(1)

Az uniós mezőgazdasághoz kapcsolódó szakpolitikák, különösen a közös agrárpolitika (KAP), beleértve a vidékfejlesztési intézkedéseket is, valamint a többek között a környezethez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és hatásainak enyhítéséhez, a földhasználathoz, a régiókhoz, a népegészségügyhöz, az élelmiszer-biztonsághoz, a növényvédelemhez, a peszticidek fenntartható használatához, az állatgyógyászati készítmények használatához és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó uniós szakpolitikák tervezése, végrehajtása, nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata átlátható, átfogó és megbízható statisztikai tudásbázist igényel. Az említett statisztikák hasznosak lehetnek a mezőgazdaság beporzókra és létfontosságú talajlakó szervezetekre gyakorolt hatása nyomon követésének és értékelésének céljából is.

(2)

A statisztikai adatok – különösen a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó adatok – gyűjtésének egyebek mellett arra kell irányulnia, hogy naprakész, jó minőségű és hozzáférhető adatokkal, különösen az agrár-környezetvédelmi mutatók kidolgozásához szükséges adatokkal segítse a tényeken alapuló döntéshozatali folyamatot, továbbá hogy támogassa és értékelje az európai zöld megállapodásnak a kapcsolódó „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a biodiverzitási stratégiával, a szennyező anyag-mentességi cselekvési tervvel és az uniós ökológiai termelésre vonatkozó cselekvési tervvel, valamint a jövőbeli KAP reformokkal kapcsolatos előrehaladását. Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából az egyik kulcsfontosságú elem az átmenet egy olyan multifunkcionális mezőgazdaság felé, amely képes biztonságos és elegendő élelmiszert előállítani, miközben pozitív hatást gyakorol a környezetre.

(3)

A jó minőségű, harmonizált, koherens és összehasonlítható statisztikai adatok fontosak az uniós mezőgazdasági felhasználás és kibocsátás állapotának és tendenciáinak értékeléséhez, annak érdekében, hogy érdemi és pontos adatokat szolgáltassanak a mezőgazdaság környezeti és gazdasági hatásairól, valamint a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokra való átállás üteméről. Az összegyűjtött adatoknak a piacok működésére és az élelmezésbiztonságra is vonatkozniuk kell, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az elegendő és jó minőségű élelmiszerhez való hozzáférést, és értékelni lehessen az uniós és nemzeti szakpolitikák fenntarthatóságát, valamint környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait és teljesítményét, továbbá értékelni lehessen az újonnan kidolgozott üzleti modellek fenntarthatóságát és hatását. Az említett adatok a teljesség igénye nélkül az állatállományra és a húsra vonatkozó statisztikákra, a tojástermelésre és -felhasználásra, valamint a tej és a tejtermékek termelésére és felhasználására terjednek ki. Fontosak a szántóföldi növények, a zöldségek, az ültetvények és a gyepterületek területére, hozamára és termesztésére, valamint az árumérlegekre vonatkozó statisztikák is. Szükség van továbbá a növényvédő szerek, a műtrágyák és az állatgyógyászati készítmények, különösen a takarmányokban használt antibiotikumok, értékesítésére és felhasználására vonatkozó statisztikákra.

(4)

Az agrárstatisztikák nemzetközi értékelése vezetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének az agrár- és vidékstatisztikák javítását célzó globális stratégiájának létrehozásához. Az említett globális stratégiát az ENSZ Statisztikai Bizottsága 2010-ben hagyta jóvá. Az európai agrárstatisztikáknak adott esetben követniük kell az említett globális stratégia ajánlásait.

(5)

A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) jogi keretet hoz létre a közös statisztikai elveken alapuló európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. Az említett rendelet minőségértékelési szempontokat határoz meg, és azon igényre hivatkozik, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések adatszolgáltatóira háruló válaszadási terheket, és hozzá kell járulni az adminisztratív terhek csökkentésének általánosabb célkitűzéséhez.

