2022.2.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/229 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. január 7.)

az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Burkina Fasónak, Dél-Szudánnak, a Fülöp-szigeteknek, Haitinek, Jordániának, a Kajmán-szigeteknek, Malinak, Marokkónak, valamint Szenegálnak a melléklet I. pontjában szereplő táblázatába való felvétele, illetve a Bahama-szigeteknek, Botswanának, Ghánának, Iraknak és Mauritiusnak e táblázatból való törlése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uniónak gondoskodnia kell pénzügyi rendszere és a belső piac integritásának és megfelelő működésének a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szembeni hatékony védelméről. Ezért az (EU) 2015/849 irányelv úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak azonosítania kell azokat az országokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.

(2)

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) azonosítja a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat. Az említett rendeletet megfelelő időpontokban felül kell vizsgálni annak alapján, hogy az említett, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok milyen előrelépést tettek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereiket jellemző stratégiai hiányosságok felszámolása terén. A Bizottságnak értékeléseiben figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetektől és standardalkotó intézményektől – például a Pénzügyi Akció Munkacsoporttól (a továbbiakban: FATF) – származó új információkat.

(3)

A nemzetközi pénzügyi rendszer magas szintű integrációjára, a piaci szereplők közötti szoros kapcsolatra, az Unióba irányuló, illetve az Unióból kiinduló határokon átnyúló ügyletek nagy volumenére és a piac nyitottságának szintjére tekintettel, a nemzetközi pénzügyi rendszert fenyegető, pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bármilyen kockázat egyúttal az Unió pénzügyi rendszerét is veszélyezteti.

(4)

A Bizottság – az (EU) 2015/849 irányelvben szereplő kritériumokkal és az irányelv 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban – figyelembe veszi a legfrissebb rendelkezésre álló információkat, különösen az FATF által a közelmúltban kiadott nyilvános nyilatkozatokat, a fokozott nyomonkövetési eljárás alatt álló joghatóságokról vezetett FATF-jegyzéket és a nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoport FATF-jelentéseit az egyes harmadik országok jelentette kockázatokról..

(5)

Burkina Faso 2021 februárjában magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel és a nyugat-afrikai pénzmosás elleni kormányközi akciócsoporttal (GIABA) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. Kölcsönös értékelési jelentésének 2019-es elkészítése óta Burkina Faso eredményeket ért el a kölcsönös értékelési jelentésben ajánlott, a technikai megfelelés és hatékonyság javítását célzó számos intézkedés tekintetében, többek között a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia 2020 decemberében történő elfogadásával. Burkina Faso folytatni fogja a cselekvési terv végrehajtására irányuló munkáját, ideértve az alábbiakat: (1) a nemzeti stratégiában szereplő intézkedések nyomon követésére szolgáló nyomonkövetési mechanizmusok elfogadása és végrehajtása; (2) törekvés a kölcsönös jogsegélyre és a nemzetközi együttműködés egyéb formáira az ország kockázati profiljával összhangban; (3) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó valamennyi felügyeleti hatóság erőforrás-kapacitásának megerősítése, valamint a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák kockázatalapú felügyeletének végrehajtása; (4) átfogó és naprakész alapvető információk és tényleges tulajdonlási információk fenntartása és az átláthatósági kötelezettségek megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszerének megerősítése; (5) a gyanús ügyletekről szóló bejelentésekkel kapcsolatos jelentéstétel fokozott diverzifikálása; (6) a pénzügyi információs egységek emberi erőforrásainak bővítése további munkaerő-felvétel révén, illetve képzések és költségvetés biztosításával; (7) képzések szervezése a bűnüldöző hatóságok, az ügyészek és más érintett hatóságok számára; (8) annak bizonyítása, hogy a hatóságok szakpolitikai célkitűzésként alkalmazzák az elkobzást; (9) a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző hatóságok és ügyészségek kapacitásának és támogatásának fokozása, a terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó nemzeti stratégiával összhangban; valamint (10) a terrorizmusfinanszírozás és a proliferációfinanszírozás elleni hatékony, célzott pénzügyi szankciórendszer végrehajtása, valamint a nonprofit szervezetek kockázatalapú nyomon követése és felügyelete. Ennek alapján Burkina Faso olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(6)

