A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek állásfoglalása (2006. június 27.) az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzfer árképzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

tekintettel a Bizottság „Vállalati adózás a belső piacon” című tanulmányára (1),

tekintettel a Bizottság a 2001. október 23-i, „Egy akadálymentes belső piac felé – A vállalatok EU-n belüli tevékenységeire vonatkozó, konszolidált társasági adóalap létrehozására irányuló stratégia” című (2), az EU közös transzfer árképzési fórumának létrehozására irányuló javaslatot tartalmazó közleményére,

tekintettel a 2002. március 11-i tanácsi következtetések üdvözlik ezt a lépést és a közös transzfer árképzési fórum 2002. júniusi létrehozását,

figyelemmel arra, hogy a belső piac területén nincsenek belső határok, és így biztosított az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása,

figyelemmel arra, hogy egy hazai piaci jellemzőkkel rendelkező belső piacon a különböző tagállambeli kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre nem vonatkozhatnak kedvezőtlenebb feltételek, mint az azonos tagállambeli kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre,

figyelemmel arra, hogy a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében rendkívül fontos a szabályok betartásához szükséges költségek csökkentése a kapcsolt vállalkozások transzfer árképzési dokumentációja esetében,

figyelemmel arra, hogy az ezen állásfoglalásban található magatartási kódex a tagállamok és az adófizetők számára az Európai Unión belüli szabványosított és részben centralizált transzfer árképzési dokumentáció megvalósítását segítő értékes eszköz, melynek célja a transzfer árképzésre vonatkozó követelmények egyszerűsítése a határon átnyúló tevékenységek esetében,

figyelemmel arra, hogy ha a tagállamokban elfogadnák a szabványosított és részben centralizált transzfer árképzési dokumentációt a tisztességes verseny alapján történő transzfer árképzés bizonyítékául, akkor az üzleti vállalkozások jobban részesülnének a belső piac előnyeiből,

figyelemmel arra, hogy az Európai Unión belüli transzfer árképzési dokumentációt felül kell vizsgálni az OECD transzfer árképzési iránymutatásai keretében,

figyelemmel arra, hogy a szabványosított és részben centralizált dokumentációt rugalmasan kell megvalósítani, szem előtt tartva az érintett üzleti vállalkozás különleges helyzetét,

figyelemmel arra, hogy egy tagállam dönthet úgy, hogy egyáltalán nem vezeti be a transzfer árképzési dokumentációra vonatkozó szabályokat vagy hogy az ezen állásfoglalásban található magatartási kódexben szereplőknél kevesebb transzfer árképzési dokumentációt ír elő,

elismerve, hogy a dokumentációra vonatkozó követelményeket illetően a közös Európai Unión belüli megközelítés mind az adófizetők, mind az adóhatóságok számára előnyös, mivel ez az adófizetők esetében a szabályok betartásához szükséges költségek és kevesebb, dokumentációval kapcsolatos szankciót, az adóhatóságok esetében pedig fokozott átláthatóságot és konzisztenciát jelent,

üdvözölve a Bizottság 2005. november 7-i, az EU közös transzfer árképzési fórumának az üzleti vállalkozások adózására vonatkozó munkájáról szóló közleményét (3), valamint az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzfer árképzési dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex létrehozására irányuló javaslatot,

hangsúlyozva, hogy a magatartási kódex olyan politikai kötelezettségvállalás, amely nem érinti a tagállamok jogait és kötelezettségeit illetve a tagállamok és a Közösség az Európai Közösséget létrehozó szerződésből eredő illetékességi területeit,

elismerve, hogy ezen állásfoglalásban található magatartási kódex végrehajtása nem akadályozza a globálisabb szintű megoldásokat,

Az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzfer árképzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódex

