4.

A használt tüzelőanyagot meg kell adni a vizsgálatijegyzőkönyvben.

5.2.3.3.

Szikragyújtású és kettős üzemű földgázmotorok esetében:

5.2.3.3.1.

önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a 8. mellékletben meghatározott referencia-tüzelőanyagok egyikét kell használni;

5.2.3.3.2.

nem önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető, legalább 52,6 MJm-3 Wobbe-indexű (4 °C, 101,3 kPa) tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a 8. melléklet szerinti G20, tehát legnagyobb Wobbe-indexű referencia-tüzelőanyagot kell használni; vagy

5.2.3.3.3.

egy adott tüzelőanyag-tartományra megjelölt motor esetében:

H tartományú gázokra megjelölt motor esetében legalább 52,6 MJm-3 Wobbe-indexű (4 °C, 101,3 kPa), L tartományú gázokra megjelölt motor esetében legalább 47,2 MJm-3 Wobbe-indexű (4 °C, 101,3 kPa), kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben H tartományú gázokra megjelölt motor esetében a 8. melléklet szerinti G20 referencia-tüzelőanyagot, L tartományú gázokra megjelölt motor esetében a 8. melléklet szerinti G23, tehát az előírt tartományban a legnagyobb Wobbe-indexű referencia-tüzelőanyagot kell használni; vagy

5.2.3.3.4.

egy adott LNG tüzelőanyag-összetételre megjelölt motor esetében:

a motorhoz előírt tüzelőanyagot kell használni, vagy az LNG20-ra megjelölt motor esetében a 8. melléklet szerinti G20 referencia-tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.3.5.

Egy adott tüzelőanyag-összetételre megjelölt motor esetében:

a motorhoz előírt tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.3.6.

A használt tüzelőanyagot meg kell adni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

5.2.3.4.

Kompressziós gyújtású és kettős üzemű motorok esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben az Európai Koordinációs Tanács által az RF-03-A-84 jelű CEC-dokumentumban a kompressziós gyújtású motorokra meghatározott referencia-tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.5.

Az olyan járművek szikragyújtású motorját, amelyek mind benzinnel, mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelhetnek, mindkét tüzelőanyaggal meg kell vizsgálni az 5.2.3.1–5.2.3.3. szakasz rendelkezései szerint. Azokat a járműveket, amelyek mind benzinnel, mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelhetnek, de amelyeknél a benzinüzem csak szükséghelyzetek esetére vagy indításra szolgál, és benzintartályuk legfeljebb 15 liter benzin tárolására alkalmas, a vizsgálat szempontjából úgy kell tekinteni, hogy csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működnek.

5.2.3.6.

A kettős üzemű motorokat vagy az olyan járműveket, amelyeknek van dízelüzemmódjuk, az 5.2.3.1–5.2.3.5. szakasz rendelkezései szerint az egyes üzemmódokhoz megfelelő tüzelőanyagokkal kell megvizsgálni.

5.2.4.   A méréseket az ezen előírás 5. mellékletének rendelkezései szerint kell elvégezni.

5.2.5.   A vizsgálati jegyzőkönyvnek az ezen előírás 5. mellékletének függelékében felsoroltak szerint tartalmaznia kell a hasznos teljesítmény meghatározása érdekében elvégzett valamennyi számítást és az eredményeket, továbbá az ezen előírás 1. mellékletében felsoroltak szerint a motor jellemzőit. Ennek a dokumentumnak a kiállításához az illetékes hatóság felhasználhatja azt a jelentést, amelyet az ezen előírás rendelkezései szerint egy jóváhagyott vagy elismert laboratórium állított ki.

5.3.   Az elektromos hajtásláncok hasznos teljesítményének és 30 perces legnagyobb teljesítményének mérésére szolgáló vizsgálatok leírása

Az elektromos hajtásláncot az ezen előírás 6. mellékletében előírt felszereléssel kell ellátni. Az elektromos hajtásláncot olyan egyenárammal kell üzemeltetni, amelynek a feszültségesése az időtől és az áramerősségtől függően legfeljebb 5 százalék (a 10 másodpercnél rövidebb időszakaszokat figyelmen kívül hagyva). A vizsgálat során alkalmazott feszültséget a jármű gyártójának kell előírnia.

Megjegyzés:

Ha az akkumulátor behatárolja a 30 perces legnagyobb teljesítményt, akkor az elektromos jármű 30 perces legnagyobb teljesítménye kisebb lehet a jármű hajtásláncának e vizsgálat szerint meghatározott 30 perces legnagyobb teljesítményénél.

5.3.1.   A hasznos teljesítmény meghatározása

5.3.1.1.

A mérést megelőzően a motort összes szerelvényével együtt legalább két órán át 25 °C ± 5 °C-os hőmérsékleten kell tartani.

5.3.1.2.

A hasznos teljesítmény vizsgálata során a hajtóművet a teljesítményszabályozó maximális beállításával kell működtetni.

5.3.1.3.

Közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt a motort a próbapadon három percig a gyártó által ajánlott fordulatszámon, a legnagyobb teljesítmény 80 százalékának megfelelő teljesítmény leadásával üzemeltetni kell.

5.3.1.4.

Kellő számú motorfordulatszámon kell mérést végezni annak érdekében, hogy a nulla és a gyártó által ajánlott legnagyobb motorfordulatszám közötti tartományban megfelelően megállapítható legyen a teljesítménygörbe. A teljes mérést 5 perc alatt végre kell hajtani.

5.3.2.   A 30 perces legnagyobb teljesítmény meghatározása

5.3.2.1.

A mérést megelőzően a motort összes szerelvényével együtt legalább négy órán át 25 °C ± 5 °C-os hőmérsékleten kell tartani.

5.3.2.2.

Az elektromos hajtásláncot a próbapadon azon a teljesítményen kell működtetni, amelyet a gyártó a 30 perces legnagyobb teljesítmény legjobb becslésének tart. A fordulatszámnak abba a tartományba kell esnie, amelyben az hasznos teljesítmény meghaladja az 5.3.1. szakasz szerint mért legnagyobb teljesítmény 90 százalékát. Ezt a fordulatszámot a gyártó ajánlása alapján kell megválasztani.

5.3.2.3.

Fel kell jegyezni a fordulatszámot és a teljesítményt. A teljesítmény a vizsgálat kezdetén mért teljesítménytől legfeljebb ± 5 százalékkal térhet el. A 30 perces legnagyobb teljesítményt a 30 perc során leadott teljesítmény átlaga adja.

5.4.   Az eredmények értelmezése

A gyártó által a hajtáslánctípus vonatkozásában a hasznos teljesítményre és az elektromos hajtáslánc 30 perces teljesítményére megadott értéket el kell fogadni, ha nem tér el ± 2 százaléknál nagyobb mértékben a legnagyobb teljesítménytől és ± 4 százaléknál nagyobb mértékben a görbe más mérési pontjaiban a motorfordulatszám ± 2 százalékos tűrése mellett, valamint az (X1 min-1 + 2 százalék) és (X2 min-1 – 2 százalék) (X1 < X2) közötti motorfordulatszám-tartományban a műszaki szolgálat által a vizsgálatra rendelkezésre bocsátott hajtásláncon mért értékektől.

A kettős üzemű motorok esetében a gyártó által megadott hasznos teljesítménynek a motor kettős üzemmódban mért hasznos teljesítményének kell lennie.

6.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint az alábbi követelményeknek:

6.1.

Az ezen előírás szerint jóváhagyott motorokat úgy kell gyártani, hogy azok megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

6.2.

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó, az ezen előírás 7. mellékletében megállapított minimumkövetelményeknek teljesülniük kell.

7.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

7.1.

Az ezen előírás szerint egy adott hajtáslánctípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek az előzőekben előírt követelmények, illetve ha a jóváhagyási jelet viselő hajtáslánc nem felel meg a jóváhagyott típusnak.

7.2.

Ha az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul tájékoztatja az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 3a. vagy 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

8.   A HAJTÁSLÁNCTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

8.1.

Egy adott hajtáslánctípuson belül a hajtásláncnak az 1. vagy a 2. mellékletben felsorolt jellemzőket érintő minden módosításáról értesíteni kell a típusjóváhagyó hatóságot. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

8.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk, és a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy

8.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

8.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.3.

