2023.2.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/17


A BIZOTTSÁG (EU) 2023/333 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. július 11.)

az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről azon esetek meghatározása tekintetében, amelyekben a személyazonosító adatok azonosnak vagy hasonlónak tekintendők a többszörös személyazonosság észlelése céljából

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) együttesen megteremti az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást biztosító keretet a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén.

(2)

Ez a keret az interoperabilitás számos elemét foglalja magában, köztük a többszörös személyazonosságot észlelő rendszert. A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer a különböző uniós információs rendszerekben található adatok között kapcsolatokat hoz létre és tárol a többszörös személyazonosságok észlelése érdekében, a jóhiszemű utazók személyazonosság-ellenőrzésének megkönnyítése és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem kettős célját követve. Az adatok összekapcsolása nélkülözhetetlen a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer céljainak teljesítéséhez.

(3)

A többszörös személyazonosság észlelésének folyamata automatikus fehér és sárga kapcsolatok létrehozását eredményezi. A fehér kapcsolat azt jelzi, hogy az összekapcsolt aktákban szereplő személyazonosító adatok azonosak vagy hasonlók, míg a sárga kapcsolat azt jelzi, hogy az összekapcsolt aktákban szereplő személyazonosító adatok nem tekinthetők hasonlónak, és a különböző személyazonosságok manuális ellenőrzésére van szükség.

(4)

Figyelembe véve, hogy a manuális ellenőrzés egyaránt terhet jelent azon személyek számára, akiknek adatait az uniós információs rendszerekben rögzítették, valamint a nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek számára, fontos korlátozni az olyan esetek számát, amikor a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer sárga kapcsolatot hoz létre, tehát manuális ellenőrzésre van szükség.

(5)

Az (EU) 2019/817 rendelet értelmében az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) felelős az interoperabilitási elemek – köztük a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer – előkészítéséért, fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért.

(6)

A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer fejlesztését megelőzően meg kell állapítani az azon esetek meghatározására irányuló eljárásokat, amelyekben egy adott személyre vonatkozó, több rendszerben tárolt személyazonosító adatok azonosnak vagy hasonlónak tekintendők a többszörös személyazonosság észlelése céljából.

(7)

Mivel az (EU) 2019/817 rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia bejelentette, hogy nemzeti jogában végrehajtja az (EU) 2019/817 rendeletet. Ennélfogva e rendelet Dániára nézve kötelező.

(8)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország nem vesz részt (4). Ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Ciprus, Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(13)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. április 27-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„személyazonosító adatok” a következő adatok:

a)

vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek), születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok, valamint nem, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, 17. cikkének (1) bekezdésében és 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

b)

vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek), születéskori vezetéknév, álnév vagy álnevek, születési idő, születési hely, nem és jelenlegi állampolgárság, az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

c)

vezetéknevek, utónevek, születési nevek, korábban használt nevek és álnevek, születési hely, születési idő, nem és állampolgárságok, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 20. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

d)

vezetéknevek, utónevek, születési nevek, korábban használt nevek és álnevek, születési hely, születési idő, nem és állampolgárságok, az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 4. cikkében meghatározottak szerint;

e)

vezetéknevek, utónevek, születési nevek, korábban használt nevek és álnevek, születési hely, születési idő, nem és állampolgárságok, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 20. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

f)

vezetéknév (családi név), utónevek (keresztnevek), születési idő, születési hely (város és ország), állampolgárság vagy állampolgárságok és nem, adott esetben korábbi nevek, az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározottak szerint;

g)

mielőtt a Vízuminformációs Rendszer az (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 11. cikkének megfelelően megkezdi működését: vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek), születési idő, nem, születési hely és ország, valamint állampolgárságok, a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 9. cikke 4. pontjának a) és aa) alpontjában meghatározottak szerint;

h)

miután a Vízuminformációs Rendszer az (EU) 2021/1134 rendelet 11. cikkének megfelelően megkezdi működését: vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek), születési idő, születési hely és ország, nem, valamint állampolgárság vagy állampolgárságok a 767/2008/EK rendelet 9. cikke 4. pontjának a) és aa) alpontjában és 22a. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint;

2.

„megegyező”: két különböző uniós információs rendszerből származó adatok közötti 100 %-os megfelelés, szükség esetén az összes adat formátumának összehasonlítás előtti harmonizálására szolgáló átváltási-harmonizációs funkció használatával;

3.