A tagállamok és a Közösség vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül e magatartási kódex az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások szabványosított és részben centralizált transzfer árképzési dokumentációjának megvalósítására vonatkozik. A magatartási kódex címzettjei a tagállamok, ugyanakkor további célja a multinacionális vállalatok ösztönzése az EU TPD megközelítés alkalmazására.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓBAN TALÁLHATÓ KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK TRANSZFER ÁRKÉPZÉSI DOKUMENTÁCIÓJÁRA (EU TPD) VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEXHEZ

1. SZAKASZ

AZ EU TPD TARTALMA

Egy multinacionális vállalati (MNE) csoport esetében a szabványosított és konzisztens EU TPD két fő részből áll:

i.	egy olyan dokumentáció-sorozatból, mely az EU-csoport valamennyi tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmaz (a „fődokumentum”); valamint

ii.	számos szabványosított, ország-specifikus információkat tartalmazó dokumentáció-sorozatból („ország-specifikus dokumentáció”).

Az EU TPD-nek elegendő részletet kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy ügykiválasztási célból vagy az adóellenőrzés kezdetekor kockázatértékelést készítsen, releváns és pontos kérdéseket tegyen fel az MNE traszfer árképzésére vonatkozóan és megvizsgálja a vállalaton belüli ügyletek transzferárait. A 31. cikkre figyelemmel a vállalat minden érintett tagállamra vonatkozóan csak egy ügyiratot állít össze, azaz egy valamennyi érintett tagállamban felhasználandó, közös fődokumentumot, valamint elkészíti az egyes tagállamokra vonatkozó, különböző ország-specifikus dokumentáció-sorozatot.

Az EU TPD-nek az alábbiakban felsorolt elemeket kell tartalmaznia, figyelemmel a vállalat és az ügyletek komplex jellegére. Lehetőség szerint a csoporton belül már meglévő információkat kell felhasználni (pl. irányítási célból). Az MNE-t azonban kérhetik arra, hogy olyan dokumentációt állítson össze erre e célból, amelyet egyébként nem kellene elkészíteni.

3.	Az EU TPD az EU-ban található valamennyi csoporttagra kiterjed, beleértve az EU-n kívüli vállalatok és az EU-n belüli csoporttagok közötti ellenőrzött ügyleteket.

4. A fődokumentum

4.1.	A fődokumentumnak igazodnia kell a vállalat tényleges gazdasági helyzetéhez és a vállalati csoport, valamint a vállalati transzfer árképzési rendszer számára olyan „programtervet” kell biztosítania, amely valamennyi érintett EU-tagállamra vonatkozna és mindegyikben elérhető lenne.

4.2.

A fődokumentumnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)	az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia általános leírása, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;

b)	az MNE-csoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása (beleértve a szervezeti ábrát, a csoporttagok felsorolását és az anyavállalat leányvállalatok működésében való részvételének leírását);

c)	az EU-n belüli vállalatokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások általános megnevezése;

az EU-n belüli kapcsolt vállalkozásokat érintő ellenőrzött ügyletek általános leírása, azaz a következők általános leírása:

i.	ügyletek (tárgyi és nem tárgyi eszközök, szolgáltatások, pénzügyek);

ii.	számlák; valamint

iii.	ügyletek értéke;

e)	az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírása, valamint a feladatokban és a kockázatokban az előző adóévhez képest bekövetkezett változások, pl. független forgalmazóból bizományossá válás;

f)	nem tárgyi eszközök tulajdonlása (szabadalmak, védjegyek, márkanevek, know-how, stb.), valamint kifizetett vagy kapott jogdíjak;

g)	az MNE-csoport vállalaton belüli transzfer árképzési politikája vagy a csoport transzfer árképzési rendszerének leírása, amely bemutatja a vállalat transzferárainak tisztességességét;

h)	a költséghozzájárulási megállapodások jegyzéke, az előzetes árképzés megállapodások és a transzfer árképzési szempontokra vonatkozó olyan bírósági döntések, melyek az EU-n belüli csoporttagokat érintik; valamint

i)	kötelezettségvállalás minden hazai adófizető részéről arra vonatkozóan, hogy kérésre a megadott határidőn belül kiegészítő információt szolgáltasson a hazai előírásoknak megfelelően.