A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 3a. vagy 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.

9.   GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott hajtáslánc gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 3a. vagy 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

10.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét és/vagy a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket vagy elutasításokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2) 2. szakaszának meghatározása szerint. – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(2)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2/Amend.3) 3. mellékletében találhatók –www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(3)  Európai Koordinációs Tanács.


1. MELLÉKLET

A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS

Az alábbi adatokat, szükség szerint, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, a teljesítményükre vonatkozó adatokat is meg kell adni.

0.

A járműre vonatkozó általános adatok…

0.1.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): …

0.2.

Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek): …

0.3.

A típus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a járművön: …

0.3.1.

A jelölés elhelyezése: …

0.4.

Jármű-kategória: …

0.5.

A gyártó neve és címe: …

0.6.

Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

1.

A jármű általános szerkezeti felépítésére vonatkozó jellemzők

1.1.

A reprezentatív járműről készült fényképek és/vagy rajzok: …

1.2.

Vezető helye: bal/jobb (1): …

1.3.

Kettős üzemű jármű: igen/nem (1)

1.3.1.

Dízelüzemmóddal rendelkező kettős üzemű motor: igen/nem (1)

2.0.

Motor

2.1.

Gyártó: …

2.2.

Gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett kódszám vagy egyéb azonosítási jel): …

2.3.

Működési elv: szikragyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű (1)

2.4.

A hengerek száma és elrendezése: …

2.5.

Furat: … mm

2.6.

Löket: … mm

2.7.

Gyújtási sorrend: …

2.8.

A motor űrtartalma: … cm3

2.9.

Térfogati sűrítési viszony: …

2.10.

Az égéstér, a dugattyútető, és szikragyújtású motornál a dugattyúgyűrű rajza: …

2.11.

Legnagyobb hasznos teljesítmény: … kW a következő fordulatszámon: … min–1 (a gyártó által megadott érték)

2.12.

A gyártó által megadott legnagyobb megengedett fordulatszám: … min–1

2.13.

Legnagyobb hasznos nyomaték (1): … Nm a következő fordulatszámon: … min–1 (a gyártó által megadott érték)

3.0.

Tüzelőanyag: dízelolaj/benzin/PB-gáz/sűrített földgáz/LNG (1)

3.0.1.

Adott esetben a 49. előírás által a jóváhagyási jelben előírt kiegészítő karakterek annak jelzésére, hogy a jóváhagyást milyen motortípusra adták ki (pl. HLt).

3.1.

Kísérleti oktánszám (RON), ólmozott: …

3.2.

Kísérleti oktánszám, ólommentes: …

3.3.

Tüzelőanyag-adagolás

3.3.1.

Porlasztó(ko)n keresztül: igen/nem (1)

3.3.1.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.1.2.

Típus(ok): …

3.3.1.3.

Darabszám: …

3.3.1.4.

Kiigazítások

3.3.1.4.1.

Fúvókák: …

3.3.1.4.2.

Légtorkok (Venturi-csövek): …

3.3.1.4.3.

Úszóház szintje: …

3.3.1.4.4.

Az úszó tömege: …

3.3.1.4.5.

Tűszelep: …

Vagy a tüzelőanyag-ellátási görbe a levegőáram függvényében ábrázolva, és a görbe betartásához szükséges beállítások

3.3.1.5.

Hidegindító rendszer: kézi/automatikus (1)

3.3.1.5.1.

Működési elv(ek): …

3.3.1.5.2.

Üzemeltetési határértékek/beállítások (1): …

3.3.2.

Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtás): igen/nem (1)

3.3.2.1.

Rendszerleírás: …

3.3.2.2.

Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás (1)

3.3.2.3.

Befecskendező szivattyú

3.3.2.3.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.3.2.

Típus(ok): …

3.3.2.3.3.

Legnagyobb befecskendezhető mennyiség (1):… mm3/löket vagy ütem esetében: … min–1 szivattyú-fordulatszámnál, vagy választhatóan jelleggörbe: …

3.3.2.3.4.

Befecskendezés időzítése: …

3.3.2.3.5.

Előbefecskendezési görbe: …

3.3.2.3.6.

Kalibrálási eljárás: próbapadon/motoron (1)

3.3.2.4.

Fordulatszám-szabályozó

3.3.2.4.1.

Típus: …

3.3.2.4.2.

Gyártmány: …

3.3.2.4.3.

Leszabályozási pont:

3.3.2.4.3.1.

Leszabályozási pont terhelés alatt: …min–1

3.3.2.4.3.2.

Leszabályozási pont terhelés nélkül: …min–1

3.3.2.4.4.

Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül: …min–1

3.3.2.4.5.

Alapjárati fordulatszám: …

3.3.2.5.

Befecskendező csővezeték

3.3.2.5.1.

Hossz: …mm

3.3.2.5.2.

Belső átmérő: …mm

3.3.2.6.

Befecskendező(k)

3.3.2.6.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.6.2.

Típus(ok): …

3.3.2.6.3.

Nyitási nyomás: … kPa vagy jelleggörbe: …

3.3.2.7.

Hidegindító berendezés

3.3.2.7.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.7.2.

Típus(ok): …

3.3.2.7.3.

Meghatározás: …

3.3.2.8.

Elektronikus vezérlőegység

3.3.2.8.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.8.2.

A rendszer leírása: …

3.3.3.

Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak szikragyújtás): igen/nem (1)

3.3.3.1.

Működési elv: szívócső (egypontos/többpontos (1)) közvetlen befecskendezés/egyéb (kérjük, határozza meg) (1): …

3.3.3.2.

Gyártmány(ok): …

3.3.3.3.

Típus(ok): …

3.3.3.4.

A rendszer leírása

3.3.3.4.1.

Vezérlőegység típusa vagy száma: …

3.3.3.4.2.

Tüzelőanyag-szabályozó típusa: …

3.3.3.4.3.

Levegőáramlás-érzékelő típusa: …

3.3.3.4.4.

Tüzelőanyag-elosztó típusa: …

3.3.3.4.5.

Nyomásszabályozó típusa: …

3.3.3.4.6.

Fojtószelepház típusa: …

A nem folytonos befecskendezésű rendszerek esetében is hasonló adatokat kell megadni.

3.3.3.5.

Befecskendező fúvóka: nyitási nyomás: … kPa vagy jelleggörbe: …

3.3.3.6.

Befecskendezés időzítése: …

3.3.3.7.

Hidegindító berendezés

3.3.3.7.1.

Működési elv(ek): …

3.3.3.7.2.

Üzemeltetési határértékek/beállítások (1): …

3.4.

Gáz- és kettős üzemű motorok

3.4.1.

Önállító tüzelőanyag-rendszer: igen/nem (1)

3.4.2.

Önállító tüzelőanyag-rendszerrel nem felszerelt motor esetében: az adott gázösszetétel/gáztartomány, amelyre a motor kalibrálva van.

4.0.

Tápszivattyú

4.1.

Nyomás: … kPa vagy jelleggörbe:

5.0.

Elektromos rendszer

5.1.

Névleges feszültség: … V, pozitív/negatív földelés (1)

5.2.

Generátor

5.2.1.

Típus: …

5.2.2.

Névleges teljesítmény: … VA

6.0.

Izzítás

6.1.

Gyártmány(ok): …

6.2.

Típus(ok): …

6.3.

Működési elv: …

6.4.

Előgyújtási görbe: …

6.5.

Statikus gyújtásidőzítés: … fok a felső holtpont előtt:

6.6.

Érintkezőcsúcs-köz: … mm

6.7.

Zárásszög: … fok

7.0.

Hűtőrendszer (folyadék/levegő) (1)

7.1.

A motorhőmérséklet-szabályozó rendszer névleges beállítási értéke: …

7.2.

Folyadék

7.2.1.

A folyadék jellege: …

7.2.2.

Keringtetőszivattyú(k): igen/nem (1)

7.2.3.

Jellemzők: …

7.2.3.1.

Gyártmány(ok): …

7.2.3.2.

Típus(ok): …

7.2.4.

Áttétel(ek): …

7.2.5.

A ventilátor és működési mechanizmusának leírása: …

7.3.

Levegő

7.3.1.

Befúvó: igen/nem (1)

7.3.2.

Jellemzők: …, vagy

7.3.2.1.

Gyártmány(ok): …

7.3.2.2.

