A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás (2008. november 21.) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI:

a pályaorientáció olyan tartós folyamatként való meghatározását, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntéseket hozzanak, alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, továbbá más olyan területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni. A pályaorientációba beletartoznak a tájékoztatással, a tanácsadással, a kompetencia-felméréssel, a támogatással, valamint a döntéshozatali és életpályamenedzsment-készségek oktatásával kapcsolatos egyéni és csoportos tevékenységek.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:

MELLÉKLET

PRIORITÁSI TENGELYEK

1. PRIORITÁSI TENGELY: AZ ÉLETPÁLYAMENEDZSMENT-KÉSZSÉGEK EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE

Az életpályamenedzsment-készségek meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a polgárok maguk alakíthassák oktatási, képzési és integrációs pályájukat, valamint szakmai pályafutásukat. Ezek a készségek – amelyeket az egész életen át meg kell őrizni – a kulcskompetenciákon, azaz a tanulás elsajátításának készségén, a szociális és állampolgári kompetenciákon, többek közt az interkulturális kompetenciákon, valamint a kezdeményező- és vállalkozókészségen alapulnak. A életpályamenedzsment-készségek, főként az átmenetek szakaszaiban, az alábbiakat foglalják magukban:

—	a gazdasági környezettel, a vállalkozásokkal és a szakmákkal kapcsolatos ismeretek szerzése,

—	az önértékelés, önismeret, valamint a formális, informális és nem formális oktatás keretében szerzett kompetenciák leírásának képessége,

—	az oktatási, képzési és képesítési rendszerek ismerete.

Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:

—	az életpályamenedzsment-készségek fejlesztését elősegítő oktatási és tanulási tevékenységek beépítése az általános oktatási, szakképzési és felsőoktatási programokba,

—	a tanárok és oktatók felkészítése az ilyen tevékenységek folytatására, és támogatásuk e feladat végrehajtásában,

—	a szülők ösztönzése arra, hogy szerepet vállaljanak a pályaorientációs kérdésekben,

—	a civil szervezetek és a szociális partnerek fokozottabb bevonása ezen a területen,

—	az információhoz való hozzáférés megkönnyítése a képzési lehetőségekkel és azzal kapcsolatban, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a szakmákhoz, valamint egy adott területen várható készségigényekre vonatkozóan,

—	a életpályamenedzsment-készségek fejlesztése a felnőtteknek szóló képzési programokban,

—	a pályaorientáció felvétele az iskolai intézmények, a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók és a felsőfokú oktatási intézmények célkitűzései közé; különösen a munka világába való beilleszkedésnek, valamint a munkaerőpiac helyi, nemzeti és európai szintű működésének a figyelembevétele.

2. PRIORITÁSI TENGELY: A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGÉNEK MEGKÖNNYÍTÉSE VALAMENNYI POLGÁR SZÁMÁRA

A pályaorientációs szolgáltatásokat mint általános érdekű szolgáltatásokat mindenki számára – a meglevő ismeretek és az adott készségek szintjétől függetlenül – elérhetővé kell tenni, a szolgáltatások legyenek továbbá jól érthetőek és relevánsak. Külön erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetű csoportok és különleges szükségletekkel rendelkező személyek könnyebben hozzáférjenek a pályaorientációs szolgáltatásokhoz.

Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:

—	a nyilvánosság körében aktívan népszerűsíteni kell a pályaorientációs szolgáltatásokat, és ismertségüket a tájékoztatás és a kommunikáció minden eszközével biztosítani kell,

—	a polgárok elvárásainak és igényeinek értékeléséből kiindulva, továbbá élet- és munkakörülményeiket figyelembe véve világos és könnyen hozzáférhető szolgáltatások skáláját kell biztosítani,

—

lehetővé kell tenni a polgárok számára, hogy a formális, nem formális és informális oktatás során szerzett ismereteik munkaerő-piaci elfogadtatásához és elismertetéséhez nyújtott támogatás előnyeiből részesülhessenek, hogy megőrizhessék munkahelyüket és foglalkoztathatóságukat, különösen szakmai pályafutásuk második felében,

—	ösztönözni kell a pályainformációs forrásokhoz való szabad hozzáférést, az információk kereséséhez nyújtott segítséget, a személyes tanácsadást és az intézményi támogatást.