5. Ország-specifikus dokumentáció

5.1.

Az ország-specifikus dokumentáció tartalma kiegészíti a fődokumentumot. E kettő együttesen képezi az illető EU-tagállamra vonatkozó dokumentációs ügyiratot. Az ország-specifikus dokumentációhoz azok az adóhatóságok férhetnének hozzá, amelyeknek jogos érdeke fűződik a dokumentációban szereplő ügyletek megfelelő adóztatásához.

5.2.

Az ország-specifikus dokumentációnak a fődokumentum tartalmán kívül a következő tételeket is tartalmaznia kell:

a)	az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia részletes leírása, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat; valamint

információk, azaz az ország-specifikus, ellenőrzött ügyletekre vonatkozó leírás és magyarázat, beleértve a következőket:

i.	ügyletek (tárgyi és nem tárgyi eszközök, szolgáltatások, pénzügyek);

ii.	számlák; valamint

iii.	ügyletek értéke;

összehasonlíthatóság-elemzés, azaz:

i.	a tulajdon és a szolgáltatások jellemzői;

ii.	funkcionális elemzés (az elvégzett feladatok, a felhasznált eszközök és a vállalt kockázatok);

iii.	szerződéses feltételek;

iv.	gazdasági körülmények; valamint

v.	egyedi üzleti stratégiák;

d)	a transzfer árképzési módszer(ek) kiválasztásának és alkalmazásának indoklása, azaz miért került sor egy bizonyos transzfer árképzési módszer kiválasztására és azt hogyan alkalmazták;

e)	a belső és/vagy külső összehasonlítható adatokra vonatkozó esetlegesen rendelkezésre álló információk; valamint

f)	a csoport vállalaton belüli transzfer árképzési politikája végrehajtásának és alkalmazásának leírása.

Az MNE számára lehetővé kell tenni, hogy egyes elemeket a fődokumentumba és ne az ország-specifikus dokumentációba foglaljon bele, feltéve, hogy ezt ugyanolyan részletességgel teszi, mint az ország-specifikus dokumentáció esetében. Az ország-specifikus dokumentációt az érintett tagállam által meghatározott nyelven kell elkészíteni még abban az esetben is, ha az MNE úgy döntött, hogy a fődokumentum részeként kezeli az ország-specifikus dokumentációt.

7.	Az egy vagy több tagállamot érintő, ellenőrzött ügyletekre vonatkozó ország-specifikus információkat és dokumentumokat az összes érintett tagállam ország-specifikus dokumentációjának vagy a közös fődokumentumnak kell tartalmaznia.

Az MNE-k számára lehetővé kell tenni, hogy az ország-specifikus dokumentációt egyetlen dokumentáció-sorozatban állítsák össze (amely az adott ország összes üzleti vállalkozásáról tartalmaz információkat) vagy pedig az adott ország összes üzleti vállalkozásáról illetve tevékenységcsoportjáról külön ügyiratot készítsenek.

9.	Az ország-specifikus dokumentációt az érintett tagállam által meghatározott nyelven kell elkészíteni.

2. SZAKASZ

A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁSI SZABÁLYOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

10.

Az EU TPD használata önkéntes az MNE-csoportok számára. Egy MNE-csoport azonban dokumentációs célokból önkényesen nem csatlakozhat az uniós transzfer árképzési dokumentáció-megközelítéshez és nem is léphet ki abból, hanem konzisztens módon és folytonos jelleggel kell alkalmaznia az EU TPD-t az EU-n belül.

11.