A Kajmán-szigetek 2021 februárjában magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel és a karibi pénzügyi akció munkacsoporttal (CFATF) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. A Kajmán-szigeteknek folytatnia kell a stratégiai hiányosságok kezelését célzó cselekvési tervének végrehajtására irányuló munkát, többek között az alábbiak révén: (1) megfelelő és hatékony szankciók kiszabása az olyan esetekben, amikor az érintett felek (beleértve a jogi személyeket is) nem nyújtanak be pontos, megfelelő és naprakész információkat a tényleges tulajdonlásról az említett követelményekkel összhangban; és (2) annak bizonyítása, hogy a Kajmán-szigetek a pénzmosás valamennyi típusával szemben büntetőeljárást folytat a joghatóság kockázati profiljával összhangban, és hogy az ilyen büntetőeljárások visszatartó erejű, hatékony és arányos szankciók alkalmazásához vezetnek. Ennek alapján a Kajmán-szigetek olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(7)

Haiti 2021 júniusában magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel és a karibi pénzügyi akció munkacsoporttal (CFATF) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. Haiti folytatni fogja a cselekvési terv végrehajtására irányuló munkáját, ideértve az alábbiakat: (1) a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelési folyamatának kidolgozása és a megállapítások terjesztése; (2) az érintett külföldi partnerekkel való információmegosztás megkönnyítése; (3) a jogi és szabályozási keret azon technikai hiányosságainak kezelése, amelyek akadályozzák a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni megelőző intézkedések végrehajtását, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem kockázatalapú felügyeletének végrehajtása minden olyan pénzügyi intézmény és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák esetében, amelyek magasabb pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek; (4) az alapvető információk és a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információk naprakészen tartásának és kellő időben történő hozzáférhetőségének biztosítása; (5) annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok jobban felhasználják a pénzügyi információszerzésből származó és az egyéb releváns információkat a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben; (6) a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelem technikai hiányosságainak kezelése, valamint annak bizonyítása, hogy a hatóságok Haiti kockázati profiljának megfelelő módon azonosítják, vizsgálják ki és vonják büntetőeljárás alá a pénzmosási ügyeket; (7) annak bizonyítása, hogy fokozódik a bűncselekményekből származó jövedelmek azonosítása, felkutatása és visszaszerzése; (8) a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelem technikai hiányosságainak kezelése és a célzott pénzügyi szankciók rendszere; (9) a terrorizmusfinanszírozással való visszaélésnek kitett nonprofit szervezetek megfelelő kockázatalapú nyomon követése anélkül, hogy ez megzavarná vagy akadályozná a nonprofit szervezetek jogszerű tevékenységeit. Ennek alapján Haiti olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(8)

Jordánia 2021 októberében magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel és a közel-keleti és észak-afrikai pénzügyi akció munkacsoporttal (MENAFATF) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. Kölcsönös értékelési jelentésének 2019. novemberi elfogadása óta Jordánia számos eredményt ért el a kölcsönös értékelési jelentésben ajánlott, rendszerének javítását célzó intézkedések tekintetében, ideértve nemzeti kockázatértékelése véglegesítését; Jordánia folytatni fogja FATF cselekvési terve végrehajtására irányuló munkáját az alábbiak révén: (1) a nonprofit szervezetekre, jogi személyekre és virtuális eszközökre vonatkozó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelések elkészítése és terjesztése; (2) a kockázatalapú felügyelet javítása és hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazása a meg nem felelés esetére; (3) képzési és tájékoztató programok szervezése a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák számára a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeikről, különös tekintettel a gyanús ügyletekről szóló jelentések nyilvántartására és benyújtására; (4) a jogi személyekre és a társulás jellegű jogi megállapodásokra vonatkozó átfogó és naprakész alapvető információk és tényleges tulajdonlási információk biztosítása; (5) a pénzmosással kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások lefolytatása, többek között párhuzamos pénzügyi nyomozások révén, alapbűncselekmények esetében a nemzeti kockázatértékelésben azonosított kockázattal összhangban; (6) a pénzmosási bűncselekmények elkövetéséhez használt vagy használni szándékozott eszközök elkobzására vonatkozó jogi kötelezettség létrehozása; (7) a célzott pénzügyi szankciók jogi és intézményi keretének kidolgozása és végrehajtása; és (8) a nonprofit szektor felügyeletére vonatkozó kockázatalapú megközelítés kidolgozása és végrehajtása a terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélések megelőzése érdekében. Ennek alapján Jordánia olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(9)

