(1)

Az Oroszországi Föderáció, az Unió fő külső gázszállítója katonai agressziót indított az Energiaközösség egyik szerződő fele, Ukrajna ellen. Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió 2022 februárja óta bekövetkezett eszkalálódása a gázellátás jelentős csökkenéséhez vezetett, mivel az Oroszországi Föderáció szándékosan kísérletet tett a gázellátás politikai fegyverként való alkalmazására. Az Oroszországból Belaruszon keresztül történő vezetékes gázszállítás leállt, míg az Ukrajnán keresztül szállított gáz mennyisége folyamatosan csökken. Az Oroszországból érkező teljes gázáram jelenleg nem éri el a 2016–2021 közötti időszak átlagos gázáramának a 30 %-át. Az ellátás említett csökkenése példátlanul magas és ingadozó energiaárakhoz vezetett, ami hozzájárult az inflációhoz, és további gazdasági visszaesés kockázatát hordozza magában Európában.

(2)

Mindezek figyelembevételével a Bizottság a 2022. március 8-i„REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című közleménye mellett 2022. május 18-án bemutatta a REPowerEU tervetazzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig megszüntesse az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Az említett cél eléréséhez a REPowerEU terv energiamegtakarítással és az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket határoz meg, és a fosszilis tüzelőanyagok felváltása érdekében javasolja a tiszta energiára való gyorsított átállást a háztartásokban, az iparban és az energiatermelésben. A kínálati oldalra vonatkozó intézkedések magukban foglalhatják többek között a gázbeszerzések jobb koordinálását, valamint az európai gázpiaci szereplők általi közös beszerzések elősegítését a nemzetközi gázpiacon, továbbá minden arra irányuló erőfeszítést, hogy meg lehessen őrizni az olyan villamosenergia-termelési kapacitásokat, amelyek nem importált gázon alapulnak.

(3)

Az Unió további intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy növelje felkészültségi szintjét a gázellátási zavarok esetére. Az (EU) 2022/1032 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) azzal a céllal fogadták el, hogy a következő téli évszakokra biztosítva legyen a föld alatti tárolóhelyek feltöltöttsége.

(4)

Ezenkívül a Bizottság 2022 februárjában és 2022 májusában elvégezte az összes nemzeti vészhelyzeti terv részletes vizsgálatát, valamint mélyrehatóan megvizsgálta az ellátásbiztonsági helyzetet. A 2022 februárja óta az Unió által hozott intézkedéseket úgy alakították ki, hogy 2027-ig teljes mértékben ki lehessen vezetni az orosz gázt, és csökkenteni lehessen a további jelentős ellátási zavarokból eredő kockázatokat.

(5)

Az Oroszországból érkező gázellátás zavarainak közelmúltbeli eszkalálódása azonban előrevetíti a jelentős kockázatát annak, hogy Oroszország a közeljövőben hirtelen és egyoldalúan huzamosabb időre teljesen leállítja a gázszállítást. Az Uniónak ezért számolnia kell ezzel a kockázattal, és – a szolidaritás szellemében – fel kell készülnie annak lehetőségére, hogy Oroszország felől a gázellátás megszakad. Azonnali proaktív fellépésre van tehát szükség a további zavarkeltő intézkedések előrejelzéséhez és az Unió jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének megerősítéséhez. Az uniós szintű koordinált fellépés révén elkerülhetők a gázellátás esetleges megszakadásából eredő, a gazdaságot és a polgárokat érő súlyos károk.

(6)

Az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a gázellátás biztonságára vonatkozó jelenlegi jogi keret (2) nem kezeli megfelelően a nagyobb gázszolgáltatók 30 napot meghaladó ellátási zavarait. Az ilyen ellátási zavarokra vonatkozó jogi keret hiánya a tagállamok koordinálatlan fellépésének kockázatához vezet, ami veszélyezteti a szomszédos tagállamok ellátásbiztonságát, és további terheket róhat az uniós iparra és fogyasztókra.