(6)

Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: ESR-bizottság) által 2015 novemberében jóváhagyott, a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia két – a mezőgazdasági számlarendszer (a továbbiakban: MSZER) kivételével az agrárstatisztikákra vonatkozó uniós jogalkotás valamennyi vonatkozását lefedő – keretrendelet elfogadását irányozza elő. Ezen rendeletnek az említett két keretrendelet egyikeként ki kell egészítenie a már elfogadott keretrendeletet, nevezetesen az (EU) 2018/1091 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3).

(7)

A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási európai statisztikák gyűjtése, előállítása és közzététele jelenleg több jogi aktus alapján történik. A jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő következetességet a különböző statisztikai területek között, és nem mozdítja elő az agrárstatisztikák fejlesztésével, előállításával és közzétételével kapcsolatos, a mezőgazdaság gazdasági és környezeti vonatkozásainak lefedését célzó integrált megközelítést sem. Az említett jogi aktusokat az információk harmonizálása és összehasonlíthatósága, az európai agrárstatisztikák következetessége és összehangolása, a megfelelő statisztikai folyamatok integrációjának és észszerűsítésének megkönnyítése, valamint egy holisztikusabb szemlélet lehetővé tétele érdekében kell felváltani ezen rendelettel. Ezért szükséges hatályon kívül helyezni az említett jogi aktusokat, nevezetesen az 1165/2008/EK (4), az 543/2009/EK (5) és az 1185/2009/EK (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 96/16/EK tanácsi irányelvet (7). Az európai statisztikai rendszer (ESR) számos kapcsolódó megállapodását, valamint a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH-k) és a Bizottság (Eurostat) közötti, adattovábbításra vonatkozó, ún. kölcsönös bizalmon alapuló megállapodásokat integrálni kell ebbe a rendeletbe, amennyiben bizonyítást nyert, hogy az adatok felhasználói igényeket elégítenek ki, hogy az elfogadott módszertan működik, és hogy az adatok megfelelő minőségűek.

(8)

A 617/2008/EK bizottsági rendeletnek (8) megfelelően előírt statisztikák gyűjtésére az ESR keretében került sor, néhány, de nem valamennyi minőségi standardjának betartása mellett. Az említett statisztikák hosszabb távon támogatják az uniós és a nemzeti szakpolitikákat, és azokat az adatok rendelkezésre állásának és minőségének biztosítása érdekében mint európai statisztikákat integrálni kell. A tagállamok kettős adatszolgáltatásának elkerülése érdekében az említett rendelet szerinti statisztikai követelményeket el kell hagyni.

(9)

A mezőgazdasági területek jelentős része uniós szinten gyepterület. Az említett területeken folytatott termelést korábban nem ítélték fontosnak, így termelési adatok nem szerepeltek a növénytermesztési statisztikákban. Miután a gyepterületek és a kérődzők környezeti hatása az éghajlatváltozás miatt jelentősebbé vált, most szükség van a gyepterületi termeléssel, többek között a legeltetéssel kapcsolatos statisztikákra is.

(10)

Az európai agrárstatisztikák alkalmazásában értékelni kell a KAP-kötelezettségek keretében gyűjtött, már meglévő adatok maximális felhasználásának lehetőségét, anélkül, hogy ezzel új kötelezettségek és adminisztratív terhek keletkeznének.

(11)

A mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó információknak a gazdaságok szerkezetére vonatkozó információkkal való harmonizációja és összehasonlíthatósága, valamint a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia további végrehajtása céljából e rendeletnek ki kell egészítenie az (EU) 2018/1091 rendeletet.

(12)

A mezőgazdasági árstatisztikák nem tartoznak a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hatálya alá, azok rendelkezésre állását és az MSZR-rel való koherenciáját azonban biztosítani kell. A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikáknak ezért a mezőgazdasági inputárakra vonatkozó, az MSZR-rel koherens statisztikákat is le kell fedniük. Az MSZR-számítások és az összehasonlítható árindexek lehetővé tétele érdekében a tagállamokban rendelkezésre kell állniuk a mezőgazdasági termelői árakra vonatkozó adatoknak.