Típus(ok): …

7.3.3.

Áttétel(ek): …

8.0.

Szívórendszer

8.1.

Feltöltő: igen/nem (1)

8.1.1.

Gyártmány(ok): …

8.1.2.

Típus(ok): …

8.1.3.

A rendszer leírása (pl. a legnagyobb feltöltőnyomás: …

KPa lefúvatószelep, ha van): …

8.2.

Töltőlevegő-hűtő: igen/nem (1)

8.3.

A szívócsövek és tartozékaik leírása és rajzai (csillapítókamra, előmelegítő, kiegészítő levegőnyílások stb.): …

8.3.1.

A szívócső leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt): …

8.3.2.

Levegőszűrő, rajzok: …, vagy

8.3.2.1.

Gyártmány(ok): …

8.3.2.2.

Típus(ok): …

8.3.3.

Szíváshangtompító, rajzok: …, vagy

8.3.3.1.

Gyártmány(ok): …

8.3.3.2.

Típus(ok): …

9.0.

Kipufogórendszer

9.1.

A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajzai: …

9.2.

A kipufogórendszer leírása és/vagy rajzai: …

9.3.

Legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás meghatározott motorfordulatszámnál és 100 %-os terhelésnél: … kPa

10.0.

A szívó- és kipufogónyílások legkisebb keresztmetszete: …

11.0.

Szelepvezérlés vagy ezzel egyenértékű adatok

11.1.

Legnagyobb szelepemelkedés, nyitási és zárási szögek vagy alternatív elosztó hálózatok esetében a vezérlési idők adatai, a holtpontokhoz viszonyítva: …

11.2.

Referencia- és/vagy beállítási tartományok (1): …

12.0.

Légszennyezés elleni intézkedések

12.1.

További kibocsátáscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és más cím alatt nem szerepelnek):

12.2.

Katalizátor: igen/nem (1)

12.2.1.

Katalizátorok és alkatrészek száma: …

12.2.2.

A katalizátor(ok) méretei, alakja és térfogata: …

12.3.

Oxigénérzékelő: igen/nem (1)

12.4.

Légbefúvás: igen/nem (1)

12.5.

Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem (1)

12.6.

Részecskeszűrő: igen/nem (1)

12.6.1.

A részecskeszűrő méretei, alakja és térfogata: …

12.7.

Egyéb rendszerek (leírás és működés): …

13.0.

PB-tüzelőanyag-rendszer: igen/nem (1)

13.1.

Jóváhagyási szám a 67. számú előírás szerint: …

13.2.

Elektronikus motorvezérlő egység a PB-gáz tüzelőanyag-rendszerhez: …

13.2.1.

Gyártmány(ok): …

13.2.2.

Típus(ok): …

13.2.3.

A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

13.3.

További dokumentáció: …

13.3.1.

A benzin- és a PB-gáz-üzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

13.3.2.

Rendszer telepítési rajza (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozások kiegyenlítőtömlői stb.): …

13.3.3.

A szimbólum rajza: …

14.0.

Földgáz-tüzelőanyag-rendszer: igen/nem (1)

14.1.

Jóváhagyási szám a 110. számú előírás szerint: …

14.2.

Elektronikus motorvezérlő egység a földgáz tüzelőanyag-rendszerhez: …

14.2.1.

Gyártmány(ok): …

14.2.2.

Típus(ok): …

14.2.3.

A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

14.3.

További dokumentációk: …

14.3.1.

A benzin- és a földgázüzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

14.3.2.

Rendszer telepítési rajza (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozások kiegyenlítőtömlői stb.): …

14.3.3.

A jel rajza: …

15.0.

A gyártó által megengedett hőmérséklet

15.1.

Hűtőrendszer

15.1.1.

Folyadékhűtés

Legnagyobb kilépő hőmérséklet: …°C

15.1.2.

Léghűtés

15.1.2.1.

Vonatkoztatási pont: …

15.1.2.2.

Legnagyobb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: … °C

15.2.

A töltőlevegő-hűtő legnagyobb kilépő hőmérséklete: … °C

15.3.

A kipufogógáz legnagyobb hőmérséklete a kipufogócsőnek/kipufogócsöveknek a gyűjtőcső külső karimájával/karimáival szomszédos pontján: … °C

15.4.

A tüzelőanyag hőmérséklete

Legalább: … °C

Legfeljebb: … °C

15.5.

A kenőanyag hőmérséklete

Legalább: … °C

Legfeljebb: … °C

16.0.

Kenőrendszer

16.1.

A rendszer leírása

16.1.1.

A kenőanyagtartály elhelyezkedése: …

16.1.2.

Adagolórendszer (szivattyúzás/befecskendezés a szívórendszerbe/tüzelőanyagba keverve stb.) (1): …

16.2.

Kenőanyagszivattyú

16.2.1.

Gyártmány(ok): …

16.2.2.

Típus(ok): …

16.3.

Tüzelőanyagba keverve

16.3.1.

Százalékos arány: …

16.4.

Olajhűtő: igen/nem (1)

16.4.1.

Rajz(ok): …, vagy

16.4.1.1.

Gyártmány(ok): …

16.4.1.2.

Típus(ok): …

Egyéb, motor által meghajtott segédberendezés (az 5. melléklet 2.3.2. pontja szerint) (felsorolás és rövid leírás, ha szükséges):

17.0.

Kiegészítő információk a vizsgálati feltételekről (csak szikragyújtású és kettős üzemű motorok esetében)

17.1.

Gyújtógyertyák

17.1.1.

Gyártmány: …

17.1.2.

Típus: …

17.1.3.

Gyertyahézag-beállítás: …

17.2.

Gyújtótekercs

17.2.1.

Gyártmány: …

17.2.2.

Típus: …

17.3.

Gyújtás kondenzátora

17.3.1.

Gyártmány: …

17.3.2.

Típus: …

17.4.

Rádióinterferencia-gátló berendezés

17.4.1.

Gyártmány: …

17.4.2.

Típus: …

17.5.

A vizsgálathoz használt gáznemű tüzelőanyag: Referencia-tüzelőanyag (2)/egyéb (1)

17.5.1.

Ha a vizsgálathoz használt gáznemű tüzelőanyag referencia-tüzelőanyag, akkor az adott gáznemű tüzelőanyag jelölése: …

17.5.2.

Ha a vizsgálathoz használt gáznemű tüzelőanyag referencia-tüzelőanyag, akkor az adott gáz tüzelőanyag összetétele: …

(Kelt, iktatószám)


(1)  A nem kívánt rész törlendő.

(2)  Az ezen előírás 8. mellékletében meghatározottak szerint.


2. MELLÉKLET

AZ ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS

1.

Általános tudnivalók

1.1.

Gyártmány: …

1.2.

Típus: …

1.3.

Hajtás (1): Egyetlen motor/több motor/(számuk) …

1.4.

Átvitel elrendezése: párhuzamos/transzaxiális/egyéb, éspedig:…

1.5.

Vizsgálati feszültség: … V

1.6.

Motor alapfordulatszáma: … min–1

1.7.

A motor főtengelyének legnagyobb fordulatszáma: … min–1

(vagy alapesetben): … fordulatszám-csökkentő áttétel/sebességváltó kimeneti tengelye (2) … min–1

1.8.

Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (3) (a gyártó közlése szerint): … min–1

1.9.

Legnagyobb teljesítmény (a gyártó közlése szerint): … kW

1.10.

Legnagyobb 30 perces teljesítmény (a gyártó közlése szerint): … kW

1.11.

Rugalmas tartomány (ahol P ≥ a legnagyobb terhelés 90 %-a):

Fordulatszám a tartomány kezdetén: … min–1

Fordulatszám a tartomány végén: … min–1

2.

Motor

2.1.

Működési elv

2.1.1.

Egyenáram (DC)/váltóáram (AC) (1) fázisok száma: …

2.1.2.

Gerjesztés/független/soros/vegyes (1)

2.1.3.

Szinkron/aszinkron (1)

2.1.4.

Tekercselt forgórész/állandó mágnesekkel/foglalattal (1)

2.1.5.

A motor pólusainak száma: …

2.2.

Tehetetlenségi tömeg: …

3.

Teljesítményszabályozó

3.1.

Gyártmány: …

3.2.

Típus: …

3.3.