(7)

Az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseiről szóló, 2022. április 7-i állásfoglalásában az Európai Parlament egy olyan terv kidolgozására szólított fel, amely rövid távon biztosítja az Unió energiaellátásának biztonságát. 2022. május 31-i és június 23-i ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen javaslatokat az esetleges jelentős ellátási zavarokra való felkészültség javítására a megfizethető árú energiaellátás biztosítása érdekében. Az Európai Tanács említett kérésére a Bizottság az Unió nemzetközi partnereivel együtt tárja fel az emelkedő energiaárak megfékezésének módjait, ideértve adott esetben az ideiglenes behozatali árplafonok bevezetésének a megvalósíthatóságát is. Az említett kérés mellett a Bizottság folytatja továbbá az európai villamosenergia-piac működésének – ezen belül a gázárak által e tekintetben gyakorolt hatásnak – az optimalizálására irányuló munkát annak érdekében, hogy a villamosenergia-piac felkészültebb legyen arra, hogy ellenálljon a kirívó mértékű jövőbeli áringadozásoknak, megfizethető villamos energiát biztosítson, és teljes mértékben illeszkedjen egy dekarbonizált energiarendszerbe, az egységes piac integritásának megőrzése, a zöld átállásra irányuló ösztönzők fenntartása, az ellátásbiztonság megőrzése és az aránytalan költségvetési költségek elkerülése mellett.

(8)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslata alapján és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozatot hozzon a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve mindenekelőtt az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel. Ilyen helyzetnek minősül annak kockázata, hogy az orosz gázszállítás 2022 év végéig teljesen leáll.

(9)

Tekintettel az Unió gázellátása megszakadásának közvetlen kockázatára, a tagállamoknak most kell intézkedéseket hozniuk annak érdekében, hogy a 2022-2023-as téli idény előtt csökkentsék nemzeti gázkeresletüket. Ez az önkéntes keresletcsökkentés különösen a tárolási kapacitások feltöltéséhez járulna hozzá, amelyek így a 2022-2023-as téli évszak végén nem fognak kimerülni, lehetővé téve a tagállamok részére a 2023 februári és márciusi esetleges hideg időszakok kezelését, valamint megkönnyítve a tároló kapacitások feltöltését a 2023–2024-es téli évszakra az ellátásbiztonság megfelelő szintjének biztosítása érdekében. A gáz iránti kereslet csökkentése hozzájárul a megfelelő ellátás biztosításához és a gázárak leszorításához is, ami az uniós fogyasztók javát szolgálja. Ezért a kereslet csökkentése érdekében hozott uniós szintű intézkedések valamennyi tagállam javát szolgálnák azáltal, hogy mérsékelnék a gazdaságukra gyakorolt jelentősebb hatás kockázatát.

(10)

Az önkéntes keresletcsökkentés volumene figyelembe veszi azt a gázkeresleti volument, amellyel kapcsolatban fennáll a veszélye annak, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása esetén kiesik az ellátásból. Az csökkentés érdekében tett erőfeszítésnek – az egyes tagállamok elmúlt öt éves átlagfogyasztásához való viszonyítása alapján – az összes tagállam tekintetében azonosnak kell lennie.

(11)

Az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések önmagukban nem feltétlenül elegendőek az ellátás biztonságának és a piac működésének biztosításához. Ezért, a gázellátás szintjének folyamatos és várhatóan súlyos romlásából eredő sajátos kihívások gyors kezelése és a tagállamok viszonylatában történő torzulások elkerülése érdekében egy új eszközt kell létrehozni, amely lehetővé teszi valamennyi tagállam kötelezését a gázkereslet csökkentésére. Ennek kellő időben, még 2022 ősze előtt működőképessé kell válnia. Egy ilyen eszköz keretében a Tanács – a Bizottság javaslata alapján – végrehajtási határozat útján uniós riasztást hirdethet ki. A végrehajtási hatáskör Tanácsra ruházása megfelelően figyelembe veszi azon döntés politikai jellegét, amely az egész Unióra kiterjedő kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget keletkeztet, és annak a tagállamokra gyakorolt horizontális hatásait. Egy ilyen javaslat benyújtása előtt az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint a Bizottságnak konzultálnia kell az érintett kockázati csoportokkal (a továbbiakban: a kockázati csoportok) és az említett rendelet alapján létrehozott gázkoordinációs csoporttal (GCG). Uniós riasztást kizárólag abban az esetben kell kiadni, ha az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések elégtelennek bizonyulnak a súlyos ellátási hiány kockázatának kezelésére. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy öt vagy több, hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság, amely az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti nemzeti riasztást hirdetett ki, felkérje a Bizottságot arra, hogy uniós riasztás kihirdetésére irányuló javaslatot nyújtson be a Tanácsnak.

