AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/504 RENDELETE

(2022. március 25.)

az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról szóló (EU) 2016/445 rendelet módosításáról (EKB/2016/4) (EKB/2022/14)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, 6. cikkére és 9. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 400. cikke (2) bekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésére, 420. cikke (2) bekezdésére, 428p. cikke (10) bekezdésére, 428q. cikke (2) bekezdésére, 428aq. cikke (10) bekezdésére, 428ar. cikke (2) bekezdésére, 467. cikke (3) bekezdésére, 468. cikke (3) bekezdésére és 471. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (3), és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (2) bekezdésére, valamint 24. cikkének (4) és (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/445 európai központi banki rendelet (EKB/2016/4) (4) elfogadása óta elfogadott jogszabályok bizonyos új választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket vezettek be az uniós jogba, valamint módosítottak vagy töröltek egyes olyan választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket, amelyeket az Európai Központi Bank (EKB) az (EU) 2016/445 rendeletben (EKB/2016/4) gyakorolt. Ezért az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) ebből következő módosítására van szükség e változások figyelembevétele érdekében.

(2)

Ezenkívül az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) 9. cikkének (3) bekezdése értelmében a csoporton belüli kitettségek mentesülnek a vonatkozó nagykockázat-vállalási korlátok alól, feltéve, hogy a hitelintézetek megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) elfogadása óta fokozódtak az EKB-nak a hitelintézetek harmadik országokban letelepedett szervezeteket érintő könyvelési gyakorlataival kapcsolatos prudenciális aggályai. Ezért az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) 9. cikke (3) bekezdésének hatályát az Unióban letelepedett szervezetekkel szembeni csoporton belüli kitettségekre kell korlátozni.

(3)

Az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) 9. cikke (3) és (4) bekezdését módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy a jelenleg elérhető teljes mentesség mellett a vonatkozó kritériumoknak – az érintett kitettségek értékére vonatkozó mennyiségi korlát tiszteletben tartása révén – megfelelő hitelintézetek részleges mentességet vehessenek igénybe.

(4)

A kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos mérlegen kívüli termékek vonatkozásában az EKB szükségesnek ítéli a kiáramlási arány (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 23. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában történő meghatározását érintő nagyobb rugalmasság bevezetését. Ezért az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) 11. cikkében szereplő egységes 5 %-os kiáramlási arány megállapítását el kell hagyni. Ehelyett az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének hatálya alá tartozó más termékekhez és szolgáltatásokhoz hasonlóan az EKB-nak a kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos mérlegen kívüli termékekre vonatkozó kiáramlási arányokat az érintett hitelintézet által alkalmazott kiáramlási arányok elfogadása vagy magasabb, de legfeljebb 5 %-ot kitevő kiáramlási arány megállapítása révén kell meghatároznia.

(5)

A prudenciális követelmények hitelintézetekre történő következetes alkalmazására irányuló célkitűzés elősegítése érdekében a valamely tagállam vagy harmadik ország jelentős tőzsdeindexének az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja alkalmazásában történő azonosítására vonatkozó általános politikát kell kialakítani.

(6)

Az 575/2013/EU rendelet hatodik részének IV. címében szereplő nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) követelmény bevezetésével az illetékes hatóságok az NSFR-követelményhez kapcsolódó számos új választási lehetőség és mérlegelési jogkör gyakorlására kaptak felhatalmazást. Az (EU) 2016/445 rendeletet (EKB/2016/4) ezért ennek megfelelően aktualizálni kell.

(7)

A hitelintézetek közötti egyenlő bánásmód elvének elősegítése érdekében az NSFR-követelmény 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 5. fejezetében leírt, kis méretű és nem összetett intézmények általi alkalmazásához kapcsolódó választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket ugyanúgy kell gyakorolni, mint az NSFR-követelmény más hitelintézetek általi, az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 1–4. fejezetében foglaltak szerinti alkalmazásához kapcsolódó megfelelő választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket.

(8)

Bizonyos tényezők akadályozták az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) 13. cikkében szereplő mérlegelési jogkör gyakorlati alkalmazását, amely szerint az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy az Európai Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyása mellett a betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétekre 3 %-os kiáramlási arányt alkalmazzanak. További bizonyítékokra és elemzésre van szükség annak alátámasztására, hogy az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (5) bekezdésében említett, betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétek kiáramlási aránya az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett forgatókönyveknek megfelelő stresszidőszakban 3 % alatt maradna. Az ilyen bizonyítékok és elemzés hiányában a 3 %-os kiáramlási arány alkalmazását engedélyező általános politikát az (EU) 2016/445 rendeletből (EKB/2016/4) el kell hagyni.

(9)	Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt eljárással összhangban az EKB nyilvános konzultációt folytatott a jelen rendeletről.