„átírás”: egy szöveg egyik írásmódból egy másikba történő átalakítása, amely a betűk előzetesen meghatározott módon történő cseréjével jár.

2. cikk

Azonos személyazonosító adatok

Az olyan esetek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amikor a személyazonosító adatok azonosnak tekintendők, az I. melléklet határozza meg.

3. cikk

Hasonló személyazonosító adatok

Az olyan esetek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amikor a személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, a II. melléklet határozza meg.

4. cikk

Naplózás

(1)   A közös személyazonosítóadat-tár az adatok összehasonlításáról naplót vezet, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)

az összehasonlítás dátuma és időpontja;

b)

az összehasonlítás eredménye, beleértve azt is, hogy mely személyazonosító adatokat tekintettek azonosnak vagy hasonlónak;

c)

a kapcsolat színe az automatizált összehasonlítást követően;

d)

a kapcsolat színe a sárga kapcsolat létrehozása utáni manuális feldolgozást követően;

e)

a kapcsolatok módosításai, beleértve azokat az eseteket is, amikor a személyazonosító adatokat hasonlónak tekintették.

(2)   A naplókat a közös személyazonosítóadat-tárban tárolják. A naplók az adatok összehasonlítását követően legfeljebb egy évig tárolhatók. Ezt az időszakot követően automatikusan törlik azokat.

(3)   A közös személyazonosítóadat-tár az automatikus tevékenységi jelentések előállítása, valamint az uniós információs rendszerek közötti adat-összehasonlítás támogatása és pontosságának nyomon követése céljából használja a naplókat.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 135., 2019.5.22., 27. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(4)  Ez a rendelet nem tartozik Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatban (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.) előírt intézkedések hatálya alá.

(5)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(6)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(7)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(8)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(9)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(10)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2021.7.13., 11. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).


I. MELLÉKLET

1.   Különböző információs rendszerekből származó adatok

 

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

1.

Nevek (vezetéknevek és utónevek)

Vezetéknevek

Korábban használt vezetéknevek

Álnévként használt vezetéknevek

Utónevek

Korábban használt utónevek

Álnévként használt utónevek

Születési nevek

Vezetéknév (családi név)

Utónév

Nevek

Keresztnevek

Vezetéknév (családi név)

Születési vezetéknév

Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek)

Utónév (utónevek)

Keresztnév (keresztnevek)

Vezetéknév (családi név)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Utónevek (keresztnevek)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Vezetéknév (családi név)

Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek)

Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek)

2.

Születési idő

Születési idő

Álnévhez tartozó születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

3

Nem

Nem

Álnévhez tartozó nem

Nem

Nem

Nem

Nem

4.

Állampolgárság és születési hely

Állampolgárságok

Álnévhez tartozó állampolgárság

Születési hely és ország

Álnévhez tartozó születési hely és ország

Állampolgárság

Állampolgárságok

Jelenlegi állampolgárság

Születési hely

Állampolgárság

Állampolgárságok

Születési hely (város és ország)

Jelenlegi állampolgárság

Állampolgárságok

Születéskori állampolgárság

Születési hely és ország

A Schengeni Információs Rendszer esetében a táblázatban szereplő valamennyi adat tekintetében a személyazonosító adatok a következő kategóriák egyikébe tartozhatnak:

a)

„igazolt személyazonosság”: hiteles azonosító okmányok, biometrikus megfeleltetés vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság;

b)

„nem igazolt személyazonosság”: nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a személyazonosság igazolására;

c)

„álnév”: hamis vagy felvett személyazonosság;

d)

„személyazonossággal való visszaélés”: a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy egy másik valós személy személyazonosságát használja, különösen, ha egy okmányt az adott okmány tényleges birtokosának kárára használnak fel.

E táblázat alkalmazásában az álnévre vonatkozó személyazonosító adatok a b), c) és d) kategóriára, míg a nem az álnévre vonatkozó adatok az a) kategóriára utalnak.

2.   Azonos személyazonosító adatok

Ez a melléklet meghatározza, hogy a személyazonosító adatok mely esetekben tekintendők azonosnak. Ahhoz, hogy a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülnie kell a 3. szakaszban foglalt valamennyi feltételnek.

3.   Esetek, amikor a személyazonosító adatok adatkategóriánként azonosnak tekintendők

Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülniük kell a 3.1., 3.2., 3.3. és 3.4. szakaszban meghatározott kumulatív feltételeknek.