Szabályozás elve: vektoros/nyitott hurkos/zárt hurkos/egyéb, éspedig: …

3.4.

A motort tápláló legnagyobb hatásos áramerősség (3): … A

… másodpercen keresztül

3.5.

Az alkalmazott feszültségtartomány: … V-tól … V-ig

4.

Hűtőrendszer:

 

Motor: folyadékos/léghűtéses (1)

 

Szabályozó: folyadékos/léghűtéses (1)

4.1.

A folyadékos hűtőberendezés jellemzői

4.1.1.

A folyadék jellege: … keringtetőszivattyú: igen/nem (1)

4.1.2.

A szivattyú jellemzői vagy gyártmánya(i) és típusa(i): …

4.1.3.

Termosztát: beállítás: …

4.1.4.

Hűtő: rajz(ok) vagy gyártmány(ok) és típus(ok): …

4.1.5.

Nyomásszabályozó szelep: nyomásbeállítás: …

4.1.6.

Ventilátor: jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok): …

4.1.7.

Ventilátor levegővezetéke: …

4.2.

A léghűtéses rendszer jellemzői:

4.2.1.

Fúvó: jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok):…

4.2.2.

Gyári levegővezetékek: …

4.2.3.

Hőmérséklet-szabályozó rendszer: igen/nem (1)

4.2.4.

Rövid ismertetés: …

4.2.5.

Levegőszűrő: … gyártmány(ok): …típus(ok): …

4.3.

A gyártó által megengedett hőmérsékletek

4.3.1.

A motor kimeneténél: (max.) …°C

4.3.2.

A szabályozó bemeneténél: (max.) … °C

4.3.3.

A motor vonatkoztatási pontjában/pontjaiban: (max.) … °C

4.3.4.

A szabályozó vonatkoztatási pontjában/pontjaiban: (max.) … °C

5.

Szigetelés kategóriája: …

6.

Nemzetközi védelmi kód (IP-kód): …

7.

Kenési rendszer elve (1):

 

Csapágyak: csúszó/golyós

 

Kenőanyag: zsír/olaj

 

Olajtömítés: van/nincs

 

Keringetés: Van/nincs


(1)  A nem kívánt rész törlendő.

(2)  Az alkalmazott sebességfokozatban.

(3)  Adja meg a tűréshatárokat.


3A. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm))

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

3B. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm))

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

4. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. minta

(Lásd ezen előírás 4.4. szakaszát)

Image

A hajtásláncon elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a hajtáslánctípust a hasznos teljesítmény mérése tekintetében a 85. előírás szerint hagyták jóvá Hollandiában (E 4), a 002492 számon. A jóváhagyási szám azt is jelzi, hogy a jóváhagyást a 85. előírás eredeti változata alapján adták meg.

B. minta

(Lásd ezen előírás 4.5. szakaszát)

Image

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust Hollandiában (E 4), a 85. és a 31. (1) előírás szerint hagyták jóvá. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy amikor a vonatkozó jóváhagyásokat megadták, a 85. előírás változatlan formájában volt, a 31. előírás pedig már tartalmazta a 01. módosítássorozatot.


(1)  A második szám csupán példaként szolgál.


5. MELLÉKLET

A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZER

1.   A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEK ELŐÍRJÁK, HOGYAN KELL MEGHATÁROZNI A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROK TELJES TERHELÉSHEZ TARTOZÓ, A FORDULATSZÁM FÜGGVÉNYÉBEN MEGADOTT TELJESÍTMÉNYGÖRBÉJÉT.

2.   VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK

2.1.   A motorokat a gyártó javaslatai szerint előzetesen be kell járatni.

2.2.   Ha a teljesítmény mérése csak sebességváltóval felszerelt motoron végezhető el, akkor figyelembe kell venni a sebességváltó hatásfokát is.

2.3.   Segédberendezések

2.3.1.   Felszerelendő segédberendezések

A vizsgálat során a próbapadon a motor adott alkalmazásban történő működtetéséhez szükséges segédberendezéseket (ezek felsorolását lásd az 1. táblázatban) lehetőleg ugyanolyan helyzetben kell felszerelni, mint az adott alkalmazásban.

2.3.2.   Eltávolítandó segédberendezések

Egyes, a motorra szerelhető, csak a jármű működését szolgáló részegységeket le kell szerelni a vizsgálathoz. A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz erre vonatkozóan:

 

a fékek légkompresszora, a szervokompresszor, a felfüggesztés kompresszora,

 

a légkondicionáló rendszer.

 

Ha az adott segédberendezések nem távolíthatók el, akkor az általuk terheletlen állapotban felvett teljesítmény meghatározható, és hozzáadható a motorteljesítmény mért értékéhez.

1. táblázat

A motor hasznos teljesítményének megállapítását célzó vizsgálat során felszerelendő segédberendezések

(„Alapfelszerelés”: a gyártó által a motor adott alkalmazásához biztosított bármely berendezés.)


Sz.

Segédberendezés

A hasznos teljesítmény vizsgálatához felszerelve

1.

Szívórendszer

 

Szívócsonk

Forgattyúsház-szellőzés

igen, alapfelszerelés.

Levegőszűrő

Szíváshangtompító

Fordulatszám-korlátozó

igen, alapfelszerelés (1).

2.

A szívócsonk indukciós hevítőberendezése

igen, alapfelszerelés. Ha van rá mód, a legkedvezőbb beállítással.

3.

Kipufogórendszer

 

Kipufogógáz-tisztító

Kipufogó-gyűjtőcső

Turbófeltöltő

Csatlakozó csövek (2)

Hangtompító (2)

Kipufogócső (2)

Kipufogófék (1)

igen, alapfelszerelés.

4.

Tüzelőanyag-szivattyú (2)

igen, alapfelszerelés.

5.

Karburátor

 

Elektronikus vezérlőrendszer, levegőáramlás-mérő stb. (ha vannak)

igen, alapfelszerelés.

Nyomáscsökkentő

Elpárologtató

Keverő

gázüzemű motorok berendezése

6.

Tüzelőanyag-befecskendező berendezés (benzin és dízel)

 

Előszűrő

Szűrő

Szivattyú

Nagynyomású cső

Befecskendező fúvóka

Levegőbeszívó szelep (3), ha van

Elektronikus vezérlőrendszer, légáramlásmérő stb. (ha van)

Szabályozó/vezérlőrendszer. Automatikus – a légköri viszonyoktól függően működő – teljes terhelési leállító a kapcsolótáblához

igen, alapfelszerelés.

7.

Folyadékhűtő berendezés

 

Motorházfedél

A motorházfedél szellőzőnyílása

nem.

Hűtőventilátor (4)  (5)

Ventilátorburkolat

Vízszivattyú

Termosztát (6)

igen (4), alapfelszerelés.

8.

Léghűtés

 

Burkolat

Fúvó (4)  (5)

igen, alapfelszerelés.

Hőmérséklet-szabályozó

igen, alapfelszerelés.

9.

Elektromos berendezések

igen (7), alapfelszerelés.

10.

Turbófeltöltő (ha van)

 

Közvetlenül a motorral és/vagy a kipufogógázzal meghajtott kompresszor

Töltőlevegő-hűtő (8)

Hűtőszivattyú vagy ventilátor (motorral meghajtott)

Hűtőáram-vezérlő készülékek (ha vannak)

igen, alapfelszerelés.

11.

A próbapad kiegészítő ventilátora

igen, ha szükséges.

12.

Kibocsátáscsökkentő berendezések (9)

igen, alapfelszerelés.

2.3.3.   A kompressziós gyújtású motorok indítási segédberendezései

A kompressziós gyújtású motorok indítására alkalmazott segédberendezések esetében a két következő esetet kell figyelembe venni:

a)

elektromos indítás: generátor van felszerelve, és szükség szerint biztosítja a motor működéséhez elengedhetetlen segédberendezések áramellátását;

b)

nem elektromos indítás: ha vannak olyan elektromos működésű segédberendezések, amelyek elengedhetetlenek a motor működéséhez, akkor azokhoz fel kell szerelni a generátort. Ellenkező esetben a generátort el kell távolítani.

Mindkét esetben fel kell szerelni és terheletlen állapotban működtetni kell az indításhoz szükséges energia előállítását és tárolását végző rendszert.

