A BIZOTTSÁG (EU) 2023/550 AJÁNLÁSA

(2023. március 8.)

a fenntartható városi mobilitási tervezésre vonatkozó nemzeti támogatási programokról

(az értesítés a C(2023) 1524. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az európai zöld megállapodás (1) célul tűzi ki a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megvalósítását. A megállapodás a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90 %-os csökkentésére szólít fel. A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (2) intézkedéseket terjesztett elő e célkitűzés elérése érdekében, köztük a fenntartható, intelligens, biztonságos és egészséges városi mobilitás előmozdítását célzó intézkedéseket is.

(2)

A városi mobilitás új uniós keretrendszeréről szóló közlemény (3) előnyben részesíti a fenntarthatóbb közlekedési megoldásokat – a kollektív és tömegközlekedést, a megosztott mobilitást, a gyaloglást és a kerékpározást – azzal a céllal, hogy növelje ezek használatát a jobb és energiahatékonyabb háztól házig tartó mobilitás érdekében, hozzájárulva eközben a polgárok egészségéhez és jóllétéhez.

(3)

A fenntartható városi mobilitás számos olyan európai szakpolitikához járul hozzá, amelyek célja az alacsony kibocsátású és a kibocsátásmentes mobilitás (4) előmozdítása, valamint a levegőminőség és a közúti biztonság javítása, miközben járulékos előnyökkel jár a polgárok egészsége és jólléte szempontjából. A hatékony városi mobilitási tervezés közvetlenül helyi szinten segítheti a kapcsolódó európai és nemzeti szakpolitikák előmozdítását. Amint azt az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről szóló közlemény (5) és az azt kísérő uniós vidékfejlesztési cselekvési terv is kiemeli, a fenntartható mobilitási megoldások előmozdításához elengedhetetlen a városi, városkörnyéki és vidéki mobilitás jobb integrálása.

(4)

A 2013. évi városi mobilitási csomag (6) bevezette a fenntartható városi mobilitási terveket, amelyek keretet biztosítanak a városok és községek számára a városi mobilitással kapcsolatos szakpolitikai kihívásokra adott válaszok megtervezéséhez és végrehajtásához a teljes funkcionális városi térségben. A Bizottság azóta támogatja a városi mobilitási politika alapját képező fenntartható városi mobilitási tervek széles körű elterjedését. A helyi hatóságok, a tervezők és az érdekelt felek széles körben alkalmazták a koncepciót és a kapcsolódó európai fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatásokat. Hatékony, szilárd és rugalmas eszköznek bizonyult, amelyre a városok támaszkodhatnak a városi mobilitási intézkedések megtervezése során.

(5)

A 06/2020. sz., „Fenntartható városi mobilitás az Európai Unióban” című különjelentésében (7) az Európai Számvevőszék hangsúlyozta, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok és városaik felelősek a városi mobilitási politikák irányításáért. A Számvevőszék megállapította, hogy a helyi városi mobilitási intézkedések nem mindig voltak összhangban a fenntartható városi mobilitás célkitűzéseivel. A fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programok hozzájárulnának a fenntartható városi mobilitási terv koncepciója és a helyi fenntartható városi mobilitási tervek közötti kapcsolatok javításához.

(6)

A transzeurópai közlekedési hálózat (a továbbiakban: TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló felülvizsgált rendelet (8) azt javasolja, hogy a TEN-T hálózat városi csomópontjai a rendelet V. mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban fogadjanak el fenntartható városi mobilitási tervet, valamint gyűjtsenek és nyújtsanak be releváns városi mobilitási adatokat a Bizottságnak. Az adatgyűjtési és jelentéstételi követelmények tekintetében a későbbi végrehajtási jogi aktus meghatározza a fenntartható városi mobilitási mutatók jegyzékét és azok számítási módszertanát. Az elfogadást követően ezek lesznek a fenntartható városi mobilitási tervhez kapcsolódó egyedüli kötelező érvényű követelmények uniós szinten. A fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programok szakértelmet biztosítanak a TEN-T hálózat városi csomópontjai számára, hogy segítsék őket e követelmények teljesítésében.

(7)

A városok kihívásokkal néznek szembe a fenntartható városi mobilitási intézkedéseik előrehaladásának mutatók felhasználásával történő nyomon követése terén. Az adatgyűjtéshez adminisztratív és pénzügyi forrásokra van szükség, a városok pedig gyakran nehezen férnek hozzá a nemzeti és regionális hatóságok és más szervek birtokában lévő adatokhoz. A tagállamoknak központi hozzáférési pontokon és decentralizált adattereken keresztül elő kell segíteniük az adatgyűjtést és -felhasználást. Ez segíteni fogja a városokat abban, hogy az elkövetkező években javítsák nyomonkövetési rendszereiket.

(8)

Az uniós társfinanszírozással megvalósított projektek részeként kidolgozott, a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatások (9) és referenciaanyagok gyűjteménye is elérhető minden város számára, hogy támogassa őket saját egyéni fenntartható városi mobilitási tervük elkészítésében és végrehajtásában. A városokat arra kérik, hogy saját igényeiknek megfelelően használják fel ezt az információkészletet. A városi mobilitással foglalkozó bizottsági szakértői csoportnak (10) segítenie kell a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatások gyűjteményének kiegészítését és egyszerűsítését.

(9)	A tagállamoknak támogatniuk kell a városokat a fenntartható városi mobilitási tervek elkészítésében azzal a céllal, hogy segítsék őket fenntartható városi mobilitási terveik minőségének javításában és e terveknek az uniós kerettel való jobb összehangolásában.

(10)	Végső soron továbbra is a városok felelősek fenntartható városi mobilitási terveik kidolgozásáért, elfogadásáért és megvalósításért, valamint az azokban foglalt intézkedések végrehajtásáért,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1. CÉL ÉS HATÁLY

1.1. Bevezetés

A 2013. évi városi mobilitási csomag bevezette a fenntartható városi mobilitási tervek (11) koncepcióját, amely a városi mobilitással kapcsolatos szakpolitikai kihívások kezelésére szolgáló, városokra, községekre és régiókra vonatkozó keret alappillére. A fenntartható városi mobilitási terv koncepcióját korszerűsíteni kell, hogy az tükrözze az új uniós stratégiákat és integrálja az új szakpolitikai prioritásokat. Ezt a jelenlegi ajánlás melléklete a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójaként tartalmazza.