Mali 2021 októberében magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel és a nyugat-afrikai pénzmosás elleni kormányközi akciócsoporttal (GIABA) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. Kölcsönös értékelési jelentésének 2019. novemberi elfogadása óta Mali számos eredményt ért el a kölcsönös értékelési jelentésben ajánlott, rendszerének javítását célzó intézkedések tekintetében, ideértve nemzeti kockázatértékelésének elfogadását. Mali folytatni fogja FATF cselekvési terve végrehajtására irányuló munkáját az alábbiak révén: (1) a nemzeti kockázatértékelés eredményeinek eljuttatása valamennyi érdekelt félhez, ideértve a tájékoztató tevékenységek végzését a legnagyobb kockázatot jelentő ágazatokban; (2) kockázatalapú megközelítés kidolgozása és végrehajtásának megkezdése valamennyi pénzügyi intézmény és magasabb kockázatú megjelölt nem pénzügyi vállalkozás és szakma esetében, valamint hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók felmutatása a meg nem felelés esetére; (3) a jogi személyek valamennyi típusához kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok átfogó értékelésének elvégzése; (4) a pénzügyi információs egységek és a bűnüldöző hatóságok kapacitásának növelése, valamint együttműködésük fokozása a pénzügyi információk felhasználása terén; (5) annak biztosítása, hogy az érintett illetékes hatóságok részt vegyenek a pénzmosással kapcsolatos nyomozásban és büntetőeljárásban; (6) a terrorizmusfinanszírozási ügyek kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős érintett hatóságok kapacitásainak megerősítése; (7) a célzott pénzügyi szankciók végrehajtására vonatkozó jogi keret és eljárások kialakítása; és (8) a nonprofit szektor felügyeletére vonatkozó kockázatalapú megközelítés végrehajtása a terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélések megelőzése érdekében. Ennek alapján Mali olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(10)

Marokkó 2021 februárjában magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel és a közel-keleti és észak-afrikai pénzügyi akció munkacsoporttal (MENAFATF) csoporttal a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. Marokkó lépéseket tett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének javítása érdekében, többek között azáltal, hogy az operatív és stratégiai elemzésre vonatkozó alapvető megbízatásának teljesítése érdekében pénzügyi és emberi erőforrásokat bocsátott a pénzügyi információs egység rendelkezésére az elemzési képességek javítása érdekében. Marokkónak folytatnia kell a stratégiai hiányosságok kezelését célzó cselekvési tervének végrehajtására irányuló munkát, többek között az alábbiak révén: (1) a kockázatalapú felügyelet javítása és korrekciós intézkedések meghozatala, valamint hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazása meg nem felelés esetén; (2) annak biztosítása, hogy a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információk, beleértve a jogi személyekre és a külföldi társulás jellegű jogi megállapodásokra vonatkozó információkat is, megfelelőek, pontosak és ellenőrzöttek legyenek; (3) a gyanús ügyletekről szóló bejelentésekkel kapcsolatos jelentéstétel fokozott diverzifikálása; (4) valamennyi pénzmosási típus azonosításának, nyomozásának és büntetőeljárás alá vonásának prioritásként való kezelése, az ország kockázati profiljával összhangban; és (5) annak nyomon követése és hatékony felügyelete, hogy a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák eleget tesznek-e a célzott pénzügyi szankciókkal kapcsolatos kötelezettségeiknek. Ennek alapján Marokkó olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(11)