(12)

Az uniós riasztásnak olyan Unió-specifikus válságszintként kell szolgálnia, amelynek az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti válságszintektől függetlenül kötelező keresletcsökkentést kell kiváltania. Az uniós riasztás kihirdetését követően a tagállamoknak előre meghatározott időn belül csökkenteniük kell a gázfogyasztásukat. A kötelező keresletcsökkentés volumene figyelembe veszi azt a gázkeresleti volument, amellyel kapcsolatban fennáll a veszélye annak, hogy az Unióba irányuló orosz gázszállítás teljes leállása esetén kiesik az ellátásból, és teljes mértékben figyelembe kell vennie a már elért bármely keresletcsökkenést. A kötelező keresletcsökkentési kötelezettség volumenének meghatározásakor figyelembe kell venni a tárolóknak az (EU) 2017/1938 rendelet 6. cikke d) pontjának (1) és (2) bekezdése szerint bejelentett feltöltési szintjét, a földgázforrások diverzifikálásával kapcsolatos fejleményeket, ideértve a cseppfolyósított földgáz (LNG)ellátást is, valamint a tüzelőanyagok Unión belüli helyettesíthetőségével kapcsolatos fejleményeket.

(13)

A tagállamok által az uniós riasztás kihirdetése előtt elért keresletcsökkentések tükröződnek majd a kötelező keresletcsökkentés volumenében.

(14)

Tekintettel a belső piac jelentős torzulásaira, amelyek akkor következhetnek be, ha a tagállamok koordinálatlan módon reagálnak az esetleges vagy tényleges további orosz gáz ellátási zavarokra, alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállam a szolidaritás szellemében csökkentse gázkeresletét. Ezért valamennyi tagállamnak el kell érnie az önkéntes és kötelező keresletcsökkentési célokat. Miközben egyes tagállamok jobban ki lehetnek téve az orosz gázszállítási zavarok hatásainak, ezek a hatások valamennyi tagállamot hátrányosan érinthetnek és valamennyi tagállam hozzájárulhat az ilyen zavarok okozta gazdasági károk korlátozásához, akár azáltal, hogy további gázmennyiségeket szabadít fel a csővezetékes gázból vagy az LNG-szállítmányokból, hogy azokat a jelentős gázhiánnyal küzdő tagállamok felhasználhassák, akár azon pozitív hatás révén, amelyet a keresletcsökkenés a gázárakra valószínűleg gyakorolna, vagy akár annak elkerülésével, hogy a piac a koordinálatlan és egymásnak ellentmondó keresletcsökkentő intézkedések miatt torzuljon. Ebben a rendeletben tehát tükröződik az energiapolitikai szolidaritás elve, amelyet a Bíróság a közelmúltban az uniós jog alapelveként megerősített (3).

(15)

Bizonyos tagállamok azonban sajátos földrajzi vagy fizikai adottságaik miatt – például azért, mert nincsenek szinkronizálva az európai villamosenergia-rendszerrel, vagy nem állnak közvetlen összeköttetésben más tagállamok összekapcsolt gázrendszerével, – nem tudnak jelentős mennyiségű csővezetékes gázt felszabadítani más tagállamok javára. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy egy vagy több okra hivatkozva korlátozhassák a kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget. Az érintett tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy mindent megtesznek az összeköttetési hiányosságok mielőbbi megszüntetése érdekében.

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (4) keretet hoz létre a tagállamok és az érintett érdekelt felek számára, hogy egy regionális környezetben együtt dolgozzanak a jobban összekapcsolt energiahálózatok kifejlesztésén különösen azzal a céllal, hogy elősegítsék az európai energiapiacoktól jelenleg elszigetelt régiók bekapcsolását, a meglévő határokon átnyúló hálózati összekapcsolódások erősítését és a határokon átnyúló új hálózati összekapcsolódások előmozdítását. A határokon átnyúló hálózati összekapcsolódások jelentősen hozzájárulnak az ellátás biztonságához. Az Oroszországból érkező gázellátás jelenlegi zavaraira tekintettel e határokon átnyúló hálózati összekapcsolódások kulcsszerepet játszanak a belső energiapiac működésének biztosításában és – a szolidaritás jegyében – a gáz más tagállamokba történő elosztásában. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak folytatniuk kell a hálózataik jobb integrációjára tett erőfeszítéseiket, többek között azáltal, hogy értékelik a határokon átnyúló új hálózati összekapcsolódások kapacitásának az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/869 rendelete (5) célkitűzéseivel összhangban történő potenciális növelését.

