A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek határozata

(2002. február 27.)

az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról

(2002/234/ESZAK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TAGÁLLAMAI KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

mivel:

(1) Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés 2002. július 23-án lejár, és az ESZAK alapjainak tulajdonjoga visszaszáll a tagállamokra.

(2) A tagállamok kifejezték, hogy végső céljuk az ESZAK-alapok áthelyezése az Európai Közösséghez (EK), valamint egy közös kutatási alap létrehozása a szén- és acéliparral kapcsolatos ágazatok számára. Utalást tesznek az 1997. június 16-i Amszterdami Európai Tanács állásfoglalására, valamint a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott 1998. július 20-i és 1999. június 21-i állásfoglalásokra. A tagállamok továbbra is ezt a célkitűzést követik.

(3) Annak érdekében, hogy ideiglenesen és az áthelyezés idejére biztosítsák az ESZAK eszközeinek és forrásainak megfelelő kezelését, ezen alapok kezelésének feladatát 2002. július 24-től a Bizottságra kell bízni. Az ilyen ideiglenes kezelés folyamán az alapok csökkenése nem vezethet a tagállamok kötelezettségeinek további növekedéséhez.

(4) Az alapok EK-ba történő áthelyezésével összefüggésben a Bizottság indítványozta az ESZAK-alapok különös szabályok alapján történő kezelését. Lényegében ezeket a szabályokat e határozat vonatkozásában is alkalmazni kell, ezzel biztosítva a szükséges következetességet e határozat kormányközi jellegének érintetlenül hagyása mellett.

(5) Az Európai Parlamenttel konzultációt folytattak az alkalmazandó különös szabályokkal kapcsolatban.

(6) Figyelembe véve, hogy az ESZAK eszközeinek sikeres kezeléséhez szükség van a gazdasági szereplőknek – többek között – a jogi környezet hosszú távú előreláthatóságból származó bizalmára.

(7) Ezért szükséges rendelkezni az ESZAK-alapok e határozat rendelkezéseivel összhangban történő ideiglenes kezeléséről,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:

1. cikk

(1) Az ESZAK minden, 2002. július 23-án fennálló eszközét és forrását 2002. július 24-től a tagállamok nevében a Bizottság kezeli.

(2) Ezen eszközöknek és forrásoknak az ESZAK 2002. július 23-i mérlege szerinti nettó értéke, amely a felszámolási műveletek eredményeképpen emelkedhet vagy csökkenhet, a szén- és acéliparral kapcsolatos ágazatokban történő kutatásokra szánt eszközöknek tekintendők, amelyekre "ESZAK felszámolás alatt" kifejezéssel történik utalás. A felszámolás befejezését követően ezekre a "Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei" kifejezéssel történik utalás.

(3) Ezen eszközök bevételeit, amelyekre a "Szén- és Acélipari Kutatási Alap" kifejezéssel történik utalás, e határozat rendelkezéseivel és az annak alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban kizárólag a szén- és acéliparral kapcsolatos ágazatokban történő kutatásra használják fel.

2. cikk

Az I., II. és III. melléklet rendelkezései e határozat szerves részét képezik.

3. cikk

E határozat eltérő rendelkezései hiányában az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Bizottság által az e határozatnak megfelelően végrehajtott tevékenységekre.

4. cikk

E határozat 2002. július 24-től alkalmazandó, és alkalmazása abban az időpontban szűnik meg, amikor az ESZAK-alapok eszközei és forrásai az Európai Közösséghez áthelyezésre kerülnek.

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2002. február 27-én.

az elnök

F. J. Conde De Saro

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

E határozat végrehajtásához szükséges intézkedések

1. pont

(1) A Bizottság megbízást kap arra, hogy felszámolja az Európai Szén- és Acélközösség azon pénzügyi műveleteit, amelyek az ESZAK-Szerződés lejártának idején még folyamatban vannak. Amennyiben egy, az ESZAK-kal szembeni adós teljesítése a felszámolási eljárás folyamán elmarad, az ebből következő hiányt először a rendelkezésre álló tőkére hárítják, majd ezt követően az aktuális év bevételére. A Bizottság az ESZAK-kal szembeni késedelmes adós elleni követelés leírását megelőzően minden jogorvoslati lehetőséget kimerít, beleértve a biztosítékok (jelzálogok, óvadékok, bankgaranciák vagy egyebek) érvényesítését. A Bizottság fenntart minden lehetséges műveletet arra az esetre, ha az adós visszanyeri fizetőképességét.

