II. MELLÉKLET
2021. május 18.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa
Tisztelt Biztos Úr!
Örömömre szolgál, hogy Korea és az Európai Bizottság között konstruktív párbeszédre kerül sor, amelynek célja, hogy kiépítse a személyes adatok továbbítására irányuló keretet Korea és az EU között.
Az Európai Bizottság Korea kormányához intézett megkeresésére küldöm a csatolt dokumentumot, amely áttekintést nyújt azon jogi keretről, amely Korea kormányának az információkhoz való hozzáférését szabályozza.
Ez a dokumentum a koreai kormány számos minisztériumát és szervét érinti, és a dokumentum tartalmát illetően az illetékes minisztériumok és ügynökségek (a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság, az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, a Koreai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Nemzeti Központja, a Koreai Pénzügyi Hírszerző Egység) felelősek a hatáskörükbe tartozó szakaszokért. Az alábbiakban találja az érintett minisztériumok és kormányzati szervek felsorolását, valamint a kapcsolódó aláírásokat.
A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság foglalkozik az e dokumentumokkal összefüggő kérdésekkel, és koordinálja a szükséges válaszokat az érintett minisztériumok és kormányzati szervek között.
Remélem, hogy e dokumentum segítséget nyújt majd az Európai Bizottságnak a határozathozatal során.
Nagyra értékelem az ez ügyben tett jelentős hozzájárulását!
Tisztelettel:
L0442022HU110120211217HU0001.00036919022A személyes adatoknak a koreai hatóságok által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtésére és felhasználására vonatkozó jogi keretA következő dokumentum áttekintést ad a személyes adatoknak a koreai közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtéséről és felhasználásáról (a továbbiakban: kormányzati hozzáférés), különösen annak jogalapjáról, alkalmazandó feltételeiről (korlátairól) és biztosítékairól, valamint a független felügyeletről és az egyéni jogorvoslati lehetőségekről.1.A KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGELVEK1.1.Alkotmányos keretA Koreai Köztársaság alkotmánya általánosságban rögzíti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (17. cikk), és különösen a levéltitokhoz való jogot (18. cikk). Az állam kötelessége biztosítani ezeket az alapvető jogokatA Koreai Köztársaság 1948. július 17-én kihirdetett alkotmányának (a továbbiakban: Alkotmány) 10. cikke.. Az Alkotmány továbbá kimondja, hogy az állampolgárok jogait és szabadságait csak törvény útján, a nemzetbiztonság, illetve a közrend fenntartása érdekében lehet korlátozniAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. Még ha léteznek is ilyen korlátozások, azok nem érinthetik az adott szabadság vagy jog lényegétAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. A koreai bíróságok a magánéletbe való kormányzati beavatkozással kapcsolatos ügyekben alkalmazták ezeket a rendelkezéseket. Például a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a polgári személyek megfigyelése sérti a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, és hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak joguk van rendelkezni a személyes adataik felettKorea Legfelsőbb Bíróságának 1998. július 24-i 96DA42789. sz. határozata.. Egy másik esetben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog olyan alapvető jog, amely megvédi az állampolgárok magánéletét az állami beavatkozástól és megfigyeléstőlAz Alkotmánybíróság 2003. október 30-i 2002Hun-Ma51. sz. határozata. Hasonlóképpen, a 99Hun-Ma513 és 2004Hun-Ma190 (egységes szerkezetbe foglalt), 2005. május 26-i határozatában az Alkotmánybíróság tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzés joga az érintett joga ahhoz, hogy személyesen eldöntse, mikor és kinek adja át az adatait, illetve ki adhatja át és használhatja fel azokat, és milyen mértékben. Ez egy alapvető jog – bár az Alkotmányban nem szerepel –, amely védi a személyes döntéshozatali szabadságot az állami funkciók és az infokommunikációs technológia terjeszkedéséből eredő kockázatokkal szemben..A koreai alkotmány garantálja továbbá, hogy senkit nem lehet letartóztatni, fogva tartani, átvizsgálni, kikérdezni, illetve nem lehet tárgyakat lefoglalni, kivéve, ha erről törvény rendelkezikAz Alkotmány 12. cikke (1) bekezdésének első mondata.. Továbbá átvizsgálásra és lefoglalásra kizárólag bírói engedély alapján, az ügyész kérésére és jogszerű eljárás keretében kerülhet sorAz Alkotmány 16. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése.. Kivételes körülmények esetén, azaz ha a gyanúsítottat bűncselekmény elkövetése közben fogják el (flagrante delicto), vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy egy három év vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy megszökhet vagy bizonyítékot semmisíthet meg, a nyomozó hatóságok bírói felhatalmazás nélkül is házkutatást vagy lefoglalást végezhetnek, amely esetben utólagos bírói felhatalmazást kell kérniükAz Alkotmány 12. cikkének (3) bekezdése.. Ezeket az általános elveket a büntetőeljárással és a kommunikáció védelmével foglalkozó törvények részletesebben kifejtik (a részletes áttekintést lásd lentebb).Ami a külföldi állampolgárokat illeti, az Alkotmány előírja, hogy jogállásukat a nemzetközi jog és szerződések által előírtaknak megfelelően garantáljákAz Alkotmány 6. cikkének (2) bekezdése.. Több olyan nemzetközi megállapodás, amelynek Korea részes fele, garantálja a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, ilyen például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (17. cikk), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (22. cikk) és a gyermek jogairól szóló egyezmény (16. cikk). Emellett, míg az Alkotmány elvben az állampolgárok jogaira hivatkozik, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a külföldi állampolgárok is rendelkeznek alapvető jogokkalAz Alkotmánybíróság 1994. december 29-i 93Hun-MA120. sz. határozata. Lásd még például az Alkotmánybíróság 2018. május 31-i 2014Hun-Ma346. sz. határozatát, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megsértették a repülőtéren fogvatartott szudáni állampolgár azon alkotmányos jogát, hogy jogi tanácsadásban részesüljön. Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszerű munkahely megválasztásának szabadsága szorosan kapcsolódik a boldogság kereséséhez való joghoz, valamint az emberi méltósághoz és értékhez, és ezért nem csak az állampolgárokat illeti meg, hanem garantálható a Koreai Köztársaságban jogszerűen foglalkoztatott külföldiek számára is (a 2011. szeptember 29-i 2007Hun-Ma1083. sz. alkotmánybírósági határozat).. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy a méltóságnak és az egyén emberi lényként való értékének védelme, valamint a boldogság kereséséhez való jog minden ember, és nem csak a polgárok jogaiAz Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa494. sz. határozata.. A Bíróság azt is tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzéshez való jog alapvető jognak minősül, amely a méltósághoz való jogon, valamint a boldogság kereséséhez és a magánélethez való jogon alapulLásd például az Alkotmánybíróság 99HunMa513. sz. határozatát.. Bár az ítélkezési gyakorlat eddig nem foglalkozott kifejezetten a nem koreai állampolgárok magánélet tiszteletben tartásához való jogával, a tudósok körében széles körben elfogadott, hogy az Alkotmány 12–22. cikke (amely magában foglalja a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes szabadsághoz való jogot) emberi lények jogait határozza meg.Végezetül az Alkotmány rendelkezik arról a jogról is, hogy a hatóságoktól méltányos kártérítést lehet kérniAz Alkotmány 29. cikkének (1) bekezdése.. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait a kormányzati hatalom gyakorlása sérti (kivéve a bíróságok határozatait), alkotmányos panaszt nyújthat be az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése..1.2.Általános adatvédelmi szabályokA Koreai Köztársaság általános adatvédelmi törvénye, a személyes adatok védelméről szóló törvény mind a magán-, mind a közszférára alkalmazandó. Ami a hatóságokat illeti, a személyes adatok védelméről szóló törvény kifejezetten említi azt a kötelezettséget, hogy szakpolitikákat kell kidolgozniuk a személyes adatokkal való visszaélés és ezen adatok nem megfelelő felhasználása, a leplezetlen megfigyelés és nyomon követés megelőzése, valamint az emberek méltóságának és magánéletük védelmének előmozdítása érdekébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése..A személyes adatok bűnüldözési célú feldolgozására a személyes adatok védelméről szóló törvény összes követelménye vonatkozik. Ez azt jelenti például, hogy a bűnüldöző hatóságoknak eleget kell tenniük a jogszerű adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeknek, azaz a személyes adatok gyűjtéséhez, felhasználásához vagy átadásához a személyes adatok védelméről szóló törvényben (15–18. cikk) felsorolt jogalapok valamelyikére kell támaszkodniuk, valamint meg kell felelniük olyan elveknek, mint a célhoz kötöttség (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése), az arányosság/adattakarékosság (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (6) bekezdése), a korlátozott adatmegőrzés (a személyes adatok védelméről szóló törvény 21. cikke), az adatbiztonság, beleértve az adatvédelmi incidensek bejelentését (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (4) bekezdése, 29. és 34. cikke), valamint az átláthatóság elve (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint 20., 30. és 32. cikke). Különleges biztosítékok vonatkoznak az érzékeny információkra (a személyes adatok védelméről szóló törvény 23. cikke). Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdésével és 4. cikkével, valamint 35–39-2. cikkével összhangban az egyének a bűnüldöző hatóságokkal szemben gyakorolhatják a betekintési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat.A személyes adatok védelméről szóló törvény tehát teljes mértékben alkalmazandó a személyes adatok bűnüldözési célú kezelésére, de kivételt tartalmaz arra az esetre, ha a személyes adatok nemzetbiztonsági célból kerülnek feldolgozásra. A személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény 15–50. pontja nem alkalmazandó a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk elemzése céljából gyűjtött vagy kért személyes adatokraA személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ezzel ellentétben a törvény I. fejezete (Általános rendelkezések), II. fejezete (A személyes adatok védelmére vonatkozó szakpolitika stb. létrehozása), VIII. fejezete (Adatvédelmi incidensek kapcsán benyújtott kollektív keresetek), IX. fejezete (Kiegészítő rendelkezések) és X. fejezete (Szankciók) az ilyen adatgyűjtésre is alkalmazandó. Ez magában foglalja a 3. cikkben (A személyes adatok védelmének elvei) meghatározott általános adatvédelmi elveket és a személyes adatok védelméről szóló törvény 4. cikkében (Az érintettek jogai) biztosított egyéni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a fő elveket és jogokat ezen a területen is garantálják. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ezeket az adatokat a tervezett cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és minimális ideig szabad kezelni; továbbá előírja, hogy a személyesadat-kezelőnek meg kell hoznia a biztonságos adatgazdálkodás és a megfelelő adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket, például technikai, irányítási és fizikai biztosítékokról kell gondoskodnia, valamint intézkedéseket kell hoznia az egyéni panaszok megfelelő kezelésére.A személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló 2021-1. sz. értesítésben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tovább pontosította, hogy e részleges mentesség fényében a személyes adatok védelméről szóló törvény hogyan alkalmazandó a személyes adatok nemzetbiztonsági célú kezeléséreA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 6. pont.. Ez magában foglalja különösen az egyének jogait (betekintés, helyesbítés, felfüggesztés és törlés), valamint azok lehetséges korlátozásainak indokait és korlátait. Az értesítés szerint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt alapvető elveknek, jogoknak és kötelezettségeknek a személyes adatok nemzetbiztonsági célú feldolgozására való alkalmazása tükrözi az Alkotmányban foglalt, az egyén saját személyes adatai feletti ellenőrzéshez való jogának védelmére vonatkozó garanciákat. E jog bármilyen – például a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges – korlátozása esetén egyensúlyt kell teremteni egyfelől az egyén jogai és érdekei, másfelől a releváns közérdek között, és ez a korlátozás nem érintheti e jog lényegét (az Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése).2.KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS BŰNÜLDÖZÉSI CÉLBÓL2.1.A bűnüldözés területén illetékes hatóságokA büntetőeljárási törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény és a távközlési törvény alapján a rendőrség, az ügyészek és a bíróságok bűnüldözési célokból gyűjthetnek személyes adatokat. Amennyiben a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény felruházza ezzel a hatáskörrel a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, annak is meg kell felelnie a fentebb említett törvényeknekLásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény (12948. sz. törvény) 3. cikkét, amely bizonyos bűncselekményekkel – mint például felkelés, lázadás és nemzetbiztonsághoz kapcsolódó bűncselekmények (pl. kémkedés) – kapcsolatos bűnügyi nyomozásra hivatkozik. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárási törvény átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó eljárásai lennének alkalmazandók, míg a hírközlési adatok védelméről szóló törvény szabályozná a hírközlési adatok gyűjtését (lásd a hírközlési adatokhoz nemzetbiztonsági célból való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekről szóló 3. részt).. Végezetül a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény jogalapot biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy információkat közöljenek a koreai pénzügyi információs egységgel (a továbbiakban: KOFIU) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából. Ez a szakosodott ügynökség ezeket az információkat a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsáthatja. Ezek a közzétételi kötelezettségek azonban csak azokra az adatkezelőkre vonatkoznak, akik a hitelekre vonatkozó információkról szóló törvény alapján személyes hitelinformációkat dolgoznak fel, és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának felügyelete alá tartoznak. Mivel a személyes hitelinformációk ilyen adatkezelők általi kezelése nem tartozik a megfelelőségi határozat hatálya alá, ez a dokumentum nem ismerteti részletesen a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény alapján alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.Jogalapok és korlátozásokA büntetőeljárási törvény (lásd a 2.2.1. szakaszt), a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (lásd a 2.2.2. szakaszt) és a távközlési törvény (lásd a 2.2.3. szakaszt) jogalapot biztosít a személyes adatok bűnüldözési célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.1.Átvizsgálás és lefoglalás2.2.1.1.JogalapAz ügyészek és igazságügyi rendészet tisztviselői csak akkor vizsgálhatnak meg, illetve foglalhatnak le tárgyakat, vagy vizsgálhatnak át személyeket (1), ha az adott személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják (bűncselekmény gyanúsítottja), (2) ha az a nyomozáshoz szükséges és (3) az átvizsgálandó személyek és tárgyak, valamint a lefoglalt tárgyak az üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Hasonlóképpen a bíróságok is abban az esetben végezhetnek átvizsgálást és foglalhatnak le tárgyakat bizonyítékként való felhasználás vagy elkobzás céljából, ha e tárgyak vagy személyek egy adott üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (1) bekezdése, valamint 107. és 109. cikke..2.2.1.2.Korlátozások és biztosítékokÁltalános kötelezettségként az ügyészeknek és az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a bűncselekmény gyanúsítottja és bármely más érintett személy emberi jogaitA büntetőeljárási törvény 198. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a vizsgálat céljának elérése érdekében csak akkor lehet kötelező intézkedéseket hozni, ha azt a büntetőeljárási törvény kifejezetten előírja, és csak a minimálisan szükséges mértékbenA büntetőeljárási törvény 199. cikkének (1) bekezdése..Rendőrök vagy ügyészek bűnügyi nyomozás keretében kizárólag bírói engedély alapján végezhetnek átvizsgálást, szemlét, illetve foglalhatnak le tárgyakatA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. A bírói engedélyt kérő hatóságnak olyan bizonyítékokat kell benyújtania, amelyek igazolják, hogy az egyén bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, az átvizsgálás, szemle vagy lefoglalás szükséges, és hogy a lefoglalandó tárgy létezikA büntetőeljárásról szóló rendelet 108. cikkének (1) bekezdése.. A bírói engedélyben fel kell tüntetni többek között a bűncselekmény gyanúsítottja és a bűncselekmény nevét; az átvizsgálandó helyet, személyt vagy tárgyakat, illetve a lefoglalandó tárgyakat; az engedély kibocsátásának dátumát; és az engedély hatályának időtartamátA büntetőeljárási törvény 114. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 219. cikkével.. Hasonlóképpen, ha folyamatban lévő bírósági eljárás keretében átvizsgálásra és lefoglalásra kerül sor, és ez nem nyílt bírósági ülés keretében történik, az átvizsgáláshoz, illetve lefoglaláshoz bírói engedély szükségesA büntetőeljárási törvény 113. cikke.. Az érintett személyt és védőjét előzetesen értesítik az átvizsgálásról vagy lefoglalásról, és jelen lehet ezek végrehajtásakorA büntetőeljárási törvény 121. és 122. cikke..Az átvizsgálások vagy lefoglalások során, amennyiben az átvizsgálandó tárgy számítógépes lemez vagy más adathordozó, elvileg csak magát az adatot lehet lefoglalni (másolással vagy kinyomtatással), nem pedig a teljes adathordozótA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Magát az adathordozót csak akkor lehet lefoglalni, ha az előírt adatok kinyomtatása vagy másolása lényegében lehetetlen, vagy ha az átvizsgálás célja más módon lényegében nem érhető elA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Az érintett személyt haladéktalanul értesíteni kell a lefoglalásrólA büntetőeljárási törvény 219. cikke, összefüggésben 106. cikkének (4) bekezdésével.. A büntetőeljárási törvény nem tartalmaz kivételt ezen értesítési kötelezettség alól.Bírói engedély nélküli átvizsgálásra, szemlére és lefoglalásra csak korlátozott számú, meghatározott helyzetben kerülhet sor. Először is abban az esetben, amikor a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a helyzet sürgős volta miatt nem lehetséges a bírói engedély beszerzéseA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Ezt követően azonban haladéktalanul be kell szerezni a bírói engedélytA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Másodszor, a bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételekor vagy fogva tartásakor is sor kerülhet bírói engedély nélküli átvizsgálásra és szemléreA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Végezetül az ügyész vagy a magas rangú igazságügyi rendészeti tisztviselő bírói engedély nélkül is lefoglalhat egy tárgyat, ha attól a bűncselekménnyel gyanúsított személy vagy harmadik személy megszabadult, vagy önként átadtaA büntetőeljárási törvény 218. cikke. A személyes adatok esetében ez csak akkor érvényes, amikor az érintett személy maga adja át a saját adatait, a személyes adatokat birtokló adatkezelő nem adhatja át azokat (ehhez a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében külön jogalapra lenne szükség). Az önként átadott tárgyak csak akkor fogadhatók el bizonyítékként a bírósági eljárásban, ha nem merül fel észszerű kétség a felfedés önkéntes jellegét illetően, amit az ügyésznek kell bizonyítania. Lásd a Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2013Do11233. sz. határozatát..A büntetőeljárási törvény megsértésével szerzett bizonyíték elfogadhatatlannak minősülA büntetőeljárási törvény 308-2. cikke.. Ezenfelül a Büntető Törvénykönyv előírja, hogy személyek vagy lakóhely, őrzött épület, szerkezet, gépjármű, hajó, repülőgép vagy szállodai szoba jogellenes átkutatása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőA Büntető Törvénykönyv 321. cikke.. Ez a rendelkezés tehát akkor is alkalmazandó, ha a jogellenes átvizsgálás során tárgyakat, például adattároló eszközöket foglalnak le.2.2.2.Hírközlési adatok gyűjtése2.2.2.1.JogalapA hírközlési információk gyűjtését külön törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: CPPA) szabályozza. A CPPA különösen tiltja a postai küldemények cenzúrázását, a távközlési kommunikáció lehallgatását, hírközlési metaadatok megadását, vagy a nem nyilvános beszélgetések rögzítését vagy lehallgatását, kivéve, ha az a büntetőeljárási törvény, a CPPA vagy a katonai bíróságokról szóló törvény alapján történikA CPPA 3. cikke. A katonai bíróságokról szóló törvény elvileg a katonai személyzetre vonatkozó információk gyűjtését szabályozza, és csak korlátozott számú esetben alkalmazható polgári személyekre (pl. ha a katonai személyzet és a polgári személyek együttesen követik el a bűncselekményt, vagy ha egy magánszemély a katonaság ellen bűncselekményt követ el, katonai bíróság előtt eljárás indítható, lásd a katonai bíróságokról szóló törvény 2. cikkét). Az átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó általános rendelkezések hasonlóak a büntetőeljárási törvényben foglaltakhoz, lásd például a katonai bíróságokról szóló törvény 146–149. és 153–156. cikkét. Postai küldemények például csak akkor gyűjthetők, ha ez nyomozáshoz szükséges, és valamely katonai bíróság erre engedélyt ad. Elektronikus kommunikáció esetén a CPPA korlátai és biztosítékai alkalmazandók.. A CPPA értelmében vett hírközlés fogalma magában foglalja mind a hagyományos postai küldeményeket, mind a távközléstA CPPA 2. cikkének (1) bekezdése, azaz bármilyen hang, szó, szimbólum vagy kép továbbítása vagy vétele vezetéken, vezeték nélkül, optikai kábellel vagy más elektromágneses rendszerrel, beleértve a telefont, e-mailt, tagsági információs szolgáltatást, telefaxot és személyhívót.. E tekintetben a CPPA különbséget tesz a kommunikációt korlátozó intézkedésekA CPPA 2. cikkének (7) bekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése.. és a metaadatok gyűjtése között.A kommunikációt korlátozó intézkedések fogalma magában foglalja a cenzúrát, azaz a hagyományos postai küldemények tartalmának gyűjtését, valamint a lehallgatást, azaz a távközlési kommunikáció tartalmának közvetlen lehallgatását (megszerzését vagy rögzítését)A cenzúra a következőt jelenti: postai küldemény megnyitása az érintett fél beleegyezése nélkül, illetve tartalmának más módon történő megszerzése, rögzítése vagy visszatartása (a CPPA 2. cikkének (6) bekezdése). A lehallgatás a következőt jelenti: távközlési kommunikáció tartalmának megszerzése vagy rögzítése a kommunikáció hangjainak, szavaknak, szimbólumoknak vagy képeknek az érintett fél beleegyezése nélküli, elektronikus és mechanikus eszközök segítségével történő meghallgatásával vagy olvasásával, illetve azok továbbításának és vételének befolyásolása (a CPPA 2. cikkének (7) bekezdése).. A hírközlési metaadatok fogalma a rögzített távközlési adatokat fedi le, amely magában foglalja a távközlési kommunikáció időpontját, kezdő és befejezési időpontját, a kimenő és bejövő hívások számát, valamint a másik fél előfizetői számát, a használat gyakoriságát, a távközlési szolgáltatások használatára vonatkozó naplófájlokat és a helymeghatározási információkat (pl. az átviteli tornyokból, ahová a jelek érkeznek)A CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..A CPPA meghatározza a két adattípus gyűjtésének korlátait és biztosítékait, és amennyiben e követelmények közül többet nem tartanak be, az büntetőjogi szankciókat von maga utánA CPPA 16. és 17. cikke. Ez vonatkozik például az engedély nélküli gyűjtésre, a nyilvántartás vezetésének elmulasztására, a szükséghelyzet megszűnése esetén a gyűjtés megszakításának elmulasztására vagy az érintett személy értesítésének elmulasztására..2.2.2.2.A hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékok (kommunikációt korlátozó intézkedések)A kommunikáció tartalmi adatainak gyűjtésére csak a bűnügyi nyomozás elősegítése céljából, kiegészítő eszközként kerülhet sor (azaz végső esetben), és törekedni kell arra, hogy emberek kommunikációs titkaiba való beavatkozás minimális legyenA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Ezen általános elvvel összhangban a kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetésének más módon történő megakadályozása, az elkövető letartóztatása vagy a bizonyítékok összegyűjtése nehézségekbe ütközikA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A hírközlési tartalmi adatokat gyűjtő bűnüldöző hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a gyűjtést, amint a hozzáférés már nem szükséges, ezáltal biztosítva, hogy a magánélet védelméhez való jog hírközlés során történő megsértése a lehető legkisebb mértékű legyenA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..Ezenkívül kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a CPPA-ban kifejezetten felsorolt bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, elkövetésük folyamatban van vagy elkövették azokat. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények, mint a felkelés, a kábítószerrel vagy robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a nemzetbiztonságot, diplomáciai kapcsolatokat vagy katonai bázisokat és létesítményeket érintő bűncselekményekA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedés célpontja a gyanúsított által küldött vagy fogadott meghatározott postai küldemények vagy telekommunikáció, vagy a gyanúsított által küldött vagy fogadott postai küldemények vagy telekommunikáció meghatározott időtartam alattA CPPA 5. cikkének (2) bekezdése..A tartalmi adatok gyűjtésére még e követelmények teljesülése esetén is csak a bírói engedély alapján kerülhet sor. Az ügyész például kérheti a bíróságtól, hogy engedélyezze a gyanúsítottra vagy a nyomozás alatt álló személyre vonatkozó tartalmi adatok gyűjtésétA CPPA 6. cikkének (1) bekezdése.. Hasonlóképpen, az igazságügyi rendészeti tisztviselő engedélyt kérhet az ügyésztől, aki pedig a bíróságtól kérhet engedélytA CPPA 6. cikkének (2) bekezdése.. Az engedély iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és abban fel kell tüntetni bizonyos meghatározott elemeket. Különösen az alábbiakat kell feltüntetni: 1) azon feltételezés alapos indokai, hogy a CPPA-ban felsorolt bűncselekmények valamelyikét tervezik, elkövetése folyamatban van vagy elkövették, valamint a gyanút alátámasztó meggyőző bizonyíték; (2) a kommunikációt korlátozó intézkedések, valamint ezek célpontja, alkalmazási köre, célkitűzése és időtartama; és (3) az intézkedések végrehajtásának helye és módjaA CPPA 6. cikkének (4) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 4. cikkének (1) bekezdése..Amennyiben a jogi követelmények teljesülnek, a bíróság írásbeli engedélyt adhat kommunikációt korlátozó intézkedésekre a gyanúsítottal vagy a nyomozás alatt álló személlyel szembenA CPPA 6. cikkének (5) és (8) bekezdése.. Az engedély meghatározza az intézkedések típusát, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásának helyét és módjátA CPPA 6. cikkének (6) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedések alkalmazásának időtartama legfeljebb két hónapA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. Ha az intézkedések célját ezen időszakon belül korábban érik el, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni. Ezzel szemben, ha az előírt feltételek továbbra is teljesülnek, a két hónapos határidőn belül be lehet nyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedések időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelmet. A kérelemben szerepelnie kell az intézkedések meghosszabbítását indokoló meggyőző bizonyítéknakA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. A meghosszabbított időtartam nem haladhatja meg az egy évet, illetve egyes különösen súlyos bűncselekmények (pl. felkeléssel, külföldi agresszióval, nemzetbiztonsággal stb. kapcsolatos bűncselekmények) esetében a három évetA CPPA 6. cikkének (8) bekezdése..A bűnüldöző hatóságok a bíróság írásbeli engedélyével kötelezhetik a hírközlési szolgáltatókat arra, hogy segítsék a munkájukatA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése.. A hírközlési szolgáltatóknak együtt kell működniük, és a kapott engedélyt meg kell őrizniük a dokumentumaik közöttA CPPA 15-2. cikke és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Megtagadhatják az együttműködést, ha az intézkedés által megcélzott személyre vonatkozó, a bíróság írásbeli engedélyében feltüntetett adatok (például a személy telefonszáma) helytelenek. Ezenkívül minden körülmények között tilos a telekommunikációs jelszavak felfedéseA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó vagy ezzel kapcsolatban együttműködésre felkért személyeknek nyilvántartást kell vezetniük az intézkedések célkitűzéseiről, végrehajtásáról, az együttműködés időpontjáról és a célpontrólA CPPA 9. cikkének (3) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó bűnüldöző hatóságoknak is nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmazza a részleteket és az elért eredményeketA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (1) bekezdése.. Az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek a nyomozás lezárásakor jelentést kell tenniük ezekről az ügyésznekA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (2) bekezdése..Ha az ügyész vádat emel egy olyan ügyben, amelyben kommunikációt korlátozó intézkedéseket alkalmaztak, vagy az érintett személy vád alá helyezésének vagy őrizetbe vételének mellőzésére vonatkozó rendelkezést bocsát ki (azaz nem csupán a büntetőeljárás felfüggesztését), az ügyésznek értesítenie kell a kommunikációt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyt a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtásának tényéről, a végrehajtó szervről és a végrehajtás időtartamáról. Ezt az értesítést az intézkedéstől számított 30 napon belül írásban kell megtenniA CPPA 9-2. cikkének (1) bekezdése.. Az értesítés elhalasztható, ha valószínűsíthetően súlyosan veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy megzavarja a közbiztonságot és a közrendet, vagy ha valószínűsíthetően jelentősen veszélyezteti mások életét vagy testi épségétA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az ügyész vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselő el kívánja halasztani az értesítést, ehhez a kerületi ügyészség vezetőjének jóváhagyását kell kérnieA CPPA 9-2. cikkének (5) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 9-2. cikkének (6) bekezdése..A CPPA emellett külön eljárást határoz meg a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére. A bűnüldöző hatóságok különösen abban az esetben gyűjthetik a hírközlési tartalmi adatokat, ha olyan szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagy más súlyos bűncselekmény tervezése vagy végrehajtása várható, amely közvetlenül halált vagy súlyos sérülést okozhat, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes eljárás lefolytatását (lásd fent)A CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. Ilyen szükséghelyzetben a rendőr vagy az ügyész előzetes bírói engedély nélkül is hozhat kommunikációt korlátozó intézkedéseket, de a végrehajtást követően haladéktalanul kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha a bűnüldöző hatóság a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtásának időpontjától számított 36 órán belül nem szerzi be a bírósági engedélyt, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetni, amit jellemzően az összegyűjtött információk megsemmisítése követA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzeti megfigyelést a rendőrök ügyész felügyelete mellett végzik, vagy ha az ügyész utasításának előzetes átvétele a sürgős fellépés szükségessége miatt lehetetlen, a rendőrségnek a végrehajtás megkezdésekor haladéktalanul be kell szereznie az ügyész jóváhagyásátA CPPA 8. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 16. cikkének (3) bekezdése.. A magánszemélyek értesítésére vonatkozó, fent ismertetett szabályok a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére is vonatkoznak.A szükséghelyzet esetén történő adatgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése.. A szükséghelyzeti intézkedések engedélyezése iránti, bírósághoz intézett kérelemhez csatolni kell egy írásos dokumentumot, amelyben fel kell tüntetni a kommunikációt korlátozó szükséges intézkedéseket, azok célpontját, célkitűzését, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásuk helyét és módját, továbbá annak ismertetését, hogy az adott kommunikációt korlátozó intézkedések hogyan felelnek meg az CPPA 5. cikkének (1) bekezdésénekVagyis azt, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, követnek el vagy követtek el, és más módon nem lehet megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, letartóztatni az elkövetőt vagy bizonyítékokat gyűjteni., és csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat.Azokban az esetekben, amikor a szükséghelyzeti intézkedést rövid időn belül befejezik, és ezért a bírósági engedély kérésére nincs lehetőség (pl. ha a gyanúsítottat a lehallgatás megkezdése után azonnal letartóztatják, és ezzel a lehallgatás meg is szűnik), az illetékes ügyészség vezetője szükséghelyzeti intézkedésről szóló értesítést küld az illetékes bíróságnakA CPPA 8. cikkének (5) bekezdése.. Az értesítésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés célkitűzését, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, helyét és módját, valamint azokat az okokat, amelyek miatt nem nyújtottak be bírósági engedély iránti kérelmetA CPPA 8. cikkének (6)–(7) bekezdése.. Ez az értesítés lehetővé teszi a címzett bíróság számára, hogy megvizsgálja a gyűjtés jogszerűségét, és azt fel kell venni a szükséghelyzeti intézkedésekről szóló értesítések nyilvántartásába.Általános követelmény, hogy a CPPA alapján hozott, kommunikációt korlátozó intézkedések révén megszerzett hírközlési tartalmi adatok kizárólag a fent felsorolt bűncselekményekre irányuló nyomozáshoz, vádemeléshez vagy e bűncselekmények megakadályozásához, továbbá az ugyanezen bűncselekményekkel kapcsolatos fegyelmi eljáráshoz és a kommunikáció valamely fele által benyújtott kártérítési igény elbírálásához használhatók fel, illetve akkor használhatók fel, ha ezt más törvények lehetővé teszikA CPPA 12. cikke..Az internetes távközlési információk gyűjtésekor különleges biztosítékok alkalmazandókA CPPA 12-2. cikke.. Ezek az információk kizárólag a CPPA 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt súlyos bűncselekményekre irányuló nyomozásban használhatók fel. Az adatok megőrzéséhez be kell szerezni a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bíróság jóváhagyásátA kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó ügyésznek vagy rendőrnek az intézkedések befejezését követő 14 napon belül ki kell választania a megőrzendő távközlési kommunikációt, és kérnie kell a bíróság jóváhagyását (rendőrök esetében a kérelmet az ügyészhez kell benyújtani, aki a kérelmet a bírósághoz nyújtja be), lásd a CPPA 12-2. cikkének (1) és (2) bekezdését.. A megőrzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kommunikációt korlátozó intézkedésekre vonatkozó információkat, az intézkedések eredményeinek összefoglalását, a megőrzés indokait (az alátámasztó dokumentumokkal együtt) és a megőrzendő távközlési adatokatA CPPA 12-2. cikkének (3) bekezdése.. Ilyen kérelem hiányában a megszerzett távközlési kommunikációt a kommunikációt korlátozó intézkedések befejezését követő 14 napon belül törölni kellA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. Ha a kérelmet elutasítják, a távközlési kommunikációt hét napon belül meg kell semmisíteniA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. A távközlési kommunikáció törlése esetén hét napon belül jelentést kell benyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bírósághoz, megjelölve a törlés indokait, valamint annak részleteit és idejét.Általánosabban fogalmazva, ha az információt kommunikációt korlátozó intézkedések útján jogellenesen szerezték meg, az nem fogadható el bizonyítékként bírósági vagy fegyelmi eljárásbanA CPPA 4. cikke.. A CPPA megtiltja továbbá, hogy a kommunikációt korlátozó intézkedéseket hozó személyek közzétegyék az ilyen intézkedések végrehajtása során szerzett bizalmas információkat, és hogy a megszerzett információkat az intézkedések hatálya alá tartozó személyek jó hírnevének csorbítására használják felA CPPA végrehajtási rendelete 11. cikkének (2) bekezdése..2.2.2.3.A hírközlési metaadatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA CPPA alapján a bűnüldöző hatóságok felkérhetik a távközlési szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak hírközlési metaadatokat, amennyiben ez a nyomozás lefolytatásához vagy ítélet végrehajtásához szükségesA CPPA 13. cikkének (1) bekezdése.. A tartalmi adatok gyűjtésétől eltérően a metaadatok gyűjtésének lehetősége nem korlátozódik bizonyos konkrét bűncselekményekre. A tartalmi adatokhoz hasonlóan azonban a metaadatok gyűjtéséhez a bíróság előzetes írásbeli engedélye szükséges, a korábban leírtakkal megegyező feltételek mellettA CPPA 13. és 6. cikke.. Ha az eset sürgős volta miatt nem lehetséges a bírósági engedély megszerzése, a metaadatokat engedély nélkül is lehet gyűjteni, amely esetben az engedélyt az adatkérést követően azonnal be kell szerezni, és a távközlési szolgáltatót tájékoztatni kell errőlA CPPA 13. cikkének (2) bekezdése. A kommunikációt korlátozó sürgősségi intézkedésekhez hasonlóan ki kell dolgozni egy dokumentumot, amely ismerteti az ügy részleteit (a gyanúsított nevét, a meghozandó intézkedéseket, a feltételezett bűncselekményt, valamint a helyzet sürgős voltát). Lásd a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (5) bekezdését.. Ha nem szerzik be az utólagos engedélyt, az összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteniA CPPA 13. cikkének (3) bekezdése..Az ügyészeknek, az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek és a bíróságoknak nyilvántartást kell vezetniük a hírközlési metaadatokra irányuló kérelmekrőlA CPPA 13. cikkének (5) és (6) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési metaadatok közléséről, és azokról az adatok közlésétől számított hét évig nyilvántartást kell vezetniükA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése..Az egyéneket elvben tájékoztatják a metaadatok gyűjtésérőlLásd a CPPA 13-3. cikkének (7) bekezdését, a 9-2. cikkével összefüggésben.. Az értesítés időpontja a vizsgálat körülményeitől függA CPPA 13-3. cikkének (1) bekezdése.. A vádemelésről (vagy az attól való eltekintésről) szóló határozat meghozatalát követően 30 napon belül értesítést kell küldeni. Ezzel szemben a vádemelés felfüggesztése esetén az értesítést a határozat meghozatalát követő egy év elteltével 30 napon belül kell elküldeni. Az értesítést minden esetben el kell küldeni az információ összegyűjtését követő egy év elteltével 30 napon belül.Az értesítés elhalasztható, ha (1) valószínűsíthetően veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot és a közrendet, (2) halált vagy testi sérülést okoz, (3) akadályozza a tisztességes bírósági eljárást (pl. bizonyítékok megsemmisítéséhez vagy a tanúk megfenyegetéséhez vezet), vagy (4) rágalmazást tartalmaz a gyanúsítottra, az áldozatokra vagy az üggyel kapcsolatban álló más személyekre nézve, vagy sérti a magánélethez való jogukatA CPPA 13-3. cikkének (2) bekezdése.. Az értesítésnek a fent említett okok egyike alapján történő elhalasztásához az illetékes kerületi ügyészség igazgatójának engedélye szükségesA CPPA 13-3. cikkének (3) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 13-3. cikkének (4) bekezdése..Az értesített személyek írásbeli kérelmet nyújthatnak be az ügyészhez vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőhöz a metaadatok gyűjtésének okaival kapcsolatbanA CPPA 13-3. cikkének (5) bekezdése.. Ebben az esetben az ügyésznek vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertetnie az okokat, kivéve, ha a fent említett halasztási okok valamelyike fennáll (az értesítés elhalasztására vonatkozó kivétel)A CPPA 13-3. cikkének (6) bekezdése..2.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a távközlési szolgáltatók számára, hogy önkéntesen teljesítsék a bíróságtól, ügyésztől vagy nyomozó hatóság vezetőjétől (büntető tárgyalás, nyomozás vagy büntetés végrehajtása céljából) hírközlési adatok közlésére irányuló kérést. A távközlési törvénnyel összefüggésben a hírközlési adatok magukban foglalják a felhasználók nevét, regisztrációs számát, címét és telefonszámát, az előfizetés kezdetének és megszüntetésének dátumát, valamint a felhasználói azonosító kódokat (azaz a számítógépes rendszerek vagy hírközlési hálózatok jogos felhasználójának azonosítására használt kódokat)A távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. A távközlési törvény alkalmazásában csak azok minősülnek felhasználónak, akik egy koreai távközlési szolgáltatóval közvetlenül kötnek szolgáltatási szerződésA távközlési törvény 2. cikkének (9) bekezdése.. Következésképpen valószínűleg ritkán fordul elő, hogy olyan uniós állampolgárok, akiknek az adatait a Koreai Köztársaságba továbbították, a távközlési törvény keretében felhasználónak minősülnek, mivel ezek a személyek rendes körülmények között nem kötnek közvetlen szerződést egy koreai távközlési szolgáltatóval.A távközlési törvény alapján a hírközlési adatok megszerzésére irányuló kéréseket írásban kell benyújtani, és meg kell adni a kérés indokait, az érintett felhasználóval való kapcsolatot és a kért adatok körétA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az írásbeli kérelem benyújtása sürgős okból nem lehetséges, az ok megszűntével az írásbeli kérelmet azonnal be kell nyújtaniA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Azoknak a távközlési szolgáltatóknak, amelyek eleget tesznek a hírközlési adatok átadására vonatkozó kéréseknek, meg kell őrizniük a hírközlési adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilvántartásokat, valamint a kapcsolódó anyagokat, például az írásbeli kérelmetA távközlési törvény 83. cikkének (5) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési adatok szolgáltatásárólA távközlési törvény 83. cikkének (6) bekezdése..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek eleget tenni a hírközlési adatoknak a távközlési törvény alapján történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kéréseknek. Ezért az üzemeltetőnek minden egyes kérelmet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti, alkalmazandó adatvédelmi követelmények fényében kell elbírálnia. A távközlési szolgáltatónak különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..2016-ban a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy a távközlési szolgáltatók által a távközlési törvény alapján, engedély nélkül történő önkéntes hírközlésiadat-szolgáltatás önmagában nem sérti a távközlési szolgáltatás felhasználójának az információs önrendelkezéshez való jogát. A Bíróság ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ez a jogsértés egyértelműen fennáll akkor, ha nyilvánvaló, hogy a megkereső szerv visszaélt a hírközlési adatok közlésének kérelmezésére vonatkozó hatáskörével, és ezáltal megsértette az érintett személy vagy harmadik fél érdekeitA Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2012Da105482. sz. határozata.. Általánosabban fogalmazva, a bűnüldöző hatóságok által benyújtott, önkéntes adatközlés iránti kérelmeknek meg kell felelniük jogszerűség, szükségesség és arányosság koreai alkotmányból következő elvének (a 12. cikk (1) bekezdése és a 37. cikk (2) bekezdése).2.3.FelügyeletA bűnüldöző hatóságok felügyeletét különböző mechanizmusok révén biztosítják részben belsőleg, részben külső szervek által.2.3.1.ÖnellenőrzésA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvénnyel összhangban a hatóságokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre egy belső önellenőrző szervet, amelynek feladata többek között a jogszerűség ellenőrzéseA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 3. és 5. cikke.. Az ilyen ellenőrző szervek vezetői számára a lehető legnagyobb mértékű függetlenséget kell biztosítaniA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 7. cikke.. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az érintett hatóságon kívülről érkeznek (pl. volt bírák, professzorok), kettő–öt évre nevezik ki őket, és csak indokolt esetben (pl. fegyelmi eljárás esetén, vagy ha mentális vagy fizikai betegség miatt nem képesek ellátni feladataikat) menthetők felA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 8–11. cikke.. Az ellenőrök kijelölése hasonlóképp, a törvényben meghatározott különös feltételek alapján történikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 16. és azt követő cikkei.. Az ellenőri jelentések tartalmazhatnak ajánlásokat, kártérítési vagy korrekciós kérelmeket, valamint megrovásokat és ajánlásokat, illetve fegyelmi intézkedés iránti kérelmeketA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (2) bekezdése.. A jelentésekről az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül értesítik az ellenőrzött hatóság vezetőjét, valamint a Számvevőszéket (lásd a 2.3.2. szakaszt)A közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdése.. Az érintett hatóságnak végre kell hajtania a szükséges intézkedéseket, és az eredményekről jelentést kell tennie a SzámvevőszéknekA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (3) bekezdése.. Emellett az ellenőrzés eredményeit általában a nyilvánosság számára is elérhetővé teszikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 26. cikke.. Az önellenőrzés elutasítása vagy akadályozása közigazgatási bírsággal sújthatóA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 41. cikke.. A büntetőjogi jogérvényesítés területén a Nemzeti Rendőrség a fent említett jogszabályoknak való megfelelés érdekében főfelügyelői rendszert működtet a belső ellenőrzések kezelésére, többek között az emberi jogok esetleges megsértése tekintetébenLásd különösen az ellenőrzési és vizsgálati főigazgató alá tartozó részlegeket: https://www.police.go.kr/eng/knpa/org/org01.jsp.2.3.2.A SzámvevőszékA Számvevőszék megvizsgálhatja a hatóságok tevékenységét, és e vizsgálatok alapján ajánlásokat adhat ki, fegyelmi intézkedéseket kérhet, vagy büntetőjogi keresetet nyújthat beA Számvevőszékről szóló törvény 24. és 31–35. cikke.. A Számvevőszéket a Koreai Köztársaság elnöke hozta létre, de feladatai tekintetében önálló jogállással rendelkezikA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Ezenkívül a Számvevőszéket létrehozó törvény előírja, hogy a testületnek a lehető legnagyobb mértékben függetlennek kell lennie szervezeti felépítése, alkalmazottai kinevezése és elbocsátása, valamint költségvetésének meghatározása tekintetébenA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (2) bekezdése.. A Számvevőszék elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés egyetértésévelA Számvevőszékről szóló törvény 4. cikkének (1) bekezdése.. A fennmaradó hat biztost a testület elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki négyéves időtartamraA Számvevőszékről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikke.. A biztosoknak (beleértve az elnököt is) a törvényben meghatározott képesítéssel kell rendelkezniükPl. legalább tíz évig bíróként, ügyészként vagy ügyvédként dolgozott, legalább nyolc évig köztisztviselőként, egyetemi tanárként vagy magasabb beosztásban dolgozott egy egyetemen, vagy legalább tíz évig dolgozott tőzsdén jegyzett vállalatnál vagy állami finanszírozású intézménynél (ebből legalább öt évig vezető tisztségviselőként), lásd a Számvevőszékről szóló törvény 7. cikkét., és csak akkor lehet felmenteni őket, ha közjogi felelősségrevonási eljárást indítanak ellenük, szabadságvesztésre ítélik őket vagy hosszú távú mentális vagy fizikai problémák miatt nem képesek ellátni feladataikatA Számvevőszékről szóló törvény 8. cikke.. Ezenkívül a biztosok nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, és egyidejűleg nem tölthetnek be tisztséget a Nemzetgyűlésben, közigazgatási szerveknél, a Számvevőszék ellenőrzése és vizsgálata alatt álló szervezeteknél, illetve nem tölthetnek be bármely más, javadalmazásban részesülő hivatalt vagy tisztségetA Számvevőszékről szóló törvény 9. cikke..A Számvevőszék évente általános ellenőrzést végez, de külön ellenőrzéseket is végezhet a különleges érdeklődésre számot tartó ügyekben. A Számvevőszék a vizsgálat során kérheti dokumentumok benyújtását, és kérheti magánszemélyek részvételétLásd pl. a Számvevőszékről szóló törvény 27. cikkét.. Az ellenőrzés keretében a Számvevőszék az állam bevételeit és kiadásait vizsgálja, de a közigazgatás működésének javítása érdekében ellenőrzi a hatóságok és a köztisztviselők általános feladatainak ellátását isA Számvevőszékről szóló törvény 20. és 24. cikke.. Felügyelete tehát túlmutat a költségvetési szempontokon, és magában foglalja a jogszerűség ellenőrzését is.2.3.3.A NemzetgyűlésA Nemzetgyűlés vizsgálhatja a hatóságokat és helyszíni szemlét végezhet nálukA Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. cikke, valamint az államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 2., 3. és 15. cikke. Ez magában foglalja a kormányzati ügyek egészének éves ellenőrzését és konkrét ügyek kivizsgálását.. A vizsgálat vagy helyszíni szemle során a Nemzetgyűlés kérheti dokumentumok közlését, és elrendelheti tanúk megjelenésétAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 10. cikkének (1) bekezdése. Lásd még a Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. és 129. cikkét.. Aki a nemzetgyűlési vizsgálat során hamis vallomást tesz, büntetőjogi szankciókkal (legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel) sújthatóA Nemzetgyűlés előtti tanúvallomásról, értékelésről stb. szóló törvény 14. cikke.. A vizsgálatok folyamata és eredményei nyilvánosságra hozhatókAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 12-2. cikke.. Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységet állapít meg, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (3) bekezdése..2.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel összhangban felügyeletet gyakorol a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi kezelése felett. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó szabályok esetleges megsértésére is, ideértve az (elektronikus) bizonyítékok bűnüldözési célú gyűjtését szabályozó specifikus jogszabályokban foglalt szabályokat is (lásd a 2.2. szakaszt). Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, az ilyen jogsértés a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésének is minősül, lehetővé téve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és korrekciós intézkedéseket hozzonLásd a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság által kiadott 2021-1. sz. értesítést..Felügyeleti funkciójának gyakorlása során a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhozA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tanácsot adhat a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy adatkezelési tevékenységeik során miként tudják javítani a személyes adatok védelmét, korrekciós intézkedéseket hozhat (pl. felfüggesztheti az adatkezelést vagy megteheti a személyes adatok védelme érdekében szükséges intézkedéseket), vagy javasolhatja a hatóságnak fegyelmi intézkedések meghozatalátA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése.. Végezetül a személyes adatok védelméről szóló törvény bizonyos megsértései – például a személyes adatok jogellenes felhasználása vagy harmadik felekkel történő jogellenes közlése, vagy az érzékeny információk jogellenes kezelése – büntetőjogi szankciókkal sújthatóA személyes adatok védelméről szóló törvény 70–74. cikke.. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság az ügyet az illetékes nyomozó hatóság elé (ideértve az ügyészt is) utalhatjaA személyes adatok védelméről szóló törvény 65. cikkének (1) bekezdése..2.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság – az alapvető jogok védelmével és előmozdításával megbízott független testületAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 1. cikke.. – hatáskörrel rendelkezik az Alkotmány 10–22. cikke megsértésének kivizsgálására és orvoslására, amely a magánélethez és a levéltitokhoz való jogra is kiterjed. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság 11 biztosból áll, akik közül négyet a Nemzetgyűlés, négyet a köztársasági elnök és hármat a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevez kiAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Biztosnak az nevezhető ki, aki (1) legalább tíz évet dolgozott egyetemen vagy engedéllyel rendelkező kutatóintézetben, legalább docensi beosztásban; (2) legalább tíz éves bírói, ügyészi vagy ügyvédi tapasztalattal rendelkezik; (3) legalább tíz éven át végzett emberi jogi tevékenységet (pl. nonprofit szervezet, nem kormányzati szervezet vagy nemzetközi szervezet számára); vagy (4) civil társadalmi csoportok ajánlották a biztosi tisztségreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A bizottság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a biztosok közül, és a kinevezést a Nemzetgyűlésnek meg kell erősítenieAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (5) bekezdése.. A biztosokat (beleértve az elnököt is) három évre nevezik ki, és csak abban az esetben menthetők fel, ha szabadságvesztésre ítélik őket, vagy hosszan tartó fizikai vagy mentális problémák miatt már nem képesek feladataik ellátására (ez esetben a biztosok kétharmadának bele kell egyeznie a felmentésbe)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosai nem tölthetnek be egyidejűleg tisztséget a Nemzetgyűlésben, a helyi tanácsokban vagy bármely állami vagy helyi önkormányzatban (köztisztviselőként)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 10. cikke..A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság saját kezdeményezésére vagy magánszemély által benyújtott petíció alapján vizsgálatot indíthat. Vizsgálata részeként a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kérheti a vonatkozó anyagok benyújtását, helyszíni szemléket végezhet, és tanúként idézhet be személyeketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. cikke. A törvény 36. cikkének (7) bekezdése szerint az anyagok vagy tárgyak benyújtása megtagadható, ha az az állam biztonságát vagy a diplomáciai kapcsolatokat jelentősen érintő állami titok megsértésével járna, vagy jelentősen akadályozna valamely bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást. Ilyen esetekben a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság további információkat kérhet az érintett hatóság vezetőjétől (amelynek jóhiszeműen teljesítenie kell a kérést), ha szükséges annak felülvizsgálata, hogy indokolt-e az információszolgáltatás megtagadása.. A vizsgálatot követően a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásokat adhat ki egyes politikák és gyakorlatok javítására vagy kiigazítására, és azokat nyilvánosságra hozhatjaAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (1) bekezdése.. A hatóságoknak az ajánlások kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíteniük kell a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot az ajánlások végrehajtására vonatkozó tervrőlAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (3) bekezdése.. Továbbá az ajánlások végrehajtásának elmulasztása esetén az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell erről az Nemzeti Emberi Jogi BizottságotAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (4) bekezdése.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ezt a mulasztást a Nemzetgyűlés tudomására hozhatja és/vagy nyilvánosságra hozhatja. A hatóságok általában teljesítik a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásait, és erősen ösztönözve is vannak erre, mivel az ajánlások végrehajtását a Miniszterelnökség irányítása alatt működő Kormánypolitikai Koordinációs Hivatal által végzett általános értékelés keretében értékelik.2.4.Egyéni jogorvoslat2.4.1.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokA magánszemélyek gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a bűnüldöző hatóságok által kezelt személyes adatok tekintetében. A hozzáférés közvetlenül az érintett hatóságtól, vagy a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül közvetve kérhetőA személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése.. Az illetékes hatóság csak akkor korlátozhatja vagy tagadhatja meg a hozzáférést, ha azt jogszabály írja elő, ha az valószínűleg egy harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné, vagy valószínűleg egy másik személy vagyonának vagy egyéb érdekeinek indokolatlan megsértéséhez vezetne (azaz ha a másik személy érdekei előbbre valóak a kérelmet benyújtó egyén érdekeinél)A személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (4) bekezdése.. A hozzáférés iránti kérelem elutasítása esetén az érintett magánszemélyt tájékoztatni kell ennek okairól és a fellebbezés módjárólA személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 42. cikkének (2) bekezdése.. Hasonlóképpen, a helyesbítés vagy törlés iránti kérelem is elutasítható, ha arról más jogszabályok rendelkeznek, amely esetben az érintettet tájékoztatni kell az elutasítás okairól és a fellebbezés lehetőségérőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 36. cikkének (1)–(2) bekezdése és a személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 43. cikkének (3) bekezdése..Ami a jogorvoslatot illeti, a magánszemélyek panaszt nyújthatnak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz többek között az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálaton keresztülA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke.. Ezen túlmenően az egyének a személyes adatokkal kapcsolatos jogvitákban közvetítő bizottságot is kérhetik közvetítésreA személyes adatok védelméről szóló törvény 40–50. cikke és a törvény végrehajtási rendeletének 48-2–57. cikke.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg (2.2. szakasz), valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. Emellett a magánszemélyek a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján kifogásolhatják a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság döntéseit vagy tétlenségét (lásd a 2.4.3. szakaszt).2.4.2.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság a hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó, magánszemélyektől (koreaiaktól és külföldi állampolgároktól) érkező panaszokat kezelBár az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 4. cikke a Koreai Köztársaságban lakóhellyel rendelkező állampolgárokra és külföldiekre vonatkozik, a lakóhellyel rendelkezik kifejezés inkább a joghatóságra, mintsem a területre utal. Ezért amennyiben a Koreán kívüli külföldiek alapvető jogait Koreán belüli nemzeti intézmények megsértik, az érintett személy panaszt nyújthat be a Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz. Lásd például a vonatkozó kérdést a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság gyakori kérdéseket tartalmazó oldalán, amely a következő címen érhető el: https://www.humanrights.go.kr/site/program/board/basicboard/list?boardtypeid=7025&menuid=002004005001&pagesize=10¤tpage=2. Ez a helyzet áll fenn, ha külföldiek Koreába továbbított személyes adataihoz a koreai hatóságok jogellenesen férnek hozzá.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírásokA panaszt főszabály szerint a jogsértéstől számított egy éven belül kell benyújtani, de a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság az említett határidőn túl benyújtott panaszokkal kapcsolatban is dönthet úgy, hogy kivizsgálja azokat, ha a büntetőjogi vagy polgári jogi elévülési idő nem járt le (az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény, 32. cikk (1) bekezdés, 4. pont).. Következésképpen a bizottság akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet. Tehát ahhoz, hogy a panaszt a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság be tudja fogadni, a panaszt benyújtó magánszemélynek nem kell bizonyítania, hogy a koreai hatóságok ténylegesen hozzáfértek személyes adataihoz a személyes adatok bűnüldözési célokból történő gyűjtésével összefüggésben. A panaszt benyújtó magánszemély kérheti a panasz közvetítés útján történő kezelését isA Nemzeti Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. és soron következő cikkei..A panasz kivizsgálása céljából a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság élhet vizsgálati jogkörével, többek között kérheti releváns anyagok benyújtását, szemléket tarthat, és tanúkat idézhet be vallomástételreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. és 37. cikke.. Ha a vizsgálat azt tárja fel, hogy megsértették a vonatkozó jogszabályokat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlhatja korrekciós intézkedések végrehajtását, illetve bármely vonatkozó jogszabály, intézmény, szakpolitika vagy gyakorlat helyesbítését vagy továbbfejlesztésétAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 44. cikke.. A javasolt jogorvoslatok magukban foglalhatják a közvetítést, az emberi jogi jogsértés megszüntetését, a kártérítést, valamint az ugyanolyan vagy hasonló jogsértések megismétlődését megakadályozó intézkedéseketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az alkalmazandó szabályok szerint jogellenesen történt a személyes adatok gyűjtése, a korrekciós intézkedés magában foglalhatja az összegyűjtött személyes adatok törlését is. Amennyiben nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértés van folyamatban, és valószínű, hogy intézkedés nélkül nehezen helyrehozható kár keletkezne, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság sürgős korrekciós intézkedéseket fogadhat elAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 48. cikke..Bár a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnak nincs kényszerítő hatásköre, határozatai (pl. a panasz kivizsgálásának megszüntetéséről szóló határozat)Például, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kivételesen nem tud bizonyos anyagokat vagy létesítményeket megszemlélni, mert azokhoz olyan államtitok kapcsolódik, amely jelentős hatást gyakorolhat az állambiztonságra vagy a diplomáciai kapcsolatokra, vagy ha a szemle jelentősen akadályozna egy bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást (lásd a 166. lábjegyzetet), és ez megakadályozza a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot abban, hogy elvégezze a beérkezett kérelem megalapozottságának értékeléséhez szükséges vizsgálatot, az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 39. cikkével összhangban tájékoztatja a kérelem benyújtóját a kérelem elutasításának okairól. Ebben az esetben a benyújtó magánszemély megtámadhatja a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság határozatát a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján.. és ajánlásai a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében megtámadhatók a koreai bíróságok előtt (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt)Lásd például a Szöuli Felsőbíróság 2008. április 18-i 2007Nu27259. sz. határozatát, melyet a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 9-i 2008Du7854. sz. határozata megerősített; A Szöuli Felsőbíróság 2018. február 2-i 2017Nu69382. sz. határozata.. Továbbá, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság megállapításaiból az derül ki, hogy valamely hatóság jogellenesen gyűjtött személyes adatokat, az egyén további jogorvoslatot kérhet a koreai bíróságokon e hatósággal szemben, például a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerint megtámadhatja az adatgyűjtést, az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint alkotmányos panaszt nyújthat be, vagy az állami kárpótlásról szóló törvény szerint kártérítésért folyamodhat (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt).2.4.3.Bírósági jogorvoslatA magánszemélyek az előző szakaszokban ismertetett korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozva, különböző módokon kérhetnek jogorvoslatot a koreai bíróságoknál.Először is, a büntetőeljárási törvény szerint az érintett személy és védője jelen lehet a házkutatásra vagy lefoglalásra vonatkozó parancs végrehajtásakor, és ekkor kifogást emelhetA büntetőeljárási törvény 121. és 219. cikke.. Emellett a büntetőeljárási törvény úgynevezett kvázi panasztételi mechanizmusról is rendelkezik, amely lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy az illetékes bírósághoz forduljanak azzal a kérelemmel, hogy töröljék vagy módosítsák az ügyész vagy rendőr által a lefoglalással kapcsolatban hozott intézkedéstA büntetőeljárási törvény 417. cikke, összefüggésben 414. cikkének (2) bekezdésével. Lásd még a Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 29-i 97Mo66. sz. határozatát.. Ez lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a lefoglalási parancs végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.Ezen túlmenően a magánszemélyek kártérítést kaphatnak a koreai bíróságok előtt. Az állami kártérítésről szóló törvény alapján magánszemélyek kártérítést kérhetnek a köztisztviselők által hivatali feladataik ellátása során törvénysértően okozott károkértAz állami kártérítésről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Az állami kártérítésről szóló törvény szerinti követelést szakosodott kártérítési tanácshoz lehet benyújtani, vagy közvetlenül a koreai bíróságokhozAz állami kártérítésről szóló törvény 9. és 12. cikke. A törvény létrehozza a kerületi tanácsokat (amelyeket az illetékes ügyészség ügyészhelyettese vezet), egy Központi Tanácsot (amelyet az igazságügyi miniszterhelyettes vezet) és egy Különleges Tanácsot (amelyet a honvédelmi miniszter helyettese vezet, és amely a katonaság vagy a katonaság polgári alkalmazottai által okozott károk megtérítése iránti igényekkel foglalkozik). A kártérítési igényeket elvben a kerületi tanácsok intézik, amelyeknek bizonyos körülmények között továbbítaniuk kell az ügyeket a központi/különleges tanácsnak, pl. ha a kártérítés meghalad egy bizonyos összeget, vagy ha az ügyben egy magánszemély újbóli megfontolást kér. Valamennyi tanács az igazságügyi miniszter által kinevezett tagokból (pl. az Igazságügyi Minisztérium köztisztviselőiből, bírósági tisztviselőkből, ügyvédekből és az állami kártérítés terén szakértelemmel rendelkező személyekből) áll, akikre az összeférhetetlenségre vonatkozó különös szabályok vonatkoznak (lásd az állami kártérítésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet 7. cikkét).. Ha a sértett külföldi állampolgár, az állami kártérítésről szóló törvényt akkor lehet alkalmazni, ha a sértett származási országa is biztosít állami kártérítést a koreai állampolgároknakAz állami kártérítésről szóló törvény 7. cikke.. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez a feltétel akkor teljesül, ha a másik ország által a kártérítés igénylésére vonatkozó feltételek nem túlzottan aránytalanok a Korea által előírt feltételekhez képest, és általában véve nem szigorúbbak, mint a Korea által előírt feltételek, és nincs közöttük jelentős és lényegi különbség.A Legfelsőbb Bíróság 2015. június 11-i 2013Da208388. sz. határozata.. A polgári törvénykönyv szabályozza az állam kártérítési felelősségét, és ebből következően az állami kötelezettségvállalás a nem anyagi kárra is kiterjed (mint például az okozott mentális stressz)Lásd az állami kártérítésről szóló törvény 8. cikkét, valamint a polgári törvénykönyv 751. cikkét..Az adatvédelmi szabályok megsértése esetén a személyes adatok védelméről szóló törvény keretében egy további jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. A személyes adatok védelméről szóló törvény 39. cikke szerint a törvény megsértése vagy a személyes adatainak elvesztése, ellopása, felfedése, meghamisítása, megváltoztatása vagy sérülése miatt kárt szenvedett személy bíróság előtt kártérítésért folyamodhat. Az állami kártérítésről szóló törvényben foglalthoz hasonló viszonossági követelmény nem áll fenn.A kártérítés mellett közigazgatási jogorvoslat is igénybe vehető a közigazgatási szervek közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedéseivel vagy mulasztásaival szemben. Bármely magánszemély megtámadhat egy intézkedést (azaz a hatósági jogkör gyakorlását vagy gyakorlásának megtagadását egy konkrét esetben) vagy mulasztást (vagyis azt, ha a közigazgatási szerv jogi kötelezettsége ellenére hosszabb időn keresztül elmulasztott megtenni egy bizonyos intézkedést), és így elérheti a jogellenes intézkedés visszavonását/megváltoztatását, a semmisség megállapítását (azaz annak megállapítását, hogy az intézkedésnek nincs joghatása vagy nem szerepel a jogrendben) vagy a mulasztás jogellenességének megállapításátA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 2. és 4. cikke.. A közigazgatási intézkedés akkor támadható meg, ha közvetlenül kihat a polgári jogokra és kötelezettségekreA Legfelsőbb Bíróság 1999. október 22-i 98Du18435. sz. határozata, 2000. szeptember 8-i 99Du1113. sz. határozata és 2012. szeptember 27-i 2010Du3541. sz. határozata.. Idetartoznak a személyes adatok gyűjtésére irányuló intézkedések, akár közvetlen gyűjtésről van szó (pl. a kommunikáció lehallgatása), akár kötelezően teljesítendő (pl. szolgáltatónak szóló) adatközlési kérelem útján történő gyűjtésről.A fent említett kérelmeket először az egyes hatóságok (pl. a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság) vagy a Korrupcióellenes és Polgári Jogi Bizottság által létrehozott központi közigazgatási fellebbviteli bizottság elé lehet terjeszteniA közigazgatási jogorvoslatról szóló törvény 6. cikke és a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 18. cikkének (1) bekezdése.. Az ilyen közigazgatási jogorvoslat alternatív, informálisabb lehetőséget kínál a hatósági intézkedés vagy mulasztás megtámadására. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében azonban az igény közvetlenül a koreai bíróságokhoz is benyújtható.A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet bármely olyan személy benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a visszavonást/módosítást kérje, vagy a visszavonással/módosítással visszaállítsa jogait, amennyiben az intézkedés már nem bír joghatássalA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 12. cikke.. Hasonlóképpen a semmisség iránti keresetet olyan személy is benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik a semmisség megállapításához, míg a mulasztás jogellenességének megállapítására vonatkozó keresetet bármely olyan személy kezdeményezheti, aki intézkedést kért, és jogos érdeke fűződik a mulasztás jogellenességének megállapításáhozA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 35. és 36. cikke.