3. PRIORITÁSI TENGELY: A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK MEGTEREMTÉSE

A tagállamok közös célja a minőségi pályaorientációs szolgáltatások kialakítása.

Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:

—	a felhasználók elvárásainak és a munkaerőpiac realitásainak figyelembevételével javítani kell a pályaorientációval kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás minőségét, és biztosítani kell objektivitását,

—	a tájékoztatás, a tanácsadás és a támogatás során biztosítani kell, hogy azok igazodjanak a különböző felhasználók igényeihez,

—	a nemzeti erőforrásokra, valamint az Európai Unió közös eszközeire, főként a CEDEFOP-ra támaszkodva ki kell alakítani a foglalkoztatásra és a készségekre vonatkozó tervezés eszközeit,

—	a képzési kínálattal és a helyi munkaerőpiac működésével kapcsolatos információkat a helyi viszonyokra vonatkozó lebontásban is elérhetővé kell tenni,

—

többek között az alap- és továbbképzés révén javítani kell a pályaorientáció szakmai követelményeit, különösen a tájékoztatás, a tanácsadás, a támogatás tekintetében ösztönözni kell a pályaorientációs szakemberek kompetenciáinak és készségeinek fejlesztését, hogy jobban meg tudjanak felelni mind a polgárok, mind a szakpolitikai döntéshozók igényeinek és elvárásainak,

—	adott esetben egyrészt a szolgáltatást igénybe vevők észrevételein, másrészt az általuk középtávon tapasztalt előnyökön alapuló, megbízható adatok gyűjtése révén fel kell mérni a pályaorientációs szolgáltatások hatékonyságát,

—	a pályaorientációs szolgáltatásokat illetően minőségi előírásokat kell kidolgozni, amelyek meghatározzák a kínált szolgáltatást, és a módszerek és a folyamatok mellett a kedvezményezett céljaira és eredményeire is kiterjednek.

4. PRIORITÁSI TENGELY: A KÜLÖNBÖZŐ NEMZETI, REGIONÁLIS ÉS HELYI SZEREPLŐK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSZTÖNZÉSE

A pályaorientáció a népesség különböző szegmenseit szolgálja ki: diákok, egyetemi tanulmányokat kezdő hallgatók, álláskeresők, szakképzésben részvevők és foglalkoztatottak, amihez eltérő rendszerekre van szükség. Javítani kell a különböző területek egymást kiegészítő jellegét és koordinációját a nemzeti és helyi hatóságok, a vállalkozások, a megfelelő ügynökségek, a szociális partnerek és helyi közösségek közötti együttműködés révén annak érdekében, hogy hatékonyabban működjenek a pályaorientációt igénylők számára hozzáférhető fogadóhálózatok.

Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:

—	az egész életen át tartó pályaorientációs szolgáltatás főbb szereplői között hatékony, hosszú távú nemzeti és regionális koordinációs és együttműködési mechanizmusokat kell kialakítani,

—	az egész életen át tartó tanulásra és a foglalkoztatásra vonatkozó nemzeti stratégiákban – az egyes tagállamok által elfogadott elképzelésekkel összhangban – a pályaorientáció dimenziójának létrehozásával kell megkönnyíteni az ilyen jellegű koordinációt és együttműködést,

—	támogatni kell a partnerségi politikát és az egész életen át tartó pályaorientációra irányuló szolgáltatások helyi hálózatának létrehozását, többek között – ahol ez hatékonynak mutatkozik – a szolgáltatás igénybevételének egyszerűsítése érdekében a szolgáltatások összevonásával,

—	közös kultúrát kell kialakítani – többek között minőségbiztosítás révén – az illetékes helyi, regionális és országos szintű szolgáltatók között.