A fenntartható városi mobilitási terv koncepciója alapján a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatások tanácsot adnak a városoknak a fenntartható városi mobilitási terveik elkészítésének és végrehajtásának folyamatával kapcsolatban.

Az elmúlt évtizedben a Bizottság támogatta a koncepciót, és azt EU-szerte számos város önkéntes alapon széles körben alkalmazta a vonzó, inkluzív és fenntartható városi mobilitásra való átállásuk megtervezéséhez.

A fenntartható városi mobilitási terv koncepcióját alkalmazó városok hatékony, átfogó és rugalmas eszköznek találták azt, amely túlmutat a városok közigazgatási határain, és lefedi a „funkcionális városi térség” egészét, figyelembe véve a hátországi összeköttetéseket, az ingázást, valamint a város és a vidék közötti kapcsolatokat.

Az új uniós városi mobilitási keretről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum (12) kiemelte, hogy a fenntartható városi mobilitási tervek következetes, hosszú távú tervezési keretet jelentenek, amelyben valamennyi érintett fél részt vesz. A koncepció különösen a Covid19-világjárvány idején bizonyította rezilienciáját, mivel számos fenntartható városi mobilitási tervvel rendelkező város képes volt gyorsan és hatékonyan kiigazítani mobilitási politikáját. Ezt követően könnyebben módosíthatták mobilitási rendszereiket, mint a hasonló tervekkel nem rendelkező városok. A vészhelyzeti és rezilienciaeljárásokat sok esetben már ismertették a meglévő fenntartható városi mobilitási tervek.

A 2013. évi városi mobilitási csomag értékelése azonban jelentős hiányosságként azonosította a fenntartható városi mobilitási tervek tagállamok közötti egyenlőtlen alkalmazását. Sok város még mindig nem rendelkezik fenntartható városi mobilitási tervvel, a meglévő fenntartható városi mobilitási tervek minősége pedig jelentősen eltér. Egyértelmű egyenlőtlenség áll fenn a tagállamok között a városok fenntartható városi mobilitási tervekkel való általános lefedettségét illetően is.

Ennek az ajánlásnak ezért a tagállamok a címzettjei.

1.2. A tagállami szintű fellépés szükségessége

A fenntartható városi mobilitási terv koncepciójának felhasználásával 2013 óta szerzett széles körű tapasztalatok alapján a 2013. évi városi mobilitási csomag értékelése rámutatott, hogy továbbra is problémát jelent a kapacitás és a szakértelem – különösen a kis- és közepes méretű városokban –, valamint a nemzeti részvétel és támogatás hiánya.

Ez rámutat arra, hogy általánosságban biztosítani kell a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával való összhangot, valamint össze kell hangolni a városok és városi térségek által a mobilitási terveik elkészítése, végrehajtása és nyomon követése érdekében végzett különböző tevékenységeket.

Amint arra az új uniós városi mobilitási keret rámutat, nemzeti szinten meg kell erősíteni az irányítást és a felelősségvállalást, és létre kell hozni egy olyan támogatási keretet, amely a szubszidiaritás elvével összhangban szorosabban összehangolja a fenntartható városi mobilitási terveket a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával, figyelembe véve a helyi körülményeket, a tervezési gyakorlatokat és az intézményi felépítést.

1.3. A TEN-T hálózattal való kapcsolat

A felülvizsgált TEN-T rendeletre (13) irányuló javaslat magában foglalja a városok mint a fenntartható, biztonságos, hatékony és multimodális közlekedés létfontosságú csomópontjai szerepének megerősítését Európában és Európán kívül. A TEN-T hálózat hatékony működésének lehetővé tétele érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok 2025. december 31-ig gondoskodjanak arról, hogy a TEN-T hálózat városi csomópontjai fenntartható városi mobilitási tervet fogadnak el, és releváns városi mobilitási adatokat gyűjtenek.

A városi csomópontoknak figyelembe kell venniük a különböző városi mobilitási intézkedéseknek a TEN-T hálózat mentén zajló személy- és áruszállításra gyakorolt hatását. Az intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák a városi csomópontokon történő zökkenőmentes áthaladást, azok megkerülését vagy az azokon keresztüli összeköttetést, a kibocsátásmentes járművekre is kiterjedően. Az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a torlódások enyhítéséhez, a tömegközlekedés és az aktív közlekedési módok modális részarányának növeléséhez, a közúti biztonság javításához és a TEN-T hálózat forgalmát érintő szűk keresztmetszetek megszüntetéséhez.

Ezen ajánlás célja ezért az is, hogy további támogatást nyújtson a tagállamoknak és a városoknak a városi csomópontokra vonatkozó javasolt követelmények teljesítésére való felkészüléshez.

Ez az ajánlás nem érinti a fent említett javaslaton alapuló felülvizsgált TEN-T rendelet jövőbeli elfogadását és az abban foglalt, a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó kötelezettségeket.

1.4. Helyi szintű koordináció az ágazati és területrendezési megközelítések közötti szinergiák érdekében

A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásához integrált megközelítésre van szükség, amely két dimenzióval foglalkozik: a városi mobilitás integrálása a közlekedési rendszer hálózattervezésébe („hálózati megközelítés”) és a fenntartható városfejlesztést célzó ágazatközi stratégiába való integrálás („helyi alapú megközelítés”).

A közlekedés az integrált területrendezési megközelítés hatékony és eredményes városi/helyi szintű megközelítésének létfontosságú része. A fenntartható városi mobilitási terveket ezért a helyi és regionális mobilitási tervekkel, a területrendezési tervekkel és a vonatkozó ágazati tervekkel szoros együttműködésben kell kidolgozni és végrehajtani. Amellett, hogy így a fenntartható városi mobilitási terveket jobban össze lehet hangolni az ágazati politikai célkitűzésekkel, ez csökkenti a helyi önkormányzatok adminisztratív terheit is.