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogos érdek a jog által védett érdeket jelent, azaz olyan közvetlen és konkrét érdeket, amelyet a közigazgatási intézkedések alapjául szolgáló törvények és rendeletek védenek (tehát nem általános, közvetett és elvont közérdekről van szó)A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 26-i 2006Du330. sz. határozata.. A magánszemélyeknek ezért jogos érdekük sérül a személyes adataik bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozó (specifikus jogszabályokban vagy a személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott) korlátozások és biztosítékok megsértése esetén. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti jogerős ítélet a felekre nézve kötelezőA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 30. cikkének (1) bekezdése..Az intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet és a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelmet attól az időponttól számított 90 napon belül kell benyújtani, amikor az egyén tudomást szerez az intézkedésről/mulasztásról, és főszabály szerint legkésőbb egy évvel a rendelkezés/mulasztás megtörténtét követően, kivéve, ha a késedelemnek igazolható indokai vannakA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 20. cikke. Ez a határidő a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelemre is vonatkozik, lásd a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 38. cikkének (2) bekezdését.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazolható indokok fogalmát tágan kell értelmezni, és ennek kapcsán mérlegelni kell, hogy társadalmilag elfogadható-e a késedelmes panasz benyújtása, figyelembe véve az ügy összes körülményétA Legfelsőbb Bíróság 1991. június 28-i 90Nu6521. sz. határozata.. Ide tartoznak például (nem kizárólagosan) az olyan késedelmi okok, melyekért az érintett fél nem tehető felelőssé (vagyis az olyan helyzetek, melyek a panaszos befolyásán kívül esnek, például ha nem tájékoztatták a személyes adatai gyűjtéséről) vagy idetartozik a vis maior (pl. természeti katasztrófa, háború) is.Végezetül magánszemélyek alkotmányos panaszt is benyújthatnak az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése.. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy kérheti alkotmányos panasz elbírálását, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait kormányzati hatáskör gyakorlása vagy annak elmulasztása miatt megsértették (kivéve a bíróságok ítéleteit). Ha más jogorvoslati lehetőségek is rendelkezésre állnak, először azokat kell kimeríteni. Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a külföldi állampolgárok benyújthatnak alkotmányos panaszt, amennyiben a koreai alkotmány elismeri alapvető jogaikat (lásd a magyarázatokat az 1.1. szakaszban)Az Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa194. sz. határozata.. Az alkotmányos panaszt az egyénnek a jogsértésről való tudomásszerzését követő 90 napon belül, illetve annak bekövetkezését követő egy éven belül kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti eljárást alkalmazzák az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti jogvitákraAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 40. cikke., a panasz akkor is elfogadható, ha a Legfelsőbb Bíróság fent ismertetett ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezett igazolható indokok állnak fenn.Ha először más jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, az alkotmányos panaszt az ilyen jogorvoslatra vonatkozó végleges határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell benyújtaniAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 69. cikke.. Az Alkotmánybíróság érvénytelenítheti a jogsértést okozó kormányzati hatáskör gyakorlását, vagy megerősítheti, hogy egy bizonyos mulasztás alkotmányellenesAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 75. cikkének (3) bekezdése.. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a Bíróság határozatának való megfelelés érdekében.3.A KORMÁNYZAT HOZZÁFÉRÉSE A SZEMÉLYES ADATOKHOZ NEMZETBIZTONSÁGI CÉLBÓL3.1.A nemzetbiztonság területén illetékes hatóságokA Koreai Köztársaság két külön hírszerző ügynökséggel rendelkezik: a Nemzeti Hírszerzési Szolgálattal és a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnoksággal. Ezen túlmenően a rendőrség és az ügyészség is gyűjthet személyes adatokat nemzetbiztonsági célból.A Nemzeti Hírszerző Szolgálatot a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény hozta létre, közvetlenül a köztársasági elnök joghatósága alatt áll, és annak felügyelete alatt működikA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 2. cikke és 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat különösen a külföldi országokra (és Észak-Koreára) vonatkozó adatokatEz a fogalom nem terjed ki a magánszemélyekre vonatkozó információkra, hanem a külföldi országokra (trendek, fejlemények) és a harmadik országbeli állami szereplők tevékenységére vonatkozó általános információkat foglalja magában., továbbá a kémelhárítással (beleértve a katonai és ipari kémkedést), a terrorizmus és a nemzetközi bűnszövetkezetek tevékenységei elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési adatokat, a közbiztonság és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények bizonyos típusaira (pl. belföldi felkelés, külföldi agresszió) vonatkozó hírszerzési információkat, valamint a kibertámadások és -fenyegetések megelőzésével vagy leküzdésével kapcsolatos hírszerzési információkat gyűjt, rendszerez és terjesztA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény, amely létrehozza a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, és meghatározza annak feladatait, általános elveket határoz meg annak valamennyi tevékenységére vonatkozóan. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatnak általában véve politikailag semlegesnek kell lennie, és védenie kell az egyének szabadságát és jogaitA 3. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 11. és a 21. cikk. Lásd még az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, különösen a 10. és 12. cikket.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat elnökének feladata, hogy általános iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a Nemzeti Hírszerző Szolgálat információk gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó elveket, alkalmazási kört és eljárásokat, és ezekről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzetgyűlés (a Hírszerzési Bizottságán keresztül) kérheti az iránymutatások helyesbítését vagy kiegészítését, ha úgy ítéli meg, hogy azok jogellenesek vagy méltánytalanok. Általánosabban fogalmazva, az igazgató és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat feladatai ellátása során semmilyen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt nem kényszeríthet a hatósági jogkörével visszaélve olyan cselekményre, melyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhat meg egyetlen személyt sem a jogai gyakorlásábanA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikke.. Ezenkívül a postai küldemények cenzúrázása, a távközlés lehallgatása, a helymeghatározó információk, a hírközlési metaadatok gyűjtése és a magáncélú kommunikáció rögzítése vagy meghallgatása során a Nemzeti Hírszerzési Szolgálatnak meg kell felelnie a hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek, a helymeghatározási információkról szóló törvénynek vagy a büntetőeljárási törvénynekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 14. cikke.. Az e törvényekkel ellentétes hatásköri visszaélésre vagy információgyűjtésre büntetőjogi szankciók vonatkoznakA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 22. és 23. cikke..A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a Védelmi Minisztérium alá tartozó katonai hírszerző ügynökség. Feladatköre a katonai biztonsági kérdésekre, (a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozó) katonai bűnügyi nyomozásokra és a katonai hírszerzésre terjed ki. A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság általában nem foglalkozik polgári személyek megfigyelésével, kivéve, ha ez katonai feladatainak ellátásához szükséges. A vizsgálat alá vonható személyek a következők: katonai személyzet, a katonaság polgári alkalmazottai, katonai kiképzésben részt vevő személyek, katonai tartalékban lévő vagy toborzószolgálatnál lévő személyek és hadifoglyokA katonai bíróságokról szóló törvény 1. cikke.. A hírközlési adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtése során a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokságra a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott korlátozások és biztosítékok vonatkoznak.3.2.Jogalapok és korlátozásokA hírközlési adatok védelméről szóló törvény (CPPA), a polgárok és a közbiztonság védelmét szolgáló terrorizmus elleni törvény (a továbbiakban: terrorizmus elleni törvény) és a távközlési törvény biztosít jogalapot a személyes adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokatA nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása során a rendőrség és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a büntetőeljárásitörvény alapján jár el, míg a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozik.. Ezek a következő szakaszokban ismertetett korlátozások és biztosítékok biztosítják, hogy az adatok gyűjtése és kezelése a jogszerű cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Ez kizárja a személyes adatok nemzetbiztonsági okokból történő tömeges és válogatás nélküli gyűjtését.3.2.1.Hírközlési adatok gyűjtése3.2.1.1.Hírközlési adatok hírszerző ügynökségek általi gyűjtése3.2.1.1.1.JogalapA hírközlési adatok védelméről szóló törvény felhatalmazza a hírszerző ügynökségeket a hírközlési adatok gyűjtésére, és előírja a hírközlési szolgáltatók számára, hogy tegyenek eleget ezen ügynökségek kéréseinekA CPPA 15-2. cikke.. Amint azt a 2.2.2.1. szakasz ismerteti, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény megkülönbözteti a kommunikáció tartalmának gyűjtését (kommunikációt korlátozó intézkedések, mint pl. a lehallgatás vagy a cenzúraA CPPA 2. cikkének (6) és (7) bekezdése.) a hírközlési metaadatok gyűjtésétőlA CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..E két információtípus összegyűjtésére eltérő küszöbérték vonatkozik, de az alkalmazandó eljárások és biztosítékok nagyrészt azonosakLásd még a CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdését és a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (4) bekezdését, amelyek előírják, hogy a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére alkalmazandó eljárások értelemszerűen alkalmazandók a hírközlési metaadatok gyűjtésére is.. A nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából sor kerülhet hírközlési metaadatok gyűjtéséreA CPPA 13-4. cikke.. Magasabb küszöbérték vonatkozik a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtására (azaz a tartalmi adatok gyűjtésére), amelyekre csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetbiztonság várhatóan súlyos veszélybe kerül, és a veszély megelőzéséhez hírszerzési információk gyűjtésére van szükség (azaz ha a nemzetbiztonságot súlyos veszély fenyegeti, és az információgyűjtés szükséges annak megelőzéséhez)A CPPA 7. cikkének (1) bekezdése.. Ezenfelül a kommunikáció tartalmához csak végső megoldásként, a nemzetbiztonság érdekében lehetséges hozzáférni, és törekedni kell arra, hogy a kommunikáció bizalmas jellege a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Még akkor is, ha megkapták a megfelelő jóváhagyást/engedélyt, az ilyen intézkedéseket azonnal le kell állítani, ha már nem szükségesek, ezáltal biztosítva, hogy a magánszemélyek kommunikációjának bizalmassága a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..3.2.1.1.2.A legalább egy koreai állampolgárt érintő hírközlési információk gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokAmennyiben a kommunikációban részt vevő egyik vagy mindkét személy koreai állampolgár, a hírközlési adatok (mind a tartalmi, mind a metaadatok) gyűjtésére csak a Felsőbíróság vezető főbírójának engedélyével kerülhet sorA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 1. pontja. Az illetékes bíróság az a felsőbíróság, amely joghatósággal rendelkezik a megfigyelés alatt álló egyik vagy mindkét fél lakóhelye vagy székhelye szerint.. A hírszerző ügynökségnek a kérelmet írásban kell benyújtania egy ügyészhez vagy egy főügyészi hivatalhozA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése.. A kérelemben meg kell jelölnie a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik)A CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (4) bekezdése.. Az ügyész/főügyészi hivatal pedig engedélyt kér a Felsőbíróság egyik vezető bírójátólA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (4) bekezdése. Az ügyésznek a bírósághoz intézett kérelmében meg kell jelölnie a gyanú fő okait, és – amennyiben egyidejűleg több engedélyt kér – annak indokolását (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 4. cikkét).. A főbíró csak akkor adhat írásbeli engedélyt, ha a kérelmet indokoltnak ítéli, és elutasítja a kérelmet, ha azt megalapozatlannak tartjaA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése és 6. cikkének (9) bekezdése.. Az engedély meghatározza a gyűjtés típusát, célját, célpontját, hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy hol és hogyan valósulhat megA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (6) bekezdése..Különös szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvés kivizsgálására irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a fent említett eljárások lefolytatásátA CPPA 8. cikke.. E feltételek teljesülése esetén a hírszerző ügynökségek előzetes bírósági jóváhagyás nélkül is foganatosíthatnak megfigyelési intézkedéseketA CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. A hírszerző ügynökségnek azonban közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtását követően kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha az engedélyt az intézkedések meghozatalától számított 36 órán belül nem adják meg, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzet esetén történő információgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hírszerző ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése. A bűnüldözéssel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedésekről lásd a fenti 2.2.2.2. szakaszt..Azokban az esetekben, amikor a megfigyelés rövid időn belül zajlik le, ami kizárja a bírósági engedély beszerzését, az illetékes főügyészség vezetőjének a szükséghelyzeti intézkedésről szóló, a hírszerző ügynökség által készített értesítést kell küldenie az illetékes bíróság vezetőjének, amely a szükséghelyzeti intézkedések nyilvántartását vezetiA CPPA 8. cikkének (5) és (7) bekezdése. Ebben az értesítésben fel kell tüntetni a célkitűzést, a célszemélyt, az alkalmazási kört, az időtartamot, a végrehajtás helyét és a megfigyelés módját, valamint annak okait, hogy miért nem nyújtanak be engedélykérelmet az intézkedés meghozatala előtt (a CPPA 8. cikkének (6) bekezdése).. Ez lehetővé teszi a bíróság számára az adatgyűjtés jogszerűségének vizsgálatát.3.2.1.1.3.A kizárólag nem koreai állampolgárt érintő hírközlési adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra vonatkozó információk gyűjtéséhez a hírszerző ügynökségeknek be kell szerezniük a köztársasági elnök előzetes írásbeli jóváhagyásátA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ilyen hírközlési adatokat csak akkor lehet nemzetbiztonsági célból gyűjteni, ha azok valamilyen meghatározott kategóriába tartoznak, azaz ha a kommunikáció a Koreai Köztársasággal szemben ellenséges országok kormánytisztviselői vagy más magánszemélyei, külföldi ügynökségek, koreaiellenesEz olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek veszélyeztetik a nemzet létét és biztonságát, a demokratikus rendet vagy a nép fennmaradását és szabadságát.. tevékenységekben való részvétellel gyanúsított csoportok vagy állampolgárok között, vagy a Koreai-félszigeten belüli, a Koreai Köztársaság fennhatóságán ténylegesen kívül eső csoportok tagjai és azok külföldi országokban székhellyel rendelkező ernyőszervezetei között történikTovábbá, ha az egyik fél a CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy, a másik pedig ismeretlen vagy nem határozható meg, a 7. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt eljárást kell alkalmazni.. Ezzel szemben, ha a közlésben részt vevő egyik fél koreai állampolgár, a másik fél pedig nem koreai állampolgár, a 3.2.1.1.2. szakaszban leírt eljárásnak megfelelően a gyűjtéshez bírósági jóváhagyás szükséges.A hírszerző ügynökség vezetőjének a tervezett intézkedésekre vonatkozóan tervet kell benyújtania a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójánakA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját a Nemzetgyűlés megerősítését követően a köztársasági elnök nevezi ki (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 7. cikke).. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója ellenőrzi, hogy a terv megfelelő-e, és ha igen, benyújtja azt jóváhagyásra a köztársasági elnöknekA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (2) bekezdése.. A tervben ugyanazokat az információkat kell feltüntetni, mint a koreai állampolgárokra vonatkozó információk gyűjtésére irányuló bírósági engedély iránti kérelemben (a fent leírtak szerint)A CPPA 8. cikkének (3) bekezdése, összefüggésben a 6. cikkének (4) bekezdésével.. Fel kell tüntetni különösen a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), a gyűjtés fő okait, az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik). Több engedély egyidejű kérelmezése esetén azok célja és indokolásaA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke..SzükséghelyzetbenVagyis azokban az esetekben, amikor az intézkedés a nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, nem áll rendelkezésre elegendő idő a köztársasági elnök jóváhagyásának megszerzésére, és a szükséghelyzeti intézkedések elfogadásának elmulasztása veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot (a CPPA 8. cikkének (8) bekezdése).. annak a miniszternek az előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyhez az adott hírszerző ügynökség tartozik. Ebben az esetben azonban a hírszerző ügynökségnek közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések meghozatalát követően kérnie kell a köztársasági elnök jóváhagyását. Ha egy hírszerző ügynökség a kérelem benyújtásától számított 36 órán belül nem kapja meg a jóváhagyást, az információgyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (9) bekezdése.. Ilyen esetekben az összegyűjtött információkat mindig megsemmisítik.3.2.1.1.4.Általános korlátozások és biztosítékokHa a hírszerző ügynökségek magánszervezetek együttműködését kérik, biztosítaniuk kell számukra a bírósági/elnöki engedélyt vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat fedőlapjának másolatát, amelyet a kötelezett szervezetnek az iratai között meg kell őriznieA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Azok a szervezetek, amelyeket ara kérnek fel a CPPA alapján, hogy adjanak át információkat a hírszerző ügynökségeknek, megtagadhatják ezt, ha az engedély vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat helytelen azonosítóra (pl. az azonosított személytől eltérő személy telefonszámára) hivatkozik. Ezenkívül a kommunikációhoz használt jelszavak egyetlen esetben sem hozhatók nyilvánosságraA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A hírszerző ügynökségek postahivatalra vagy távközlési szolgáltatóra bízhatják a kommunikáció korlátozására irányuló intézkedések végrehajtását vagy a hírközlési metaadatok gyűjtését (a távközlési törvény meghatározása szerint)A CPPA végrehajtási rendeletének 13. cikke.. Mind az érintett hírszerző ügynökségnek, mind az együttműködésre felkért szolgáltatónak három évig nyilvántartást kell vezetnie az intézkedések kérelmezésének céljáról, a végrehajtás vagy az együttműködés időpontjáról, valamint az intézkedések tárgyáról (pl. levél, telefon, e-mail)A CPPA 9. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdése. Ez az időszak nem vonatkozik a hírközlési metaadatokra (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikkét).. A hírközlési metaadatokat szolgáltató távközlési szolgáltatóknak hét évig meg kell őrizniük az adatgyűjtés gyakoriságára vonatkozó információkat, és évente kétszer jelentést kell erről küldeniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternekA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikke..A hírszerző ügynökségeknek jelentést kell tenniük a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának az általuk összegyűjtött információkról és a megfigyelési tevékenység eredményérőlA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdése.. A hírközlési metaadatok gyűjtését illetően nyilvántartást kell vezetni arról, hogy ilyen adatokat kértek, valamint magáról az írásbeli kérelemről és az azt benyújtó intézményről isA CPPA 13. cikkének (5) bekezdése és 13-4. cikkének (3) bekezdése..Mind a kommunikáció tartalmának, mind a hírközlési metaadatoknak a gyűjtése legfeljebb négy hónapig tarthat, és ha a kitűzött cél időközben teljesül, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése.. Ha az engedély feltételei továbbra is fennállnak, a határidő a bíróság engedélyével vagy a köztársasági elnök jóváhagyásával legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. A megfigyelési intézkedések meghosszabbítására vonatkozó jóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a meghosszabbítás kérelmezésének indokait és mellékelve a kérelmet alátámasztó dokumentumokatA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 5. cikke..A gyűjtés jogalapjától függően az egyéneket általában értesítik hírközlési adataik gyűjtéséről. A hírszerző ügynökség vezetője – függetlenül attól, hogy tartalmi adatokat vagy metaadatokat gyűjtöttek-e, és az adatokat rendes eljárás keretében vagy veszélyhelyzetben gyűjtötték-e – a hírszerző ügynökség vezetőjének írásban értesítenie kell az érintett személyt a megfigyelési intézkedésről a megfigyelés lezárultának napjától számított 30 napon belülA CPPA 9-2. cikkének (3) bekezdése. A CPPA 13-4. cikkével összhangban ez vonatkozik mind a hírközlési tartalmi adatok, mind a hírközlési metaadatok gyűjtésére.. Az értesítésnek tartalmaznia kell (1) az adatok gyűjtésének tényét, (2) a végrehajtó ügynökség kilétét és (3) a végrehajtási időszakot. Ha azonban valószínű, hogy az értesítés veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, vagy emberek életét és fizikai biztonságát, az értesítés elhalaszthatóA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Az értesítést a halasztás okainak megszűnését követő 30 napon belül kell megtenniA CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdése és 9-2. cikkének (6) bekezdése..Ez az értesítési kötelezettség azonban csak akkor alkalmazandó az adatgyűjtésre, ha legalább az egyik fél koreai állampolgár. Következésképpen a nem koreai állampolgárokat csak akkor értesítik, amikor a koreai állampolgárokkal folytatott kommunikációjuk adatait gyűjtik. Ezért nincs értesítési kötelezettség abban az esetben, ha kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra kerül sor.A CPPA alapján végzett megfigyeléssel szerzett hírközlési tartalmi és metaadatok csak (1) bizonyos bűncselekmények kivizsgálásához, büntetőeljárás alá vonásához vagy megelőzéséhez, (2) fegyelmi eljáráshoz, (3) bírósági eljáráshoz használhatók fel, amennyiben a kommunikációban érintett fél kártérítési keresetben hivatkozik rájuk, vagy (4) más jogszabályok alapjánA CPPA 5. cikkének (1)–(2) bekezdése, 12. cikke és 13-5. cikke..3.2.1.2.A kommunikációs információk rendőrség/ügyészek által nemzetbiztonsági célokból végzett gyűjtéseA rendőrség/ügyész a 3.2.1.1. szakaszban leírt feltételekkel megegyező feltételekkel gyűjthet nemzetbiztonsági célokból kommunikációs információkat (beleértve a hírközlési tartalmi és metaadatokat). SzükséghelyzetEz akkor áll fenn, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes jóváhagyási eljárás lefolytatását (a CPPA 8. cikkének (1) bekezdése).. esetén azt a korábban már leírt eljárást kell alkalmazni, amely a kommunikáció tartalmának szükséghelyzetben, bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozik (azaz a CPPA 8. cikkét).3.2.2.Terroristagyanús személyekre vonatkozó információk gyűjtése3.2.2.1.JogalapA terrorizmus elleni törvény felhatalmazza a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját arra, hogy információkat gyűjtsön a terroristagyanús személyekrőlA terrorizmus elleni törvény 9. cikke.. Terroristagyanús személy: terrorista csoport tagjaTerrorista csoport: az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoport (a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (2) bekezdése)., olyan személy, aki terrorista csoportot népszerűsített (egy terrorista csoport eszméinek vagy taktikájának népszerűsítése és terjesztése révén), pénzeszközöket gyűjtött vagy juttatott terrorizmus céljáraA terrorizmus fogalmát a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (1) bekezdése olyan magatartásként határozza meg, amelynek célja az állam, a helyi önkormányzat vagy egy külföldi kormányzat (ideértve a helyi önkormányzatokat és a nemzetközi szervezeteket is) feladatköre gyakorlásának megakadályozása, vagy olyan cselekményre kényszerítése, amelynek elvégzésére nem köteles, vagy a lakosság fenyegetése. Ez a következőket foglalja magában: a) egy személy megölése vagy életének veszélyeztetése testi sérülés okozásával, vagy az érintett személy elfogása, elzárása, elrablása vagy túszul ejtése; b) légi járművekkel kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. légi jármű becsapódásának előidézése, a jármű eltérítése vagy megrongálása repülés közben); c) hajóval kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet elfoglalása, az üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet megsemmisítése vagy olyan mértékű megrongálása, amely veszélyezteti annak biztonságát, beleértve a hajóra vagy tengeri szerkezetre berakodott rakomány károsodását); d) biokémiai, robbanó- vagy gyújtófegyver vagy -eszköz elhelyezése, robbantása vagy bármilyen más módon történő használata bizonyos típusú járműveken vagy létesítményekben (pl. vonat, villamos, gépjármű, közpark és állomás, villamosenergia-, gáz- és távközlési létesítmények stb.) halál, súlyos sérülés vagy súlyos anyagi kár okozása céljából, vagy ilyen hatás kiváltása; e) nukleáris anyagokkal, radioaktív anyagokkal vagy nukleáris létesítményekkel kapcsolatos bizonyos típusú magatartások (pl. emberi életben, testi épségben vagy vagyontárgyakban történő károkozás, vagy a közbiztonság más módon történő megzavarása atomreaktor megsemmisítése vagy radioaktív anyagok jogellenes manipulálása révén stb.)., vagy részt vett terrorcselekmények előkészítésében, ezekre irányuló összeesküvésben, terrorcselekmények propagálásában vagy ezekre való felbujtásban, vagy olyan személy, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen tevékenységeket végzettA terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (3) bekezdése.. Általános szabályként a terrorizmus elleni törvényt végrehajtó bármely köztisztviselőnek tiszteletben kell tartania a koreai alkotmányban rögzített alapvető jogokatA terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (3) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény önmagában nem határoz meg konkrét hatásköröket, korlátozásokat és biztosítékokat a terroristagyanús személyekre vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozóan, hanem az egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokra hivatkozik. Először is, a terrorizmus elleni törvény alapján a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója adatokat gyűjthet (1) a Koreai Köztársaságba való belépésről és az onnan való távozásról, (2) a pénzügyi tranzakciókról és 3) a kommunikációról. A gyűjtött adatok típusától függően a vonatkozó eljárási követelményeket a bevándorlásról szóló törvény, a vámtörvény, a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény, illetve a hírközlési adatok védelméről szóló törvény tartalmazzaA terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (1) bekezdése.. A Koreába való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a bevándorlási törvényben és a vámtörvényben meghatározott eljárásokra hivatkozik. Ezek a jogi aktusok azonban jelenleg nem rendelkeznek ilyen hatáskörről. A hírközlési információk és a pénzügyi tranzakciós információk gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a CPPA-ban és az pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvényben szereplő korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozik (a CPPA-ban foglalt korlátozásokat és biztosítékokat lentebb részletezzük, míg a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény a 2.1. szakaszban kifejtettek szerint nem releváns a megfelelőségi határozat értékelése szempontjából).Emellett a terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója személyes adatokat vagy helymeghatározó adatokat kérhet terroristagyanús személyekről a személyesadat- kezelőtőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 2. cikkében meghatározottak szerint olyan közintézmény, jogi személy, szervezet, magánszemély stb., amely vagy aki személyesadat-állományok üzleti célú felhasználása céljából közvetlenül vagy közvetve személyes adatokat kezel.. vagy a helymeghatározó adatok szolgáltatójátólA helymeghatározó adatok védelméről, felhasználásáról stb. szóló törvény (a továbbiakban: a helymeghatározó adatokról szóló törvény) 5. cikkében meghatározottak szerint, azaz bárki, aki engedélyt kapott a Koreai Hírközlési Bizottságtól, hogy helymeghatározással kapcsolatos tevékenységet folytasson.. Ez csupán önkéntes adatközlést jelent, tehát a személyesadat-kezelők és a helymeghatározó adatok szolgáltatói nem kötelesek teljesíteni a kérést, és ha az adatközlés mellett döntenek, arra csak a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel és a helymeghatározó adatokról szóló törvénnyel összhangban kerülhet sor (lásd az alábbi 3.2.2.2. szakaszt).3.2.2.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározó adatokról szóló törvény szerinti önkéntes adatközlésre vonatkozó korlátozások és biztosítékokA terrorizmus elleni törvény szerinti önkéntes együttműködésre irányuló kérelmeknek a terroristagyanús személyekre vonatkozó információkra kell korlátozódniuk (lásd a fenti 3.2.2.1. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálat ilyen kéréseinek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény úgy rendelkezik továbbá, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a hivatali hatáskörével visszaélve nem kényszeríthet egyetlen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt sem olyan cselekményre, amelyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhatja egyetlen személy jogainak gyakorlását semA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 11. cikkének (1) bekezdése.. E tilalom megszegése büntetőjogi szankciókkal sújthatóA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 19. cikke..A személyesadat-kezelők és helymeghatározási adatok szolgáltatói nem kötelesek eleget tenni a Nemzeti Hírszerző Szolgálat által a terrorizmus elleni törvény alapján benyújtott kérelmeknek. Önkéntes alapon eleget tehetnek a kérelmeknek, de ebben az esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározási adatokról szóló törvény előírásainak.. A személyes adatok védelméről szóló törvénynek való megfelelést illetően az adatkezelőnek különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..3.2.2.3.Korlátozások és biztosítékok a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretébenA terrorizmus elleni törvény alapján a hírszerző ügynökségek csak akkor gyűjthetnek hírközlési adatokat (ideértve a tartalmi és a metaadatokat), ha ez a terrorizmus elleni küzdelemhez, azaz a terrorizmus megelőzéséhez és az ellene hozott intézkedésekhez szükséges. A hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek a 3.2.1. szakaszban ismertetett eljárásai a hírközlési adatok terrorizmus elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére vonatkoznak.3.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény alapján a távközlési szolgáltatók eleget tehetnek a hírszerző ügynökségek azon kérésének, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés megelőzése céljából történő adatgyűjtés érdekében adjanak át hírközlési adatokatA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. Az ilyen kéréseknek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). Emellett ugyanazok a korlátozások és biztosítékok alkalmazandók, mint a bűnüldözési célú önkéntes adatközlések esetében (lásd a 2.2.3. szakaszt)A kérelmet írásban kell benyújtani, és meg kell jelölni a kérelem indokait, valamint az érintett felhasználóhoz és a kért adatok köréhez való kapcsolódást, továbbá a távközlési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a közölt adatokról, és évente kétszer jelentést kell tennie a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek teljesíteni a kérelmeket, ha azonban úgy döntenek, hogy önkéntes alapon közlik az adatokat, ezt a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően kell tenniük. E tekintetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak a távközlési szolgáltatókra – többek között az érintett értesítését illetően –, mint amikor a bűnüldöző hatóságoktól kapnak megkeresést, amit a 2.2.3. szakasz fejt ki részletesebben.3.3.FelügyeletA koreai hírszerző ügynökségek tevékenységét különböző szervek felügyelik. A Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság felügyeletét a Nemzeti Védelmi Minisztérium végzi a belső ellenőrzés végrehajtásáról szóló minisztériumi irányelv értelmében. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyűlés és más független szervek felügyelete alatt áll, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.3.3.1.Az emberi jogok védelméért felelős biztosAmikor a hírszerző ügynökségek terroristagyanús személyekre vonatkozó információkat gyűjtenek, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény előírja a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság és az emberi jogok védelméért felelős biztos (a továbbiakban: emberi jogi biztos) általi felügyeletetA terrorizmus elleni törvény 7. cikke..A terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság többek között kidolgozza a terrorizmusellenes tevékenységekre vonatkozó politikákat, és felügyeli a terrorizmusellenes intézkedések végrehajtását, valamint a különböző illetékes hatóságok által a terrorizmus elleni küzdelem területén végzett tevékenységeketA terrorizmus elleni törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A Bizottság elnöke a miniszterelnök, és több miniszterből és kormányzati szervek vezetőiből áll, beleértve a külügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a védelmi minisztert, a belügy- és biztonsági minisztert, a Nemzeti Hírszerző Hivatal igazgatóját, a Nemzeti Rendőrség főigazgatóját és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának elnökétA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 3. cikkének (1) bekezdése.. A terrorizmus elleni küzdelem céljából folytatott nyomozások és a terroristagyanús személyeknek a terrorizmusellenes tevékenységekkel kapcsolatos információk vagy anyagok gyűjtése céljából történő nyomon követése esetén a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének (azaz a miniszterelnöknek)A terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (4) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény továbbá létrehozza az emberi jogi biztos intézményét annak érdekében, hogy megvédje az egyének alapvető jogait a terrorizmusellenes tevékenységek által okozott jogsértésekkel szembenA terrorizmus elleni törvény 7. cikke.. Az emberi jogi biztost a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnöke nevezi ki olyan személyek közül, akik megfelelnek a terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendeletében felsorolt kritériumoknak (azaz legalább tíz év ügyvédi munkatapasztalattal, vagy emberi jogi szaktudással rendelkeznek, és legalább tíz évig (legalább) egyetemi oktatóként tevékenykedtek, vagy állami szerveknél vagy helyi önkormányzatoknál magasabb rangú köztisztviselők voltak, vagy legalább tíz éves munkatapasztalatot szereztek az emberi jogok terén, pl. nem kormányzati szervezetnél)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (1) bekezdése.. Az emberi jogi biztos kinevezése két évre szól (és meghosszabbítható), és csak meghatározott, korlátozott és alapos indok miatt menthető fel hivatalából, például ha a feladatai ellátásával kapcsolatos büntetőügyben vádat emelnek ellene, bizalmas információt nyilvánosságra hoz, vagy tartós mentális vagy fizikai alkalmatlanság miattA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése..Ami a hatásköröket illeti, az emberi jogi biztos ajánlásokat adhat ki arra vonatkozóan, hogy a terrorizmusellenes tevékenységekben részt vevő szervek hogyan tudják jobban védeni az emberi jogokat, és a petíciókat fogadhat a polgárok részéről (lásd a 3.4.3. szakaszt)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése.. Amennyiben észszerűen megállapítható, hogy a hivatalos feladatok ellátása során emberi jogi jogsértés történt, az emberi jogi biztos javasolhatja a felelős szerv vezetőjének a jogsértés orvoslásátA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (1) bekezdése. Az emberi jog biztos függetlenül dönt az ajánlások elfogadásáról, de ezekről az ajánlásokról jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének.. Az illetékes szervnek értesítenie kell az emberi jogi biztost az ajánlás végrehajtása érdekében tett lépésekrőlA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (2) bekezdése.. Ha valamely szerv nem hajtja végre az emberi jogi biztos ajánlását, az ügy a Terrorizmusellenes Bizottság – és ezáltal annak elnöke, vagyis a miniszterelnök – elé kerül. Eddig nem fordult elő olyan eset, hogy az emberi jogi biztos ajánlásait ne hajtották volna végre.3.3.2.A NemzetgyűlésA 2.3.2. szakaszban leírtak szerint a Nemzetgyűlés vizsgálatot indíthat a hatóságokkal szemben, és ezzel összefüggésben kérheti a dokumentumok közzétételét, és tanúkat idézhet be. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat hatáskörébe tartozó ügyekben ezt a parlamenti felügyeletet a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága látja elA Nemzetgyűlésről szóló törvény 36. cikke és 37. cikke (1) bekezdésének 16. pontja.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója, aki felügyeli a szolgálat feladatainak ellátását, jelentést tesz a hírszerzési bizottságnak (és a köztársasági elnöknek is)A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 18. cikke.. Maga a hírszerzési bizottság is kérhet jelentést egy konkrét ügyben, amelyre a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának haladéktalanul reagálnia kellA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 15. cikkének (2) bekezdése.. Az igazgató csak olyan katonai, diplomáciai vagy észak-koreai kérdésekkel kapcsolatos államtitokra vonatkozóan tagadhatja meg a válaszadást vagy vallomástételt a hírszerzési bizottság előtt, amelynek nyilvánosságra kerülése súlyosan veszélyeztetheti a nemzet sorsátA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 17. cikkének (2) bekezdése. Az államtitkok a fogalommeghatározás szerint államtitoknak minősülő tények, áruk vagy ismeretek, amelyekhez korlátozott számú személy férhet hozzá, és amelyek a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetésének elkerülése érdekében nem fedhetők fel más ország vagy szervezet előtt, lásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (4) bekezdését.. Ebben az esetben a hírszerzési bizottság magyarázatot kérhet a miniszterelnöktől. Ha a miniszterelnök ad magyarázatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, a válaszadás vagy a vallomástétel a továbbiakban nem tagadható meg.Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységre derít fényt, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a Nemzetgyűlésnek. A parlamenti felügyeletre vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak a kommunikációt korlátozó intézkedéseknek (azaz a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésének) a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretében történő alkalmazásáraA CPPA 15. cikke.. Ez utóbbival kapcsolatban a Nemzetgyűlés bármely konkrét kommunikációt korlátozó intézkedésről jelentést kérhet a hírszerző ügynökségek vezetőitől. Ezen túlmenően helyszíni ellenőrzéseket végezhet a lehallgató berendezéseken. Végezetül a nemzetbiztonsági célokból tartalmi adatokat gyűjtő hírszerző ügynökségeknek és az ilyen adatokat közlő üzemeltetőknek a Nemzetgyűlés kérésére jelentést kell tenniük ezen adatok közléséről.3.3.3.A SzámvevőszékA Számvevőszék ugyanazokat a felügyeleti feladatokat látja el a hírszerző ügynökségek tekintetében, mint a bűnüldözés területén (lásd a 2.3.2. szakaszt)Hasonlóan a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága részére történő válaszadáshoz, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója csak olyan ügyekben tagadhatja meg a Számvevőszéknek való válaszadást, amelyek államtitoknak minősülnek, és a nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a nemzetbiztonságot (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (1) bekezdése)..3.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA nemzetbiztonsági célokból történő adatkezelés esetében – beleértve az adatgyűjtési szakaszt is – a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnak is van felügyeleti hatásköre. Amint azt az 1.2. szakasz részletesebben kifejti, ez magában foglalja a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkében és 58. cikkének (4) bekezdésében meghatározott általános elveket és kötelezettségeket, valamint az említett törvény 4. cikke által garantált egyéni jogok gyakorlását. Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó konkrét jogszabályokban – például a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben, a terrorizmus elleni törvényben és a távközlési törvényben – foglalt szabályok esetleges megsértésére is. Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, e törvények bármilyen megsértése az említett törvény megsértésének minősül. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ezért hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgáljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. az adatokhoz nemzetbiztonsági célokból történő hozzáférésre vonatkozó jogszabályok és a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok megsértését, tanácsot adjon a megfelelőbb intézkedésekre vonatkozóan, korrekciós intézkedéseket írjon elő, fegyelmi intézkedéseket javasoljon, és az esetleges bűncselekményeket az illetékes nyomozó hatóságok elé utaljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése..3.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság általi felügyelet ugyanúgy kiterjed a hírszerző ügynökségekre, mint a többi kormányzati hatóságra (lásd a 2.3.2. szakaszt).3.4.Egyéni jogorvoslat3.4.1.Jogorvoslat az emberi jogi biztosnálAmi a személyes adatoknak a terrorizmusellenes tevékenységekkel összefüggésben történő gyűjtését illeti, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság keretében létrehozott emberi jogi biztosi intézmény külön jogorvoslati lehetőséget biztosít. Az emberi jogi biztos kezeli az emberi jogoknak a terrorizmusellenes tevékenységek következményeként történő megsértésével kapcsolatos polgári petíciókatA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Korrekciós intézkedéseket javasolhat, és az érintett szervnek be kell számolnia a biztosnak az ajánlás végrehajtása érdekében tett valamennyi intézkedésről. Az emberi jogi biztoshoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírások. Következésképpen az emberi jogi biztos akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet.3.4.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokAz egyének gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a nemzetbiztonsági célból kezelt személyes adatok tekintetébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdése és 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése.. Az e jogok gyakorlására irányuló kérelmeket közvetlenül a hírszerző ügynökséghez lehet benyújtani, vagy közvetve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül. A hírszerző ügynökség azonban késleltetheti, korlátozhatja vagy megtagadhatja az érintett jogának gyakorlását, abban a mértékben és addig az ideig, amíg fontos közérdek fűződik ahhoz (például olyan mértékben és addig az ideig, amíg az érintett joggyakorlása folyamatban lévő bűnügyi nyomozást veszélyeztetne vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene), vagy ha a jog gyakorlása harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné. Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy korlátozott mértékben teljesítik, az érintettet haladéktalanul értesíteni kell ennek okairól.Ezen túlmenően a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdésével (az egyéni panaszok megfelelő kezelésének biztosítására vonatkozó követelmény) és 4. cikkének (5) bekezdésével (a személyes adatok kezeléséből eredő károk gyors és tisztességes eljárás keretében történő megfelelő megtérítéséhez való jog) összhangban a magánszemélyek jogosultak jogorvoslatra. Ez magában foglalja azt a jogot, hogy a feltételezett jogsértést bejelentsék az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálatnak, és panaszt nyújtsanak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnakA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke és 63. cikkének (2) bekezdése.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok – például a nemzetbiztonsági törvény – előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. A 2021-1. sz. értesítésben kifejtettek szerint az uniós magánszemélyek a nemzeti adatvédelmi hatóságukon keresztül nyújthatnak be panaszt a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ugyanazon csatornán (nemzeti adatvédelmi hatóság vagy az Európai Adatvédelmi Testület) keresztül értesíti a magánszemélyt a vizsgálat lezárását követően (és adott esetben tájékoztatást ad az előírt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan is). A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság határozatai vagy tétlensége a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében további jogorvoslattal megtámadható a koreai bíróságokon.3.4.3.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előtti egyéni jogorvoslat lehetősége ugyanúgy alkalmazandó a hírszerző ügynökségek, mint a többi kormányzati hatóság esetében (lásd a 2.4.2. szakaszt).3.4.4.Bírósági jogorvoslatA bűnüldöző hatóságok tevékenységeihez hasonlóan a magánszemélyek különböző módokon kaphatnak bírósági jogorvoslatot a hírszerző ügynökségekkel szemben a fent említett korlátozások és biztosítékok megsértése miatt.Először is, a magánszemélyek kártérítésben részesülhetnek az állami kártérítésről szóló törvény alapján. Egy esetben például kártérítést ítéltek meg a Védelmi Támogatási Parancsnokság (a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság elődje) által végzett jogellenes megfigyelés miattA Legfelsőbb Bíróság 1998. július 24-i 96Da42789. sz. határozata..Másodszor, a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a közigazgatási szervek, köztük a hírszerző ügynökségek intézkedéseit és mulasztásaitA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 3. és 4. cikke..Végezetül, magánszemélyek alkotmányos panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz a hírszerző ügynökségek által hozott intézkedésekkel szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján.
Yoon Jong In
Főtitkár, személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság
Ezt a dokumentumot a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság, valamint az alábbi minisztériumok és szervek készítették.
L0442022HU110120211217HU0001.00036919022A személyes adatoknak a koreai hatóságok által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtésére és felhasználására vonatkozó jogi keretA következő dokumentum áttekintést ad a személyes adatoknak a koreai közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtéséről és felhasználásáról (a továbbiakban: kormányzati hozzáférés), különösen annak jogalapjáról, alkalmazandó feltételeiről (korlátairól) és biztosítékairól, valamint a független felügyeletről és az egyéni jogorvoslati lehetőségekről.1.A KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGELVEK1.1.Alkotmányos keretA Koreai Köztársaság alkotmánya általánosságban rögzíti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (17. cikk), és különösen a levéltitokhoz való jogot (18. cikk). Az állam kötelessége biztosítani ezeket az alapvető jogokatA Koreai Köztársaság 1948. július 17-én kihirdetett alkotmányának (a továbbiakban: Alkotmány) 10. cikke.. Az Alkotmány továbbá kimondja, hogy az állampolgárok jogait és szabadságait csak törvény útján, a nemzetbiztonság, illetve a közrend fenntartása érdekében lehet korlátozniAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. Még ha léteznek is ilyen korlátozások, azok nem érinthetik az adott szabadság vagy jog lényegétAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. A koreai bíróságok a magánéletbe való kormányzati beavatkozással kapcsolatos ügyekben alkalmazták ezeket a rendelkezéseket. Például a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a polgári személyek megfigyelése sérti a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, és hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak joguk van rendelkezni a személyes adataik felettKorea Legfelsőbb Bíróságának 1998. július 24-i 96DA42789. sz. határozata.. Egy másik esetben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog olyan alapvető jog, amely megvédi az állampolgárok magánéletét az állami beavatkozástól és megfigyeléstőlAz Alkotmánybíróság 2003. október 30-i 2002Hun-Ma51. sz. határozata. Hasonlóképpen, a 99Hun-Ma513 és 2004Hun-Ma190 (egységes szerkezetbe foglalt), 2005. május 26-i határozatában az Alkotmánybíróság tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzés joga az érintett joga ahhoz, hogy személyesen eldöntse, mikor és kinek adja át az adatait, illetve ki adhatja át és használhatja fel azokat, és milyen mértékben. Ez egy alapvető jog – bár az Alkotmányban nem szerepel –, amely védi a személyes döntéshozatali szabadságot az állami funkciók és az infokommunikációs technológia terjeszkedéséből eredő kockázatokkal szemben..A koreai alkotmány garantálja továbbá, hogy senkit nem lehet letartóztatni, fogva tartani, átvizsgálni, kikérdezni, illetve nem lehet tárgyakat lefoglalni, kivéve, ha erről törvény rendelkezikAz Alkotmány 12. cikke (1) bekezdésének első mondata.. Továbbá átvizsgálásra és lefoglalásra kizárólag bírói engedély alapján, az ügyész kérésére és jogszerű eljárás keretében kerülhet sorAz Alkotmány 16. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése.. Kivételes körülmények esetén, azaz ha a gyanúsítottat bűncselekmény elkövetése közben fogják el (flagrante delicto), vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy egy három év vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy megszökhet vagy bizonyítékot semmisíthet meg, a nyomozó hatóságok bírói felhatalmazás nélkül is házkutatást vagy lefoglalást végezhetnek, amely esetben utólagos bírói felhatalmazást kell kérniükAz Alkotmány 12. cikkének (3) bekezdése.. Ezeket az általános elveket a büntetőeljárással és a kommunikáció védelmével foglalkozó törvények részletesebben kifejtik (a részletes áttekintést lásd lentebb).Ami a külföldi állampolgárokat illeti, az Alkotmány előírja, hogy jogállásukat a nemzetközi jog és szerződések által előírtaknak megfelelően garantáljákAz Alkotmány 6. cikkének (2) bekezdése.. Több olyan nemzetközi megállapodás, amelynek Korea részes fele, garantálja a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, ilyen például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (17. cikk), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (22. cikk) és a gyermek jogairól szóló egyezmény (16. cikk). Emellett, míg az Alkotmány elvben az állampolgárok jogaira hivatkozik, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a külföldi állampolgárok is rendelkeznek alapvető jogokkalAz Alkotmánybíróság 1994. december 29-i 93Hun-MA120. sz. határozata. Lásd még például az Alkotmánybíróság 2018. május 31-i 2014Hun-Ma346. sz. határozatát, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megsértették a repülőtéren fogvatartott szudáni állampolgár azon alkotmányos jogát, hogy jogi tanácsadásban részesüljön. Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszerű munkahely megválasztásának szabadsága szorosan kapcsolódik a boldogság kereséséhez való joghoz, valamint az emberi méltósághoz és értékhez, és ezért nem csak az állampolgárokat illeti meg, hanem garantálható a Koreai Köztársaságban jogszerűen foglalkoztatott külföldiek számára is (a 2011. szeptember 29-i 2007Hun-Ma1083. sz. alkotmánybírósági határozat).. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy a méltóságnak és az egyén emberi lényként való értékének védelme, valamint a boldogság kereséséhez való jog minden ember, és nem csak a polgárok jogaiAz Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa494. sz. határozata.. A Bíróság azt is tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzéshez való jog alapvető jognak minősül, amely a méltósághoz való jogon, valamint a boldogság kereséséhez és a magánélethez való jogon alapulLásd például az Alkotmánybíróság 99HunMa513. sz. határozatát.. Bár az ítélkezési gyakorlat eddig nem foglalkozott kifejezetten a nem koreai állampolgárok magánélet tiszteletben tartásához való jogával, a tudósok körében széles körben elfogadott, hogy az Alkotmány 12–22. cikke (amely magában foglalja a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes szabadsághoz való jogot) emberi lények jogait határozza meg.Végezetül az Alkotmány rendelkezik arról a jogról is, hogy a hatóságoktól méltányos kártérítést lehet kérniAz Alkotmány 29. cikkének (1) bekezdése.. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait a kormányzati hatalom gyakorlása sérti (kivéve a bíróságok határozatait), alkotmányos panaszt nyújthat be az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése..1.2.Általános adatvédelmi szabályokA Koreai Köztársaság általános adatvédelmi törvénye, a személyes adatok védelméről szóló törvény mind a magán-, mind a közszférára alkalmazandó. Ami a hatóságokat illeti, a személyes adatok védelméről szóló törvény kifejezetten említi azt a kötelezettséget, hogy szakpolitikákat kell kidolgozniuk a személyes adatokkal való visszaélés és ezen adatok nem megfelelő felhasználása, a leplezetlen megfigyelés és nyomon követés megelőzése, valamint az emberek méltóságának és magánéletük védelmének előmozdítása érdekébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése..A személyes adatok bűnüldözési célú feldolgozására a személyes adatok védelméről szóló törvény összes követelménye vonatkozik. Ez azt jelenti például, hogy a bűnüldöző hatóságoknak eleget kell tenniük a jogszerű adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeknek, azaz a személyes adatok gyűjtéséhez, felhasználásához vagy átadásához a személyes adatok védelméről szóló törvényben (15–18. cikk) felsorolt jogalapok valamelyikére kell támaszkodniuk, valamint meg kell felelniük olyan elveknek, mint a célhoz kötöttség (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése), az arányosság/adattakarékosság (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (6) bekezdése), a korlátozott adatmegőrzés (a személyes adatok védelméről szóló törvény 21. cikke), az adatbiztonság, beleértve az adatvédelmi incidensek bejelentését (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (4) bekezdése, 29. és 34. cikke), valamint az átláthatóság elve (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint 20., 30. és 32. cikke). Különleges biztosítékok vonatkoznak az érzékeny információkra (a személyes adatok védelméről szóló törvény 23. cikke). Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdésével és 4. cikkével, valamint 35–39-2. cikkével összhangban az egyének a bűnüldöző hatóságokkal szemben gyakorolhatják a betekintési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat.A személyes adatok védelméről szóló törvény tehát teljes mértékben alkalmazandó a személyes adatok bűnüldözési célú kezelésére, de kivételt tartalmaz arra az esetre, ha a személyes adatok nemzetbiztonsági célból kerülnek feldolgozásra. A személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény 15–50. pontja nem alkalmazandó a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk elemzése céljából gyűjtött vagy kért személyes adatokraA személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ezzel ellentétben a törvény I. fejezete (Általános rendelkezések), II. fejezete (A személyes adatok védelmére vonatkozó szakpolitika stb. létrehozása), VIII. fejezete (Adatvédelmi incidensek kapcsán benyújtott kollektív keresetek), IX. fejezete (Kiegészítő rendelkezések) és X. fejezete (Szankciók) az ilyen adatgyűjtésre is alkalmazandó. Ez magában foglalja a 3. cikkben (A személyes adatok védelmének elvei) meghatározott általános adatvédelmi elveket és a személyes adatok védelméről szóló törvény 4. cikkében (Az érintettek jogai) biztosított egyéni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a fő elveket és jogokat ezen a területen is garantálják. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ezeket az adatokat a tervezett cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és minimális ideig szabad kezelni; továbbá előírja, hogy a személyesadat-kezelőnek meg kell hoznia a biztonságos adatgazdálkodás és a megfelelő adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket, például technikai, irányítási és fizikai biztosítékokról kell gondoskodnia, valamint intézkedéseket kell hoznia az egyéni panaszok megfelelő kezelésére.A személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló 2021-1. sz. értesítésben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tovább pontosította, hogy e részleges mentesség fényében a személyes adatok védelméről szóló törvény hogyan alkalmazandó a személyes adatok nemzetbiztonsági célú kezeléséreA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 6. pont.. Ez magában foglalja különösen az egyének jogait (betekintés, helyesbítés, felfüggesztés és törlés), valamint azok lehetséges korlátozásainak indokait és korlátait. Az értesítés szerint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt alapvető elveknek, jogoknak és kötelezettségeknek a személyes adatok nemzetbiztonsági célú feldolgozására való alkalmazása tükrözi az Alkotmányban foglalt, az egyén saját személyes adatai feletti ellenőrzéshez való jogának védelmére vonatkozó garanciákat. E jog bármilyen – például a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges – korlátozása esetén egyensúlyt kell teremteni egyfelől az egyén jogai és érdekei, másfelől a releváns közérdek között, és ez a korlátozás nem érintheti e jog lényegét (az Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése).2.KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS BŰNÜLDÖZÉSI CÉLBÓL2.1.A bűnüldözés területén illetékes hatóságokA büntetőeljárási törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény és a távközlési törvény alapján a rendőrség, az ügyészek és a bíróságok bűnüldözési célokból gyűjthetnek személyes adatokat. Amennyiben a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény felruházza ezzel a hatáskörrel a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, annak is meg kell felelnie a fentebb említett törvényeknekLásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény (12948. sz. törvény) 3. cikkét, amely bizonyos bűncselekményekkel – mint például felkelés, lázadás és nemzetbiztonsághoz kapcsolódó bűncselekmények (pl. kémkedés) – kapcsolatos bűnügyi nyomozásra hivatkozik. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárási törvény átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó eljárásai lennének alkalmazandók, míg a hírközlési adatok védelméről szóló törvény szabályozná a hírközlési adatok gyűjtését (lásd a hírközlési adatokhoz nemzetbiztonsági célból való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekről szóló 3. részt).. Végezetül a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény jogalapot biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy információkat közöljenek a koreai pénzügyi információs egységgel (a továbbiakban: KOFIU) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából. Ez a szakosodott ügynökség ezeket az információkat a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsáthatja. Ezek a közzétételi kötelezettségek azonban csak azokra az adatkezelőkre vonatkoznak, akik a hitelekre vonatkozó információkról szóló törvény alapján személyes hitelinformációkat dolgoznak fel, és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának felügyelete alá tartoznak. Mivel a személyes hitelinformációk ilyen adatkezelők általi kezelése nem tartozik a megfelelőségi határozat hatálya alá, ez a dokumentum nem ismerteti részletesen a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény alapján alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.Jogalapok és korlátozásokA büntetőeljárási törvény (lásd a 2.2.1. szakaszt), a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (lásd a 2.2.2. szakaszt) és a távközlési törvény (lásd a 2.2.3. szakaszt) jogalapot biztosít a személyes adatok bűnüldözési célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.1.Átvizsgálás és lefoglalás2.2.1.1.JogalapAz ügyészek és igazságügyi rendészet tisztviselői csak akkor vizsgálhatnak meg, illetve foglalhatnak le tárgyakat, vagy vizsgálhatnak át személyeket (1), ha az adott személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják (bűncselekmény gyanúsítottja), (2) ha az a nyomozáshoz szükséges és (3) az átvizsgálandó személyek és tárgyak, valamint a lefoglalt tárgyak az üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Hasonlóképpen a bíróságok is abban az esetben végezhetnek átvizsgálást és foglalhatnak le tárgyakat bizonyítékként való felhasználás vagy elkobzás céljából, ha e tárgyak vagy személyek egy adott üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (1) bekezdése, valamint 107. és 109. cikke..2.2.1.2.Korlátozások és biztosítékokÁltalános kötelezettségként az ügyészeknek és az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a bűncselekmény gyanúsítottja és bármely más érintett személy emberi jogaitA büntetőeljárási törvény 198. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a vizsgálat céljának elérése érdekében csak akkor lehet kötelező intézkedéseket hozni, ha azt a büntetőeljárási törvény kifejezetten előírja, és csak a minimálisan szükséges mértékbenA büntetőeljárási törvény 199. cikkének (1) bekezdése..Rendőrök vagy ügyészek bűnügyi nyomozás keretében kizárólag bírói engedély alapján végezhetnek átvizsgálást, szemlét, illetve foglalhatnak le tárgyakatA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. A bírói engedélyt kérő hatóságnak olyan bizonyítékokat kell benyújtania, amelyek igazolják, hogy az egyén bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, az átvizsgálás, szemle vagy lefoglalás szükséges, és hogy a lefoglalandó tárgy létezikA büntetőeljárásról szóló rendelet 108. cikkének (1) bekezdése.. A bírói engedélyben fel kell tüntetni többek között a bűncselekmény gyanúsítottja és a bűncselekmény nevét; az átvizsgálandó helyet, személyt vagy tárgyakat, illetve a lefoglalandó tárgyakat; az engedély kibocsátásának dátumát; és az engedély hatályának időtartamátA büntetőeljárási törvény 114. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 219. cikkével.. Hasonlóképpen, ha folyamatban lévő bírósági eljárás keretében átvizsgálásra és lefoglalásra kerül sor, és ez nem nyílt bírósági ülés keretében történik, az átvizsgáláshoz, illetve lefoglaláshoz bírói engedély szükségesA büntetőeljárási törvény 113. cikke.. Az érintett személyt és védőjét előzetesen értesítik az átvizsgálásról vagy lefoglalásról, és jelen lehet ezek végrehajtásakorA büntetőeljárási törvény 121. és 122. cikke..Az átvizsgálások vagy lefoglalások során, amennyiben az átvizsgálandó tárgy számítógépes lemez vagy más adathordozó, elvileg csak magát az adatot lehet lefoglalni (másolással vagy kinyomtatással), nem pedig a teljes adathordozótA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Magát az adathordozót csak akkor lehet lefoglalni, ha az előírt adatok kinyomtatása vagy másolása lényegében lehetetlen, vagy ha az átvizsgálás célja más módon lényegében nem érhető elA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Az érintett személyt haladéktalanul értesíteni kell a lefoglalásrólA büntetőeljárási törvény 219. cikke, összefüggésben 106. cikkének (4) bekezdésével.. A büntetőeljárási törvény nem tartalmaz kivételt ezen értesítési kötelezettség alól.Bírói engedély nélküli átvizsgálásra, szemlére és lefoglalásra csak korlátozott számú, meghatározott helyzetben kerülhet sor. Először is abban az esetben, amikor a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a helyzet sürgős volta miatt nem lehetséges a bírói engedély beszerzéseA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Ezt követően azonban haladéktalanul be kell szerezni a bírói engedélytA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Másodszor, a bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételekor vagy fogva tartásakor is sor kerülhet bírói engedély nélküli átvizsgálásra és szemléreA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Végezetül az ügyész vagy a magas rangú igazságügyi rendészeti tisztviselő bírói engedély nélkül is lefoglalhat egy tárgyat, ha attól a bűncselekménnyel gyanúsított személy vagy harmadik személy megszabadult, vagy önként átadtaA büntetőeljárási törvény 218. cikke. A személyes adatok esetében ez csak akkor érvényes, amikor az érintett személy maga adja át a saját adatait, a személyes adatokat birtokló adatkezelő nem adhatja át azokat (ehhez a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében külön jogalapra lenne szükség). Az önként átadott tárgyak csak akkor fogadhatók el bizonyítékként a bírósági eljárásban, ha nem merül fel észszerű kétség a felfedés önkéntes jellegét illetően, amit az ügyésznek kell bizonyítania. Lásd a Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2013Do11233. sz. határozatát..A büntetőeljárási törvény megsértésével szerzett bizonyíték elfogadhatatlannak minősülA büntetőeljárási törvény 308-2. cikke.. Ezenfelül a Büntető Törvénykönyv előírja, hogy személyek vagy lakóhely, őrzött épület, szerkezet, gépjármű, hajó, repülőgép vagy szállodai szoba jogellenes átkutatása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőA Büntető Törvénykönyv 321. cikke.. Ez a rendelkezés tehát akkor is alkalmazandó, ha a jogellenes átvizsgálás során tárgyakat, például adattároló eszközöket foglalnak le.2.2.2.Hírközlési adatok gyűjtése2.2.2.1.JogalapA hírközlési információk gyűjtését külön törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: CPPA) szabályozza. A CPPA különösen tiltja a postai küldemények cenzúrázását, a távközlési kommunikáció lehallgatását, hírközlési metaadatok megadását, vagy a nem nyilvános beszélgetések rögzítését vagy lehallgatását, kivéve, ha az a büntetőeljárási törvény, a CPPA vagy a katonai bíróságokról szóló törvény alapján történikA CPPA 3. cikke. A katonai bíróságokról szóló törvény elvileg a katonai személyzetre vonatkozó információk gyűjtését szabályozza, és csak korlátozott számú esetben alkalmazható polgári személyekre (pl. ha a katonai személyzet és a polgári személyek együttesen követik el a bűncselekményt, vagy ha egy magánszemély a katonaság ellen bűncselekményt követ el, katonai bíróság előtt eljárás indítható, lásd a katonai bíróságokról szóló törvény 2. cikkét). Az átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó általános rendelkezések hasonlóak a büntetőeljárási törvényben foglaltakhoz, lásd például a katonai bíróságokról szóló törvény 146–149. és 153–156. cikkét. Postai küldemények például csak akkor gyűjthetők, ha ez nyomozáshoz szükséges, és valamely katonai bíróság erre engedélyt ad. Elektronikus kommunikáció esetén a CPPA korlátai és biztosítékai alkalmazandók.. A CPPA értelmében vett hírközlés fogalma magában foglalja mind a hagyományos postai küldeményeket, mind a távközléstA CPPA 2. cikkének (1) bekezdése, azaz bármilyen hang, szó, szimbólum vagy kép továbbítása vagy vétele vezetéken, vezeték nélkül, optikai kábellel vagy más elektromágneses rendszerrel, beleértve a telefont, e-mailt, tagsági információs szolgáltatást, telefaxot és személyhívót.. E tekintetben a CPPA különbséget tesz a kommunikációt korlátozó intézkedésekA CPPA 2. cikkének (7) bekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése.. és a metaadatok gyűjtése között.A kommunikációt korlátozó intézkedések fogalma magában foglalja a cenzúrát, azaz a hagyományos postai küldemények tartalmának gyűjtését, valamint a lehallgatást, azaz a távközlési kommunikáció tartalmának közvetlen lehallgatását (megszerzését vagy rögzítését)A cenzúra a következőt jelenti: postai küldemény megnyitása az érintett fél beleegyezése nélkül, illetve tartalmának más módon történő megszerzése, rögzítése vagy visszatartása (a CPPA 2. cikkének (6) bekezdése). A lehallgatás a következőt jelenti: távközlési kommunikáció tartalmának megszerzése vagy rögzítése a kommunikáció hangjainak, szavaknak, szimbólumoknak vagy képeknek az érintett fél beleegyezése nélküli, elektronikus és mechanikus eszközök segítségével történő meghallgatásával vagy olvasásával, illetve azok továbbításának és vételének befolyásolása (a CPPA 2. cikkének (7) bekezdése).. A hírközlési metaadatok fogalma a rögzített távközlési adatokat fedi le, amely magában foglalja a távközlési kommunikáció időpontját, kezdő és befejezési időpontját, a kimenő és bejövő hívások számát, valamint a másik fél előfizetői számát, a használat gyakoriságát, a távközlési szolgáltatások használatára vonatkozó naplófájlokat és a helymeghatározási információkat (pl. az átviteli tornyokból, ahová a jelek érkeznek)A CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..A CPPA meghatározza a két adattípus gyűjtésének korlátait és biztosítékait, és amennyiben e követelmények közül többet nem tartanak be, az büntetőjogi szankciókat von maga utánA CPPA 16. és 17. cikke. Ez vonatkozik például az engedély nélküli gyűjtésre, a nyilvántartás vezetésének elmulasztására, a szükséghelyzet megszűnése esetén a gyűjtés megszakításának elmulasztására vagy az érintett személy értesítésének elmulasztására..2.2.2.2.A hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékok (kommunikációt korlátozó intézkedések)A kommunikáció tartalmi adatainak gyűjtésére csak a bűnügyi nyomozás elősegítése céljából, kiegészítő eszközként kerülhet sor (azaz végső esetben), és törekedni kell arra, hogy emberek kommunikációs titkaiba való beavatkozás minimális legyenA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Ezen általános elvvel összhangban a kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetésének más módon történő megakadályozása, az elkövető letartóztatása vagy a bizonyítékok összegyűjtése nehézségekbe ütközikA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A hírközlési tartalmi adatokat gyűjtő bűnüldöző hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a gyűjtést, amint a hozzáférés már nem szükséges, ezáltal biztosítva, hogy a magánélet védelméhez való jog hírközlés során történő megsértése a lehető legkisebb mértékű legyenA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..Ezenkívül kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a CPPA-ban kifejezetten felsorolt bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, elkövetésük folyamatban van vagy elkövették azokat. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények, mint a felkelés, a kábítószerrel vagy robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a nemzetbiztonságot, diplomáciai kapcsolatokat vagy katonai bázisokat és létesítményeket érintő bűncselekményekA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedés célpontja a gyanúsított által küldött vagy fogadott meghatározott postai küldemények vagy telekommunikáció, vagy a gyanúsított által küldött vagy fogadott postai küldemények vagy telekommunikáció meghatározott időtartam alattA CPPA 5. cikkének (2) bekezdése..A tartalmi adatok gyűjtésére még e követelmények teljesülése esetén is csak a bírói engedély alapján kerülhet sor. Az ügyész például kérheti a bíróságtól, hogy engedélyezze a gyanúsítottra vagy a nyomozás alatt álló személyre vonatkozó tartalmi adatok gyűjtésétA CPPA 6. cikkének (1) bekezdése.. Hasonlóképpen, az igazságügyi rendészeti tisztviselő engedélyt kérhet az ügyésztől, aki pedig a bíróságtól kérhet engedélytA CPPA 6. cikkének (2) bekezdése.. Az engedély iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és abban fel kell tüntetni bizonyos meghatározott elemeket. Különösen az alábbiakat kell feltüntetni: 1) azon feltételezés alapos indokai, hogy a CPPA-ban felsorolt bűncselekmények valamelyikét tervezik, elkövetése folyamatban van vagy elkövették, valamint a gyanút alátámasztó meggyőző bizonyíték; (2) a kommunikációt korlátozó intézkedések, valamint ezek célpontja, alkalmazási köre, célkitűzése és időtartama; és (3) az intézkedések végrehajtásának helye és módjaA CPPA 6. cikkének (4) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 4. cikkének (1) bekezdése..Amennyiben a jogi követelmények teljesülnek, a bíróság írásbeli engedélyt adhat kommunikációt korlátozó intézkedésekre a gyanúsítottal vagy a nyomozás alatt álló személlyel szembenA CPPA 6. cikkének (5) és (8) bekezdése.. Az engedély meghatározza az intézkedések típusát, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásának helyét és módjátA CPPA 6. cikkének (6) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedések alkalmazásának időtartama legfeljebb két hónapA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. Ha az intézkedések célját ezen időszakon belül korábban érik el, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni. Ezzel szemben, ha az előírt feltételek továbbra is teljesülnek, a két hónapos határidőn belül be lehet nyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedések időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelmet. A kérelemben szerepelnie kell az intézkedések meghosszabbítását indokoló meggyőző bizonyítéknakA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. A meghosszabbított időtartam nem haladhatja meg az egy évet, illetve egyes különösen súlyos bűncselekmények (pl. felkeléssel, külföldi agresszióval, nemzetbiztonsággal stb. kapcsolatos bűncselekmények) esetében a három évetA CPPA 6. cikkének (8) bekezdése..A bűnüldöző hatóságok a bíróság írásbeli engedélyével kötelezhetik a hírközlési szolgáltatókat arra, hogy segítsék a munkájukatA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése.. A hírközlési szolgáltatóknak együtt kell működniük, és a kapott engedélyt meg kell őrizniük a dokumentumaik közöttA CPPA 15-2. cikke és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Megtagadhatják az együttműködést, ha az intézkedés által megcélzott személyre vonatkozó, a bíróság írásbeli engedélyében feltüntetett adatok (például a személy telefonszáma) helytelenek. Ezenkívül minden körülmények között tilos a telekommunikációs jelszavak felfedéseA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó vagy ezzel kapcsolatban együttműködésre felkért személyeknek nyilvántartást kell vezetniük az intézkedések célkitűzéseiről, végrehajtásáról, az együttműködés időpontjáról és a célpontrólA CPPA 9. cikkének (3) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó bűnüldöző hatóságoknak is nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmazza a részleteket és az elért eredményeketA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (1) bekezdése.. Az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek a nyomozás lezárásakor jelentést kell tenniük ezekről az ügyésznekA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (2) bekezdése..Ha az ügyész vádat emel egy olyan ügyben, amelyben kommunikációt korlátozó intézkedéseket alkalmaztak, vagy az érintett személy vád alá helyezésének vagy őrizetbe vételének mellőzésére vonatkozó rendelkezést bocsát ki (azaz nem csupán a büntetőeljárás felfüggesztését), az ügyésznek értesítenie kell a kommunikációt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyt a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtásának tényéről, a végrehajtó szervről és a végrehajtás időtartamáról. Ezt az értesítést az intézkedéstől számított 30 napon belül írásban kell megtenniA CPPA 9-2. cikkének (1) bekezdése.. Az értesítés elhalasztható, ha valószínűsíthetően súlyosan veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy megzavarja a közbiztonságot és a közrendet, vagy ha valószínűsíthetően jelentősen veszélyezteti mások életét vagy testi épségétA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az ügyész vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselő el kívánja halasztani az értesítést, ehhez a kerületi ügyészség vezetőjének jóváhagyását kell kérnieA CPPA 9-2. cikkének (5) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 9-2. cikkének (6) bekezdése..A CPPA emellett külön eljárást határoz meg a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére. A bűnüldöző hatóságok különösen abban az esetben gyűjthetik a hírközlési tartalmi adatokat, ha olyan szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagy más súlyos bűncselekmény tervezése vagy végrehajtása várható, amely közvetlenül halált vagy súlyos sérülést okozhat, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes eljárás lefolytatását (lásd fent)A CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. Ilyen szükséghelyzetben a rendőr vagy az ügyész előzetes bírói engedély nélkül is hozhat kommunikációt korlátozó intézkedéseket, de a végrehajtást követően haladéktalanul kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha a bűnüldöző hatóság a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtásának időpontjától számított 36 órán belül nem szerzi be a bírósági engedélyt, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetni, amit jellemzően az összegyűjtött információk megsemmisítése követA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzeti megfigyelést a rendőrök ügyész felügyelete mellett végzik, vagy ha az ügyész utasításának előzetes átvétele a sürgős fellépés szükségessége miatt lehetetlen, a rendőrségnek a végrehajtás megkezdésekor haladéktalanul be kell szereznie az ügyész jóváhagyásátA CPPA 8. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 16. cikkének (3) bekezdése.. A magánszemélyek értesítésére vonatkozó, fent ismertetett szabályok a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére is vonatkoznak.A szükséghelyzet esetén történő adatgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése.. A szükséghelyzeti intézkedések engedélyezése iránti, bírósághoz intézett kérelemhez csatolni kell egy írásos dokumentumot, amelyben fel kell tüntetni a kommunikációt korlátozó szükséges intézkedéseket, azok célpontját, célkitűzését, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásuk helyét és módját, továbbá annak ismertetését, hogy az adott kommunikációt korlátozó intézkedések hogyan felelnek meg az CPPA 5. cikkének (1) bekezdésénekVagyis azt, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, követnek el vagy követtek el, és más módon nem lehet megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, letartóztatni az elkövetőt vagy bizonyítékokat gyűjteni., és csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat.Azokban az esetekben, amikor a szükséghelyzeti intézkedést rövid időn belül befejezik, és ezért a bírósági engedély kérésére nincs lehetőség (pl. ha a gyanúsítottat a lehallgatás megkezdése után azonnal letartóztatják, és ezzel a lehallgatás meg is szűnik), az illetékes ügyészség vezetője szükséghelyzeti intézkedésről szóló értesítést küld az illetékes bíróságnakA CPPA 8. cikkének (5) bekezdése.. Az értesítésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés célkitűzését, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, helyét és módját, valamint azokat az okokat, amelyek miatt nem nyújtottak be bírósági engedély iránti kérelmetA CPPA 8. cikkének (6)–(7) bekezdése.. Ez az értesítés lehetővé teszi a címzett bíróság számára, hogy megvizsgálja a gyűjtés jogszerűségét, és azt fel kell venni a szükséghelyzeti intézkedésekről szóló értesítések nyilvántartásába.Általános követelmény, hogy a CPPA alapján hozott, kommunikációt korlátozó intézkedések révén megszerzett hírközlési tartalmi adatok kizárólag a fent felsorolt bűncselekményekre irányuló nyomozáshoz, vádemeléshez vagy e bűncselekmények megakadályozásához, továbbá az ugyanezen bűncselekményekkel kapcsolatos fegyelmi eljáráshoz és a kommunikáció valamely fele által benyújtott kártérítési igény elbírálásához használhatók fel, illetve akkor használhatók fel, ha ezt más törvények lehetővé teszikA CPPA 12. cikke..Az internetes távközlési információk gyűjtésekor különleges biztosítékok alkalmazandókA CPPA 12-2. cikke.. Ezek az információk kizárólag a CPPA 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt súlyos bűncselekményekre irányuló nyomozásban használhatók fel. Az adatok megőrzéséhez be kell szerezni a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bíróság jóváhagyásátA kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó ügyésznek vagy rendőrnek az intézkedések befejezését követő 14 napon belül ki kell választania a megőrzendő távközlési kommunikációt, és kérnie kell a bíróság jóváhagyását (rendőrök esetében a kérelmet az ügyészhez kell benyújtani, aki a kérelmet a bírósághoz nyújtja be), lásd a CPPA 12-2. cikkének (1) és (2) bekezdését.. A megőrzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kommunikációt korlátozó intézkedésekre vonatkozó információkat, az intézkedések eredményeinek összefoglalását, a megőrzés indokait (az alátámasztó dokumentumokkal együtt) és a megőrzendő távközlési adatokatA CPPA 12-2. cikkének (3) bekezdése.. Ilyen kérelem hiányában a megszerzett távközlési kommunikációt a kommunikációt korlátozó intézkedések befejezését követő 14 napon belül törölni kellA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. Ha a kérelmet elutasítják, a távközlési kommunikációt hét napon belül meg kell semmisíteniA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. A távközlési kommunikáció törlése esetén hét napon belül jelentést kell benyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bírósághoz, megjelölve a törlés indokait, valamint annak részleteit és idejét.Általánosabban fogalmazva, ha az információt kommunikációt korlátozó intézkedések útján jogellenesen szerezték meg, az nem fogadható el bizonyítékként bírósági vagy fegyelmi eljárásbanA CPPA 4. cikke.. A CPPA megtiltja továbbá, hogy a kommunikációt korlátozó intézkedéseket hozó személyek közzétegyék az ilyen intézkedések végrehajtása során szerzett bizalmas információkat, és hogy a megszerzett információkat az intézkedések hatálya alá tartozó személyek jó hírnevének csorbítására használják felA CPPA végrehajtási rendelete 11. cikkének (2) bekezdése..2.2.2.3.A hírközlési metaadatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA CPPA alapján a bűnüldöző hatóságok felkérhetik a távközlési szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak hírközlési metaadatokat, amennyiben ez a nyomozás lefolytatásához vagy ítélet végrehajtásához szükségesA CPPA 13. cikkének (1) bekezdése.. A tartalmi adatok gyűjtésétől eltérően a metaadatok gyűjtésének lehetősége nem korlátozódik bizonyos konkrét bűncselekményekre. A tartalmi adatokhoz hasonlóan azonban a metaadatok gyűjtéséhez a bíróság előzetes írásbeli engedélye szükséges, a korábban leírtakkal megegyező feltételek mellettA CPPA 13. és 6. cikke.. Ha az eset sürgős volta miatt nem lehetséges a bírósági engedély megszerzése, a metaadatokat engedély nélkül is lehet gyűjteni, amely esetben az engedélyt az adatkérést követően azonnal be kell szerezni, és a távközlési szolgáltatót tájékoztatni kell errőlA CPPA 13. cikkének (2) bekezdése. A kommunikációt korlátozó sürgősségi intézkedésekhez hasonlóan ki kell dolgozni egy dokumentumot, amely ismerteti az ügy részleteit (a gyanúsított nevét, a meghozandó intézkedéseket, a feltételezett bűncselekményt, valamint a helyzet sürgős voltát). Lásd a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (5) bekezdését.. Ha nem szerzik be az utólagos engedélyt, az összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteniA CPPA 13. cikkének (3) bekezdése..Az ügyészeknek, az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek és a bíróságoknak nyilvántartást kell vezetniük a hírközlési metaadatokra irányuló kérelmekrőlA CPPA 13. cikkének (5) és (6) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési metaadatok közléséről, és azokról az adatok közlésétől számított hét évig nyilvántartást kell vezetniükA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése..Az egyéneket elvben tájékoztatják a metaadatok gyűjtésérőlLásd a CPPA 13-3. cikkének (7) bekezdését, a 9-2. cikkével összefüggésben.. Az értesítés időpontja a vizsgálat körülményeitől függA CPPA 13-3. cikkének (1) bekezdése.. A vádemelésről (vagy az attól való eltekintésről) szóló határozat meghozatalát követően 30 napon belül értesítést kell küldeni. Ezzel szemben a vádemelés felfüggesztése esetén az értesítést a határozat meghozatalát követő egy év elteltével 30 napon belül kell elküldeni. Az értesítést minden esetben el kell küldeni az információ összegyűjtését követő egy év elteltével 30 napon belül.Az értesítés elhalasztható, ha (1) valószínűsíthetően veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot és a közrendet, (2) halált vagy testi sérülést okoz, (3) akadályozza a tisztességes bírósági eljárást (pl. bizonyítékok megsemmisítéséhez vagy a tanúk megfenyegetéséhez vezet), vagy (4) rágalmazást tartalmaz a gyanúsítottra, az áldozatokra vagy az üggyel kapcsolatban álló más személyekre nézve, vagy sérti a magánélethez való jogukatA CPPA 13-3. cikkének (2) bekezdése.. Az értesítésnek a fent említett okok egyike alapján történő elhalasztásához az illetékes kerületi ügyészség igazgatójának engedélye szükségesA CPPA 13-3. cikkének (3) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 13-3. cikkének (4) bekezdése..Az értesített személyek írásbeli kérelmet nyújthatnak be az ügyészhez vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőhöz a metaadatok gyűjtésének okaival kapcsolatbanA CPPA 13-3. cikkének (5) bekezdése.. Ebben az esetben az ügyésznek vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertetnie az okokat, kivéve, ha a fent említett halasztási okok valamelyike fennáll (az értesítés elhalasztására vonatkozó kivétel)A CPPA 13-3. cikkének (6) bekezdése..2.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a távközlési szolgáltatók számára, hogy önkéntesen teljesítsék a bíróságtól, ügyésztől vagy nyomozó hatóság vezetőjétől (büntető tárgyalás, nyomozás vagy büntetés végrehajtása céljából) hírközlési adatok közlésére irányuló kérést. A távközlési törvénnyel összefüggésben a hírközlési adatok magukban foglalják a felhasználók nevét, regisztrációs számát, címét és telefonszámát, az előfizetés kezdetének és megszüntetésének dátumát, valamint a felhasználói azonosító kódokat (azaz a számítógépes rendszerek vagy hírközlési hálózatok jogos felhasználójának azonosítására használt kódokat)A távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. A távközlési törvény alkalmazásában csak azok minősülnek felhasználónak, akik egy koreai távközlési szolgáltatóval közvetlenül kötnek szolgáltatási szerződésA távközlési törvény 2. cikkének (9) bekezdése.. Következésképpen valószínűleg ritkán fordul elő, hogy olyan uniós állampolgárok, akiknek az adatait a Koreai Köztársaságba továbbították, a távközlési törvény keretében felhasználónak minősülnek, mivel ezek a személyek rendes körülmények között nem kötnek közvetlen szerződést egy koreai távközlési szolgáltatóval.A távközlési törvény alapján a hírközlési adatok megszerzésére irányuló kéréseket írásban kell benyújtani, és meg kell adni a kérés indokait, az érintett felhasználóval való kapcsolatot és a kért adatok körétA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az írásbeli kérelem benyújtása sürgős okból nem lehetséges, az ok megszűntével az írásbeli kérelmet azonnal be kell nyújtaniA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Azoknak a távközlési szolgáltatóknak, amelyek eleget tesznek a hírközlési adatok átadására vonatkozó kéréseknek, meg kell őrizniük a hírközlési adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilvántartásokat, valamint a kapcsolódó anyagokat, például az írásbeli kérelmetA távközlési törvény 83. cikkének (5) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési adatok szolgáltatásárólA távközlési törvény 83. cikkének (6) bekezdése..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek eleget tenni a hírközlési adatoknak a távközlési törvény alapján történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kéréseknek. Ezért az üzemeltetőnek minden egyes kérelmet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti, alkalmazandó adatvédelmi követelmények fényében kell elbírálnia. A távközlési szolgáltatónak különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..2016-ban a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy a távközlési szolgáltatók által a távközlési törvény alapján, engedély nélkül történő önkéntes hírközlésiadat-szolgáltatás önmagában nem sérti a távközlési szolgáltatás felhasználójának az információs önrendelkezéshez való jogát. A Bíróság ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ez a jogsértés egyértelműen fennáll akkor, ha nyilvánvaló, hogy a megkereső szerv visszaélt a hírközlési adatok közlésének kérelmezésére vonatkozó hatáskörével, és ezáltal megsértette az érintett személy vagy harmadik fél érdekeitA Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2012Da105482. sz. határozata.. Általánosabban fogalmazva, a bűnüldöző hatóságok által benyújtott, önkéntes adatközlés iránti kérelmeknek meg kell felelniük jogszerűség, szükségesség és arányosság koreai alkotmányból következő elvének (a 12. cikk (1) bekezdése és a 37. cikk (2) bekezdése).2.3.FelügyeletA bűnüldöző hatóságok felügyeletét különböző mechanizmusok révén biztosítják részben belsőleg, részben külső szervek által.2.3.1.ÖnellenőrzésA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvénnyel összhangban a hatóságokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre egy belső önellenőrző szervet, amelynek feladata többek között a jogszerűség ellenőrzéseA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 3. és 5. cikke.. Az ilyen ellenőrző szervek vezetői számára a lehető legnagyobb mértékű függetlenséget kell biztosítaniA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 7. cikke.. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az érintett hatóságon kívülről érkeznek (pl. volt bírák, professzorok), kettő–öt évre nevezik ki őket, és csak indokolt esetben (pl. fegyelmi eljárás esetén, vagy ha mentális vagy fizikai betegség miatt nem képesek ellátni feladataikat) menthetők felA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 8–11. cikke.. Az ellenőrök kijelölése hasonlóképp, a törvényben meghatározott különös feltételek alapján történikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 16. és azt követő cikkei.. Az ellenőri jelentések tartalmazhatnak ajánlásokat, kártérítési vagy korrekciós kérelmeket, valamint megrovásokat és ajánlásokat, illetve fegyelmi intézkedés iránti kérelmeketA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (2) bekezdése.. A jelentésekről az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül értesítik az ellenőrzött hatóság vezetőjét, valamint a Számvevőszéket (lásd a 2.3.2. szakaszt)A közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdése.. Az érintett hatóságnak végre kell hajtania a szükséges intézkedéseket, és az eredményekről jelentést kell tennie a SzámvevőszéknekA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (3) bekezdése.. Emellett az ellenőrzés eredményeit általában a nyilvánosság számára is elérhetővé teszikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 26. cikke.. Az önellenőrzés elutasítása vagy akadályozása közigazgatási bírsággal sújthatóA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 41. cikke.. A büntetőjogi jogérvényesítés területén a Nemzeti Rendőrség a fent említett jogszabályoknak való megfelelés érdekében főfelügyelői rendszert működtet a belső ellenőrzések kezelésére, többek között az emberi jogok esetleges megsértése tekintetébenLásd különösen az ellenőrzési és vizsgálati főigazgató alá tartozó részlegeket: https://www.police.go.kr/eng/knpa/org/org01.jsp.2.3.2.A SzámvevőszékA Számvevőszék megvizsgálhatja a hatóságok tevékenységét, és e vizsgálatok alapján ajánlásokat adhat ki, fegyelmi intézkedéseket kérhet, vagy büntetőjogi keresetet nyújthat beA Számvevőszékről szóló törvény 24. és 31–35. cikke.. A Számvevőszéket a Koreai Köztársaság elnöke hozta létre, de feladatai tekintetében önálló jogállással rendelkezikA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Ezenkívül a Számvevőszéket létrehozó törvény előírja, hogy a testületnek a lehető legnagyobb mértékben függetlennek kell lennie szervezeti felépítése, alkalmazottai kinevezése és elbocsátása, valamint költségvetésének meghatározása tekintetébenA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (2) bekezdése.. A Számvevőszék elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés egyetértésévelA Számvevőszékről szóló törvény 4. cikkének (1) bekezdése.. A fennmaradó hat biztost a testület elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki négyéves időtartamraA Számvevőszékről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikke.. A biztosoknak (beleértve az elnököt is) a törvényben meghatározott képesítéssel kell rendelkezniükPl. legalább tíz évig bíróként, ügyészként vagy ügyvédként dolgozott, legalább nyolc évig köztisztviselőként, egyetemi tanárként vagy magasabb beosztásban dolgozott egy egyetemen, vagy legalább tíz évig dolgozott tőzsdén jegyzett vállalatnál vagy állami finanszírozású intézménynél (ebből legalább öt évig vezető tisztségviselőként), lásd a Számvevőszékről szóló törvény 7. cikkét., és csak akkor lehet felmenteni őket, ha közjogi felelősségrevonási eljárást indítanak ellenük, szabadságvesztésre ítélik őket vagy hosszú távú mentális vagy fizikai problémák miatt nem képesek ellátni feladataikatA Számvevőszékről szóló törvény 8. cikke.. Ezenkívül a biztosok nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, és egyidejűleg nem tölthetnek be tisztséget a Nemzetgyűlésben, közigazgatási szerveknél, a Számvevőszék ellenőrzése és vizsgálata alatt álló szervezeteknél, illetve nem tölthetnek be bármely más, javadalmazásban részesülő hivatalt vagy tisztségetA Számvevőszékről szóló törvény 9. cikke..A Számvevőszék évente általános ellenőrzést végez, de külön ellenőrzéseket is végezhet a különleges érdeklődésre számot tartó ügyekben. A Számvevőszék a vizsgálat során kérheti dokumentumok benyújtását, és kérheti magánszemélyek részvételétLásd pl. a Számvevőszékről szóló törvény 27. cikkét.. Az ellenőrzés keretében a Számvevőszék az állam bevételeit és kiadásait vizsgálja, de a közigazgatás működésének javítása érdekében ellenőrzi a hatóságok és a köztisztviselők általános feladatainak ellátását isA Számvevőszékről szóló törvény 20. és 24. cikke.. Felügyelete tehát túlmutat a költségvetési szempontokon, és magában foglalja a jogszerűség ellenőrzését is.2.3.3.A NemzetgyűlésA Nemzetgyűlés vizsgálhatja a hatóságokat és helyszíni szemlét végezhet nálukA Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. cikke, valamint az államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 2., 3. és 15. cikke. Ez magában foglalja a kormányzati ügyek egészének éves ellenőrzését és konkrét ügyek kivizsgálását.. A vizsgálat vagy helyszíni szemle során a Nemzetgyűlés kérheti dokumentumok közlését, és elrendelheti tanúk megjelenésétAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 10. cikkének (1) bekezdése. Lásd még a Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. és 129. cikkét.. Aki a nemzetgyűlési vizsgálat során hamis vallomást tesz, büntetőjogi szankciókkal (legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel) sújthatóA Nemzetgyűlés előtti tanúvallomásról, értékelésről stb. szóló törvény 14. cikke.. A vizsgálatok folyamata és eredményei nyilvánosságra hozhatókAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 12-2. cikke.. Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységet állapít meg, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (3) bekezdése..2.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel összhangban felügyeletet gyakorol a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi kezelése felett. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó szabályok esetleges megsértésére is, ideértve az (elektronikus) bizonyítékok bűnüldözési célú gyűjtését szabályozó specifikus jogszabályokban foglalt szabályokat is (lásd a 2.2. szakaszt). Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, az ilyen jogsértés a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésének is minősül, lehetővé téve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és korrekciós intézkedéseket hozzonLásd a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság által kiadott 2021-1. sz. értesítést..Felügyeleti funkciójának gyakorlása során a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhozA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tanácsot adhat a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy adatkezelési tevékenységeik során miként tudják javítani a személyes adatok védelmét, korrekciós intézkedéseket hozhat (pl. felfüggesztheti az adatkezelést vagy megteheti a személyes adatok védelme érdekében szükséges intézkedéseket), vagy javasolhatja a hatóságnak fegyelmi intézkedések meghozatalátA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése.. Végezetül a személyes adatok védelméről szóló törvény bizonyos megsértései – például a személyes adatok jogellenes felhasználása vagy harmadik felekkel történő jogellenes közlése, vagy az érzékeny információk jogellenes kezelése – büntetőjogi szankciókkal sújthatóA személyes adatok védelméről szóló törvény 70–74. cikke.. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság az ügyet az illetékes nyomozó hatóság elé (ideértve az ügyészt is) utalhatjaA személyes adatok védelméről szóló törvény 65. cikkének (1) bekezdése..2.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság – az alapvető jogok védelmével és előmozdításával megbízott független testületAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 1. cikke.. – hatáskörrel rendelkezik az Alkotmány 10–22. cikke megsértésének kivizsgálására és orvoslására, amely a magánélethez és a levéltitokhoz való jogra is kiterjed. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság 11 biztosból áll, akik közül négyet a Nemzetgyűlés, négyet a köztársasági elnök és hármat a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevez kiAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Biztosnak az nevezhető ki, aki (1) legalább tíz évet dolgozott egyetemen vagy engedéllyel rendelkező kutatóintézetben, legalább docensi beosztásban; (2) legalább tíz éves bírói, ügyészi vagy ügyvédi tapasztalattal rendelkezik; (3) legalább tíz éven át végzett emberi jogi tevékenységet (pl. nonprofit szervezet, nem kormányzati szervezet vagy nemzetközi szervezet számára); vagy (4) civil társadalmi csoportok ajánlották a biztosi tisztségreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A bizottság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a biztosok közül, és a kinevezést a Nemzetgyűlésnek meg kell erősítenieAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (5) bekezdése.. A biztosokat (beleértve az elnököt is) három évre nevezik ki, és csak abban az esetben menthetők fel, ha szabadságvesztésre ítélik őket, vagy hosszan tartó fizikai vagy mentális problémák miatt már nem képesek feladataik ellátására (ez esetben a biztosok kétharmadának bele kell egyeznie a felmentésbe)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosai nem tölthetnek be egyidejűleg tisztséget a Nemzetgyűlésben, a helyi tanácsokban vagy bármely állami vagy helyi önkormányzatban (köztisztviselőként)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 10. cikke..A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság saját kezdeményezésére vagy magánszemély által benyújtott petíció alapján vizsgálatot indíthat. Vizsgálata részeként a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kérheti a vonatkozó anyagok benyújtását, helyszíni szemléket végezhet, és tanúként idézhet be személyeketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. cikke. A törvény 36. cikkének (7) bekezdése szerint az anyagok vagy tárgyak benyújtása megtagadható, ha az az állam biztonságát vagy a diplomáciai kapcsolatokat jelentősen érintő állami titok megsértésével járna, vagy jelentősen akadályozna valamely bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást. Ilyen esetekben a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság további információkat kérhet az érintett hatóság vezetőjétől (amelynek jóhiszeműen teljesítenie kell a kérést), ha szükséges annak felülvizsgálata, hogy indokolt-e az információszolgáltatás megtagadása.. A vizsgálatot követően a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásokat adhat ki egyes politikák és gyakorlatok javítására vagy kiigazítására, és azokat nyilvánosságra hozhatjaAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (1) bekezdése.. A hatóságoknak az ajánlások kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíteniük kell a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot az ajánlások végrehajtására vonatkozó tervrőlAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (3) bekezdése.. Továbbá az ajánlások végrehajtásának elmulasztása esetén az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell erről az Nemzeti Emberi Jogi BizottságotAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (4) bekezdése.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ezt a mulasztást a Nemzetgyűlés tudomására hozhatja és/vagy nyilvánosságra hozhatja. A hatóságok általában teljesítik a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásait, és erősen ösztönözve is vannak erre, mivel az ajánlások végrehajtását a Miniszterelnökség irányítása alatt működő Kormánypolitikai Koordinációs Hivatal által végzett általános értékelés keretében értékelik.2.4.Egyéni jogorvoslat2.4.1.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokA magánszemélyek gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a bűnüldöző hatóságok által kezelt személyes adatok tekintetében. A hozzáférés közvetlenül az érintett hatóságtól, vagy a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül közvetve kérhetőA személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése.. Az illetékes hatóság csak akkor korlátozhatja vagy tagadhatja meg a hozzáférést, ha azt jogszabály írja elő, ha az valószínűleg egy harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné, vagy valószínűleg egy másik személy vagyonának vagy egyéb érdekeinek indokolatlan megsértéséhez vezetne (azaz ha a másik személy érdekei előbbre valóak a kérelmet benyújtó egyén érdekeinél)A személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (4) bekezdése.. A hozzáférés iránti kérelem elutasítása esetén az érintett magánszemélyt tájékoztatni kell ennek okairól és a fellebbezés módjárólA személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 42. cikkének (2) bekezdése.. Hasonlóképpen, a helyesbítés vagy törlés iránti kérelem is elutasítható, ha arról más jogszabályok rendelkeznek, amely esetben az érintettet tájékoztatni kell az elutasítás okairól és a fellebbezés lehetőségérőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 36. cikkének (1)–(2) bekezdése és a személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 43. cikkének (3) bekezdése..Ami a jogorvoslatot illeti, a magánszemélyek panaszt nyújthatnak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz többek között az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálaton keresztülA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke.. Ezen túlmenően az egyének a személyes adatokkal kapcsolatos jogvitákban közvetítő bizottságot is kérhetik közvetítésreA személyes adatok védelméről szóló törvény 40–50. cikke és a törvény végrehajtási rendeletének 48-2–57. cikke.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg (2.2. szakasz), valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. Emellett a magánszemélyek a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján kifogásolhatják a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság döntéseit vagy tétlenségét (lásd a 2.4.3. szakaszt).2.4.2.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság a hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó, magánszemélyektől (koreaiaktól és külföldi állampolgároktól) érkező panaszokat kezelBár az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 4. cikke a Koreai Köztársaságban lakóhellyel rendelkező állampolgárokra és külföldiekre vonatkozik, a lakóhellyel rendelkezik kifejezés inkább a joghatóságra, mintsem a területre utal. Ezért amennyiben a Koreán kívüli külföldiek alapvető jogait Koreán belüli nemzeti intézmények megsértik, az érintett személy panaszt nyújthat be a Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz. Lásd például a vonatkozó kérdést a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság gyakori kérdéseket tartalmazó oldalán, amely a következő címen érhető el: https://www.humanrights.go.kr/site/program/board/basicboard/list?boardtypeid=7025&menuid=002004005001&pagesize=10¤tpage=2. Ez a helyzet áll fenn, ha külföldiek Koreába továbbított személyes adataihoz a koreai hatóságok jogellenesen férnek hozzá.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírásokA panaszt főszabály szerint a jogsértéstől számított egy éven belül kell benyújtani, de a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság az említett határidőn túl benyújtott panaszokkal kapcsolatban is dönthet úgy, hogy kivizsgálja azokat, ha a büntetőjogi vagy polgári jogi elévülési idő nem járt le (az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény, 32. cikk (1) bekezdés, 4. pont).. Következésképpen a bizottság akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet. Tehát ahhoz, hogy a panaszt a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság be tudja fogadni, a panaszt benyújtó magánszemélynek nem kell bizonyítania, hogy a koreai hatóságok ténylegesen hozzáfértek személyes adataihoz a személyes adatok bűnüldözési célokból történő gyűjtésével összefüggésben. A panaszt benyújtó magánszemély kérheti a panasz közvetítés útján történő kezelését isA Nemzeti Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. és soron következő cikkei..A panasz kivizsgálása céljából a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság élhet vizsgálati jogkörével, többek között kérheti releváns anyagok benyújtását, szemléket tarthat, és tanúkat idézhet be vallomástételreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. és 37. cikke.. Ha a vizsgálat azt tárja fel, hogy megsértették a vonatkozó jogszabályokat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlhatja korrekciós intézkedések végrehajtását, illetve bármely vonatkozó jogszabály, intézmény, szakpolitika vagy gyakorlat helyesbítését vagy továbbfejlesztésétAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 44. cikke.. A javasolt jogorvoslatok magukban foglalhatják a közvetítést, az emberi jogi jogsértés megszüntetését, a kártérítést, valamint az ugyanolyan vagy hasonló jogsértések megismétlődését megakadályozó intézkedéseketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az alkalmazandó szabályok szerint jogellenesen történt a személyes adatok gyűjtése, a korrekciós intézkedés magában foglalhatja az összegyűjtött személyes adatok törlését is. Amennyiben nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértés van folyamatban, és valószínű, hogy intézkedés nélkül nehezen helyrehozható kár keletkezne, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság sürgős korrekciós intézkedéseket fogadhat elAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 48. cikke..Bár a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnak nincs kényszerítő hatásköre, határozatai (pl. a panasz kivizsgálásának megszüntetéséről szóló határozat)Például, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kivételesen nem tud bizonyos anyagokat vagy létesítményeket megszemlélni, mert azokhoz olyan államtitok kapcsolódik, amely jelentős hatást gyakorolhat az állambiztonságra vagy a diplomáciai kapcsolatokra, vagy ha a szemle jelentősen akadályozna egy bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást (lásd a 166. lábjegyzetet), és ez megakadályozza a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot abban, hogy elvégezze a beérkezett kérelem megalapozottságának értékeléséhez szükséges vizsgálatot, az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 39. cikkével összhangban tájékoztatja a kérelem benyújtóját a kérelem elutasításának okairól. Ebben az esetben a benyújtó magánszemély megtámadhatja a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság határozatát a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján.. és ajánlásai a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében megtámadhatók a koreai bíróságok előtt (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt)Lásd például a Szöuli Felsőbíróság 2008. április 18-i 2007Nu27259. sz. határozatát, melyet a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 9-i 2008Du7854. sz. határozata megerősített; A Szöuli Felsőbíróság 2018. február 2-i 2017Nu69382. sz. határozata.. Továbbá, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság megállapításaiból az derül ki, hogy valamely hatóság jogellenesen gyűjtött személyes adatokat, az egyén további jogorvoslatot kérhet a koreai bíróságokon e hatósággal szemben, például a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerint megtámadhatja az adatgyűjtést, az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint alkotmányos panaszt nyújthat be, vagy az állami kárpótlásról szóló törvény szerint kártérítésért folyamodhat (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt).2.4.3.Bírósági jogorvoslatA magánszemélyek az előző szakaszokban ismertetett korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozva, különböző módokon kérhetnek jogorvoslatot a koreai bíróságoknál.Először is, a büntetőeljárási törvény szerint az érintett személy és védője jelen lehet a házkutatásra vagy lefoglalásra vonatkozó parancs végrehajtásakor, és ekkor kifogást emelhetA büntetőeljárási törvény 121. és 219. cikke.. Emellett a büntetőeljárási törvény úgynevezett kvázi panasztételi mechanizmusról is rendelkezik, amely lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy az illetékes bírósághoz forduljanak azzal a kérelemmel, hogy töröljék vagy módosítsák az ügyész vagy rendőr által a lefoglalással kapcsolatban hozott intézkedéstA büntetőeljárási törvény 417. cikke, összefüggésben 414. cikkének (2) bekezdésével. Lásd még a Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 29-i 97Mo66. sz. határozatát.. Ez lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a lefoglalási parancs végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.Ezen túlmenően a magánszemélyek kártérítést kaphatnak a koreai bíróságok előtt. Az állami kártérítésről szóló törvény alapján magánszemélyek kártérítést kérhetnek a köztisztviselők által hivatali feladataik ellátása során törvénysértően okozott károkértAz állami kártérítésről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Az állami kártérítésről szóló törvény szerinti követelést szakosodott kártérítési tanácshoz lehet benyújtani, vagy közvetlenül a koreai bíróságokhozAz állami kártérítésről szóló törvény 9. és 12. cikke. A törvény létrehozza a kerületi tanácsokat (amelyeket az illetékes ügyészség ügyészhelyettese vezet), egy Központi Tanácsot (amelyet az igazságügyi miniszterhelyettes vezet) és egy Különleges Tanácsot (amelyet a honvédelmi miniszter helyettese vezet, és amely a katonaság vagy a katonaság polgári alkalmazottai által okozott károk megtérítése iránti igényekkel foglalkozik). A kártérítési igényeket elvben a kerületi tanácsok intézik, amelyeknek bizonyos körülmények között továbbítaniuk kell az ügyeket a központi/különleges tanácsnak, pl. ha a kártérítés meghalad egy bizonyos összeget, vagy ha az ügyben egy magánszemély újbóli megfontolást kér. Valamennyi tanács az igazságügyi miniszter által kinevezett tagokból (pl. az Igazságügyi Minisztérium köztisztviselőiből, bírósági tisztviselőkből, ügyvédekből és az állami kártérítés terén szakértelemmel rendelkező személyekből) áll, akikre az összeférhetetlenségre vonatkozó különös szabályok vonatkoznak (lásd az állami kártérítésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet 7. cikkét).. Ha a sértett külföldi állampolgár, az állami kártérítésről szóló törvényt akkor lehet alkalmazni, ha a sértett származási országa is biztosít állami kártérítést a koreai állampolgároknakAz állami kártérítésről szóló törvény 7. cikke.. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez a feltétel akkor teljesül, ha a másik ország által a kártérítés igénylésére vonatkozó feltételek nem túlzottan aránytalanok a Korea által előírt feltételekhez képest, és általában véve nem szigorúbbak, mint a Korea által előírt feltételek, és nincs közöttük jelentős és lényegi különbség.A Legfelsőbb Bíróság 2015. június 11-i 2013Da208388. sz. határozata.. A polgári törvénykönyv szabályozza az állam kártérítési felelősségét, és ebből következően az állami kötelezettségvállalás a nem anyagi kárra is kiterjed (mint például az okozott mentális stressz)Lásd az állami kártérítésről szóló törvény 8. cikkét, valamint a polgári törvénykönyv 751. cikkét..Az adatvédelmi szabályok megsértése esetén a személyes adatok védelméről szóló törvény keretében egy további jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. A személyes adatok védelméről szóló törvény 39. cikke szerint a törvény megsértése vagy a személyes adatainak elvesztése, ellopása, felfedése, meghamisítása, megváltoztatása vagy sérülése miatt kárt szenvedett személy bíróság előtt kártérítésért folyamodhat. Az állami kártérítésről szóló törvényben foglalthoz hasonló viszonossági követelmény nem áll fenn.A kártérítés mellett közigazgatási jogorvoslat is igénybe vehető a közigazgatási szervek közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedéseivel vagy mulasztásaival szemben. Bármely magánszemély megtámadhat egy intézkedést (azaz a hatósági jogkör gyakorlását vagy gyakorlásának megtagadását egy konkrét esetben) vagy mulasztást (vagyis azt, ha a közigazgatási szerv jogi kötelezettsége ellenére hosszabb időn keresztül elmulasztott megtenni egy bizonyos intézkedést), és így elérheti a jogellenes intézkedés visszavonását/megváltoztatását, a semmisség megállapítását (azaz annak megállapítását, hogy az intézkedésnek nincs joghatása vagy nem szerepel a jogrendben) vagy a mulasztás jogellenességének megállapításátA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 2. és 4. cikke.. A közigazgatási intézkedés akkor támadható meg, ha közvetlenül kihat a polgári jogokra és kötelezettségekreA Legfelsőbb Bíróság 1999. október 22-i 98Du18435. sz. határozata, 2000. szeptember 8-i 99Du1113. sz. határozata és 2012. szeptember 27-i 2010Du3541. sz. határozata.. Idetartoznak a személyes adatok gyűjtésére irányuló intézkedések, akár közvetlen gyűjtésről van szó (pl. a kommunikáció lehallgatása), akár kötelezően teljesítendő (pl. szolgáltatónak szóló) adatközlési kérelem útján történő gyűjtésről.A fent említett kérelmeket először az egyes hatóságok (pl. a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság) vagy a Korrupcióellenes és Polgári Jogi Bizottság által létrehozott központi közigazgatási fellebbviteli bizottság elé lehet terjeszteniA közigazgatási jogorvoslatról szóló törvény 6. cikke és a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 18. cikkének (1) bekezdése.. Az ilyen közigazgatási jogorvoslat alternatív, informálisabb lehetőséget kínál a hatósági intézkedés vagy mulasztás megtámadására. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében azonban az igény közvetlenül a koreai bíróságokhoz is benyújtható.A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet bármely olyan személy benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a visszavonást/módosítást kérje, vagy a visszavonással/módosítással visszaállítsa jogait, amennyiben az intézkedés már nem bír joghatássalA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 12. cikke.. Hasonlóképpen a semmisség iránti keresetet olyan személy is benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik a semmisség megállapításához, míg a mulasztás jogellenességének megállapítására vonatkozó keresetet bármely olyan személy kezdeményezheti, aki intézkedést kért, és jogos érdeke fűződik a mulasztás jogellenességének megállapításáhozA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 35. és 36. cikke.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogos érdek a jog által védett érdeket jelent, azaz olyan közvetlen és konkrét érdeket, amelyet a közigazgatási intézkedések alapjául szolgáló törvények és rendeletek védenek (tehát nem általános, közvetett és elvont közérdekről van szó)A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 26-i 2006Du330. sz. határozata.. A magánszemélyeknek ezért jogos érdekük sérül a személyes adataik bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozó (specifikus jogszabályokban vagy a személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott) korlátozások és biztosítékok megsértése esetén. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti jogerős ítélet a felekre nézve kötelezőA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 30. cikkének (1) bekezdése..Az intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet és a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelmet attól az időponttól számított 90 napon belül kell benyújtani, amikor az egyén tudomást szerez az intézkedésről/mulasztásról, és főszabály szerint legkésőbb egy évvel a rendelkezés/mulasztás megtörténtét követően, kivéve, ha a késedelemnek igazolható indokai vannakA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 20. cikke. Ez a határidő a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelemre is vonatkozik, lásd a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 38. cikkének (2) bekezdését.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazolható indokok fogalmát tágan kell értelmezni, és ennek kapcsán mérlegelni kell, hogy társadalmilag elfogadható-e a késedelmes panasz benyújtása, figyelembe véve az ügy összes körülményétA Legfelsőbb Bíróság 1991. június 28-i 90Nu6521. sz. határozata.. Ide tartoznak például (nem kizárólagosan) az olyan késedelmi okok, melyekért az érintett fél nem tehető felelőssé (vagyis az olyan helyzetek, melyek a panaszos befolyásán kívül esnek, például ha nem tájékoztatták a személyes adatai gyűjtéséről) vagy idetartozik a vis maior (pl. természeti katasztrófa, háború) is.Végezetül magánszemélyek alkotmányos panaszt is benyújthatnak az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése.. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy kérheti alkotmányos panasz elbírálását, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait kormányzati hatáskör gyakorlása vagy annak elmulasztása miatt megsértették (kivéve a bíróságok ítéleteit). Ha más jogorvoslati lehetőségek is rendelkezésre állnak, először azokat kell kimeríteni. Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a külföldi állampolgárok benyújthatnak alkotmányos panaszt, amennyiben a koreai alkotmány elismeri alapvető jogaikat (lásd a magyarázatokat az 1.1. szakaszban)Az Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa194. sz. határozata.. Az alkotmányos panaszt az egyénnek a jogsértésről való tudomásszerzését követő 90 napon belül, illetve annak bekövetkezését követő egy éven belül kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti eljárást alkalmazzák az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti jogvitákraAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 40. cikke., a panasz akkor is elfogadható, ha a Legfelsőbb Bíróság fent ismertetett ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezett igazolható indokok állnak fenn.Ha először más jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, az alkotmányos panaszt az ilyen jogorvoslatra vonatkozó végleges határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell benyújtaniAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 69. cikke.. Az Alkotmánybíróság érvénytelenítheti a jogsértést okozó kormányzati hatáskör gyakorlását, vagy megerősítheti, hogy egy bizonyos mulasztás alkotmányellenesAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 75. cikkének (3) bekezdése.. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a Bíróság határozatának való megfelelés érdekében.3.A KORMÁNYZAT HOZZÁFÉRÉSE A SZEMÉLYES ADATOKHOZ NEMZETBIZTONSÁGI CÉLBÓL3.1.A nemzetbiztonság területén illetékes hatóságokA Koreai Köztársaság két külön hírszerző ügynökséggel rendelkezik: a Nemzeti Hírszerzési Szolgálattal és a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnoksággal. Ezen túlmenően a rendőrség és az ügyészség is gyűjthet személyes adatokat nemzetbiztonsági célból.A Nemzeti Hírszerző Szolgálatot a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény hozta létre, közvetlenül a köztársasági elnök joghatósága alatt áll, és annak felügyelete alatt működikA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 2. cikke és 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat különösen a külföldi országokra (és Észak-Koreára) vonatkozó adatokatEz a fogalom nem terjed ki a magánszemélyekre vonatkozó információkra, hanem a külföldi országokra (trendek, fejlemények) és a harmadik országbeli állami szereplők tevékenységére vonatkozó általános információkat foglalja magában., továbbá a kémelhárítással (beleértve a katonai és ipari kémkedést), a terrorizmus és a nemzetközi bűnszövetkezetek tevékenységei elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési adatokat, a közbiztonság és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények bizonyos típusaira (pl. belföldi felkelés, külföldi agresszió) vonatkozó hírszerzési információkat, valamint a kibertámadások és -fenyegetések megelőzésével vagy leküzdésével kapcsolatos hírszerzési információkat gyűjt, rendszerez és terjesztA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény, amely létrehozza a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, és meghatározza annak feladatait, általános elveket határoz meg annak valamennyi tevékenységére vonatkozóan. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatnak általában véve politikailag semlegesnek kell lennie, és védenie kell az egyének szabadságát és jogaitA 3. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 11. és a 21. cikk. Lásd még az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, különösen a 10. és 12. cikket.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat elnökének feladata, hogy általános iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a Nemzeti Hírszerző Szolgálat információk gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó elveket, alkalmazási kört és eljárásokat, és ezekről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzetgyűlés (a Hírszerzési Bizottságán keresztül) kérheti az iránymutatások helyesbítését vagy kiegészítését, ha úgy ítéli meg, hogy azok jogellenesek vagy méltánytalanok. Általánosabban fogalmazva, az igazgató és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat feladatai ellátása során semmilyen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt nem kényszeríthet a hatósági jogkörével visszaélve olyan cselekményre, melyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhat meg egyetlen személyt sem a jogai gyakorlásábanA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikke.. Ezenkívül a postai küldemények cenzúrázása, a távközlés lehallgatása, a helymeghatározó információk, a hírközlési metaadatok gyűjtése és a magáncélú kommunikáció rögzítése vagy meghallgatása során a Nemzeti Hírszerzési Szolgálatnak meg kell felelnie a hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek, a helymeghatározási információkról szóló törvénynek vagy a büntetőeljárási törvénynekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 14. cikke.. Az e törvényekkel ellentétes hatásköri visszaélésre vagy információgyűjtésre büntetőjogi szankciók vonatkoznakA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 22. és 23. cikke..A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a Védelmi Minisztérium alá tartozó katonai hírszerző ügynökség. Feladatköre a katonai biztonsági kérdésekre, (a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozó) katonai bűnügyi nyomozásokra és a katonai hírszerzésre terjed ki. A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság általában nem foglalkozik polgári személyek megfigyelésével, kivéve, ha ez katonai feladatainak ellátásához szükséges. A vizsgálat alá vonható személyek a következők: katonai személyzet, a katonaság polgári alkalmazottai, katonai kiképzésben részt vevő személyek, katonai tartalékban lévő vagy toborzószolgálatnál lévő személyek és hadifoglyokA katonai bíróságokról szóló törvény 1. cikke.. A hírközlési adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtése során a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokságra a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott korlátozások és biztosítékok vonatkoznak.3.2.Jogalapok és korlátozásokA hírközlési adatok védelméről szóló törvény (CPPA), a polgárok és a közbiztonság védelmét szolgáló terrorizmus elleni törvény (a továbbiakban: terrorizmus elleni törvény) és a távközlési törvény biztosít jogalapot a személyes adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokatA nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása során a rendőrség és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a büntetőeljárásitörvény alapján jár el, míg a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozik.. Ezek a következő szakaszokban ismertetett korlátozások és biztosítékok biztosítják, hogy az adatok gyűjtése és kezelése a jogszerű cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Ez kizárja a személyes adatok nemzetbiztonsági okokból történő tömeges és válogatás nélküli gyűjtését.3.2.1.Hírközlési adatok gyűjtése3.2.1.1.Hírközlési adatok hírszerző ügynökségek általi gyűjtése3.2.1.1.1.JogalapA hírközlési adatok védelméről szóló törvény felhatalmazza a hírszerző ügynökségeket a hírközlési adatok gyűjtésére, és előírja a hírközlési szolgáltatók számára, hogy tegyenek eleget ezen ügynökségek kéréseinekA CPPA 15-2. cikke.. Amint azt a 2.2.2.1. szakasz ismerteti, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény megkülönbözteti a kommunikáció tartalmának gyűjtését (kommunikációt korlátozó intézkedések, mint pl. a lehallgatás vagy a cenzúraA CPPA 2. cikkének (6) és (7) bekezdése.) a hírközlési metaadatok gyűjtésétőlA CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..E két információtípus összegyűjtésére eltérő küszöbérték vonatkozik, de az alkalmazandó eljárások és biztosítékok nagyrészt azonosakLásd még a CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdését és a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (4) bekezdését, amelyek előírják, hogy a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére alkalmazandó eljárások értelemszerűen alkalmazandók a hírközlési metaadatok gyűjtésére is.. A nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából sor kerülhet hírközlési metaadatok gyűjtéséreA CPPA 13-4. cikke.. Magasabb küszöbérték vonatkozik a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtására (azaz a tartalmi adatok gyűjtésére), amelyekre csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetbiztonság várhatóan súlyos veszélybe kerül, és a veszély megelőzéséhez hírszerzési információk gyűjtésére van szükség (azaz ha a nemzetbiztonságot súlyos veszély fenyegeti, és az információgyűjtés szükséges annak megelőzéséhez)A CPPA 7. cikkének (1) bekezdése.. Ezenfelül a kommunikáció tartalmához csak végső megoldásként, a nemzetbiztonság érdekében lehetséges hozzáférni, és törekedni kell arra, hogy a kommunikáció bizalmas jellege a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Még akkor is, ha megkapták a megfelelő jóváhagyást/engedélyt, az ilyen intézkedéseket azonnal le kell állítani, ha már nem szükségesek, ezáltal biztosítva, hogy a magánszemélyek kommunikációjának bizalmassága a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..3.2.1.1.2.A legalább egy koreai állampolgárt érintő hírközlési információk gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokAmennyiben a kommunikációban részt vevő egyik vagy mindkét személy koreai állampolgár, a hírközlési adatok (mind a tartalmi, mind a metaadatok) gyűjtésére csak a Felsőbíróság vezető főbírójának engedélyével kerülhet sorA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 1. pontja. Az illetékes bíróság az a felsőbíróság, amely joghatósággal rendelkezik a megfigyelés alatt álló egyik vagy mindkét fél lakóhelye vagy székhelye szerint.. A hírszerző ügynökségnek a kérelmet írásban kell benyújtania egy ügyészhez vagy egy főügyészi hivatalhozA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése.. A kérelemben meg kell jelölnie a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik)A CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (4) bekezdése.. Az ügyész/főügyészi hivatal pedig engedélyt kér a Felsőbíróság egyik vezető bírójátólA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (4) bekezdése. Az ügyésznek a bírósághoz intézett kérelmében meg kell jelölnie a gyanú fő okait, és – amennyiben egyidejűleg több engedélyt kér – annak indokolását (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 4. cikkét).. A főbíró csak akkor adhat írásbeli engedélyt, ha a kérelmet indokoltnak ítéli, és elutasítja a kérelmet, ha azt megalapozatlannak tartjaA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése és 6. cikkének (9) bekezdése.. Az engedély meghatározza a gyűjtés típusát, célját, célpontját, hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy hol és hogyan valósulhat megA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (6) bekezdése..Különös szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvés kivizsgálására irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a fent említett eljárások lefolytatásátA CPPA 8. cikke.. E feltételek teljesülése esetén a hírszerző ügynökségek előzetes bírósági jóváhagyás nélkül is foganatosíthatnak megfigyelési intézkedéseketA CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. A hírszerző ügynökségnek azonban közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtását követően kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha az engedélyt az intézkedések meghozatalától számított 36 órán belül nem adják meg, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzet esetén történő információgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hírszerző ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése. A bűnüldözéssel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedésekről lásd a fenti 2.2.2.2. szakaszt..Azokban az esetekben, amikor a megfigyelés rövid időn belül zajlik le, ami kizárja a bírósági engedély beszerzését, az illetékes főügyészség vezetőjének a szükséghelyzeti intézkedésről szóló, a hírszerző ügynökség által készített értesítést kell küldenie az illetékes bíróság vezetőjének, amely a szükséghelyzeti intézkedések nyilvántartását vezetiA CPPA 8. cikkének (5) és (7) bekezdése. Ebben az értesítésben fel kell tüntetni a célkitűzést, a célszemélyt, az alkalmazási kört, az időtartamot, a végrehajtás helyét és a megfigyelés módját, valamint annak okait, hogy miért nem nyújtanak be engedélykérelmet az intézkedés meghozatala előtt (a CPPA 8. cikkének (6) bekezdése).. Ez lehetővé teszi a bíróság számára az adatgyűjtés jogszerűségének vizsgálatát.3.2.1.1.3.A kizárólag nem koreai állampolgárt érintő hírközlési adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra vonatkozó információk gyűjtéséhez a hírszerző ügynökségeknek be kell szerezniük a köztársasági elnök előzetes írásbeli jóváhagyásátA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ilyen hírközlési adatokat csak akkor lehet nemzetbiztonsági célból gyűjteni, ha azok valamilyen meghatározott kategóriába tartoznak, azaz ha a kommunikáció a Koreai Köztársasággal szemben ellenséges országok kormánytisztviselői vagy más magánszemélyei, külföldi ügynökségek, koreaiellenesEz olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek veszélyeztetik a nemzet létét és biztonságát, a demokratikus rendet vagy a nép fennmaradását és szabadságát.. tevékenységekben való részvétellel gyanúsított csoportok vagy állampolgárok között, vagy a Koreai-félszigeten belüli, a Koreai Köztársaság fennhatóságán ténylegesen kívül eső csoportok tagjai és azok külföldi országokban székhellyel rendelkező ernyőszervezetei között történikTovábbá, ha az egyik fél a CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy, a másik pedig ismeretlen vagy nem határozható meg, a 7. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt eljárást kell alkalmazni.. Ezzel szemben, ha a közlésben részt vevő egyik fél koreai állampolgár, a másik fél pedig nem koreai állampolgár, a 3.2.1.1.2. szakaszban leírt eljárásnak megfelelően a gyűjtéshez bírósági jóváhagyás szükséges.A hírszerző ügynökség vezetőjének a tervezett intézkedésekre vonatkozóan tervet kell benyújtania a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójánakA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját a Nemzetgyűlés megerősítését követően a köztársasági elnök nevezi ki (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 7. cikke).. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója ellenőrzi, hogy a terv megfelelő-e, és ha igen, benyújtja azt jóváhagyásra a köztársasági elnöknekA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (2) bekezdése.. A tervben ugyanazokat az információkat kell feltüntetni, mint a koreai állampolgárokra vonatkozó információk gyűjtésére irányuló bírósági engedély iránti kérelemben (a fent leírtak szerint)A CPPA 8. cikkének (3) bekezdése, összefüggésben a 6. cikkének (4) bekezdésével.. Fel kell tüntetni különösen a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), a gyűjtés fő okait, az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik). Több engedély egyidejű kérelmezése esetén azok célja és indokolásaA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke..SzükséghelyzetbenVagyis azokban az esetekben, amikor az intézkedés a nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, nem áll rendelkezésre elegendő idő a köztársasági elnök jóváhagyásának megszerzésére, és a szükséghelyzeti intézkedések elfogadásának elmulasztása veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot (a CPPA 8. cikkének (8) bekezdése).. annak a miniszternek az előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyhez az adott hírszerző ügynökség tartozik. Ebben az esetben azonban a hírszerző ügynökségnek közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések meghozatalát követően kérnie kell a köztársasági elnök jóváhagyását. Ha egy hírszerző ügynökség a kérelem benyújtásától számított 36 órán belül nem kapja meg a jóváhagyást, az információgyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (9) bekezdése.. Ilyen esetekben az összegyűjtött információkat mindig megsemmisítik.3.2.1.1.4.Általános korlátozások és biztosítékokHa a hírszerző ügynökségek magánszervezetek együttműködését kérik, biztosítaniuk kell számukra a bírósági/elnöki engedélyt vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat fedőlapjának másolatát, amelyet a kötelezett szervezetnek az iratai között meg kell őriznieA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Azok a szervezetek, amelyeket ara kérnek fel a CPPA alapján, hogy adjanak át információkat a hírszerző ügynökségeknek, megtagadhatják ezt, ha az engedély vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat helytelen azonosítóra (pl. az azonosított személytől eltérő személy telefonszámára) hivatkozik. Ezenkívül a kommunikációhoz használt jelszavak egyetlen esetben sem hozhatók nyilvánosságraA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A hírszerző ügynökségek postahivatalra vagy távközlési szolgáltatóra bízhatják a kommunikáció korlátozására irányuló intézkedések végrehajtását vagy a hírközlési metaadatok gyűjtését (a távközlési törvény meghatározása szerint)A CPPA végrehajtási rendeletének 13. cikke.. Mind az érintett hírszerző ügynökségnek, mind az együttműködésre felkért szolgáltatónak három évig nyilvántartást kell vezetnie az intézkedések kérelmezésének céljáról, a végrehajtás vagy az együttműködés időpontjáról, valamint az intézkedések tárgyáról (pl. levél, telefon, e-mail)A CPPA 9. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdése. Ez az időszak nem vonatkozik a hírközlési metaadatokra (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikkét).. A hírközlési metaadatokat szolgáltató távközlési szolgáltatóknak hét évig meg kell őrizniük az adatgyűjtés gyakoriságára vonatkozó információkat, és évente kétszer jelentést kell erről küldeniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternekA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikke..A hírszerző ügynökségeknek jelentést kell tenniük a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának az általuk összegyűjtött információkról és a megfigyelési tevékenység eredményérőlA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdése.. A hírközlési metaadatok gyűjtését illetően nyilvántartást kell vezetni arról, hogy ilyen adatokat kértek, valamint magáról az írásbeli kérelemről és az azt benyújtó intézményről isA CPPA 13. cikkének (5) bekezdése és 13-4. cikkének (3) bekezdése..Mind a kommunikáció tartalmának, mind a hírközlési metaadatoknak a gyűjtése legfeljebb négy hónapig tarthat, és ha a kitűzött cél időközben teljesül, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése.. Ha az engedély feltételei továbbra is fennállnak, a határidő a bíróság engedélyével vagy a köztársasági elnök jóváhagyásával legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. A megfigyelési intézkedések meghosszabbítására vonatkozó jóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a meghosszabbítás kérelmezésének indokait és mellékelve a kérelmet alátámasztó dokumentumokatA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 5. cikke..A gyűjtés jogalapjától függően az egyéneket általában értesítik hírközlési adataik gyűjtéséről. A hírszerző ügynökség vezetője – függetlenül attól, hogy tartalmi adatokat vagy metaadatokat gyűjtöttek-e, és az adatokat rendes eljárás keretében vagy veszélyhelyzetben gyűjtötték-e – a hírszerző ügynökség vezetőjének írásban értesítenie kell az érintett személyt a megfigyelési intézkedésről a megfigyelés lezárultának napjától számított 30 napon belülA CPPA 9-2. cikkének (3) bekezdése. A CPPA 13-4. cikkével összhangban ez vonatkozik mind a hírközlési tartalmi adatok, mind a hírközlési metaadatok gyűjtésére.. Az értesítésnek tartalmaznia kell (1) az adatok gyűjtésének tényét, (2) a végrehajtó ügynökség kilétét és (3) a végrehajtási időszakot. Ha azonban valószínű, hogy az értesítés veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, vagy emberek életét és fizikai biztonságát, az értesítés elhalaszthatóA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Az értesítést a halasztás okainak megszűnését követő 30 napon belül kell megtenniA CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdése és 9-2. cikkének (6) bekezdése..Ez az értesítési kötelezettség azonban csak akkor alkalmazandó az adatgyűjtésre, ha legalább az egyik fél koreai állampolgár. Következésképpen a nem koreai állampolgárokat csak akkor értesítik, amikor a koreai állampolgárokkal folytatott kommunikációjuk adatait gyűjtik. Ezért nincs értesítési kötelezettség abban az esetben, ha kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra kerül sor.A CPPA alapján végzett megfigyeléssel szerzett hírközlési tartalmi és metaadatok csak (1) bizonyos bűncselekmények kivizsgálásához, büntetőeljárás alá vonásához vagy megelőzéséhez, (2) fegyelmi eljáráshoz, (3) bírósági eljáráshoz használhatók fel, amennyiben a kommunikációban érintett fél kártérítési keresetben hivatkozik rájuk, vagy (4) más jogszabályok alapjánA CPPA 5. cikkének (1)–(2) bekezdése, 12. cikke és 13-5. cikke..3.2.1.2.A kommunikációs információk rendőrség/ügyészek által nemzetbiztonsági célokból végzett gyűjtéseA rendőrség/ügyész a 3.2.1.1. szakaszban leírt feltételekkel megegyező feltételekkel gyűjthet nemzetbiztonsági célokból kommunikációs információkat (beleértve a hírközlési tartalmi és metaadatokat). SzükséghelyzetEz akkor áll fenn, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes jóváhagyási eljárás lefolytatását (a CPPA 8. cikkének (1) bekezdése).. esetén azt a korábban már leírt eljárást kell alkalmazni, amely a kommunikáció tartalmának szükséghelyzetben, bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozik (azaz a CPPA 8. cikkét).3.2.2.Terroristagyanús személyekre vonatkozó információk gyűjtése3.2.2.1.JogalapA terrorizmus elleni törvény felhatalmazza a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját arra, hogy információkat gyűjtsön a terroristagyanús személyekrőlA terrorizmus elleni törvény 9. cikke.. Terroristagyanús személy: terrorista csoport tagjaTerrorista csoport: az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoport (a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (2) bekezdése)., olyan személy, aki terrorista csoportot népszerűsített (egy terrorista csoport eszméinek vagy taktikájának népszerűsítése és terjesztése révén), pénzeszközöket gyűjtött vagy juttatott terrorizmus céljáraA terrorizmus fogalmát a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (1) bekezdése olyan magatartásként határozza meg, amelynek célja az állam, a helyi önkormányzat vagy egy külföldi kormányzat (ideértve a helyi önkormányzatokat és a nemzetközi szervezeteket is) feladatköre gyakorlásának megakadályozása, vagy olyan cselekményre kényszerítése, amelynek elvégzésére nem köteles, vagy a lakosság fenyegetése. Ez a következőket foglalja magában: a) egy személy megölése vagy életének veszélyeztetése testi sérülés okozásával, vagy az érintett személy elfogása, elzárása, elrablása vagy túszul ejtése; b) légi járművekkel kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. légi jármű becsapódásának előidézése, a jármű eltérítése vagy megrongálása repülés közben); c) hajóval kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet elfoglalása, az üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet megsemmisítése vagy olyan mértékű megrongálása, amely veszélyezteti annak biztonságát, beleértve a hajóra vagy tengeri szerkezetre berakodott rakomány károsodását); d) biokémiai, robbanó- vagy gyújtófegyver vagy -eszköz elhelyezése, robbantása vagy bármilyen más módon történő használata bizonyos típusú járműveken vagy létesítményekben (pl. vonat, villamos, gépjármű, közpark és állomás, villamosenergia-, gáz- és távközlési létesítmények stb.) halál, súlyos sérülés vagy súlyos anyagi kár okozása céljából, vagy ilyen hatás kiváltása; e) nukleáris anyagokkal, radioaktív anyagokkal vagy nukleáris létesítményekkel kapcsolatos bizonyos típusú magatartások (pl. emberi életben, testi épségben vagy vagyontárgyakban történő károkozás, vagy a közbiztonság más módon történő megzavarása atomreaktor megsemmisítése vagy radioaktív anyagok jogellenes manipulálása révén stb.)