(2) A felszámolást az ezekre a műveletekre alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani, miközben a közösségi intézmények tekintetében alkalmazandók az ESZAK-Szerződés, valamint a 2002. július 23-án hatályban lévő másodlagos jogalkotás által biztosított fennálló hatáskörök és előjogok.

2. pont

Az eszközöket a Bizottság úgy kezeli, hogy biztosítsa a hosszú távú megtérülést. A rendelkezésre álló likvid eszközök befektetésének célja a lehető legmagasabb biztonságos hozam elérése.

3. pont

(1) Minden évben egy eredménykimutatást, egy mérleget és egy pénzügyi jelentést kell elkészíteni, a többi Közösség egyéb pénzügyi műveleteitől elkülönítve, az 1. pontban meghatározott felszámolási műveletek és a 2. pontban meghatározott befektetési műveletek bemutatására. Ezeket a pénzügyi jelentéseket csatolni kell az EK-Szerződés 275. cikkének és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság által évente összeállított pénzügyi jelentésekhez.

(2) Az Európai Közösséget létrehozó szerződésben és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletben meghatározott, az Európai Parlamentnek a Tanács és a Számvevőszék ellenőrzésre és felmentésre vonatkozó hatáskörét a 3.1. pontban említett műveletekre is megfelelően alkalmazni kell.

4. pont

(1) A 2. pontban meghatározott befektetések nettó árbevételei az Európai Unió általános költségvetésének árbevételét képezik. Ezt az árbevételt meghatározott célra kell előirányozni, nevezetesen a kutatási keretprogramban nem szereplő, a szén- és acéliparral kapcsolatos ágazatok kutatási projektjeinek finanszírozására. Ez képezi a Szén- és Acélipari Kutatási Alapot, amelyet a Bizottság kezel.

(2) A 4.1. pontban említett árbevétel 27,2 %-át a szénnel kapcsolatos kutatásokra, 72,8 %-át pedig az acéllal kapcsolatos kutatásokra kell kihelyezni. A Tanács, amennyiben szükséges, a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag módosítja a szénnel kapcsolatos kutatások és az acéllal kapcsolatos kutatások közötti felosztást.

(3) Az adott év december 31-én rendelkezésre álló, ebből a bevételből származó fel nem használt bevételek és előirányzatok automatikusan áttevődnek a következő évre. Ezeket az előirányzatokat nem lehet egyéb költségvetési tételekbe áthelyezni.

(4) A kötelezettségek visszavonásának megfelelő költségvetési előirányzatok minden egyes pénzügyi év végén automatikusan elévülnek. A visszavonások eredményeképpen felszabadult tartalékokat a mérlegben és a 3. pont (1) bekezdésében meghatározott eredménykimutatásban fel kell tüntetni, valamint azok visszakerülnek a felszámolás alatt lévő ESZAK eszközei közé, majd ezt követően – a felszámolás befejezése után – a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei közé. A visszatérített összegeket hasonló módon fel kell tüntetni a mérlegben és az eredménykimutatásban.

5. pont

(1) Az n + 2 évre vonatkozó kutatási projektek finanszírozásához rendelkezésre álló nettó árbevételt a felszámolás alatt lévő ESZAK n évbeli mérlegében, majd a felszámolás befejezését követően a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközeiben kell kimutatni.

(2) A kutatási alapok – a pénzügyi piacok mozgásából következő – ingadozásának minimalizálása érdekében kiegyenlítést kell végezni, és rendelkezni kell az előre nem látható kiadásokra képzett tartalékokról. A kiegyenlítés számításainak és az előre nem látható kiadásokra képzett tartalékok mértékének részleteit a kiegészítő jegyzék tartalmazza.

6. pont

Az e határozatban említett felszámolási, befektetési és kezelési műveletekből származó adminisztrációs kiadásokat, amelyek megfelelnek az 1965. április 8-i, az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 20. cikkében meghatározott kiadásoknak, és amelynek összegét az 1977. november 21-i tanácsi határozattal módosították, a Bizottság évi 3,3 millió euró átalányösszegből fedezi, amelyet az alap tőketartalékából időarányosan utalnak az Európai Unió általános költségvetése részére.

7. pont

A Bizottság az ESZAK eszközeit és forrásait a 2002. július 23-án lezárt mérlegben határozza meg.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A felszámolás alatt lévő ESZAK eszközeinek, valamint a felszámolás befejezését követően a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközeinek kezelésére vonatkozó többéves pénzügyi iránymutatások

1. pont

A felszámolás alatt lévő ESZAK eszközeinek, valamint a felszámolás befejezését követően a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközeinek kezelésére vonatkozó többéves pénzügyi iránymutatásokat (a továbbiakban: pénzügyi iránymutatások) a kiegészítő jegyzék határozza meg.