2.4.   Beállítási feltételek

A hasznos teljesítmény meghatározását célzó méréshez alkalmazandó beállítási feltételeket a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat

Beállítási feltételek

1.

A karburátor(ok) beállítása

A gyártó által megadott, a konkrét alkalmazás esetében további változtatások nélkül alkalmazott gyártási előírásokkal összhangban.

2.

A befecskendező szivattyú adagolórendszerének beállításai

3.

Gyújtás vagy befecskendezés vezérlése (vezérlés jelleggörbéje)

4.

Fordulatszám-szabályozó beállításai

5.

Kibocsátáscsökkentő berendezések

3.   RÖGZÍTENDŐ ADATOK

3.1.

A hasznos teljesítmény mérését szikragyújtású motoroknál a gázpedál teljes lenyomása mellett, a kompressziós gyújtású motoroknál pedig a befecskendező szivattyú teljes terhelése melletti szállítóteljesítményével kell lefolytatni, miközben a motor az 1. táblázat szerint van felszerelve.

3.2.

Az e melléklet függelékének 4. szakaszában feltüntetett adatokat kell rögzíteni. A működésre jellemző adatokat stabilizálódott üzemi körülmények között, a motor friss levegővel való megfelelő ellátása mellett kell mérni. Az égéstér korlátozott mennyiségű lerakódást tartalmazhat. A korrekciós tényezők minimumra csökkentése érdekében a vizsgálati körülményeket, mint például a beszívott levegő hőmérsékletét lehetőség szerint a referenciakörülményekhez legközelebb kell megválasztani (lásd az e melléklet 5.2. szakaszát).

3.3.

A motorba bejutó levegő (a környezeti levegő) hőmérsékletét a légszűrőbe való belépési ponttól az áramlás irányában visszafelé 0,15 m-re, illetve, ha nincs légszűrő, a levegőbeszívó csonktól 0,15 m-re kell mérni. A hőmérőt vagy a hőelemet védeni kell a hőbesugárzástól, és közvetlenül a levegőáramban kell elhelyezni. Védve kell lennie a tüzelőanyag által történő nedvesedéstől is. A jellemző átlagos bejutási hőmérséklet meghatározása érdekében kellő számú helyen kell mérést végezni.

3.4.

Az adatfelvételt csak akkor szabad elkezdeni, amikor a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérséklet legalább egy percen keresztül gyakorlatilag stabil maradt.

3.5.

Egy menet vagy leolvasás közben a motor fordulatszáma a kiválasztott fordulatszámtól legfeljebb ± 1 százalékkal vagy ± 10 min–1 értékkel térhet el, a két érték közül a nagyobbikat kell figyelembe venni.

3.6.

A fékteljesítményt, a tüzelőanyag-fogyasztást és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell mérni, és két olyan egymás után mért állandósult érték középértékét kell képezni, amely a fékteljesítmény és a tüzelőanyag-fogyasztás esetében 2 %-nál többel nem ingadozhat.

3.7.

A hűtőközeg kilépő hőmérsékletét a gyártó által meghatározott értéken kell tartani. Ha a gyártó nem ír elő hőmérsékletet, a hőmérsékletnek 353 K ± 5 K-nek kell lennie. Léghűtéses motorok esetében a hőmérsékletet a gyártó által jelzett pontban legfeljebb

Formula

eltéréssel a gyártó által a referenciakörülményekre előírt maximális értéken kell tartani.

3.8.

A tüzelőanyag hőmérsékletét a karburátor bemeneténél vagy a tüzelőanyag-befecskendező rendszernél kell mérni, és a motor gyártója által előírt határokon belül kell tartani.

3.9.

A kenőolajnak az olajszivattyúban vagy az olajteknőben vagy (ha van) az olajhűtő kimeneténél mért hőmérsékletét a motor gyártója által előírt határokon belül kell tartani.

3.10.

Ha a hőmérsékletnek az e melléklet 3.7., 3.8. és 3.9. szakaszában meghatározott határokon belül tartásához szükséges, kiegészítő szabályozórendszer alkalmazható.

4.   A MÉRÉSEK PONTOSSÁGA

4.1.   Forgatónyomaték: a mért nyomaték ± 11 százaléka.

A nyomatékmérő rendszert a súrlódási veszteség figyelembevétele érdekében kalibrálni kell. A fékpad mérési tartományának alsó felében a pontosság a mért nyomaték ± 2 százaléka lehet.

4.2.   „Motorfordulatszám”: A mérést ± 0,5 %-os pontossággal kell végrehajtani. A motor fordulatszámát célszerű automatikusan szinkronizált fordulatszámlálóval és időmérővel mérni.

4.3.   Tüzelőanyag-fogyasztás: a mért fogyasztás ± 1 százaléka.

4.4.   A tüzelőanyag hőmérséklete: ± 2 K.

4.5.   A motorba belépő levegő hőmérséklete: ± 1 K.

4.6.   Légköri nyomás: ± 100 Pa.

4.7.   Nyomás a beszívó vezetékben: ± 50 Pa.

4.8.   Nyomás a kipufogóvezetékben: ± 200 Pa.

5.   TELJESÍTMÉNYKORREKCIÓS TÉNYEZŐK

5.1.   Meghatározás

A teljesítménykorrekciós tényező az alábbi 5.2. szakaszban előírt légköri referenciaviszonyok melletti motorteljesítmény meghatározására alkalmazott L együttható.

ahol:

Formula

Po a korrigált teljesítmény (azaz a légköri referenciaviszonyokhoz tartozó teljesítmény)

L a korrekciós tényező (La vagy Ld)

P a mért teljesítmény (vizsgálati teljesítmény).

5.2.   Légköri referenciaviszonyok

5.2.1.   Hőmérséklet (To): 298 K (25 °C).

5.2.2.   Száraz nyomás (Pso): 99 kPa

Megjegyzés: A száraz nyomás értéke 100 kPa teljes nyomáson és 1 kPa vízgőznyomáson alapul.

5.3.   Vizsgálati légköri viszonyok

A vizsgálat során a légköri viszonyoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

5.3.1.   Hőmérséklet (T)

Szikragyújtású motorok esetében:

288 K ≤ T ≤ 308 K

Dízelmotorok esetében:

283 K ≤ T ≤ 313 K

5.3.2.   Nyomás (Ps)

80 kPa ≤ Ps ≤ 110 kPa

5.4.   Az αa és az αd korrekciós tényező (10) meghatározása

5.4.1.   Atmoszférikus szívású vagy turbófeltöltéssel rendelkező szikragyújtású motorok αa tényezője

Az αa korrekciós tényező a következő képlettel számítható ki:

Formula  (11)

ahol:

Ps a kilopascalban (kPa) kifejezett teljes száraz légköri nyomás, azaz a teljes légköri nyomás és a vízgőznyomás különbsége;

T a motor által beszívott levegő Kelvinben (K) kifejezett abszolút hőmérséklete.

A laboratóriumban teljesítendő feltételek

A vizsgálat érvényességéhez az αa korrekciós tényezőnek legalább 0,93-nak és legfeljebb 1,07-nak kell lennie.

E határértékek túllépése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben a kapott korrigált értéket meg kell adni és a vizsgálat körülményeit (hőmérséklet és nyomás) pontosan meg kell határozni.

5.4.2.   Dízelmotorok αd tényezője

Kompressziós gyújtású motorok esetében az állandó tüzelőanyag-áram melletti teljesítménykorrekciós tényező (αd) a következő képlettel számítható ki:

ahol αd = (fa) fm

fa a légköri tényező

fm az adott motortípusra és beállításra jellemző paraméter.

5.4.2.1.   Az fa légköri tényező

Ez a tényező a környezeti feltételeknek (nyomás, hőmérséklet és páratartalom) a motor által beszívott levegőre gyakorolt hatását fejezi ki. A légköri tényező képlete motortípusonként különböző.

5.4.2.1.1.   Atmoszférikus szívású és mechanikus feltöltésű motoroknál:

Formula

5.4.2.1.2.   Turbófeltöltésű, a beszívott levegő hűtésével vagy anélkül üzemelő motoroknál:

Formula

5.4.2.2.   fm motortényező

Az fm a qc (korrigált tüzelőanyag-áram) függvénye az alábbiak szerint:

fm = 0,036 qc – 1,14

ahol: qc = q/r

ahol:

q a ciklusonkénti tüzelőanyag-áramlás milligrammban, a teljes lökettérfogat literére vonatkoztatva (mg/(l×ciklus))

r a kompresszor kimeneténél és bemeneténél fennálló nyomás hányadosa (r = 1 az atmoszférikus szívású motorok esetében)

Ez a képlet a 40 mg/(l x ciklus) és 65 mg/(l x ciklus) közötti tartományba eső qc érték esetében érvényes.