(13)

Az európai zöld megállapodás, a KAP és a peszticidektől való függőség csökkentésére irányuló célkitűzés fényében fontos a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó, jó minőségű éves statisztikákról rendelkezni a környezeti, az egészségügyi és a gazdasági kérdésekkel összefüggésben. A növényvédő szerek szakmai használatára vonatkozó, statisztikai célokra felhasználható uniós szintű elektronikus nyilvántartások hiánya jelentős akadályt jelent a növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználására vonatkozó adatgyűjtés gyakoriságának ötévenkénti gyakoriságról évenkéntire történő növelése tekintetében. Annak érdekében, hogy az NSH-k időt kapjanak felkészülni a növényvédő szerek használatára vonatkozó éves statisztikák állandó jelleggel történő előállítására, e rendeletben átmeneti rendszerről kell rendelkezni.

(14)

A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alapján a peszticidek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan benyújtandó adatokat az említett irányelv és az említett rendelet releváns rendelkezéseivel összhangban e rendelet követelményeinek céljából kell felhasználni. A növényvédő szerekre vonatkozóan közzétett adatoknak ki kell terjedniük a forgalomba hozott és a mezőgazdasági tevékenységek során használt hatóanyagokra, növényenkénti és a kapcsolódó kezelt területenkénti bontásban.

(15)

A mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó, valamennyi tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak a KAP fejlesztésének meghatározásához, és annak nyomon követéséhez, hogy a KAP-nak a nemzeti stratégiai terveken keresztül történő végrehajtása mennyiben járul hozzá az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez. A változók esetében ezért, amennyire lehetséges, egységes osztályozásokat és közös fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(16)

Az adatok koherenciája, összehasonlíthatósága és interoperabilitása, valamint a jelentéstételi formátumok egységessége előfeltételeit képezik az európai agrárstatisztikák kidolgozásának, különös tekintettel a gyűjtési, feldolgozási és közzétételi eljárások hatékonyságára, valamint az eredmények minőségére.

(17)

A statisztikák összeállításához szükséges adatokat olyan módon kell összegyűjteni, hogy a lehető legkisebbre csökkenjenek az adatszolgáltatókra – köztük a mezőgazdasági termelőkre, a kis- és középvállalkozásokra és a tagállamokra – háruló költségek és adminisztratív terhek. Ezért azonosítani kell a szükséges adatok forrásainak esetleges tulajdonosait, és biztosítani kell, hogy az említett források statisztikai célra felhasználhatók legyenek.

(18)

A továbbítandó adatállományok több statisztikai területet fednek le. Az adatszolgáltatási követelmények megváltozása esetén a statisztikák kiigazítását lehetővé tévő, rugalmas megközelítés fenntartása érdekében az alaprendeletben csak a területeket, a témákat és a részletes témákat kell meghatározni, míg a részletes adatállományokat végrehajtási jogi aktusok útján kell meghatározni. A részletes adatállományok gyűjtése nem róhat az adatszolgáltatók és a tagállamok számára aránytalan és indokolatlan terhet eredményező, jelentős további költségeket.

(19)

A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási európai statisztikák adatállományában egy változó több dimenziót is magában foglalhat, így például ökológiai gazdálkodást és regionális szintű dimenziókat. Az ökológiai gazdálkodási dimenzió az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) meghatározott elvekkel összhangban álló termelésre és termékekre utal. A regionális szintű dimenziót az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban kell biztosítani. Az e rendelet szerinti adatszolgáltatás során a tagállamokra háruló terhek csökkentése, valamint a kiszámíthatóság biztosítása érdekében a tekintetben, hogy mely adatokat kell gyűjteni, a részletes témákat és az alkalmazandó dimenziókat meg kell határozni e rendelet mellékletében. Az említett mellékletben be kell vezetni az „alkalmazandó” kifejezést azon részletes témák tekintetében, amelyek esetében az ökológiai gazdálkodási vagy a regionális szintű dimenzió, vagy mindkettő szükséges.

