A BIZOTTSÁG (EU) 2022/204 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. december 8.)

a közös halászati politika keretében létrehozott tanácsadó testületek működésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 45. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 43. cikke tanácsadó testületek létrehozásáról rendelkezik, amelyek a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő valamennyi érdekelt felet kiegyensúlyozott módon hivatottak képviselni, továbbá az a feladatuk, hogy hozzájáruljanak a közös halászati politika céljainak eléréséhez.

(2)	Az 1380/2013/EU rendelet 45. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság elfogadta a közös halászati politika keretében létrehozott tanácsadó testületek működésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (2).

(3)

A Bizottság elfogadta az (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/1575 felhatalmazáson alapuló rendeletet (3), amelynek célja az „ágazati szervezetek” fogalommeghatározásának pontosítása, a tanácsadó testületek tagjainak az 1380/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett két kategóriába való besorolására vonatkozó eljárás meghatározása, és mindkét kategória számára biztosítja azt a jogot, hogy önállóan döntsön a végrehajtó bizottságban való képviseletükről.

(4)	Az (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében konzultációra került sor a tanácsadó testületekkel és a tagállamokkal.

(5)

Az érdekek kiegyensúlyozottabb képviselete és az elnökök pártatlanságának javítása érdekében helyénvaló, hogy a tanácsadó testületek konszenzussal kinevezzenek egy elnököt és legalább egy alelnököt, akik az érdekelteknek az 1380/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett különböző kategóriáihoz tartoznak. A munkacsoportok elnöki tisztjét lehetőség szerint az érdekelt felek két kategóriája képviselőinek kell ellátniuk. A tanácsadó testületeket fel kell hatalmazni arra, hogy a tanácsadó testületeken kívül egy elnököt és alelnököt nevezzenek ki.

(6)	A tanácsadó testületek zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében tovább kell pontosítani azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tanácsadó testületek tagjai az érdekelt felek 1380/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett két kategóriájába sorolhatók.

(7)

Az (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint az ágazati szervezetek a halászati ágazatot képviselő szervezetek, és adott esetben az akvakultúra-ágazat szereplői, valamint a feldolgozó és forgalmazó ágazat képviselői. Az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkének (30) bekezdése szerint a „piaci szereplő” vagy „üzemeltető” olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bármilyen, a halászati és akvakultúra-termékek előállító, feldolgozó-, forgalmazó-, elosztó- és kiskereskedelmi láncának valamely szakaszával kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozást működtet vagy ilyen vállalkozással rendelkezik. A tanácsadó testületek tagjainak besorolására vonatkozó kritériumoknak ezért lehetővé kell tenniük a fent említett ágazatokat képviselő szervezetek „ágazati szervezetek” kategóriájába történő besorolását. Ezenkívül a fent említett ágazatok beszállítóit, például a halászhálógyártókat vagy jégkereskedőket is „ágazati szervezeteknek” kell minősíteni.

(8)

Egy szervezet akkor tekinthető az ágazat képviselőjének, ha tagjainak legalább 50 %-a az ágazat képviselője, vagy közvetlen vagy közvetett gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik az ágazatban, ha az ágazat munkavállalóit képviseli, vagy ha finanszírozásának legalább 50 %-a az ágazatból származik. Ezeket a szervezeteket az 1380/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában szintén „ágazati szervezeteknek” kell tekinteni.

(9)

A tanácsadó testületek kiegyensúlyozott működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az olyan horizontális elveket – például a környezetvédelmet, a fogyasztók és az emberi jogok védelmét, az egészségvédelmet, az egyenlőség előmozdítását vagy az állategészségügyet és az állatjólétet – előmozdító szervezetek ágazati szervezetnek minősüljenek, amennyiben a (7) vagy (8) preambulumbekezdés értelmében az ágazatot képviselik. Az ilyen horizontális elveket előmozdító szervezeteket ezért csak akkor lehet az „egyéb érdekcsoportok” kategóriájába sorolni, ha függetlenek az ágazattól, azaz tagjaik kevesebb mint 50 %-a az ágazat képviselője, vagy rendelkezik közvetlen vagy közvetett gazdasági érdekeltséggel az ágazatban, nem képviselik az ágazat munkavállalóit, és finanszírozásuk kevesebb mint 50 %-a származik az ágazatból.

(10)

Az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének (28) preambulumbekezdése szerint a „szabadidős horgászat” a tengeri élő vízi erőforrások szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység. A hobbihorgászatot vagy sporthorgászatot képviselő szervezeteket, mivel jellegük, célkitűzéseik és eszközeik tekintetében eltérnek a (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ágazati szervezetektől, „egyéb érdekcsoportoknak” kell minősíteni.