(17)

Az (EU) 2022/1032 rendelet gáztárolással kapcsolatos célkitűzéseinek a megvalósítására tett tagállami erőfeszítések elősegítése érdekében, a tagállamok által tárolásra felhasznált gáznak a 2022. augusztus 1-jei köztes célértéket meghaladó volumenét is figyelembe kell venni a kötelező keresletcsökkentésük volumenénekmeghatározásához.

(18)

Ezenfelül, annak megfelelő figyelembevétele érdekében, hogy a tagállamok kritikus fontosságú iparágai erősen gázfüggőek, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a kötelező keresletcsökkentésük volumenének meghatározása során kizárják az említett iparágak gázfogyasztását. A Bizottság általi nyomon követés révén biztosítani kell, hogy a nemzeti korlátozások ne járjanak a belső piac indokolatlan torzulásaival. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy korlátozzák a kötelező keresletcsökkentésük volumenét, amennyiben ez a korlátozás szükséges a más tagállamokba irányuló gázellátás maximalizálásához, és amennyiben igazolni tudják, hogy a más tagállamokkal fennálló rendszerösszekötő kereskedelmi exportkapacitásaikat vagy belföldi LNG-infrastruktúrájukat arra használják, hogy a gázt a lehető legnagyobb mértékben más tagállamokba irányítsák át. A Bizottságnak nyomon kell követnie, hogy az említett eltérések alkalmazásának feltételei teljesülnek-e.

(19)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az összeköttetésben lévő tagállamok sajátos keresleti viszonyaira tekintettel ideiglenesen korlátozzák a kötelező keresletcsökkentést, amennyiben az az energiaellátás biztonságának garantálásához szükséges, így például akkor, amikor egy tagállamnak az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett villamosenergia-válsággal kell szembenéznie. Figyelembe kell venni az (EU) 2017/1938 rendelet Ia. mellékletében meghatározott köztes célértéket meghaladó tárolási szintet és a tárolókapacitást is.

(20)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon megválaszthassák a keresletcsökkentés megvalósításához szükséges megfelelő intézkedéseket. A megfelelő keresletcsökkentő intézkedések meghatározása és a felhasználói csoportok előnyben részesítése során a tagállamoknak mérlegelniük kell venniük a Bizottság 2022. július 20-i„Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közleményében meghatározott intézkedések alkalmazását. A tagállamoknak különösen olyan gazdaságilag hatékony intézkedéseket kell mérlegelniük, mint az árverések vagy a pályázati rendszerek, amelyek révén gazdaságilag hatékony módon ösztönözhetik a fogyasztás csökkentését. A nemzeti szinten hozott intézkedések az érintett piaci szereplőknek nyújtott pénzügyi ösztönzőket vagy ellentételezéseket is magukban foglalhatnak.

(21)

A tagállamok által a keresletcsökkentés megvalósítása érdekében hozott valamennyi intézkedésnek összhangban kell lennie az uniós joggal és különösen az (EU) 2017/1938 rendelettel. Konkrétabban, az ilyen intézkedéseknek szükségesnek, egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac megfelelő működését, és nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió gázellátásának biztonságát. Ellátásbiztonsági válság esetén figyelembe kell venni a védett felhasználók érdekeit, többek közt a központi fűtési rendszerek gázellátása tekintetében.

(22)

A keresletcsökkentő intézkedések koordinált módon történő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak rendszeres együttműködést kell kialakítaniuk az egyes érintett kockázati csoportokon belül. A tagállamok szabadon megállapodhatnak az adott régió számára legalkalmasabb koordinációs intézkedésekről. A Bizottságnak és a GCG-nek képesnek kell lennie arra, hogy áttekintést kapjon a tagállamok által végrehajtott nemzeti intézkedésekről, és megossza az intézkedések kockázati csoportokon belüli koordinálásra vonatkozó bevált gyakorlatokat. A tagállamoknak más szerveket is igénybe kell venniük tevékenységük koordinálására.