Ha a qc értéke alacsonyabb, mint 40 mg/(l x ciklus), 0,3 fm állandó értékkel (fm = 0,3) kell számolni.

Ha a qc értéke magasabb, mint 65 mg/(l x ciklus), 1,2 fm állandó értékkel (fm = 1,2) kell számolni (lásd az ábrát).

Image

5.4.2.3.   A laboratóriumban teljesítendő feltételek

A vizsgálat akkor érvényes, ha az αd korrekciós tényezőre igaz, hogy: 0,9 ≤ αd ≤ 1,1

E határértékek túllépése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben a kapott korrigált értéket meg kell adni és a vizsgálat körülményeit (hőmérséklet és nyomás) pontosan meg kell határozni.


(1)  

(1a)

A teljes beszívási rendszert a rendeltetésszerű használatnak megfelelően kell felszerelni: amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen befolyásolja a motor teljesítményét;

kétütemű és szikragyújtású motorok esetében;

amennyiben a gyártó kéri ennek elvégzését.

Más esetben egyenértékű rendszert lehet alkalmazni, és ellenőrző vizsgálatot kell lefolytatni annak biztosítása érdekében, hogy a szívóvezetéki nyomás 100 Pa-nál többel ne térjen el a gyártó által a tiszta levegőszűrőre megadott határértéktől.

(2)  

(1b)

A teljes kipufogórendszert a tervezett alkalmazásnak megfelelően kell beépíteni:

amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen befolyásolja a motor teljesítményét;

kétütemű és szikragyújtású motorok esetében;

amennyiben a gyártó kéri ennek elvégzését.

Más esetekben egyenértékű rendszer szerelhető fel, feltéve, hogy a motor kipufogórendszerének kivezető végénél mért nyomás nem tér el 1 000 Pa-nál nagyobb mértékben a gyártó által előírt nyomástól.

A motor kipufogórendszerének kivezető vége azt a pontot jelenti, amely a kipufogórendszer motorra szerelt részének végpontjától az áramlás irányában előrefelé 150 mm-re helyezkedik el.

(1)  Ha a motorhoz kipufogófék tartozik, a fojtószelepet teljesen nyitott állásban kell rögzíteni.

A folyadék lehűtése vagy a motor hűtőjén keresztül vagy külső hűtőkörön keresztül történhet, feltéve, hogy a külső kör nyomásvesztesége és a nyomás a szivattyú belépési helyén lényegében megfelel a motor hűtőrendszerére jellemző értékeknek. Az esetleges hűtőzsalunak nyitva kell lennie.

(2)  A tüzelőanyag-adagolás nyomását szükség esetén lehet utánszabályozni a vonatkozó alkalmazási célnál fellépő nyomások reprodukálása érdekében (különösen akkor, ha tüzelőanyag-visszavezetéses rendszert alkalmaznak).

(3)  A levegőbeszívó szelep a befecskendező szivattyú pneumatikus vezérlésének szabályozószelepe. A tüzelőanyag-befecskendezés vezérlése tartalmazhat más olyan berendezéseket is, amelyek befolyásolhatják a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségét.

(4)  A hűtőt, a ventilátort, a ventilátor burkolatát, a vízszivattyút és a termosztátot a próbapadon egymáshoz viszonyítva ugyanolyan helyzetben kell felszerelni, ahogyan a járműben vannak. A hűtőfolyadékot csak a motor vízszivattyúja keringtetheti. Ha a ventilátorból, a hűtőből és a burkolatból álló rendszer nem szerelhető fel alkalmas módon a motorra, a műszaki jellemzők alapján számítással vagy külön vizsgálattal meg kell határozni a hűtőhöz és a burkolathoz képest helyesen elhelyezett, külön felszerelt ventilátor által akkor felvett teljesítményt, amikor a motor fordulatszáma megegyezik a motor teljesítményének mérése során alkalmazott fordulatszámmal. Ezt a teljesítményt, amelyet a normál légköri viszonyoknak (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa) megfelelően korrigálni kell, le kell vonni a korrigált teljesítményből.

(5)  Ha a rendszer leszerelhető vagy progresszív üzemű ventilátort vagy fúvót tartalmaz, a vizsgálathoz a leszerelhető ventilátort (vagy fúvót) le kell szerelni, az állítható ventilátort vagy fúvót pedig maximális csúszással kell működtetni.

(6)  A termosztát teljesen nyitott állásban rögzíthető.

(7)  A generátor legkisebb teljesítménye: a generátor teljesítményét arra az értékre kell korlátozni, amely a motor működetetéséhez nélkülözhetetlen segédberendezések ellátásához szükséges. Ha akkumulátor csatlakoztatására van szükség, teljesen feltöltött, jó állapotban lévő akkumulátort kell alkalmazni.

(8)  A töltőlevegő-hűtéses motorokat töltőlevegő-hűtéssel kell vizsgálni, amely lehet folyadék- vagy léghűtés, de ha a motor gyártója úgy kívánja, a töltőlevegő-hűtő a próbapadon elhelyezett rendszerrel is helyettesíthető.

A próbapadon elhelyezett rendszeren az egyes fordulatszámokon a teljesítményt minden esetben a motor levegőjének töltőlevegő-hűtőn keresztüli azon nyomás- és hőmérséklet-esésével kell mérni, amely megegyezik a rendszer gyártója által a teljes járműre vonatkozóan megállapított nyomás- és hőmérsékleteséssel.

(9)  Ilyen lehet például az EGR-rendszer (Kipufogógáz-visszavezetés), a katalizátor, a termikus reaktor, a másodlagos levegőellátási rendszer és a tüzelőanyag elpárolgását megakadályozó rendszer.

(10)  A vizsgálatok a légköri állapot ellenőrzésére módot adó, légkondicionált vizsgálati helyiségben is elvégezhetők.

(11)  Ha a motor olyan automatikus léghőmérséklet-szabályozással rendelkezik, amely 25 °C-on és teljes terhelésen nem adagol hevített levegőt, a vizsgálat során ezt a készüléket teljesen le kell zárni. Ha a berendezés 25 °C-on még üzemel, a vizsgálatot rendeltetésszerűen működő berendezéssel kell elvégezni, és a korrekciós tényezőben a hőmérsékletet megadó elem kitevőjét nullának kell venni (azaz nincsen hőmérséklet-korrekció).

Függelék

A motor hasznos teljesítményének mérésére vonatkozó vizsgálat eredményei

Ezt az űrlapot a vizsgálatot végző laboratórium tölti ki.

1.   Vizsgálati körülmények

1.1.

Legnagyobb teljesítményen mért nyomások

1.1.1.

Teljes légköri nyomás: … Pa

1.1.2.

Vízgőznyomás: … Pa

1.1.3.

Kipufogónyomás: … Pa

1.2.

Legnagyobb teljesítményen mért hőmérsékletek

1.2.1.

beszívott levegő: … K

1.2.2.

a motor töltőlevegő-hűtőjének kimeneténél: … K

1.2.3.

hűtőfolyadék

1.2.3.1.

a motor hűtőfolyadék-kimeneténél: … K (1)

1.2.3.2.

léghűtés esetén a vonatkoztatási pontban: … K (1)

1.2.4.

kenőanyag: … K (adja meg a mérési pontot)

1.2.5.

tüzelőanyag:

1.2.5.1.

a tüzelőanyag-szivattyú bemeneténél: … K

1.2.5.2.

a tüzelőanyag-fogyasztást mérő berendezésben: … K

1.2.6.

a kipufogógáz a gyűjtőcső/gyűjtőcsövek külső karimájával/karimáival szomszédos pontján mérve: … °C

1.3.

Motorfordulatszám alapjáraton: … min–1

1.4.

A fékpad jellemzői

1.4.1.

Gyártmány: … Modell:…

1.4.2.

Típus:…

1.5.

Az opacitásmérő jellemzői

1.5.1.

Gyártmány:…

1.5.2.