A tagállamoknak a következők révén biztosítaniuk kell az ágazati szakpolitikai célok és a városi mobilitási tervezés összeegyeztethetőségét és koherenciáját:

—

annak támogatása, hogy a városok az európai és nemzeti célokat helyi várospolitikákká, stratégiákká és olyan tervezési dokumentumokká alakítsák át, mint például a fenntartható városi mobilitási tervek, a fenntartható városi logisztikai tervek, a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek, a klímaszerződések és a Zöld város megállapodások,

—

a városok és városi térségek szükségleteinek és sajátosságainak kezelése átfogó nemzeti vagy regionális stratégiákban és tervezési dokumentumokban, például nemzeti és regionális közlekedési tervekben, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretekben, integrált nemzeti energia- és klímatervekben, közegészségügyi stratégiákban; fenntartható városfejlesztési stratégiákban,

—	a városok és városi térségek szükségleteinek és sajátosságainak kezelése az európai és nemzetközi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nemzeti intézkedések, például az európai szemeszter és a TEN-T törzshálózati folyosókra vonatkozó munkatervek keretében.

2. A FENNTARTHATO VAROSI MOBILITASI TERVET TAMOGATO NEMZETI PROGRAM

2.1. Célkitűzések

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy, a fenntartható városi mobilitási terv támogatására irányuló nemzeti programot, amelynek célja a városok támogatása, az irányítás megerősítése, a fenntartható városi mobilitási politikák országos szintű koordinációjának, tervezésének és alkalmazásának fokozása, valamint a régiók, városok és községek közötti, valamint a városi és vidéki területek közötti koordináció javítása.

2.2. A program alkalmazási köre

A fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programoknak a következőkre irányuló intézkedéseket kell tartalmazniuk:

—

nemzeti iránymutatás kidolgozása a városi mobilitás tervezésére vonatkozóan a jelenlegi bizottsági ajánlás mellékletében bemutatott aktualizált fenntartható városi mobilitási terv koncepciója alapján, figyelembe véve a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatásokat (14), integrált módon kezelve az utasmobilitást, az árufuvarozást és a logisztikát,

—	technikai segítségnyújtás és szakértői támogatás nyújtása,

—	nemzeti megközelítés kidolgozása a városkörnyéki és vidéki területekkel együttműködve a fenntartható városi mobilitási tervek előkészítésére és városokon átívelő végrehajtására, a teljes funkcionális városi térségre (a városra és vonzáskörzetére) kiterjedően,

—	a régiók, városok és községek nemzeti hálózatának létrehozása a társaktól való tanulás előmozdítása és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében, beleértve az EU legkülső régióit és más távoli területeket, a szigeti, a perem- és a ritkán lakott területeket,

—	a városoknak szóló képzési program végrehajtása, beleértve a kapacitásépítést is,

—	pénzügyi támogatás nyújtása a városoknak az adminisztratív kapacitás toborzásához és megtartásához, valamint ideiglenes szakértői támogatás felvételéhez,

—	a fenntartható városi mobilitási tervekkel kapcsolatos kommunikációs kampányok és tevékenységek szervezése és koordinálása,

—	figyelemfelhívás a Városi Mobilitás Európai Megfigyelőközpontjának portálján közzétett információkra és iránymutatásokra (15),

—

a fenntartható városi mobilitási tervek minőségének felülvizsgálata és tanácsadás annak javításával kapcsolatban, a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával összhangban; ez megkönnyíti a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozását, amennyiben szükség van arra a köz- vagy magánfinanszírozás feltételeként,

—	a városokban a hatékony fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozása előtt álló akadályokra vonatkozó nemzeti jogszabályi keret átvilágítása,

—	az illetékes hatóságok támogatása a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások nyújtásának jobb összehangolásában a funkcionális városi térségben,

—

a helyi hatóságok támogatása abban, hogy integrálják és javítsák a fenntartható városi mobilitási tervek és a területrendezés közötti koordinációt, valamint javítsák a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervekkel, a fenntartható városi logisztikai tervekkel és más vonatkozó tervekkel való összhangot és szinergiákat,

—	a fenntartható városi mobilitási terv végrehajtása nyomon követésének megerősítése azáltal, hogy mechanizmusokat vezetnek be a fenntartható városi mobilitási tervek céljainak és célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladás mérésére,

—

a Bizottság módszertanát (16) követve a fenntartható városi mobilitási mutatók kiszámítása, az adatgyűjtés koordinálása és támogatása, valamint a városi mobilitási mutatók kiszámításához szükséges nemzeti, regionális vagy magánadatokhoz való hozzáférés, azok megosztásának és felhasználásának megkönnyítése,

—	az ágazati politikai célkitűzések – többek között a dekarbonizáció és a közúti közlekedésbiztonság – megvalósítása terén elért eredmények nyomon követése; a városok támogatása abban, hogy többek között nemek szerint lebontott adatgyűjtési mechanizmusokat dolgozzanak ki,

—	a Városi Mobilitás Európai Megfigyelőközpontja portáljának városokról és nemzeti tervekről szóló szakaszainak rendszeres frissítése,

—	a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés városi mobilitási vonatkozásai végrehajtásának támogatása.

A támogatási program hatókörét a városokkal és régiókkal együttműködésben kell meghatározni, és szükségleteik és a tőlük kapott visszajelzések alapján rendszeresen felül kell vizsgálni.

2.3. Finanszírozás és minőségbiztosítás

A fenntartható városi mobilitási tervek hatékony keretet biztosítanak a városi mobilitási köz- vagy magánberuházások tervezéséhez és végrehajtásához.

A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás és támogatás, a fenntartható városi mobilitási tervek minőségének javítása és a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával való szorosabb összehangolásuk érdekében.

Számos olyan európai, nemzeti és regionális finanszírozási eszköz létezik, amelyek támogathatják a fenntartható városi mobilitási tervezés folyamatait, mint például:

—	az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz,

—	az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap, beleértve az Interreg-et és az URBACT-ot,

—	a Horizont Európa, beleértve a küldetéseket és a CIVITAS-fellépéseket,

—	az InvestEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a REPowerEU,

—	a Digitális Európa program,

—	az Igazságos átmenet program,

—	az Innovációs Alap,

—	a Technikai Támogatási Eszköz, amely testre szabott technikai szakértelmet biztosít az uniós tagállamok számára,

—	nemzeti programok,

—	magánfinanszírozás (pl. zöldkötvények).