(23)

Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti vészhelyzeti tervek tükrözzék az e rendeletben meghatározott önkéntes vagy kötelező keresletcsökkentési intézkedéseket, minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának meg kell tennie a szükséges lépéseket az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikkében meghatározottak alapján létrehozott nemzeti vészhelyzeti terv 2022. október 31-ig történő naprakésszé tétele érdekében. Tekintettel a naprakésszé tétel rövid határidejére, az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikkének (6)–(11) bekezdése szerinti koordinációs eljárások nem alkalmazandók. Minden tagállamnak konzultálnia kell azonban a többi tagállammal a nemzeti vészhelyzeti tervének naprakésszé tételéről. A Bizottságnak össze kell hívnia a kockázati csoportokat és a GCG-t vagy más érintett szerveket, hogy megvitassák a keresletcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos lehetséges kérdéseket.

(24)

A rendszeres és hatékony nyomon követés és jelentéstétel elengedhetetlen a tagállamok által az önkéntes és kötelező keresletcsökkentési intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás értékeléséhez, valamint az említett intézkedések társadalmi-gazdasági hatásának és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásának méréséhez. Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága vagy az adott tagállam által kijelölt más szervezet köteles nyomon követni a területén megvalósuló keresletcsökkentést, valamint rendszeresen jelenteni az eredményeket a Bizottságnak. A GCG-nek segítenie kell a Bizottságot a keresletcsökkentési kötelezettségek teljesítésének nyomon követésében.

(25)

Az Unió egészét érő jelentős gazdasági károk megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy az Uniós riasztás kihirdetését követően minden tagállam csökkentse keresletét. Az említett csökkentés biztosítja, hogy – még télen is - mindenki számára elegendő gáz álljon rendelkezésre. A kereslet Unió-szerte történő csökkentése a szolidaritás Szerződésben rögzített elvének kifejeződése. Ezért indokolt, hogy a Bizottság szigorúan felügyelje, hogy a kötelező keresletcsökkentést a tagállamok végrehajtják-e. Abban az esetben, ha a Bizottság annak kockázatát állapítja meg, hogy egy tagállam esetleg nem képes teljesíteni a kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget, a Bizottságnak lehetősége kell legyen arra, hogy felszólítsa a tagállamot egy olyan terv benyújtására, amely meghatározza a kötelező keresletcsökkentés hatékony teljesítéséhez szükséges stratégiát és intézkedéseket. Az adott tagállamnak kellőképpen figyelembe kell vennie az adott tervvel kapcsolatos bizottsági észrevételeket és javaslatokat.

(26)

Mivel a szolidaritás elve minden tagállamnak jogot biztosít arra, hogy bizonyos körülmények között a szomszédos tagállamok által támogatásban részesüljenek, azoknak a tagállamoknak, amelyek ilyen támogatást kérhetnek, szintén a szolidaritás szellemében kell eljárniuk, amikor hazai gázkeresletük csökkentéséről van szó. Ezért mielőtt egy tagállam az (EU) 2017/1938 rendelet 13. cikke szerinti szolidaritási intézkedést kérelmezi, végre kell hajtania az összes megfelelő gázkereslet-csökkentési intézkedést. A Bizottságnak lehetősége kell legyen arra, hogy felszólítsa a szolidaritási intézkedést kérő tagállamot, hogy nyújtson be a kereslet esetleges további csökkentését célzó intézkedéseket tartalmazó tervet. Az adott tagállamnak kellőképpen figyelembe kell vennie a Bizottság véleményét..

(27)

A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot e rendelet végrehajtásáról.

(28)

Tekintettel arra, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió közvetlenül veszélyezteti a földgázellátás biztonságát, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie.

(29)

Figyelemmel az e rendeletben foglalt intézkedések rendkívüli jellegére, ezt a rendeletet a hatálybalépését követően egy évig kell alkalmazni. 2023. május 1-iga Bizottságnak jelentést kell tennie a Tanácsnak a rendelet működéséről, és adott esetben javasolhatja a rendelet alkalmazásának meghosszabbítását.

(30)

Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,