2021 júniusában a Fülöp-szigetek magas szintű politikai kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködik az FATF és az ázsiai/csendes-óceáni pénzmosás elleni csoporttal (APG) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszere hatékonyságának fokozása érdekében. Azóta a Fülöp-szigetek lépéseket tett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének javítása érdekében azáltal, hogy a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók tekintetében iránymutatást dolgozott ki és hajt végre a jegyzékből való törlésre és az eszközök befagyasztásának megszüntetésére vonatkozóan. A Fülöp-szigetek folytatni fogja a cselekvési terv végrehajtására irányuló munkáját, ideértve az alábbiakat: 1) annak bizonyítása, hogy a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák hatékony kockázatalapú felügyelete megtörtént; 2) annak igazolása, hogy a felügyeletek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kontrollmechanizmusokat alkalmaznak a kaszinókkal és a szerencsejátékokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésére; 3) a készpénz- és értékátutalási szolgáltatókra vonatkozó új regisztrációs követelmények végrehajtása, valamint szankciók alkalmazása a nyilvántartásba nem vett és az illegális átutalási szolgáltatókkal szemben; 4) a bűnüldöző hatóságok tényleges tulajdonlásra vonatkozó információkhoz való hozzáférésének javítása és egyszerűsítése, valamint lépések annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információk pontosak és naprakészek legyenek; 5) annak bizonyítása, hogy a pénzügyi információkat növekvő mértékben használják, és hogy a pénzmosással kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások gyakorisága a kockázatokkal párhuzamosan nő; (6) annak bizonyítása, hogy nőtt a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyek azonosításának, kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának száma; (7) annak bizonyítása, hogy a nonprofit ágazat (beleértve a nyilvántartásba nem vett nonprofit szervezeteket is) tekintetében megfelelő intézkedéseket hoznak a nonprofit szervezetek jogszerű tevékenységének megzavarása nélkül; valamint (8) a célzott pénzügyi szankciók keretének hatékonyabbá tétele mind a terrorizmusfinanszírozás, mind a proliferációfinanszírozás elleni küzdelemben. Ennek alapján a Fülöp-szigetek olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(12)

Szenegál 2021 februárjában magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel és a Groupe Intergouvernemental d’Action contre le Blanchiment d’Argent en Afrique de l’Ouest (GIABA) csoporttal a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. Szenegálnak folytatnia kell a stratégiai hiányosságok kezelését célzó cselekvési tervének végrehajtására irányuló munkát, többek között az alábbiak révén: (1) a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok (különös tekintettel a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák ágazatára) egységes értelmezésének biztosítása az érintett hatóságok körében, képzések és tájékoztatás révén; (2) törekvés a kölcsönös jogsegélyre és a nemzetközi együttműködés egyéb formáira az ország kockázati profiljával összhangban; (3) a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák megfelelő és hatékony felügyeletének biztosítása; (4) a jogi személyekre és a társulás jellegű jogi megállapodásokra vonatkozó átfogó tényleges tulajdonosi információk aktualizálása és fenntartása és az átláthatósági kötelezettségek megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszerének megerősítése; (5) a pénzügyi információs egység emberi erőforrásainak további növelése annak biztosítása érdekében, hogy hatékony operatív elemzési kapacitásokkal rendelkezzen; (6) annak bizonyítása, hogy Szenegál következetes erőfeszítéseket tesz a felderítési mechanizmusok megerősítésére, valamint a pénzmosással kapcsolatos alapbűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására irányuló képesség megerősítésére, az ország kockázati profiljával összhangban; (7) átfogó és szabványosított politikák és eljárások kialakítása a bűncselekményből származó jövedelmek és elkövetési eszközök azonosítására, felkutatására, lefoglalására és elkobzására, Szenegál kockázati profiljával összhangban; (8) hatóságok terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, valamint a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző hatóságok és ügyészségek kapacitásának és támogatásának fokozása a terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó 2019. évi nemzeti stratégiával összhangban; és (9) a terrorizmusfinanszírozás és a proliferáció finanszírozása elleni hatékony, célzott pénzügyi szankciórendszer végrehajtása, valamint a nonprofit szervezetek kockázatalapú nyomon követése és felügyelete. Ennek alapján Szenegál olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(13)