Egy EU TPD mellett döntő MNE-csoport ezt a megközelítést általában csoportosan alkalmazza az EU-n belüli vállalatokkal folytatott, ellenőrzött ügyletekbe bevont összes olyan kapcsolt vállalkozás esetében, amelyre a transzfer árképzési szabályok vonatkoznak. A 31. cikkre figyelemmel egy EU TPD mellett döntő MNE-csoportnak ezért az 1. szakaszban ismertetett dokumentációt az érintett tagállambeli összes vállalatára – beleértve az állandó telephelyeket – vonatkozóan el kell készítenie.

12.	Amennyiben egy MNE-csoport az EU TPD mellett dönt egy adott pénzügyi évet illetően, az MNP-csoport valamennyi tagja tájékoztatni köteles erről adóhatóságát.

13.	Az MNE-nek vállalnia kell a fődokumentum időben történő elkészítését annak érdekében, hogy valamely érintett adóhatóság jogos kérésének eleget tudjon tenni.

14.	Egy adott tagállam adófizetője EU TPD-jét kérésre hozzáférhetővé kell, hogy tegye az adóhatóság számára, az ügyletek komplex jellegétől függő ésszerű határidőn belül.

15.

Az adóbevallást készítő adófizető felel a dokumentáció adóhatóság általi elérhetőségéért, a megfelelő dokumentáció összeállításának elmulasztása esetén pedig szankcióval sújtható. Ez az eset áll fenn akkor is, ha csoporton belül egy vállalat egy másik vállalat nevében készíti el és tárolja a dokumentációt. Egy MNE-csoport azzal, hogy az EU TPD alkalmazása mellett dönt, kötelezettséget vállal az EU-n belüli összes kapcsolt vállalkozással szemben a fődokumentum és a vonatkozó ország-specifikus dokumentáció nemzeti adóhatóságaihoz történő eljuttatására.

16.	Amennyiben az adófizető adóbevallásában kiigazítja a tisztességes verseny elvének alkalmazásából származó, mérleg szerinti nyereségét, be kell nyújtania a kiigazítás kiszámításának módját bemutató dokumentációt.

17.

Az ügyletek összesítését konzisztens módon, az OECD transzfer árképzési iránymutatásai 1.42. pontjával (amely lehetővé teszi azon ügyletek összesítését, amelyek olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz vagy annyira folyamatosak, hogy nem lehetséges azokat megfelelő módon külön-külön értékelni) összhangban kell végezni. Ezeket a szabályokat ésszerű módon kell alkalmazni, figyelembe véve különösen az ügyletek számát és összetettségét.

3. SZAKASZ

A TAGÁLLAMOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁSI SZABÁLYOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

18.	Mivel az EU TPD az MNE-csoport transzeferárainak vizsgálatához szükséges alapvető információcsomag, a tagállam jogosult arra, hogy hazai jogszabályaiban külön kérésre vagy adóellenőrzés során az EU TPD-hez képest több információt és dokumentumot kérjen be.

19.

A 18. pontban említett kiegészítő információk és dokumentumok külön kérésre történő benyújtásához rendelkezésre álló időtartamot eseti alapon kell megállapítani, figyelembe véve a kért információk és dokumentumok mennyiségét és részletességét. Egyedi helyi szabályoktól függően a határidő ésszerű (az ügy összetettségétől függően esetlegesen változó) időtartamot kell, hogy biztosítson az adófizetőnek a kiegészítő információk összeállításához.

20.

Az adófizetők elkerülik az együttműködés hiánya miatti szankciókat abban az esetben, ha megállapodtak az EU TPD megközelítés elfogadásában és külön kérésre vagy adóellenőrzés során ésszerű módon és határidőn belül az EU TPD-n túlmutató, a 18. pontban említett kiegészítő információkat és dokumentumokat szolgáltatnak.

21.	Az adófizetőknek az EU TPD-t – azaz a fődokumentumot és az ország-specifikus dokumentációt – csak az adóellenőrzés kezdetekor vagy külön kérésre kell benyújtaniuk az adóhatóság részére.