(20)

Az ökológiai termelés a fenntartható mezőgazdasági termelési rendszerek egyre fontosabb mutatója. Az ökológiai termelésre vonatkozó statisztikai adatok alapvető fontosságúak az uniós ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv előrehaladásának nyomon követéséhez. Ezért biztosítani szükséges, hogy az ökológiai termelésre vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák, beleértve a tanúsított vagy átállás alatt álló termőterületekre vonatkozó adatokat is, összhangban legyenek más mezőgazdasági termelési statisztikákkal azáltal, hogy integrálják/beépítik azokat az adatállományokba. Az említett, ökológiai termelésre vonatkozó statisztikáknak koherensnek kell lenniük az (EU) 2018/848 rendelet alapján előállított adminisztratív adatokkal is, és fel kell használniuk azokat.

(21)

A bruttó tápanyagmérleg az egyik legelterjedtebb agrár-környezetvédelmi mutató. Az Eurostat/OECD közös módszertana a mezőgazdasági rendszerbe belépő tápanyagbevitel teljes mennyisége és az említett mezőgazdasági rendszerből kilépő tápanyagkivitel mennyisége között számított különbségként írja azt le. Jelentősége ellenére nem minden tagállam szolgáltat önkéntesen a bruttó tápanyagmérlegre vonatkozó adatokat a Bizottságnak (Eurostat). Ezért elengedhetetlen a bruttó tápanyagmérlegnek e rendeletbe történő beépítése.

(22)

Az állatgyógyászati készítmények fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban. Fontos elkerülni a párhuzamos munkavégzést és optimalizálni az olyan, meglévő információk hasznosítását, amelyeket statisztikai célokra fel lehet használni. E célból, valamint annak érdekében, hogy az uniós polgárok és más érdekelt felek könnyen hozzáférhető és hasznos információkat kapjanak az állatgyógyászati készítmények értékesítéséről és felhasználásáról, beleértve az antimikrobiális szerek élelmiszer-termelő állatokban való felhasználását, a Bizottságnak (Eurostat) közzé kell tennie az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alapján rendelkezésre álló releváns statisztikákat. E célból megfelelő együttműködési megállapodásokat kell kötni a statisztikai tevékenységekre vonatkozóan a Bizottság és a releváns szervezetek között, többek között nemzetközi szinten is.

(23)

A biocid termékek fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, például az állat-egészségügyben és a takarmányokban. A növényvédő szerekben engedélyezett hatóanyagokat gyakran használják biocid termékekben. Az 1185/2009/EK rendelet már megállapította, hogy a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén a megalapozott, tudományos alapokon nyugvó szakpolitikákhoz szükség van a biocid termékekre vonatkozó statisztikák gyűjtésére. Figyelembe véve, hogy a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerinti munkaprogram még folyamatban van, és a kapcsolódó munkáknak csupán 35 %-a fejeződött be, még korai lenne a biocid termékeket e rendelet hatálya alá vonni. Amint a biocid termékekben felhasználandó hatóanyagok vizsgálata befejeződik, a Bizottságnak mérlegelnie kell e rendelet hatályának kiterjesztését az ilyen termékekre.

(24)

Az 1059/2003/EK rendelettel összhangban a területi egységeket a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti besorolással összhangban kell meghatározni. A tagállamok terheinek korlátozása érdekében a regionális adatszolgáltatási követelmények nem léphetik túl a korábbi uniós jogszabályokban megállapított követelményeket, kivéve, ha időközben új regionális szintek jöttek létre. Következésképpen helyénvaló megengedni, hogy Németország tekintetében a regionális statisztikai adatokat kizárólag a NUTS 1 területi egységek szerint adják meg.