., vagy részt vett terrorcselekmények előkészítésében, ezekre irányuló összeesküvésben, terrorcselekmények propagálásában vagy ezekre való felbujtásban, vagy olyan személy, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen tevékenységeket végzettA terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (3) bekezdése.. Általános szabályként a terrorizmus elleni törvényt végrehajtó bármely köztisztviselőnek tiszteletben kell tartania a koreai alkotmányban rögzített alapvető jogokatA terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (3) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény önmagában nem határoz meg konkrét hatásköröket, korlátozásokat és biztosítékokat a terroristagyanús személyekre vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozóan, hanem az egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokra hivatkozik. Először is, a terrorizmus elleni törvény alapján a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója adatokat gyűjthet (1) a Koreai Köztársaságba való belépésről és az onnan való távozásról, (2) a pénzügyi tranzakciókról és 3) a kommunikációról. A gyűjtött adatok típusától függően a vonatkozó eljárási követelményeket a bevándorlásról szóló törvény, a vámtörvény, a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény, illetve a hírközlési adatok védelméről szóló törvény tartalmazzaA terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (1) bekezdése.. A Koreába való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a bevándorlási törvényben és a vámtörvényben meghatározott eljárásokra hivatkozik. Ezek a jogi aktusok azonban jelenleg nem rendelkeznek ilyen hatáskörről. A hírközlési információk és a pénzügyi tranzakciós információk gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a CPPA-ban és az pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvényben szereplő korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozik (a CPPA-ban foglalt korlátozásokat és biztosítékokat lentebb részletezzük, míg a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény a 2.1. szakaszban kifejtettek szerint nem releváns a megfelelőségi határozat értékelése szempontjából).Emellett a terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója személyes adatokat vagy helymeghatározó adatokat kérhet terroristagyanús személyekről a személyesadat- kezelőtőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 2. cikkében meghatározottak szerint olyan közintézmény, jogi személy, szervezet, magánszemély stb., amely vagy aki személyesadat-állományok üzleti célú felhasználása céljából közvetlenül vagy közvetve személyes adatokat kezel.. vagy a helymeghatározó adatok szolgáltatójátólA helymeghatározó adatok védelméről, felhasználásáról stb. szóló törvény (a továbbiakban: a helymeghatározó adatokról szóló törvény) 5. cikkében meghatározottak szerint, azaz bárki, aki engedélyt kapott a Koreai Hírközlési Bizottságtól, hogy helymeghatározással kapcsolatos tevékenységet folytasson.. Ez csupán önkéntes adatközlést jelent, tehát a személyesadat-kezelők és a helymeghatározó adatok szolgáltatói nem kötelesek teljesíteni a kérést, és ha az adatközlés mellett döntenek, arra csak a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel és a helymeghatározó adatokról szóló törvénnyel összhangban kerülhet sor (lásd az alábbi 3.2.2.2. szakaszt).3.2.2.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározó adatokról szóló törvény szerinti önkéntes adatközlésre vonatkozó korlátozások és biztosítékokA terrorizmus elleni törvény szerinti önkéntes együttműködésre irányuló kérelmeknek a terroristagyanús személyekre vonatkozó információkra kell korlátozódniuk (lásd a fenti 3.2.2.1. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálat ilyen kéréseinek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény úgy rendelkezik továbbá, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a hivatali hatáskörével visszaélve nem kényszeríthet egyetlen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt sem olyan cselekményre, amelyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhatja egyetlen személy jogainak gyakorlását semA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 11. cikkének (1) bekezdése.. E tilalom megszegése büntetőjogi szankciókkal sújthatóA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 19. cikke..A személyesadat-kezelők és helymeghatározási adatok szolgáltatói nem kötelesek eleget tenni a Nemzeti Hírszerző Szolgálat által a terrorizmus elleni törvény alapján benyújtott kérelmeknek. Önkéntes alapon eleget tehetnek a kérelmeknek, de ebben az esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározási adatokról szóló törvény előírásainak.. A személyes adatok védelméről szóló törvénynek való megfelelést illetően az adatkezelőnek különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..3.2.2.3.Korlátozások és biztosítékok a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretébenA terrorizmus elleni törvény alapján a hírszerző ügynökségek csak akkor gyűjthetnek hírközlési adatokat (ideértve a tartalmi és a metaadatokat), ha ez a terrorizmus elleni küzdelemhez, azaz a terrorizmus megelőzéséhez és az ellene hozott intézkedésekhez szükséges. A hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek a 3.2.1. szakaszban ismertetett eljárásai a hírközlési adatok terrorizmus elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére vonatkoznak.3.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény alapján a távközlési szolgáltatók eleget tehetnek a hírszerző ügynökségek azon kérésének, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés megelőzése céljából történő adatgyűjtés érdekében adjanak át hírközlési adatokatA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. Az ilyen kéréseknek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). Emellett ugyanazok a korlátozások és biztosítékok alkalmazandók, mint a bűnüldözési célú önkéntes adatközlések esetében (lásd a 2.2.3. szakaszt)A kérelmet írásban kell benyújtani, és meg kell jelölni a kérelem indokait, valamint az érintett felhasználóhoz és a kért adatok köréhez való kapcsolódást, továbbá a távközlési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a közölt adatokról, és évente kétszer jelentést kell tennie a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek teljesíteni a kérelmeket, ha azonban úgy döntenek, hogy önkéntes alapon közlik az adatokat, ezt a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően kell tenniük. E tekintetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak a távközlési szolgáltatókra – többek között az érintett értesítését illetően –, mint amikor a bűnüldöző hatóságoktól kapnak megkeresést, amit a 2.2.3. szakasz fejt ki részletesebben.3.3.FelügyeletA koreai hírszerző ügynökségek tevékenységét különböző szervek felügyelik. A Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság felügyeletét a Nemzeti Védelmi Minisztérium végzi a belső ellenőrzés végrehajtásáról szóló minisztériumi irányelv értelmében. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyűlés és más független szervek felügyelete alatt áll, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.3.3.1.Az emberi jogok védelméért felelős biztosAmikor a hírszerző ügynökségek terroristagyanús személyekre vonatkozó információkat gyűjtenek, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény előírja a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság és az emberi jogok védelméért felelős biztos (a továbbiakban: emberi jogi biztos) általi felügyeletetA terrorizmus elleni törvény 7. cikke..A terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság többek között kidolgozza a terrorizmusellenes tevékenységekre vonatkozó politikákat, és felügyeli a terrorizmusellenes intézkedések végrehajtását, valamint a különböző illetékes hatóságok által a terrorizmus elleni küzdelem területén végzett tevékenységeketA terrorizmus elleni törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A Bizottság elnöke a miniszterelnök, és több miniszterből és kormányzati szervek vezetőiből áll, beleértve a külügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a védelmi minisztert, a belügy- és biztonsági minisztert, a Nemzeti Hírszerző Hivatal igazgatóját, a Nemzeti Rendőrség főigazgatóját és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának elnökétA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 3. cikkének (1) bekezdése.. A terrorizmus elleni küzdelem céljából folytatott nyomozások és a terroristagyanús személyeknek a terrorizmusellenes tevékenységekkel kapcsolatos információk vagy anyagok gyűjtése céljából történő nyomon követése esetén a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének (azaz a miniszterelnöknek)A terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (4) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény továbbá létrehozza az emberi jogi biztos intézményét annak érdekében, hogy megvédje az egyének alapvető jogait a terrorizmusellenes tevékenységek által okozott jogsértésekkel szembenA terrorizmus elleni törvény 7. cikke.. Az emberi jogi biztost a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnöke nevezi ki olyan személyek közül, akik megfelelnek a terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendeletében felsorolt kritériumoknak (azaz legalább tíz év ügyvédi munkatapasztalattal, vagy emberi jogi szaktudással rendelkeznek, és legalább tíz évig (legalább) egyetemi oktatóként tevékenykedtek, vagy állami szerveknél vagy helyi önkormányzatoknál magasabb rangú köztisztviselők voltak, vagy legalább tíz éves munkatapasztalatot szereztek az emberi jogok terén, pl. nem kormányzati szervezetnél)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (1) bekezdése.. Az emberi jogi biztos kinevezése két évre szól (és meghosszabbítható), és csak meghatározott, korlátozott és alapos indok miatt menthető fel hivatalából, például ha a feladatai ellátásával kapcsolatos büntetőügyben vádat emelnek ellene, bizalmas információt nyilvánosságra hoz, vagy tartós mentális vagy fizikai alkalmatlanság miattA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése..Ami a hatásköröket illeti, az emberi jogi biztos ajánlásokat adhat ki arra vonatkozóan, hogy a terrorizmusellenes tevékenységekben részt vevő szervek hogyan tudják jobban védeni az emberi jogokat, és a petíciókat fogadhat a polgárok részéről (lásd a 3.4.3. szakaszt)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése.. Amennyiben észszerűen megállapítható, hogy a hivatalos feladatok ellátása során emberi jogi jogsértés történt, az emberi jogi biztos javasolhatja a felelős szerv vezetőjének a jogsértés orvoslásátA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (1) bekezdése. Az emberi jog biztos függetlenül dönt az ajánlások elfogadásáról, de ezekről az ajánlásokról jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének.. Az illetékes szervnek értesítenie kell az emberi jogi biztost az ajánlás végrehajtása érdekében tett lépésekrőlA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (2) bekezdése.. Ha valamely szerv nem hajtja végre az emberi jogi biztos ajánlását, az ügy a Terrorizmusellenes Bizottság – és ezáltal annak elnöke, vagyis a miniszterelnök – elé kerül. Eddig nem fordult elő olyan eset, hogy az emberi jogi biztos ajánlásait ne hajtották volna végre.3.3.2.A NemzetgyűlésA 2.3.2. szakaszban leírtak szerint a Nemzetgyűlés vizsgálatot indíthat a hatóságokkal szemben, és ezzel összefüggésben kérheti a dokumentumok közzétételét, és tanúkat idézhet be. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat hatáskörébe tartozó ügyekben ezt a parlamenti felügyeletet a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága látja elA Nemzetgyűlésről szóló törvény 36. cikke és 37. cikke (1) bekezdésének 16. pontja.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója, aki felügyeli a szolgálat feladatainak ellátását, jelentést tesz a hírszerzési bizottságnak (és a köztársasági elnöknek is)A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 18. cikke.. Maga a hírszerzési bizottság is kérhet jelentést egy konkrét ügyben, amelyre a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának haladéktalanul reagálnia kellA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 15. cikkének (2) bekezdése.. Az igazgató csak olyan katonai, diplomáciai vagy észak-koreai kérdésekkel kapcsolatos államtitokra vonatkozóan tagadhatja meg a válaszadást vagy vallomástételt a hírszerzési bizottság előtt, amelynek nyilvánosságra kerülése súlyosan veszélyeztetheti a nemzet sorsátA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 17. cikkének (2) bekezdése. Az államtitkok a fogalommeghatározás szerint államtitoknak minősülő tények, áruk vagy ismeretek, amelyekhez korlátozott számú személy férhet hozzá, és amelyek a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetésének elkerülése érdekében nem fedhetők fel más ország vagy szervezet előtt, lásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (4) bekezdését.. Ebben az esetben a hírszerzési bizottság magyarázatot kérhet a miniszterelnöktől. Ha a miniszterelnök ad magyarázatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, a válaszadás vagy a vallomástétel a továbbiakban nem tagadható meg.Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységre derít fényt, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a Nemzetgyűlésnek. A parlamenti felügyeletre vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak a kommunikációt korlátozó intézkedéseknek (azaz a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésének) a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretében történő alkalmazásáraA CPPA 15. cikke.. Ez utóbbival kapcsolatban a Nemzetgyűlés bármely konkrét kommunikációt korlátozó intézkedésről jelentést kérhet a hírszerző ügynökségek vezetőitől. Ezen túlmenően helyszíni ellenőrzéseket végezhet a lehallgató berendezéseken. Végezetül a nemzetbiztonsági célokból tartalmi adatokat gyűjtő hírszerző ügynökségeknek és az ilyen adatokat közlő üzemeltetőknek a Nemzetgyűlés kérésére jelentést kell tenniük ezen adatok közléséről.3.3.3.A SzámvevőszékA Számvevőszék ugyanazokat a felügyeleti feladatokat látja el a hírszerző ügynökségek tekintetében, mint a bűnüldözés területén (lásd a 2.3.2. szakaszt)Hasonlóan a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága részére történő válaszadáshoz, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója csak olyan ügyekben tagadhatja meg a Számvevőszéknek való válaszadást, amelyek államtitoknak minősülnek, és a nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a nemzetbiztonságot (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (1) bekezdése)..3.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA nemzetbiztonsági célokból történő adatkezelés esetében – beleértve az adatgyűjtési szakaszt is – a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnak is van felügyeleti hatásköre. Amint azt az 1.2. szakasz részletesebben kifejti, ez magában foglalja a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkében és 58. cikkének (4) bekezdésében meghatározott általános elveket és kötelezettségeket, valamint az említett törvény 4. cikke által garantált egyéni jogok gyakorlását. Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó konkrét jogszabályokban – például a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben, a terrorizmus elleni törvényben és a távközlési törvényben – foglalt szabályok esetleges megsértésére is. Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, e törvények bármilyen megsértése az említett törvény megsértésének minősül. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ezért hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgáljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. az adatokhoz nemzetbiztonsági célokból történő hozzáférésre vonatkozó jogszabályok és a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok megsértését, tanácsot adjon a megfelelőbb intézkedésekre vonatkozóan, korrekciós intézkedéseket írjon elő, fegyelmi intézkedéseket javasoljon, és az esetleges bűncselekményeket az illetékes nyomozó hatóságok elé utaljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése..3.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság általi felügyelet ugyanúgy kiterjed a hírszerző ügynökségekre, mint a többi kormányzati hatóságra (lásd a 2.3.2. szakaszt).3.4.Egyéni jogorvoslat3.4.1.Jogorvoslat az emberi jogi biztosnálAmi a személyes adatoknak a terrorizmusellenes tevékenységekkel összefüggésben történő gyűjtését illeti, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság keretében létrehozott emberi jogi biztosi intézmény külön jogorvoslati lehetőséget biztosít. Az emberi jogi biztos kezeli az emberi jogoknak a terrorizmusellenes tevékenységek következményeként történő megsértésével kapcsolatos polgári petíciókatA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Korrekciós intézkedéseket javasolhat, és az érintett szervnek be kell számolnia a biztosnak az ajánlás végrehajtása érdekében tett valamennyi intézkedésről. Az emberi jogi biztoshoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírások. Következésképpen az emberi jogi biztos akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet.3.4.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokAz egyének gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a nemzetbiztonsági célból kezelt személyes adatok tekintetébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdése és 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése.. Az e jogok gyakorlására irányuló kérelmeket közvetlenül a hírszerző ügynökséghez lehet benyújtani, vagy közvetve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül. A hírszerző ügynökség azonban késleltetheti, korlátozhatja vagy megtagadhatja az érintett jogának gyakorlását, abban a mértékben és addig az ideig, amíg fontos közérdek fűződik ahhoz (például olyan mértékben és addig az ideig, amíg az érintett joggyakorlása folyamatban lévő bűnügyi nyomozást veszélyeztetne vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene), vagy ha a jog gyakorlása harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné. Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy korlátozott mértékben teljesítik, az érintettet haladéktalanul értesíteni kell ennek okairól.Ezen túlmenően a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdésével (az egyéni panaszok megfelelő kezelésének biztosítására vonatkozó követelmény) és 4. cikkének (5) bekezdésével (a személyes adatok kezeléséből eredő károk gyors és tisztességes eljárás keretében történő megfelelő megtérítéséhez való jog) összhangban a magánszemélyek jogosultak jogorvoslatra. Ez magában foglalja azt a jogot, hogy a feltételezett jogsértést bejelentsék az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálatnak, és panaszt nyújtsanak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnakA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke és 63. cikkének (2) bekezdése.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok – például a nemzetbiztonsági törvény – előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. A 2021-1. sz. értesítésben kifejtettek szerint az uniós magánszemélyek a nemzeti adatvédelmi hatóságukon keresztül nyújthatnak be panaszt a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ugyanazon csatornán (nemzeti adatvédelmi hatóság vagy az Európai Adatvédelmi Testület) keresztül értesíti a magánszemélyt a vizsgálat lezárását követően (és adott esetben tájékoztatást ad az előírt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan is). A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság határozatai vagy tétlensége a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében további jogorvoslattal megtámadható a koreai bíróságokon.3.4.3.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előtti egyéni jogorvoslat lehetősége ugyanúgy alkalmazandó a hírszerző ügynökségek, mint a többi kormányzati hatóság esetében (lásd a 2.4.2. szakaszt).3.4.4.Bírósági jogorvoslatA bűnüldöző hatóságok tevékenységeihez hasonlóan a magánszemélyek különböző módokon kaphatnak bírósági jogorvoslatot a hírszerző ügynökségekkel szemben a fent említett korlátozások és biztosítékok megsértése miatt.Először is, a magánszemélyek kártérítésben részesülhetnek az állami kártérítésről szóló törvény alapján. Egy esetben például kártérítést ítéltek meg a Védelmi Támogatási Parancsnokság (a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság elődje) által végzett jogellenes megfigyelés miattA Legfelsőbb Bíróság 1998. július 24-i 96Da42789. sz. határozata..Másodszor, a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a közigazgatási szervek, köztük a hírszerző ügynökségek intézkedéseit és mulasztásaitA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 3. és 4. cikke..Végezetül, magánszemélyek alkotmányos panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz a hírszerző ügynökségek által hozott intézkedésekkel szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján.
Park Jie Won
A Nemzeti Hírszerző Szolgálat elnöke (igazgatója)
L0442022HU110120211217HU0001.00036919022A személyes adatoknak a koreai hatóságok által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtésére és felhasználására vonatkozó jogi keretA következő dokumentum áttekintést ad a személyes adatoknak a koreai közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtéséről és felhasználásáról (a továbbiakban: kormányzati hozzáférés), különösen annak jogalapjáról, alkalmazandó feltételeiről (korlátairól) és biztosítékairól, valamint a független felügyeletről és az egyéni jogorvoslati lehetőségekről.1.A KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGELVEK1.1.Alkotmányos keretA Koreai Köztársaság alkotmánya általánosságban rögzíti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (17. cikk), és különösen a levéltitokhoz való jogot (18. cikk). Az állam kötelessége biztosítani ezeket az alapvető jogokatA Koreai Köztársaság 1948. július 17-én kihirdetett alkotmányának (a továbbiakban: Alkotmány) 10. cikke.. Az Alkotmány továbbá kimondja, hogy az állampolgárok jogait és szabadságait csak törvény útján, a nemzetbiztonság, illetve a közrend fenntartása érdekében lehet korlátozniAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. Még ha léteznek is ilyen korlátozások, azok nem érinthetik az adott szabadság vagy jog lényegétAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. A koreai bíróságok a magánéletbe való kormányzati beavatkozással kapcsolatos ügyekben alkalmazták ezeket a rendelkezéseket. Például a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a polgári személyek megfigyelése sérti a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, és hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak joguk van rendelkezni a személyes adataik felettKorea Legfelsőbb Bíróságának 1998. július 24-i 96DA42789. sz. határozata.. Egy másik esetben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog olyan alapvető jog, amely megvédi az állampolgárok magánéletét az állami beavatkozástól és megfigyeléstőlAz Alkotmánybíróság 2003. október 30-i 2002Hun-Ma51. sz. határozata. Hasonlóképpen, a 99Hun-Ma513 és 2004Hun-Ma190 (egységes szerkezetbe foglalt), 2005. május 26-i határozatában az Alkotmánybíróság tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzés joga az érintett joga ahhoz, hogy személyesen eldöntse, mikor és kinek adja át az adatait, illetve ki adhatja át és használhatja fel azokat, és milyen mértékben. Ez egy alapvető jog – bár az Alkotmányban nem szerepel –, amely védi a személyes döntéshozatali szabadságot az állami funkciók és az infokommunikációs technológia terjeszkedéséből eredő kockázatokkal szemben..A koreai alkotmány garantálja továbbá, hogy senkit nem lehet letartóztatni, fogva tartani, átvizsgálni, kikérdezni, illetve nem lehet tárgyakat lefoglalni, kivéve, ha erről törvény rendelkezikAz Alkotmány 12. cikke (1) bekezdésének első mondata.. Továbbá átvizsgálásra és lefoglalásra kizárólag bírói engedély alapján, az ügyész kérésére és jogszerű eljárás keretében kerülhet sorAz Alkotmány 16. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése.. Kivételes körülmények esetén, azaz ha a gyanúsítottat bűncselekmény elkövetése közben fogják el (flagrante delicto), vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy egy három év vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy megszökhet vagy bizonyítékot semmisíthet meg, a nyomozó hatóságok bírói felhatalmazás nélkül is házkutatást vagy lefoglalást végezhetnek, amely esetben utólagos bírói felhatalmazást kell kérniükAz Alkotmány 12. cikkének (3) bekezdése.. Ezeket az általános elveket a büntetőeljárással és a kommunikáció védelmével foglalkozó törvények részletesebben kifejtik (a részletes áttekintést lásd lentebb).Ami a külföldi állampolgárokat illeti, az Alkotmány előírja, hogy jogállásukat a nemzetközi jog és szerződések által előírtaknak megfelelően garantáljákAz Alkotmány 6. cikkének (2) bekezdése.. Több olyan nemzetközi megállapodás, amelynek Korea részes fele, garantálja a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, ilyen például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (17. cikk), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (22. cikk) és a gyermek jogairól szóló egyezmény (16. cikk). Emellett, míg az Alkotmány elvben az állampolgárok jogaira hivatkozik, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a külföldi állampolgárok is rendelkeznek alapvető jogokkalAz Alkotmánybíróság 1994. december 29-i 93Hun-MA120. sz. határozata. Lásd még például az Alkotmánybíróság 2018. május 31-i 2014Hun-Ma346. sz. határozatát, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megsértették a repülőtéren fogvatartott szudáni állampolgár azon alkotmányos jogát, hogy jogi tanácsadásban részesüljön. Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszerű munkahely megválasztásának szabadsága szorosan kapcsolódik a boldogság kereséséhez való joghoz, valamint az emberi méltósághoz és értékhez, és ezért nem csak az állampolgárokat illeti meg, hanem garantálható a Koreai Köztársaságban jogszerűen foglalkoztatott külföldiek számára is (a 2011. szeptember 29-i 2007Hun-Ma1083. sz. alkotmánybírósági határozat).. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy a méltóságnak és az egyén emberi lényként való értékének védelme, valamint a boldogság kereséséhez való jog minden ember, és nem csak a polgárok jogaiAz Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa494. sz. határozata.. A Bíróság azt is tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzéshez való jog alapvető jognak minősül, amely a méltósághoz való jogon, valamint a boldogság kereséséhez és a magánélethez való jogon alapulLásd például az Alkotmánybíróság 99HunMa513. sz. határozatát.. Bár az ítélkezési gyakorlat eddig nem foglalkozott kifejezetten a nem koreai állampolgárok magánélet tiszteletben tartásához való jogával, a tudósok körében széles körben elfogadott, hogy az Alkotmány 12–22. cikke (amely magában foglalja a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes szabadsághoz való jogot) emberi lények jogait határozza meg.Végezetül az Alkotmány rendelkezik arról a jogról is, hogy a hatóságoktól méltányos kártérítést lehet kérniAz Alkotmány 29. cikkének (1) bekezdése.. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait a kormányzati hatalom gyakorlása sérti (kivéve a bíróságok határozatait), alkotmányos panaszt nyújthat be az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése..1.2.Általános adatvédelmi szabályokA Koreai Köztársaság általános adatvédelmi törvénye, a személyes adatok védelméről szóló törvény mind a magán-, mind a közszférára alkalmazandó. Ami a hatóságokat illeti, a személyes adatok védelméről szóló törvény kifejezetten említi azt a kötelezettséget, hogy szakpolitikákat kell kidolgozniuk a személyes adatokkal való visszaélés és ezen adatok nem megfelelő felhasználása, a leplezetlen megfigyelés és nyomon követés megelőzése, valamint az emberek méltóságának és magánéletük védelmének előmozdítása érdekébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése..A személyes adatok bűnüldözési célú feldolgozására a személyes adatok védelméről szóló törvény összes követelménye vonatkozik. Ez azt jelenti például, hogy a bűnüldöző hatóságoknak eleget kell tenniük a jogszerű adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeknek, azaz a személyes adatok gyűjtéséhez, felhasználásához vagy átadásához a személyes adatok védelméről szóló törvényben (15–18. cikk) felsorolt jogalapok valamelyikére kell támaszkodniuk, valamint meg kell felelniük olyan elveknek, mint a célhoz kötöttség (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése), az arányosság/adattakarékosság (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (6) bekezdése), a korlátozott adatmegőrzés (a személyes adatok védelméről szóló törvény 21. cikke), az adatbiztonság, beleértve az adatvédelmi incidensek bejelentését (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (4) bekezdése, 29. és 34. cikke), valamint az átláthatóság elve (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint 20., 30. és 32. cikke). Különleges biztosítékok vonatkoznak az érzékeny információkra (a személyes adatok védelméről szóló törvény 23. cikke). Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdésével és 4. cikkével, valamint 35–39-2. cikkével összhangban az egyének a bűnüldöző hatóságokkal szemben gyakorolhatják a betekintési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat.A személyes adatok védelméről szóló törvény tehát teljes mértékben alkalmazandó a személyes adatok bűnüldözési célú kezelésére, de kivételt tartalmaz arra az esetre, ha a személyes adatok nemzetbiztonsági célból kerülnek feldolgozásra. A személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény 15–50. pontja nem alkalmazandó a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk elemzése céljából gyűjtött vagy kért személyes adatokraA személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ezzel ellentétben a törvény I. fejezete (Általános rendelkezések), II. fejezete (A személyes adatok védelmére vonatkozó szakpolitika stb. létrehozása), VIII. fejezete (Adatvédelmi incidensek kapcsán benyújtott kollektív keresetek), IX. fejezete (Kiegészítő rendelkezések) és X. fejezete (Szankciók) az ilyen adatgyűjtésre is alkalmazandó. Ez magában foglalja a 3. cikkben (A személyes adatok védelmének elvei) meghatározott általános adatvédelmi elveket és a személyes adatok védelméről szóló törvény 4. cikkében (Az érintettek jogai) biztosított egyéni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a fő elveket és jogokat ezen a területen is garantálják. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ezeket az adatokat a tervezett cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és minimális ideig szabad kezelni; továbbá előírja, hogy a személyesadat-kezelőnek meg kell hoznia a biztonságos adatgazdálkodás és a megfelelő adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket, például technikai, irányítási és fizikai biztosítékokról kell gondoskodnia, valamint intézkedéseket kell hoznia az egyéni panaszok megfelelő kezelésére.A személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló 2021-1. sz. értesítésben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tovább pontosította, hogy e részleges mentesség fényében a személyes adatok védelméről szóló törvény hogyan alkalmazandó a személyes adatok nemzetbiztonsági célú kezeléséreA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 6. pont.. Ez magában foglalja különösen az egyének jogait (betekintés, helyesbítés, felfüggesztés és törlés), valamint azok lehetséges korlátozásainak indokait és korlátait. Az értesítés szerint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt alapvető elveknek, jogoknak és kötelezettségeknek a személyes adatok nemzetbiztonsági célú feldolgozására való alkalmazása tükrözi az Alkotmányban foglalt, az egyén saját személyes adatai feletti ellenőrzéshez való jogának védelmére vonatkozó garanciákat. E jog bármilyen – például a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges – korlátozása esetén egyensúlyt kell teremteni egyfelől az egyén jogai és érdekei, másfelől a releváns közérdek között, és ez a korlátozás nem érintheti e jog lényegét (az Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése).2.KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS BŰNÜLDÖZÉSI CÉLBÓL2.1.A bűnüldözés területén illetékes hatóságokA büntetőeljárási törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény és a távközlési törvény alapján a rendőrség, az ügyészek és a bíróságok bűnüldözési célokból gyűjthetnek személyes adatokat. Amennyiben a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény felruházza ezzel a hatáskörrel a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, annak is meg kell felelnie a fentebb említett törvényeknekLásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény (12948. sz. törvény) 3. cikkét, amely bizonyos bűncselekményekkel – mint például felkelés, lázadás és nemzetbiztonsághoz kapcsolódó bűncselekmények (pl. kémkedés) – kapcsolatos bűnügyi nyomozásra hivatkozik. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárási törvény átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó eljárásai lennének alkalmazandók, míg a hírközlési adatok védelméről szóló törvény szabályozná a hírközlési adatok gyűjtését (lásd a hírközlési adatokhoz nemzetbiztonsági célból való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekről szóló 3. részt).. Végezetül a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény jogalapot biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy információkat közöljenek a koreai pénzügyi információs egységgel (a továbbiakban: KOFIU) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából. Ez a szakosodott ügynökség ezeket az információkat a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsáthatja. Ezek a közzétételi kötelezettségek azonban csak azokra az adatkezelőkre vonatkoznak, akik a hitelekre vonatkozó információkról szóló törvény alapján személyes hitelinformációkat dolgoznak fel, és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának felügyelete alá tartoznak. Mivel a személyes hitelinformációk ilyen adatkezelők általi kezelése nem tartozik a megfelelőségi határozat hatálya alá, ez a dokumentum nem ismerteti részletesen a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény alapján alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.Jogalapok és korlátozásokA büntetőeljárási törvény (lásd a 2.2.1. szakaszt), a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (lásd a 2.2.2. szakaszt) és a távközlési törvény (lásd a 2.2.3. szakaszt) jogalapot biztosít a személyes adatok bűnüldözési célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.1.Átvizsgálás és lefoglalás2.2.1.1.JogalapAz ügyészek és igazságügyi rendészet tisztviselői csak akkor vizsgálhatnak meg, illetve foglalhatnak le tárgyakat, vagy vizsgálhatnak át személyeket (1), ha az adott személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják (bűncselekmény gyanúsítottja), (2) ha az a nyomozáshoz szükséges és (3) az átvizsgálandó személyek és tárgyak, valamint a lefoglalt tárgyak az üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Hasonlóképpen a bíróságok is abban az esetben végezhetnek átvizsgálást és foglalhatnak le tárgyakat bizonyítékként való felhasználás vagy elkobzás céljából, ha e tárgyak vagy személyek egy adott üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (1) bekezdése, valamint 107. és 109. cikke..2.2.1.2.Korlátozások és biztosítékokÁltalános kötelezettségként az ügyészeknek és az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a bűncselekmény gyanúsítottja és bármely más érintett személy emberi jogaitA büntetőeljárási törvény 198. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a vizsgálat céljának elérése érdekében csak akkor lehet kötelező intézkedéseket hozni, ha azt a büntetőeljárási törvény kifejezetten előírja, és csak a minimálisan szükséges mértékbenA büntetőeljárási törvény 199. cikkének (1) bekezdése..Rendőrök vagy ügyészek bűnügyi nyomozás keretében kizárólag bírói engedély alapján végezhetnek átvizsgálást, szemlét, illetve foglalhatnak le tárgyakatA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. A bírói engedélyt kérő hatóságnak olyan bizonyítékokat kell benyújtania, amelyek igazolják, hogy az egyén bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, az átvizsgálás, szemle vagy lefoglalás szükséges, és hogy a lefoglalandó tárgy létezikA büntetőeljárásról szóló rendelet 108. cikkének (1) bekezdése.. A bírói engedélyben fel kell tüntetni többek között a bűncselekmény gyanúsítottja és a bűncselekmény nevét; az átvizsgálandó helyet, személyt vagy tárgyakat, illetve a lefoglalandó tárgyakat; az engedély kibocsátásának dátumát; és az engedély hatályának időtartamátA büntetőeljárási törvény 114. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 219. cikkével.. Hasonlóképpen, ha folyamatban lévő bírósági eljárás keretében átvizsgálásra és lefoglalásra kerül sor, és ez nem nyílt bírósági ülés keretében történik, az átvizsgáláshoz, illetve lefoglaláshoz bírói engedély szükségesA büntetőeljárási törvény 113. cikke.. Az érintett személyt és védőjét előzetesen értesítik az átvizsgálásról vagy lefoglalásról, és jelen lehet ezek végrehajtásakorA büntetőeljárási törvény 121. és 122. cikke..Az átvizsgálások vagy lefoglalások során, amennyiben az átvizsgálandó tárgy számítógépes lemez vagy más adathordozó, elvileg csak magát az adatot lehet lefoglalni (másolással vagy kinyomtatással), nem pedig a teljes adathordozótA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Magát az adathordozót csak akkor lehet lefoglalni, ha az előírt adatok kinyomtatása vagy másolása lényegében lehetetlen, vagy ha az átvizsgálás célja más módon lényegében nem érhető elA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Az érintett személyt haladéktalanul értesíteni kell a lefoglalásrólA büntetőeljárási törvény 219. cikke, összefüggésben 106. cikkének (4) bekezdésével.. A büntetőeljárási törvény nem tartalmaz kivételt ezen értesítési kötelezettség alól.Bírói engedély nélküli átvizsgálásra, szemlére és lefoglalásra csak korlátozott számú, meghatározott helyzetben kerülhet sor. Először is abban az esetben, amikor a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a helyzet sürgős volta miatt nem lehetséges a bírói engedély beszerzéseA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Ezt követően azonban haladéktalanul be kell szerezni a bírói engedélytA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Másodszor, a bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételekor vagy fogva tartásakor is sor kerülhet bírói engedély nélküli átvizsgálásra és szemléreA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Végezetül az ügyész vagy a magas rangú igazságügyi rendészeti tisztviselő bírói engedély nélkül is lefoglalhat egy tárgyat, ha attól a bűncselekménnyel gyanúsított személy vagy harmadik személy megszabadult, vagy önként átadtaA büntetőeljárási törvény 218. cikke. A személyes adatok esetében ez csak akkor érvényes, amikor az érintett személy maga adja át a saját adatait, a személyes adatokat birtokló adatkezelő nem adhatja át azokat (ehhez a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében külön jogalapra lenne szükség). Az önként átadott tárgyak csak akkor fogadhatók el bizonyítékként a bírósági eljárásban, ha nem merül fel észszerű kétség a felfedés önkéntes jellegét illetően, amit az ügyésznek kell bizonyítania. Lásd a Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2013Do11233. sz. határozatát..A büntetőeljárási törvény megsértésével szerzett bizonyíték elfogadhatatlannak minősülA büntetőeljárási törvény 308-2. cikke.. Ezenfelül a Büntető Törvénykönyv előírja, hogy személyek vagy lakóhely, őrzött épület, szerkezet, gépjármű, hajó, repülőgép vagy szállodai szoba jogellenes átkutatása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőA Büntető Törvénykönyv 321. cikke.. Ez a rendelkezés tehát akkor is alkalmazandó, ha a jogellenes átvizsgálás során tárgyakat, például adattároló eszközöket foglalnak le.2.2.2.Hírközlési adatok gyűjtése2.2.2.1.JogalapA hírközlési információk gyűjtését külön törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: CPPA) szabályozza. A CPPA különösen tiltja a postai küldemények cenzúrázását, a távközlési kommunikáció lehallgatását, hírközlési metaadatok megadását, vagy a nem nyilvános beszélgetések rögzítését vagy lehallgatását, kivéve, ha az a büntetőeljárási törvény, a CPPA vagy a katonai bíróságokról szóló törvény alapján történikA CPPA 3. cikke. A katonai bíróságokról szóló törvény elvileg a katonai személyzetre vonatkozó információk gyűjtését szabályozza, és csak korlátozott számú esetben alkalmazható polgári személyekre (pl. ha a katonai személyzet és a polgári személyek együttesen követik el a bűncselekményt, vagy ha egy magánszemély a katonaság ellen bűncselekményt követ el, katonai bíróság előtt eljárás indítható, lásd a katonai bíróságokról szóló törvény 2. cikkét). Az átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó általános rendelkezések hasonlóak a büntetőeljárási törvényben foglaltakhoz, lásd például a katonai bíróságokról szóló törvény 146–149. és 153–156. cikkét. Postai küldemények például csak akkor gyűjthetők, ha ez nyomozáshoz szükséges, és valamely katonai bíróság erre engedélyt ad. Elektronikus kommunikáció esetén a CPPA korlátai és biztosítékai alkalmazandók.. A CPPA értelmében vett hírközlés fogalma magában foglalja mind a hagyományos postai küldeményeket, mind a távközléstA CPPA 2. cikkének (1) bekezdése, azaz bármilyen hang, szó, szimbólum vagy kép továbbítása vagy vétele vezetéken, vezeték nélkül, optikai kábellel vagy más elektromágneses rendszerrel, beleértve a telefont, e-mailt, tagsági információs szolgáltatást, telefaxot és személyhívót.. E tekintetben a CPPA különbséget tesz a kommunikációt korlátozó intézkedésekA CPPA 2. cikkének (7) bekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése.. és a metaadatok gyűjtése között.A kommunikációt korlátozó intézkedések fogalma magában foglalja a cenzúrát, azaz a hagyományos postai küldemények tartalmának gyűjtését, valamint a lehallgatást, azaz a távközlési kommunikáció tartalmának közvetlen lehallgatását (megszerzését vagy rögzítését)A cenzúra a következőt jelenti: postai küldemény megnyitása az érintett fél beleegyezése nélkül, illetve tartalmának más módon történő megszerzése, rögzítése vagy visszatartása (a CPPA 2. cikkének (6) bekezdése). A lehallgatás a következőt jelenti: távközlési kommunikáció tartalmának megszerzése vagy rögzítése a kommunikáció hangjainak, szavaknak, szimbólumoknak vagy képeknek az érintett fél beleegyezése nélküli, elektronikus és mechanikus eszközök segítségével történő meghallgatásával vagy olvasásával, illetve azok továbbításának és vételének befolyásolása (a CPPA 2. cikkének (7) bekezdése).. A hírközlési metaadatok fogalma a rögzített távközlési adatokat fedi le, amely magában foglalja a távközlési kommunikáció időpontját, kezdő és befejezési időpontját, a kimenő és bejövő hívások számát, valamint a másik fél előfizetői számát, a használat gyakoriságát, a távközlési szolgáltatások használatára vonatkozó naplófájlokat és a helymeghatározási információkat (pl. az átviteli tornyokból, ahová a jelek érkeznek)A CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..A CPPA meghatározza a két adattípus gyűjtésének korlátait és biztosítékait, és amennyiben e követelmények közül többet nem tartanak be, az büntetőjogi szankciókat von maga utánA CPPA 16. és 17. cikke. Ez vonatkozik például az engedély nélküli gyűjtésre, a nyilvántartás vezetésének elmulasztására, a szükséghelyzet megszűnése esetén a gyűjtés megszakításának elmulasztására vagy az érintett személy értesítésének elmulasztására..2.2.2.2.A hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékok (kommunikációt korlátozó intézkedések)A kommunikáció tartalmi adatainak gyűjtésére csak a bűnügyi nyomozás elősegítése céljából, kiegészítő eszközként kerülhet sor (azaz végső esetben), és törekedni kell arra, hogy emberek kommunikációs titkaiba való beavatkozás minimális legyenA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Ezen általános elvvel összhangban a kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetésének más módon történő megakadályozása, az elkövető letartóztatása vagy a bizonyítékok összegyűjtése nehézségekbe ütközikA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A hírközlési tartalmi adatokat gyűjtő bűnüldöző hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a gyűjtést, amint a hozzáférés már nem szükséges, ezáltal biztosítva, hogy a magánélet védelméhez való jog hírközlés során történő megsértése a lehető legkisebb mértékű legyenA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..Ezenkívül kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a CPPA-ban kifejezetten felsorolt bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, elkövetésük folyamatban van vagy elkövették azokat. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények, mint a felkelés, a kábítószerrel vagy robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a nemzetbiztonságot, diplomáciai kapcsolatokat vagy katonai bázisokat és létesítményeket érintő bűncselekményekA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedés célpontja a gyanúsított által küldött vagy fogadott meghatározott postai küldemények vagy telekommunikáció, vagy a gyanúsított által küldött vagy fogadott postai küldemények vagy telekommunikáció meghatározott időtartam alattA CPPA 5. cikkének (2) bekezdése..A tartalmi adatok gyűjtésére még e követelmények teljesülése esetén is csak a bírói engedély alapján kerülhet sor. Az ügyész például kérheti a bíróságtól, hogy engedélyezze a gyanúsítottra vagy a nyomozás alatt álló személyre vonatkozó tartalmi adatok gyűjtésétA CPPA 6. cikkének (1) bekezdése.. Hasonlóképpen, az igazságügyi rendészeti tisztviselő engedélyt kérhet az ügyésztől, aki pedig a bíróságtól kérhet engedélytA CPPA 6. cikkének (2) bekezdése.. Az engedély iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és abban fel kell tüntetni bizonyos meghatározott elemeket. Különösen az alábbiakat kell feltüntetni: 1) azon feltételezés alapos indokai, hogy a CPPA-ban felsorolt bűncselekmények valamelyikét tervezik, elkövetése folyamatban van vagy elkövették, valamint a gyanút alátámasztó meggyőző bizonyíték; (2) a kommunikációt korlátozó intézkedések, valamint ezek célpontja, alkalmazási köre, célkitűzése és időtartama; és (3) az intézkedések végrehajtásának helye és módjaA CPPA 6. cikkének (4) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 4. cikkének (1) bekezdése..Amennyiben a jogi követelmények teljesülnek, a bíróság írásbeli engedélyt adhat kommunikációt korlátozó intézkedésekre a gyanúsítottal vagy a nyomozás alatt álló személlyel szembenA CPPA 6. cikkének (5) és (8) bekezdése.. Az engedély meghatározza az intézkedések típusát, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásának helyét és módjátA CPPA 6. cikkének (6) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedések alkalmazásának időtartama legfeljebb két hónapA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. Ha az intézkedések célját ezen időszakon belül korábban érik el, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni. Ezzel szemben, ha az előírt feltételek továbbra is teljesülnek, a két hónapos határidőn belül be lehet nyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedések időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelmet. A kérelemben szerepelnie kell az intézkedések meghosszabbítását indokoló meggyőző bizonyítéknakA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. A meghosszabbított időtartam nem haladhatja meg az egy évet, illetve egyes különösen súlyos bűncselekmények (pl. felkeléssel, külföldi agresszióval, nemzetbiztonsággal stb. kapcsolatos bűncselekmények) esetében a három évetA CPPA 6. cikkének (8) bekezdése..A bűnüldöző hatóságok a bíróság írásbeli engedélyével kötelezhetik a hírközlési szolgáltatókat arra, hogy segítsék a munkájukatA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése.. A hírközlési szolgáltatóknak együtt kell működniük, és a kapott engedélyt meg kell őrizniük a dokumentumaik közöttA CPPA 15-2. cikke és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Megtagadhatják az együttműködést, ha az intézkedés által megcélzott személyre vonatkozó, a bíróság írásbeli engedélyében feltüntetett adatok (például a személy telefonszáma) helytelenek. Ezenkívül minden körülmények között tilos a telekommunikációs jelszavak felfedéseA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó vagy ezzel kapcsolatban együttműködésre felkért személyeknek nyilvántartást kell vezetniük az intézkedések célkitűzéseiről, végrehajtásáról, az együttműködés időpontjáról és a célpontrólA CPPA 9. cikkének (3) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó bűnüldöző hatóságoknak is nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmazza a részleteket és az elért eredményeketA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (1) bekezdése.. Az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek a nyomozás lezárásakor jelentést kell tenniük ezekről az ügyésznekA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (2) bekezdése..Ha az ügyész vádat emel egy olyan ügyben, amelyben kommunikációt korlátozó intézkedéseket alkalmaztak, vagy az érintett személy vád alá helyezésének vagy őrizetbe vételének mellőzésére vonatkozó rendelkezést bocsát ki (azaz nem csupán a büntetőeljárás felfüggesztését), az ügyésznek értesítenie kell a kommunikációt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyt a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtásának tényéről, a végrehajtó szervről és a végrehajtás időtartamáról. Ezt az értesítést az intézkedéstől számított 30 napon belül írásban kell megtenniA CPPA 9-2. cikkének (1) bekezdése.. Az értesítés elhalasztható, ha valószínűsíthetően súlyosan veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy megzavarja a közbiztonságot és a közrendet, vagy ha valószínűsíthetően jelentősen veszélyezteti mások életét vagy testi épségétA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az ügyész vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselő el kívánja halasztani az értesítést, ehhez a kerületi ügyészség vezetőjének jóváhagyását kell kérnieA CPPA 9-2. cikkének (5) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 9-2. cikkének (6) bekezdése..A CPPA emellett külön eljárást határoz meg a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére. A bűnüldöző hatóságok különösen abban az esetben gyűjthetik a hírközlési tartalmi adatokat, ha olyan szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagy más súlyos bűncselekmény tervezése vagy végrehajtása várható, amely közvetlenül halált vagy súlyos sérülést okozhat, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes eljárás lefolytatását (lásd fent)A CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. Ilyen szükséghelyzetben a rendőr vagy az ügyész előzetes bírói engedély nélkül is hozhat kommunikációt korlátozó intézkedéseket, de a végrehajtást követően haladéktalanul kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha a bűnüldöző hatóság a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtásának időpontjától számított 36 órán belül nem szerzi be a bírósági engedélyt, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetni, amit jellemzően az összegyűjtött információk megsemmisítése követA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzeti megfigyelést a rendőrök ügyész felügyelete mellett végzik, vagy ha az ügyész utasításának előzetes átvétele a sürgős fellépés szükségessége miatt lehetetlen, a rendőrségnek a végrehajtás megkezdésekor haladéktalanul be kell szereznie az ügyész jóváhagyásátA CPPA 8. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 16. cikkének (3) bekezdése.. A magánszemélyek értesítésére vonatkozó, fent ismertetett szabályok a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére is vonatkoznak.A szükséghelyzet esetén történő adatgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése.. A szükséghelyzeti intézkedések engedélyezése iránti, bírósághoz intézett kérelemhez csatolni kell egy írásos dokumentumot, amelyben fel kell tüntetni a kommunikációt korlátozó szükséges intézkedéseket, azok célpontját, célkitűzését, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásuk helyét és módját, továbbá annak ismertetését, hogy az adott kommunikációt korlátozó intézkedések hogyan felelnek meg az CPPA 5. cikkének (1) bekezdésénekVagyis azt, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, követnek el vagy követtek el, és más módon nem lehet megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, letartóztatni az elkövetőt vagy bizonyítékokat gyűjteni., és csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat.Azokban az esetekben, amikor a szükséghelyzeti intézkedést rövid időn belül befejezik, és ezért a bírósági engedély kérésére nincs lehetőség (pl. ha a gyanúsítottat a lehallgatás megkezdése után azonnal letartóztatják, és ezzel a lehallgatás meg is szűnik), az illetékes ügyészség vezetője szükséghelyzeti intézkedésről szóló értesítést küld az illetékes bíróságnakA CPPA 8. cikkének (5) bekezdése.. Az értesítésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés célkitűzését, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, helyét és módját, valamint azokat az okokat, amelyek miatt nem nyújtottak be bírósági engedély iránti kérelmetA CPPA 8. cikkének (6)–(7) bekezdése.. Ez az értesítés lehetővé teszi a címzett bíróság számára, hogy megvizsgálja a gyűjtés jogszerűségét, és azt fel kell venni a szükséghelyzeti intézkedésekről szóló értesítések nyilvántartásába.Általános követelmény, hogy a CPPA alapján hozott, kommunikációt korlátozó intézkedések révén megszerzett hírközlési tartalmi adatok kizárólag a fent felsorolt bűncselekményekre irányuló nyomozáshoz, vádemeléshez vagy e bűncselekmények megakadályozásához, továbbá az ugyanezen bűncselekményekkel kapcsolatos fegyelmi eljáráshoz és a kommunikáció valamely fele által benyújtott kártérítési igény elbírálásához használhatók fel, illetve akkor használhatók fel, ha ezt más törvények lehetővé teszikA CPPA 12. cikke..Az internetes távközlési információk gyűjtésekor különleges biztosítékok alkalmazandókA CPPA 12-2. cikke.. Ezek az információk kizárólag a CPPA 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt súlyos bűncselekményekre irányuló nyomozásban használhatók fel. Az adatok megőrzéséhez be kell szerezni a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bíróság jóváhagyásátA kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó ügyésznek vagy rendőrnek az intézkedések befejezését követő 14 napon belül ki kell választania a megőrzendő távközlési kommunikációt, és kérnie kell a bíróság jóváhagyását (rendőrök esetében a kérelmet az ügyészhez kell benyújtani, aki a kérelmet a bírósághoz nyújtja be), lásd a CPPA 12-2. cikkének (1) és (2) bekezdését.. A megőrzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kommunikációt korlátozó intézkedésekre vonatkozó információkat, az intézkedések eredményeinek összefoglalását, a megőrzés indokait (az alátámasztó dokumentumokkal együtt) és a megőrzendő távközlési adatokatA CPPA 12-2. cikkének (3) bekezdése.. Ilyen kérelem hiányában a megszerzett távközlési kommunikációt a kommunikációt korlátozó intézkedések befejezését követő 14 napon belül törölni kellA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. Ha a kérelmet elutasítják, a távközlési kommunikációt hét napon belül meg kell semmisíteniA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. A távközlési kommunikáció törlése esetén hét napon belül jelentést kell benyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bírósághoz, megjelölve a törlés indokait, valamint annak részleteit és idejét.Általánosabban fogalmazva, ha az információt kommunikációt korlátozó intézkedések útján jogellenesen szerezték meg, az nem fogadható el bizonyítékként bírósági vagy fegyelmi eljárásbanA CPPA 4. cikke.. A CPPA megtiltja továbbá, hogy a kommunikációt korlátozó intézkedéseket hozó személyek közzétegyék az ilyen intézkedések végrehajtása során szerzett bizalmas információkat, és hogy a megszerzett információkat az intézkedések hatálya alá tartozó személyek jó hírnevének csorbítására használják felA CPPA végrehajtási rendelete 11. cikkének (2) bekezdése..2.2.2.3.A hírközlési metaadatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA CPPA alapján a bűnüldöző hatóságok felkérhetik a távközlési szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak hírközlési metaadatokat, amennyiben ez a nyomozás lefolytatásához vagy ítélet végrehajtásához szükségesA CPPA 13. cikkének (1) bekezdése.. A tartalmi adatok gyűjtésétől eltérően a metaadatok gyűjtésének lehetősége nem korlátozódik bizonyos konkrét bűncselekményekre. A tartalmi adatokhoz hasonlóan azonban a metaadatok gyűjtéséhez a bíróság előzetes írásbeli engedélye szükséges, a korábban leírtakkal megegyező feltételek mellettA CPPA 13. és 6. cikke.. Ha az eset sürgős volta miatt nem lehetséges a bírósági engedély megszerzése, a metaadatokat engedély nélkül is lehet gyűjteni, amely esetben az engedélyt az adatkérést követően azonnal be kell szerezni, és a távközlési szolgáltatót tájékoztatni kell errőlA CPPA 13. cikkének (2) bekezdése. A kommunikációt korlátozó sürgősségi intézkedésekhez hasonlóan ki kell dolgozni egy dokumentumot, amely ismerteti az ügy részleteit (a gyanúsított nevét, a meghozandó intézkedéseket, a feltételezett bűncselekményt, valamint a helyzet sürgős voltát). Lásd a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (5) bekezdését.. Ha nem szerzik be az utólagos engedélyt, az összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteniA CPPA 13. cikkének (3) bekezdése..Az ügyészeknek, az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek és a bíróságoknak nyilvántartást kell vezetniük a hírközlési metaadatokra irányuló kérelmekrőlA CPPA 13. cikkének (5) és (6) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési metaadatok közléséről, és azokról az adatok közlésétől számított hét évig nyilvántartást kell vezetniükA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése..Az egyéneket elvben tájékoztatják a metaadatok gyűjtésérőlLásd a CPPA 13-3. cikkének (7) bekezdését, a 9-2. cikkével összefüggésben.. Az értesítés időpontja a vizsgálat körülményeitől függA CPPA 13-3. cikkének (1) bekezdése.. A vádemelésről (vagy az attól való eltekintésről) szóló határozat meghozatalát követően 30 napon belül értesítést kell küldeni. Ezzel szemben a vádemelés felfüggesztése esetén az értesítést a határozat meghozatalát követő egy év elteltével 30 napon belül kell elküldeni. Az értesítést minden esetben el kell küldeni az információ összegyűjtését követő egy év elteltével 30 napon belül.Az értesítés elhalasztható, ha (1) valószínűsíthetően veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot és a közrendet, (2) halált vagy testi sérülést okoz, (3) akadályozza a tisztességes bírósági eljárást (pl. bizonyítékok megsemmisítéséhez vagy a tanúk megfenyegetéséhez vezet), vagy (4) rágalmazást tartalmaz a gyanúsítottra, az áldozatokra vagy az üggyel kapcsolatban álló más személyekre nézve, vagy sérti a magánélethez való jogukatA CPPA 13-3. cikkének (2) bekezdése.. Az értesítésnek a fent említett okok egyike alapján történő elhalasztásához az illetékes kerületi ügyészség igazgatójának engedélye szükségesA CPPA 13-3. cikkének (3) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 13-3. cikkének (4) bekezdése..Az értesített személyek írásbeli kérelmet nyújthatnak be az ügyészhez vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőhöz a metaadatok gyűjtésének okaival kapcsolatbanA CPPA 13-3. cikkének (5) bekezdése.. Ebben az esetben az ügyésznek vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertetnie az okokat, kivéve, ha a fent említett halasztási okok valamelyike fennáll (az értesítés elhalasztására vonatkozó kivétel)A CPPA 13-3. cikkének (6) bekezdése..2.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a távközlési szolgáltatók számára, hogy önkéntesen teljesítsék a bíróságtól, ügyésztől vagy nyomozó hatóság vezetőjétől (büntető tárgyalás, nyomozás vagy büntetés végrehajtása céljából) hírközlési adatok közlésére irányuló kérést. A távközlési törvénnyel összefüggésben a hírközlési adatok magukban foglalják a felhasználók nevét, regisztrációs számát, címét és telefonszámát, az előfizetés kezdetének és megszüntetésének dátumát, valamint a felhasználói azonosító kódokat (azaz a számítógépes rendszerek vagy hírközlési hálózatok jogos felhasználójának azonosítására használt kódokat)A távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. A távközlési törvény alkalmazásában csak azok minősülnek felhasználónak, akik egy koreai távközlési szolgáltatóval közvetlenül kötnek szolgáltatási szerződésA távközlési törvény 2. cikkének (9) bekezdése.. Következésképpen valószínűleg ritkán fordul elő, hogy olyan uniós állampolgárok, akiknek az adatait a Koreai Köztársaságba továbbították, a távközlési törvény keretében felhasználónak minősülnek, mivel ezek a személyek rendes körülmények között nem kötnek közvetlen szerződést egy koreai távközlési szolgáltatóval.A távközlési törvény alapján a hírközlési adatok megszerzésére irányuló kéréseket írásban kell benyújtani, és meg kell adni a kérés indokait, az érintett felhasználóval való kapcsolatot és a kért adatok körétA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az írásbeli kérelem benyújtása sürgős okból nem lehetséges, az ok megszűntével az írásbeli kérelmet azonnal be kell nyújtaniA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Azoknak a távközlési szolgáltatóknak, amelyek eleget tesznek a hírközlési adatok átadására vonatkozó kéréseknek, meg kell őrizniük a hírközlési adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilvántartásokat, valamint a kapcsolódó anyagokat, például az írásbeli kérelmetA távközlési törvény 83. cikkének (5) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési adatok szolgáltatásárólA távközlési törvény 83. cikkének (6) bekezdése..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek eleget tenni a hírközlési adatoknak a távközlési törvény alapján történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kéréseknek. Ezért az üzemeltetőnek minden egyes kérelmet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti, alkalmazandó adatvédelmi követelmények fényében kell elbírálnia. A távközlési szolgáltatónak különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..2016-ban a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy a távközlési szolgáltatók által a távközlési törvény alapján, engedély nélkül történő önkéntes hírközlésiadat-szolgáltatás önmagában nem sérti a távközlési szolgáltatás felhasználójának az információs önrendelkezéshez való jogát. A Bíróság ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ez a jogsértés egyértelműen fennáll akkor, ha nyilvánvaló, hogy a megkereső szerv visszaélt a hírközlési adatok közlésének kérelmezésére vonatkozó hatáskörével, és ezáltal megsértette az érintett személy vagy harmadik fél érdekeitA Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2012Da105482. sz. határozata.. Általánosabban fogalmazva, a bűnüldöző hatóságok által benyújtott, önkéntes adatközlés iránti kérelmeknek meg kell felelniük jogszerűség, szükségesség és arányosság koreai alkotmányból következő elvének (a 12. cikk (1) bekezdése és a 37. cikk (2) bekezdése).2.3.FelügyeletA bűnüldöző hatóságok felügyeletét különböző mechanizmusok révén biztosítják részben belsőleg, részben külső szervek által.2.3.1.ÖnellenőrzésA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvénnyel összhangban a hatóságokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre egy belső önellenőrző szervet, amelynek feladata többek között a jogszerűség ellenőrzéseA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 3. és 5. cikke.. Az ilyen ellenőrző szervek vezetői számára a lehető legnagyobb mértékű függetlenséget kell biztosítaniA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 7. cikke.. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az érintett hatóságon kívülről érkeznek (pl. volt bírák, professzorok), kettő–öt évre nevezik ki őket, és csak indokolt esetben (pl. fegyelmi eljárás esetén, vagy ha mentális vagy fizikai betegség miatt nem képesek ellátni feladataikat) menthetők felA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 8–11. cikke.. Az ellenőrök kijelölése hasonlóképp, a törvényben meghatározott különös feltételek alapján történikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 16. és azt követő cikkei.. Az ellenőri jelentések tartalmazhatnak ajánlásokat, kártérítési vagy korrekciós kérelmeket, valamint megrovásokat és ajánlásokat, illetve fegyelmi intézkedés iránti kérelmeketA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (2) bekezdése.. A jelentésekről az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül értesítik az ellenőrzött hatóság vezetőjét, valamint a Számvevőszéket (lásd a 2.3.2. szakaszt)A közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdése.. Az érintett hatóságnak végre kell hajtania a szükséges intézkedéseket, és az eredményekről jelentést kell tennie a SzámvevőszéknekA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (3) bekezdése.. Emellett az ellenőrzés eredményeit általában a nyilvánosság számára is elérhetővé teszikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 26. cikke.. Az önellenőrzés elutasítása vagy akadályozása közigazgatási bírsággal sújthatóA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 41. cikke.. A büntetőjogi jogérvényesítés területén a Nemzeti Rendőrség a fent említett jogszabályoknak való megfelelés érdekében főfelügyelői rendszert működtet a belső ellenőrzések kezelésére, többek között az emberi jogok esetleges megsértése tekintetébenLásd különösen az ellenőrzési és vizsgálati főigazgató alá tartozó részlegeket: https://www.police.go.kr/eng/knpa/org/org01.jsp.2.3.2.A SzámvevőszékA Számvevőszék megvizsgálhatja a hatóságok tevékenységét, és e vizsgálatok alapján ajánlásokat adhat ki, fegyelmi intézkedéseket kérhet, vagy büntetőjogi keresetet nyújthat beA Számvevőszékről szóló törvény 24. és 31–35. cikke.. A Számvevőszéket a Koreai Köztársaság elnöke hozta létre, de feladatai tekintetében önálló jogállással rendelkezikA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Ezenkívül a Számvevőszéket létrehozó törvény előírja, hogy a testületnek a lehető legnagyobb mértékben függetlennek kell lennie szervezeti felépítése, alkalmazottai kinevezése és elbocsátása, valamint költségvetésének meghatározása tekintetébenA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (2) bekezdése.. A Számvevőszék elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés egyetértésévelA Számvevőszékről szóló törvény 4. cikkének (1) bekezdése.. A fennmaradó hat biztost a testület elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki négyéves időtartamraA Számvevőszékről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikke.. A biztosoknak (beleértve az elnököt is) a törvényben meghatározott képesítéssel kell rendelkezniükPl. legalább tíz évig bíróként, ügyészként vagy ügyvédként dolgozott, legalább nyolc évig köztisztviselőként, egyetemi tanárként vagy magasabb beosztásban dolgozott egy egyetemen, vagy legalább tíz évig dolgozott tőzsdén jegyzett vállalatnál vagy állami finanszírozású intézménynél (ebből legalább öt évig vezető tisztségviselőként), lásd a Számvevőszékről szóló törvény 7. cikkét., és csak akkor lehet felmenteni őket, ha közjogi felelősségrevonási eljárást indítanak ellenük, szabadságvesztésre ítélik őket vagy hosszú távú mentális vagy fizikai problémák miatt nem képesek ellátni feladataikatA Számvevőszékről szóló törvény 8. cikke.. Ezenkívül a biztosok nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, és egyidejűleg nem tölthetnek be tisztséget a Nemzetgyűlésben, közigazgatási szerveknél, a Számvevőszék ellenőrzése és vizsgálata alatt álló szervezeteknél, illetve nem tölthetnek be bármely más, javadalmazásban részesülő hivatalt vagy tisztségetA Számvevőszékről szóló törvény 9. cikke..A Számvevőszék évente általános ellenőrzést végez, de külön ellenőrzéseket is végezhet a különleges érdeklődésre számot tartó ügyekben. A Számvevőszék a vizsgálat során kérheti dokumentumok benyújtását, és kérheti magánszemélyek részvételétLásd pl. a Számvevőszékről szóló törvény 27. cikkét.. Az ellenőrzés keretében a Számvevőszék az állam bevételeit és kiadásait vizsgálja, de a közigazgatás működésének javítása érdekében ellenőrzi a hatóságok és a köztisztviselők általános feladatainak ellátását isA Számvevőszékről szóló törvény 20. és 24. cikke.. Felügyelete tehát túlmutat a költségvetési szempontokon, és magában foglalja a jogszerűség ellenőrzését is.2.3.3.A NemzetgyűlésA Nemzetgyűlés vizsgálhatja a hatóságokat és helyszíni szemlét végezhet nálukA Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. cikke, valamint az államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 2., 3. és 15. cikke. Ez magában foglalja a kormányzati ügyek egészének éves ellenőrzését és konkrét ügyek kivizsgálását.. A vizsgálat vagy helyszíni szemle során a Nemzetgyűlés kérheti dokumentumok közlését, és elrendelheti tanúk megjelenésétAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 10. cikkének (1) bekezdése. Lásd még a Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. és 129. cikkét.. Aki a nemzetgyűlési vizsgálat során hamis vallomást tesz, büntetőjogi szankciókkal (legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel) sújthatóA Nemzetgyűlés előtti tanúvallomásról, értékelésről stb. szóló törvény 14. cikke.. A vizsgálatok folyamata és eredményei nyilvánosságra hozhatókAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 12-2. cikke.. Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységet állapít meg, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (3) bekezdése..2.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel összhangban felügyeletet gyakorol a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi kezelése felett. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó szabályok esetleges megsértésére is, ideértve az (elektronikus) bizonyítékok bűnüldözési célú gyűjtését szabályozó specifikus jogszabályokban foglalt szabályokat is (lásd a 2.2. szakaszt). Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, az ilyen jogsértés a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésének is minősül, lehetővé téve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és korrekciós intézkedéseket hozzonLásd a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság által kiadott 2021-1. sz. értesítést..Felügyeleti funkciójának gyakorlása során a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhozA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tanácsot adhat a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy adatkezelési tevékenységeik során miként tudják javítani a személyes adatok védelmét, korrekciós intézkedéseket hozhat (pl. felfüggesztheti az adatkezelést vagy megteheti a személyes adatok védelme érdekében szükséges intézkedéseket), vagy javasolhatja a hatóságnak fegyelmi intézkedések meghozatalátA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése.. Végezetül a személyes adatok védelméről szóló törvény bizonyos megsértései – például a személyes adatok jogellenes felhasználása vagy harmadik felekkel történő jogellenes közlése, vagy az érzékeny információk jogellenes kezelése – büntetőjogi szankciókkal sújthatóA személyes adatok védelméről szóló törvény 70–74. cikke.. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság az ügyet az illetékes nyomozó hatóság elé (ideértve az ügyészt is) utalhatjaA személyes adatok védelméről szóló törvény 65. cikkének (1) bekezdése..2.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság – az alapvető jogok védelmével és előmozdításával megbízott független testületAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 1. cikke.. – hatáskörrel rendelkezik az Alkotmány 10–22. cikke megsértésének kivizsgálására és orvoslására, amely a magánélethez és a levéltitokhoz való jogra is kiterjed. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság 11 biztosból áll, akik közül négyet a Nemzetgyűlés, négyet a köztársasági elnök és hármat a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevez kiAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Biztosnak az nevezhető ki, aki (1) legalább tíz évet dolgozott egyetemen vagy engedéllyel rendelkező kutatóintézetben, legalább docensi beosztásban; (2) legalább tíz éves bírói, ügyészi vagy ügyvédi tapasztalattal rendelkezik; (3) legalább tíz éven át végzett emberi jogi tevékenységet (pl. nonprofit szervezet, nem kormányzati szervezet vagy nemzetközi szervezet számára); vagy (4) civil társadalmi csoportok ajánlották a biztosi tisztségreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A bizottság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a biztosok közül, és a kinevezést a Nemzetgyűlésnek meg kell erősítenieAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (5) bekezdése.. A biztosokat (beleértve az elnököt is) három évre nevezik ki, és csak abban az esetben menthetők fel, ha szabadságvesztésre ítélik őket, vagy hosszan tartó fizikai vagy mentális problémák miatt már nem képesek feladataik ellátására (ez esetben a biztosok kétharmadának bele kell egyeznie a felmentésbe)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosai nem tölthetnek be egyidejűleg tisztséget a Nemzetgyűlésben, a helyi tanácsokban vagy bármely állami vagy helyi önkormányzatban (köztisztviselőként)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 10. cikke..A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság saját kezdeményezésére vagy magánszemély által benyújtott petíció alapján vizsgálatot indíthat. Vizsgálata részeként a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kérheti a vonatkozó anyagok benyújtását, helyszíni szemléket végezhet, és tanúként idézhet be személyeketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. cikke. A törvény 36. cikkének (7) bekezdése szerint az anyagok vagy tárgyak benyújtása megtagadható, ha az az állam biztonságát vagy a diplomáciai kapcsolatokat jelentősen érintő állami titok megsértésével járna, vagy jelentősen akadályozna valamely bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást. Ilyen esetekben a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság további információkat kérhet az érintett hatóság vezetőjétől (amelynek jóhiszeműen teljesítenie kell a kérést), ha szükséges annak felülvizsgálata, hogy indokolt-e az információszolgáltatás megtagadása.. A vizsgálatot követően a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásokat adhat ki egyes politikák és gyakorlatok javítására vagy kiigazítására, és azokat nyilvánosságra hozhatjaAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (1) bekezdése.. A hatóságoknak az ajánlások kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíteniük kell a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot az ajánlások végrehajtására vonatkozó tervrőlAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (3) bekezdése.. Továbbá az ajánlások végrehajtásának elmulasztása esetén az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell erről az Nemzeti Emberi Jogi BizottságotAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (4) bekezdése.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ezt a mulasztást a Nemzetgyűlés tudomására hozhatja és/vagy nyilvánosságra hozhatja. A hatóságok általában teljesítik a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásait, és erősen ösztönözve is vannak erre, mivel az ajánlások végrehajtását a Miniszterelnökség irányítása alatt működő Kormánypolitikai Koordinációs Hivatal által végzett általános értékelés keretében értékelik.2.4.Egyéni jogorvoslat2.4.1.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokA magánszemélyek gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a bűnüldöző hatóságok által kezelt személyes adatok tekintetében. A hozzáférés közvetlenül az érintett hatóságtól, vagy a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül közvetve kérhetőA személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése.. Az illetékes hatóság csak akkor korlátozhatja vagy tagadhatja meg a hozzáférést, ha azt jogszabály írja elő, ha az valószínűleg egy harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné, vagy valószínűleg egy másik személy vagyonának vagy egyéb érdekeinek indokolatlan megsértéséhez vezetne (azaz ha a másik személy érdekei előbbre valóak a kérelmet benyújtó egyén érdekeinél)A személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (4) bekezdése.. A hozzáférés iránti kérelem elutasítása esetén az érintett magánszemélyt tájékoztatni kell ennek okairól és a fellebbezés módjárólA személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 42. cikkének (2) bekezdése.. Hasonlóképpen, a helyesbítés vagy törlés iránti kérelem is elutasítható, ha arról más jogszabályok rendelkeznek, amely esetben az érintettet tájékoztatni kell az elutasítás okairól és a fellebbezés lehetőségérőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 36. cikkének (1)–(2) bekezdése és a személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 43. cikkének (3) bekezdése..Ami a jogorvoslatot illeti, a magánszemélyek panaszt nyújthatnak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz többek között az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálaton keresztülA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke.. Ezen túlmenően az egyének a személyes adatokkal kapcsolatos jogvitákban közvetítő bizottságot is kérhetik közvetítésreA személyes adatok védelméről szóló törvény 40–50. cikke és a törvény végrehajtási rendeletének 48-2–57. cikke.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg (2.2. szakasz), valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. Emellett a magánszemélyek a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján kifogásolhatják a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság döntéseit vagy tétlenségét (lásd a 2.4.3. szakaszt).2.4.2.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság a hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó, magánszemélyektől (koreaiaktól és külföldi állampolgároktól) érkező panaszokat kezelBár az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 4. cikke a Koreai Köztársaságban lakóhellyel rendelkező állampolgárokra és külföldiekre vonatkozik, a lakóhellyel rendelkezik kifejezés inkább a joghatóságra, mintsem a területre utal. Ezért amennyiben a Koreán kívüli külföldiek alapvető jogait Koreán belüli nemzeti intézmények megsértik, az érintett személy panaszt nyújthat be a Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz. Lásd például a vonatkozó kérdést a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság gyakori kérdéseket tartalmazó oldalán, amely a következő címen érhető el: https://www.humanrights.go.kr/site/program/board/basicboard/list?boardtypeid=7025&menuid=002004005001&pagesize=10¤tpage=2. Ez a helyzet áll fenn, ha külföldiek Koreába továbbított személyes adataihoz a koreai hatóságok jogellenesen férnek hozzá.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírásokA panaszt főszabály szerint a jogsértéstől számított egy éven belül kell benyújtani, de a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság az említett határidőn túl benyújtott panaszokkal kapcsolatban is dönthet úgy, hogy kivizsgálja azokat, ha a büntetőjogi vagy polgári jogi elévülési idő nem járt le (az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény, 32. cikk (1) bekezdés, 4. pont).. Következésképpen a bizottság akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet. Tehát ahhoz, hogy a panaszt a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság be tudja fogadni, a panaszt benyújtó magánszemélynek nem kell bizonyítania, hogy a koreai hatóságok ténylegesen hozzáfértek személyes adataihoz a személyes adatok bűnüldözési célokból történő gyűjtésével összefüggésben. A panaszt benyújtó magánszemély kérheti a panasz közvetítés útján történő kezelését isA Nemzeti Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. és soron következő cikkei..A panasz kivizsgálása céljából a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság élhet vizsgálati jogkörével, többek között kérheti releváns anyagok benyújtását, szemléket tarthat, és tanúkat idézhet be vallomástételreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. és 37. cikke.. Ha a vizsgálat azt tárja fel, hogy megsértették a vonatkozó jogszabályokat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlhatja korrekciós intézkedések végrehajtását, illetve bármely vonatkozó jogszabály, intézmény, szakpolitika vagy gyakorlat helyesbítését vagy továbbfejlesztésétAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 44. cikke.. A javasolt jogorvoslatok magukban foglalhatják a közvetítést, az emberi jogi jogsértés megszüntetését, a kártérítést, valamint az ugyanolyan vagy hasonló jogsértések megismétlődését megakadályozó intézkedéseketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az alkalmazandó szabályok szerint jogellenesen történt a személyes adatok gyűjtése, a korrekciós intézkedés magában foglalhatja az összegyűjtött személyes adatok törlését is. Amennyiben nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértés van folyamatban, és valószínű, hogy intézkedés nélkül nehezen helyrehozható kár keletkezne, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság sürgős korrekciós intézkedéseket fogadhat elAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 48. cikke..Bár a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnak nincs kényszerítő hatásköre, határozatai (pl. a panasz kivizsgálásának megszüntetéséről szóló határozat)Például, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kivételesen nem tud bizonyos anyagokat vagy létesítményeket megszemlélni, mert azokhoz olyan államtitok kapcsolódik, amely jelentős hatást gyakorolhat az állambiztonságra vagy a diplomáciai kapcsolatokra, vagy ha a szemle jelentősen akadályozna egy bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást (lásd a 166. lábjegyzetet), és ez megakadályozza a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot abban, hogy elvégezze a beérkezett kérelem megalapozottságának értékeléséhez szükséges vizsgálatot, az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 39. cikkével összhangban tájékoztatja a kérelem benyújtóját a kérelem elutasításának okairól. Ebben az esetben a benyújtó magánszemély megtámadhatja a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság határozatát a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján.. és ajánlásai a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében megtámadhatók a koreai bíróságok előtt (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt)Lásd például a Szöuli Felsőbíróság 2008. április 18-i 2007Nu27259. sz. határozatát, melyet a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 9-i 2008Du7854. sz. határozata megerősített; A Szöuli Felsőbíróság 2018. február 2-i 2017Nu69382. sz. határozata.. Továbbá, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság megállapításaiból az derül ki, hogy valamely hatóság jogellenesen gyűjtött személyes adatokat, az egyén további jogorvoslatot kérhet a koreai bíróságokon e hatósággal szemben, például a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerint megtámadhatja az adatgyűjtést, az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint alkotmányos panaszt nyújthat be, vagy az állami kárpótlásról szóló törvény szerint kártérítésért folyamodhat (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt).2.4.3.Bírósági jogorvoslatA magánszemélyek az előző szakaszokban ismertetett korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozva, különböző módokon kérhetnek jogorvoslatot a koreai bíróságoknál.Először is, a büntetőeljárási törvény szerint az érintett személy és védője jelen lehet a házkutatásra vagy lefoglalásra vonatkozó parancs végrehajtásakor, és ekkor kifogást emelhetA büntetőeljárási törvény 121. és 219. cikke.. Emellett a büntetőeljárási törvény úgynevezett kvázi panasztételi mechanizmusról is rendelkezik, amely lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy az illetékes bírósághoz forduljanak azzal a kérelemmel, hogy töröljék vagy módosítsák az ügyész vagy rendőr által a lefoglalással kapcsolatban hozott intézkedéstA büntetőeljárási törvény 417. cikke, összefüggésben 414. cikkének (2) bekezdésével. Lásd még a Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 29-i 97Mo66. sz. határozatát.. Ez lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a lefoglalási parancs végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.Ezen túlmenően a magánszemélyek kártérítést kaphatnak a koreai bíróságok előtt. Az állami kártérítésről szóló törvény alapján magánszemélyek kártérítést kérhetnek a köztisztviselők által hivatali feladataik ellátása során törvénysértően okozott károkértAz állami kártérítésről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Az állami kártérítésről szóló törvény szerinti követelést szakosodott kártérítési tanácshoz lehet benyújtani, vagy közvetlenül a koreai bíróságokhozAz állami kártérítésről szóló törvény 9. és 12. cikke. A törvény létrehozza a kerületi tanácsokat (amelyeket az illetékes ügyészség ügyészhelyettese vezet), egy Központi Tanácsot (amelyet az igazságügyi miniszterhelyettes vezet) és egy Különleges Tanácsot (amelyet a honvédelmi miniszter helyettese vezet, és amely a katonaság vagy a katonaság polgári alkalmazottai által okozott károk megtérítése iránti igényekkel foglalkozik). A kártérítési igényeket elvben a kerületi tanácsok intézik, amelyeknek bizonyos körülmények között továbbítaniuk kell az ügyeket a központi/különleges tanácsnak, pl. ha a kártérítés meghalad egy bizonyos összeget, vagy ha az ügyben egy magánszemély újbóli megfontolást kér. Valamennyi tanács az igazságügyi miniszter által kinevezett tagokból (pl. az Igazságügyi Minisztérium köztisztviselőiből, bírósági tisztviselőkből, ügyvédekből és az állami kártérítés terén szakértelemmel rendelkező személyekből) áll, akikre az összeférhetetlenségre vonatkozó különös szabályok vonatkoznak (lásd az állami kártérítésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet 7. cikkét).. Ha a sértett külföldi állampolgár, az állami kártérítésről szóló törvényt akkor lehet alkalmazni, ha a sértett származási országa is biztosít állami kártérítést a koreai állampolgároknakAz állami kártérítésről szóló törvény 7. cikke.. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez a feltétel akkor teljesül, ha a másik ország által a kártérítés igénylésére vonatkozó feltételek nem túlzottan aránytalanok a Korea által előírt feltételekhez képest, és általában véve nem szigorúbbak, mint a Korea által előírt feltételek, és nincs közöttük jelentős és lényegi különbség.A Legfelsőbb Bíróság 2015. június 11-i 2013Da208388. sz. határozata.. A polgári törvénykönyv szabályozza az állam kártérítési felelősségét, és ebből következően az állami kötelezettségvállalás a nem anyagi kárra is kiterjed (mint például az okozott mentális stressz)Lásd az állami kártérítésről szóló törvény 8. cikkét, valamint a polgári törvénykönyv 751. cikkét..Az adatvédelmi szabályok megsértése esetén a személyes adatok védelméről szóló törvény keretében egy további jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. A személyes adatok védelméről szóló törvény 39. cikke szerint a törvény megsértése vagy a személyes adatainak elvesztése, ellopása, felfedése, meghamisítása, megváltoztatása vagy sérülése miatt kárt szenvedett személy bíróság előtt kártérítésért folyamodhat. Az állami kártérítésről szóló törvényben foglalthoz hasonló viszonossági követelmény nem áll fenn.A kártérítés mellett közigazgatási jogorvoslat is igénybe vehető a közigazgatási szervek közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedéseivel vagy mulasztásaival szemben. Bármely magánszemély megtámadhat egy intézkedést (azaz a hatósági jogkör gyakorlását vagy gyakorlásának megtagadását egy konkrét esetben) vagy mulasztást (vagyis azt, ha a közigazgatási szerv jogi kötelezettsége ellenére hosszabb időn keresztül elmulasztott megtenni egy bizonyos intézkedést), és így elérheti a jogellenes intézkedés visszavonását/megváltoztatását, a semmisség megállapítását (azaz annak megállapítását, hogy az intézkedésnek nincs joghatása vagy nem szerepel a jogrendben) vagy a mulasztás jogellenességének megállapításátA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 2. és 4. cikke.. A közigazgatási intézkedés akkor támadható meg, ha közvetlenül kihat a polgári jogokra és kötelezettségekreA Legfelsőbb Bíróság 1999. október 22-i 98Du18435. sz. határozata, 2000. szeptember 8-i 99Du1113. sz. határozata és 2012. szeptember 27-i 2010Du3541. sz. határozata.. Idetartoznak a személyes adatok gyűjtésére irányuló intézkedések, akár közvetlen gyűjtésről van szó (pl. a kommunikáció lehallgatása), akár kötelezően teljesítendő (pl. szolgáltatónak szóló) adatközlési kérelem útján történő gyűjtésről.A fent említett kérelmeket először az egyes hatóságok (pl. a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság) vagy a Korrupcióellenes és Polgári Jogi Bizottság által létrehozott központi közigazgatási fellebbviteli bizottság elé lehet terjeszteniA közigazgatási jogorvoslatról szóló törvény 6. cikke és a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 18. cikkének (1) bekezdése.. Az ilyen közigazgatási jogorvoslat alternatív, informálisabb lehetőséget kínál a hatósági intézkedés vagy mulasztás megtámadására. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében azonban az igény közvetlenül a koreai bíróságokhoz is benyújtható.A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet bármely olyan személy benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a visszavonást/módosítást kérje, vagy a visszavonással/módosítással visszaállítsa jogait, amennyiben az intézkedés már nem bír joghatássalA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 12. cikke.. Hasonlóképpen a semmisség iránti keresetet olyan személy is benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik a semmisség megállapításához, míg a mulasztás jogellenességének megállapítására vonatkozó keresetet bármely olyan személy kezdeményezheti, aki intézkedést kért, és jogos érdeke fűződik a mulasztás jogellenességének megállapításáhozA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 35. és 36. cikke.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogos érdek a jog által védett érdeket jelent, azaz olyan közvetlen és konkrét érdeket, amelyet a közigazgatási intézkedések alapjául szolgáló törvények és rendeletek védenek (tehát nem általános, közvetett és elvont közérdekről van szó)A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 26-i 2006Du330. sz. határozata.. A magánszemélyeknek ezért jogos érdekük sérül a személyes adataik bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozó (specifikus jogszabályokban vagy a személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott) korlátozások és biztosítékok megsértése esetén. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti jogerős ítélet a felekre nézve kötelezőA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 30. cikkének (1) bekezdése..Az intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet és a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelmet attól az időponttól számított 90 napon belül kell benyújtani, amikor az egyén tudomást szerez az intézkedésről/mulasztásról, és főszabály szerint legkésőbb egy évvel a rendelkezés/mulasztás megtörténtét követően, kivéve, ha a késedelemnek igazolható indokai vannakA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 20. cikke. Ez a határidő a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelemre is vonatkozik, lásd a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 38. cikkének (2) bekezdését.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazolható indokok fogalmát tágan kell értelmezni, és ennek kapcsán mérlegelni kell, hogy társadalmilag elfogadható-e a késedelmes panasz benyújtása, figyelembe véve az ügy összes körülményétA Legfelsőbb Bíróság 1991. június 28-i 90Nu6521. sz. határozata.. Ide tartoznak például (nem kizárólagosan) az olyan késedelmi okok, melyekért az érintett fél nem tehető felelőssé (vagyis az olyan helyzetek, melyek a panaszos befolyásán kívül esnek, például ha nem tájékoztatták a személyes adatai gyűjtéséről) vagy idetartozik a vis maior (pl. természeti katasztrófa, háború) is.Végezetül magánszemélyek alkotmányos panaszt is benyújthatnak az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése.. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy kérheti alkotmányos panasz elbírálását, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait kormányzati hatáskör gyakorlása vagy annak elmulasztása miatt megsértették (kivéve a bíróságok ítéleteit). Ha más jogorvoslati lehetőségek is rendelkezésre állnak, először azokat kell kimeríteni. Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a külföldi állampolgárok benyújthatnak alkotmányos panaszt, amennyiben a koreai alkotmány elismeri alapvető jogaikat (lásd a magyarázatokat az 1.1. szakaszban)Az Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa194. sz. határozata.. Az alkotmányos panaszt az egyénnek a jogsértésről való tudomásszerzését követő 90 napon belül, illetve annak bekövetkezését követő egy éven belül kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti eljárást alkalmazzák az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti jogvitákraAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 40. cikke., a panasz akkor is elfogadható, ha a Legfelsőbb Bíróság fent ismertetett ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezett igazolható indokok állnak fenn.Ha először más jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, az alkotmányos panaszt az ilyen jogorvoslatra vonatkozó végleges határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell benyújtaniAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 69. cikke.. Az Alkotmánybíróság érvénytelenítheti a jogsértést okozó kormányzati hatáskör gyakorlását, vagy megerősítheti, hogy egy bizonyos mulasztás alkotmányellenesAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 75. cikkének (3) bekezdése.. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a Bíróság határozatának való megfelelés érdekében.3.A KORMÁNYZAT HOZZÁFÉRÉSE A SZEMÉLYES ADATOKHOZ NEMZETBIZTONSÁGI CÉLBÓL3.1.A nemzetbiztonság területén illetékes hatóságokA Koreai Köztársaság két külön hírszerző ügynökséggel rendelkezik: a Nemzeti Hírszerzési Szolgálattal és a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnoksággal. Ezen túlmenően a rendőrség és az ügyészség is gyűjthet személyes adatokat nemzetbiztonsági célból.A Nemzeti Hírszerző Szolgálatot a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény hozta létre, közvetlenül a köztársasági elnök joghatósága alatt áll, és annak felügyelete alatt működikA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 2. cikke és 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat különösen a külföldi országokra (és Észak-Koreára) vonatkozó adatokatEz a fogalom nem terjed ki a magánszemélyekre vonatkozó információkra, hanem a külföldi országokra (trendek, fejlemények) és a harmadik országbeli állami szereplők tevékenységére vonatkozó általános információkat foglalja magában., továbbá a kémelhárítással (beleértve a katonai és ipari kémkedést), a terrorizmus és a nemzetközi bűnszövetkezetek tevékenységei elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési adatokat, a közbiztonság és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények bizonyos típusaira (pl. belföldi felkelés, külföldi agresszió) vonatkozó hírszerzési információkat, valamint a kibertámadások és -fenyegetések megelőzésével vagy leküzdésével kapcsolatos hírszerzési információkat gyűjt, rendszerez és terjesztA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény, amely létrehozza a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, és meghatározza annak feladatait, általános elveket határoz meg annak valamennyi tevékenységére vonatkozóan. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatnak általában véve politikailag semlegesnek kell lennie, és védenie kell az egyének szabadságát és jogaitA 3. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 11. és a 21. cikk. Lásd még az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, különösen a 10. és 12. cikket.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat elnökének feladata, hogy általános iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a Nemzeti Hírszerző Szolgálat információk gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó elveket, alkalmazási kört és eljárásokat, és ezekről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzetgyűlés (a Hírszerzési Bizottságán keresztül) kérheti az iránymutatások helyesbítését vagy kiegészítését, ha úgy ítéli meg, hogy azok jogellenesek vagy méltánytalanok. Általánosabban fogalmazva, az igazgató és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat feladatai ellátása során semmilyen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt nem kényszeríthet a hatósági jogkörével visszaélve olyan cselekményre, melyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhat meg egyetlen személyt sem a jogai gyakorlásábanA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikke.. Ezenkívül a postai küldemények cenzúrázása, a távközlés lehallgatása, a helymeghatározó információk, a hírközlési metaadatok gyűjtése és a magáncélú kommunikáció rögzítése vagy meghallgatása során a Nemzeti Hírszerzési Szolgálatnak meg kell felelnie a hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek, a helymeghatározási információkról szóló törvénynek vagy a büntetőeljárási törvénynekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 14. cikke.. Az e törvényekkel ellentétes hatásköri visszaélésre vagy információgyűjtésre büntetőjogi szankciók vonatkoznakA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 22. és 23. cikke..A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a Védelmi Minisztérium alá tartozó katonai hírszerző ügynökség. Feladatköre a katonai biztonsági kérdésekre, (a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozó) katonai bűnügyi nyomozásokra és a katonai hírszerzésre terjed ki. A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság általában nem foglalkozik polgári személyek megfigyelésével, kivéve, ha ez katonai feladatainak ellátásához szükséges. A vizsgálat alá vonható személyek a következők: katonai személyzet, a katonaság polgári alkalmazottai, katonai kiképzésben részt vevő személyek, katonai tartalékban lévő vagy toborzószolgálatnál lévő személyek és hadifoglyokA katonai bíróságokról szóló törvény 1. cikke.. A hírközlési adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtése során a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokságra a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott korlátozások és biztosítékok vonatkoznak.3.2.Jogalapok és korlátozásokA hírközlési adatok védelméről szóló törvény (CPPA), a polgárok és a közbiztonság védelmét szolgáló terrorizmus elleni törvény (a továbbiakban: terrorizmus elleni törvény) és a távközlési törvény biztosít jogalapot a személyes adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokatA nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása során a rendőrség és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a büntetőeljárásitörvény alapján jár el, míg a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozik.. Ezek a következő szakaszokban ismertetett korlátozások és biztosítékok biztosítják, hogy az adatok gyűjtése és kezelése a jogszerű cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Ez kizárja a személyes adatok nemzetbiztonsági okokból történő tömeges és válogatás nélküli gyűjtését.3.2.1.Hírközlési adatok gyűjtése3.2.1.1.Hírközlési adatok hírszerző ügynökségek általi gyűjtése3.2.1.1.1.JogalapA hírközlési adatok védelméről szóló törvény felhatalmazza a hírszerző ügynökségeket a hírközlési adatok gyűjtésére, és előírja a hírközlési szolgáltatók számára, hogy tegyenek eleget ezen ügynökségek kéréseinekA CPPA 15-2. cikke.. Amint azt a 2.2.2.1. szakasz ismerteti, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény megkülönbözteti a kommunikáció tartalmának gyűjtését (kommunikációt korlátozó intézkedések, mint pl. a lehallgatás vagy a cenzúraA CPPA 2. cikkének (6) és (7) bekezdése.) a hírközlési metaadatok gyűjtésétőlA CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..E két információtípus összegyűjtésére eltérő küszöbérték vonatkozik, de az alkalmazandó eljárások és biztosítékok nagyrészt azonosakLásd még a CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdését és a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (4) bekezdését, amelyek előírják, hogy a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére alkalmazandó eljárások értelemszerűen alkalmazandók a hírközlési metaadatok gyűjtésére is.. A nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából sor kerülhet hírközlési metaadatok gyűjtéséreA CPPA 13-4. cikke.. Magasabb küszöbérték vonatkozik a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtására (azaz a tartalmi adatok gyűjtésére), amelyekre csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetbiztonság várhatóan súlyos veszélybe kerül, és a veszély megelőzéséhez hírszerzési információk gyűjtésére van szükség (azaz ha a nemzetbiztonságot súlyos veszély fenyegeti, és az információgyűjtés szükséges annak megelőzéséhez)A CPPA 7. cikkének (1) bekezdése.. Ezenfelül a kommunikáció tartalmához csak végső megoldásként, a nemzetbiztonság érdekében lehetséges hozzáférni, és törekedni kell arra, hogy a kommunikáció bizalmas jellege a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Még akkor is, ha megkapták a megfelelő jóváhagyást/engedélyt, az ilyen intézkedéseket azonnal le kell állítani, ha már nem szükségesek, ezáltal biztosítva, hogy a magánszemélyek kommunikációjának bizalmassága a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..3.2.1.1.2.A legalább egy koreai állampolgárt érintő hírközlési információk gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokAmennyiben a kommunikációban részt vevő egyik vagy mindkét személy koreai állampolgár, a hírközlési adatok (mind a tartalmi, mind a metaadatok) gyűjtésére csak a Felsőbíróság vezető főbírójának engedélyével kerülhet sorA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 1. pontja. Az illetékes bíróság az a felsőbíróság, amely joghatósággal rendelkezik a megfigyelés alatt álló egyik vagy mindkét fél lakóhelye vagy székhelye szerint.. A hírszerző ügynökségnek a kérelmet írásban kell benyújtania egy ügyészhez vagy egy főügyészi hivatalhozA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése.. A kérelemben meg kell jelölnie a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik)A CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (4) bekezdése.. Az ügyész/főügyészi hivatal pedig engedélyt kér a Felsőbíróság egyik vezető bírójátólA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (4) bekezdése. Az ügyésznek a bírósághoz intézett kérelmében meg kell jelölnie a gyanú fő okait, és – amennyiben egyidejűleg több engedélyt kér – annak indokolását (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 4. cikkét).. A főbíró csak akkor adhat írásbeli engedélyt, ha a kérelmet indokoltnak ítéli, és elutasítja a kérelmet, ha azt megalapozatlannak tartjaA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése és 6. cikkének (9) bekezdése.. Az engedély meghatározza a gyűjtés típusát, célját, célpontját, hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy hol és hogyan valósulhat megA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (6) bekezdése..Különös szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvés kivizsgálására irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a fent említett eljárások lefolytatásátA CPPA 8. cikke.. E feltételek teljesülése esetén a hírszerző ügynökségek előzetes bírósági jóváhagyás nélkül is foganatosíthatnak megfigyelési intézkedéseketA CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. A hírszerző ügynökségnek azonban közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtását követően kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha az engedélyt az intézkedések meghozatalától számított 36 órán belül nem adják meg, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzet esetén történő információgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hírszerző ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése. A bűnüldözéssel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedésekről lásd a fenti 2.2.2.2. szakaszt..Azokban az esetekben, amikor a megfigyelés rövid időn belül zajlik le, ami kizárja a bírósági engedély beszerzését, az illetékes főügyészség vezetőjének a szükséghelyzeti intézkedésről szóló, a hírszerző ügynökség által készített értesítést kell küldenie az illetékes bíróság vezetőjének, amely a szükséghelyzeti intézkedések nyilvántartását vezetiA CPPA 8. cikkének (5) és (7) bekezdése. Ebben az értesítésben fel kell tüntetni a célkitűzést, a célszemélyt, az alkalmazási kört, az időtartamot, a végrehajtás helyét és a megfigyelés módját, valamint annak okait, hogy miért nem nyújtanak be engedélykérelmet az intézkedés meghozatala előtt (a CPPA 8. cikkének (6) bekezdése).. Ez lehetővé teszi a bíróság számára az adatgyűjtés jogszerűségének vizsgálatát.3.2.1.1.3.A kizárólag nem koreai állampolgárt érintő hírközlési adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra vonatkozó információk gyűjtéséhez a hírszerző ügynökségeknek be kell szerezniük a köztársasági elnök előzetes írásbeli jóváhagyásátA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ilyen hírközlési adatokat csak akkor lehet nemzetbiztonsági célból gyűjteni, ha azok valamilyen meghatározott kategóriába tartoznak, azaz ha a kommunikáció a Koreai Köztársasággal szemben ellenséges országok kormánytisztviselői vagy más magánszemélyei, külföldi ügynökségek, koreaiellenesEz olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek veszélyeztetik a nemzet létét és biztonságát, a demokratikus rendet vagy a nép fennmaradását és szabadságát.. tevékenységekben való részvétellel gyanúsított csoportok vagy állampolgárok között, vagy a Koreai-félszigeten belüli, a Koreai Köztársaság fennhatóságán ténylegesen kívül eső csoportok tagjai és azok külföldi országokban székhellyel rendelkező ernyőszervezetei között történikTovábbá, ha az egyik fél a CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy, a másik pedig ismeretlen vagy nem határozható meg, a 7. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt eljárást kell alkalmazni.. Ezzel szemben, ha a közlésben részt vevő egyik fél koreai állampolgár, a másik fél pedig nem koreai állampolgár, a 3.2.1.1.2. szakaszban leírt eljárásnak megfelelően a gyűjtéshez bírósági jóváhagyás szükséges.A hírszerző ügynökség vezetőjének a tervezett intézkedésekre vonatkozóan tervet kell benyújtania a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójánakA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját a Nemzetgyűlés megerősítését követően a köztársasági elnök nevezi ki (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 7. cikke).. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója ellenőrzi, hogy a terv megfelelő-e, és ha igen, benyújtja azt jóváhagyásra a köztársasági elnöknekA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (2) bekezdése.. A tervben ugyanazokat az információkat kell feltüntetni, mint a koreai állampolgárokra vonatkozó információk gyűjtésére irányuló bírósági engedély iránti kérelemben (a fent leírtak szerint)A CPPA 8. cikkének (3) bekezdése, összefüggésben a 6. cikkének (4) bekezdésével.. Fel kell tüntetni különösen a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), a gyűjtés fő okait, az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik). Több engedély egyidejű kérelmezése esetén azok célja és indokolásaA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke..SzükséghelyzetbenVagyis azokban az esetekben, amikor az intézkedés a nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, nem áll rendelkezésre elegendő idő a köztársasági elnök jóváhagyásának megszerzésére, és a szükséghelyzeti intézkedések elfogadásának elmulasztása veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot (a CPPA 8. cikkének (8) bekezdése).. annak a miniszternek az előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyhez az adott hírszerző ügynökség tartozik. Ebben az esetben azonban a hírszerző ügynökségnek közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések meghozatalát követően kérnie kell a köztársasági elnök jóváhagyását. Ha egy hírszerző ügynökség a kérelem benyújtásától számított 36 órán belül nem kapja meg a jóváhagyást, az információgyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (9) bekezdése.. Ilyen esetekben az összegyűjtött információkat mindig megsemmisítik.3.2.1.1.4.Általános korlátozások és biztosítékokHa a hírszerző ügynökségek magánszervezetek együttműködését kérik, biztosítaniuk kell számukra a bírósági/elnöki engedélyt vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat fedőlapjának másolatát, amelyet a kötelezett szervezetnek az iratai között meg kell őriznieA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Azok a szervezetek, amelyeket ara kérnek fel a CPPA alapján, hogy adjanak át információkat a hírszerző ügynökségeknek, megtagadhatják ezt, ha az engedély vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat helytelen azonosítóra (pl. az azonosított személytől eltérő személy telefonszámára) hivatkozik. Ezenkívül a kommunikációhoz használt jelszavak egyetlen esetben sem hozhatók nyilvánosságraA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A hírszerző ügynökségek postahivatalra vagy távközlési szolgáltatóra bízhatják a kommunikáció korlátozására irányuló intézkedések végrehajtását vagy a hírközlési metaadatok gyűjtését (a távközlési törvény meghatározása szerint)A CPPA végrehajtási rendeletének 13. cikke.. Mind az érintett hírszerző ügynökségnek, mind az együttműködésre felkért szolgáltatónak három évig nyilvántartást kell vezetnie az intézkedések kérelmezésének céljáról, a végrehajtás vagy az együttműködés időpontjáról, valamint az intézkedések tárgyáról (pl. levél, telefon, e-mail)A CPPA 9. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdése. Ez az időszak nem vonatkozik a hírközlési metaadatokra (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikkét).. A hírközlési metaadatokat szolgáltató távközlési szolgáltatóknak hét évig meg kell őrizniük az adatgyűjtés gyakoriságára vonatkozó információkat, és évente kétszer jelentést kell erről küldeniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternekA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikke..A hírszerző ügynökségeknek jelentést kell tenniük a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának az általuk összegyűjtött információkról és a megfigyelési tevékenység eredményérőlA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdése.. A hírközlési metaadatok gyűjtését illetően nyilvántartást kell vezetni arról, hogy ilyen adatokat kértek, valamint magáról az írásbeli kérelemről és az azt benyújtó intézményről isA CPPA 13. cikkének (5) bekezdése és 13-4. cikkének (3) bekezdése..Mind a kommunikáció tartalmának, mind a hírközlési metaadatoknak a gyűjtése legfeljebb négy hónapig tarthat, és ha a kitűzött cél időközben teljesül, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése.. Ha az engedély feltételei továbbra is fennállnak, a határidő a bíróság engedélyével vagy a köztársasági elnök jóváhagyásával legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. A megfigyelési intézkedések meghosszabbítására vonatkozó jóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a meghosszabbítás kérelmezésének indokait és mellékelve a kérelmet alátámasztó dokumentumokatA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 5. cikke..A gyűjtés jogalapjától függően az egyéneket általában értesítik hírközlési adataik gyűjtéséről. A hírszerző ügynökség vezetője – függetlenül attól, hogy tartalmi adatokat vagy metaadatokat gyűjtöttek-e, és az adatokat rendes eljárás keretében vagy veszélyhelyzetben gyűjtötték-e – a hírszerző ügynökség vezetőjének írásban értesítenie kell az érintett személyt a megfigyelési intézkedésről a megfigyelés lezárultának napjától számított 30 napon belülA CPPA 9-2. cikkének (3) bekezdése. A CPPA 13-4. cikkével összhangban ez vonatkozik mind a hírközlési tartalmi adatok, mind a hírközlési metaadatok gyűjtésére.. Az értesítésnek tartalmaznia kell (1) az adatok gyűjtésének tényét, (2) a végrehajtó ügynökség kilétét és (3) a végrehajtási időszakot. Ha azonban valószínű, hogy az értesítés veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, vagy emberek életét és fizikai biztonságát, az értesítés elhalaszthatóA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Az értesítést a halasztás okainak megszűnését követő 30 napon belül kell megtenniA CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdése és 9-2. cikkének (6) bekezdése..Ez az értesítési kötelezettség azonban csak akkor alkalmazandó az adatgyűjtésre, ha legalább az egyik fél koreai állampolgár. Következésképpen a nem koreai állampolgárokat csak akkor értesítik, amikor a koreai állampolgárokkal folytatott kommunikációjuk adatait gyűjtik. Ezért nincs értesítési kötelezettség abban az esetben, ha kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra kerül sor.A CPPA alapján végzett megfigyeléssel szerzett hírközlési tartalmi és metaadatok csak (1) bizonyos bűncselekmények kivizsgálásához, büntetőeljárás alá vonásához vagy megelőzéséhez, (2) fegyelmi eljáráshoz, (3) bírósági eljáráshoz használhatók fel, amennyiben a kommunikációban érintett fél kártérítési keresetben hivatkozik rájuk, vagy (4) más jogszabályok alapjánA CPPA 5. cikkének (1)–(2) bekezdése, 12. cikke és 13-5. cikke..3.2.1.2.A kommunikációs információk rendőrség/ügyészek által nemzetbiztonsági célokból végzett gyűjtéseA rendőrség/ügyész a 3.2.1.1. szakaszban leírt feltételekkel megegyező feltételekkel gyűjthet nemzetbiztonsági célokból kommunikációs információkat (beleértve a hírközlési tartalmi és metaadatokat). SzükséghelyzetEz akkor áll fenn, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes jóváhagyási eljárás lefolytatását (a CPPA 8. cikkének (1) bekezdése).. esetén azt a korábban már leírt eljárást kell alkalmazni, amely a kommunikáció tartalmának szükséghelyzetben, bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozik (azaz a CPPA 8. cikkét).3.2.2.Terroristagyanús személyekre vonatkozó információk gyűjtése3.2.2.1.JogalapA terrorizmus elleni törvény felhatalmazza a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját arra, hogy információkat gyűjtsön a terroristagyanús személyekrőlA terrorizmus elleni törvény 9. cikke.. Terroristagyanús személy: terrorista csoport tagjaTerrorista csoport: az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoport (a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (2) bekezdése)., olyan személy, aki terrorista csoportot népszerűsített (egy terrorista csoport eszméinek vagy taktikájának népszerűsítése és terjesztése révén), pénzeszközöket gyűjtött vagy juttatott terrorizmus céljáraA terrorizmus fogalmát a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (1) bekezdése olyan magatartásként határozza meg, amelynek célja az állam, a helyi önkormányzat vagy egy külföldi kormányzat (ideértve a helyi önkormányzatokat és a nemzetközi szervezeteket is) feladatköre gyakorlásának megakadályozása, vagy olyan cselekményre kényszerítése, amelynek elvégzésére nem köteles, vagy a lakosság fenyegetése. Ez a következőket foglalja magában: a) egy személy megölése vagy életének veszélyeztetése testi sérülés okozásával, vagy az érintett személy elfogása, elzárása, elrablása vagy túszul ejtése; b) légi járművekkel kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. légi jármű becsapódásának előidézése, a jármű eltérítése vagy megrongálása repülés közben); c) hajóval kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet elfoglalása, az üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet megsemmisítése vagy olyan mértékű megrongálása, amely veszélyezteti annak biztonságát, beleértve a hajóra vagy tengeri szerkezetre berakodott rakomány károsodását); d) biokémiai, robbanó- vagy gyújtófegyver vagy -eszköz elhelyezése, robbantása vagy bármilyen más módon történő használata bizonyos típusú járműveken vagy létesítményekben (pl. vonat, villamos, gépjármű, közpark és állomás, villamosenergia-, gáz- és távközlési létesítmények stb.) halál, súlyos sérülés vagy súlyos anyagi kár okozása céljából, vagy ilyen hatás kiváltása; e) nukleáris anyagokkal, radioaktív anyagokkal vagy nukleáris létesítményekkel kapcsolatos bizonyos típusú magatartások (pl. emberi életben, testi épségben vagy vagyontárgyakban történő károkozás, vagy a közbiztonság más módon történő megzavarása atomreaktor megsemmisítése vagy radioaktív anyagok jogellenes manipulálása révén stb.)., vagy részt vett terrorcselekmények előkészítésében, ezekre irányuló összeesküvésben, terrorcselekmények propagálásában vagy ezekre való felbujtásban, vagy olyan személy, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen tevékenységeket végzettA terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (3) bekezdése.. Általános szabályként a terrorizmus elleni törvényt végrehajtó bármely köztisztviselőnek tiszteletben kell tartania a koreai alkotmányban rögzített alapvető jogokatA terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (3) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény önmagában nem határoz meg konkrét hatásköröket, korlátozásokat és biztosítékokat a terroristagyanús személyekre vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozóan, hanem az egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokra hivatkozik. Először is, a terrorizmus elleni törvény alapján a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója adatokat gyűjthet (1) a Koreai Köztársaságba való belépésről és az onnan való távozásról, (2) a pénzügyi tranzakciókról és 3) a kommunikációról. A gyűjtött adatok típusától függően a vonatkozó eljárási követelményeket a bevándorlásról szóló törvény, a vámtörvény, a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény, illetve a hírközlési adatok védelméről szóló törvény tartalmazzaA terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (1) bekezdése.. A Koreába való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a bevándorlási törvényben és a vámtörvényben meghatározott eljárásokra hivatkozik. Ezek a jogi aktusok azonban jelenleg nem rendelkeznek ilyen hatáskörről. A hírközlési információk és a pénzügyi tranzakciós információk gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a CPPA-ban és az pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvényben szereplő korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozik (a CPPA-ban foglalt korlátozásokat és biztosítékokat lentebb részletezzük, míg a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény a 2.1. szakaszban kifejtettek szerint nem releváns a megfelelőségi határozat értékelése szempontjából).Emellett a terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója személyes adatokat vagy helymeghatározó adatokat kérhet terroristagyanús személyekről a személyesadat- kezelőtőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 2. cikkében meghatározottak szerint olyan közintézmény, jogi személy, szervezet, magánszemély stb., amely vagy aki személyesadat-állományok üzleti célú felhasználása céljából közvetlenül vagy közvetve személyes adatokat kezel.. vagy a helymeghatározó adatok szolgáltatójátólA helymeghatározó adatok védelméről, felhasználásáról stb. szóló törvény (a továbbiakban: a helymeghatározó adatokról szóló törvény) 5. cikkében meghatározottak szerint, azaz bárki, aki engedélyt kapott a Koreai Hírközlési Bizottságtól, hogy helymeghatározással kapcsolatos tevékenységet folytasson.. Ez csupán önkéntes adatközlést jelent, tehát a személyesadat-kezelők és a helymeghatározó adatok szolgáltatói nem kötelesek teljesíteni a kérést, és ha az adatközlés mellett döntenek, arra csak a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel és a helymeghatározó adatokról szóló törvénnyel összhangban kerülhet sor (lásd az alábbi 3.2.2.2. szakaszt).3.2.2.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározó adatokról szóló törvény szerinti önkéntes adatközlésre vonatkozó korlátozások és biztosítékokA terrorizmus elleni törvény szerinti önkéntes együttműködésre irányuló kérelmeknek a terroristagyanús személyekre vonatkozó információkra kell korlátozódniuk (lásd a fenti 3.2.2.1. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálat ilyen kéréseinek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény úgy rendelkezik továbbá, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a hivatali hatáskörével visszaélve nem kényszeríthet egyetlen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt sem olyan cselekményre, amelyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhatja egyetlen személy jogainak gyakorlását semA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 11. cikkének (1) bekezdése.. E tilalom megszegése büntetőjogi szankciókkal sújthatóA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 19. cikke..A személyesadat-kezelők és helymeghatározási adatok szolgáltatói nem kötelesek eleget tenni a Nemzeti Hírszerző Szolgálat által a terrorizmus elleni törvény alapján benyújtott kérelmeknek. Önkéntes alapon eleget tehetnek a kérelmeknek, de ebben az esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározási adatokról szóló törvény előírásainak.. A személyes adatok védelméről szóló törvénynek való megfelelést illetően az adatkezelőnek különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..3.2.2.3.Korlátozások és biztosítékok a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretébenA terrorizmus elleni törvény alapján a hírszerző ügynökségek csak akkor gyűjthetnek hírközlési adatokat (ideértve a tartalmi és a metaadatokat), ha ez a terrorizmus elleni küzdelemhez, azaz a terrorizmus megelőzéséhez és az ellene hozott intézkedésekhez szükséges. A hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek a 3.2.1. szakaszban ismertetett eljárásai a hírközlési adatok terrorizmus elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére vonatkoznak.3.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény alapján a távközlési szolgáltatók eleget tehetnek a hírszerző ügynökségek azon kérésének, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés megelőzése céljából történő adatgyűjtés érdekében adjanak át hírközlési adatokatA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. Az ilyen kéréseknek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). Emellett ugyanazok a korlátozások és biztosítékok alkalmazandók, mint a bűnüldözési célú önkéntes adatközlések esetében (lásd a 2.2.3. szakaszt)A kérelmet írásban kell benyújtani, és meg kell jelölni a kérelem indokait, valamint az érintett felhasználóhoz és a kért adatok köréhez való kapcsolódást, továbbá a távközlési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a közölt adatokról, és évente kétszer jelentést kell tennie a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek teljesíteni a kérelmeket, ha azonban úgy döntenek, hogy önkéntes alapon közlik az adatokat, ezt a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően kell tenniük. E tekintetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak a távközlési szolgáltatókra – többek között az érintett értesítését illetően –, mint amikor a bűnüldöző hatóságoktól kapnak megkeresést, amit a 2.2.3. szakasz fejt ki részletesebben.3.3.FelügyeletA koreai hírszerző ügynökségek tevékenységét különböző szervek felügyelik. A Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság felügyeletét a Nemzeti Védelmi Minisztérium végzi a belső ellenőrzés végrehajtásáról szóló minisztériumi irányelv értelmében. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyűlés és más független szervek felügyelete alatt áll, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.3.3.1.Az emberi jogok védelméért felelős biztosAmikor a hírszerző ügynökségek terroristagyanús személyekre vonatkozó információkat gyűjtenek, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény előírja a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság és az emberi jogok védelméért felelős biztos (a továbbiakban: emberi jogi biztos) általi felügyeletetA terrorizmus elleni törvény 7. cikke..A terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság többek között kidolgozza a terrorizmusellenes tevékenységekre vonatkozó politikákat, és felügyeli a terrorizmusellenes intézkedések végrehajtását, valamint a különböző illetékes hatóságok által a terrorizmus elleni küzdelem területén végzett tevékenységeketA terrorizmus elleni törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A Bizottság elnöke a miniszterelnök, és több miniszterből és kormányzati szervek vezetőiből áll, beleértve a külügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a védelmi minisztert, a belügy- és biztonsági minisztert, a Nemzeti Hírszerző Hivatal igazgatóját, a Nemzeti Rendőrség főigazgatóját és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának elnökétA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 3. cikkének (1) bekezdése.. A terrorizmus elleni küzdelem céljából folytatott nyomozások és a terroristagyanús személyeknek a terrorizmusellenes tevékenységekkel kapcsolatos információk vagy anyagok gyűjtése céljából történő nyomon követése esetén a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének (azaz a miniszterelnöknek)A terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (4) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény továbbá létrehozza az emberi jogi biztos intézményét annak érdekében, hogy megvédje az egyének alapvető jogait a terrorizmusellenes tevékenységek által okozott jogsértésekkel szembenA terrorizmus elleni törvény 7. cikke.. Az emberi jogi biztost a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnöke nevezi ki olyan személyek közül, akik megfelelnek a terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendeletében felsorolt kritériumoknak (azaz legalább tíz év ügyvédi munkatapasztalattal, vagy emberi jogi szaktudással rendelkeznek, és legalább tíz évig (legalább) egyetemi oktatóként tevékenykedtek, vagy állami szerveknél vagy helyi önkormányzatoknál magasabb rangú köztisztviselők voltak, vagy legalább tíz éves munkatapasztalatot szereztek az emberi jogok terén, pl. nem kormányzati szervezetnél)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (1) bekezdése.. Az emberi jogi biztos kinevezése két évre szól (és meghosszabbítható), és csak meghatározott, korlátozott és alapos indok miatt menthető fel hivatalából, például ha a feladatai ellátásával kapcsolatos büntetőügyben vádat emelnek ellene, bizalmas információt nyilvánosságra hoz, vagy tartós mentális vagy fizikai alkalmatlanság miattA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése..Ami a hatásköröket illeti, az emberi jogi biztos ajánlásokat adhat ki arra vonatkozóan, hogy a terrorizmusellenes tevékenységekben részt vevő szervek hogyan tudják jobban védeni az emberi jogokat, és a petíciókat fogadhat a polgárok részéről (lásd a 3.4.3. szakaszt)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése.. Amennyiben észszerűen megállapítható, hogy a hivatalos feladatok ellátása során emberi jogi jogsértés történt, az emberi jogi biztos javasolhatja a felelős szerv vezetőjének a jogsértés orvoslásátA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (1) bekezdése. Az emberi jog biztos függetlenül dönt az ajánlások elfogadásáról, de ezekről az ajánlásokról jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének.. Az illetékes szervnek értesítenie kell az emberi jogi biztost az ajánlás végrehajtása érdekében tett lépésekrőlA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (2) bekezdése.. Ha valamely szerv nem hajtja végre az emberi jogi biztos ajánlását, az ügy a Terrorizmusellenes Bizottság – és ezáltal annak elnöke, vagyis a miniszterelnök – elé kerül. Eddig nem fordult elő olyan eset, hogy az emberi jogi biztos ajánlásait ne hajtották volna végre.3.3.2.A NemzetgyűlésA 2.3.2. szakaszban leírtak szerint a Nemzetgyűlés vizsgálatot indíthat a hatóságokkal szemben, és ezzel összefüggésben kérheti a dokumentumok közzétételét, és tanúkat idézhet be. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat hatáskörébe tartozó ügyekben ezt a parlamenti felügyeletet a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága látja elA Nemzetgyűlésről szóló törvény 36. cikke és 37. cikke (1) bekezdésének 16. pontja.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója, aki felügyeli a szolgálat feladatainak ellátását, jelentést tesz a hírszerzési bizottságnak (és a köztársasági elnöknek is)A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 18. cikke.. Maga a hírszerzési bizottság is kérhet jelentést egy konkrét ügyben, amelyre a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának haladéktalanul reagálnia kellA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 15. cikkének (2) bekezdése.. Az igazgató csak olyan katonai, diplomáciai vagy észak-koreai kérdésekkel kapcsolatos államtitokra vonatkozóan tagadhatja meg a válaszadást vagy vallomástételt a hírszerzési bizottság előtt, amelynek nyilvánosságra kerülése súlyosan veszélyeztetheti a nemzet sorsátA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 17. cikkének (2) bekezdése. Az államtitkok a fogalommeghatározás szerint államtitoknak minősülő tények, áruk vagy ismeretek, amelyekhez korlátozott számú személy férhet hozzá, és amelyek a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetésének elkerülése érdekében nem fedhetők fel más ország vagy szervezet előtt, lásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (4) bekezdését.. Ebben az esetben a hírszerzési bizottság magyarázatot kérhet a miniszterelnöktől. Ha a miniszterelnök ad magyarázatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, a válaszadás vagy a vallomástétel a továbbiakban nem tagadható meg.Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységre derít fényt, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a Nemzetgyűlésnek. A parlamenti felügyeletre vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak a kommunikációt korlátozó intézkedéseknek (azaz a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésének) a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretében történő alkalmazásáraA CPPA 15. cikke.. Ez utóbbival kapcsolatban a Nemzetgyűlés bármely konkrét kommunikációt korlátozó intézkedésről jelentést kérhet a hírszerző ügynökségek vezetőitől. Ezen túlmenően helyszíni ellenőrzéseket végezhet a lehallgató berendezéseken. Végezetül a nemzetbiztonsági célokból tartalmi adatokat gyűjtő hírszerző ügynökségeknek és az ilyen adatokat közlő üzemeltetőknek a Nemzetgyűlés kérésére jelentést kell tenniük ezen adatok közléséről.3.3.3.A SzámvevőszékA Számvevőszék ugyanazokat a felügyeleti feladatokat látja el a hírszerző ügynökségek tekintetében, mint a bűnüldözés területén (lásd a 2.3.2. szakaszt)Hasonlóan a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága részére történő válaszadáshoz, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója csak olyan ügyekben tagadhatja meg a Számvevőszéknek való válaszadást, amelyek államtitoknak minősülnek, és a nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a nemzetbiztonságot (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (1) bekezdése)..3.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA nemzetbiztonsági célokból történő adatkezelés esetében – beleértve az adatgyűjtési szakaszt is – a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnak is van felügyeleti hatásköre. Amint azt az 1.2. szakasz részletesebben kifejti, ez magában foglalja a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkében és 58. cikkének (4) bekezdésében meghatározott általános elveket és kötelezettségeket, valamint az említett törvény 4. cikke által garantált egyéni jogok gyakorlását. Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó konkrét jogszabályokban – például a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben, a terrorizmus elleni törvényben és a távközlési törvényben – foglalt szabályok esetleges megsértésére is. Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, e törvények bármilyen megsértése az említett törvény megsértésének minősül. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ezért hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgáljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. az adatokhoz nemzetbiztonsági célokból történő hozzáférésre vonatkozó jogszabályok és a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok megsértését, tanácsot adjon a megfelelőbb intézkedésekre vonatkozóan, korrekciós intézkedéseket írjon elő, fegyelmi intézkedéseket javasoljon, és az esetleges bűncselekményeket az illetékes nyomozó hatóságok elé utaljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése..3.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság általi felügyelet ugyanúgy kiterjed a hírszerző ügynökségekre, mint a többi kormányzati hatóságra (lásd a 2.3.2. szakaszt).3.4.Egyéni jogorvoslat3.4.1.Jogorvoslat az emberi jogi biztosnálAmi a személyes adatoknak a terrorizmusellenes tevékenységekkel összefüggésben történő gyűjtését illeti, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság keretében létrehozott emberi jogi biztosi intézmény külön jogorvoslati lehetőséget biztosít. Az emberi jogi biztos kezeli az emberi jogoknak a terrorizmusellenes tevékenységek következményeként történő megsértésével kapcsolatos polgári petíciókatA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Korrekciós intézkedéseket javasolhat, és az érintett szervnek be kell számolnia a biztosnak az ajánlás végrehajtása érdekében tett valamennyi intézkedésről. Az emberi jogi biztoshoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírások. Következésképpen az emberi jogi biztos akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet.3.4.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokAz egyének gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a nemzetbiztonsági célból kezelt személyes adatok tekintetébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdése és 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése.. Az e jogok gyakorlására irányuló kérelmeket közvetlenül a hírszerző ügynökséghez lehet benyújtani, vagy közvetve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül. A hírszerző ügynökség azonban késleltetheti, korlátozhatja vagy megtagadhatja az érintett jogának gyakorlását, abban a mértékben és addig az ideig, amíg fontos közérdek fűződik ahhoz (például olyan mértékben és addig az ideig, amíg az érintett joggyakorlása folyamatban lévő bűnügyi nyomozást veszélyeztetne vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene), vagy ha a jog gyakorlása harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné. Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy korlátozott mértékben teljesítik, az érintettet haladéktalanul értesíteni kell ennek okairól.Ezen túlmenően a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdésével (az egyéni panaszok megfelelő kezelésének biztosítására vonatkozó követelmény) és 4. cikkének (5) bekezdésével (a személyes adatok kezeléséből eredő károk gyors és tisztességes eljárás keretében történő megfelelő megtérítéséhez való jog) összhangban a magánszemélyek jogosultak jogorvoslatra. Ez magában foglalja azt a jogot, hogy a feltételezett jogsértést bejelentsék az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálatnak, és panaszt nyújtsanak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnakA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke és 63. cikkének (2) bekezdése.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok – például a nemzetbiztonsági törvény – előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. A 2021-1. sz. értesítésben kifejtettek szerint az uniós magánszemélyek a nemzeti adatvédelmi hatóságukon keresztül nyújthatnak be panaszt a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ugyanazon csatornán (nemzeti adatvédelmi hatóság vagy az Európai Adatvédelmi Testület) keresztül értesíti a magánszemélyt a vizsgálat lezárását követően (és adott esetben tájékoztatást ad az előírt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan is). A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság határozatai vagy tétlensége a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében további jogorvoslattal megtámadható a koreai bíróságokon.3.4.3.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előtti egyéni jogorvoslat lehetősége ugyanúgy alkalmazandó a hírszerző ügynökségek, mint a többi kormányzati hatóság esetében (lásd a 2.4.2. szakaszt).3.4.4.Bírósági jogorvoslatA bűnüldöző hatóságok tevékenységeihez hasonlóan a magánszemélyek különböző módokon kaphatnak bírósági jogorvoslatot a hírszerző ügynökségekkel szemben a fent említett korlátozások és biztosítékok megsértése miatt.Először is, a magánszemélyek kártérítésben részesülhetnek az állami kártérítésről szóló törvény alapján. Egy esetben például kártérítést ítéltek meg a Védelmi Támogatási Parancsnokság (a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság elődje) által végzett jogellenes megfigyelés miattA Legfelsőbb Bíróság 1998. július 24-i 96Da42789. sz. határozata..Másodszor, a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a közigazgatási szervek, köztük a hírszerző ügynökségek intézkedéseit és mulasztásaitA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 3. és 4. cikke..Végezetül, magánszemélyek alkotmányos panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz a hírszerző ügynökségek által hozott intézkedésekkel szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján.