Típus:…

2.   Tüzelőanyag

2.1.

Folyékony tüzelőanyaggal működő szikragyújtású motor

2.1.1.

Gyártmány: …

2.1.2.

Termékleírás: …

2.1.3.

Kopogásgátló adalékanyag (ólom stb.): …

2.1.3.1.

Típus: …

2.1.3.2.

Tartalom: … mg/1

2.1.4.

Kísérleti oktánszám (RON): … (ASTM D 26 99-70)

2.1.4.1.

Motoroktánszám (MON): …

2.1.4.2.

Fajlagos sűrűség: … g/cm3 288 K-en

2.1.4.3.

Alsó fűtőérték: … kJ/kg

 

Motorfordulatszám (min–1)

Névleges áramlás, G (liter/s)

Abszorpciós határérték (m–1)

Mért abszorpciós értékek (m–1)

1

 

 

 

 

2

 

 

 

 

3

 

 

 

 

4

 

 

 

 

5

 

 

 

 

6

 

 

 

 

Legnagyobb hasznos teljesítmény: … kW a következő fordulatszámon: … min–1

Legnagyobb hasznos nyomaték: … Nm a következő fordulatszámon: … min–1

2.2.

Gáznemű tüzelőanyaggal működő szikragyújtású motorok és kettős üzemű motorok esetében

2.2.1.

Gyártmány: …

2.2.2.

Termékleírás: …

2.2.3.

Tárolási nyomás: … bar

2.2.4.

Használati nyomás: … bar

2.2.5.

Alsó fűtőérték: … kJ/kg

2.3.

Gáznemű tüzelőanyaggal működő kompressziós gyújtású motorok esetében

2.3.1.

Adagolórendszer: … gáz

2.3.2.

A felhasznált gáz: …

2.3.3.

Tüzelőolaj/gáz arány: …

2.3.4.

Alsó fűtőérték: …

2.4.

Dízelolajjal működő kompressziós gyújtású motorok és kettős üzemű motorok esetében

2.4.1.

Gyártmány: …

2.4.2.

A felhasznált tüzelőanyag: …

2.4.3.

Cetánszám (ASTM D 976-71) …

2.4.4.

Fajlagos sűrűség: … g/cm3 288 K-en

2.4.5.

Alsó fűtőérték: … kJ/kg

3.   Kenőanyag

3.1.

Gyártmány: …

3.2.

Termékleírás: …

3.3.

SAE-viszkozitás: …

4.   Részletes mérési eredmények (2)

Motorfordulatszám (min–1)

 

 

Mért nyomaték (Nm)

 

 

Mért teljesítmény (kW)

 

 

Mért tüzelőanyag-áramlás (g/h)

 

 

Barométeres nyomás (kPa)

 

 

Vízgőznyomás (kPa)

 

 

A belépő levegő hőmérséklete (K)

 

 

A táblázaton túl alkalmazott 1. sz.

segédberendezések miatt 2. sz.

hozzáadandó teljesítmény (kW) 3. sz.

 

 

Teljesítménykorrekciós tényező

 

 

Korrigált fékteljesítmény (kW) (ventilátorral/ventilátor nélkül (3))

 

 

A ventilátor teljesítménye (kW) (levonandó, ha nincs felszerelve ventilátor)

 

 

Hasznos teljesítmény (kW)

 

 

Hasznos nyomaték (Nm)

 

 

Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (g/kWh) (4)

 

 

A kilépő hűtőfolyadék hőmérséklete (K)

 

 

A kenőolaj hőmérséklete a mérési pontban (K)

 

 

A levegő hőmérséklete a feltöltő után (K) (5)

 

 

A befecskendező szivattyúba belépő tüzelőanyag hőmérséklete (K)

 

 

A levegő hőmérséklete a töltőlevegő-hűtő után (K) (5)

 

 

Nyomás a feltöltő után (kPa) (5)

 

 

Nyomás a töltőlevegő-hűtő után (kPa)

 

 


(1)  A nem megfelelő rész törlendő.

(2)  A motor fordulatszámának függvényében meg kell rajzolni a hasznos teljesítmény és a hasznos nyomaték jelleggörbéjét.

(3)  A nem kívánt rész törlendő.

(4)  A kompressziós gyújtású és a szikragyújtású motor hasznos teljesítményéből számítva, szikragyújtású motor esetében a teljesítménykorrekciós tényezővel megszorozva.

(5)  A nem kívánt rész törlendő.


6. MELLÉKLET

MÓDSZER A HASZNOS TELJESÍTMÉNY ÉS AZ ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNCOK 30 PERCES LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE

1.   A TISZTÁN ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ KÖZÚTI JÁRMŰVEK ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNCAI LEGNAGYOBB NÉVLEGES HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉS 30 PERCES LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOKRA A KÖVETKEZŐ KÖVETELMÉNYEK VONATKOZNAK.

2.   VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK

2.1.   A hajtásláncot a gyártó javaslatai szerint előzetesen be kell járatni.

2.2.   Ha a teljesítmény mérése csak sebességváltóval vagy fordulatszám-csökkentő áttétellel felszerelt hajtásláncon végezhető el, akkor figyelembe kell venni ezek hatásfokát is.

2.3.   Segédberendezések

2.3.1.   Felszerelendő segédberendezések

A vizsgálat során a járművön való használatnak megfelelő helyzetben fel kell szerelni a hajtáslánc adott alkalmazásának rendeltetésszerű használatához szükséges segédberendezéseket (a melléklet 1. táblázatának felsorolása szerint).

2.3.2.   Eltávolítandó segédberendezések

A jármű megfelelő működését szolgáló, a motorra szerelhető berendezéseket a vizsgálat idejére le kell szerelni a motorról. A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz erre vonatkozóan:

a fékek légkompresszora; a szervokompresszor; a felfüggesztés kompresszora; a légkondicionáló rendszer stb.

Ha a kérdéses részegységek nem szerelhetők le, akkor az általuk terheletlen állapotban felvett teljesítmény meghatározható, és hozzáadható a teljesítmény mért értékéhez.

1. táblázat

Az elektromos hajtásláncok hasznos teljesítményének és 30 perces legnagyobb teljesítményének megállapítását célzó vizsgálathoz felszerelendő segédberendezések

(„Alapfelszerelés”: a gyártó által az adott alkalmazáshoz biztosított bármely berendezés.)


Sz.

Segédberendezés

A hasznos teljesítmény és a 30 perces legnagyobb teljesítmény vizsgálatához felszerelve

1

Egyenáramú áramforrás

Feszültségesés a vizsgálat során: 5 %-nál kevesebb

2

Fordulatszám-állító és -szabályozó berendezés

Van: alapfelszerelés.

3

Folyadékhűtés

 

Motorházfedél

A motorházfedél szellőzőnyílása

Nincs

Hűtő (1)  (2)

Ventilátor

Ventilátorburkolat

Szivattyú

Termosztát (3)

Van: alapfelszerelés.

Léghűtés

 

Levegőszűrő

Burkolat

Fúvó

Hőmérséklet-beállító rendszer

Van: alapfelszerelés.

4

Elektromos berendezés

Van: alapfelszerelés.

5

A próbapad kiegészítő ventilátora

Igen, ha szükséges.

2.4.   Beállítási feltételek

A beállításoknak meg kell felelniük a gyártó motorra vonatkozó előírásainak és változatlannak kell maradniuk az adott alkalmazásban.

2.5.   Rögzítendő adatok

2.5.1.   A hasznos teljesítmény meghatározására szolgáló vizsgálat során a gyorsítókarnak maximális állásban kell lennie.

2.5.2.   A motort a jóváhagyás kérelmezőjének ajánlásai szerint előzetesen be kell járatni.

2.5.3.   A nyomaték- és a fordulatszámadatokat egyidejűleg kell rögzíteni.

2.5.4.   Ha szükséges, a motorból kilépő hűtőfolyadék mért hőmérsékletét a gyártó által a termosztátra előírt hőmérséklet-beállítás ± 5 K-es környezetében kell tartani.

Léghűtéses hajtásláncok esetében a gyártó által megjelölt pontban a hőmérsékletet a gyártó által előírt maximális érték + 0/– 20 K-es környezetében kell tartani.

2.5.5.   A kenőolajnak az olajteknőben vagy (ha van) a hőcserélő kimeneténél mért hőmérsékletét a gyártó által előírt határokon belül kell tartani.