(10)	Az EKB Felügyeleti Testületének a jelen rendelet elfogadására vonatkozó javaslat jóváhagyásáról szóló határozata az 1024/2013/EU rendelet 26. cikke (7) bekezdésének megfelelően került elfogadásra.

(11)	Ezért az (EU) 2016/445 rendeletet (EKB/2016/4) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikket el kell hagyni.

A 9. cikk (3)–(5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt, a hitelintézetek által az ott említett vállalkozásokkal szemben vállalt kitettségek mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, amennyiben e vállalkozások az Unióban letelepedettek, valamint feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított és e rendelet I. mellékletében tovább részletezett feltételek, és amennyiben e vállalkozásokra az 575/2013/EU rendeletnek, a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (*1) vagy harmadik országban hatályos egyenértékű normáknak megfelelő, e rendelet I. mellékletében tovább részletezett, ugyanolyan összevont alapú felügyelet vonatkozik.

(4) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kitettségek mentesülnek ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított és e rendelet II. mellékletében tovább részletezett feltételek.

(5) Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének e)–l) pontjában felsorolt kitettségek teljes egészében, illetve a 400. cikk (2) bekezdésének i) pontja esetében a megengedett maximális összeg erejéig mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).”"

3.	A IV. fejezet a „Likviditás” címet követően a következő címmel egészül ki: „I. szakasz Likviditásfedezeti követelmény”.

4.	A 10. és a 11. cikket el kell hagyni.

A szöveg a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja: Valamely tagállam vagy harmadik ország jelentős tőzsdeindexeinek azonosítása

A következő indexek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontja alapján 2B. szintű eszköznek minősíthető részvények körének meghatározása céljára jelentős tőzsdeindexeknek minősülnek:

a)	az (EU) 2016/1646 bizottsági végrehajtási rendelet (*2) I mellékletében felsorolt indexek;

b)	valamely tagállam vagy harmadik ország a) pont alá nem tartozó bármely jelentős tőzsdeindexe, amelyet e pont alkalmazása céljából ekként elismer az adott tagállam illetékes hatósága vagy adott harmadik ország állami hatósága;

c)	az érintett joghatóság vezető vállalataiból összeállított, az a) vagy a b) pont alá nem tartozó bármely jelentős tőzsdeindex.

(*2) A Bizottság (EU) 2016/1646 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 13.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a fő indexekkel és az elismert tőzsdékkel kapcsolatos végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 245., 2016.9.14., 5. o.).”"

A IV. fejezet a 12. cikket követően a következő II szakasszal egészül ki:

„II. szakasz

Nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR)

12a. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428p. cikkének (10) bekezdése: A mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó előírt stabil forrásellátottsági tényezők

Amennyiben az EKB az 575/2013/EU rendelet 428p. cikke (10) bekezdésének hatálya alá tartozó, mérlegen kívüli kitettségekre eltérő előírt stabil forrásellátottsági tényezőket nem határoz meg, az intézmények az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 4. fejezetében nem említett mérlegen kívüli kitettségekre olyan előírt stabil forrásellátottsági tényezőket alkalmaznak, amelyek megfelelnek a likviditásfedezeti követelmény keretében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkével összefüggésben a kapcsolódó termékekre és szolgáltatásokra alkalmazott kiáramlási arányoknak.

12b. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428q. cikkének (2) bekezdése: Az elkülönített eszközök megterhelési idejének meghatározása

Amennyiben a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően eszközöket különítettek el, és az intézmények ezen eszközöket nem képesek szabadon elidegeníteni, az intézmények ezen eszközöket olyan időtartamra tekintik megterheltnek, amely megfelel az intézmények azon ügyfeleik felé fennálló kötelezettségei időtartamának, amely ügyfelekre az említett elkülönítési követelmények vonatkoznak.

12c. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428aq. cikkének (10) bekezdése: A mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó előírt stabil forrásellátottsági tényezők

Azok az intézmények, amelyek részére az EKB engedélyezte az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 5. fejezetében említett, egyszerűsített nettó stabil forrásellátottsági követelmény alkalmazását, a 12a. cikkben rögzített megközelítést követik.

12d. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 428ar. cikkének (2) bekezdése: Az elkülönített eszközök megterhelési idejének meghatározása

Azok az intézmények, amelyek részére az EKB engedélyezte az 575/2013/EU rendelet hatodik része IV. címének 5. fejezetében említett nettó stabil forrásellátottsági ráta kiszámítását, a 12b. cikkben rögzített megközelítést követik.

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).”"

7.	A 13–16. cikket el kell hagyni.

8.	Az I. melléklet ezen rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. március 25-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3) HL L 11., 2015.1.17., 1. o.

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/445 rendelete (2016. március 14.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4) (HL L 78., 2016.3.24., 60. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).