2. pont

A pénzügyi iránymutatásokat, adott esetben, minden ötödik évben felülvizsgálják vagy kiegészítik, az első időszak 2007. december 31-én zárul le. Ebből a célból legkésőbb minden egyes ötéves időszak utolsó évének első hat hónapjában a Bizottság újraértékeli a pénzügyi iránymutatások működését és hatékonyságát, valamint javaslatokat tesz a megfelelő módosításokra.

Amennyiben azt szükségesnek találja, a Bizottság az ötéves időszak lejártát megelőzően is végezhet ilyen újraértékeléseket, és javaslatokat nyújt be a Tanácshoz a megfelelő módosításokra.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások

1. pont

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatásokat (a továbbiakban: technikai iránymutatások) a kiegészítő jegyzék határozza meg.

2. pont

A technikai iránymutatásokat, adott esetben, minden ötödik évben felülvizsgálják vagy kiegészítik, az első időszak 2007. december 31-én zárul le. Ebből a célból legkésőbb minden egyes ötéves időszak utolsó évének első hat hónapjában a Bizottság újraértékeli a technikai iránymutatások működését és hatékonyságát, valamint javaslatokat tesz a megfelelő módosításokra.

Amennyiben azt szükségesnek találja, a Bizottság az ötéves időszak lejártát megelőzően is végezhet ilyen újraértékeléseket, és a megfelelő módosításokra vonatkozó javaslatokat nyújt be a Tanácshoz.

--------------------------------------------------

A. függelék

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programja

A "szén" és az "acél" kifejezések meghatározása

1. SZÉN

a) kőszén;

b) kőszén brikett;

c) kőszénből nyert koksz és félkoksz;

d) barnakőszén;

e) barnakőszén brikett;

f) barnakőszénből nyert koksz és félkoksz.

A "kőszén" kifejezés magában foglalja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az "A szén nemzetközi kodifikálási rendszere" szerinti első osztályú és közepes osztályú "A" szeneket (bitumenes szenek). A "barnakőszén" kifejezés magában foglalja az alacsony minőségű "C" szeneket (vagy orto-ligniteket), valamint az ugyanilyen besorolású alacsony minőségű "B" szeneket (vagy meta-ligniteket). A barnakőszén tekintetében a program kizárólag az elektromos áram vagy a kombinált hő/elektromos áram előállítására használt barnakőszénre vonatkozik, a brikett vagy félkoksz előállítására használt barnakőszénre nem.

2. VAS ÉS ACÉL

a) a vas- és acélgyártáshoz használt nyersanyagok, mint például a vasérc, a vasszivacs és a vashulladék;

b) nyersvas (beleértve a folyékony fémet) és fémötvözetek;

c) vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból készült nyerstermékek és félkész termékek (beleértve az újrafelhasználásra és újrahengerelésre szánt termékeket), mint például a folyamatos öntőeljárással vagy egyéb módon készült folyékony acélöntvények, valamint a félkész termékek, mint például a rúdbugák, hengerelt bugák, rúdanyagok, laposbugák és hengerelt szalaganyagok;

d) a vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból készült, melegen készremunkált anyagok (bevont vagy nem bevont termékek, kivéve az acélöntvényeket, kovácsolt árukat és porkohászati termékeket), mint például a sínanyagok, szádpallók, szerkezeti alakok, rúdanyagok, drótok, lemezek és egyetemes lemezek, szalaganyagok és lemezek, valamint a csőanyagok és profilok;

e) vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból (bevont vagy nem bevont) készült végtermékek, mint például a hidegen hengerelt szalaganyagok és lemezek, valamint az elektrotechnikai lemezek;

f) az acélfeldolgozás első fázisának azon termékei, amelyek erősíthetik a fenti vas- és acéltermékek versenypiaci helyzetét, mint például a csőtermékek, a húzott és polírozott termékek, hidegen hengerelt és hidegen formázott termékek.

--------------------------------------------------

B. függelék

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programja

Tudományos/műszaki és társadalmi-gazdasági prioritások

Szén KTF

A kutatási és műszaki fejlesztések a közösségi energiacélok támogatásának nagyon lényeges eszközét képezik, tekintettel a közösségi szénellátásra, valamint annak versenyképes és környezetbarát átalakítására és felhasználására. Továbbá a szénpiac nemzetközi méretének növekedése és problémáinak globális léptéke azt jelenti, hogy az Európai Uniónak világméretű szinten vezető szerepet kell vállalnia a modern technikák, a bányabiztonság és a környezetvédelem előtt álló kihívásokkal szembeni fellépésben, a további technológiai előrehaladáshoz, a munkakörülmények (egészségvédelem és biztonság) fejlesztéséhez, valamint a környezet fokozott védelméhez szükséges know-how továbbításának biztosítása révén. A prioritási területeket az alábbi 1–4. pont határozza meg, amelyek sorrendje nem jelent prioritást e pontok között.