Dél-Szudán 2021 júniusában magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik az FATF-fel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében. Dél-Szudán folytatni fogja a cselekvési terv végrehajtására irányuló munkáját, ideértve az alábbiakat: 1) tagság iránti kérelem benyújtása a kelet- és dél-afrikai pénzmosás elleni csoporthoz (ESAAMLG) és a csoporttal való együttműködés, valamint kötelezettségvállalás az ESAAMLG vagy más értékelő szerv általi kölcsönös értékelésre; 2) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló 2012. évi törvény átfogó felülvizsgálata a nemzetközi partnerek támogatásával, beleértve a technikai segítségnyújtást is, az FATF standardjainak való megfelelés érdekében; 3) a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos nemzeti kockázatértékelések koordinálásáért felelős hatóság/hatóságok kijelölése; 4) az 1988. évi bécsi egyezmény, a 2000. évi palermói egyezmény és a terrorizmus finanszírozása elleni 1999. évi egyezmény részes felévé válása és végrehajtása; 5) az illetékes hatóságoknak megfelelően strukturáltnak kell lenniük, és képesnek kell lenniük a pénzügyi intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeletére vonatkozó kockázatalapú megközelítés alkalmazására; 6) átfogó jogi keret kidolgozása a jogi személyek tényleges tulajdonlására vonatkozó információk pontosságának gyűjtésére és ellenőrzésére; 7) a teljes mértékben működőképes és független pénzügyi információs egység működtetése; 8) a célzott pénzügyi szankciók végrehajtásához szükséges jogi és intézményi keret létrehozása és végrehajtása az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a terrorizmus és a proliferáció finanszírozásáról szóló határozataival összhangban; és 9) a terrorizmus finanszírozásával való visszaélés kockázatának kitett nonprofit szervezetek célzott kockázatalapú felügyeletének/ellenőrzésének megkezdése. Ennek alapján Dél-Szudán olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(14)

A legfrissebb vonatkozó információk alapján végrehajtott bizottsági elemzés megállapította, hogy Burkina Faso, Dél-Szudán, a Fülöp-szigetek, Haiti, Jordánia, a Kajmán-szigetek, Mali, Marokkó, és Szenegál – az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkében szereplő kritériumokkal összhangban – olyan harmadik országoknak minősülnek, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Megjegyzendő, hogy ezek az országok írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalásokat tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési terveket dolgoztak ki.

(15)

Döntő fontosságú, hogy a Bizottság állandó jelleggel nyomon kövesse a harmadik országokat, és értékelje a jogi és intézményi kereteiket érintő fejleményeket, az illetékes hatóságok hatásköreit és eljárásait, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereik hatékonyságát, hogy ennek alapján frissítse az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletét.

(16)

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy adott esetben technikai segítségnyújtást biztosítson az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében felsorolt országok számára, hogy segítse őket az azonosított stratégiai hiányosságok orvoslásában.

(17)

A Bizottság áttekintette az (EU) 2016/1675 rendeletben felsorolt azon országok stratégiai hiányosságainak kezelése terén elért eredményeket, amelyeket az FATF 2021 júniusában vagy októberében törölt a jegyzékből, vagy amelyeket a Bizottság felülvizsgált a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására szolgáló, az (EU) 2018/843 irányelvvel (3) módosított (EU) 2015/849 irányelv új követelményein alapuló felülvizsgált módszertanával összhangban. A Bizottság lezárta a Bahama-szigetek, Botswana, Ghána, Irak és Mauritius által elért eredmények áttekintését.