Emellett az EIT városi mobilitással foglalkozó tudományos és innovációs társulása támogatást nyújt a tagállamoknak, a régióknak és a városoknak a fenntartható városi mobilitási terveik végrehajtásában.

2.4. A fenntartható városi mobilitási terv programirányítása nemzeti szinten

A tagállamoknak ki kell jelölniük egy, a fenntartható városi mobilitási tervért felelős nemzeti programirányítási irodát, amely a városokkal és városi térségekkel kapcsolatos fenntartható városi mobilitási tervekkel kapcsolatos ügyek kapcsolattartási pontja. Ezeket a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal együttműködésben kell létrehozni.

Az irodáknak rendelkezniük kell a fenntartható városi mobilitási terv támogatására irányuló nemzeti program kidolgozásához és végrehajtásához szükséges megfelelő technikai szakértelemmel, valamint jogi, pénzügyi és emberi erőforrásokkal.

Semlegesnek és átláthatónak kell lenniük, és be kell vonniuk a régiókat, a városokat és a vidéki térségeket munkájukba. Az érintett minisztériumok, régiók, városok, vidéki területek, tudományos körök és a városi mobilitás egyéb érdekelt feleinek képviselőiből álló szakértői csoport tanácsadás révén támogatja munkájukat.

Ez a szakértői csoport fontos szerepet játszhatna a fenntartható városi mobilitási terv támogatására irányuló nemzeti program megtervezésében és értékelésében, a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó nemzeti útmutató dokumentumok jóváhagyásában, valamint független szakértői fórumként szolgálna a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó európai és nemzeti iránymutatások megfelelő végrehajtásának biztosításában. A tagállamoknak a városoknak nyújtott meglévő támogatási rendszerekre kell építeniük. A programirányítási irodáknak össze kell fogniuk a szubnacionális és regionális szinten végrehajtott meglévő rendszereket az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében, beleértve a távoli és peremterületek, valamint a legkülső régiók sajátos korlátait is.

Az irodák a tagállam közigazgatási felépítésétől függően minisztériumban, ügynökségben vagy szakosodott szervben is elhelyezkedhetnek. A regionális irodák kiegészíthetik a nemzeti irodákat, különösen a nagyobb vagy a szövetségi államformával rendelkező tagállamokban.

A szubszidiaritás elvével összhangban továbbra is a városoknak kell végső felelősséget vállalniuk fenntartható városi mobilitási terveik kidolgozásáért, elfogadásáért és végrehajtásáért.

2.5. A nemzeti programirányítási irodák és az Európai Bizottság közötti együttműködés

A nemzeti programirányítási irodáknak a fenntartható városi mobilitási terv támogatási szolgálataival kapcsolatos információcsere és koordináció tekintetében a tagállamok és a Bizottság közötti fő kapcsolattartó pontként kell működniük.

A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtásának támogatása az új uniós városi mobilitási keret elfogadását követően létrehozott, a városi mobilitással foglalkozó szakértői csoport (EGUM) egyik fő feladata, amelynek keretében a tagállamok, régiók, városok és más érdekelt felek képviselői találkoznak, hogy megvitassák az uniós városi mobilitási politikát, többek között a fenntartható városi mobilitási tervekkel kapcsolatban. A nemzeti programirányítási irodáknak ezért szorosan együtt kell működniük a szakértői csoportban részt vevő tagállami képviselőkkel, és aktívan hozzá kell járulniuk a csoport munkájához.

2.6. Az Európai Bizottság tájékoztatása az intézkedésekről

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás alapján évente hozott intézkedésekről. Az első ilyen jelentést ezen ajánlás elfogadásának napja után egy évvel kell benyújtani.

A jelentésben az alábbi adatok szerepeljenek:

—	a fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti program,

—	a fenntartható városi mobilitási tervért felelős nemzeti programirányítási irodája elérhetőségei,

—	a fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programiroda munkaterve,

—	a munkaterv végrehajtásáról szóló éves jelentések összefoglalója (beleértve a fő teljesítménymutatókkal kapcsolatos számszerűsített előrehaladást, a fő mérföldköveket és az azonosított lehetséges problémákat, valamint a tervezett mérséklési intézkedéseket), valamint a levont tanulságok.

3. CIMZETTEK

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 8-án.

a Bizottság részéről

Adina VĂLEAN

a Bizottság tagja

(1) COM(2019) 640 final.

(2) COM(2020) 789 final.

(3) COM(2021) 811 final.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1161 irányelve (2019. június 20.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról (HL L 188., 2019.7.12., 116. o.).

(5) COM(2021) 345 final.

(6) COM(2013) 913 final.

(7) 06/2020. számú különjelentés: Fenntartható városi mobilitás az Európai Unióban: érdemi javulás csak a tagállamok elkötelezett szerepvállalásával lehetséges.

(8) COM(2021) 812 final.

(9) A fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatás az ELTIS városi mobilitási megfigyelőközpontjának portálján elérhető, a fenntartható városi mobilitási terv kidolgozására és végrehajtására vonatkozó iránymutatásokból, valamint további referenciaanyagokból áll; https://www.eltis.org/mobility-plans/topic-guides

(10) A Bizottság C(2022) 5320 határozata (2022. július 28.) a városi mobilitással foglalkozó bizottsági szakértői csoport létrehozásáról; A városi mobilitással foglalkozó szakértői csoport.

(11) Lásd az „ Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé ” című, 2013. december 17-i bizottsági közlemény mellékletét, COM(2013) 913 final.

(12) COM(2021) 811 final.

(13) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, COM(2021) 812 final.