(25)

Lehetővé kell tenni egy adott időpontban érvényes mezőgazdasági felhasználáshoz és kibocsátáshoz kapcsolódó eseti tárgykörökre vonatkozó adatok gyűjtését a rendszeresen gyűjtött adatok olyan további adatokkal való kiegészítése érdekében, amelyek több információt igénylő tárgykörökre, újonnan kialakuló jelenségekre vagy innovációkra vonatkoznak. Az ilyen további adatok szükségességét azonban megfelelően indokolni kell.

(26)

A tagállamok adminisztratív terheinek enyhítése érdekében mentességet kell lehetővé kell tenni bizonyos rendszeres adattovábbítások alól, ha egy tagállamnak az említett adatok tekintetében az EU összértékhez való hozzájárulásai csekélyek, vagy a megfigyelt jelenség az említett tagállam teljes termeléséhez viszonyítva jelentéktelen.

(27)

Az ESR keretében történő statisztika-előállítási folyamatok hatékonyságának javítása és az adatszolgáltatókra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében az NSH-knak és egyéb nemzeti hatóságoknak jogosultaknak kell lenniük a közcélból szükséges adminisztratív adatokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférésre és azok felhasználására, függetlenül attól, hogy azok közjogi, részben közjogi vagy magánszervek birtokában vannak-e. A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban az NSH-knak és egyéb nemzeti hatóságoknak képeseknek kell lenniük az említett adminisztratív adatoknak a statisztikákkal történő integrálására is, amennyiben ilyen adatokra szükség van az európai agrárstatisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

(28)

A tagállamoknak vagy a felelős nemzeti hatóságoknak, amennyire lehetséges, törekedniük kell az adatgyűjtési módok korszerűsítésére. Elő kell mozdítani a digitális megoldásokat, valamint az olyan, szárazföld-monitoringot szolgáló eszközöket, mint az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz) és a távérzékelők. A mezőgazdasági adatokat egyre inkább digitális gazdálkodási gyakorlatok révén állítják elő, ahol továbbra is a mezőgazdasági termelő a fő adatforrás.

(29)

Az adatszolgáltatókra, az NSH-kra és egyéb nemzeti hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése és a rugalmasság biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni a statisztikai felmérések, a közigazgatási nyilvántartások és bármely egyéb források, módszerek vagy innovatív megközelítések alkalmazását, köztük olyan tudományosan megalapozott és jól dokumentált módszerekét is, mint például az imputálás, a becslés és a modellezés. Mindenkor biztosítani kell az említett forrásokon alapuló statisztikák minőségét, így különösen azok pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát.

(30)

A 223/2009/EK rendelet rendelkezik az adatoknak a tagállamoktól a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításáról és az ilyen adatok felhasználásáról, beleértve a bizalmas adatok továbbítását és védelmét is. Az e rendelettel összhangban meghozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok továbbítására és felhasználására – a 223/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkével összhangban – kizárólag statisztikai célból kerüljön sor.

(31)

A 223/2009/EK rendelet referenciakeretről rendelkezik az európai statisztikákhoz, és előírja, hogy a tagállamoknak meg kell felelniük az említett rendeletben meghatározott statisztikai elveknek és minőségértékelési szempontoknak. A minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák minőségének értékelése, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság a minőségjelentések ESR-standardjaként jóváhagyta az egységes integrált metaadat-struktúrát, ezáltal egységes standardokkal és harmonizált módszerekkel segítve az említett rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében megállapított statisztikai minőségi követelmények teljesítését. Az említett ESR-standardnak hozzá kell járulnia az e rendelet szerinti minőségbiztosítás és jelentéstétel harmonizációjához.

(32)

A 223/2009/EK rendelettel összhangban a tagállamok által e rendelet alapján gyűjtött adatokat és továbbított minőségjelentéseket a Bizottságnak (Eurostat) kell közzétennie.