(11)

A halászati és akvakultúra-ágazat egyre inkább szembesül azzal, hogy a tenger különböző igénybevételi módjaiért – többek között energiatermelési, kitermelési, turisztikai vagy megőrzési célból – versengő érdekelt felekkel kell együttműködni. Az ilyen érdekelt felek érdekei eltérhetnek a halászati és akvakultúra-ágazatéitól. Ezért az „egyéb érdekcsoportok” közé kell sorolni azokat a szervezeteket, amelyek részt vesznek az 1380/2013/EU rendelet 44. cikkében meghatározott tanácsadó testületek feladatainak végrehajtásában, és amelyek a tengeri környezet vagy tengeri térség hasznosításához kapcsolódó, a kereskedelmi halászattól, akvakultúrától vagy a tengeri eredetű élelmiszerek feldolgozásától, forgalmazásától, terjesztésétől és kiskereskedelmétől eltérő, közvetlen vagy közvetett gazdasági érdekekkel rendelkeznek vagy ilyen érdekeket képviselnek.

(12)	Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy valamennyi érdekelt fél kiegyensúlyozottan és széles körben képviselve legyen a tanácsadó testületekben, beleértve az egyéb érdekcsoportokat és a kisüzemi flották képviselőit is.

(13)

Az 1380/2013/EU rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése érdekében, amely bekezdés előírja, hogy tanácsadó testületeket kell létrehozni annak érdekében, hogy hozzá lehessen járulni a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzéseihez, részletesen meg kell határozni azokat a munkamódszereket, amelyeket a tanácsadó testületeknek az ajánlások kidolgozásakor tiszteletben kell tartaniuk.

(14)	A tanácsadó testületek mint közös európai érdeket szolgáló szervek uniós pénzügyi támogatásban részesülnek. Ezért működésüket külső, rendszeres és független teljesítmény-felülvizsgálatok révén rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell.

(15)	Ezért az (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A tanácsadó testületek felépítése és szervezete

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében, 45. cikkének (1)–(3) bekezdésében és III. mellékletében foglalt rendelkezéseken túlmenően a tanácsadó testületek felépítésének és szervezetének meg kell felelnie az e cikk (2)–(7) bekezdésében foglaltaknak.

(2) A tanácsadó testület konszenzussal kinevezi az elnököt és legalább egy alelnököt. Az elnök a tanácsadó testület tagságán kívüli személy is lehet. Amennyiben az elnököt a tagszervezetek képviselői közül nevezik ki, legalább egy alelnököt a 2. cikkben említett ágazati szervezetek és egyéb érdekcsoportok azon kategóriájába tartozó tagok közül kell kinevezni, amelyek nem az elnököt adják. Ezt az elvet lehetőség szerint a munkacsoportok elnökeire is alkalmazni kell.

(3) Az egyes tanácsadó testületek közgyűlése:

a)	elfogadja a tanácsadó testület eljárási szabályzatát;

b)	évente legalább egyszer összeül a tanácsadó testület éves jelentésének, éves stratégiai tervének és éves költségvetésének jóváhagyására;

határoz a tanácsadó testület tagjainak az »ágazati szervezetek« vagy »egyéb érdekcsoportok« kategóriákba történő besorolásáról az I. mellékletben meghatározott kritériumok, valamint olyan objektív és ellenőrizhető információk alapján, mint például az alapszabály rendelkezései, a tagok listája és az érintett szervezet tevékenységeinek jellege.

(4) Az ágazati szervezetek és az egyéb érdekcsoportok részére fenntartott képviselői helyekre az e szervezetek, illetve érdekcsoportok által kijelölt képviselők jegyzéke alapján a végrehajtó bizottság 25 tagját a közgyűlés nevezi ki. A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a közgyűlés a kisüzemi flották megfelelő képviseletének biztosítása érdekében dönthet egy legfeljebb 30 tagú végrehajtó bizottság kinevezéséről.

(5) A Közgyűlés gondoskodik méltányos tagsági díjak megállapításáról, amelyeknek – az összes érdekelt pénzügyi képességét figyelembe véve – lehetővé kell tenniük az érdekelt felek kiegyensúlyozott és széles körű képviseletét.

(6) A végrehajtó bizottság:

a)	az 1380/2013/EU rendelet 44. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően irányítja és igazgatja a tanácsadó testület feladatait;

b)	elkészíti az éves jelentést, az éves stratégiai tervet és az éves költségvetést;

c)	elfogadja az 1380/2013/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdése szerinti ajánlásokat és javaslatokat.

(7) A közgyűlés és a végrehajtó bizottság gondoskodik minden érdekelt fél kiegyensúlyozott és széles körű képviseletéről, adott esetben külön hangsúlyt helyezve az egyéb érdekcsoportokra és adott esetben a kisüzemi flottákra. A kisüzemi flották tekintetében a képviselők számának tükröznie kell a kisüzemi flottáknak az érintett tagállam halászati ágazatában elfoglalt részarányát.”