(14) A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozására és végrehajtására vonatkozó iránymutatások, amelyek elérhetők az ELTIS városi mobilitási megfigyelőközpontjának portálján; https://www.eltis.org/mobility-plans/sump-guidelines

(15) https://www.eltis.org/mobility-plans/topic-guides

(16) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/clean-transport-urban-transport/sumi_en

MELLÉKLET

A fenntartható városi mobilitási tervek aktualizált koncepciója

1. BEVEZETÉS

A fenntartható városi mobilitási terv olyan stratégiai terv, amelynek célja az emberek és vállalkozások mobilitási igényeinek kielégítése a városokban és azok környékén a jobb életminőség érdekében. Egységes keretet biztosít a városi mobilitás valamennyi közös kihívásának kezelésére a teljes funkcionális városi térség számára. A fenntartható városi mobilitási terv átfogó, jövőképvezérelt, rugalmas és reziliens megközelítést kínál azáltal, hogy hosszú távú mobilitási tervként szolgál, amely olyan rövid távú célkitűzésekre és célokra irányuló intézkedéscsomagokat tartalmaz, amelyek elérése a változó igényekre reagálva felgyorsítható.

A Bizottság 2013 óta támogatja a városi mobilitási politika alapját képező fenntartható városi mobilitási tervek széles körű elterjedését. Ez tükrözi a fenntartható városi mobilitási tervben rejlő azon lehetőséget, hogy segítse a városokat és a régiókat a fenntartható városi mobilitásra való átállásuk során felmerülő általános kihívások kezelésében, és biztosítsa a jobb életminőséget. A 2013. évi városi mobilitási csomag (1) felszólította a helyi önkormányzatokat, hogy helyezzék a fenntartható városi mobilitási terveket a városi mobilitási kérdések kezelésére irányuló megközelítésük középpontjába. Ehhez kapcsolódóan uniós iránymutatásokat tettek közzé annak érdekében, hogy támogassák a helyi önkormányzatokat a fenntartható városi mobilitási tervezés folyamata során.

Az elmúlt néhány évben rengeteg tanács és iránymutatás kidolgozására került sor a városi mobilitás tervezésével foglalkozó közösséggel, és ezt követően a városi mobilitással kapcsolatos uniós megfigyelőközpont keretében a városok és az érdekelt felek számára a fenntartható városi mobilitási tervekhez kapcsolódó konkrét szempontokra vonatkozó kiegészítő iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat tettek elérhetővé (2). Rendelkezésre áll egy olyan önértékelési eszköz is, amely segíti a városokat abban, hogy megismerjék fenntartható városi mobilitási terveik erősségeit és gyengeségeit (3).

A fenntartható városi mobilitási terv eredeti koncepciója (4) a 2013. évi városi mobilitási csomagban jelent meg, és nyolc fő irányadó elvből állt. A fenntartható városi mobilitási terv jelenlegi koncepciója megtartja ezeket, ugyanakkor naprakésszé teszi, amit naprakésszé kell tenni.

1.1. Háttér

Az új Lipcsei Chartával (5) összhangban a városoknak integrált és fenntartható városfejlesztési stratégiákat kell kidolgozniuk, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását a város egésze számára, a funkcionális területektől egészen a városrészekig.

A fenntartható városi mobilitás tervezése ezért döntő fontosságú a városokban a hatékony és fenntartható mobilitás szempontjából, többek között a TEN-T városi csomópontokban, emellett fontos szerepet tölt be a hálózat általános működése, valamint jelentős kihívások esetén a vészhelyzetkezelési és az ellenálló képesség biztosítása szempontjából.

A javaslat szerint a városi csomópontoknak meg kell felelniük a TEN-T rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat (6) V. mellékletében foglalt, a fenntartható városi mobilitási tervvel kapcsolatos alapvető követelményeknek. Ez a koncepció nem érinti a városi csomópontokra vonatkozó, a fenntartható városi mobilitási tervek elfogadásával és azok tartalmával kapcsolatos, a jövőbeli felülvizsgált TEN-T rendeletben meghatározott kötelező erejű kötelezettségeket. A javasolt követelményekre építve ez a koncepció több információt nyújt, és meghatározza a fenntartható városi mobilitási terv kidolgozásához ajánlott összetevőket, függetlenül attól, hogy egy város városi csomópont-e vagy sem.

1.2. A fenntartható városi mobilitási terv koncepciója aktualizálásának okai

Figyelembe véve az elmúlt néhány év jelentős fejleményeit és a koncepció végrehajtása során az elmúlt évtizedben szerzett gyakorlati tapasztalatokat, most lehetőség nyílik annak aktualizálására annak érdekében, hogy a fenntartható városi mobilitási tervek hatékonyabban járulhassanak hozzá az EU egyre ambiciózusabb közlekedési, éghajlati, egészségügyi és társadalmi célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak megvalósításához.

A jelenlegi szakpolitikai irányvonalakat elsősorban az európai zöld megállapodás (7), a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (8) és az új uniós városi mobilitási keret (9) határozza meg. Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban (10), a zöld és hatékony mobilitásról szóló csomagban és a REPowerEU csomagban (11) a Bizottság a közelmúltban releváns jogalkotási javaslatokat terjesztett elő. A legfontosabb, hogy a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójának jobban be kell építenie az éghajlati és energetikai szempontokat, ugyanakkor foglalkoznia kell a helyi közlekedés biztonsági, inkluzivitási és hozzáférhetőségi, valamint árufuvarozási és logisztikai vonatkozásaival is.

Konkrétabban, az új városi mobilitással kapcsolatos uniós keret kimondja, hogy a fenntartható városi mobilitási terv aktualizált koncepciójának egyértelművé kell tennie, hogy a prioritás a fenntartható megoldások előnyben részesítése, beleértve az aktív, a kollektív és a tömegközlekedést, valamint a megosztott mobilitást (beleértve a város és a vidék közötti összeköttetéseket is), teljes mértékben integrálva a reziliencia szempontjait, valamint a kibocsátásmentes járműveken és megoldásokon alapuló fenntartható városi logisztikára vonatkozó terveket. Ezt ki kell egészíteni, látva, hogy a TEN-T városi csomópontok esetében a fenntartható városi mobilitási tervekre vonatkozó konkrét mutatókra és követelményekre van szükség (12).

Végezetül a mobilitás, az energia, a fenntarthatóság és a földhasználat területén alkalmazott tervezési eszközöknek még inkább ki kell egészíteniük egymást. Ily módon a felülvizsgált koncepció szorosabb kapcsolatot teremt a fenntartható városi mobilitási tervek és más releváns, energia- és éghajlat-politikai tervek, különösen a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP) között.

