(1)

Az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 10. cikke kivételt biztosít az (EU) 2015/2366 irányelv 97. cikkében meghatározott azon követelmény alól, hogy szigorú ügyfél-hitelesítést kell alkalmazni, ha a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő érzékeny fizetési adatok közzététele nélkül fér hozzá a fizetési számla egyenlegéhez és legutóbbi műveleteihez. Ebben az esetben a pénzforgalmi szolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy ne alkalmazzanak szigorú ügyfél-hitelesítést a számlainformációkhoz való hozzáférés tekintetében, feltéve, hogy a számlainformációkhoz való első hozzáféréskor és azt követően legalább 90 naponként szigorú ügyfél-hitelesítést alkalmaznak.

(2)

E kivétel alkalmazása nagyon eltérő gyakorlatokhoz vezetett az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásában: egyes számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók 90 naponta, mások rövidebb időközönként kérnek erős ügyfél-hitelesítést, megint mások pedig nem alkalmazzák a kivételt, és minden egyes számlahozzáférés esetében erős ügyfél-hitelesítést kérnek. Ezek az eltérések nemkívánatos nehézségeket eredményeztek a számlainformációkat összesítő szolgáltatások használata során az ügyfelek számára, és hátrányosan érintik a számlainformációkat összesítő szolgáltatók által kínált szolgáltatásokat.

(3)

Az (EU) 2015/2366 irányelvnek a biztonság fokozására, az innováció elősegítésére és a belső piaci verseny fokozására irányuló célkitűzései közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében részletesebben kell szabályozni az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében meghatározott kivétel alkalmazását azokban az esetekben, amikor az ügyfelek a számlainformációkhoz számlainformációkat összesítő szolgáltatón keresztül férnek hozzá. Ennek megfelelően ilyen esetekben nem indokolt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók szabadon eldönthessék, hogy alkalmazzák-e az erős ügyfél-hitelesítést, és indokolt a kivétel alkalmazását kötelezővé tenni olyan feltételek mellett, amelyek biztosítani hivatottak a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők adatainak biztonságát és védelmét.

(4)

A kivételt indokolt a fizetési számla egyenlegéhez és a legutóbbi műveletekhez való, érzékeny fizetési adatok közzétételével nem járó hozzáférésre korlátozni. A kivételt csak akkor indokolt alkalmazni, ha a pénzforgalmi szolgáltatók erős ügyfél-hitelesítést alkalmaztak a számlainformációkat összesítő adott szolgáltatón keresztül történő első hozzáféréskor, és azt rendszeres időközönként megújítják.

(5)

A pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők adatainak biztonsága és védelme érdekében a pénzforgalmi szolgáltatók számára indokolt lehetővé tenni, hogy bármikor szigorú ügyfél-hitelesítést alkalmazzanak, ha ezt nem engedélyezett vagy csalárd módon történő hozzáféréssel összefüggő, objektíven indokolható és kellően bizonyított okok megalapozzák. Ez akkor fordulhat elő, ha a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató műveletfigyelő mechanizmusai révén a jogosulatlan vagy csalárd hozzáférés fokozott kockázatát tárja fel. A kivétel következetes alkalmazásának biztosítása érdekében indokolt, hogy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók dokumentálják és az illetékes nemzeti hatóság kérésére megfelelően indokolják az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazásának okait.

(6)

Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője közvetlenül fér hozzá a számlainformációkhoz, továbbra is indokolt lehetővé tenni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy eldöntsék, erős ügyfél-hitelesítést alkalmaznak-e. Ilyen esetekben ugyanis – a számlainformációkat összesítő szolgáltatón keresztül történő hozzáférés esetével ellentétben – nem merült fel olyan konkrét probléma, amely szükségessé tenné az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében előírt kivétel módosítását.

(7)

Az összes pénzforgalmi szolgáltató közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint az (EU) 2015/2366 irányelvnek a felhasználóbarát és innovatív szolgáltatások fejlesztésének lehetővé tételére irányuló célkitűzéseivel összhangban megalapozott ugyanazt a 180 napos időtartamot meghatározni az erős ügyfél-hitelesítés megújítása tekintetében mind a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál való közvetlen hozzáférés, mind a számlainformációkat összesítő szolgáltatón keresztül történő hozzáférés esetében. Az erős ügyfél-hitelesítés jelenlegi gyakorisággal történő megújítása nemkívánatos nehézségeket okozhat az ügyfelek szempontjából, és megakadályozhatja a számlainformációkat összesítő szolgáltatókat abban, hogy szolgáltatásaikat kínálják, a felhasználókat pedig abban, hogy igénybe vegyék ezeket a szolgáltatásokat.

(8)

Azokat a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatókat, amelyek külön interfészt kínálnak, és amelyek az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (4) bekezdése szerinti tartalékmechanizmust vezettek be, nem indokolt arra kötelezni, hogy a közvetlen ügyfélinterfészeiken alkalmazzák az új kötelező kivételt a tartalékmechanizmus céljaira, feltéve, hogy ezek a szolgáltatók nem alkalmazzák az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében meghatározott kivételt a közvetlen ügyfélinterfészeiken. Aránytalan intézkedés lenne megkövetelni azoktól a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóktól, amelyek olyan külön interfészt kínálnak, ahol alkalmazniuk kell az új kötelező kivételt, hogy a tartalékmechanizmus céljaira a közvetlen ügyfélinterfészeiken is alkalmazzák a kivételt.

(9)

Annak érdekében, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak elegendő idejük legyen a rendszereik szükséges átalakítására, indokolt, hogy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók a pénzforgalmi szolgáltatók rendelkezésére bocsássák az interfészeik műszaki előírásaiban e rendeletnek való megfelelés érdekében eszközölt változtatásokat, mégpedig legalább két hónappal a változtatások végrehajtása előtt.

(10)

Az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(12)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport tanácsát.

(13)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. június 7-én formális észrevételeket tett.

(14)

Az e rendeletben meghatározott új követelményekre való zökkenőmentes áttérés érdekében lehetővé kell tenni, hogy azok a pénzforgalmi szolgáltatók, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt alkalmazták az (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében meghatározott kivételt, továbbra is alkalmazhassák ezt a kivételt az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazásának utolsó napjától számított 90 napig,