(18)

A Bizottság értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a Bahama-szigetek a Bizottság kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására szolgáló módszertanával összhangban orvosolta a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének a Bizottság által azonosított stratégiai hiányosságait. A Bahama-szigetek a közelmúltban számos intézkedést hozott a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének megerősítése érdekében, különös tekintettel a tényleges tulajdonlásra vonatkozó rendszerének átláthatósági szempontjaira. Ezek az intézkedések megfelelnek a Bizottság által meghatározott kiegészítő referenciaértékeknek. A Bizottság továbbra is együttműködik az FATF-fel és a CFATF-fel a Bahama-szigetek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszere alakulásának nyomon követése érdekében.

(19)

A Bizottság értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy Irak kellő előrehaladást ért el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének a Bizottság által a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására szolgáló módszertannal összhangban azonosított stratégiai hiányosságai kezelése terén. Irak a közelmúltban számos intézkedést hozott a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének megerősítése érdekében. Ezek az intézkedések választ adnak a Bizottság által az előzetes értékelésben azonosított aggályokra. A Bizottság továbbra is együttműködik az FATF-fel és a közel-keleti és észak-afrikai pénzügyi akció munkacsoporttal Irak pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszere alakulásának nyomon követése érdekében.

(20)

Az FATF üdvözölte a Botswana, Ghána és Mauritius által a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerük javítása terén tett jelentős előrelépést és megállapította, hogy az említett országok létrehozták az FATF által azonosított stratégiai hiányosságokat illetően a cselekvési tervükben tett kötelezettségvállalások teljesítését szolgáló jogi és szabályozási keretet. Ezért ezek az országok már nem tartoznak az FATF pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem folyamatban lévő globális szabálykövetés-ellenőrzési eljárása keretének részét képező nyomonkövetési eljárásába. Ezek az országok a továbbiakban is együttműködnek az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervekkel annak érdekében, hogy javítsák a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereiket.

(21)

Elemzésében a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy a Bahama-szigetek, Botswana, Ghána, Irak és Mauritius pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit már nem jellemzik stratégiai hiányosságok. A Bahama-szigetek, Botswana, Ghána, Irak és Mauritius megerősítette a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerük hatékonyságát, és orvosolta a kapcsolódó technikai hiányosságokat a cselekvési tervükben az FATF által azonosított stratégiai hiányosságokkal és a Bizottság által meghatározott kiegészítő referenciaértékekkel vagy előzetes aggályokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében.

(22)

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének „I. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki” pontja alatti táblázat a következő sorokkal egészül ki:

„Burkina Faso

Kajmán-szigetek

Haiti

Jordánia

Mali

Marokkó

Fülöp-szigetek

Szenegál

Dél-Szudán”

2. cikk

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének „I. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki” pontja alatti táblázatból el kell hagyni a következő sorokat:

„Bahama-szigetek

Botswana

Ghána

Irak

Mauritius”

3. cikk

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének „I. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki” pontja alatti táblázat helyébe a következő lép:

„Szám

Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország

1

Afganisztán

2

Barbados

3

Burkina Faso

4

Kambodzsa

5

Kajmán-szigetek

6

Haiti

7

Jamaica

8

Jordánia

9

Mali

10

Marokkó

11

Mianmar/Burma

12

Nicaragua

13

Pakisztán

14

Panama

15

Fülöp-szigetek

16

Szenegál

17

Dél-Szudán

18

Szíria

19

Trinidad és Tobago

20

Uganda

21

Vanuatu

22

Jemen

23

Zimbabwe”

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 7-én.

a Bizottság részéről

Mairead MCGUINNESS

a Bizottság tagja


(1)   HL L 141., 2015.6.5., 73. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).