2.5.6.   Ha a hőmérsékletnek a 2.5.4. és a 2.5.5. szakaszban meghatározott határokon belül tartásához szükséges, kiegészítő szabályozórendszer alkalmazható.

3.   A MÉRÉSEK PONTOSSÁGA

3.1.   Forgatónyomaték: a mért nyomaték ± 1 százaléka.

A nyomatékmérő rendszert a súrlódási veszteség figyelembevétele érdekében kalibrálni kell. A fékpad mérési tartományának alsó felében a pontosság a mért nyomaték ± 2 százaléka lehet.

3.2.   A motor fordulatszáma: a mért nyomaték ± 0,5 százaléka.

3.3.   A motorba belépő levegő hőmérséklete: ± 2K.


(1)  A hűtőt, a ventilátort, a ventilátor burkolatát, a vízszivattyút és a termosztátot a próbapadon egymáshoz viszonyítva ugyanolyan helyzetben kell felszerelni, ahogyan a járműben vannak. A hűtőfolyadékot csak a hajtáslánc vízszivattyúja keringtetheti.

A folyadék lehűtése vagy a hajtáslánc hűtőjén keresztül vagy külső hűtőkörön keresztül történhet, feltéve, hogy a külső kör nyomásvesztesége és a nyomás a szivattyú belépési helyén lényegében megfelel a motor hűtőrendszere ilyen értékének. Az esetleges hűtőzsalunak nyitva kell lennie.

Ha a ventilátorból, a hűtőből és a burkolatból álló rendszer nem szerelhető fel alkalmas módon a vizsgálathoz, a műszaki jellemzők alapján számítással vagy külön vizsgálattal meg kell határozni a hűtőhöz és a burkolathoz képest helyesen elhelyezett, külön felszerelt ventilátor által akkor felvett teljesítményt, amikor a motor fordulatszáma megegyezik a motor teljesítményének mérése során alkalmazott fordulatszámmal. Ezt a teljesítményt, amelyet a normál légköri viszonyoknak megfelelően korrigálni kell, le kell vonni a korrigált teljesítményből.

(2)  Ha a rendszer leszerelhető vagy progresszív üzemű ventilátort vagy fúvót tartalmaz, a vizsgálatot a leszerelhető ventilátor (vagy fúvó) leszerelésével vagy maximális csúszással kell elvégezni.

(3)  A termosztát teljesen nyitott állásban rögzíthető.


7. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

1.   ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Ezek a követelmények összhangban vannak a 6. szakasz és annak alszakaszai alapján a gyártás megfelelőségének ellenőrzése érdekében elvégzendő vizsgálatokkal.

2.   VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

A vizsgálati eljárásoknak és a mérőműszereknek meg kell felelniük az ezen előírás 5., illetve 6. mellékletében foglaltaknak.

3.   A MINTÁK BEGYŰJTÉSE

Ki kell választani egy hajtásláncot. Ha az alábbi 5.1. bekezdésben előírt vizsgálat során az ezen előírás követelményei alapján a hajtáslánc nem bizonyul megfelelőnek, akkor két további hajtásláncot is meg kell vizsgálni.

4.   MÉRÉSI KRITÉRIUMOK

4.1.   Belső égésű motorok hasznos teljesítménye

A gyártás megfelelőségének ellenőrzését szolgáló vizsgálatok során a teljesítményt két motorfordulatszámon (S1 és S2) kell mérni, amelyeknek a legnagyobb teljesítményhez, illetve a legnagyobb nyomatékhoz tartozó, a típus-jóváhagyási vizsgálatok során figyelembe vett mérési pontoknak kell megfelelniük. Ezen a két motorfordulatszámon, amelyeket ± 5 százalékos tűréssel kell beállítani, az S1 ± 5 százalék és az S2 ± 5 százalék tartományokba eső pontok közül legalább egyben a mért hasznos teljesítménylegfeljebb ± 5 százalékkal térhet el a jóváhagyásban feltüntetett értéktől.

4.2.   Elektromos hajtásláncok hasznos teljesítménye és 30 perces legnagyobb teljesítménye

A gyártás megfelelőségének ellenőrzését szolgáló vizsgálatok során a teljesítményt azon az S1 motorfordulatszámon kell mérni, amely a legnagyobb teljesítményhez tartozó, a típus-jóváhagyási vizsgálatok során figyelembe vett mérési pontnak felel meg. Ezen a fordulatszámon a hasznos teljesítmény legfeljebb ± 5 százalékkal térhet el a jóváhagyásban feltüntetett értéktől.

5.   AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE

5.1.   Ha a fenti 2. szakasz alapján megvizsgált hajtáslánc hasznos teljesítménye és 30 perces legnagyobb teljesítménye megfelel a fenti 4. szakasz követelményeinek, akkor úgy tekinthető, hogy a gyártás megfelel a típusjóváhagyásnak.

5.2.   Ha a fenti 4. szakasz követelményei nem teljesülnek, akkor ugyanilyen módon másik két hajtásláncot is meg kell vizsgálni.

5.3.   Ha az 5.2. szakasz szerinti második és/vagy harmadik hajtáslánc hasznos teljesítményére vagy 30 perces legnagyobb teljesítményére nem teljesülnek a fenti 4. szakasz követelményei, akkor úgy kell tekinteni, hogy a gyártás nem felel meg az ezen előírás követelményeinek, és az ezen előírás 7.1. szakaszának rendelkezései szerint kell eljárni.


8. MELLÉKLET

REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK

1.

A PB-gáz referencia-tüzelőanyagok műszaki adatai

 

A. tüzelőanyag

B. tüzelőanyag

Vizsgálati módszer

Összetétele:

 

 

ISO 7941

C3

térfogat %

30 ± 2

85 ± 2

 

C4

térfogat %

a fennmaradó rész

a fennmaradó rész

 

< C3, > C4

térfogat %

max. 2 %

max. 2 %

 

Olefinek

térfogat %

9 ± 3

12 ± 3

 

Bepárlás utáni maradék

ppm

max. 50

max. 50

NFM 41-015

Víztartalom

 

nincs

nincs

szemrevételezés

Kéntartalom

ppm, tömeg (*)

max. 50

max. 50

EN 24260

Hidrogén-szulfid

 

nincs

nincs

 

Rézkorrózió

besorolás

1. osztály

1. osztály

ISO 625 1 (**)

Szag

 

jellegzetes

jellegzetes

 

Motoroktánszám (MON)

 

min. 89

min. 89

EN 589 B. melléklet

2.

A földgáz referencia-tüzelőanyagok műszaki adatai

 

G20

G23

G25

Összetétele:

 

 

 

CH4

térfogat %

100

92,5

86

N2

térfogat %

0

7,5

14

Wobbe-index (***)

MJ/m3

53,6 ± 2 %

48,2 + 2 %

43,9 ± 2 %

A keverékeket alkotó gázok tisztasága legalább a következő kell, hogy legyen:

N2 : 99 %

CH4 : 95 % továbbá a hidrogén, a szén-monoxid és az oxigén teljes mennyisége 1 % alatt, a nitrogén és a szén-dioxid teljes mennyisége pedig 2 % alatt kell, hogy legyen.

A Wobbe-index a gáz egységnyi térfogata fűtőértékének, valamint ugyanezen referenciakörülmények melletti relatív sűrűsége négyzetgyökének hányadosa:

Formula

ahol:

Hgas

=

a tüzelőanyag fűtőértéke MJ/m3-ben

ρair

=

a levegő sűrűsége 0 °C-on

ρgas

=

a tüzelőanyag sűrűsége 0 °C-on.

A Wobbe-index lehet bruttó vagy nettó aszerint, hogy a fenti összefüggésben a bruttó vagy a nettó fűtőérték szerepel-e.


(*)  Az értéket normál körülmények között kell meghatározni (293,2 K (20 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson.

(**)  Előfordulhat, hogy ez a módszer nem határozza meg pontosan a korrodáló anyagok jelenlétét, ha a minta korróziógátló vagy más olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek csökkentik a minta rézszalagra gyakorolt korrodáló hatását. Ezért az ilyen vegyületeknek kizárólag a vizsgálati módszer befolyásolása céljából történő felhasználása tilos.

(***)  A bruttó fűtőérték alapján, 0 °C-ra számítva.