1. A KÖZÖSSÉGI SZÉN VERSENYPIACI HELYZETÉNEK FEJLESZTÉSE

A cél a bányászati termelés összköltségeinek csökkentése, a termékek minőségének fejlesztése, valamint a szénfelhasználás költségeinek csökkentése. A kutatási projektek felölelik a teljes széntermelési láncot:

- modern rétegvizsgálati technikák,

- integrált bányászati tervezés,

- rendkívül hatékony, nagymértékben automatizált kitermelési és bányászati technológiák az európai kőszénkészletek földrajzi jellemzőinek megfelelően,

- megfelelő támogatási technológiák,

- szállítási rendszerek,

- energiaellátási szolgáltatások, kommunikációs és információs, átviteli, ellenőrzési és folyamatirányító rendszerek,

- szén-előkészítési technikák, a fogyasztói piacok szükségletéhez igazodva,

- szénátalakítás,

- szénégetés.

A kutatási projekteknek annak szem előtt tartásával kell a tudományos és technológiai haladásra törekedniük, hogy eredményükként jobban megértsék a rétegek viselkedését és kezelését a kőzetnyomással, gázkibocsátással, robbanásveszéllyel, szellőztetéssel és a bányászati műveletekre hatást gyakoroló egyéb tényezőkkel kapcsolatban. Az ilyen célú kutatási projekteknek olyan eredményeket kell felmutatniuk, melyek rövid vagy középtávon a közösségi termelés jelentős részére alkalmazhatók.

Előnyben részesítik azokat a projekteket, amelyek a következők közül legalább egyet elősegítenek:

a) az egyéni technikák rendszerekbe és módszerekbe történő integrálása, valamint az integrált bányászati módszerek fejlesztése;

b) a termelési költségek jelentős csökkentése;

c) a bányabiztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos előnyök.

2. EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS BÁNYABIZTONSÁG

A fent említett szükséges fejlesztéseket megfelelő erőfeszítéseknek kell kísérniük a bányabiztonság területén, valamint a gázirányítással, a szellőztetéssel és a légkondicionálással kapcsolatos területeken is. Továbbá, a föld alatti munkakörülmények szükségessé teszik a munkaegészségügy és -biztonság bizonyos javításait.

3. HATÉKONY KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A SZÉN MINT TISZTA ENERGIAFORRÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

Az ilyen célú kutatási projektek törekednek arra, hogy egy, a környezetszennyezésre vonatkozó integrált gazdálkodási stratégia keretein belül minimálisra csökkentsék a Közösségben folyó bányászati műveletek, valamint a szénfelhasználásnak az atmoszférára, a vizekre és a felszínre gyakorolt káros hatásait. Mivel a közösségi szénipar folyamatos átalakításokon megy keresztül, a kutatás a bezárásra ítélt felszín alatti bányák környezeti hatásainak minimálisra való csökkentését is megcélozza.

Előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek célul tűzik ki a következőket:

a) az üvegházhatást növelő gázkibocsátások – különösen a szénlelőhelyekből kibocsátott metán – csökkentése;

b) a bányászati hulladékoknak, szállópernyének és kénmentesítő termékeknek a bányába, adott esetben az egyéb hulladékokkal együtt történő visszajuttatása;

c) a hulladéktárolók felújítása, valamint a széntermelésből és szénfelhasználásból származó hulladékok ipari felhasználása;

d) vízfelületek védelme és a bányavíz tisztítása;

e) a főleg közösségi kőszenet és barnakőszenet használó üzemek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése;

f) a felszíni üzemek süllyedés elleni védelme rövid és hosszú távon;

g) a szénfelhasználásból származó kibocsátások csökkentése.

4. AZ ENERGIAELLÁTÁS KÜLSŐ TÉNYEZŐKTŐL VALÓ FÜGGÉSÉNEK KEZELÉSE

Az ilyen célú kutatási projektek a hosszú távú energiaellátás kilátásaival és az olyan szénlelőhelyek – gazdasági, energiával kapcsolatos és környezetvédelmi szempontból történő – fejlesztésével foglalkoznak, amelyek a hagyományos bányászati technikákkal gazdaságosan nem bányászhatók. A projektek magukban foglalhatnak tanulmányokat, stratégiák meghatározását, alap- és alkalmazott kutatást, valamint az olyan innovatív technikák tesztelését, amelyek a közösségi szénforrások fejlesztésének kilátásait kínálják.