2. A FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEK KONCEPCIÓJA

Ez a koncepció a városi térségekre vonatkozó fenntartható városi mobilitási tervek ajánlott megközelítését tartalmazza, függetlenül a térségek méretétől. A fenntartható városi mobilitási tervet a következő irányadó elvekkel összhangban kell kidolgozni és végrehajtani.

2.1. Egyértelmű és mérhető célok és célkitűzések

A fenntartható városi mobilitási terv fő célja, hogy hozzáférhetőbbé tegye azt a funkcionális városi térséget (13), amelyhez készült, és magas színvonalú, biztonságos és fenntartható, alacsony kibocsátású mobilitást biztosítson az adott térség számára, azon keresztül és azon belül. Kiemelten támogatnia kell a kibocsátásmentes mobilitást és egy olyan városi közlekedési rendszer megvalósítását, amely hozzájárul a közlekedési hálózat jobb általános teljesítményéhez, különösen a kibocsátásmentes járművek zökkenőmentes közlekedését lehetővé tévő infrastruktúra, az első vagy utolsó kilométer megtételére alkalmas összeköttetést megkönnyítő multimodális személyszállítási csomópontok, valamint a városi térségeket kiszolgáló multimodális áruterminálok fejlesztésével.

A fenntartható városi mobilitási tervnek ezért konkrét célokat és célkitűzéseket kell tartalmaznia egy olyan városi közlekedési rendszer fejlesztésének támogatására, amely:

—	biztonságos, hozzáférhető, megfizethető és inkluzív valamennyi felhasználó számára, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat és a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyeket is, és amely figyelembe veszi a nemi dimenziót és a demográfiai változásokat,

—

a felhasználók minden mobilitási igényét kielégíti, beleértve a kerékpározást és a gyaloglást, a városi logisztikát, a TEN-T hálózaton belüli távolsági áru- és utasforgalmat, valamint a városkörnyéki és a várost övező vidéki területekről kiinduló áramlásokat, lefedve az egész funkcionális városi térséget (a várost és annak vonzáskörzetét),

—	megfelel a fenntarthatóságra, az éghajlatvédelemre és a rezilienciára vonatkozó követelményeknek, egyensúlyt teremtve a gazdasági életképesség, a társadalmi igazságosság, valamint az egészség és a környezet védelme biztosításának szükségessége között,

—

optimalizálja a városi mobilitási rendszerek hatékonyságát, figyelembe véve a költséghatékonyságot, valamint a különböző közlekedési módok közlekedési externáliáit, amelyek különösen a forgalmi torlódásokhoz, a levegő- és zajszennyezéshez, a CO2-kibocsátáshoz, a halálos közúti balesetekhez és a közlekedési balesetből származó sérülésekhez, valamint ezeknek a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásához kapcsolódnak,

—	hozzájárul a városi környezet vonzóbbá tételéhez, többek között a közterületek jobb megosztása révén,

—

javítja az életminőséget és előnyökkel jár a közegészség tekintetében, figyelembe véve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait (14), és biztosítja, hogy a városi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások mindenki számára biztonságosak és kényelmesek legyenek, beleértve a társadalom veszélyeztetett csoportjait és a nőket is,

—

javítja a közlekedés biztonságát és védelmét, különösen az aktív és veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok, idősek, gyermekek, fogyatékkal élők és csökkent mozgásképességű személyek) számára, valamint a szolgáltatásokat és a közterületeket, törekedve a városi közúti biztonság terén a zéró-elképzelés (15) elérésére, összhangban a valettai nyilatkozattal (16),

—

csökkenti a közlekedés okozta szennyezés valamennyi forrását, például a levegő-, a zaj-, a részecske- és mikroműanyag-szennyezést, valamint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, továbbá növeli annak energiahatékonyságát, törekedve a kibocsátásmentes városi mobilitásra, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival, a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiával (17), a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyező anyag-mentességi cselekvési tervvel (18) és a klímarendelettel, figyelembe véve a nemzeti energia- és klímaterveket, a levegőminőségi terveket és a helyi Fenntartható Energia- és Klímaakcióterveket,

—	hozzájárul a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) és az európai közlekedési rendszer egészének jobb összekapcsoltságához és általános teljesítményéhez, mind az utasok, mind az áruk tekintetében.

2.2. Hosszú távú jövőkép és egyértelmű végrehajtási terv

A fenntartható városi mobilitási terv a funkcionális városi térség jövőbeli fejlesztésére, és ezzel összefüggésben a közlekedési infrastruktúra és a multimodális mobilitási szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozó hosszú távú stratégiát mutat be, vagy ahhoz kapcsolódik. Tartalmazza továbbá a stratégia rövid távú megvalósítására vonatkozó tervet is. Be kell építeni a fenntartható városfejlesztés integrált megközelítésébe, és össze kell kapcsolni a vonatkozó földhasználati, területrendezési és ágazati szakpolitikai tervezéssel (pl. éghajlat- és energiapolitika).

A fenntartható városi mobilitási tervnek ezért a következőket kell tartalmaznia:

—	ütemterv és költségvetési terv, a szükséges finanszírozás forrásainak megfelelő azonosításával; a megvalósítási tervnek ideális esetben 3–10 évre kell kiterjednie,

—	egyértelműen meghatározott felelősségi körök és erőforrások, beleértve az egyes szereplők számára szükséges azonosított erőforrásokat.

2.3. A jelenlegi és jövőbeli teljesítmény értékelése

A fenntartható városi mobilitási tervnek a városi közlekedési rendszer jelenlegi és jövőbeli teljesítményének gondos értékelésén kell alapulnia, és azt egy átfogó nyomonkövetési rendszernek kell alátámasztania, amely a következőkre terjed ki:

—	helyzetelemzés, alapforgatókönyv és végleges forgatókönyv, kezdve a jelenlegi helyzet átfogó felülvizsgálatával és egy olyan referenciaérték megállapításával, amelyhez viszonyítva mérhető a jövőbeli előrehaladás; tartalmaznia kell továbbá a javasolt intézkedések hatásának értékelését,

—

konkrét célkitűzések és célok: a fenntartható városi mobilitási tervnek olyan konkrét és reális teljesítménycélokat kell meghatároznia, amelyek kapcsolódnak a helyzetelemzéshez, és ambiciózusak a fenntartható városi mobilitási terv célja és általános célkitűzései tekintetében. Adott esetben mérhető célokat is meg kell határoznia, amelyek a referenciaérték és a rendelkezésre álló erőforrások reális értékelésén alapulnak, és tükrözik az egyedi célkitűzéseket,

—	teljesítménymutatók, lehetőleg a fenntartható városi mobilitási mutatók (SUMI (19)) alapján, a városi közlekedési rendszer jelenlegi helyzetének leírása és a kitűzött célok elérése felé tett előrehaladás nyomon követése érdekében.