22.	Ha a tagállam az adófizetőt arra kötelezi, hogy adóbevallásán kívül transzfer árképzéséről is szolgáltasson információt, ez az információ nem lehet több rövid kérdőívnél vagy megfelelő kockázatértékelési formanyomtatványnál.

23.

Nem mindig szükséges lefordítani a dokumentumokat az adott ország nyelvére. A fordítással járó költségek és késedelem minimalizálása érdekében a tagállamoknak lehetőség szerint el kell fogadniuk az idegen nyelvű dokumentumokat is. Az EU transzfer árképzési dokumentációját illetően a vámhatóságoknak el kell fogadniuk a fődokumentumot, ha az az érintett tagállamok mindegyike számára érthető nyelven készült. A fődokumentum fordításait csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha feltétlenül szükséges és csak külön kérésre.

24.	A tagállamok nem kötelezhetik az adófizetőket a dokumentációnak a hazai jogszabályok követelményeiben megállapított, ésszerű határidőn túli megőrzésére, amennyiben az adófizető adó fizetésére kötelezett, függetlenül a dokumentáció vagy annak egy részének helyétől.

25.

A tagállamoknak a hazai és nem hazai összehasonlítható adatokat az ügyre vonatkozó egyedi tények és körülmények figyelembevételével kell értékelniük. A pán-európai adatbázisokban talált összehasonlítható adatokat például nem kell automatikusan elutasítani. A nem hazai összehasonlítható adatok használata önmagában még nem sújthatja nem-teljesítés miatti szankcióval az adófizetőt.

4. SZAKASZ

A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOKRA ÉS A TAGÁLLAMOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁSI SZABÁLYOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

26.	Amennyiben egy adott időszakra vonatkozó dokumentáció későbbi időszakokra is érvényes és továbbra is a tisztességes árképzést bizonyítja, helyénvaló lehet a későbbi időszakokra vonatkozó dokumentációban a korábbi dokumentációra hivatkozni, a teljes dokumentáció ismételt előállítása helyett.

27.

A tisztességes verseny elvét alkalmazó vállalkozások közötti tárgyalásokból származó dokumentumokat (például hitelszerződés vagy nagy volumenű szerződés) nem kell mellékelni a dokumentációhoz, ha a dokumentáció olyan megfelelő információkat tartalmaz, amelyek alapján megvizsgálható, hogy alkalmazták-e a tisztességes árképzést.

28.

A leányvállalat és az anyavállalat által előállítandó dokumentáció típusai különbözhetnek egymástól, azaz a leányvállalatnak nem kellene az MNE-csoporton belüli kapcsolt vállalkozások közötti összes, határon átnyúló kapcsolatra és ügyletre vonatkozóan információt szolgáltatnia, hanem csak a szóban forgó leányvállalat vonatkozó kapcsolatairól és ügyleteiről.

29.

Az adóhatóságoknak az adófizetőre kellene bízniuk, hogy az hol készíti el és tárolja dokumentációját, amennyiben a dokumentáció elégséges és kérésre időben benyújtásra került az érintett adóhatóságoknak. Az adófizetők számára ezért lehetővé kellene tenni, hogy szabadon megválasszák, központilag vagy decentralizált formában kívánják-e tárolni dokumentációjukat – beleértve az EU TPD-t.

30.	Lehetővé kell tenni, hogy az adófizető szabadon megválaszthassa a dokumentáció tárolásának módját – függetlenül attól, hogy az papír, elektronikus formájú vagy egyéb –, feltéve, hogy a dokumentáció megfelelő módon az adóhatóság rendelkezésére bocsátható.

31.

Jól indokolt esetekben – pl. ha egy MNE-csoportot decentralizált szervezeti, jogi illetve működési szerkezet jellemez, vagy pedig egymástól teljesen eltérő termékkínálattal és transzfer árképzési politikával rendelkező több nagy osztályból áll, vagy ha nincsenek vállalaton belüli ügyletek, továbbá ha egy nemrégiben beolvadt vállalatról van szó – az MNE-csoportnak megengedhető, hogy egynél több fődokumentumot állítson össze vagy hogy az EU TPD elkészítése alól mentességet biztosítson egyes csoporttagoknak.