3.1.   Nevek

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Nevek (vezetéknév és utónév)

Vezetéknevek

Korábban használt vezetéknevek

Álnévként használt vezetéknevek

Utónevek

Korábban használt utónevek

Születési nevek

Álnévként használt utónevek

Vezetéknév (családi név)

Utónév

Nevek

Keresztnevek

Vezetéknév (családi név)

Születési vezetéknév

Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek)

Utónév (utónevek)

Keresztnév (keresztnevek)

Vezetéknév (családi név)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Utónevek (keresztnevek)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Vezetéknév (családi név)

Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek)

Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek)

Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülniük kell a következő kumulatív feltételeknek:

a)

a következő adatmezők legalább egyikébe bevitt adatok megegyezők a két rendszerben:

i.

vezetéknév;

ii.

családi név;

iii.

korábban használt vezetéknevek;

iv.

születéskori vezetéknév;

v.

egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek);

vi.

álnevek;

vii.

álnévként használt vezetéknevek;

viii.

korábbi nevek;

ix.

korábbi családi nevek.

b)

a következő adatmezők legalább egyikébe bevitt adatok megegyezők a két rendszerben:

i.

utónév;

ii.

utónév,

iii.

név;

iv.

keresztnevek;

v.

korábban használt utónevek;

vi.

egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek);

vii.

álnevek;

viii.

álnévként használt utónevek;

ix.

korábbi nevek.

3.2.   Születési idő

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Születési idő

Születési idő

Álnévhez tartozó születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, a „születési idő” adatkategóriában szereplő értéknek megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.

3.3.   Nem

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Nem

Nem

Álnévhez tartozó nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, a „nem” adatkategóriában szereplő adatnak megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.

3.4.   Állampolgárságok és születési hely

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Állampolgárságok és születési hely

Állampolgárságok

Álnévhez tartozó állampolgárság

Születési hely és ország

Álnévhez tartozó születési hely és ország

Állampolgárság

Állampolgárságok

Jelenlegi állampolgárság

Születési hely

Állampolgárság

Állampolgárságok

Születési hely (város és ország)

Jelenlegi állampolgárság

Állampolgárságok

Születéskori állampolgárság

Születési hely és ország

Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, az „állampolgárságok és születési hely” adatkategóriában szereplő adatmezők legalább egyikének, és ezen belül a nemzetiségek legalább egyikének megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.


II. MELLÉKLET

1.   Különböző információs rendszerekből származó adatok

 

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

1.

Nevek (vezetéknevek és utónevek)

Vezetéknevek

Korábban használt vezetéknevek

Álnévként használt vezetéknevek

Utónevek

Korábban használt utónevek

Születési nevek

Álnévként használt utónevek

Vezetéknév (családi név)

Utónév

Nevek

Keresztnevek

Vezetéknév (családi név)

Születési vezetéknév

Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek)

Utónév (utónevek)

Keresztnév (keresztnevek)

Vezetéknév (családi név)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Utónevek (keresztnevek)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Vezetéknév (családi név)

Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek)

Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek)

2.

Születési idő

Születési idő

Álnévhez tartozó születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

3.

Nem

Nem

Álnévhez tartozó nem

Nem

Nem

Nem

Nem

4.

Állampolgárság és születési hely

Állampolgárságok

Álnévhez tartozó állampolgárság

Születési hely és ország

Álnévhez tartozó születési hely és ország

Állampolgárság

Állampolgárságok

Jelenlegi állampolgárság

Születési hely

Állampolgárság

Állampolgárságok

Születési hely (város és ország)

Jelenlegi állampolgárság

Állampolgárságok

Születéskori állampolgárság

Születési hely és ország

A Schengeni Információs Rendszer esetében a táblázatban szereplő valamennyi adat tekintetében a személyazonosító adatok a következő kategóriák egyikébe tartozhatnak:

a)

„igazolt személyazonosság”: hiteles azonosító okmányok, biometrikus megfeleltetés vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság;

b)

„nem igazolt személyazonosság”: nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a személyazonosság igazolására;

c)

„álnév”: hamis vagy felvett személyazonosság;

d)

„személyazonossággal való visszaélés”: a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy egy másik valós személy személyazonosságát használja, különösen, ha egy okmányt az adott okmány tényleges birtokosának kárára használnak fel.

E táblázat alkalmazásában az álnévre vonatkozó személyazonosító adatok a b), c) és d) kategóriára, míg a nem az álnévre vonatkozó adatok az a) kategóriára utalnak.