Előnyben részesülnek az olyan projektek, amelyek integrálják az olyan kiegészítő technikákat, mint például a metán vagy szén-dioxid adszorpciója, metán kivonása a szénrétegből, valamint a felszín alatti szén gázosítása stb.

--------------------------------------------------

C. függelék

Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programja

Tudományos/műszaki és társadalmi-gazdasági prioritások

Acél KTF

A versenyképesség növelése és a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulás általános célkitűzése mellett, a KTF fő hangsúlya az új vagy fejlett technológiák fejlesztésén van az acél, valamint a folyamatosan növekvő teljesítmény, használhatóság, fogyasztói megelégedettség és meghosszabbított élettartam, könnyű visszanyerés és újrafelhasználás jellemezte acéltermékek gazdaságos, tiszta és biztonságos előállításának biztosítása érdekében. A prioritási területeket az alábbi 1–3. pont határozza meg, amelyek sorrendje nem jelent prioritást e pontok között.

1. ÚJ ÉS FEJLETT ACÉLGYÁRTÁSI ÉS KIDOLGOZÁSI TECHNIKÁK

A KTF-nek célul kell kitűznie az acélgyártási folyamatok fejlesztését, tekintettel a termékminőség javítására és a termelékenység növelésére. A kibocsátások, az energiafelhasználás és a környezetre gyakorolt hatások csökkentése szerves részét képezik az elérni kívánt fejlesztéseknek csakúgy, mint a nyersanyagok felhasználásának fokozása és az erőforrások megőrzése. A kutatási projekteknek a következő területeket kell megcélozniuk:

- új és fejlett vasérc-redukciós eljárások,

- vasgyártási eljárások és műveletek,

- ívfényes kemencés eljárások,

- acélgyártási eljárások,

- másodlagos kohászati technikák,

- folyamatos öntőeljárás és háló alakú öntési technikák közvetlen hengerléssel és anélkül,

- hengerlési, kidolgozási és bevonási technikák,

- meleg- és hideghengerlési technikák, maratási és kidolgozási eljárások,

- folyamatműszerezés, -irányítás és -automatizálás,

- gyártósorok karbantartása és megbízhatósága.

2. KTF ÉS AZ ACÉL FELHASZNÁLÁSA

Az acélfelhasználás terén a KTF elengedhetetlen az acélfelhasználók jövőbeni előírásainak teljesítése, valamint az új piaci lehetőségek megteremtése érdekében. A kutatási projekteknek a következő területeket kell megcélozniuk:

- új acélminőségek a nagy igényeket támasztó alkalmazásokhoz,

- az olyan mechanikai tulajdonságokat mint például a szilárdság és az ellenálló képesség, kifáradás, elhasználódás, csúszás, korrózió és töréssel szembeni ellenállás alacsony és magas hőmérsékleteken megcélzó acéltulajdonságok,

- az élettartam meghosszabbítása, különösen az acélok és acélszerkezetek hővel és korrózióval szembeni ellenállásának fejlesztésével,

- acéltartalmú kompozitok és szendvicsszerkezetek,

- mikroszerkezetek és mechanikai tulajdonságok prediktív szimulációs modelljei,

- szerkezetbiztonsági és tervezési módszerek, különös tekintettel a tűzzel és földrengéssel szembeni ellenállásra,

- a formázással, hegesztéssel, valamint az acél és egyéb anyagok összekapcsolásával kapcsolatos technológiák,

- tesztelési és értékelési módszerek szabványosítása.

3. ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK FEJLESZTÉSE

Mind az acélgyártásban, mind az acél felhasználásában az erőforrások megőrzése, az ökoszisztéma megóvása és a biztonsággal kapcsolatos kérdések a KTF munkájának szerves részét képezik. A kutatási projekteknek a következő területeket kell megcélozniuk:

- különböző forrásokból származó acélok újrafeldolgozási technikái és a hulladékacél osztályozása,

- acélfajták és összeállított szerkezetek tervezése a hulladékacél könnyű visszanyerésének, valamint azok újból felhasználható acéllá történő alakításának elősegítésére,

- a környezet védelme és ellenőrzése a munkahelyeken és azok környékén,

- acélművek felújítása,

- a munkakörülmények és az életminőség javítása a munkahelyen,

- ergonómiai módszerek,

- munkaegészségügy és -biztonság,

- üzemi kibocsátásoknak való kitétel csökkentése.

--------------------------------------------------