Lee Jung Soo
Főigazgató, Igazságügyi Minisztérium
L0442022HU110120211217HU0001.00036919022A személyes adatoknak a koreai hatóságok által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtésére és felhasználására vonatkozó jogi keretA következő dokumentum áttekintést ad a személyes adatoknak a koreai közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtéséről és felhasználásáról (a továbbiakban: kormányzati hozzáférés), különösen annak jogalapjáról, alkalmazandó feltételeiről (korlátairól) és biztosítékairól, valamint a független felügyeletről és az egyéni jogorvoslati lehetőségekről.1.A KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGELVEK1.1.Alkotmányos keretA Koreai Köztársaság alkotmánya általánosságban rögzíti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (17. cikk), és különösen a levéltitokhoz való jogot (18. cikk). Az állam kötelessége biztosítani ezeket az alapvető jogokatA Koreai Köztársaság 1948. július 17-én kihirdetett alkotmányának (a továbbiakban: Alkotmány) 10. cikke.. Az Alkotmány továbbá kimondja, hogy az állampolgárok jogait és szabadságait csak törvény útján, a nemzetbiztonság, illetve a közrend fenntartása érdekében lehet korlátozniAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. Még ha léteznek is ilyen korlátozások, azok nem érinthetik az adott szabadság vagy jog lényegétAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. A koreai bíróságok a magánéletbe való kormányzati beavatkozással kapcsolatos ügyekben alkalmazták ezeket a rendelkezéseket. Például a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a polgári személyek megfigyelése sérti a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, és hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak joguk van rendelkezni a személyes adataik felettKorea Legfelsőbb Bíróságának 1998. július 24-i 96DA42789. sz. határozata.. Egy másik esetben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog olyan alapvető jog, amely megvédi az állampolgárok magánéletét az állami beavatkozástól és megfigyeléstőlAz Alkotmánybíróság 2003. október 30-i 2002Hun-Ma51. sz. határozata. Hasonlóképpen, a 99Hun-Ma513 és 2004Hun-Ma190 (egységes szerkezetbe foglalt), 2005. május 26-i határozatában az Alkotmánybíróság tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzés joga az érintett joga ahhoz, hogy személyesen eldöntse, mikor és kinek adja át az adatait, illetve ki adhatja át és használhatja fel azokat, és milyen mértékben. Ez egy alapvető jog – bár az Alkotmányban nem szerepel –, amely védi a személyes döntéshozatali szabadságot az állami funkciók és az infokommunikációs technológia terjeszkedéséből eredő kockázatokkal szemben..A koreai alkotmány garantálja továbbá, hogy senkit nem lehet letartóztatni, fogva tartani, átvizsgálni, kikérdezni, illetve nem lehet tárgyakat lefoglalni, kivéve, ha erről törvény rendelkezikAz Alkotmány 12. cikke (1) bekezdésének első mondata.. Továbbá átvizsgálásra és lefoglalásra kizárólag bírói engedély alapján, az ügyész kérésére és jogszerű eljárás keretében kerülhet sorAz Alkotmány 16. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése.. Kivételes körülmények esetén, azaz ha a gyanúsítottat bűncselekmény elkövetése közben fogják el (flagrante delicto), vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy egy három év vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy megszökhet vagy bizonyítékot semmisíthet meg, a nyomozó hatóságok bírói felhatalmazás nélkül is házkutatást vagy lefoglalást végezhetnek, amely esetben utólagos bírói felhatalmazást kell kérniükAz Alkotmány 12. cikkének (3) bekezdése.. Ezeket az általános elveket a büntetőeljárással és a kommunikáció védelmével foglalkozó törvények részletesebben kifejtik (a részletes áttekintést lásd lentebb).Ami a külföldi állampolgárokat illeti, az Alkotmány előírja, hogy jogállásukat a nemzetközi jog és szerződések által előírtaknak megfelelően garantáljákAz Alkotmány 6. cikkének (2) bekezdése.. Több olyan nemzetközi megállapodás, amelynek Korea részes fele, garantálja a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, ilyen például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (17. cikk), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (22. cikk) és a gyermek jogairól szóló egyezmény (16. cikk). Emellett, míg az Alkotmány elvben az állampolgárok jogaira hivatkozik, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a külföldi állampolgárok is rendelkeznek alapvető jogokkalAz Alkotmánybíróság 1994. december 29-i 93Hun-MA120. sz. határozata. Lásd még például az Alkotmánybíróság 2018. május 31-i 2014Hun-Ma346. sz. határozatát, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megsértették a repülőtéren fogvatartott szudáni állampolgár azon alkotmányos jogát, hogy jogi tanácsadásban részesüljön. Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszerű munkahely megválasztásának szabadsága szorosan kapcsolódik a boldogság kereséséhez való joghoz, valamint az emberi méltósághoz és értékhez, és ezért nem csak az állampolgárokat illeti meg, hanem garantálható a Koreai Köztársaságban jogszerűen foglalkoztatott külföldiek számára is (a 2011. szeptember 29-i 2007Hun-Ma1083. sz. alkotmánybírósági határozat).. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy a méltóságnak és az egyén emberi lényként való értékének védelme, valamint a boldogság kereséséhez való jog minden ember, és nem csak a polgárok jogaiAz Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa494. sz. határozata.. A Bíróság azt is tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzéshez való jog alapvető jognak minősül, amely a méltósághoz való jogon, valamint a boldogság kereséséhez és a magánélethez való jogon alapulLásd például az Alkotmánybíróság 99HunMa513. sz. határozatát.. Bár az ítélkezési gyakorlat eddig nem foglalkozott kifejezetten a nem koreai állampolgárok magánélet tiszteletben tartásához való jogával, a tudósok körében széles körben elfogadott, hogy az Alkotmány 12–22. cikke (amely magában foglalja a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes szabadsághoz való jogot) emberi lények jogait határozza meg.Végezetül az Alkotmány rendelkezik arról a jogról is, hogy a hatóságoktól méltányos kártérítést lehet kérniAz Alkotmány 29. cikkének (1) bekezdése.. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait a kormányzati hatalom gyakorlása sérti (kivéve a bíróságok határozatait), alkotmányos panaszt nyújthat be az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése..1.2.Általános adatvédelmi szabályokA Koreai Köztársaság általános adatvédelmi törvénye, a személyes adatok védelméről szóló törvény mind a magán-, mind a közszférára alkalmazandó. Ami a hatóságokat illeti, a személyes adatok védelméről szóló törvény kifejezetten említi azt a kötelezettséget, hogy szakpolitikákat kell kidolgozniuk a személyes adatokkal való visszaélés és ezen adatok nem megfelelő felhasználása, a leplezetlen megfigyelés és nyomon követés megelőzése, valamint az emberek méltóságának és magánéletük védelmének előmozdítása érdekébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése..A személyes adatok bűnüldözési célú feldolgozására a személyes adatok védelméről szóló törvény összes követelménye vonatkozik. Ez azt jelenti például, hogy a bűnüldöző hatóságoknak eleget kell tenniük a jogszerű adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeknek, azaz a személyes adatok gyűjtéséhez, felhasználásához vagy átadásához a személyes adatok védelméről szóló törvényben (15–18. cikk) felsorolt jogalapok valamelyikére kell támaszkodniuk, valamint meg kell felelniük olyan elveknek, mint a célhoz kötöttség (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése), az arányosság/adattakarékosság (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (6) bekezdése), a korlátozott adatmegőrzés (a személyes adatok védelméről szóló törvény 21. cikke), az adatbiztonság, beleértve az adatvédelmi incidensek bejelentését (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (4) bekezdése, 29. és 34. cikke), valamint az átláthatóság elve (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint 20., 30. és 32. cikke). Különleges biztosítékok vonatkoznak az érzékeny információkra (a személyes adatok védelméről szóló törvény 23. cikke). Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdésével és 4. cikkével, valamint 35–39-2. cikkével összhangban az egyének a bűnüldöző hatóságokkal szemben gyakorolhatják a betekintési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat.A személyes adatok védelméről szóló törvény tehát teljes mértékben alkalmazandó a személyes adatok bűnüldözési célú kezelésére, de kivételt tartalmaz arra az esetre, ha a személyes adatok nemzetbiztonsági célból kerülnek feldolgozásra. A személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény 15–50. pontja nem alkalmazandó a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk elemzése céljából gyűjtött vagy kért személyes adatokraA személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ezzel ellentétben a törvény I. fejezete (Általános rendelkezések), II. fejezete (A személyes adatok védelmére vonatkozó szakpolitika stb. létrehozása), VIII. fejezete (Adatvédelmi incidensek kapcsán benyújtott kollektív keresetek), IX. fejezete (Kiegészítő rendelkezések) és X. fejezete (Szankciók) az ilyen adatgyűjtésre is alkalmazandó. Ez magában foglalja a 3. cikkben (A személyes adatok védelmének elvei) meghatározott általános adatvédelmi elveket és a személyes adatok védelméről szóló törvény 4. cikkében (Az érintettek jogai) biztosított egyéni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a fő elveket és jogokat ezen a területen is garantálják. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ezeket az adatokat a tervezett cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és minimális ideig szabad kezelni; továbbá előírja, hogy a személyesadat-kezelőnek meg kell hoznia a biztonságos adatgazdálkodás és a megfelelő adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket, például technikai, irányítási és fizikai biztosítékokról kell gondoskodnia, valamint intézkedéseket kell hoznia az egyéni panaszok megfelelő kezelésére.A személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló 2021-1. sz. értesítésben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tovább pontosította, hogy e részleges mentesség fényében a személyes adatok védelméről szóló törvény hogyan alkalmazandó a személyes adatok nemzetbiztonsági célú kezeléséreA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 6. pont.. Ez magában foglalja különösen az egyének jogait (betekintés, helyesbítés, felfüggesztés és törlés), valamint azok lehetséges korlátozásainak indokait és korlátait. Az értesítés szerint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt alapvető elveknek, jogoknak és kötelezettségeknek a személyes adatok nemzetbiztonsági célú feldolgozására való alkalmazása tükrözi az Alkotmányban foglalt, az egyén saját személyes adatai feletti ellenőrzéshez való jogának védelmére vonatkozó garanciákat. E jog bármilyen – például a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges – korlátozása esetén egyensúlyt kell teremteni egyfelől az egyén jogai és érdekei, másfelől a releváns közérdek között, és ez a korlátozás nem érintheti e jog lényegét (az Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése).2.KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS BŰNÜLDÖZÉSI CÉLBÓL2.1.A bűnüldözés területén illetékes hatóságokA büntetőeljárási törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény és a távközlési törvény alapján a rendőrség, az ügyészek és a bíróságok bűnüldözési célokból gyűjthetnek személyes adatokat. Amennyiben a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény felruházza ezzel a hatáskörrel a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, annak is meg kell felelnie a fentebb említett törvényeknekLásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény (12948. sz. törvény) 3. cikkét, amely bizonyos bűncselekményekkel – mint például felkelés, lázadás és nemzetbiztonsághoz kapcsolódó bűncselekmények (pl. kémkedés) – kapcsolatos bűnügyi nyomozásra hivatkozik. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárási törvény átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó eljárásai lennének alkalmazandók, míg a hírközlési adatok védelméről szóló törvény szabályozná a hírközlési adatok gyűjtését (lásd a hírközlési adatokhoz nemzetbiztonsági célból való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekről szóló 3. részt).. Végezetül a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény jogalapot biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy információkat közöljenek a koreai pénzügyi információs egységgel (a továbbiakban: KOFIU) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából. Ez a szakosodott ügynökség ezeket az információkat a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsáthatja. Ezek a közzétételi kötelezettségek azonban csak azokra az adatkezelőkre vonatkoznak, akik a hitelekre vonatkozó információkról szóló törvény alapján személyes hitelinformációkat dolgoznak fel, és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának felügyelete alá tartoznak. Mivel a személyes hitelinformációk ilyen adatkezelők általi kezelése nem tartozik a megfelelőségi határozat hatálya alá, ez a dokumentum nem ismerteti részletesen a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény alapján alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.Jogalapok és korlátozásokA büntetőeljárási törvény (lásd a 2.2.1. szakaszt), a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (lásd a 2.2.2. szakaszt) és a távközlési törvény (lásd a 2.2.3. szakaszt) jogalapot biztosít a személyes adatok bűnüldözési célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.1.Átvizsgálás és lefoglalás2.2.1.1.JogalapAz ügyészek és igazságügyi rendészet tisztviselői csak akkor vizsgálhatnak meg, illetve foglalhatnak le tárgyakat, vagy vizsgálhatnak át személyeket (1), ha az adott személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják (bűncselekmény gyanúsítottja), (2) ha az a nyomozáshoz szükséges és (3) az átvizsgálandó személyek és tárgyak, valamint a lefoglalt tárgyak az üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Hasonlóképpen a bíróságok is abban az esetben végezhetnek átvizsgálást és foglalhatnak le tárgyakat bizonyítékként való felhasználás vagy elkobzás céljából, ha e tárgyak vagy személyek egy adott üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (1) bekezdése, valamint 107. és 109. cikke..2.2.1.2.Korlátozások és biztosítékokÁltalános kötelezettségként az ügyészeknek és az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a bűncselekmény gyanúsítottja és bármely más érintett személy emberi jogaitA büntetőeljárási törvény 198. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a vizsgálat céljának elérése érdekében csak akkor lehet kötelező intézkedéseket hozni, ha azt a büntetőeljárási törvény kifejezetten előírja, és csak a minimálisan szükséges mértékbenA büntetőeljárási törvény 199. cikkének (1) bekezdése..Rendőrök vagy ügyészek bűnügyi nyomozás keretében kizárólag bírói engedély alapján végezhetnek átvizsgálást, szemlét, illetve foglalhatnak le tárgyakatA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. A bírói engedélyt kérő hatóságnak olyan bizonyítékokat kell benyújtania, amelyek igazolják, hogy az egyén bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, az átvizsgálás, szemle vagy lefoglalás szükséges, és hogy a lefoglalandó tárgy létezikA büntetőeljárásról szóló rendelet 108. cikkének (1) bekezdése.. A bírói engedélyben fel kell tüntetni többek között a bűncselekmény gyanúsítottja és a bűncselekmény nevét; az átvizsgálandó helyet, személyt vagy tárgyakat, illetve a lefoglalandó tárgyakat; az engedély kibocsátásának dátumát; és az engedély hatályának időtartamátA büntetőeljárási törvény 114. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 219. cikkével.. Hasonlóképpen, ha folyamatban lévő bírósági eljárás keretében átvizsgálásra és lefoglalásra kerül sor, és ez nem nyílt bírósági ülés keretében történik, az átvizsgáláshoz, illetve lefoglaláshoz bírói engedély szükségesA büntetőeljárási törvény 113. cikke.. Az érintett személyt és védőjét előzetesen értesítik az átvizsgálásról vagy lefoglalásról, és jelen lehet ezek végrehajtásakorA büntetőeljárási törvény 121. és 122. cikke..Az átvizsgálások vagy lefoglalások során, amennyiben az átvizsgálandó tárgy számítógépes lemez vagy más adathordozó, elvileg csak magát az adatot lehet lefoglalni (másolással vagy kinyomtatással), nem pedig a teljes adathordozótA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Magát az adathordozót csak akkor lehet lefoglalni, ha az előírt adatok kinyomtatása vagy másolása lényegében lehetetlen, vagy ha az átvizsgálás célja más módon lényegében nem érhető elA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Az érintett személyt haladéktalanul értesíteni kell a lefoglalásrólA büntetőeljárási törvény 219. cikke, összefüggésben 106. cikkének (4) bekezdésével.. A büntetőeljárási törvény nem tartalmaz kivételt ezen értesítési kötelezettség alól.Bírói engedély nélküli átvizsgálásra, szemlére és lefoglalásra csak korlátozott számú, meghatározott helyzetben kerülhet sor. Először is abban az esetben, amikor a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a helyzet sürgős volta miatt nem lehetséges a bírói engedély beszerzéseA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Ezt követően azonban haladéktalanul be kell szerezni a bírói engedélytA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Másodszor, a bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételekor vagy fogva tartásakor is sor kerülhet bírói engedély nélküli átvizsgálásra és szemléreA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Végezetül az ügyész vagy a magas rangú igazságügyi rendészeti tisztviselő bírói engedély nélkül is lefoglalhat egy tárgyat, ha attól a bűncselekménnyel gyanúsított személy vagy harmadik személy megszabadult, vagy önként átadtaA büntetőeljárási törvény 218. cikke. A személyes adatok esetében ez csak akkor érvényes, amikor az érintett személy maga adja át a saját adatait, a személyes adatokat birtokló adatkezelő nem adhatja át azokat (ehhez a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében külön jogalapra lenne szükség). Az önként átadott tárgyak csak akkor fogadhatók el bizonyítékként a bírósági eljárásban, ha nem merül fel észszerű kétség a felfedés önkéntes jellegét illetően, amit az ügyésznek kell bizonyítania. Lásd a Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2013Do11233. sz. határozatát..A büntetőeljárási törvény megsértésével szerzett bizonyíték elfogadhatatlannak minősülA büntetőeljárási törvény 308-2. cikke.. Ezenfelül a Büntető Törvénykönyv előírja, hogy személyek vagy lakóhely, őrzött épület, szerkezet, gépjármű, hajó, repülőgép vagy szállodai szoba jogellenes átkutatása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőA Büntető Törvénykönyv 321. cikke.. Ez a rendelkezés tehát akkor is alkalmazandó, ha a jogellenes átvizsgálás során tárgyakat, például adattároló eszközöket foglalnak le.2.2.2.Hírközlési adatok gyűjtése2.2.2.1.JogalapA hírközlési információk gyűjtését külön törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: CPPA) szabályozza. A CPPA különösen tiltja a postai küldemények cenzúrázását, a távközlési kommunikáció lehallgatását, hírközlési metaadatok megadását, vagy a nem nyilvános beszélgetések rögzítését vagy lehallgatását, kivéve, ha az a büntetőeljárási törvény, a CPPA vagy a katonai bíróságokról szóló törvény alapján történikA CPPA 3. cikke. A katonai bíróságokról szóló törvény elvileg a katonai személyzetre vonatkozó információk gyűjtését szabályozza, és csak korlátozott számú esetben alkalmazható polgári személyekre (pl. ha a katonai személyzet és a polgári személyek együttesen követik el a bűncselekményt, vagy ha egy magánszemély a katonaság ellen bűncselekményt követ el, katonai bíróság előtt eljárás indítható, lásd a katonai bíróságokról szóló törvény 2. cikkét). Az átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó általános rendelkezések hasonlóak a büntetőeljárási törvényben foglaltakhoz, lásd például a katonai bíróságokról szóló törvény 146–149. és 153–156. cikkét. Postai küldemények például csak akkor gyűjthetők, ha ez nyomozáshoz szükséges, és valamely katonai bíróság erre engedélyt ad. Elektronikus kommunikáció esetén a CPPA korlátai és biztosítékai alkalmazandók.. A CPPA értelmében vett hírközlés fogalma magában foglalja mind a hagyományos postai küldeményeket, mind a távközléstA CPPA 2. cikkének (1) bekezdése, azaz bármilyen hang, szó, szimbólum vagy kép továbbítása vagy vétele vezetéken, vezeték nélkül, optikai kábellel vagy más elektromágneses rendszerrel, beleértve a telefont, e-mailt, tagsági információs szolgáltatást, telefaxot és személyhívót.. E tekintetben a CPPA különbséget tesz a kommunikációt korlátozó intézkedésekA CPPA 2. cikkének (7) bekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése.. és a metaadatok gyűjtése között.A kommunikációt korlátozó intézkedések fogalma magában foglalja a cenzúrát, azaz a hagyományos postai küldemények tartalmának gyűjtését, valamint a lehallgatást, azaz a távközlési kommunikáció tartalmának közvetlen lehallgatását (megszerzését vagy rögzítését)A cenzúra a következőt jelenti: postai küldemény megnyitása az érintett fél beleegyezése nélkül, illetve tartalmának más módon történő megszerzése, rögzítése vagy visszatartása (a CPPA 2. cikkének (6) bekezdése). A lehallgatás a következőt jelenti: távközlési kommunikáció tartalmának megszerzése vagy rögzítése a kommunikáció hangjainak, szavaknak, szimbólumoknak vagy képeknek az érintett fél beleegyezése nélküli, elektronikus és mechanikus eszközök segítségével történő meghallgatásával vagy olvasásával, illetve azok továbbításának és vételének befolyásolása (a CPPA 2. cikkének (7) bekezdése).. A hírközlési metaadatok fogalma a rögzített távközlési adatokat fedi le, amely magában foglalja a távközlési kommunikáció időpontját, kezdő és befejezési időpontját, a kimenő és bejövő hívások számát, valamint a másik fél előfizetői számát, a használat gyakoriságát, a távközlési szolgáltatások használatára vonatkozó naplófájlokat és a helymeghatározási információkat (pl. az átviteli tornyokból, ahová a jelek érkeznek)A CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..A CPPA meghatározza a két adattípus gyűjtésének korlátait és biztosítékait, és amennyiben e követelmények közül többet nem tartanak be, az büntetőjogi szankciókat von maga utánA CPPA 16. és 17. cikke. Ez vonatkozik például az engedély nélküli gyűjtésre, a nyilvántartás vezetésének elmulasztására, a szükséghelyzet megszűnése esetén a gyűjtés megszakításának elmulasztására vagy az érintett személy értesítésének elmulasztására..2.2.2.2.A hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékok (kommunikációt korlátozó intézkedések)A kommunikáció tartalmi adatainak gyűjtésére csak a bűnügyi nyomozás elősegítése céljából, kiegészítő eszközként kerülhet sor (azaz végső esetben), és törekedni kell arra, hogy emberek kommunikációs titkaiba való beavatkozás minimális legyenA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Ezen általános elvvel összhangban a kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetésének más módon történő megakadályozása, az elkövető letartóztatása vagy a bizonyítékok összegyűjtése nehézségekbe ütközikA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A hírközlési tartalmi adatokat gyűjtő bűnüldöző hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a gyűjtést, amint a hozzáférés már nem szükséges, ezáltal biztosítva, hogy a magánélet védelméhez való jog hírközlés során történő megsértése a lehető legkisebb mértékű legyenA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..Ezenkívül kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a CPPA-ban kifejezetten felsorolt bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, elkövetésük folyamatban van vagy elkövették azokat. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények, mint a felkelés, a kábítószerrel vagy robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a nemzetbiztonságot, diplomáciai kapcsolatokat vagy katonai bázisokat és létesítményeket érintő bűncselekményekA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedés célpontja a gyanúsított által küldött vagy fogadott meghatározott postai küldemények vagy telekommunikáció, vagy a gyanúsított által küldött vagy fogadott postai küldemények vagy telekommunikáció meghatározott időtartam alattA CPPA 5. cikkének (2) bekezdése..A tartalmi adatok gyűjtésére még e követelmények teljesülése esetén is csak a bírói engedély alapján kerülhet sor. Az ügyész például kérheti a bíróságtól, hogy engedélyezze a gyanúsítottra vagy a nyomozás alatt álló személyre vonatkozó tartalmi adatok gyűjtésétA CPPA 6. cikkének (1) bekezdése.. Hasonlóképpen, az igazságügyi rendészeti tisztviselő engedélyt kérhet az ügyésztől, aki pedig a bíróságtól kérhet engedélytA CPPA 6. cikkének (2) bekezdése.. Az engedély iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és abban fel kell tüntetni bizonyos meghatározott elemeket. Különösen az alábbiakat kell feltüntetni: 1) azon feltételezés alapos indokai, hogy a CPPA-ban felsorolt bűncselekmények valamelyikét tervezik, elkövetése folyamatban van vagy elkövették, valamint a gyanút alátámasztó meggyőző bizonyíték; (2) a kommunikációt korlátozó intézkedések, valamint ezek célpontja, alkalmazási köre, célkitűzése és időtartama; és (3) az intézkedések végrehajtásának helye és módjaA CPPA 6. cikkének (4) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 4. cikkének (1) bekezdése..Amennyiben a jogi követelmények teljesülnek, a bíróság írásbeli engedélyt adhat kommunikációt korlátozó intézkedésekre a gyanúsítottal vagy a nyomozás alatt álló személlyel szembenA CPPA 6. cikkének (5) és (8) bekezdése.. Az engedély meghatározza az intézkedések típusát, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásának helyét és módjátA CPPA 6. cikkének (6) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedések alkalmazásának időtartama legfeljebb két hónapA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. Ha az intézkedések célját ezen időszakon belül korábban érik el, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni. Ezzel szemben, ha az előírt feltételek továbbra is teljesülnek, a két hónapos határidőn belül be lehet nyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedések időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelmet. A kérelemben szerepelnie kell az intézkedések meghosszabbítását indokoló meggyőző bizonyítéknakA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. A meghosszabbított időtartam nem haladhatja meg az egy évet, illetve egyes különösen súlyos bűncselekmények (pl. felkeléssel, külföldi agresszióval, nemzetbiztonsággal stb. kapcsolatos bűncselekmények) esetében a három évetA CPPA 6. cikkének (8) bekezdése..A bűnüldöző hatóságok a bíróság írásbeli engedélyével kötelezhetik a hírközlési szolgáltatókat arra, hogy segítsék a munkájukatA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése.. A hírközlési szolgáltatóknak együtt kell működniük, és a kapott engedélyt meg kell őrizniük a dokumentumaik közöttA CPPA 15-2. cikke és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Megtagadhatják az együttműködést, ha az intézkedés által megcélzott személyre vonatkozó, a bíróság írásbeli engedélyében feltüntetett adatok (például a személy telefonszáma) helytelenek. Ezenkívül minden körülmények között tilos a telekommunikációs jelszavak felfedéseA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó vagy ezzel kapcsolatban együttműködésre felkért személyeknek nyilvántartást kell vezetniük az intézkedések célkitűzéseiről, végrehajtásáról, az együttműködés időpontjáról és a célpontrólA CPPA 9. cikkének (3) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó bűnüldöző hatóságoknak is nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmazza a részleteket és az elért eredményeketA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (1) bekezdése.. Az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek a nyomozás lezárásakor jelentést kell tenniük ezekről az ügyésznekA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (2) bekezdése..Ha az ügyész vádat emel egy olyan ügyben, amelyben kommunikációt korlátozó intézkedéseket alkalmaztak, vagy az érintett személy vád alá helyezésének vagy őrizetbe vételének mellőzésére vonatkozó rendelkezést bocsát ki (azaz nem csupán a büntetőeljárás felfüggesztését), az ügyésznek értesítenie kell a kommunikációt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyt a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtásának tényéről, a végrehajtó szervről és a végrehajtás időtartamáról. Ezt az értesítést az intézkedéstől számított 30 napon belül írásban kell megtenniA CPPA 9-2. cikkének (1) bekezdése.. Az értesítés elhalasztható, ha valószínűsíthetően súlyosan veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy megzavarja a közbiztonságot és a közrendet, vagy ha valószínűsíthetően jelentősen veszélyezteti mások életét vagy testi épségétA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az ügyész vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselő el kívánja halasztani az értesítést, ehhez a kerületi ügyészség vezetőjének jóváhagyását kell kérnieA CPPA 9-2. cikkének (5) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 9-2. cikkének (6) bekezdése..A CPPA emellett külön eljárást határoz meg a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére. A bűnüldöző hatóságok különösen abban az esetben gyűjthetik a hírközlési tartalmi adatokat, ha olyan szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagy más súlyos bűncselekmény tervezése vagy végrehajtása várható, amely közvetlenül halált vagy súlyos sérülést okozhat, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes eljárás lefolytatását (lásd fent)A CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. Ilyen szükséghelyzetben a rendőr vagy az ügyész előzetes bírói engedély nélkül is hozhat kommunikációt korlátozó intézkedéseket, de a végrehajtást követően haladéktalanul kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha a bűnüldöző hatóság a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtásának időpontjától számított 36 órán belül nem szerzi be a bírósági engedélyt, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetni, amit jellemzően az összegyűjtött információk megsemmisítése követA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzeti megfigyelést a rendőrök ügyész felügyelete mellett végzik, vagy ha az ügyész utasításának előzetes átvétele a sürgős fellépés szükségessége miatt lehetetlen, a rendőrségnek a végrehajtás megkezdésekor haladéktalanul be kell szereznie az ügyész jóváhagyásátA CPPA 8. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 16. cikkének (3) bekezdése.. A magánszemélyek értesítésére vonatkozó, fent ismertetett szabályok a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére is vonatkoznak.A szükséghelyzet esetén történő adatgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése.. A szükséghelyzeti intézkedések engedélyezése iránti, bírósághoz intézett kérelemhez csatolni kell egy írásos dokumentumot, amelyben fel kell tüntetni a kommunikációt korlátozó szükséges intézkedéseket, azok célpontját, célkitűzését, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásuk helyét és módját, továbbá annak ismertetését, hogy az adott kommunikációt korlátozó intézkedések hogyan felelnek meg az CPPA 5. cikkének (1) bekezdésénekVagyis azt, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, követnek el vagy követtek el, és más módon nem lehet megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, letartóztatni az elkövetőt vagy bizonyítékokat gyűjteni., és csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat.Azokban az esetekben, amikor a szükséghelyzeti intézkedést rövid időn belül befejezik, és ezért a bírósági engedély kérésére nincs lehetőség (pl. ha a gyanúsítottat a lehallgatás megkezdése után azonnal letartóztatják, és ezzel a lehallgatás meg is szűnik), az illetékes ügyészség vezetője szükséghelyzeti intézkedésről szóló értesítést küld az illetékes bíróságnakA CPPA 8. cikkének (5) bekezdése.. Az értesítésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés célkitűzését, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, helyét és módját, valamint azokat az okokat, amelyek miatt nem nyújtottak be bírósági engedély iránti kérelmetA CPPA 8. cikkének (6)–(7) bekezdése.. Ez az értesítés lehetővé teszi a címzett bíróság számára, hogy megvizsgálja a gyűjtés jogszerűségét, és azt fel kell venni a szükséghelyzeti intézkedésekről szóló értesítések nyilvántartásába.Általános követelmény, hogy a CPPA alapján hozott, kommunikációt korlátozó intézkedések révén megszerzett hírközlési tartalmi adatok kizárólag a fent felsorolt bűncselekményekre irányuló nyomozáshoz, vádemeléshez vagy e bűncselekmények megakadályozásához, továbbá az ugyanezen bűncselekményekkel kapcsolatos fegyelmi eljáráshoz és a kommunikáció valamely fele által benyújtott kártérítési igény elbírálásához használhatók fel, illetve akkor használhatók fel, ha ezt más törvények lehetővé teszikA CPPA 12. cikke..Az internetes távközlési információk gyűjtésekor különleges biztosítékok alkalmazandókA CPPA 12-2. cikke.. Ezek az információk kizárólag a CPPA 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt súlyos bűncselekményekre irányuló nyomozásban használhatók fel. Az adatok megőrzéséhez be kell szerezni a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bíróság jóváhagyásátA kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó ügyésznek vagy rendőrnek az intézkedések befejezését követő 14 napon belül ki kell választania a megőrzendő távközlési kommunikációt, és kérnie kell a bíróság jóváhagyását (rendőrök esetében a kérelmet az ügyészhez kell benyújtani, aki a kérelmet a bírósághoz nyújtja be), lásd a CPPA 12-2. cikkének (1) és (2) bekezdését.. A megőrzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kommunikációt korlátozó intézkedésekre vonatkozó információkat, az intézkedések eredményeinek összefoglalását, a megőrzés indokait (az alátámasztó dokumentumokkal együtt) és a megőrzendő távközlési adatokatA CPPA 12-2. cikkének (3) bekezdése.. Ilyen kérelem hiányában a megszerzett távközlési kommunikációt a kommunikációt korlátozó intézkedések befejezését követő 14 napon belül törölni kellA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. Ha a kérelmet elutasítják, a távközlési kommunikációt hét napon belül meg kell semmisíteniA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. A távközlési kommunikáció törlése esetén hét napon belül jelentést kell benyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bírósághoz, megjelölve a törlés indokait, valamint annak részleteit és idejét.Általánosabban fogalmazva, ha az információt kommunikációt korlátozó intézkedések útján jogellenesen szerezték meg, az nem fogadható el bizonyítékként bírósági vagy fegyelmi eljárásbanA CPPA 4. cikke.. A CPPA megtiltja továbbá, hogy a kommunikációt korlátozó intézkedéseket hozó személyek közzétegyék az ilyen intézkedések végrehajtása során szerzett bizalmas információkat, és hogy a megszerzett információkat az intézkedések hatálya alá tartozó személyek jó hírnevének csorbítására használják felA CPPA végrehajtási rendelete 11. cikkének (2) bekezdése..2.2.2.3.A hírközlési metaadatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA CPPA alapján a bűnüldöző hatóságok felkérhetik a távközlési szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak hírközlési metaadatokat, amennyiben ez a nyomozás lefolytatásához vagy ítélet végrehajtásához szükségesA CPPA 13. cikkének (1) bekezdése.. A tartalmi adatok gyűjtésétől eltérően a metaadatok gyűjtésének lehetősége nem korlátozódik bizonyos konkrét bűncselekményekre. A tartalmi adatokhoz hasonlóan azonban a metaadatok gyűjtéséhez a bíróság előzetes írásbeli engedélye szükséges, a korábban leírtakkal megegyező feltételek mellettA CPPA 13. és 6. cikke.. Ha az eset sürgős volta miatt nem lehetséges a bírósági engedély megszerzése, a metaadatokat engedély nélkül is lehet gyűjteni, amely esetben az engedélyt az adatkérést követően azonnal be kell szerezni, és a távközlési szolgáltatót tájékoztatni kell errőlA CPPA 13. cikkének (2) bekezdése. A kommunikációt korlátozó sürgősségi intézkedésekhez hasonlóan ki kell dolgozni egy dokumentumot, amely ismerteti az ügy részleteit (a gyanúsított nevét, a meghozandó intézkedéseket, a feltételezett bűncselekményt, valamint a helyzet sürgős voltát). Lásd a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (5) bekezdését.. Ha nem szerzik be az utólagos engedélyt, az összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteniA CPPA 13. cikkének (3) bekezdése..Az ügyészeknek, az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek és a bíróságoknak nyilvántartást kell vezetniük a hírközlési metaadatokra irányuló kérelmekrőlA CPPA 13. cikkének (5) és (6) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési metaadatok közléséről, és azokról az adatok közlésétől számított hét évig nyilvántartást kell vezetniükA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése..Az egyéneket elvben tájékoztatják a metaadatok gyűjtésérőlLásd a CPPA 13-3. cikkének (7) bekezdését, a 9-2. cikkével összefüggésben.. Az értesítés időpontja a vizsgálat körülményeitől függA CPPA 13-3. cikkének (1) bekezdése.. A vádemelésről (vagy az attól való eltekintésről) szóló határozat meghozatalát követően 30 napon belül értesítést kell küldeni. Ezzel szemben a vádemelés felfüggesztése esetén az értesítést a határozat meghozatalát követő egy év elteltével 30 napon belül kell elküldeni. Az értesítést minden esetben el kell küldeni az információ összegyűjtését követő egy év elteltével 30 napon belül.Az értesítés elhalasztható, ha (1) valószínűsíthetően veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot és a közrendet, (2) halált vagy testi sérülést okoz, (3) akadályozza a tisztességes bírósági eljárást (pl. bizonyítékok megsemmisítéséhez vagy a tanúk megfenyegetéséhez vezet), vagy (4) rágalmazást tartalmaz a gyanúsítottra, az áldozatokra vagy az üggyel kapcsolatban álló más személyekre nézve, vagy sérti a magánélethez való jogukatA CPPA 13-3. cikkének (2) bekezdése.. Az értesítésnek a fent említett okok egyike alapján történő elhalasztásához az illetékes kerületi ügyészség igazgatójának engedélye szükségesA CPPA 13-3. cikkének (3) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 13-3. cikkének (4) bekezdése..Az értesített személyek írásbeli kérelmet nyújthatnak be az ügyészhez vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőhöz a metaadatok gyűjtésének okaival kapcsolatbanA CPPA 13-3. cikkének (5) bekezdése.. Ebben az esetben az ügyésznek vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertetnie az okokat, kivéve, ha a fent említett halasztási okok valamelyike fennáll (az értesítés elhalasztására vonatkozó kivétel)A CPPA 13-3. cikkének (6) bekezdése..2.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a távközlési szolgáltatók számára, hogy önkéntesen teljesítsék a bíróságtól, ügyésztől vagy nyomozó hatóság vezetőjétől (büntető tárgyalás, nyomozás vagy büntetés végrehajtása céljából) hírközlési adatok közlésére irányuló kérést. A távközlési törvénnyel összefüggésben a hírközlési adatok magukban foglalják a felhasználók nevét, regisztrációs számát, címét és telefonszámát, az előfizetés kezdetének és megszüntetésének dátumát, valamint a felhasználói azonosító kódokat (azaz a számítógépes rendszerek vagy hírközlési hálózatok jogos felhasználójának azonosítására használt kódokat)A távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. A távközlési törvény alkalmazásában csak azok minősülnek felhasználónak, akik egy koreai távközlési szolgáltatóval közvetlenül kötnek szolgáltatási szerződésA távközlési törvény 2. cikkének (9) bekezdése.. Következésképpen valószínűleg ritkán fordul elő, hogy olyan uniós állampolgárok, akiknek az adatait a Koreai Köztársaságba továbbították, a távközlési törvény keretében felhasználónak minősülnek, mivel ezek a személyek rendes körülmények között nem kötnek közvetlen szerződést egy koreai távközlési szolgáltatóval.A távközlési törvény alapján a hírközlési adatok megszerzésére irányuló kéréseket írásban kell benyújtani, és meg kell adni a kérés indokait, az érintett felhasználóval való kapcsolatot és a kért adatok körétA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az írásbeli kérelem benyújtása sürgős okból nem lehetséges, az ok megszűntével az írásbeli kérelmet azonnal be kell nyújtaniA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Azoknak a távközlési szolgáltatóknak, amelyek eleget tesznek a hírközlési adatok átadására vonatkozó kéréseknek, meg kell őrizniük a hírközlési adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilvántartásokat, valamint a kapcsolódó anyagokat, például az írásbeli kérelmetA távközlési törvény 83. cikkének (5) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési adatok szolgáltatásárólA távközlési törvény 83. cikkének (6) bekezdése..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek eleget tenni a hírközlési adatoknak a távközlési törvény alapján történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kéréseknek. Ezért az üzemeltetőnek minden egyes kérelmet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti, alkalmazandó adatvédelmi követelmények fényében kell elbírálnia. A távközlési szolgáltatónak különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..2016-ban a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy a távközlési szolgáltatók által a távközlési törvény alapján, engedély nélkül történő önkéntes hírközlésiadat-szolgáltatás önmagában nem sérti a távközlési szolgáltatás felhasználójának az információs önrendelkezéshez való jogát. A Bíróság ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ez a jogsértés egyértelműen fennáll akkor, ha nyilvánvaló, hogy a megkereső szerv visszaélt a hírközlési adatok közlésének kérelmezésére vonatkozó hatáskörével, és ezáltal megsértette az érintett személy vagy harmadik fél érdekeitA Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2012Da105482. sz. határozata.. Általánosabban fogalmazva, a bűnüldöző hatóságok által benyújtott, önkéntes adatközlés iránti kérelmeknek meg kell felelniük jogszerűség, szükségesség és arányosság koreai alkotmányból következő elvének (a 12. cikk (1) bekezdése és a 37. cikk (2) bekezdése).2.3.FelügyeletA bűnüldöző hatóságok felügyeletét különböző mechanizmusok révén biztosítják részben belsőleg, részben külső szervek által.2.3.1.ÖnellenőrzésA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvénnyel összhangban a hatóságokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre egy belső önellenőrző szervet, amelynek feladata többek között a jogszerűség ellenőrzéseA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 3. és 5. cikke.. Az ilyen ellenőrző szervek vezetői számára a lehető legnagyobb mértékű függetlenséget kell biztosítaniA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 7. cikke.. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az érintett hatóságon kívülről érkeznek (pl. volt bírák, professzorok), kettő–öt évre nevezik ki őket, és csak indokolt esetben (pl. fegyelmi eljárás esetén, vagy ha mentális vagy fizikai betegség miatt nem képesek ellátni feladataikat) menthetők felA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 8–11. cikke.. Az ellenőrök kijelölése hasonlóképp, a törvényben meghatározott különös feltételek alapján történikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 16. és azt követő cikkei.. Az ellenőri jelentések tartalmazhatnak ajánlásokat, kártérítési vagy korrekciós kérelmeket, valamint megrovásokat és ajánlásokat, illetve fegyelmi intézkedés iránti kérelmeketA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (2) bekezdése.. A jelentésekről az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül értesítik az ellenőrzött hatóság vezetőjét, valamint a Számvevőszéket (lásd a 2.3.2. szakaszt)A közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdése.. Az érintett hatóságnak végre kell hajtania a szükséges intézkedéseket, és az eredményekről jelentést kell tennie a SzámvevőszéknekA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (3) bekezdése.. Emellett az ellenőrzés eredményeit általában a nyilvánosság számára is elérhetővé teszikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 26. cikke.. Az önellenőrzés elutasítása vagy akadályozása közigazgatási bírsággal sújthatóA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 41. cikke.. A büntetőjogi jogérvényesítés területén a Nemzeti Rendőrség a fent említett jogszabályoknak való megfelelés érdekében főfelügyelői rendszert működtet a belső ellenőrzések kezelésére, többek között az emberi jogok esetleges megsértése tekintetébenLásd különösen az ellenőrzési és vizsgálati főigazgató alá tartozó részlegeket: https://www.police.go.kr/eng/knpa/org/org01.jsp.2.3.2.A SzámvevőszékA Számvevőszék megvizsgálhatja a hatóságok tevékenységét, és e vizsgálatok alapján ajánlásokat adhat ki, fegyelmi intézkedéseket kérhet, vagy büntetőjogi keresetet nyújthat beA Számvevőszékről szóló törvény 24. és 31–35. cikke.. A Számvevőszéket a Koreai Köztársaság elnöke hozta létre, de feladatai tekintetében önálló jogállással rendelkezikA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Ezenkívül a Számvevőszéket létrehozó törvény előírja, hogy a testületnek a lehető legnagyobb mértékben függetlennek kell lennie szervezeti felépítése, alkalmazottai kinevezése és elbocsátása, valamint költségvetésének meghatározása tekintetébenA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (2) bekezdése.. A Számvevőszék elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés egyetértésévelA Számvevőszékről szóló törvény 4. cikkének (1) bekezdése.. A fennmaradó hat biztost a testület elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki négyéves időtartamraA Számvevőszékről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikke.. A biztosoknak (beleértve az elnököt is) a törvényben meghatározott képesítéssel kell rendelkezniükPl. legalább tíz évig bíróként, ügyészként vagy ügyvédként dolgozott, legalább nyolc évig köztisztviselőként, egyetemi tanárként vagy magasabb beosztásban dolgozott egy egyetemen, vagy legalább tíz évig dolgozott tőzsdén jegyzett vállalatnál vagy állami finanszírozású intézménynél (ebből legalább öt évig vezető tisztségviselőként), lásd a Számvevőszékről szóló törvény 7. cikkét., és csak akkor lehet felmenteni őket, ha közjogi felelősségrevonási eljárást indítanak ellenük, szabadságvesztésre ítélik őket vagy hosszú távú mentális vagy fizikai problémák miatt nem képesek ellátni feladataikatA Számvevőszékről szóló törvény 8. cikke.. Ezenkívül a biztosok nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, és egyidejűleg nem tölthetnek be tisztséget a Nemzetgyűlésben, közigazgatási szerveknél, a Számvevőszék ellenőrzése és vizsgálata alatt álló szervezeteknél, illetve nem tölthetnek be bármely más, javadalmazásban részesülő hivatalt vagy tisztségetA Számvevőszékről szóló törvény 9. cikke..A Számvevőszék évente általános ellenőrzést végez, de külön ellenőrzéseket is végezhet a különleges érdeklődésre számot tartó ügyekben. A Számvevőszék a vizsgálat során kérheti dokumentumok benyújtását, és kérheti magánszemélyek részvételétLásd pl. a Számvevőszékről szóló törvény 27. cikkét.. Az ellenőrzés keretében a Számvevőszék az állam bevételeit és kiadásait vizsgálja, de a közigazgatás működésének javítása érdekében ellenőrzi a hatóságok és a köztisztviselők általános feladatainak ellátását isA Számvevőszékről szóló törvény 20. és 24. cikke.. Felügyelete tehát túlmutat a költségvetési szempontokon, és magában foglalja a jogszerűség ellenőrzését is.2.3.3.A NemzetgyűlésA Nemzetgyűlés vizsgálhatja a hatóságokat és helyszíni szemlét végezhet nálukA Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. cikke, valamint az államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 2., 3. és 15. cikke. Ez magában foglalja a kormányzati ügyek egészének éves ellenőrzését és konkrét ügyek kivizsgálását.. A vizsgálat vagy helyszíni szemle során a Nemzetgyűlés kérheti dokumentumok közlését, és elrendelheti tanúk megjelenésétAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 10. cikkének (1) bekezdése. Lásd még a Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. és 129. cikkét.. Aki a nemzetgyűlési vizsgálat során hamis vallomást tesz, büntetőjogi szankciókkal (legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel) sújthatóA Nemzetgyűlés előtti tanúvallomásról, értékelésről stb. szóló törvény 14. cikke.. A vizsgálatok folyamata és eredményei nyilvánosságra hozhatókAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 12-2. cikke.. Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységet állapít meg, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (3) bekezdése..2.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel összhangban felügyeletet gyakorol a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi kezelése felett. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó szabályok esetleges megsértésére is, ideértve az (elektronikus) bizonyítékok bűnüldözési célú gyűjtését szabályozó specifikus jogszabályokban foglalt szabályokat is (lásd a 2.2. szakaszt). Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, az ilyen jogsértés a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésének is minősül, lehetővé téve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és korrekciós intézkedéseket hozzonLásd a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság által kiadott 2021-1. sz. értesítést..Felügyeleti funkciójának gyakorlása során a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhozA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tanácsot adhat a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy adatkezelési tevékenységeik során miként tudják javítani a személyes adatok védelmét, korrekciós intézkedéseket hozhat (pl. felfüggesztheti az adatkezelést vagy megteheti a személyes adatok védelme érdekében szükséges intézkedéseket), vagy javasolhatja a hatóságnak fegyelmi intézkedések meghozatalátA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése.. Végezetül a személyes adatok védelméről szóló törvény bizonyos megsértései – például a személyes adatok jogellenes felhasználása vagy harmadik felekkel történő jogellenes közlése, vagy az érzékeny információk jogellenes kezelése – büntetőjogi szankciókkal sújthatóA személyes adatok védelméről szóló törvény 70–74. cikke.. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság az ügyet az illetékes nyomozó hatóság elé (ideértve az ügyészt is) utalhatjaA személyes adatok védelméről szóló törvény 65. cikkének (1) bekezdése..2.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság – az alapvető jogok védelmével és előmozdításával megbízott független testületAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 1. cikke.. – hatáskörrel rendelkezik az Alkotmány 10–22. cikke megsértésének kivizsgálására és orvoslására, amely a magánélethez és a levéltitokhoz való jogra is kiterjed. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság 11 biztosból áll, akik közül négyet a Nemzetgyűlés, négyet a köztársasági elnök és hármat a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevez kiAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Biztosnak az nevezhető ki, aki (1) legalább tíz évet dolgozott egyetemen vagy engedéllyel rendelkező kutatóintézetben, legalább docensi beosztásban; (2) legalább tíz éves bírói, ügyészi vagy ügyvédi tapasztalattal rendelkezik; (3) legalább tíz éven át végzett emberi jogi tevékenységet (pl. nonprofit szervezet, nem kormányzati szervezet vagy nemzetközi szervezet számára); vagy (4) civil társadalmi csoportok ajánlották a biztosi tisztségreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A bizottság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a biztosok közül, és a kinevezést a Nemzetgyűlésnek meg kell erősítenieAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (5) bekezdése.. A biztosokat (beleértve az elnököt is) három évre nevezik ki, és csak abban az esetben menthetők fel, ha szabadságvesztésre ítélik őket, vagy hosszan tartó fizikai vagy mentális problémák miatt már nem képesek feladataik ellátására (ez esetben a biztosok kétharmadának bele kell egyeznie a felmentésbe)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosai nem tölthetnek be egyidejűleg tisztséget a Nemzetgyűlésben, a helyi tanácsokban vagy bármely állami vagy helyi önkormányzatban (köztisztviselőként)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 10. cikke..A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság saját kezdeményezésére vagy magánszemély által benyújtott petíció alapján vizsgálatot indíthat. Vizsgálata részeként a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kérheti a vonatkozó anyagok benyújtását, helyszíni szemléket végezhet, és tanúként idézhet be személyeketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. cikke. A törvény 36. cikkének (7) bekezdése szerint az anyagok vagy tárgyak benyújtása megtagadható, ha az az állam biztonságát vagy a diplomáciai kapcsolatokat jelentősen érintő állami titok megsértésével járna, vagy jelentősen akadályozna valamely bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást. Ilyen esetekben a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság további információkat kérhet az érintett hatóság vezetőjétől (amelynek jóhiszeműen teljesítenie kell a kérést), ha szükséges annak felülvizsgálata, hogy indokolt-e az információszolgáltatás megtagadása.. A vizsgálatot követően a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásokat adhat ki egyes politikák és gyakorlatok javítására vagy kiigazítására, és azokat nyilvánosságra hozhatjaAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (1) bekezdése.. A hatóságoknak az ajánlások kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíteniük kell a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot az ajánlások végrehajtására vonatkozó tervrőlAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (3) bekezdése.. Továbbá az ajánlások végrehajtásának elmulasztása esetén az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell erről az Nemzeti Emberi Jogi BizottságotAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (4) bekezdése.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ezt a mulasztást a Nemzetgyűlés tudomására hozhatja és/vagy nyilvánosságra hozhatja. A hatóságok általában teljesítik a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásait, és erősen ösztönözve is vannak erre, mivel az ajánlások végrehajtását a Miniszterelnökség irányítása alatt működő Kormánypolitikai Koordinációs Hivatal által végzett általános értékelés keretében értékelik.2.4.Egyéni jogorvoslat2.4.1.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokA magánszemélyek gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a bűnüldöző hatóságok által kezelt személyes adatok tekintetében. A hozzáférés közvetlenül az érintett hatóságtól, vagy a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül közvetve kérhetőA személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése.. Az illetékes hatóság csak akkor korlátozhatja vagy tagadhatja meg a hozzáférést, ha azt jogszabály írja elő, ha az valószínűleg egy harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné, vagy valószínűleg egy másik személy vagyonának vagy egyéb érdekeinek indokolatlan megsértéséhez vezetne (azaz ha a másik személy érdekei előbbre valóak a kérelmet benyújtó egyén érdekeinél)A személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (4) bekezdése.. A hozzáférés iránti kérelem elutasítása esetén az érintett magánszemélyt tájékoztatni kell ennek okairól és a fellebbezés módjárólA személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 42. cikkének (2) bekezdése.. Hasonlóképpen, a helyesbítés vagy törlés iránti kérelem is elutasítható, ha arról más jogszabályok rendelkeznek, amely esetben az érintettet tájékoztatni kell az elutasítás okairól és a fellebbezés lehetőségérőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 36. cikkének (1)–(2) bekezdése és a személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 43. cikkének (3) bekezdése..Ami a jogorvoslatot illeti, a magánszemélyek panaszt nyújthatnak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz többek között az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálaton keresztülA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke.. Ezen túlmenően az egyének a személyes adatokkal kapcsolatos jogvitákban közvetítő bizottságot is kérhetik közvetítésreA személyes adatok védelméről szóló törvény 40–50. cikke és a törvény végrehajtási rendeletének 48-2–57. cikke.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg (2.2. szakasz), valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. Emellett a magánszemélyek a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján kifogásolhatják a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság döntéseit vagy tétlenségét (lásd a 2.4.3. szakaszt).2.4.2.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság a hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó, magánszemélyektől (koreaiaktól és külföldi állampolgároktól) érkező panaszokat kezelBár az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 4. cikke a Koreai Köztársaságban lakóhellyel rendelkező állampolgárokra és külföldiekre vonatkozik, a lakóhellyel rendelkezik kifejezés inkább a joghatóságra, mintsem a területre utal. Ezért amennyiben a Koreán kívüli külföldiek alapvető jogait Koreán belüli nemzeti intézmények megsértik, az érintett személy panaszt nyújthat be a Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz. Lásd például a vonatkozó kérdést a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság gyakori kérdéseket tartalmazó oldalán, amely a következő címen érhető el: https://www.humanrights.go.kr/site/program/board/basicboard/list?boardtypeid=7025&menuid=002004005001&pagesize=10¤tpage=2. Ez a helyzet áll fenn, ha külföldiek Koreába továbbított személyes adataihoz a koreai hatóságok jogellenesen férnek hozzá.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírásokA panaszt főszabály szerint a jogsértéstől számított egy éven belül kell benyújtani, de a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság az említett határidőn túl benyújtott panaszokkal kapcsolatban is dönthet úgy, hogy kivizsgálja azokat, ha a büntetőjogi vagy polgári jogi elévülési idő nem járt le (az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény, 32. cikk (1) bekezdés, 4. pont).. Következésképpen a bizottság akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet. Tehát ahhoz, hogy a panaszt a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság be tudja fogadni, a panaszt benyújtó magánszemélynek nem kell bizonyítania, hogy a koreai hatóságok ténylegesen hozzáfértek személyes adataihoz a személyes adatok bűnüldözési célokból történő gyűjtésével összefüggésben. A panaszt benyújtó magánszemély kérheti a panasz közvetítés útján történő kezelését isA Nemzeti Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. és soron következő cikkei..A panasz kivizsgálása céljából a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság élhet vizsgálati jogkörével, többek között kérheti releváns anyagok benyújtását, szemléket tarthat, és tanúkat idézhet be vallomástételreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. és 37. cikke.. Ha a vizsgálat azt tárja fel, hogy megsértették a vonatkozó jogszabályokat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlhatja korrekciós intézkedések végrehajtását, illetve bármely vonatkozó jogszabály, intézmény, szakpolitika vagy gyakorlat helyesbítését vagy továbbfejlesztésétAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 44. cikke.. A javasolt jogorvoslatok magukban foglalhatják a közvetítést, az emberi jogi jogsértés megszüntetését, a kártérítést, valamint az ugyanolyan vagy hasonló jogsértések megismétlődését megakadályozó intézkedéseketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az alkalmazandó szabályok szerint jogellenesen történt a személyes adatok gyűjtése, a korrekciós intézkedés magában foglalhatja az összegyűjtött személyes adatok törlését is. Amennyiben nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértés van folyamatban, és valószínű, hogy intézkedés nélkül nehezen helyrehozható kár keletkezne, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság sürgős korrekciós intézkedéseket fogadhat elAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 48. cikke..Bár a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnak nincs kényszerítő hatásköre, határozatai (pl. a panasz kivizsgálásának megszüntetéséről szóló határozat)Például, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kivételesen nem tud bizonyos anyagokat vagy létesítményeket megszemlélni, mert azokhoz olyan államtitok kapcsolódik, amely jelentős hatást gyakorolhat az állambiztonságra vagy a diplomáciai kapcsolatokra, vagy ha a szemle jelentősen akadályozna egy bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást (lásd a 166. lábjegyzetet), és ez megakadályozza a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot abban, hogy elvégezze a beérkezett kérelem megalapozottságának értékeléséhez szükséges vizsgálatot, az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 39. cikkével összhangban tájékoztatja a kérelem benyújtóját a kérelem elutasításának okairól. Ebben az esetben a benyújtó magánszemély megtámadhatja a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság határozatát a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján.. és ajánlásai a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében megtámadhatók a koreai bíróságok előtt (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt)Lásd például a Szöuli Felsőbíróság 2008. április 18-i 2007Nu27259. sz. határozatát, melyet a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 9-i 2008Du7854. sz. határozata megerősített; A Szöuli Felsőbíróság 2018. február 2-i 2017Nu69382. sz. határozata.. Továbbá, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság megállapításaiból az derül ki, hogy valamely hatóság jogellenesen gyűjtött személyes adatokat, az egyén további jogorvoslatot kérhet a koreai bíróságokon e hatósággal szemben, például a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerint megtámadhatja az adatgyűjtést, az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint alkotmányos panaszt nyújthat be, vagy az állami kárpótlásról szóló törvény szerint kártérítésért folyamodhat (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt).2.4.3.Bírósági jogorvoslatA magánszemélyek az előző szakaszokban ismertetett korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozva, különböző módokon kérhetnek jogorvoslatot a koreai bíróságoknál.Először is, a büntetőeljárási törvény szerint az érintett személy és védője jelen lehet a házkutatásra vagy lefoglalásra vonatkozó parancs végrehajtásakor, és ekkor kifogást emelhetA büntetőeljárási törvény 121. és 219. cikke.. Emellett a büntetőeljárási törvény úgynevezett kvázi panasztételi mechanizmusról is rendelkezik, amely lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy az illetékes bírósághoz forduljanak azzal a kérelemmel, hogy töröljék vagy módosítsák az ügyész vagy rendőr által a lefoglalással kapcsolatban hozott intézkedéstA büntetőeljárási törvény 417. cikke, összefüggésben 414. cikkének (2) bekezdésével. Lásd még a Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 29-i 97Mo66. sz. határozatát.. Ez lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a lefoglalási parancs végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.Ezen túlmenően a magánszemélyek kártérítést kaphatnak a koreai bíróságok előtt. Az állami kártérítésről szóló törvény alapján magánszemélyek kártérítést kérhetnek a köztisztviselők által hivatali feladataik ellátása során törvénysértően okozott károkértAz állami kártérítésről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Az állami kártérítésről szóló törvény szerinti követelést szakosodott kártérítési tanácshoz lehet benyújtani, vagy közvetlenül a koreai bíróságokhozAz állami kártérítésről szóló törvény 9. és 12. cikke. A törvény létrehozza a kerületi tanácsokat (amelyeket az illetékes ügyészség ügyészhelyettese vezet), egy Központi Tanácsot (amelyet az igazságügyi miniszterhelyettes vezet) és egy Különleges Tanácsot (amelyet a honvédelmi miniszter helyettese vezet, és amely a katonaság vagy a katonaság polgári alkalmazottai által okozott károk megtérítése iránti igényekkel foglalkozik). A kártérítési igényeket elvben a kerületi tanácsok intézik, amelyeknek bizonyos körülmények között továbbítaniuk kell az ügyeket a központi/különleges tanácsnak, pl. ha a kártérítés meghalad egy bizonyos összeget, vagy ha az ügyben egy magánszemély újbóli megfontolást kér. Valamennyi tanács az igazságügyi miniszter által kinevezett tagokból (pl. az Igazságügyi Minisztérium köztisztviselőiből, bírósági tisztviselőkből, ügyvédekből és az állami kártérítés terén szakértelemmel rendelkező személyekből) áll, akikre az összeférhetetlenségre vonatkozó különös szabályok vonatkoznak (lásd az állami kártérítésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet 7. cikkét).. Ha a sértett külföldi állampolgár, az állami kártérítésről szóló törvényt akkor lehet alkalmazni, ha a sértett származási országa is biztosít állami kártérítést a koreai állampolgároknakAz állami kártérítésről szóló törvény 7. cikke.. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez a feltétel akkor teljesül, ha a másik ország által a kártérítés igénylésére vonatkozó feltételek nem túlzottan aránytalanok a Korea által előírt feltételekhez képest, és általában véve nem szigorúbbak, mint a Korea által előírt feltételek, és nincs közöttük jelentős és lényegi különbség.A Legfelsőbb Bíróság 2015. június 11-i 2013Da208388. sz. határozata.. A polgári törvénykönyv szabályozza az állam kártérítési felelősségét, és ebből következően az állami kötelezettségvállalás a nem anyagi kárra is kiterjed (mint például az okozott mentális stressz)Lásd az állami kártérítésről szóló törvény 8. cikkét, valamint a polgári törvénykönyv 751. cikkét..Az adatvédelmi szabályok megsértése esetén a személyes adatok védelméről szóló törvény keretében egy további jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. A személyes adatok védelméről szóló törvény 39. cikke szerint a törvény megsértése vagy a személyes adatainak elvesztése, ellopása, felfedése, meghamisítása, megváltoztatása vagy sérülése miatt kárt szenvedett személy bíróság előtt kártérítésért folyamodhat. Az állami kártérítésről szóló törvényben foglalthoz hasonló viszonossági követelmény nem áll fenn.A kártérítés mellett közigazgatási jogorvoslat is igénybe vehető a közigazgatási szervek közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedéseivel vagy mulasztásaival szemben. Bármely magánszemély megtámadhat egy intézkedést (azaz a hatósági jogkör gyakorlását vagy gyakorlásának megtagadását egy konkrét esetben) vagy mulasztást (vagyis azt, ha a közigazgatási szerv jogi kötelezettsége ellenére hosszabb időn keresztül elmulasztott megtenni egy bizonyos intézkedést), és így elérheti a jogellenes intézkedés visszavonását/megváltoztatását, a semmisség megállapítását (azaz annak megállapítását, hogy az intézkedésnek nincs joghatása vagy nem szerepel a jogrendben) vagy a mulasztás jogellenességének megállapításátA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 2. és 4. cikke.. A közigazgatási intézkedés akkor támadható meg, ha közvetlenül kihat a polgári jogokra és kötelezettségekreA Legfelsőbb Bíróság 1999. október 22-i 98Du18435. sz. határozata, 2000. szeptember 8-i 99Du1113. sz. határozata és 2012. szeptember 27-i 2010Du3541. sz. határozata.. Idetartoznak a személyes adatok gyűjtésére irányuló intézkedések, akár közvetlen gyűjtésről van szó (pl. a kommunikáció lehallgatása), akár kötelezően teljesítendő (pl. szolgáltatónak szóló) adatközlési kérelem útján történő gyűjtésről.A fent említett kérelmeket először az egyes hatóságok (pl. a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság) vagy a Korrupcióellenes és Polgári Jogi Bizottság által létrehozott központi közigazgatási fellebbviteli bizottság elé lehet terjeszteniA közigazgatási jogorvoslatról szóló törvény 6. cikke és a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 18. cikkének (1) bekezdése.. Az ilyen közigazgatási jogorvoslat alternatív, informálisabb lehetőséget kínál a hatósági intézkedés vagy mulasztás megtámadására. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében azonban az igény közvetlenül a koreai bíróságokhoz is benyújtható.A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet bármely olyan személy benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a visszavonást/módosítást kérje, vagy a visszavonással/módosítással visszaállítsa jogait, amennyiben az intézkedés már nem bír joghatássalA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 12. cikke.. Hasonlóképpen a semmisség iránti keresetet olyan személy is benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik a semmisség megállapításához, míg a mulasztás jogellenességének megállapítására vonatkozó keresetet bármely olyan személy kezdeményezheti, aki intézkedést kért, és jogos érdeke fűződik a mulasztás jogellenességének megállapításáhozA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 35. és 36. cikke.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogos érdek a jog által védett érdeket jelent, azaz olyan közvetlen és konkrét érdeket, amelyet a közigazgatási intézkedések alapjául szolgáló törvények és rendeletek védenek (tehát nem általános, közvetett és elvont közérdekről van szó)A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 26-i 2006Du330. sz. határozata.. A magánszemélyeknek ezért jogos érdekük sérül a személyes adataik bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozó (specifikus jogszabályokban vagy a személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott) korlátozások és biztosítékok megsértése esetén. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti jogerős ítélet a felekre nézve kötelezőA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 30. cikkének (1) bekezdése..Az intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet és a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelmet attól az időponttól számított 90 napon belül kell benyújtani, amikor az egyén tudomást szerez az intézkedésről/mulasztásról, és főszabály szerint legkésőbb egy évvel a rendelkezés/mulasztás megtörténtét követően, kivéve, ha a késedelemnek igazolható indokai vannakA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 20. cikke. Ez a határidő a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelemre is vonatkozik, lásd a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 38. cikkének (2) bekezdését.