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Munkamódszerek

(1) A tanácsadó testület biztosítja, hogy a kiadott ajánlások és javaslatok:

a)	megfeleljenek a közös halászati politika szabályainak és célkitűzéseinek, amelyeket az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke határoz meg;

b)	az átláthatóság, a kiegyensúlyozott képviselet és az összes kifejtett vélemény tiszteletben tartásának szigorú elvei mentén legyenek kidolgozva;

c)	lehetőség szerint konszenzussal legyenek elfogadva. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a tagok által kifejezett ellentétes véleményeket a jelen lévő és szavazó tagok többsége által elfogadott ajánlásokban rögzíteni kell.

(2) A munkamódszerek meghatározásakor a tanácsadó testület törekszik arra, hogy korszerű informatikai kommunikációs eszközök révén, valamint a fordítási és tolmácsolási szolgáltatások nyújtásával biztosítsa a hatékonyságot és valamennyi tag teljeskörű részvételét.”

A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Teljesítmény-felülvizsgálatok

A tanácsadó testület ötévente legalább egyszer független teljesítmény-felülvizsgálatnak veti alá magát. E teljesítmény-felülvizsgálat célja a bevált gyakorlatok és a hiányosságok azonosítása, a tanácsadó testület működésének javítását célzó ajánlások felsorolása, valamint annak értékelése, hogy a tanácsadó testület mennyiben járul hozzá a közös halászati politika 1380/2013/EU rendeletben meghatározott célkitűzéseihez. E felülvizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni, és amennyiben a tanácsadó testület működésében hiányosságokra derül fény, azokat a konkrét intézkedéseket és a végrehajtásukra vonatkozó egyértelmű időkeretet meghatározó cselekvési tervnek kell kísérnie.”

A szöveg a tanácsadó testületek tagjainak az „ágazati szervezetek” vagy az „egyéb érdekcsoportok” kategóriába való besorolására irányuló kritériumokról szóló melléklettel egészül ki:

„MELLÉKLET

A tanácsadó testületek tagjainak az »ágazati szervezetek« vagy az »egyéb érdekcsoportok« kategóriába való besorolására irányuló kritériumok

(1)

A szervezet akkor minősül »ágazati szervezetnek«, ha az alábbi kritériumok közül legalább egy teljesül:

a)	a szervezet a kereskedelmi halászat, az akvakultúra, a tengeri eredetű élelmiszerek feldolgozása, forgalmazása, terjesztése vagy kiskereskedelme terén közvetlen vagy közvetett gazdasági érdekekkel rendelkezik vagy azokat képviseli;

a szervezet tagjainak többsége, legyen szó akár természetes vagy jogi személyről, a kereskedelmi halászat, az akvakultúra, a tengeri eredetű élelmiszerek feldolgozása, forgalmazása, terjesztése vagy kiskereskedelme terén közvetlen vagy közvetett gazdasági érdekekkel rendelkezik vagy azokat képviseli;

c)	a szervezet a kereskedelmi halászattal, az akvakultúrával, a tengeri eredetű élelmiszerek feldolgozásával, forgalmazásával, terjesztésével vagy kiskereskedelmével kapcsolatos ágazatokban dolgozó munkavállalókat képviseli;

d)	a szervezet finanszírozásának legalább 50 %-a a kereskedelmi halászat, az akvakultúra, a tengeri eredetű élelmiszerek feldolgozása, forgalmazása, terjesztése vagy kiskereskedelme terén tevékenykedő vállalkozásoktól származik;

e)	a szervezet az 1. pont a)–d) alpontjában felsorolt kritériumok közül legalább egynek megfelel, és a környezetvédelem, a fogyasztói és emberi jogok, az egészségügy, az egyenlőség előmozdítása, az állategészségügy vagy az állatjólét területén tevékenykedik.

(2)

Egy szervezet akkor minősül „egyéb érdekcsoportnak”, ha az (1) bekezdésben felsorolt kritériumok egyikének sem felel meg, valamint:

a)	elsősorban a környezetvédelem, a fogyasztói és emberi jogok, az egészségügy, az egyenlőség előmozdítása, az állategészségügy, az állatjólét, a szabadidős horgászat vagy a sporthorgászat területén tevékenykedik; vagy

a tengeri környezet vagy tengeri térség igénybevételéhez kapcsolódó, a kereskedelmi halászattól, az akvakultúrától vagy a tengeri élelmiszerek feldolgozásától, forgalmazásától, terjesztésétől és kiskereskedelmétől eltérő, közvetlen vagy közvetett gazdasági érdekekkel rendelkezik vagy ilyen érdekeket képvisel.

”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/242 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 9.) a közös halászati politika keretében létrehozott tanácsadó testületek működésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 41., 2015.2.17., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/1575 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. június 23.) az (EU) 2015/242 rendelet módosításáról, (HL L 239., 2017.9.19., 1. o.).