2.4. Valamennyi közlekedési mód integrált fejlesztése, előnyben részesítve a legfenntarthatóbb közlekedési módokat

A fenntartható városi mobilitási tervnek a különböző közlekedési módok integrációja, valamint a zökkenőmentes és fenntartható mobilitást elősegítő intézkedések révén elő kell mozdítania a multimodális közlekedést. Magában kell foglalnia a fenntarthatóbb közlekedési formák – például a közösségi közlekedés, az aktív mobilitás, a megosztott mobilitás (20), a kibocsátásmentes városi logisztika, valamint adott esetben a belvízi és tengeri közlekedés – modális részarányának növelését célzó intézkedéseket.

Tartalmaznia kell továbbá a kibocsátásmentes mobilitás előmozdítására irányuló intézkedéseket, különös tekintettel a városi flotta ökologizálására, a forgalmi torlódások csökkentésére és kiemelten a veszélyeztetett úthasználók közúti biztonságának javítására.

A terv integrált technikai, infrastrukturális, szakpolitikai alapú és puha intézkedéseket javasol a teljesítmény és a költséghatékonyság javítására a kitűzött célok és konkrét célkitűzések tekintetében.

A fenntartható városi mobilitási tervnek ezért a következőket kell tartalmaznia:

—	tömegközlekedési és kollektív közlekedési szolgáltatások, valamint megosztott mobilitás, a minőségük, lefedettségük, biztonságuk, integrációjuk és akadálymentességük javítására irányuló célzott stratégiával,

—	nem motorizált közlekedés, amely a gyaloglást, a kerékpározást és a mikromobilitást vonzóbbá, biztosabbá és biztonságosabbá teszi, átfogó és magas színvonalú hálózat kialakítására törekedve,

—	multimodalitás, a különböző közlekedési módok mind az utasok, mind az áruk tekintetében történő jobb integrálása érdekében,

—	városi közúti közlekedésbiztonság, amelynek célja a zéró-elképzelés elérése a halálesetekkel és a súlyos sérülésekkel kapcsolatosan, különös tekintettel a veszélyeztetett úthasználókra, köztük a gyalogosokra és a kerékpárosokra,

—

a torlódások csökkentése és az infrastruktúra használatának a parkoláskezelési intézkedésekhez kapcsolódó optimalizálása, beleértve a töltőinfrastruktúra optimalizálását, az útfelületek és a városi területek nem motorizált módokra vagy nem közlekedési használatra történő újraelosztásában rejlő lehetőségek feltárását,

—

városi logisztika, beleértve a házhozszállítást és a haszongépjármű-flotta (pl. taxik) kezelését, olyan intézkedésekkel, amelyek javítják a hatékonyságot, ugyanakkor csökkentik az olyan externáliákat, mint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a szennyező anyagok, a zaj és a forgalmi torlódások (a fenntartható városi mobilitási tervet és bármely konkrét fenntartható városi logisztikai tervet integrált módon kell összehangolni egymással),

—

mobilitásirányítási tervek, amelyek célja, hogy az ingázók, a fogyasztók és a diákok (beleértve a környező városkörnyéki és vidéki területekről érkezőket is) fenntarthatóbb mobilitási minták felé mozduljanak el az olyan ágazatokban, mint a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, a kiskereskedelem és a turizmus/rendezvények,

—

digitalizáció, beleértve az intelligens közlekedési rendszereket (ITS), például a multimodális digitális mobilitási szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik az információkhoz való hozzáférést, az utazás lefoglalását, kifizetését és a jegyek beszerzését minden közlekedési mód esetén, valamint az adatgyűjtést (például magánszereplőktől, nagy adathalmazokból, mesterséges intelligenciától, digitális ikermodellekből, a dolgok internetéről stb.) a fenntartható városi mobilitási tervben foglalt intézkedések előkészítésének, végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében.

2.5. Az utasmobilitás, a városi árufuvarozás és a logisztika integrált megközelítése

A városi logisztikát, valamint a távolsági árufuvarozáshoz való kapcsolódást teljes mértékben figyelembe kell venni és be kell építeni a fenntartható városi mobilitási tervbe annak érdekében, hogy szisztematikus megközelítést biztosítsunk egy város mobilitásának valamennyi aspektusa tekintetében, és elérjük a kibocsátásmentes városi logisztikára és az utolsó kilométeres szállításra vonatkozó célkitűzést. A városi logisztikával kapcsolatos konkrét kérdésekkel célzott és összehangolt fenntartható városi logisztikai tervben lehetne foglalkozni.

Az érintett városi térségek esetében a fenntartható városi mobilitási tervnek megfelelően figyelembe kell vennie a különböző városi intézkedéseknek a személy- és áruforgalomra, valamint a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) gyakorolt hatását annak érdekében, hogy biztosítsák a városi csomópontokon, azok elkerülésében vagy az azokon és azok környékén történő zökkenőmentes áthaladást, beleértve a kibocsátásmentes járművek áthaladását is. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a terv a torlódások enyhítésére, a közúti biztonság javítására és a TEN-T forgalmát érintő szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló intézkedéseket is magában foglaljon.

2.6. Részvételen alapuló megközelítés és koordináció más releváns kezdeményezésekkel

A fenntartható városi mobilitási terv kidolgozásának és végrehajtásának integrált és részvételi megközelítésen kell alapulnia, amely magas szintű együttműködést, koordinációt és konzultációt biztosít a különböző kormányzati szintek és az érintett hatóságok között. A folyamatba a nyilvánosságot, valamint a civil társadalom és a gazdasági szereplők képviselőit is be kell vonni.