5. SZAKASZ

GLOSSZÁRIUM

MULTINACIONÁLIS VÁLLALAT (MNE) ÉS MNE-CSOPORT

Az OECD transzfer árképzési iránymutatásai értelmében:

—	Az MNE egy MNE-csoporthoz tartozó vállalkozás;

—	Az MNE-csoport két vagy több országban telephellyel rendelkező kapcsolt vállalkozások csoportja.

SZABVÁNYOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ

Egységes, EU-n belüli, a dokumentációs követelményekre vonatkozó szabálygyűjtemény, amelynek alapján valamennyi tagállami vállalkozás külön és egyedi dokumentációs csomagokat hoz létre. Ennek a normatívabb megközelítésnek a célja egy decentralizált, de szabványosított dokumentáció-sorozat létrehozása, amelynek esetében egy multinacionális csoporton belül minden vállalkozás egységes szabályok figyelembevételével készíti el saját dokumentációját.

CENTRALIZÁLT (INTEGRÁLT GLOBÁLIS) DOKUMENTÁCIÓ

Az anyavállalat vagy a vállalati csoport központja által globális vagy regionális szinten elkészített, egységes, EU-n belül szabványosított és konzisztens dokumentációs csomag (fődokumentum). Ez a dokumentációs csomag szolgálhat a helyi és központi források segítségével összeállított ország-specifikus dokumentáció alapjául.

AZ EURÓPAI UNIÓ TRANSZFER ÁRKÉPZÉSI DOKUMENTÁCIÓJA (EU TPD)

Az uniós transzfer árképzési dokumentációs (EU TPD) megközelítés ötvözi a szabványosított és a centralizált (integrált globális) dokumentációs megközelítés szempontjait. Egy multinacionális csoport szabványosított és konzisztens árképzési dokumentációt készítene, amely két fő részből állna:

i.	egy olyan egységes dokumentáció-sorozatból, amely az EU-csoport valamennyi tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmaz (a „fődokumentum”); valamint

ii.	számos szabványosított dokumentáció-sorozatból, melyek mindegyike ország-specifikus információkat tartalmaz („ország-specifikus dokumentáció”).

Egy adott országra vonatkozó dokumentáció-sorozat az adott országra vonatkozó szabványosított, ország-specifikus dokumentációval kiegészített közös fődokumentumból állna.

A DOCUMENTÁCIÓVAL KAPCSOLATOS SZANKCIÓ

Amennyiben nem tesznek eleget az EU TPD-nek vagy egy tagállam hazai dokumentációs követelményeinek (attól függően, hogy az MNE mely követelményeknek való megfelelést választotta), igazgatási (vagy polgári jogi) szankció kivetésére kerül sor akkor, amikor az EU TPD vagy a tagállam által megkövetelt hazai dokumentáció adóhatóságnak történő benyújtása esedékes volt.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYÁVAL KAPCSOLATOS SZANKCIÓ

Igazgatási (vagy polgári jogi) szankció kivetésére kerül sor, ha az adóalany az adóhatóság külön kérése ellenére elmulasztja az EU TPD-n túlmutató, vagy egy tagállam hazai dokumentációs követelményeinek megfelelő (attól függően, hogy az MNE mely követelményeknek való megfelelést választotta) kiegészítő információk vagy dokumentumok időben történő benyújtását.

NYERESÉGKIIGAZÍTÁSSAL KAPCSOLATOS SZANKCIÓ

A tisztességes verseny elvének be nem tartása miatt általában állandó összegű pótdíj, a transzfer árképzési kiigazítás bizonyos százaléka vagy adócsökkentés formájában vetnek ki szankciót.