(33)

E rendelet célkitűzéseivel összhangban, és amennyiben új adatszolgáltatási követelményekre vagy az e rendelet hatálya alá tartozó adatállományok javítására van szükség, a Bizottságnak szükség esetén megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok kezdeményezésével értékelnie kell azok megvalósíthatóságát.

(34)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően 2016-ban hatásvizsgálatot végeztek a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégiáról annak érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott statisztikai program a célkitűzések elérése terén a hatékonyság iránti igényre összpontosítson, és a költségvetési korlátok figyelembevétele érdekében.

(35)

mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unión belüli mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási európai statisztikák rendszeres előállítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert összehangolt megközelítésre van szükség, az Unió szintjén azonban a következetesség és az összehasonlíthatóság révén ez a cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

A főként a mezőgazdaság területén jelentkező új fejlemények, a felülvizsgált jogszabályok és a változó szakpolitikai prioritások nyomán felmerülő adatigények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt részletes témák módosítására, az adattovábbítási gyakoriságok, a referencia-időszakok és a részletes témák dimenziói alkalmazhatóságának módosítására, valamint a tagállamok által az e rendeletben megállapított eseti adatok gyűjtéséhez eseti alapon szolgáltatandó információk meghatározására vonatkozóan. A Bizottságnak az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint az adatszolgáltatókra és tagállamokra háruló költségek és adminisztratív terhek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (16) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(37)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők céljából: a lefedettségi követelmények, a mellékletben felsorolt témákhoz és részletes témákhoz kapcsolódó adatállományok és a szolgáltatandó adatok technikai elemeinek pontosítása, az eseti adatok gyűjtése során alkalmazott változók és egyéb gyakorlati eljárások listáinak és leírásainak meghatározása, az adatállományok minden egyes továbbítási gyakoriságának további pontosítása, az adatok továbbítására vonatkozó határidők és az érintett továbbítási gyakoriságok, azon változók és releváns küszöbértékek meghatározása, amelyek alapján a tagállamok mentesülhetnek az egyes adatok megküldése alól, a referencia-időszakok további pontosítása, a minőségjelentésekre vonatkozó gyakorlati intézkedések és azok tartalmának meghatározása, a növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználásának részletes témáját érintő adatokra vonatkozó átmeneti szabályozás tekintetében a lefedettségi követelmények pontosítása és a tagállamok számára eltérések engedélyezése. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak az említett hatáskörök gyakorlása során figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint az adatszolgáltatókra és a tagállamokra háruló költségek és adminisztratív terhek.

(38)

Amennyiben e rendelet végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállam számára. Ilyen jelentős kiigazítások különösen abból adódhatnak, hogy az adatgyűjtési rendszereket az új adatszolgáltatási követelmények – többek között az adminisztratív forrásokhoz és egyéb releváns forrásokhoz való hozzáférés – figyelembevételével ki kell igazítani.

(39)

E rendelet végrehajtásának támogatása érdekében finanszírozásra van szükség mind a tagállamok, mind az Unió részéről. Ezért vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról kell rendelkezni.

(40)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben a közigazgatási és pénzügyi szankciókat.

(41)

Ezt a rendeletet a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18), valamint az 1367/2006/EK (19) és az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) sérelme nélkül, és a 223/2009/EK rendelettel összhangban a statisztikai adatok bizalmas kezelésének megfelelve kell alkalmazni.

(42)

Az EUMSZ 338. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai agrárstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a hatóságok közötti, az ESR keretében történő együttműködést és koordinációt. Adatokat az e rendeletben említetteken kívüli egyéb uniós szervek és más szervezetek is gyűjtenek. A szinergiákban rejlő előnyök kiaknázása érdekében ezért meg kell erősíteni az ilyen szervek és szervezetek és az ESR-ben részt vevők közötti együttműködést.

(43)

Az ESR-bizottsággal konzultációra került sor,