E célból a helyi tervezési hatóságoknak megfelelő struktúrákat és eljárásokat kell kialakítaniuk.

Ennek a folyamatnak különösen a következőket kell magában foglalnia:

—

a funkcionális városi térség érintett szereplőinek – például a lakosoknak, a civil társadalmi szervezetek képviselőinek és a gazdasági szereplőknek – a terv kidolgozásába és végrehajtásába való megfelelő bevonása a folyamat kezdetétől fogva, a magas szintű elfogadottság és támogatás biztosítása érdekében,

—

szervezeti egységek közötti konzultáció és együttműködés helyi és regionális szinten a helyi és regionális politikákkal, stratégiákkal és intézkedésekkel való összhang és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, különös tekintettel a földhasználatra és a területrendezésre vonatkozó szakpolitikákra, stratégiákra és intézkedésekre; városzöldítési tervek (21), energia; egészségügy; oktatás; szociális szolgáltatások; bűnüldözés és rendfenntartás,

—	szoros eszmecsere a funkcionális városi térségben (a szomszédos városi, városkörnyéki és vidéki területeken) a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások biztosításáért felelős illetékes hatóságokkal, valamint a közigazgatás és a kormányzat különböző szintjein.

2.7. Nyomon követés, jelentéstétel és minőségbiztosítás

A fenntartható városi mobilitási tervnek tartalmaznia kell legalább az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, a forgalmi torlódásokra, a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetekre, a mobilitási szolgáltatások modális részarányára és hozzáférhetőségére vonatkozó, a városi közlekedési rendszerek jelenlegi és jövőbeli teljesítményét megalapozó célkitűzéseket, célértékeket és mutatókat, valamint a városok levegő- és zajszennyezésére vonatkozó adatokat. A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtását teljesítménymutatók segítségével kell nyomon követni.

Nevezetesen, a helyi önkormányzatoknak mechanizmusokat kell bevezetniük a fenntartható városi mobilitási tervük célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladás nyomon követésére, és szükség esetén időben korrekciós intézkedéseket kell hozniuk. A tagállamoknak támogatniuk kell a városokat ebben a feladatban, és biztosítaniuk kell a fenntartható városi mobilitási terv minőségét és a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójára vonatkozó követelményeknek való megfelelését, összhangban a fenntartható városi mobilitási terv nemzeti támogatási programjairól szóló bizottsági ajánlással.

A fenntartható városi mobilitási terv céljának és konkrét célkitűzéseinek elérése, valamint a benne foglalt célok elérése terén elért eredményeket rendszeresen értékelni kell kiválasztott eredménymutatók felhasználásával (22). A releváns adatokhoz és statisztikákhoz való, kellő időben történő hozzáférés biztosításához megfelelő lépésekre van szükség. A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtásának felülvizsgálatához nyomonkövetési jelentésnek kell alapul szolgálnia.

A nyomon követés támogatása érdekében ösztönözni kell az előrejelzések használatát a jövőbeli szükségletekre és kihívásokra való felkészülés érdekében. Ezt az előrejelzést digitális eszközökkel, például helyi digitális ikermodellekkel lehet támogatni.

2.8. Iránymutatás és támogatás európai szinten

Az Európai Bizottság továbbra is tájékoztatást nyújt a fenntartható városi mobilitási tervekről az Európai Helyi Közlekedési Információs Szolgálaton (Európai Mobilitási Megfigyelőközpont) (23) keresztül. Ezek az információk magukban foglalják a folyamathoz kapcsolódó fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatásokat és a fenntartható városi mobilitási tervek egyes szempontjaira vonatkozó referenciaanyagokat (24).

Az új uniós városi mobilitási keret elfogadását követően létrehozott, a városi mobilitással foglalkozó bizottsági szakértői csoport (25) segíteni fog ezen anyag kiegészítésében és egyszerűsítésében.

(1) COM(2013) 913 final.

(2) https://www.eltis.org/mobility-plans/sump-guidelines

(3) https://www.eltis.org/resources/tools/sump-self-assessment-tool

(4) Az „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé” című bizottsági közlemény 1. melléklete (https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:82155e82-67ca-11e3-a7e4-01aa75ed71a1.0004.05/DOC_1&format=PDF).

(5) https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/brochure/new_leipzig_charter/new_leipzig_charter_en.pdf

(6) COM(2021) 812/2.

(7) COM(2019) 640 final.

(8) COM(2020) 789 final.

(9) COM(2020) 811 final.

(10) COM(2021) 550 final.

(11) COM(2022) 230 final.

(12) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, COM(2021) 812 final.

(13) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Functional_urban_area#:~:text=Short%20definition%3A%20a%20functional%20urban,city%20(OECD%2C%202012)

(14) https://www.undp.org/sustainable-development-goals

(15) https://ec.europa.eu/transport/themes/strategies/news/2019-06-19-vision-zero_en

(16) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9994-2017-INIT/hu/pdf

(17) COM(2020) 789 final.

(18) https://environment.ec.europa.eu/strategy/zero-pollution-action-plan_hu

(19) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/clean-transport-urban-transport/sumi_en

(20) A megosztott mobilitás ebben a dokumentumban a közlekedési módok megosztott használatára utal, például a bérelhető járművek megosztására (pl. kerékpárok, robogók, autók), a közös autóhasználatra/telekocsira (azaz a járművön belüli közös helyhasználatra), valamint az igény szerinti közlekedési szolgáltatásokra (pl. a taxikhoz hasonló személyszállítási szolgáltatásokra).

(21) https://environment.ec.europa.eu/topics/urban-environment/urban-greening-platform_en

(22) Például a fenntartható városi mobilitás mutatói, amelyek a következő címen érhetők el: https://ec.europa.eu/transport/themes/urban/urban_mobility/sumi_en

(23) https://www.eltis.org/hu/mobility-plans

(24) https://www.eltis.org/mobility-plans/topic-guides; https://www.eltis.org/mobility-plans/practitioner-briefings

(25) E03863 csoport (https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups/consult?lang=hu&groupID=3863).