2.   Hasonló személyazonosító adatok

A 3. szakasz tartalmazza az arra vonatkozó szabályok kimerítő listáját, hogy a személyazonosító adatok mikor tekintendők hasonlónak.

Az eu-LISA az interoperabilitással foglalkozó tanácsadó csoport segítségére és tanácsaira támaszkodva egy algoritmus útján alkalmazza ezeket a szabályokat, és ennek során konzultációt folytat a Bizottsággal, amely a határigazgatási és biztonsági információs rendszerekkel foglalkozó szakértői csoport (a továbbiakban: szakértői csoport) interoperabilitással foglalkozó alcsoportjának segítségére és tanácsaira támaszkodik.

Az eu-LISA nyomon követi az algoritmus alkalmazásának hatását, és erről rendszeresen beszámol a szakértői csoportnak.

Szükség esetén, az olyan esetek számának korlátozása érdekében, amikor a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer által létrehozott sárga kapcsolat besorolását az illetékes hatóságoknak fehér kapcsolattá kellene frissíteniük, a Bizottság a szakértői csoport segítségére és tanácsaira támaszkodva felkéri az eu-LISA-t az algoritmus olyan módon történő kiigazítására, hogy biztosított legyen a nagyobb mértékű hasonlóságot mutató személyazonosító adatok közötti sárga kapcsolatok prioritása, a 3. szakaszban foglalt szabályokkal összhangban.

A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer minden esetben a 3. szakaszban foglalt valamennyi szabály alapján ellenőrzi a személyazonosító adatokat.

3.   Esetek, amikor a személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők

3.1.   Nevek

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Nevek (vezetéknév és utónév)

Vezetéknevek

Korábban használt vezetéknevek

Álnévként használt vezetéknevek

Utónevek

Korábban használt utónevek

Születési nevek

Álnévként használt utónevek

Vezetéknév (családi név)

Utónév

Nevek

Keresztnevek

Vezetéknév (családi név)

Születési vezetéknév

Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek)

Utónév (utónevek)

Keresztnév (keresztnevek)

Vezetéknév (családi név)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Utónevek (keresztnevek)

Álnevek

Felvett nevek

Korábbi nevek

Vezetéknév (családi név)

Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek)

Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek)

A „nevek” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:

a)

ismert átírás van a nevekben;

b)

felcserélték a következő adatkategóriákat:

i.

vezetéknév; családi név; korábban használt vezetéknevek; születési vezetéknév, születési név; álnévként használt vezetéknevek; korábbi családi nevek;

ii.

utónév; utónév; név; keresztnevek; korábban használt utónevek; álnévként használt utónevek;

c)

az utónevet és a vezetéknevet átcsoportosították egyetlen adatmezőbe;

d)

két szó sorrendjét felcserélték, akár szomszédos, akár nem szomszédos szavak esetén;

e)

két betű sorrendjét felcserélték, akár szomszédos, akár nem szomszédos betűk esetén;

f)

egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával;

g)

kötőjel, vessző vagy aposztróf használatából adódóan különbség áll fenn;

h)

a nevet rövidítették.

3.2.   Születési idő

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Születési idő

Születési idő

Álnévhez tartozó születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

Születési idő

A „születési idő” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:

a)

a hónap és a nap mezői felcserélés után megegyezők;

b)

a születési idők közötti különbség különböző naptárak ismert átalakításának tudható be;

c)

egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával.

3.3.   Nem

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Nem

Nem

Álnévhez tartozó nem

Nem

Nem

Nem

Nem

3.4.   Állampolgárságok és születési hely

Adatkategória

SIS

EES

ETIAS

ECRIS-TCN

VIS

Állampolgárságok és születési hely

Állampolgárságok

Álnévhez tartozó állampolgárság

Születési hely és ország

Álnévhez tartozó születési hely és ország

Állampolgárság

Állampolgárságok

Jelenlegi állampolgárság

Születési hely

Állampolgárság

Állampolgárságok

Születési hely (város és ország)

Jelenlegi állampolgárság

Állampolgárságok

Születéskori állampolgárság

Születési hely és ország

Az „állampolgárságok és születési hely” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:

a)

ismert átírás van a nemzetiségekben vagy születési helyben;

b)

egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával;

c)

a nemzetiségek/országok/városok elnevezése ismert módon megváltozott.