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazolható indokok fogalmát tágan kell értelmezni, és ennek kapcsán mérlegelni kell, hogy társadalmilag elfogadható-e a késedelmes panasz benyújtása, figyelembe véve az ügy összes körülményétA Legfelsőbb Bíróság 1991. június 28-i 90Nu6521. sz. határozata.. Ide tartoznak például (nem kizárólagosan) az olyan késedelmi okok, melyekért az érintett fél nem tehető felelőssé (vagyis az olyan helyzetek, melyek a panaszos befolyásán kívül esnek, például ha nem tájékoztatták a személyes adatai gyűjtéséről) vagy idetartozik a vis maior (pl. természeti katasztrófa, háború) is.Végezetül magánszemélyek alkotmányos panaszt is benyújthatnak az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése.. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy kérheti alkotmányos panasz elbírálását, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait kormányzati hatáskör gyakorlása vagy annak elmulasztása miatt megsértették (kivéve a bíróságok ítéleteit). Ha más jogorvoslati lehetőségek is rendelkezésre állnak, először azokat kell kimeríteni. Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a külföldi állampolgárok benyújthatnak alkotmányos panaszt, amennyiben a koreai alkotmány elismeri alapvető jogaikat (lásd a magyarázatokat az 1.1. szakaszban)Az Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa194. sz. határozata.. Az alkotmányos panaszt az egyénnek a jogsértésről való tudomásszerzését követő 90 napon belül, illetve annak bekövetkezését követő egy éven belül kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti eljárást alkalmazzák az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti jogvitákraAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 40. cikke., a panasz akkor is elfogadható, ha a Legfelsőbb Bíróság fent ismertetett ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezett igazolható indokok állnak fenn.Ha először más jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, az alkotmányos panaszt az ilyen jogorvoslatra vonatkozó végleges határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell benyújtaniAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 69. cikke.. Az Alkotmánybíróság érvénytelenítheti a jogsértést okozó kormányzati hatáskör gyakorlását, vagy megerősítheti, hogy egy bizonyos mulasztás alkotmányellenesAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 75. cikkének (3) bekezdése.. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a Bíróság határozatának való megfelelés érdekében.3.A KORMÁNYZAT HOZZÁFÉRÉSE A SZEMÉLYES ADATOKHOZ NEMZETBIZTONSÁGI CÉLBÓL3.1.A nemzetbiztonság területén illetékes hatóságokA Koreai Köztársaság két külön hírszerző ügynökséggel rendelkezik: a Nemzeti Hírszerzési Szolgálattal és a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnoksággal. Ezen túlmenően a rendőrség és az ügyészség is gyűjthet személyes adatokat nemzetbiztonsági célból.A Nemzeti Hírszerző Szolgálatot a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény hozta létre, közvetlenül a köztársasági elnök joghatósága alatt áll, és annak felügyelete alatt működikA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 2. cikke és 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat különösen a külföldi országokra (és Észak-Koreára) vonatkozó adatokatEz a fogalom nem terjed ki a magánszemélyekre vonatkozó információkra, hanem a külföldi országokra (trendek, fejlemények) és a harmadik országbeli állami szereplők tevékenységére vonatkozó általános információkat foglalja magában., továbbá a kémelhárítással (beleértve a katonai és ipari kémkedést), a terrorizmus és a nemzetközi bűnszövetkezetek tevékenységei elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési adatokat, a közbiztonság és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények bizonyos típusaira (pl. belföldi felkelés, külföldi agresszió) vonatkozó hírszerzési információkat, valamint a kibertámadások és -fenyegetések megelőzésével vagy leküzdésével kapcsolatos hírszerzési információkat gyűjt, rendszerez és terjesztA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény, amely létrehozza a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, és meghatározza annak feladatait, általános elveket határoz meg annak valamennyi tevékenységére vonatkozóan. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatnak általában véve politikailag semlegesnek kell lennie, és védenie kell az egyének szabadságát és jogaitA 3. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 11. és a 21. cikk. Lásd még az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, különösen a 10. és 12. cikket.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat elnökének feladata, hogy általános iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a Nemzeti Hírszerző Szolgálat információk gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó elveket, alkalmazási kört és eljárásokat, és ezekről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzetgyűlés (a Hírszerzési Bizottságán keresztül) kérheti az iránymutatások helyesbítését vagy kiegészítését, ha úgy ítéli meg, hogy azok jogellenesek vagy méltánytalanok. Általánosabban fogalmazva, az igazgató és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat feladatai ellátása során semmilyen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt nem kényszeríthet a hatósági jogkörével visszaélve olyan cselekményre, melyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhat meg egyetlen személyt sem a jogai gyakorlásábanA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikke.. Ezenkívül a postai küldemények cenzúrázása, a távközlés lehallgatása, a helymeghatározó információk, a hírközlési metaadatok gyűjtése és a magáncélú kommunikáció rögzítése vagy meghallgatása során a Nemzeti Hírszerzési Szolgálatnak meg kell felelnie a hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek, a helymeghatározási információkról szóló törvénynek vagy a büntetőeljárási törvénynekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 14. cikke.. Az e törvényekkel ellentétes hatásköri visszaélésre vagy információgyűjtésre büntetőjogi szankciók vonatkoznakA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 22. és 23. cikke..A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a Védelmi Minisztérium alá tartozó katonai hírszerző ügynökség. Feladatköre a katonai biztonsági kérdésekre, (a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozó) katonai bűnügyi nyomozásokra és a katonai hírszerzésre terjed ki. A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság általában nem foglalkozik polgári személyek megfigyelésével, kivéve, ha ez katonai feladatainak ellátásához szükséges. A vizsgálat alá vonható személyek a következők: katonai személyzet, a katonaság polgári alkalmazottai, katonai kiképzésben részt vevő személyek, katonai tartalékban lévő vagy toborzószolgálatnál lévő személyek és hadifoglyokA katonai bíróságokról szóló törvény 1. cikke.. A hírközlési adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtése során a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokságra a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott korlátozások és biztosítékok vonatkoznak.3.2.Jogalapok és korlátozásokA hírközlési adatok védelméről szóló törvény (CPPA), a polgárok és a közbiztonság védelmét szolgáló terrorizmus elleni törvény (a továbbiakban: terrorizmus elleni törvény) és a távközlési törvény biztosít jogalapot a személyes adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokatA nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása során a rendőrség és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a büntetőeljárásitörvény alapján jár el, míg a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozik.. Ezek a következő szakaszokban ismertetett korlátozások és biztosítékok biztosítják, hogy az adatok gyűjtése és kezelése a jogszerű cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Ez kizárja a személyes adatok nemzetbiztonsági okokból történő tömeges és válogatás nélküli gyűjtését.3.2.1.Hírközlési adatok gyűjtése3.2.1.1.Hírközlési adatok hírszerző ügynökségek általi gyűjtése3.2.1.1.1.JogalapA hírközlési adatok védelméről szóló törvény felhatalmazza a hírszerző ügynökségeket a hírközlési adatok gyűjtésére, és előírja a hírközlési szolgáltatók számára, hogy tegyenek eleget ezen ügynökségek kéréseinekA CPPA 15-2. cikke.. Amint azt a 2.2.2.1. szakasz ismerteti, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény megkülönbözteti a kommunikáció tartalmának gyűjtését (kommunikációt korlátozó intézkedések, mint pl. a lehallgatás vagy a cenzúraA CPPA 2. cikkének (6) és (7) bekezdése.) a hírközlési metaadatok gyűjtésétőlA CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..E két információtípus összegyűjtésére eltérő küszöbérték vonatkozik, de az alkalmazandó eljárások és biztosítékok nagyrészt azonosakLásd még a CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdését és a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (4) bekezdését, amelyek előírják, hogy a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére alkalmazandó eljárások értelemszerűen alkalmazandók a hírközlési metaadatok gyűjtésére is.. A nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából sor kerülhet hírközlési metaadatok gyűjtéséreA CPPA 13-4. cikke.. Magasabb küszöbérték vonatkozik a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtására (azaz a tartalmi adatok gyűjtésére), amelyekre csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetbiztonság várhatóan súlyos veszélybe kerül, és a veszély megelőzéséhez hírszerzési információk gyűjtésére van szükség (azaz ha a nemzetbiztonságot súlyos veszély fenyegeti, és az információgyűjtés szükséges annak megelőzéséhez)A CPPA 7. cikkének (1) bekezdése.. Ezenfelül a kommunikáció tartalmához csak végső megoldásként, a nemzetbiztonság érdekében lehetséges hozzáférni, és törekedni kell arra, hogy a kommunikáció bizalmas jellege a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Még akkor is, ha megkapták a megfelelő jóváhagyást/engedélyt, az ilyen intézkedéseket azonnal le kell állítani, ha már nem szükségesek, ezáltal biztosítva, hogy a magánszemélyek kommunikációjának bizalmassága a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..3.2.1.1.2.A legalább egy koreai állampolgárt érintő hírközlési információk gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokAmennyiben a kommunikációban részt vevő egyik vagy mindkét személy koreai állampolgár, a hírközlési adatok (mind a tartalmi, mind a metaadatok) gyűjtésére csak a Felsőbíróság vezető főbírójának engedélyével kerülhet sorA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 1. pontja. Az illetékes bíróság az a felsőbíróság, amely joghatósággal rendelkezik a megfigyelés alatt álló egyik vagy mindkét fél lakóhelye vagy székhelye szerint.. A hírszerző ügynökségnek a kérelmet írásban kell benyújtania egy ügyészhez vagy egy főügyészi hivatalhozA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése.. A kérelemben meg kell jelölnie a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik)A CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (4) bekezdése.. Az ügyész/főügyészi hivatal pedig engedélyt kér a Felsőbíróság egyik vezető bírójátólA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (4) bekezdése. Az ügyésznek a bírósághoz intézett kérelmében meg kell jelölnie a gyanú fő okait, és – amennyiben egyidejűleg több engedélyt kér – annak indokolását (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 4. cikkét).. A főbíró csak akkor adhat írásbeli engedélyt, ha a kérelmet indokoltnak ítéli, és elutasítja a kérelmet, ha azt megalapozatlannak tartjaA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése és 6. cikkének (9) bekezdése.. Az engedély meghatározza a gyűjtés típusát, célját, célpontját, hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy hol és hogyan valósulhat megA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (6) bekezdése..Különös szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvés kivizsgálására irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a fent említett eljárások lefolytatásátA CPPA 8. cikke.. E feltételek teljesülése esetén a hírszerző ügynökségek előzetes bírósági jóváhagyás nélkül is foganatosíthatnak megfigyelési intézkedéseketA CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. A hírszerző ügynökségnek azonban közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtását követően kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha az engedélyt az intézkedések meghozatalától számított 36 órán belül nem adják meg, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzet esetén történő információgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hírszerző ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése. A bűnüldözéssel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedésekről lásd a fenti 2.2.2.2. szakaszt..Azokban az esetekben, amikor a megfigyelés rövid időn belül zajlik le, ami kizárja a bírósági engedély beszerzését, az illetékes főügyészség vezetőjének a szükséghelyzeti intézkedésről szóló, a hírszerző ügynökség által készített értesítést kell küldenie az illetékes bíróság vezetőjének, amely a szükséghelyzeti intézkedések nyilvántartását vezetiA CPPA 8. cikkének (5) és (7) bekezdése. Ebben az értesítésben fel kell tüntetni a célkitűzést, a célszemélyt, az alkalmazási kört, az időtartamot, a végrehajtás helyét és a megfigyelés módját, valamint annak okait, hogy miért nem nyújtanak be engedélykérelmet az intézkedés meghozatala előtt (a CPPA 8. cikkének (6) bekezdése).. Ez lehetővé teszi a bíróság számára az adatgyűjtés jogszerűségének vizsgálatát.3.2.1.1.3.A kizárólag nem koreai állampolgárt érintő hírközlési adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra vonatkozó információk gyűjtéséhez a hírszerző ügynökségeknek be kell szerezniük a köztársasági elnök előzetes írásbeli jóváhagyásátA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ilyen hírközlési adatokat csak akkor lehet nemzetbiztonsági célból gyűjteni, ha azok valamilyen meghatározott kategóriába tartoznak, azaz ha a kommunikáció a Koreai Köztársasággal szemben ellenséges országok kormánytisztviselői vagy más magánszemélyei, külföldi ügynökségek, koreaiellenesEz olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek veszélyeztetik a nemzet létét és biztonságát, a demokratikus rendet vagy a nép fennmaradását és szabadságát.. tevékenységekben való részvétellel gyanúsított csoportok vagy állampolgárok között, vagy a Koreai-félszigeten belüli, a Koreai Köztársaság fennhatóságán ténylegesen kívül eső csoportok tagjai és azok külföldi országokban székhellyel rendelkező ernyőszervezetei között történikTovábbá, ha az egyik fél a CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy, a másik pedig ismeretlen vagy nem határozható meg, a 7. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt eljárást kell alkalmazni.. Ezzel szemben, ha a közlésben részt vevő egyik fél koreai állampolgár, a másik fél pedig nem koreai állampolgár, a 3.2.1.1.2. szakaszban leírt eljárásnak megfelelően a gyűjtéshez bírósági jóváhagyás szükséges.A hírszerző ügynökség vezetőjének a tervezett intézkedésekre vonatkozóan tervet kell benyújtania a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójánakA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját a Nemzetgyűlés megerősítését követően a köztársasági elnök nevezi ki (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 7. cikke).. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója ellenőrzi, hogy a terv megfelelő-e, és ha igen, benyújtja azt jóváhagyásra a köztársasági elnöknekA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (2) bekezdése.. A tervben ugyanazokat az információkat kell feltüntetni, mint a koreai állampolgárokra vonatkozó információk gyűjtésére irányuló bírósági engedély iránti kérelemben (a fent leírtak szerint)A CPPA 8. cikkének (3) bekezdése, összefüggésben a 6. cikkének (4) bekezdésével.. Fel kell tüntetni különösen a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), a gyűjtés fő okait, az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik). Több engedély egyidejű kérelmezése esetén azok célja és indokolásaA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke..SzükséghelyzetbenVagyis azokban az esetekben, amikor az intézkedés a nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, nem áll rendelkezésre elegendő idő a köztársasági elnök jóváhagyásának megszerzésére, és a szükséghelyzeti intézkedések elfogadásának elmulasztása veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot (a CPPA 8. cikkének (8) bekezdése).. annak a miniszternek az előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyhez az adott hírszerző ügynökség tartozik. Ebben az esetben azonban a hírszerző ügynökségnek közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések meghozatalát követően kérnie kell a köztársasági elnök jóváhagyását. Ha egy hírszerző ügynökség a kérelem benyújtásától számított 36 órán belül nem kapja meg a jóváhagyást, az információgyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (9) bekezdése.. Ilyen esetekben az összegyűjtött információkat mindig megsemmisítik.3.2.1.1.4.Általános korlátozások és biztosítékokHa a hírszerző ügynökségek magánszervezetek együttműködését kérik, biztosítaniuk kell számukra a bírósági/elnöki engedélyt vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat fedőlapjának másolatát, amelyet a kötelezett szervezetnek az iratai között meg kell őriznieA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Azok a szervezetek, amelyeket ara kérnek fel a CPPA alapján, hogy adjanak át információkat a hírszerző ügynökségeknek, megtagadhatják ezt, ha az engedély vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat helytelen azonosítóra (pl. az azonosított személytől eltérő személy telefonszámára) hivatkozik. Ezenkívül a kommunikációhoz használt jelszavak egyetlen esetben sem hozhatók nyilvánosságraA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A hírszerző ügynökségek postahivatalra vagy távközlési szolgáltatóra bízhatják a kommunikáció korlátozására irányuló intézkedések végrehajtását vagy a hírközlési metaadatok gyűjtését (a távközlési törvény meghatározása szerint)A CPPA végrehajtási rendeletének 13. cikke.. Mind az érintett hírszerző ügynökségnek, mind az együttműködésre felkért szolgáltatónak három évig nyilvántartást kell vezetnie az intézkedések kérelmezésének céljáról, a végrehajtás vagy az együttműködés időpontjáról, valamint az intézkedések tárgyáról (pl. levél, telefon, e-mail)A CPPA 9. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdése. Ez az időszak nem vonatkozik a hírközlési metaadatokra (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikkét).. A hírközlési metaadatokat szolgáltató távközlési szolgáltatóknak hét évig meg kell őrizniük az adatgyűjtés gyakoriságára vonatkozó információkat, és évente kétszer jelentést kell erről küldeniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternekA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikke..A hírszerző ügynökségeknek jelentést kell tenniük a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának az általuk összegyűjtött információkról és a megfigyelési tevékenység eredményérőlA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdése.. A hírközlési metaadatok gyűjtését illetően nyilvántartást kell vezetni arról, hogy ilyen adatokat kértek, valamint magáról az írásbeli kérelemről és az azt benyújtó intézményről isA CPPA 13. cikkének (5) bekezdése és 13-4. cikkének (3) bekezdése..Mind a kommunikáció tartalmának, mind a hírközlési metaadatoknak a gyűjtése legfeljebb négy hónapig tarthat, és ha a kitűzött cél időközben teljesül, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése.. Ha az engedély feltételei továbbra is fennállnak, a határidő a bíróság engedélyével vagy a köztársasági elnök jóváhagyásával legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. A megfigyelési intézkedések meghosszabbítására vonatkozó jóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a meghosszabbítás kérelmezésének indokait és mellékelve a kérelmet alátámasztó dokumentumokatA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 5. cikke..A gyűjtés jogalapjától függően az egyéneket általában értesítik hírközlési adataik gyűjtéséről. A hírszerző ügynökség vezetője – függetlenül attól, hogy tartalmi adatokat vagy metaadatokat gyűjtöttek-e, és az adatokat rendes eljárás keretében vagy veszélyhelyzetben gyűjtötték-e – a hírszerző ügynökség vezetőjének írásban értesítenie kell az érintett személyt a megfigyelési intézkedésről a megfigyelés lezárultának napjától számított 30 napon belülA CPPA 9-2. cikkének (3) bekezdése. A CPPA 13-4. cikkével összhangban ez vonatkozik mind a hírközlési tartalmi adatok, mind a hírközlési metaadatok gyűjtésére.. Az értesítésnek tartalmaznia kell (1) az adatok gyűjtésének tényét, (2) a végrehajtó ügynökség kilétét és (3) a végrehajtási időszakot. Ha azonban valószínű, hogy az értesítés veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, vagy emberek életét és fizikai biztonságát, az értesítés elhalaszthatóA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Az értesítést a halasztás okainak megszűnését követő 30 napon belül kell megtenniA CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdése és 9-2. cikkének (6) bekezdése..Ez az értesítési kötelezettség azonban csak akkor alkalmazandó az adatgyűjtésre, ha legalább az egyik fél koreai állampolgár. Következésképpen a nem koreai állampolgárokat csak akkor értesítik, amikor a koreai állampolgárokkal folytatott kommunikációjuk adatait gyűjtik. Ezért nincs értesítési kötelezettség abban az esetben, ha kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra kerül sor.A CPPA alapján végzett megfigyeléssel szerzett hírközlési tartalmi és metaadatok csak (1) bizonyos bűncselekmények kivizsgálásához, büntetőeljárás alá vonásához vagy megelőzéséhez, (2) fegyelmi eljáráshoz, (3) bírósági eljáráshoz használhatók fel, amennyiben a kommunikációban érintett fél kártérítési keresetben hivatkozik rájuk, vagy (4) más jogszabályok alapjánA CPPA 5. cikkének (1)–(2) bekezdése, 12. cikke és 13-5. cikke..3.2.1.2.A kommunikációs információk rendőrség/ügyészek által nemzetbiztonsági célokból végzett gyűjtéseA rendőrség/ügyész a 3.2.1.1. szakaszban leírt feltételekkel megegyező feltételekkel gyűjthet nemzetbiztonsági célokból kommunikációs információkat (beleértve a hírközlési tartalmi és metaadatokat). SzükséghelyzetEz akkor áll fenn, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes jóváhagyási eljárás lefolytatását (a CPPA 8. cikkének (1) bekezdése).. esetén azt a korábban már leírt eljárást kell alkalmazni, amely a kommunikáció tartalmának szükséghelyzetben, bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozik (azaz a CPPA 8. cikkét).3.2.2.Terroristagyanús személyekre vonatkozó információk gyűjtése3.2.2.1.JogalapA terrorizmus elleni törvény felhatalmazza a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját arra, hogy információkat gyűjtsön a terroristagyanús személyekrőlA terrorizmus elleni törvény 9. cikke.. Terroristagyanús személy: terrorista csoport tagjaTerrorista csoport: az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoport (a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (2) bekezdése)., olyan személy, aki terrorista csoportot népszerűsített (egy terrorista csoport eszméinek vagy taktikájának népszerűsítése és terjesztése révén), pénzeszközöket gyűjtött vagy juttatott terrorizmus céljáraA terrorizmus fogalmát a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (1) bekezdése olyan magatartásként határozza meg, amelynek célja az állam, a helyi önkormányzat vagy egy külföldi kormányzat (ideértve a helyi önkormányzatokat és a nemzetközi szervezeteket is) feladatköre gyakorlásának megakadályozása, vagy olyan cselekményre kényszerítése, amelynek elvégzésére nem köteles, vagy a lakosság fenyegetése. Ez a következőket foglalja magában: a) egy személy megölése vagy életének veszélyeztetése testi sérülés okozásával, vagy az érintett személy elfogása, elzárása, elrablása vagy túszul ejtése; b) légi járművekkel kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. légi jármű becsapódásának előidézése, a jármű eltérítése vagy megrongálása repülés közben); c) hajóval kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet elfoglalása, az üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet megsemmisítése vagy olyan mértékű megrongálása, amely veszélyezteti annak biztonságát, beleértve a hajóra vagy tengeri szerkezetre berakodott rakomány károsodását); d) biokémiai, robbanó- vagy gyújtófegyver vagy -eszköz elhelyezése, robbantása vagy bármilyen más módon történő használata bizonyos típusú járműveken vagy létesítményekben (pl. vonat, villamos, gépjármű, közpark és állomás, villamosenergia-, gáz- és távközlési létesítmények stb.) halál, súlyos sérülés vagy súlyos anyagi kár okozása céljából, vagy ilyen hatás kiváltása; e) nukleáris anyagokkal, radioaktív anyagokkal vagy nukleáris létesítményekkel kapcsolatos bizonyos típusú magatartások (pl. emberi életben, testi épségben vagy vagyontárgyakban történő károkozás, vagy a közbiztonság más módon történő megzavarása atomreaktor megsemmisítése vagy radioaktív anyagok jogellenes manipulálása révén stb.)., vagy részt vett terrorcselekmények előkészítésében, ezekre irányuló összeesküvésben, terrorcselekmények propagálásában vagy ezekre való felbujtásban, vagy olyan személy, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen tevékenységeket végzettA terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (3) bekezdése.. Általános szabályként a terrorizmus elleni törvényt végrehajtó bármely köztisztviselőnek tiszteletben kell tartania a koreai alkotmányban rögzített alapvető jogokatA terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (3) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény önmagában nem határoz meg konkrét hatásköröket, korlátozásokat és biztosítékokat a terroristagyanús személyekre vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozóan, hanem az egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokra hivatkozik. Először is, a terrorizmus elleni törvény alapján a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója adatokat gyűjthet (1) a Koreai Köztársaságba való belépésről és az onnan való távozásról, (2) a pénzügyi tranzakciókról és 3) a kommunikációról. A gyűjtött adatok típusától függően a vonatkozó eljárási követelményeket a bevándorlásról szóló törvény, a vámtörvény, a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény, illetve a hírközlési adatok védelméről szóló törvény tartalmazzaA terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (1) bekezdése.. A Koreába való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a bevándorlási törvényben és a vámtörvényben meghatározott eljárásokra hivatkozik. Ezek a jogi aktusok azonban jelenleg nem rendelkeznek ilyen hatáskörről. A hírközlési információk és a pénzügyi tranzakciós információk gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a CPPA-ban és az pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvényben szereplő korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozik (a CPPA-ban foglalt korlátozásokat és biztosítékokat lentebb részletezzük, míg a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény a 2.1. szakaszban kifejtettek szerint nem releváns a megfelelőségi határozat értékelése szempontjából).Emellett a terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója személyes adatokat vagy helymeghatározó adatokat kérhet terroristagyanús személyekről a személyesadat- kezelőtőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 2. cikkében meghatározottak szerint olyan közintézmény, jogi személy, szervezet, magánszemély stb., amely vagy aki személyesadat-állományok üzleti célú felhasználása céljából közvetlenül vagy közvetve személyes adatokat kezel.. vagy a helymeghatározó adatok szolgáltatójátólA helymeghatározó adatok védelméről, felhasználásáról stb. szóló törvény (a továbbiakban: a helymeghatározó adatokról szóló törvény) 5. cikkében meghatározottak szerint, azaz bárki, aki engedélyt kapott a Koreai Hírközlési Bizottságtól, hogy helymeghatározással kapcsolatos tevékenységet folytasson.. Ez csupán önkéntes adatközlést jelent, tehát a személyesadat-kezelők és a helymeghatározó adatok szolgáltatói nem kötelesek teljesíteni a kérést, és ha az adatközlés mellett döntenek, arra csak a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel és a helymeghatározó adatokról szóló törvénnyel összhangban kerülhet sor (lásd az alábbi 3.2.2.2. szakaszt).3.2.2.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározó adatokról szóló törvény szerinti önkéntes adatközlésre vonatkozó korlátozások és biztosítékokA terrorizmus elleni törvény szerinti önkéntes együttműködésre irányuló kérelmeknek a terroristagyanús személyekre vonatkozó információkra kell korlátozódniuk (lásd a fenti 3.2.2.1. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálat ilyen kéréseinek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény úgy rendelkezik továbbá, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a hivatali hatáskörével visszaélve nem kényszeríthet egyetlen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt sem olyan cselekményre, amelyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhatja egyetlen személy jogainak gyakorlását semA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 11. cikkének (1) bekezdése.. E tilalom megszegése büntetőjogi szankciókkal sújthatóA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 19. cikke..A személyesadat-kezelők és helymeghatározási adatok szolgáltatói nem kötelesek eleget tenni a Nemzeti Hírszerző Szolgálat által a terrorizmus elleni törvény alapján benyújtott kérelmeknek. Önkéntes alapon eleget tehetnek a kérelmeknek, de ebben az esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározási adatokról szóló törvény előírásainak.. A személyes adatok védelméről szóló törvénynek való megfelelést illetően az adatkezelőnek különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..3.2.2.3.Korlátozások és biztosítékok a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretébenA terrorizmus elleni törvény alapján a hírszerző ügynökségek csak akkor gyűjthetnek hírközlési adatokat (ideértve a tartalmi és a metaadatokat), ha ez a terrorizmus elleni küzdelemhez, azaz a terrorizmus megelőzéséhez és az ellene hozott intézkedésekhez szükséges. A hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek a 3.2.1. szakaszban ismertetett eljárásai a hírközlési adatok terrorizmus elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére vonatkoznak.3.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény alapján a távközlési szolgáltatók eleget tehetnek a hírszerző ügynökségek azon kérésének, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés megelőzése céljából történő adatgyűjtés érdekében adjanak át hírközlési adatokatA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. Az ilyen kéréseknek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). Emellett ugyanazok a korlátozások és biztosítékok alkalmazandók, mint a bűnüldözési célú önkéntes adatközlések esetében (lásd a 2.2.3. szakaszt)A kérelmet írásban kell benyújtani, és meg kell jelölni a kérelem indokait, valamint az érintett felhasználóhoz és a kért adatok köréhez való kapcsolódást, továbbá a távközlési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a közölt adatokról, és évente kétszer jelentést kell tennie a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek teljesíteni a kérelmeket, ha azonban úgy döntenek, hogy önkéntes alapon közlik az adatokat, ezt a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően kell tenniük. E tekintetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak a távközlési szolgáltatókra – többek között az érintett értesítését illetően –, mint amikor a bűnüldöző hatóságoktól kapnak megkeresést, amit a 2.2.3. szakasz fejt ki részletesebben.3.3.FelügyeletA koreai hírszerző ügynökségek tevékenységét különböző szervek felügyelik. A Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság felügyeletét a Nemzeti Védelmi Minisztérium végzi a belső ellenőrzés végrehajtásáról szóló minisztériumi irányelv értelmében. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyűlés és más független szervek felügyelete alatt áll, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.3.3.1.Az emberi jogok védelméért felelős biztosAmikor a hírszerző ügynökségek terroristagyanús személyekre vonatkozó információkat gyűjtenek, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény előírja a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság és az emberi jogok védelméért felelős biztos (a továbbiakban: emberi jogi biztos) általi felügyeletetA terrorizmus elleni törvény 7. cikke..A terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság többek között kidolgozza a terrorizmusellenes tevékenységekre vonatkozó politikákat, és felügyeli a terrorizmusellenes intézkedések végrehajtását, valamint a különböző illetékes hatóságok által a terrorizmus elleni küzdelem területén végzett tevékenységeketA terrorizmus elleni törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A Bizottság elnöke a miniszterelnök, és több miniszterből és kormányzati szervek vezetőiből áll, beleértve a külügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a védelmi minisztert, a belügy- és biztonsági minisztert, a Nemzeti Hírszerző Hivatal igazgatóját, a Nemzeti Rendőrség főigazgatóját és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának elnökétA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 3. cikkének (1) bekezdése.. A terrorizmus elleni küzdelem céljából folytatott nyomozások és a terroristagyanús személyeknek a terrorizmusellenes tevékenységekkel kapcsolatos információk vagy anyagok gyűjtése céljából történő nyomon követése esetén a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének (azaz a miniszterelnöknek)A terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (4) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény továbbá létrehozza az emberi jogi biztos intézményét annak érdekében, hogy megvédje az egyének alapvető jogait a terrorizmusellenes tevékenységek által okozott jogsértésekkel szembenA terrorizmus elleni törvény 7. cikke.. Az emberi jogi biztost a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnöke nevezi ki olyan személyek közül, akik megfelelnek a terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendeletében felsorolt kritériumoknak (azaz legalább tíz év ügyvédi munkatapasztalattal, vagy emberi jogi szaktudással rendelkeznek, és legalább tíz évig (legalább) egyetemi oktatóként tevékenykedtek, vagy állami szerveknél vagy helyi önkormányzatoknál magasabb rangú köztisztviselők voltak, vagy legalább tíz éves munkatapasztalatot szereztek az emberi jogok terén, pl. nem kormányzati szervezetnél)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (1) bekezdése.. Az emberi jogi biztos kinevezése két évre szól (és meghosszabbítható), és csak meghatározott, korlátozott és alapos indok miatt menthető fel hivatalából, például ha a feladatai ellátásával kapcsolatos büntetőügyben vádat emelnek ellene, bizalmas információt nyilvánosságra hoz, vagy tartós mentális vagy fizikai alkalmatlanság miattA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése..Ami a hatásköröket illeti, az emberi jogi biztos ajánlásokat adhat ki arra vonatkozóan, hogy a terrorizmusellenes tevékenységekben részt vevő szervek hogyan tudják jobban védeni az emberi jogokat, és a petíciókat fogadhat a polgárok részéről (lásd a 3.4.3. szakaszt)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése.. Amennyiben észszerűen megállapítható, hogy a hivatalos feladatok ellátása során emberi jogi jogsértés történt, az emberi jogi biztos javasolhatja a felelős szerv vezetőjének a jogsértés orvoslásátA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (1) bekezdése. Az emberi jog biztos függetlenül dönt az ajánlások elfogadásáról, de ezekről az ajánlásokról jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének.. Az illetékes szervnek értesítenie kell az emberi jogi biztost az ajánlás végrehajtása érdekében tett lépésekrőlA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (2) bekezdése.. Ha valamely szerv nem hajtja végre az emberi jogi biztos ajánlását, az ügy a Terrorizmusellenes Bizottság – és ezáltal annak elnöke, vagyis a miniszterelnök – elé kerül. Eddig nem fordult elő olyan eset, hogy az emberi jogi biztos ajánlásait ne hajtották volna végre.3.3.2.A NemzetgyűlésA 2.3.2. szakaszban leírtak szerint a Nemzetgyűlés vizsgálatot indíthat a hatóságokkal szemben, és ezzel összefüggésben kérheti a dokumentumok közzétételét, és tanúkat idézhet be. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat hatáskörébe tartozó ügyekben ezt a parlamenti felügyeletet a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága látja elA Nemzetgyűlésről szóló törvény 36. cikke és 37. cikke (1) bekezdésének 16. pontja.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója, aki felügyeli a szolgálat feladatainak ellátását, jelentést tesz a hírszerzési bizottságnak (és a köztársasági elnöknek is)A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 18. cikke.. Maga a hírszerzési bizottság is kérhet jelentést egy konkrét ügyben, amelyre a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának haladéktalanul reagálnia kellA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 15. cikkének (2) bekezdése.. Az igazgató csak olyan katonai, diplomáciai vagy észak-koreai kérdésekkel kapcsolatos államtitokra vonatkozóan tagadhatja meg a válaszadást vagy vallomástételt a hírszerzési bizottság előtt, amelynek nyilvánosságra kerülése súlyosan veszélyeztetheti a nemzet sorsátA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 17. cikkének (2) bekezdése. Az államtitkok a fogalommeghatározás szerint államtitoknak minősülő tények, áruk vagy ismeretek, amelyekhez korlátozott számú személy férhet hozzá, és amelyek a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetésének elkerülése érdekében nem fedhetők fel más ország vagy szervezet előtt, lásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (4) bekezdését.. Ebben az esetben a hírszerzési bizottság magyarázatot kérhet a miniszterelnöktől. Ha a miniszterelnök ad magyarázatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, a válaszadás vagy a vallomástétel a továbbiakban nem tagadható meg.Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységre derít fényt, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a Nemzetgyűlésnek. A parlamenti felügyeletre vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak a kommunikációt korlátozó intézkedéseknek (azaz a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésének) a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretében történő alkalmazásáraA CPPA 15. cikke.. Ez utóbbival kapcsolatban a Nemzetgyűlés bármely konkrét kommunikációt korlátozó intézkedésről jelentést kérhet a hírszerző ügynökségek vezetőitől. Ezen túlmenően helyszíni ellenőrzéseket végezhet a lehallgató berendezéseken. Végezetül a nemzetbiztonsági célokból tartalmi adatokat gyűjtő hírszerző ügynökségeknek és az ilyen adatokat közlő üzemeltetőknek a Nemzetgyűlés kérésére jelentést kell tenniük ezen adatok közléséről.3.3.3.A SzámvevőszékA Számvevőszék ugyanazokat a felügyeleti feladatokat látja el a hírszerző ügynökségek tekintetében, mint a bűnüldözés területén (lásd a 2.3.2. szakaszt)Hasonlóan a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága részére történő válaszadáshoz, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója csak olyan ügyekben tagadhatja meg a Számvevőszéknek való válaszadást, amelyek államtitoknak minősülnek, és a nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a nemzetbiztonságot (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (1) bekezdése)..3.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA nemzetbiztonsági célokból történő adatkezelés esetében – beleértve az adatgyűjtési szakaszt is – a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnak is van felügyeleti hatásköre. Amint azt az 1.2. szakasz részletesebben kifejti, ez magában foglalja a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkében és 58. cikkének (4) bekezdésében meghatározott általános elveket és kötelezettségeket, valamint az említett törvény 4. cikke által garantált egyéni jogok gyakorlását. Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó konkrét jogszabályokban – például a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben, a terrorizmus elleni törvényben és a távközlési törvényben – foglalt szabályok esetleges megsértésére is. Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, e törvények bármilyen megsértése az említett törvény megsértésének minősül. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ezért hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgáljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. az adatokhoz nemzetbiztonsági célokból történő hozzáférésre vonatkozó jogszabályok és a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok megsértését, tanácsot adjon a megfelelőbb intézkedésekre vonatkozóan, korrekciós intézkedéseket írjon elő, fegyelmi intézkedéseket javasoljon, és az esetleges bűncselekményeket az illetékes nyomozó hatóságok elé utaljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése..3.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság általi felügyelet ugyanúgy kiterjed a hírszerző ügynökségekre, mint a többi kormányzati hatóságra (lásd a 2.3.2. szakaszt).3.4.Egyéni jogorvoslat3.4.1.Jogorvoslat az emberi jogi biztosnálAmi a személyes adatoknak a terrorizmusellenes tevékenységekkel összefüggésben történő gyűjtését illeti, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság keretében létrehozott emberi jogi biztosi intézmény külön jogorvoslati lehetőséget biztosít. Az emberi jogi biztos kezeli az emberi jogoknak a terrorizmusellenes tevékenységek következményeként történő megsértésével kapcsolatos polgári petíciókatA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Korrekciós intézkedéseket javasolhat, és az érintett szervnek be kell számolnia a biztosnak az ajánlás végrehajtása érdekében tett valamennyi intézkedésről. Az emberi jogi biztoshoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírások. Következésképpen az emberi jogi biztos akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet.3.4.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokAz egyének gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a nemzetbiztonsági célból kezelt személyes adatok tekintetébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdése és 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése.. Az e jogok gyakorlására irányuló kérelmeket közvetlenül a hírszerző ügynökséghez lehet benyújtani, vagy közvetve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül. A hírszerző ügynökség azonban késleltetheti, korlátozhatja vagy megtagadhatja az érintett jogának gyakorlását, abban a mértékben és addig az ideig, amíg fontos közérdek fűződik ahhoz (például olyan mértékben és addig az ideig, amíg az érintett joggyakorlása folyamatban lévő bűnügyi nyomozást veszélyeztetne vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene), vagy ha a jog gyakorlása harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné. Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy korlátozott mértékben teljesítik, az érintettet haladéktalanul értesíteni kell ennek okairól.Ezen túlmenően a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdésével (az egyéni panaszok megfelelő kezelésének biztosítására vonatkozó követelmény) és 4. cikkének (5) bekezdésével (a személyes adatok kezeléséből eredő károk gyors és tisztességes eljárás keretében történő megfelelő megtérítéséhez való jog) összhangban a magánszemélyek jogosultak jogorvoslatra. Ez magában foglalja azt a jogot, hogy a feltételezett jogsértést bejelentsék az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálatnak, és panaszt nyújtsanak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnakA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke és 63. cikkének (2) bekezdése.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok – például a nemzetbiztonsági törvény – előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. A 2021-1. sz. értesítésben kifejtettek szerint az uniós magánszemélyek a nemzeti adatvédelmi hatóságukon keresztül nyújthatnak be panaszt a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ugyanazon csatornán (nemzeti adatvédelmi hatóság vagy az Európai Adatvédelmi Testület) keresztül értesíti a magánszemélyt a vizsgálat lezárását követően (és adott esetben tájékoztatást ad az előírt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan is). A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság határozatai vagy tétlensége a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében további jogorvoslattal megtámadható a koreai bíróságokon.3.4.3.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előtti egyéni jogorvoslat lehetősége ugyanúgy alkalmazandó a hírszerző ügynökségek, mint a többi kormányzati hatóság esetében (lásd a 2.4.2. szakaszt).3.4.4.Bírósági jogorvoslatA bűnüldöző hatóságok tevékenységeihez hasonlóan a magánszemélyek különböző módokon kaphatnak bírósági jogorvoslatot a hírszerző ügynökségekkel szemben a fent említett korlátozások és biztosítékok megsértése miatt.Először is, a magánszemélyek kártérítésben részesülhetnek az állami kártérítésről szóló törvény alapján. Egy esetben például kártérítést ítéltek meg a Védelmi Támogatási Parancsnokság (a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság elődje) által végzett jogellenes megfigyelés miattA Legfelsőbb Bíróság 1998. július 24-i 96Da42789. sz. határozata..Másodszor, a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a közigazgatási szervek, köztük a hírszerző ügynökségek intézkedéseit és mulasztásaitA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 3. és 4. cikke..Végezetül, magánszemélyek alkotmányos panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz a hírszerző ügynökségek által hozott intézkedésekkel szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján.
Choi Young Ae
A Koreai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság elnöke
L0442022HU110120211217HU0001.00036919022A személyes adatoknak a koreai hatóságok által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtésére és felhasználására vonatkozó jogi keretA következő dokumentum áttekintést ad a személyes adatoknak a koreai közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtéséről és felhasználásáról (a továbbiakban: kormányzati hozzáférés), különösen annak jogalapjáról, alkalmazandó feltételeiről (korlátairól) és biztosítékairól, valamint a független felügyeletről és az egyéni jogorvoslati lehetőségekről.1.A KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGELVEK1.1.Alkotmányos keretA Koreai Köztársaság alkotmánya általánosságban rögzíti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (17. cikk), és különösen a levéltitokhoz való jogot (18. cikk). Az állam kötelessége biztosítani ezeket az alapvető jogokatA Koreai Köztársaság 1948. július 17-én kihirdetett alkotmányának (a továbbiakban: Alkotmány) 10. cikke.. Az Alkotmány továbbá kimondja, hogy az állampolgárok jogait és szabadságait csak törvény útján, a nemzetbiztonság, illetve a közrend fenntartása érdekében lehet korlátozniAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. Még ha léteznek is ilyen korlátozások, azok nem érinthetik az adott szabadság vagy jog lényegétAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. A koreai bíróságok a magánéletbe való kormányzati beavatkozással kapcsolatos ügyekben alkalmazták ezeket a rendelkezéseket. Például a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a polgári személyek megfigyelése sérti a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, és hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak joguk van rendelkezni a személyes adataik felettKorea Legfelsőbb Bíróságának 1998. július 24-i 96DA42789. sz. határozata.. Egy másik esetben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog olyan alapvető jog, amely megvédi az állampolgárok magánéletét az állami beavatkozástól és megfigyeléstőlAz Alkotmánybíróság 2003. október 30-i 2002Hun-Ma51. sz. határozata. Hasonlóképpen, a 99Hun-Ma513 és 2004Hun-Ma190 (egységes szerkezetbe foglalt), 2005. május 26-i határozatában az Alkotmánybíróság tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzés joga az érintett joga ahhoz, hogy személyesen eldöntse, mikor és kinek adja át az adatait, illetve ki adhatja át és használhatja fel azokat, és milyen mértékben. Ez egy alapvető jog – bár az Alkotmányban nem szerepel –, amely védi a személyes döntéshozatali szabadságot az állami funkciók és az infokommunikációs technológia terjeszkedéséből eredő kockázatokkal szemben..A koreai alkotmány garantálja továbbá, hogy senkit nem lehet letartóztatni, fogva tartani, átvizsgálni, kikérdezni, illetve nem lehet tárgyakat lefoglalni, kivéve, ha erről törvény rendelkezikAz Alkotmány 12. cikke (1) bekezdésének első mondata.. Továbbá átvizsgálásra és lefoglalásra kizárólag bírói engedély alapján, az ügyész kérésére és jogszerű eljárás keretében kerülhet sorAz Alkotmány 16. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése.. Kivételes körülmények esetén, azaz ha a gyanúsítottat bűncselekmény elkövetése közben fogják el (flagrante delicto), vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy egy három év vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy megszökhet vagy bizonyítékot semmisíthet meg, a nyomozó hatóságok bírói felhatalmazás nélkül is házkutatást vagy lefoglalást végezhetnek, amely esetben utólagos bírói felhatalmazást kell kérniükAz Alkotmány 12. cikkének (3) bekezdése.. Ezeket az általános elveket a büntetőeljárással és a kommunikáció védelmével foglalkozó törvények részletesebben kifejtik (a részletes áttekintést lásd lentebb).Ami a külföldi állampolgárokat illeti, az Alkotmány előírja, hogy jogállásukat a nemzetközi jog és szerződések által előírtaknak megfelelően garantáljákAz Alkotmány 6. cikkének (2) bekezdése.. Több olyan nemzetközi megállapodás, amelynek Korea részes fele, garantálja a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, ilyen például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (17. cikk), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (22. cikk) és a gyermek jogairól szóló egyezmény (16. cikk). Emellett, míg az Alkotmány elvben az állampolgárok jogaira hivatkozik, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a külföldi állampolgárok is rendelkeznek alapvető jogokkalAz Alkotmánybíróság 1994. december 29-i 93Hun-MA120. sz. határozata. Lásd még például az Alkotmánybíróság 2018. május 31-i 2014Hun-Ma346. sz. határozatát, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megsértették a repülőtéren fogvatartott szudáni állampolgár azon alkotmányos jogát, hogy jogi tanácsadásban részesüljön. Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszerű munkahely megválasztásának szabadsága szorosan kapcsolódik a boldogság kereséséhez való joghoz, valamint az emberi méltósághoz és értékhez, és ezért nem csak az állampolgárokat illeti meg, hanem garantálható a Koreai Köztársaságban jogszerűen foglalkoztatott külföldiek számára is (a 2011. szeptember 29-i 2007Hun-Ma1083. sz. alkotmánybírósági határozat).. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy a méltóságnak és az egyén emberi lényként való értékének védelme, valamint a boldogság kereséséhez való jog minden ember, és nem csak a polgárok jogaiAz Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa494. sz. határozata.. A Bíróság azt is tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzéshez való jog alapvető jognak minősül, amely a méltósághoz való jogon, valamint a boldogság kereséséhez és a magánélethez való jogon alapulLásd például az Alkotmánybíróság 99HunMa513. sz. határozatát.. Bár az ítélkezési gyakorlat eddig nem foglalkozott kifejezetten a nem koreai állampolgárok magánélet tiszteletben tartásához való jogával, a tudósok körében széles körben elfogadott, hogy az Alkotmány 12–22. cikke (amely magában foglalja a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes szabadsághoz való jogot) emberi lények jogait határozza meg.Végezetül az Alkotmány rendelkezik arról a jogról is, hogy a hatóságoktól méltányos kártérítést lehet kérniAz Alkotmány 29. cikkének (1) bekezdése.. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait a kormányzati hatalom gyakorlása sérti (kivéve a bíróságok határozatait), alkotmányos panaszt nyújthat be az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése..1.2.Általános adatvédelmi szabályokA Koreai Köztársaság általános adatvédelmi törvénye, a személyes adatok védelméről szóló törvény mind a magán-, mind a közszférára alkalmazandó. Ami a hatóságokat illeti, a személyes adatok védelméről szóló törvény kifejezetten említi azt a kötelezettséget, hogy szakpolitikákat kell kidolgozniuk a személyes adatokkal való visszaélés és ezen adatok nem megfelelő felhasználása, a leplezetlen megfigyelés és nyomon követés megelőzése, valamint az emberek méltóságának és magánéletük védelmének előmozdítása érdekébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése..A személyes adatok bűnüldözési célú feldolgozására a személyes adatok védelméről szóló törvény összes követelménye vonatkozik. Ez azt jelenti például, hogy a bűnüldöző hatóságoknak eleget kell tenniük a jogszerű adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeknek, azaz a személyes adatok gyűjtéséhez, felhasználásához vagy átadásához a személyes adatok védelméről szóló törvényben (15–18. cikk) felsorolt jogalapok valamelyikére kell támaszkodniuk, valamint meg kell felelniük olyan elveknek, mint a célhoz kötöttség (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése), az arányosság/adattakarékosság (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (6) bekezdése), a korlátozott adatmegőrzés (a személyes adatok védelméről szóló törvény 21. cikke), az adatbiztonság, beleértve az adatvédelmi incidensek bejelentését (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (4) bekezdése, 29. és 34. cikke), valamint az átláthatóság elve (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint 20., 30. és 32. cikke). Különleges biztosítékok vonatkoznak az érzékeny információkra (a személyes adatok védelméről szóló törvény 23. cikke). Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdésével és 4. cikkével, valamint 35–39-2. cikkével összhangban az egyének a bűnüldöző hatóságokkal szemben gyakorolhatják a betekintési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat.A személyes adatok védelméről szóló törvény tehát teljes mértékben alkalmazandó a személyes adatok bűnüldözési célú kezelésére, de kivételt tartalmaz arra az esetre, ha a személyes adatok nemzetbiztonsági célból kerülnek feldolgozásra. A személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény 15–50. pontja nem alkalmazandó a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk elemzése céljából gyűjtött vagy kért személyes adatokraA személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ezzel ellentétben a törvény I. fejezete (Általános rendelkezések), II. fejezete (A személyes adatok védelmére vonatkozó szakpolitika stb. létrehozása), VIII. fejezete (Adatvédelmi incidensek kapcsán benyújtott kollektív keresetek), IX. fejezete (Kiegészítő rendelkezések) és X. fejezete (Szankciók) az ilyen adatgyűjtésre is alkalmazandó. Ez magában foglalja a 3. cikkben (A személyes adatok védelmének elvei) meghatározott általános adatvédelmi elveket és a személyes adatok védelméről szóló törvény 4. cikkében (Az érintettek jogai) biztosított egyéni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a fő elveket és jogokat ezen a területen is garantálják. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ezeket az adatokat a tervezett cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és minimális ideig szabad kezelni; továbbá előírja, hogy a személyesadat-kezelőnek meg kell hoznia a biztonságos adatgazdálkodás és a megfelelő adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket, például technikai, irányítási és fizikai biztosítékokról kell gondoskodnia, valamint intézkedéseket kell hoznia az egyéni panaszok megfelelő kezelésére.A személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló 2021-1. sz. értesítésben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tovább pontosította, hogy e részleges mentesség fényében a személyes adatok védelméről szóló törvény hogyan alkalmazandó a személyes adatok nemzetbiztonsági célú kezeléséreA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 6. pont.. Ez magában foglalja különösen az egyének jogait (betekintés, helyesbítés, felfüggesztés és törlés), valamint azok lehetséges korlátozásainak indokait és korlátait. Az értesítés szerint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt alapvető elveknek, jogoknak és kötelezettségeknek a személyes adatok nemzetbiztonsági célú feldolgozására való alkalmazása tükrözi az Alkotmányban foglalt, az egyén saját személyes adatai feletti ellenőrzéshez való jogának védelmére vonatkozó garanciákat. E jog bármilyen – például a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges – korlátozása esetén egyensúlyt kell teremteni egyfelől az egyén jogai és érdekei, másfelől a releváns közérdek között, és ez a korlátozás nem érintheti e jog lényegét (az Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése).2.KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS BŰNÜLDÖZÉSI CÉLBÓL2.1.A bűnüldözés területén illetékes hatóságokA büntetőeljárási törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény és a távközlési törvény alapján a rendőrség, az ügyészek és a bíróságok bűnüldözési célokból gyűjthetnek személyes adatokat. Amennyiben a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény felruházza ezzel a hatáskörrel a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, annak is meg kell felelnie a fentebb említett törvényeknekLásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény (12948. sz. törvény) 3. cikkét, amely bizonyos bűncselekményekkel – mint például felkelés, lázadás és nemzetbiztonsághoz kapcsolódó bűncselekmények (pl. kémkedés) – kapcsolatos bűnügyi nyomozásra hivatkozik. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárási törvény átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó eljárásai lennének alkalmazandók, míg a hírközlési adatok védelméről szóló törvény szabályozná a hírközlési adatok gyűjtését (lásd a hírközlési adatokhoz nemzetbiztonsági célból való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekről szóló 3. részt).. Végezetül a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény jogalapot biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy információkat közöljenek a koreai pénzügyi információs egységgel (a továbbiakban: KOFIU) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából. Ez a szakosodott ügynökség ezeket az információkat a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsáthatja. Ezek a közzétételi kötelezettségek azonban csak azokra az adatkezelőkre vonatkoznak, akik a hitelekre vonatkozó információkról szóló törvény alapján személyes hitelinformációkat dolgoznak fel, és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának felügyelete alá tartoznak. Mivel a személyes hitelinformációk ilyen adatkezelők általi kezelése nem tartozik a megfelelőségi határozat hatálya alá, ez a dokumentum nem ismerteti részletesen a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény alapján alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.Jogalapok és korlátozásokA büntetőeljárási törvény (lásd a 2.2.1. szakaszt), a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (lásd a 2.2.2. szakaszt) és a távközlési törvény (lásd a 2.2.3. szakaszt) jogalapot biztosít a személyes adatok bűnüldözési célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.1.Átvizsgálás és lefoglalás2.2.1.1.JogalapAz ügyészek és igazságügyi rendészet tisztviselői csak akkor vizsgálhatnak meg, illetve foglalhatnak le tárgyakat, vagy vizsgálhatnak át személyeket (1), ha az adott személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják (bűncselekmény gyanúsítottja), (2) ha az a nyomozáshoz szükséges és (3) az átvizsgálandó személyek és tárgyak, valamint a lefoglalt tárgyak az üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Hasonlóképpen a bíróságok is abban az esetben végezhetnek átvizsgálást és foglalhatnak le tárgyakat bizonyítékként való felhasználás vagy elkobzás céljából, ha e tárgyak vagy személyek egy adott üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (1) bekezdése, valamint 107. és 109. cikke..2.2.1.2.Korlátozások és biztosítékokÁltalános kötelezettségként az ügyészeknek és az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a bűncselekmény gyanúsítottja és bármely más érintett személy emberi jogaitA büntetőeljárási törvény 198. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a vizsgálat céljának elérése érdekében csak akkor lehet kötelező intézkedéseket hozni, ha azt a büntetőeljárási törvény kifejezetten előírja, és csak a minimálisan szükséges mértékbenA büntetőeljárási törvény 199. cikkének (1) bekezdése..Rendőrök vagy ügyészek bűnügyi nyomozás keretében kizárólag bírói engedély alapján végezhetnek átvizsgálást, szemlét, illetve foglalhatnak le tárgyakatA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. A bírói engedélyt kérő hatóságnak olyan bizonyítékokat kell benyújtania, amelyek igazolják, hogy az egyén bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, az átvizsgálás, szemle vagy lefoglalás szükséges, és hogy a lefoglalandó tárgy létezikA büntetőeljárásról szóló rendelet 108. cikkének (1) bekezdése.. A bírói engedélyben fel kell tüntetni többek között a bűncselekmény gyanúsítottja és a bűncselekmény nevét; az átvizsgálandó helyet, személyt vagy tárgyakat, illetve a lefoglalandó tárgyakat; az engedély kibocsátásának dátumát; és az engedély hatályának időtartamátA büntetőeljárási törvény 114. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 219. cikkével.. Hasonlóképpen, ha folyamatban lévő bírósági eljárás keretében átvizsgálásra és lefoglalásra kerül sor, és ez nem nyílt bírósági ülés keretében történik, az átvizsgáláshoz, illetve lefoglaláshoz bírói engedély szükségesA büntetőeljárási törvény 113. cikke.. Az érintett személyt és védőjét előzetesen értesítik az átvizsgálásról vagy lefoglalásról, és jelen lehet ezek végrehajtásakorA büntetőeljárási törvény 121. és 122. cikke..Az átvizsgálások vagy lefoglalások során, amennyiben az átvizsgálandó tárgy számítógépes lemez vagy más adathordozó, elvileg csak magát az adatot lehet lefoglalni (másolással vagy kinyomtatással), nem pedig a teljes adathordozótA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Magát az adathordozót csak akkor lehet lefoglalni, ha az előírt adatok kinyomtatása vagy másolása lényegében lehetetlen, vagy ha az átvizsgálás célja más módon lényegében nem érhető elA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Az érintett személyt haladéktalanul értesíteni kell a lefoglalásrólA büntetőeljárási törvény 219. cikke, összefüggésben 106. cikkének (4) bekezdésével.. A büntetőeljárási törvény nem tartalmaz kivételt ezen értesítési kötelezettség alól.Bírói engedély nélküli átvizsgálásra, szemlére és lefoglalásra csak korlátozott számú, meghatározott helyzetben kerülhet sor. Először is abban az esetben, amikor a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a helyzet sürgős volta miatt nem lehetséges a bírói engedély beszerzéseA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Ezt követően azonban haladéktalanul be kell szerezni a bírói engedélytA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Másodszor, a bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételekor vagy fogva tartásakor is sor kerülhet bírói engedély nélküli átvizsgálásra és szemléreA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Végezetül az ügyész vagy a magas rangú igazságügyi rendészeti tisztviselő bírói engedély nélkül is lefoglalhat egy tárgyat, ha attól a bűncselekménnyel gyanúsított személy vagy harmadik személy megszabadult, vagy önként átadtaA büntetőeljárási törvény 218. cikke. A személyes adatok esetében ez csak akkor érvényes, amikor az érintett személy maga adja át a saját adatait, a személyes adatokat birtokló adatkezelő nem adhatja át azokat (ehhez a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében külön jogalapra lenne szükség). Az önként átadott tárgyak csak akkor fogadhatók el bizonyítékként a bírósági eljárásban, ha nem merül fel észszerű kétség a felfedés önkéntes jellegét illetően, amit az ügyésznek kell bizonyítania. Lásd a Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2013Do11233. sz. határozatát..A büntetőeljárási törvény megsértésével szerzett bizonyíték elfogadhatatlannak minősülA büntetőeljárási törvény 308-2. cikke.. Ezenfelül a Büntető Törvénykönyv előírja, hogy személyek vagy lakóhely, őrzött épület, szerkezet, gépjármű, hajó, repülőgép vagy szállodai szoba jogellenes átkutatása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőA Büntető Törvénykönyv 321. cikke.. Ez a rendelkezés tehát akkor is alkalmazandó, ha a jogellenes átvizsgálás során tárgyakat, például adattároló eszközöket foglalnak le.2.2.2.Hírközlési adatok gyűjtése2.2.2.1.JogalapA hírközlési információk gyűjtését külön törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: CPPA) szabályozza. A CPPA különösen tiltja a postai küldemények cenzúrázását, a távközlési kommunikáció lehallgatását, hírközlési metaadatok megadását, vagy a nem nyilvános beszélgetések rögzítését vagy lehallgatását, kivéve, ha az a büntetőeljárási törvény, a CPPA vagy a katonai bíróságokról szóló törvény alapján történikA CPPA 3. cikke. A katonai bíróságokról szóló törvény elvileg a katonai személyzetre vonatkozó információk gyűjtését szabályozza, és csak korlátozott számú esetben alkalmazható polgári személyekre (pl. ha a katonai személyzet és a polgári személyek együttesen követik el a bűncselekményt, vagy ha egy magánszemély a katonaság ellen bűncselekményt követ el, katonai bíróság előtt eljárás indítható, lásd a katonai bíróságokról szóló törvény 2. cikkét). Az átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó általános rendelkezések hasonlóak a büntetőeljárási törvényben foglaltakhoz, lásd például a katonai bíróságokról szóló törvény 146–149. és 153–156. cikkét. Postai küldemények például csak akkor gyűjthetők, ha ez nyomozáshoz szükséges, és valamely katonai bíróság erre engedélyt ad. Elektronikus kommunikáció esetén a CPPA korlátai és biztosítékai alkalmazandók.. A CPPA értelmében vett hírközlés fogalma magában foglalja mind a hagyományos postai küldeményeket, mind a távközléstA CPPA 2. cikkének (1) bekezdése, azaz bármilyen hang, szó, szimbólum vagy kép továbbítása vagy vétele vezetéken, vezeték nélkül, optikai kábellel vagy más elektromágneses rendszerrel, beleértve a telefont, e-mailt, tagsági információs szolgáltatást, telefaxot és személyhívót.. E tekintetben a CPPA különbséget tesz a kommunikációt korlátozó intézkedésekA CPPA 2. cikkének (7) bekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése.. és a metaadatok gyűjtése között.A kommunikációt korlátozó intézkedések fogalma magában foglalja a cenzúrát, azaz a hagyományos postai küldemények tartalmának gyűjtését, valamint a lehallgatást, azaz a távközlési kommunikáció tartalmának közvetlen lehallgatását (megszerzését vagy rögzítését)A cenzúra a következőt jelenti: postai küldemény megnyitása az érintett fél beleegyezése nélkül, illetve tartalmának más módon történő megszerzése, rögzítése vagy visszatartása (a CPPA 2. cikkének (6) bekezdése). A lehallgatás a következőt jelenti: távközlési kommunikáció tartalmának megszerzése vagy rögzítése a kommunikáció hangjainak, szavaknak, szimbólumoknak vagy képeknek az érintett fél beleegyezése nélküli, elektronikus és mechanikus eszközök segítségével történő meghallgatásával vagy olvasásával, illetve azok továbbításának és vételének befolyásolása (a CPPA 2. cikkének (7) bekezdése).. A hírközlési metaadatok fogalma a rögzített távközlési adatokat fedi le, amely magában foglalja a távközlési kommunikáció időpontját, kezdő és befejezési időpontját, a kimenő és bejövő hívások számát, valamint a másik fél előfizetői számát, a használat gyakoriságát, a távközlési szolgáltatások használatára vonatkozó naplófájlokat és a helymeghatározási információkat (pl. az átviteli tornyokból, ahová a jelek érkeznek)A CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..A CPPA meghatározza a két adattípus gyűjtésének korlátait és biztosítékait, és amennyiben e követelmények közül többet nem tartanak be, az büntetőjogi szankciókat von maga utánA CPPA 16. és 17. cikke. Ez vonatkozik például az engedély nélküli gyűjtésre, a nyilvántartás vezetésének elmulasztására, a szükséghelyzet megszűnése esetén a gyűjtés megszakításának elmulasztására vagy az érintett személy értesítésének elmulasztására..2.2.2.2.A hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékok (kommunikációt korlátozó intézkedések)A kommunikáció tartalmi adatainak gyűjtésére csak a bűnügyi nyomozás elősegítése céljából, kiegészítő eszközként kerülhet sor (azaz végső esetben), és törekedni kell arra, hogy emberek kommunikációs titkaiba való beavatkozás minimális legyenA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Ezen általános elvvel összhangban a kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetésének más módon történő megakadályozása, az elkövető letartóztatása vagy a bizonyítékok összegyűjtése nehézségekbe ütközikA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A hírközlési tartalmi adatokat gyűjtő bűnüldöző hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a gyűjtést, amint a hozzáférés már nem szükséges, ezáltal biztosítva, hogy a magánélet védelméhez való jog hírközlés során történő megsértése a lehető legkisebb mértékű legyenA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..Ezenkívül kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a CPPA-ban kifejezetten felsorolt bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, elkövetésük folyamatban van vagy elkövették azokat. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények, mint a felkelés, a kábítószerrel vagy robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a nemzetbiztonságot, diplomáciai kapcsolatokat vagy katonai bázisokat és létesítményeket érintő bűncselekményekA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedés célpontja a gyanúsított által küldött vagy fogadott meghatározott postai küldemények vagy telekommunikáció, vagy a gyanúsított által küldött vagy fogadott postai küldemények vagy telekommunikáció meghatározott időtartam alattA CPPA 5. cikkének (2) bekezdése..A tartalmi adatok gyűjtésére még e követelmények teljesülése esetén is csak a bírói engedély alapján kerülhet sor. Az ügyész például kérheti a bíróságtól, hogy engedélyezze a gyanúsítottra vagy a nyomozás alatt álló személyre vonatkozó tartalmi adatok gyűjtésétA CPPA 6. cikkének (1) bekezdése.. Hasonlóképpen, az igazságügyi rendészeti tisztviselő engedélyt kérhet az ügyésztől, aki pedig a bíróságtól kérhet engedélytA CPPA 6. cikkének (2) bekezdése.. Az engedély iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és abban fel kell tüntetni bizonyos meghatározott elemeket. Különösen az alábbiakat kell feltüntetni: 1) azon feltételezés alapos indokai, hogy a CPPA-ban felsorolt bűncselekmények valamelyikét tervezik, elkövetése folyamatban van vagy elkövették, valamint a gyanút alátámasztó meggyőző bizonyíték; (2) a kommunikációt korlátozó intézkedések, valamint ezek célpontja, alkalmazási köre, célkitűzése és időtartama; és (3) az intézkedések végrehajtásának helye és módjaA CPPA 6. cikkének (4) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 4. cikkének (1) bekezdése..Amennyiben a jogi követelmények teljesülnek, a bíróság írásbeli engedélyt adhat kommunikációt korlátozó intézkedésekre a gyanúsítottal vagy a nyomozás alatt álló személlyel szembenA CPPA 6. cikkének (5) és (8) bekezdése.. Az engedély meghatározza az intézkedések típusát, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásának helyét és módjátA CPPA 6. cikkének (6) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedések alkalmazásának időtartama legfeljebb két hónapA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. Ha az intézkedések célját ezen időszakon belül korábban érik el, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni. Ezzel szemben, ha az előírt feltételek továbbra is teljesülnek, a két hónapos határidőn belül be lehet nyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedések időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelmet. A kérelemben szerepelnie kell az intézkedések meghosszabbítását indokoló meggyőző bizonyítéknakA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. A meghosszabbított időtartam nem haladhatja meg az egy évet, illetve egyes különösen súlyos bűncselekmények (pl. felkeléssel, külföldi agresszióval, nemzetbiztonsággal stb. kapcsolatos bűncselekmények) esetében a három évetA CPPA 6. cikkének (8) bekezdése..A bűnüldöző hatóságok a bíróság írásbeli engedélyével kötelezhetik a hírközlési szolgáltatókat arra, hogy segítsék a munkájukatA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése.. A hírközlési szolgáltatóknak együtt kell működniük, és a kapott engedélyt meg kell őrizniük a dokumentumaik közöttA CPPA 15-2. cikke és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Megtagadhatják az együttműködést, ha az intézkedés által megcélzott személyre vonatkozó, a bíróság írásbeli engedélyében feltüntetett adatok (például a személy telefonszáma) helytelenek. Ezenkívül minden körülmények között tilos a telekommunikációs jelszavak felfedéseA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó vagy ezzel kapcsolatban együttműködésre felkért személyeknek nyilvántartást kell vezetniük az intézkedések célkitűzéseiről, végrehajtásáról, az együttműködés időpontjáról és a célpontrólA CPPA 9. cikkének (3) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó bűnüldöző hatóságoknak is nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmazza a részleteket és az elért eredményeketA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (1) bekezdése.. Az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek a nyomozás lezárásakor jelentést kell tenniük ezekről az ügyésznekA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (2) bekezdése..Ha az ügyész vádat emel egy olyan ügyben, amelyben kommunikációt korlátozó intézkedéseket alkalmaztak, vagy az érintett személy vád alá helyezésének vagy őrizetbe vételének mellőzésére vonatkozó rendelkezést bocsát ki (azaz nem csupán a büntetőeljárás felfüggesztését), az ügyésznek értesítenie kell a kommunikációt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyt a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtásának tényéről, a végrehajtó szervről és a végrehajtás időtartamáról. Ezt az értesítést az intézkedéstől számított 30 napon belül írásban kell megtenniA CPPA 9-2. cikkének (1) bekezdése.. Az értesítés elhalasztható, ha valószínűsíthetően súlyosan veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy megzavarja a közbiztonságot és a közrendet, vagy ha valószínűsíthetően jelentősen veszélyezteti mások életét vagy testi épségétA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az ügyész vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselő el kívánja halasztani az értesítést, ehhez a kerületi ügyészség vezetőjének jóváhagyását kell kérnieA CPPA 9-2. cikkének (5) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 9-2. cikkének (6) bekezdése..A CPPA emellett külön eljárást határoz meg a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére. A bűnüldöző hatóságok különösen abban az esetben gyűjthetik a hírközlési tartalmi adatokat, ha olyan szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagy más súlyos bűncselekmény tervezése vagy végrehajtása várható, amely közvetlenül halált vagy súlyos sérülést okozhat, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes eljárás lefolytatását (lásd fent)A CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. Ilyen szükséghelyzetben a rendőr vagy az ügyész előzetes bírói engedély nélkül is hozhat kommunikációt korlátozó intézkedéseket, de a végrehajtást követően haladéktalanul kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha a bűnüldöző hatóság a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtásának időpontjától számított 36 órán belül nem szerzi be a bírósági engedélyt, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetni, amit jellemzően az összegyűjtött információk megsemmisítése követA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzeti megfigyelést a rendőrök ügyész felügyelete mellett végzik, vagy ha az ügyész utasításának előzetes átvétele a sürgős fellépés szükségessége miatt lehetetlen, a rendőrségnek a végrehajtás megkezdésekor haladéktalanul be kell szereznie az ügyész jóváhagyásátA CPPA 8. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 16. cikkének (3) bekezdése.. A magánszemélyek értesítésére vonatkozó, fent ismertetett szabályok a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére is vonatkoznak.A szükséghelyzet esetén történő adatgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése.. A szükséghelyzeti intézkedések engedélyezése iránti, bírósághoz intézett kérelemhez csatolni kell egy írásos dokumentumot, amelyben fel kell tüntetni a kommunikációt korlátozó szükséges intézkedéseket, azok célpontját, célkitűzését, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásuk helyét és módját, továbbá annak ismertetését, hogy az adott kommunikációt korlátozó intézkedések hogyan felelnek meg az CPPA 5. cikkének (1) bekezdésénekVagyis azt, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, követnek el vagy követtek el, és más módon nem lehet megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, letartóztatni az elkövetőt vagy bizonyítékokat gyűjteni., és csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat.Azokban az esetekben, amikor a szükséghelyzeti intézkedést rövid időn belül befejezik, és ezért a bírósági engedély kérésére nincs lehetőség (pl. ha a gyanúsítottat a lehallgatás megkezdése után azonnal letartóztatják, és ezzel a lehallgatás meg is szűnik), az illetékes ügyészség vezetője szükséghelyzeti intézkedésről szóló értesítést küld az illetékes bíróságnakA CPPA 8. cikkének (5) bekezdése.. Az értesítésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés célkitűzését, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, helyét és módját, valamint azokat az okokat, amelyek miatt nem nyújtottak be bírósági engedély iránti kérelmetA CPPA 8. cikkének (6)–(7) bekezdése.. Ez az értesítés lehetővé teszi a címzett bíróság számára, hogy megvizsgálja a gyűjtés jogszerűségét, és azt fel kell venni a szükséghelyzeti intézkedésekről szóló értesítések nyilvántartásába.Általános követelmény, hogy a CPPA alapján hozott, kommunikációt korlátozó intézkedések révén megszerzett hírközlési tartalmi adatok kizárólag a fent felsorolt bűncselekményekre irányuló nyomozáshoz, vádemeléshez vagy e bűncselekmények megakadályozásához, továbbá az ugyanezen bűncselekményekkel kapcsolatos fegyelmi eljáráshoz és a kommunikáció valamely fele által benyújtott kártérítési igény elbírálásához használhatók fel, illetve akkor használhatók fel, ha ezt más törvények lehetővé teszikA CPPA 12. cikke..Az internetes távközlési információk gyűjtésekor különleges biztosítékok alkalmazandókA CPPA 12-2. cikke.. Ezek az információk kizárólag a CPPA 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt súlyos bűncselekményekre irányuló nyomozásban használhatók fel. Az adatok megőrzéséhez be kell szerezni a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bíróság jóváhagyásátA kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó ügyésznek vagy rendőrnek az intézkedések befejezését követő 14 napon belül ki kell választania a megőrzendő távközlési kommunikációt, és kérnie kell a bíróság jóváhagyását (rendőrök esetében a kérelmet az ügyészhez kell benyújtani, aki a kérelmet a bírósághoz nyújtja be), lásd a CPPA 12-2. cikkének (1) és (2) bekezdését.. A megőrzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kommunikációt korlátozó intézkedésekre vonatkozó információkat, az intézkedések eredményeinek összefoglalását, a megőrzés indokait (az alátámasztó dokumentumokkal együtt) és a megőrzendő távközlési adatokatA CPPA 12-2. cikkének (3) bekezdése.. Ilyen kérelem hiányában a megszerzett távközlési kommunikációt a kommunikációt korlátozó intézkedések befejezését követő 14 napon belül törölni kellA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. Ha a kérelmet elutasítják, a távközlési kommunikációt hét napon belül meg kell semmisíteniA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. A távközlési kommunikáció törlése esetén hét napon belül jelentést kell benyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bírósághoz, megjelölve a törlés indokait, valamint annak részleteit és idejét.Általánosabban fogalmazva, ha az információt kommunikációt korlátozó intézkedések útján jogellenesen szerezték meg, az nem fogadható el bizonyítékként bírósági vagy fegyelmi eljárásbanA CPPA 4. cikke.. A CPPA megtiltja továbbá, hogy a kommunikációt korlátozó intézkedéseket hozó személyek közzétegyék az ilyen intézkedések végrehajtása során szerzett bizalmas információkat, és hogy a megszerzett információkat az intézkedések hatálya alá tartozó személyek jó hírnevének csorbítására használják felA CPPA végrehajtási rendelete 11. cikkének (2) bekezdése..2.2.2.3.A hírközlési metaadatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA CPPA alapján a bűnüldöző hatóságok felkérhetik a távközlési szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak hírközlési metaadatokat, amennyiben ez a nyomozás lefolytatásához vagy ítélet végrehajtásához szükségesA CPPA 13. cikkének (1) bekezdése.. A tartalmi adatok gyűjtésétől eltérően a metaadatok gyűjtésének lehetősége nem korlátozódik bizonyos konkrét bűncselekményekre. A tartalmi adatokhoz hasonlóan azonban a metaadatok gyűjtéséhez a bíróság előzetes írásbeli engedélye szükséges, a korábban leírtakkal megegyező feltételek mellettA CPPA 13. és 6. cikke.. Ha az eset sürgős volta miatt nem lehetséges a bírósági engedély megszerzése, a metaadatokat engedély nélkül is lehet gyűjteni, amely esetben az engedélyt az adatkérést követően azonnal be kell szerezni, és a távközlési szolgáltatót tájékoztatni kell errőlA CPPA 13. cikkének (2) bekezdése. A kommunikációt korlátozó sürgősségi intézkedésekhez hasonlóan ki kell dolgozni egy dokumentumot, amely ismerteti az ügy részleteit (a gyanúsított nevét, a meghozandó intézkedéseket, a feltételezett bűncselekményt, valamint a helyzet sürgős voltát). Lásd a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (5) bekezdését.. Ha nem szerzik be az utólagos engedélyt, az összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteniA CPPA 13. cikkének (3) bekezdése..Az ügyészeknek, az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek és a bíróságoknak nyilvántartást kell vezetniük a hírközlési metaadatokra irányuló kérelmekrőlA CPPA 13. cikkének (5) és (6) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési metaadatok közléséről, és azokról az adatok közlésétől számított hét évig nyilvántartást kell vezetniükA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése..Az egyéneket elvben tájékoztatják a metaadatok gyűjtésérőlLásd a CPPA 13-3. cikkének (7) bekezdését, a 9-2. cikkével összefüggésben.. Az értesítés időpontja a vizsgálat körülményeitől függA CPPA 13-3. cikkének (1) bekezdése.. A vádemelésről (vagy az attól való eltekintésről) szóló határozat meghozatalát követően 30 napon belül értesítést kell küldeni. Ezzel szemben a vádemelés felfüggesztése esetén az értesítést a határozat meghozatalát követő egy év elteltével 30 napon belül kell elküldeni. Az értesítést minden esetben el kell küldeni az információ összegyűjtését követő egy év elteltével 30 napon belül.Az értesítés elhalasztható, ha (1) valószínűsíthetően veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot és a közrendet, (2) halált vagy testi sérülést okoz, (3) akadályozza a tisztességes bírósági eljárást (pl. bizonyítékok megsemmisítéséhez vagy a tanúk megfenyegetéséhez vezet), vagy (4) rágalmazást tartalmaz a gyanúsítottra, az áldozatokra vagy az üggyel kapcsolatban álló más személyekre nézve, vagy sérti a magánélethez való jogukatA CPPA 13-3. cikkének (2) bekezdése.. Az értesítésnek a fent említett okok egyike alapján történő elhalasztásához az illetékes kerületi ügyészség igazgatójának engedélye szükségesA CPPA 13-3. cikkének (3) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 13-3. cikkének (4) bekezdése..Az értesített személyek írásbeli kérelmet nyújthatnak be az ügyészhez vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőhöz a metaadatok gyűjtésének okaival kapcsolatbanA CPPA 13-3. cikkének (5) bekezdése.. Ebben az esetben az ügyésznek vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertetnie az okokat, kivéve, ha a fent említett halasztási okok valamelyike fennáll (az értesítés elhalasztására vonatkozó kivétel)A CPPA 13-3. cikkének (6) bekezdése..2.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a távközlési szolgáltatók számára, hogy önkéntesen teljesítsék a bíróságtól, ügyésztől vagy nyomozó hatóság vezetőjétől (büntető tárgyalás, nyomozás vagy büntetés végrehajtása céljából) hírközlési adatok közlésére irányuló kérést. A távközlési törvénnyel összefüggésben a hírközlési adatok magukban foglalják a felhasználók nevét, regisztrációs számát, címét és telefonszámát, az előfizetés kezdetének és megszüntetésének dátumát, valamint a felhasználói azonosító kódokat (azaz a számítógépes rendszerek vagy hírközlési hálózatok jogos felhasználójának azonosítására használt kódokat)A távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. A távközlési törvény alkalmazásában csak azok minősülnek felhasználónak, akik egy koreai távközlési szolgáltatóval közvetlenül kötnek szolgáltatási szerződésA távközlési törvény 2. cikkének (9) bekezdése.. Következésképpen valószínűleg ritkán fordul elő, hogy olyan uniós állampolgárok, akiknek az adatait a Koreai Köztársaságba továbbították, a távközlési törvény keretében felhasználónak minősülnek, mivel ezek a személyek rendes körülmények között nem kötnek közvetlen szerződést egy koreai távközlési szolgáltatóval.A távközlési törvény alapján a hírközlési adatok megszerzésére irányuló kéréseket írásban kell benyújtani, és meg kell adni a kérés indokait, az érintett felhasználóval való kapcsolatot és a kért adatok körétA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az írásbeli kérelem benyújtása sürgős okból nem lehetséges, az ok megszűntével az írásbeli kérelmet azonnal be kell nyújtaniA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Azoknak a távközlési szolgáltatóknak, amelyek eleget tesznek a hírközlési adatok átadására vonatkozó kéréseknek, meg kell őrizniük a hírközlési adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilvántartásokat, valamint a kapcsolódó anyagokat, például az írásbeli kérelmetA távközlési törvény 83. cikkének (5) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési adatok szolgáltatásárólA távközlési törvény 83. cikkének (6) bekezdése..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek eleget tenni a hírközlési adatoknak a távközlési törvény alapján történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kéréseknek. Ezért az üzemeltetőnek minden egyes kérelmet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti, alkalmazandó adatvédelmi követelmények fényében kell elbírálnia. A távközlési szolgáltatónak különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..2016-ban a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy a távközlési szolgáltatók által a távközlési törvény alapján, engedély nélkül történő önkéntes hírközlésiadat-szolgáltatás önmagában nem sérti a távközlési szolgáltatás felhasználójának az információs önrendelkezéshez való jogát. A Bíróság ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ez a jogsértés egyértelműen fennáll akkor, ha nyilvánvaló, hogy a megkereső szerv visszaélt a hírközlési adatok közlésének kérelmezésére vonatkozó hatáskörével, és ezáltal megsértette az érintett személy vagy harmadik fél érdekeitA Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2012Da105482. sz. határozata.. Általánosabban fogalmazva, a bűnüldöző hatóságok által benyújtott, önkéntes adatközlés iránti kérelmeknek meg kell felelniük jogszerűség, szükségesség és arányosság koreai alkotmányból következő elvének (a 12. cikk (1) bekezdése és a 37. cikk (2) bekezdése).2.3.FelügyeletA bűnüldöző hatóságok felügyeletét különböző mechanizmusok révén biztosítják részben belsőleg, részben külső szervek által.2.3.1.ÖnellenőrzésA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvénnyel összhangban a hatóságokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre egy belső önellenőrző szervet, amelynek feladata többek között a jogszerűség ellenőrzéseA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 3. és 5. cikke.. Az ilyen ellenőrző szervek vezetői számára a lehető legnagyobb mértékű függetlenséget kell biztosítaniA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 7. cikke.. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az érintett hatóságon kívülről érkeznek (pl. volt bírák, professzorok), kettő–öt évre nevezik ki őket, és csak indokolt esetben (pl. fegyelmi eljárás esetén, vagy ha mentális vagy fizikai betegség miatt nem képesek ellátni feladataikat) menthetők felA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 8–11. cikke.. Az ellenőrök kijelölése hasonlóképp, a törvényben meghatározott különös feltételek alapján történikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 16. és azt követő cikkei.. Az ellenőri jelentések tartalmazhatnak ajánlásokat, kártérítési vagy korrekciós kérelmeket, valamint megrovásokat és ajánlásokat, illetve fegyelmi intézkedés iránti kérelmeketA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (2) bekezdése.. A jelentésekről az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül értesítik az ellenőrzött hatóság vezetőjét, valamint a Számvevőszéket (lásd a 2.3.2. szakaszt)A közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdése.. Az érintett hatóságnak végre kell hajtania a szükséges intézkedéseket, és az eredményekről jelentést kell tennie a SzámvevőszéknekA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (3) bekezdése.. Emellett az ellenőrzés eredményeit általában a nyilvánosság számára is elérhetővé teszikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 26. cikke.. Az önellenőrzés elutasítása vagy akadályozása közigazgatási bírsággal sújthatóA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 41. cikke.. A büntetőjogi jogérvényesítés területén a Nemzeti Rendőrség a fent említett jogszabályoknak való megfelelés érdekében főfelügyelői rendszert működtet a belső ellenőrzések kezelésére, többek között az emberi jogok esetleges megsértése tekintetébenLásd különösen az ellenőrzési és vizsgálati főigazgató alá tartozó részlegeket: https://www.police.go.kr/eng/knpa/org/org01.jsp.2.3.2.A SzámvevőszékA Számvevőszék megvizsgálhatja a hatóságok tevékenységét, és e vizsgálatok alapján ajánlásokat adhat ki, fegyelmi intézkedéseket kérhet, vagy büntetőjogi keresetet nyújthat beA Számvevőszékről szóló törvény 24. és 31–35. cikke.. A Számvevőszéket a Koreai Köztársaság elnöke hozta létre, de feladatai tekintetében önálló jogállással rendelkezikA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Ezenkívül a Számvevőszéket létrehozó törvény előírja, hogy a testületnek a lehető legnagyobb mértékben függetlennek kell lennie szervezeti felépítése, alkalmazottai kinevezése és elbocsátása, valamint költségvetésének meghatározása tekintetébenA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (2) bekezdése.. A Számvevőszék elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés egyetértésévelA Számvevőszékről szóló törvény 4. cikkének (1) bekezdése.. A fennmaradó hat biztost a testület elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki négyéves időtartamraA Számvevőszékről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikke.. A biztosoknak (beleértve az elnököt is) a törvényben meghatározott képesítéssel kell rendelkezniükPl. legalább tíz évig bíróként, ügyészként vagy ügyvédként dolgozott, legalább nyolc évig köztisztviselőként, egyetemi tanárként vagy magasabb beosztásban dolgozott egy egyetemen, vagy legalább tíz évig dolgozott tőzsdén jegyzett vállalatnál vagy állami finanszírozású intézménynél (ebből legalább öt évig vezető tisztségviselőként), lásd a Számvevőszékről szóló törvény 7. cikkét., és csak akkor lehet felmenteni őket, ha közjogi felelősségrevonási eljárást indítanak ellenük, szabadságvesztésre ítélik őket vagy hosszú távú mentális vagy fizikai problémák miatt nem képesek ellátni feladataikatA Számvevőszékről szóló törvény 8. cikke.. Ezenkívül a biztosok nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, és egyidejűleg nem tölthetnek be tisztséget a Nemzetgyűlésben, közigazgatási szerveknél, a Számvevőszék ellenőrzése és vizsgálata alatt álló szervezeteknél, illetve nem tölthetnek be bármely más, javadalmazásban részesülő hivatalt vagy tisztségetA Számvevőszékről szóló törvény 9. cikke..A Számvevőszék évente általános ellenőrzést végez, de külön ellenőrzéseket is végezhet a különleges érdeklődésre számot tartó ügyekben. A Számvevőszék a vizsgálat során kérheti dokumentumok benyújtását, és kérheti magánszemélyek részvételétLásd pl. a Számvevőszékről szóló törvény 27. cikkét.. Az ellenőrzés keretében a Számvevőszék az állam bevételeit és kiadásait vizsgálja, de a közigazgatás működésének javítása érdekében ellenőrzi a hatóságok és a köztisztviselők általános feladatainak ellátását isA Számvevőszékről szóló törvény 20. és 24. cikke.. Felügyelete tehát túlmutat a költségvetési szempontokon, és magában foglalja a jogszerűség ellenőrzését is.2.3.3.A NemzetgyűlésA Nemzetgyűlés vizsgálhatja a hatóságokat és helyszíni szemlét végezhet nálukA Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. cikke, valamint az államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 2., 3. és 15. cikke. Ez magában foglalja a kormányzati ügyek egészének éves ellenőrzését és konkrét ügyek kivizsgálását.. A vizsgálat vagy helyszíni szemle során a Nemzetgyűlés kérheti dokumentumok közlését, és elrendelheti tanúk megjelenésétAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 10. cikkének (1) bekezdése. Lásd még a Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. és 129. cikkét.. Aki a nemzetgyűlési vizsgálat során hamis vallomást tesz, büntetőjogi szankciókkal (legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel) sújthatóA Nemzetgyűlés előtti tanúvallomásról, értékelésről stb. szóló törvény 14. cikke.. A vizsgálatok folyamata és eredményei nyilvánosságra hozhatókAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 12-2. cikke.. Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységet állapít meg, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (3) bekezdése..2.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel összhangban felügyeletet gyakorol a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi kezelése felett. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó szabályok esetleges megsértésére is, ideértve az (elektronikus) bizonyítékok bűnüldözési célú gyűjtését szabályozó specifikus jogszabályokban foglalt szabályokat is (lásd a 2.2. szakaszt). Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, az ilyen jogsértés a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésének is minősül, lehetővé téve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és korrekciós intézkedéseket hozzonLásd a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság által kiadott 2021-1. sz. értesítést..Felügyeleti funkciójának gyakorlása során a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhozA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tanácsot adhat a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy adatkezelési tevékenységeik során miként tudják javítani a személyes adatok védelmét, korrekciós intézkedéseket hozhat (pl. felfüggesztheti az adatkezelést vagy megteheti a személyes adatok védelme érdekében szükséges intézkedéseket), vagy javasolhatja a hatóságnak fegyelmi intézkedések meghozatalátA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése.. Végezetül a személyes adatok védelméről szóló törvény bizonyos megsértései – például a személyes adatok jogellenes felhasználása vagy harmadik felekkel történő jogellenes közlése, vagy az érzékeny információk jogellenes kezelése – büntetőjogi szankciókkal sújthatóA személyes adatok védelméről szóló törvény 70–74. cikke.. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság az ügyet az illetékes nyomozó hatóság elé (ideértve az ügyészt is) utalhatjaA személyes adatok védelméről szóló törvény 65. cikkének (1) bekezdése..2.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság – az alapvető jogok védelmével és előmozdításával megbízott független testületAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 1. cikke.. – hatáskörrel rendelkezik az Alkotmány 10–22. cikke megsértésének kivizsgálására és orvoslására, amely a magánélethez és a levéltitokhoz való jogra is kiterjed. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság 11 biztosból áll, akik közül négyet a Nemzetgyűlés, négyet a köztársasági elnök és hármat a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevez kiAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Biztosnak az nevezhető ki, aki (1) legalább tíz évet dolgozott egyetemen vagy engedéllyel rendelkező kutatóintézetben, legalább docensi beosztásban; (2) legalább tíz éves bírói, ügyészi vagy ügyvédi tapasztalattal rendelkezik; (3) legalább tíz éven át végzett emberi jogi tevékenységet (pl. nonprofit szervezet, nem kormányzati szervezet vagy nemzetközi szervezet számára); vagy (4) civil társadalmi csoportok ajánlották a biztosi tisztségreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A bizottság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a biztosok közül, és a kinevezést a Nemzetgyűlésnek meg kell erősítenieAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (5) bekezdése.. A biztosokat (beleértve az elnököt is) három évre nevezik ki, és csak abban az esetben menthetők fel, ha szabadságvesztésre ítélik őket, vagy hosszan tartó fizikai vagy mentális problémák miatt már nem képesek feladataik ellátására (ez esetben a biztosok kétharmadának bele kell egyeznie a felmentésbe)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosai nem tölthetnek be egyidejűleg tisztséget a Nemzetgyűlésben, a helyi tanácsokban vagy bármely állami vagy helyi önkormányzatban (köztisztviselőként)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 10. cikke..A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság saját kezdeményezésére vagy magánszemély által benyújtott petíció alapján vizsgálatot indíthat. Vizsgálata részeként a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kérheti a vonatkozó anyagok benyújtását, helyszíni szemléket végezhet, és tanúként idézhet be személyeketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. cikke. A törvény 36. cikkének (7) bekezdése szerint az anyagok vagy tárgyak benyújtása megtagadható, ha az az állam biztonságát vagy a diplomáciai kapcsolatokat jelentősen érintő állami titok megsértésével járna, vagy jelentősen akadályozna valamely bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást. Ilyen esetekben a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság további információkat kérhet az érintett hatóság vezetőjétől (amelynek jóhiszeműen teljesítenie kell a kérést), ha szükséges annak felülvizsgálata, hogy indokolt-e az információszolgáltatás megtagadása.. A vizsgálatot követően a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásokat adhat ki egyes politikák és gyakorlatok javítására vagy kiigazítására, és azokat nyilvánosságra hozhatjaAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (1) bekezdése.. A hatóságoknak az ajánlások kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíteniük kell a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot az ajánlások végrehajtására vonatkozó tervrőlAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (3) bekezdése.. Továbbá az ajánlások végrehajtásának elmulasztása esetén az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell erről az Nemzeti Emberi Jogi BizottságotAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (4) bekezdése.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ezt a mulasztást a Nemzetgyűlés tudomására hozhatja és/vagy nyilvánosságra hozhatja. A hatóságok általában teljesítik a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásait, és erősen ösztönözve is vannak erre, mivel az ajánlások végrehajtását a Miniszterelnökség irányítása alatt működő Kormánypolitikai Koordinációs Hivatal által végzett általános értékelés keretében értékelik.2.4.Egyéni jogorvoslat2.4.1.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokA magánszemélyek gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a bűnüldöző hatóságok által kezelt személyes adatok tekintetében. A hozzáférés közvetlenül az érintett hatóságtól, vagy a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül közvetve kérhetőA személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése.. Az illetékes hatóság csak akkor korlátozhatja vagy tagadhatja meg a hozzáférést, ha azt jogszabály írja elő, ha az valószínűleg egy harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné, vagy valószínűleg egy másik személy vagyonának vagy egyéb érdekeinek indokolatlan megsértéséhez vezetne (azaz ha a másik személy érdekei előbbre valóak a kérelmet benyújtó egyén érdekeinél)A személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (4) bekezdése.. A hozzáférés iránti kérelem elutasítása esetén az érintett magánszemélyt tájékoztatni kell ennek okairól és a fellebbezés módjárólA személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 42. cikkének (2) bekezdése.. Hasonlóképpen, a helyesbítés vagy törlés iránti kérelem is elutasítható, ha arról más jogszabályok rendelkeznek, amely esetben az érintettet tájékoztatni kell az elutasítás okairól és a fellebbezés lehetőségérőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 36. cikkének (1)–(2) bekezdése és a személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 43. cikkének (3) bekezdése..Ami a jogorvoslatot illeti, a magánszemélyek panaszt nyújthatnak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz többek között az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálaton keresztülA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke.. Ezen túlmenően az egyének a személyes adatokkal kapcsolatos jogvitákban közvetítő bizottságot is kérhetik közvetítésreA személyes adatok védelméről szóló törvény 40–50. cikke és a törvény végrehajtási rendeletének 48-2–57. cikke.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg (2.2. szakasz), valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. Emellett a magánszemélyek a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján kifogásolhatják a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság döntéseit vagy tétlenségét (lásd a 2.4.3. szakaszt).2.4.2.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság a hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó, magánszemélyektől (koreaiaktól és külföldi állampolgároktól) érkező panaszokat kezelBár az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 4. cikke a Koreai Köztársaságban lakóhellyel rendelkező állampolgárokra és külföldiekre vonatkozik, a lakóhellyel rendelkezik kifejezés inkább a joghatóságra, mintsem a területre utal. Ezért amennyiben a Koreán kívüli külföldiek alapvető jogait Koreán belüli nemzeti intézmények megsértik, az érintett személy panaszt nyújthat be a Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz. Lásd például a vonatkozó kérdést a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság gyakori kérdéseket tartalmazó oldalán, amely a következő címen érhető el: https://www.humanrights.go.kr/site/program/board/basicboard/list?boardtypeid=7025&menuid=002004005001&pagesize=10¤tpage=2. Ez a helyzet áll fenn, ha külföldiek Koreába továbbított személyes adataihoz a koreai hatóságok jogellenesen férnek hozzá.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírásokA panaszt főszabály szerint a jogsértéstől számított egy éven belül kell benyújtani, de a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság az említett határidőn túl benyújtott panaszokkal kapcsolatban is dönthet úgy, hogy kivizsgálja azokat, ha a büntetőjogi vagy polgári jogi elévülési idő nem járt le (az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény, 32. cikk (1) bekezdés, 4. pont).. Következésképpen a bizottság akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet. Tehát ahhoz, hogy a panaszt a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság be tudja fogadni, a panaszt benyújtó magánszemélynek nem kell bizonyítania, hogy a koreai hatóságok ténylegesen hozzáfértek személyes adataihoz a személyes adatok bűnüldözési célokból történő gyűjtésével összefüggésben. A panaszt benyújtó magánszemély kérheti a panasz közvetítés útján történő kezelését isA Nemzeti Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. és soron következő cikkei..A panasz kivizsgálása céljából a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság élhet vizsgálati jogkörével, többek között kérheti releváns anyagok benyújtását, szemléket tarthat, és tanúkat idézhet be vallomástételreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. és 37. cikke.. Ha a vizsgálat azt tárja fel, hogy megsértették a vonatkozó jogszabályokat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlhatja korrekciós intézkedések végrehajtását, illetve bármely vonatkozó jogszabály, intézmény, szakpolitika vagy gyakorlat helyesbítését vagy továbbfejlesztésétAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 44. cikke.. A javasolt jogorvoslatok magukban foglalhatják a közvetítést, az emberi jogi jogsértés megszüntetését, a kártérítést, valamint az ugyanolyan vagy hasonló jogsértések megismétlődését megakadályozó intézkedéseketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az alkalmazandó szabályok szerint jogellenesen történt a személyes adatok gyűjtése, a korrekciós intézkedés magában foglalhatja az összegyűjtött személyes adatok törlését is. Amennyiben nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértés van folyamatban, és valószínű, hogy intézkedés nélkül nehezen helyrehozható kár keletkezne, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság sürgős korrekciós intézkedéseket fogadhat elAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 48. cikke..Bár a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnak nincs kényszerítő hatásköre, határozatai (pl. a panasz kivizsgálásának megszüntetéséről szóló határozat)Például, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kivételesen nem tud bizonyos anyagokat vagy létesítményeket megszemlélni, mert azokhoz olyan államtitok kapcsolódik, amely jelentős hatást gyakorolhat az állambiztonságra vagy a diplomáciai kapcsolatokra, vagy ha a szemle jelentősen akadályozna egy bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást (lásd a 166. lábjegyzetet), és ez megakadályozza a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot abban, hogy elvégezze a beérkezett kérelem megalapozottságának értékeléséhez szükséges vizsgálatot, az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 39. cikkével összhangban tájékoztatja a kérelem benyújtóját a kérelem elutasításának okairól. Ebben az esetben a benyújtó magánszemély megtámadhatja a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság határozatát a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján.. és ajánlásai a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében megtámadhatók a koreai bíróságok előtt (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt)Lásd például a Szöuli Felsőbíróság 2008. április 18-i 2007Nu27259. sz. határozatát, melyet a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 9-i 2008Du7854. sz. határozata megerősített; A Szöuli Felsőbíróság 2018. február 2-i 2017Nu69382. sz. határozata.. Továbbá, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság megállapításaiból az derül ki, hogy valamely hatóság jogellenesen gyűjtött személyes adatokat, az egyén további jogorvoslatot kérhet a koreai bíróságokon e hatósággal szemben, például a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerint megtámadhatja az adatgyűjtést, az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint alkotmányos panaszt nyújthat be, vagy az állami kárpótlásról szóló törvény szerint kártérítésért folyamodhat (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt).2.4.3.Bírósági jogorvoslatA magánszemélyek az előző szakaszokban ismertetett korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozva, különböző módokon kérhetnek jogorvoslatot a koreai bíróságoknál.Először is, a büntetőeljárási törvény szerint az érintett személy és védője jelen lehet a házkutatásra vagy lefoglalásra vonatkozó parancs végrehajtásakor, és ekkor kifogást emelhetA büntetőeljárási törvény 121. és 219. cikke.. Emellett a büntetőeljárási törvény úgynevezett kvázi panasztételi mechanizmusról is rendelkezik, amely lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy az illetékes bírósághoz forduljanak azzal a kérelemmel, hogy töröljék vagy módosítsák az ügyész vagy rendőr által a lefoglalással kapcsolatban hozott intézkedéstA büntetőeljárási törvény 417. cikke, összefüggésben 414. cikkének (2) bekezdésével. Lásd még a Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 29-i 97Mo66. sz. határozatát.. Ez lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a lefoglalási parancs végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.Ezen túlmenően a magánszemélyek kártérítést kaphatnak a koreai bíróságok előtt. Az állami kártérítésről szóló törvény alapján magánszemélyek kártérítést kérhetnek a köztisztviselők által hivatali feladataik ellátása során törvénysértően okozott károkértAz állami kártérítésről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Az állami kártérítésről szóló törvény szerinti követelést szakosodott kártérítési tanácshoz lehet benyújtani, vagy közvetlenül a koreai bíróságokhozAz állami kártérítésről szóló törvény 9. és 12. cikke. A törvény létrehozza a kerületi tanácsokat (amelyeket az illetékes ügyészség ügyészhelyettese vezet), egy Központi Tanácsot (amelyet az igazságügyi miniszterhelyettes vezet) és egy Különleges Tanácsot (amelyet a honvédelmi miniszter helyettese vezet, és amely a katonaság vagy a katonaság polgári alkalmazottai által okozott károk megtérítése iránti igényekkel foglalkozik). A kártérítési igényeket elvben a kerületi tanácsok intézik, amelyeknek bizonyos körülmények között továbbítaniuk kell az ügyeket a központi/különleges tanácsnak, pl. ha a kártérítés meghalad egy bizonyos összeget, vagy ha az ügyben egy magánszemély újbóli megfontolást kér. Valamennyi tanács az igazságügyi miniszter által kinevezett tagokból (pl. az Igazságügyi Minisztérium köztisztviselőiből, bírósági tisztviselőkből, ügyvédekből és az állami kártérítés terén szakértelemmel rendelkező személyekből) áll, akikre az összeférhetetlenségre vonatkozó különös szabályok vonatkoznak (lásd az állami kártérítésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet 7. cikkét).. Ha a sértett külföldi állampolgár, az állami kártérítésről szóló törvényt akkor lehet alkalmazni, ha a sértett származási országa is biztosít állami kártérítést a koreai állampolgároknakAz állami kártérítésről szóló törvény 7. cikke.. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez a feltétel akkor teljesül, ha a másik ország által a kártérítés igénylésére vonatkozó feltételek nem túlzottan aránytalanok a Korea által előírt feltételekhez képest, és általában véve nem szigorúbbak, mint a Korea által előírt feltételek, és nincs közöttük jelentős és lényegi különbség.A Legfelsőbb Bíróság 2015. június 11-i 2013Da208388. sz. határozata.. A polgári törvénykönyv szabályozza az állam kártérítési felelősségét, és ebből következően az állami kötelezettségvállalás a nem anyagi kárra is kiterjed (mint például az okozott mentális stressz)Lásd az állami kártérítésről szóló törvény 8. cikkét, valamint a polgári törvénykönyv 751. cikkét..Az adatvédelmi szabályok megsértése esetén a személyes adatok védelméről szóló törvény keretében egy további jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. A személyes adatok védelméről szóló törvény 39. cikke szerint a törvény megsértése vagy a személyes adatainak elvesztése, ellopása, felfedése, meghamisítása, megváltoztatása vagy sérülése miatt kárt szenvedett személy bíróság előtt kártérítésért folyamodhat. Az állami kártérítésről szóló törvényben foglalthoz hasonló viszonossági követelmény nem áll fenn.A kártérítés mellett közigazgatási jogorvoslat is igénybe vehető a közigazgatási szervek közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedéseivel vagy mulasztásaival szemben. Bármely magánszemély megtámadhat egy intézkedést (azaz a hatósági jogkör gyakorlását vagy gyakorlásának megtagadását egy konkrét esetben) vagy mulasztást (vagyis azt, ha a közigazgatási szerv jogi kötelezettsége ellenére hosszabb időn keresztül elmulasztott megtenni egy bizonyos intézkedést), és így elérheti a jogellenes intézkedés visszavonását/megváltoztatását, a semmisség megállapítását (azaz annak megállapítását, hogy az intézkedésnek nincs joghatása vagy nem szerepel a jogrendben) vagy a mulasztás jogellenességének megállapításátA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 2. és 4. cikke.. A közigazgatási intézkedés akkor támadható meg, ha közvetlenül kihat a polgári jogokra és kötelezettségekreA Legfelsőbb Bíróság 1999. október 22-i 98Du18435. sz. határozata, 2000. szeptember 8-i 99Du1113. sz. határozata és 2012. szeptember 27-i 2010Du3541. sz. határozata.. Idetartoznak a személyes adatok gyűjtésére irányuló intézkedések, akár közvetlen gyűjtésről van szó (pl. a kommunikáció lehallgatása), akár kötelezően teljesítendő (pl. szolgáltatónak szóló) adatközlési kérelem útján történő gyűjtésről.A fent említett kérelmeket először az egyes hatóságok (pl. a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság) vagy a Korrupcióellenes és Polgári Jogi Bizottság által létrehozott központi közigazgatási fellebbviteli bizottság elé lehet terjeszteniA közigazgatási jogorvoslatról szóló törvény 6. cikke és a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 18. cikkének (1) bekezdése.. Az ilyen közigazgatási jogorvoslat alternatív, informálisabb lehetőséget kínál a hatósági intézkedés vagy mulasztás megtámadására. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében azonban az igény közvetlenül a koreai bíróságokhoz is benyújtható.A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet bármely olyan személy benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a visszavonást/módosítást kérje, vagy a visszavonással/módosítással visszaállítsa jogait, amennyiben az intézkedés már nem bír joghatássalA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 12. cikke.. Hasonlóképpen a semmisség iránti keresetet olyan személy is benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik a semmisség megállapításához, míg a mulasztás jogellenességének megállapítására vonatkozó keresetet bármely olyan személy kezdeményezheti, aki intézkedést kért, és jogos érdeke fűződik a mulasztás jogellenességének megállapításáhozA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 35. és 36. cikke.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogos érdek a jog által védett érdeket jelent, azaz olyan közvetlen és konkrét érdeket, amelyet a közigazgatási intézkedések alapjául szolgáló törvények és rendeletek védenek (tehát nem általános, közvetett és elvont közérdekről van szó)A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 26-i 2006Du330. sz. határozata.. A magánszemélyeknek ezért jogos érdekük sérül a személyes adataik bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozó (specifikus jogszabályokban vagy a személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott) korlátozások és biztosítékok megsértése esetén. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti jogerős ítélet a felekre nézve kötelezőA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 30. cikkének (1) bekezdése..Az intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet és a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelmet attól az időponttól számított 90 napon belül kell benyújtani, amikor az egyén tudomást szerez az intézkedésről/mulasztásról, és főszabály szerint legkésőbb egy évvel a rendelkezés/mulasztás megtörténtét követően, kivéve, ha a késedelemnek igazolható indokai vannakA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 20. cikke. Ez a határidő a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelemre is vonatkozik, lásd a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 38. cikkének (2) bekezdését.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazolható indokok fogalmát tágan kell értelmezni, és ennek kapcsán mérlegelni kell, hogy társadalmilag elfogadható-e a késedelmes panasz benyújtása, figyelembe véve az ügy összes körülményétA Legfelsőbb Bíróság 1991. június 28-i 90Nu6521. sz. határozata.. Ide tartoznak például (nem kizárólagosan) az olyan késedelmi okok, melyekért az érintett fél nem tehető felelőssé (vagyis az olyan helyzetek, melyek a panaszos befolyásán kívül esnek, például ha nem tájékoztatták a személyes adatai gyűjtéséről) vagy idetartozik a vis maior (pl. természeti katasztrófa, háború) is.Végezetül magánszemélyek alkotmányos panaszt is benyújthatnak az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése.. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy kérheti alkotmányos panasz elbírálását, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait kormányzati hatáskör gyakorlása vagy annak elmulasztása miatt megsértették (kivéve a bíróságok ítéleteit). Ha más jogorvoslati lehetőségek is rendelkezésre állnak, először azokat kell kimeríteni. Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a külföldi állampolgárok benyújthatnak alkotmányos panaszt, amennyiben a koreai alkotmány elismeri alapvető jogaikat (lásd a magyarázatokat az 1.1. szakaszban)Az Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa194. sz. határozata.. Az alkotmányos panaszt az egyénnek a jogsértésről való tudomásszerzését követő 90 napon belül, illetve annak bekövetkezését követő egy éven belül kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti eljárást alkalmazzák az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti jogvitákraAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 40. cikke., a panasz akkor is elfogadható, ha a Legfelsőbb Bíróság fent ismertetett ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezett igazolható indokok állnak fenn.Ha először más jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, az alkotmányos panaszt az ilyen jogorvoslatra vonatkozó végleges határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell benyújtaniAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 69. cikke.. Az Alkotmánybíróság érvénytelenítheti a jogsértést okozó kormányzati hatáskör gyakorlását, vagy megerősítheti, hogy egy bizonyos mulasztás alkotmányellenesAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 75. cikkének (3) bekezdése.. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a Bíróság határozatának való megfelelés érdekében.3.A KORMÁNYZAT HOZZÁFÉRÉSE A SZEMÉLYES ADATOKHOZ NEMZETBIZTONSÁGI CÉLBÓL3.1.A nemzetbiztonság területén illetékes hatóságokA Koreai Köztársaság két külön hírszerző ügynökséggel rendelkezik: a Nemzeti Hírszerzési Szolgálattal és a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnoksággal. Ezen túlmenően a rendőrség és az ügyészség is gyűjthet személyes adatokat nemzetbiztonsági célból.A Nemzeti Hírszerző Szolgálatot a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény hozta létre, közvetlenül a köztársasági elnök joghatósága alatt áll, és annak felügyelete alatt működikA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 2. cikke és 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat különösen a külföldi országokra (és Észak-Koreára) vonatkozó adatokatEz a fogalom nem terjed ki a magánszemélyekre vonatkozó információkra, hanem a külföldi országokra (trendek, fejlemények) és a harmadik országbeli állami szereplők tevékenységére vonatkozó általános információkat foglalja magában., továbbá a kémelhárítással (beleértve a katonai és ipari kémkedést), a terrorizmus és a nemzetközi bűnszövetkezetek tevékenységei elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési adatokat, a közbiztonság és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények bizonyos típusaira (pl. belföldi felkelés, külföldi agresszió) vonatkozó hírszerzési információkat, valamint a kibertámadások és -fenyegetések megelőzésével vagy leküzdésével kapcsolatos hírszerzési információkat gyűjt, rendszerez és terjesztA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény, amely létrehozza a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, és meghatározza annak feladatait, általános elveket határoz meg annak valamennyi tevékenységére vonatkozóan. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatnak általában véve politikailag semlegesnek kell lennie, és védenie kell az egyének szabadságát és jogaitA 3. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 11. és a 21. cikk. Lásd még az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, különösen a 10. és 12. cikket.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat elnökének feladata, hogy általános iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a Nemzeti Hírszerző Szolgálat információk gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó elveket, alkalmazási kört és eljárásokat, és ezekről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzetgyűlés (a Hírszerzési Bizottságán keresztül) kérheti az iránymutatások helyesbítését vagy kiegészítését, ha úgy ítéli meg, hogy azok jogellenesek vagy méltánytalanok. Általánosabban fogalmazva, az igazgató és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat feladatai ellátása során semmilyen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt nem kényszeríthet a hatósági jogkörével visszaélve olyan cselekményre, melyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhat meg egyetlen személyt sem a jogai gyakorlásábanA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikke.. Ezenkívül a postai küldemények cenzúrázása, a távközlés lehallgatása, a helymeghatározó információk, a hírközlési metaadatok gyűjtése és a magáncélú kommunikáció rögzítése vagy meghallgatása során a Nemzeti Hírszerzési Szolgálatnak meg kell felelnie a hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek, a helymeghatározási információkról szóló törvénynek vagy a büntetőeljárási törvénynekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 14. cikke.. Az e törvényekkel ellentétes hatásköri visszaélésre vagy információgyűjtésre büntetőjogi szankciók vonatkoznakA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 22. és 23. cikke..A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a Védelmi Minisztérium alá tartozó katonai hírszerző ügynökség. Feladatköre a katonai biztonsági kérdésekre, (a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozó) katonai bűnügyi nyomozásokra és a katonai hírszerzésre terjed ki. A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság általában nem foglalkozik polgári személyek megfigyelésével, kivéve, ha ez katonai feladatainak ellátásához szükséges. A vizsgálat alá vonható személyek a következők: katonai személyzet, a katonaság polgári alkalmazottai, katonai kiképzésben részt vevő személyek, katonai tartalékban lévő vagy toborzószolgálatnál lévő személyek és hadifoglyokA katonai bíróságokról szóló törvény 1. cikke.. A hírközlési adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtése során a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokságra a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott korlátozások és biztosítékok vonatkoznak.3.2.Jogalapok és korlátozásokA hírközlési adatok védelméről szóló törvény (CPPA), a polgárok és a közbiztonság védelmét szolgáló terrorizmus elleni törvény (a továbbiakban: terrorizmus elleni törvény) és a távközlési törvény biztosít jogalapot a személyes adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokatA nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása során a rendőrség és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a büntetőeljárásitörvény alapján jár el, míg a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozik.. Ezek a következő szakaszokban ismertetett korlátozások és biztosítékok biztosítják, hogy az adatok gyűjtése és kezelése a jogszerű cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Ez kizárja a személyes adatok nemzetbiztonsági okokból történő tömeges és válogatás nélküli gyűjtését.3.2.1.Hírközlési adatok gyűjtése3.2.1.1.Hírközlési adatok hírszerző ügynökségek általi gyűjtése3.2.1.1.1.JogalapA hírközlési adatok védelméről szóló törvény felhatalmazza a hírszerző ügynökségeket a hírközlési adatok gyűjtésére, és előírja a hírközlési szolgáltatók számára, hogy tegyenek eleget ezen ügynökségek kéréseinekA CPPA 15-2. cikke.. Amint azt a 2.2.2.1. szakasz ismerteti, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény megkülönbözteti a kommunikáció tartalmának gyűjtését (kommunikációt korlátozó intézkedések, mint pl. a lehallgatás vagy a cenzúraA CPPA 2. cikkének (6) és (7) bekezdése.) a hírközlési metaadatok gyűjtésétőlA CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..E két információtípus összegyűjtésére eltérő küszöbérték vonatkozik, de az alkalmazandó eljárások és biztosítékok nagyrészt azonosakLásd még a CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdését és a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (4) bekezdését, amelyek előírják, hogy a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére alkalmazandó eljárások értelemszerűen alkalmazandók a hírközlési metaadatok gyűjtésére is.. A nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából sor kerülhet hírközlési metaadatok gyűjtéséreA CPPA 13-4. cikke.. Magasabb küszöbérték vonatkozik a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtására (azaz a tartalmi adatok gyűjtésére), amelyekre csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetbiztonság várhatóan súlyos veszélybe kerül, és a veszély megelőzéséhez hírszerzési információk gyűjtésére van szükség (azaz ha a nemzetbiztonságot súlyos veszély fenyegeti, és az információgyűjtés szükséges annak megelőzéséhez)A CPPA 7. cikkének (1) bekezdése.. Ezenfelül a kommunikáció tartalmához csak végső megoldásként, a nemzetbiztonság érdekében lehetséges hozzáférni, és törekedni kell arra, hogy a kommunikáció bizalmas jellege a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Még akkor is, ha megkapták a megfelelő jóváhagyást/engedélyt, az ilyen intézkedéseket azonnal le kell állítani, ha már nem szükségesek, ezáltal biztosítva, hogy a magánszemélyek kommunikációjának bizalmassága a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..3.2.1.1.2.A legalább egy koreai állampolgárt érintő hírközlési információk gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokAmennyiben a kommunikációban részt vevő egyik vagy mindkét személy koreai állampolgár, a hírközlési adatok (mind a tartalmi, mind a metaadatok) gyűjtésére csak a Felsőbíróság vezető főbírójának engedélyével kerülhet sorA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 1. pontja. Az illetékes bíróság az a felsőbíróság, amely joghatósággal rendelkezik a megfigyelés alatt álló egyik vagy mindkét fél lakóhelye vagy székhelye szerint.. A hírszerző ügynökségnek a kérelmet írásban kell benyújtania egy ügyészhez vagy egy főügyészi hivatalhozA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése.. A kérelemben meg kell jelölnie a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik)A CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (4) bekezdése.. Az ügyész/főügyészi hivatal pedig engedélyt kér a Felsőbíróság egyik vezető bírójátólA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (4) bekezdése. Az ügyésznek a bírósághoz intézett kérelmében meg kell jelölnie a gyanú fő okait, és – amennyiben egyidejűleg több engedélyt kér – annak indokolását (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 4. cikkét).. A főbíró csak akkor adhat írásbeli engedélyt, ha a kérelmet indokoltnak ítéli, és elutasítja a kérelmet, ha azt megalapozatlannak tartjaA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése és 6. cikkének (9) bekezdése.. Az engedély meghatározza a gyűjtés típusát, célját, célpontját, hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy hol és hogyan valósulhat megA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (6) bekezdése..Különös szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvés kivizsgálására irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a fent említett eljárások lefolytatásátA CPPA 8. cikke.. E feltételek teljesülése esetén a hírszerző ügynökségek előzetes bírósági jóváhagyás nélkül is foganatosíthatnak megfigyelési intézkedéseketA CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. A hírszerző ügynökségnek azonban közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtását követően kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha az engedélyt az intézkedések meghozatalától számított 36 órán belül nem adják meg, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzet esetén történő információgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hírszerző ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése. A bűnüldözéssel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedésekről lásd a fenti 2.2.2.2. szakaszt..Azokban az esetekben, amikor a megfigyelés rövid időn belül zajlik le, ami kizárja a bírósági engedély beszerzését, az illetékes főügyészség vezetőjének a szükséghelyzeti intézkedésről szóló, a hírszerző ügynökség által készített értesítést kell küldenie az illetékes bíróság vezetőjének, amely a szükséghelyzeti intézkedések nyilvántartását vezetiA CPPA 8. cikkének (5) és (7) bekezdése. Ebben az értesítésben fel kell tüntetni a célkitűzést, a célszemélyt, az alkalmazási kört, az időtartamot, a végrehajtás helyét és a megfigyelés módját, valamint annak okait, hogy miért nem nyújtanak be engedélykérelmet az intézkedés meghozatala előtt (a CPPA 8. cikkének (6) bekezdése).. Ez lehetővé teszi a bíróság számára az adatgyűjtés jogszerűségének vizsgálatát.3.2.1.1.3.A kizárólag nem koreai állampolgárt érintő hírközlési adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra vonatkozó információk gyűjtéséhez a hírszerző ügynökségeknek be kell szerezniük a köztársasági elnök előzetes írásbeli jóváhagyásátA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ilyen hírközlési adatokat csak akkor lehet nemzetbiztonsági célból gyűjteni, ha azok valamilyen meghatározott kategóriába tartoznak, azaz ha a kommunikáció a Koreai Köztársasággal szemben ellenséges országok kormánytisztviselői vagy más magánszemélyei, külföldi ügynökségek, koreaiellenesEz olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek veszélyeztetik a nemzet létét és biztonságát, a demokratikus rendet vagy a nép fennmaradását és szabadságát.. tevékenységekben való részvétellel gyanúsított csoportok vagy állampolgárok között, vagy a Koreai-félszigeten belüli, a Koreai Köztársaság fennhatóságán ténylegesen kívül eső csoportok tagjai és azok külföldi országokban székhellyel rendelkező ernyőszervezetei között történikTovábbá, ha az egyik fél a CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy, a másik pedig ismeretlen vagy nem határozható meg, a 7. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt eljárást kell alkalmazni.. Ezzel szemben, ha a közlésben részt vevő egyik fél koreai állampolgár, a másik fél pedig nem koreai állampolgár, a 3.2.1.1.2. szakaszban leírt eljárásnak megfelelően a gyűjtéshez bírósági jóváhagyás szükséges.A hírszerző ügynökség vezetőjének a tervezett intézkedésekre vonatkozóan tervet kell benyújtania a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójánakA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját a Nemzetgyűlés megerősítését követően a köztársasági elnök nevezi ki (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 7. cikke).. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója ellenőrzi, hogy a terv megfelelő-e, és ha igen, benyújtja azt jóváhagyásra a köztársasági elnöknekA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (2) bekezdése.. A tervben ugyanazokat az információkat kell feltüntetni, mint a koreai állampolgárokra vonatkozó információk gyűjtésére irányuló bírósági engedély iránti kérelemben (a fent leírtak szerint)A CPPA 8. cikkének (3) bekezdése, összefüggésben a 6. cikkének (4) bekezdésével.. Fel kell tüntetni különösen a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), a gyűjtés fő okait, az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik). Több engedély egyidejű kérelmezése esetén azok célja és indokolásaA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke..SzükséghelyzetbenVagyis azokban az esetekben, amikor az intézkedés a nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, nem áll rendelkezésre elegendő idő a köztársasági elnök jóváhagyásának megszerzésére, és a szükséghelyzeti intézkedések elfogadásának elmulasztása veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot (a CPPA 8. cikkének (8) bekezdése).. annak a miniszternek az előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyhez az adott hírszerző ügynökség tartozik. Ebben az esetben azonban a hírszerző ügynökségnek közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések meghozatalát követően kérnie kell a köztársasági elnök jóváhagyását. Ha egy hírszerző ügynökség a kérelem benyújtásától számított 36 órán belül nem kapja meg a jóváhagyást, az információgyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (9) bekezdése.. Ilyen esetekben az összegyűjtött információkat mindig megsemmisítik.3.2.1.1.4.Általános korlátozások és biztosítékokHa a hírszerző ügynökségek magánszervezetek együttműködését kérik, biztosítaniuk kell számukra a bírósági/elnöki engedélyt vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat fedőlapjának másolatát, amelyet a kötelezett szervezetnek az iratai között meg kell őriznieA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Azok a szervezetek, amelyeket ara kérnek fel a CPPA alapján, hogy adjanak át információkat a hírszerző ügynökségeknek, megtagadhatják ezt, ha az engedély vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat helytelen azonosítóra (pl. az azonosított személytől eltérő személy telefonszámára) hivatkozik. Ezenkívül a kommunikációhoz használt jelszavak egyetlen esetben sem hozhatók nyilvánosságraA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A hírszerző ügynökségek postahivatalra vagy távközlési szolgáltatóra bízhatják a kommunikáció korlátozására irányuló intézkedések végrehajtását vagy a hírközlési metaadatok gyűjtését (a távközlési törvény meghatározása szerint)A CPPA végrehajtási rendeletének 13. cikke.. Mind az érintett hírszerző ügynökségnek, mind az együttműködésre felkért szolgáltatónak három évig nyilvántartást kell vezetnie az intézkedések kérelmezésének céljáról, a végrehajtás vagy az együttműködés időpontjáról, valamint az intézkedések tárgyáról (pl. levél, telefon, e-mail)A CPPA 9. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdése. Ez az időszak nem vonatkozik a hírközlési metaadatokra (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikkét).. A hírközlési metaadatokat szolgáltató távközlési szolgáltatóknak hét évig meg kell őrizniük az adatgyűjtés gyakoriságára vonatkozó információkat, és évente kétszer jelentést kell erről küldeniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternekA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikke..A hírszerző ügynökségeknek jelentést kell tenniük a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának az általuk összegyűjtött információkról és a megfigyelési tevékenység eredményérőlA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdése.. A hírközlési metaadatok gyűjtését illetően nyilvántartást kell vezetni arról, hogy ilyen adatokat kértek, valamint magáról az írásbeli kérelemről és az azt benyújtó intézményről isA CPPA 13. cikkének (5) bekezdése és 13-4. cikkének (3) bekezdése..Mind a kommunikáció tartalmának, mind a hírközlési metaadatoknak a gyűjtése legfeljebb négy hónapig tarthat, és ha a kitűzött cél időközben teljesül, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése.. Ha az engedély feltételei továbbra is fennállnak, a határidő a bíróság engedélyével vagy a köztársasági elnök jóváhagyásával legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. A megfigyelési intézkedések meghosszabbítására vonatkozó jóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a meghosszabbítás kérelmezésének indokait és mellékelve a kérelmet alátámasztó dokumentumokatA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 5. cikke..A gyűjtés jogalapjától függően az egyéneket általában értesítik hírközlési adataik gyűjtéséről. A hírszerző ügynökség vezetője – függetlenül attól, hogy tartalmi adatokat vagy metaadatokat gyűjtöttek-e, és az adatokat rendes eljárás keretében vagy veszélyhelyzetben gyűjtötték-e – a hírszerző ügynökség vezetőjének írásban értesítenie kell az érintett személyt a megfigyelési intézkedésről a megfigyelés lezárultának napjától számított 30 napon belülA CPPA 9-2. cikkének (3) bekezdése. A CPPA 13-4. cikkével összhangban ez vonatkozik mind a hírközlési tartalmi adatok, mind a hírközlési metaadatok gyűjtésére.. Az értesítésnek tartalmaznia kell (1) az adatok gyűjtésének tényét, (2) a végrehajtó ügynökség kilétét és (3) a végrehajtási időszakot. Ha azonban valószínű, hogy az értesítés veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, vagy emberek életét és fizikai biztonságát, az értesítés elhalaszthatóA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Az értesítést a halasztás okainak megszűnését követő 30 napon belül kell megtenniA CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdése és 9-2. cikkének (6) bekezdése..Ez az értesítési kötelezettség azonban csak akkor alkalmazandó az adatgyűjtésre, ha legalább az egyik fél koreai állampolgár. Következésképpen a nem koreai állampolgárokat csak akkor értesítik, amikor a koreai állampolgárokkal folytatott kommunikációjuk adatait gyűjtik. Ezért nincs értesítési kötelezettség abban az esetben, ha kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra kerül sor.A CPPA alapján végzett megfigyeléssel szerzett hírközlési tartalmi és metaadatok csak (1) bizonyos bűncselekmények kivizsgálásához, büntetőeljárás alá vonásához vagy megelőzéséhez, (2) fegyelmi eljáráshoz, (3) bírósági eljáráshoz használhatók fel, amennyiben a kommunikációban érintett fél kártérítési keresetben hivatkozik rájuk, vagy (4) más jogszabályok alapjánA CPPA 5. cikkének (1)–(2) bekezdése, 12. cikke és 13-5. cikke..3.2.1.2.A kommunikációs információk rendőrség/ügyészek által nemzetbiztonsági célokból végzett gyűjtéseA rendőrség/ügyész a 3.2.1.1. szakaszban leírt feltételekkel megegyező feltételekkel gyűjthet nemzetbiztonsági célokból kommunikációs információkat (beleértve a hírközlési tartalmi és metaadatokat). SzükséghelyzetEz akkor áll fenn, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes jóváhagyási eljárás lefolytatását (a CPPA 8. cikkének (1) bekezdése).. esetén azt a korábban már leírt eljárást kell alkalmazni, amely a kommunikáció tartalmának szükséghelyzetben, bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozik (azaz a CPPA 8. cikkét).3.2.2.Terroristagyanús személyekre vonatkozó információk gyűjtése3.2.2.1.JogalapA terrorizmus elleni törvény felhatalmazza a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját arra, hogy információkat gyűjtsön a terroristagyanús személyekrőlA terrorizmus elleni törvény 9. cikke.. Terroristagyanús személy: terrorista csoport tagjaTerrorista csoport: az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoport (a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (2) bekezdése)., olyan személy, aki terrorista csoportot népszerűsített (egy terrorista csoport eszméinek vagy taktikájának népszerűsítése és terjesztése révén), pénzeszközöket gyűjtött vagy juttatott terrorizmus céljáraA terrorizmus fogalmát a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (1) bekezdése olyan magatartásként határozza meg, amelynek célja az állam, a helyi önkormányzat vagy egy külföldi kormányzat (ideértve a helyi önkormányzatokat és a nemzetközi szervezeteket is) feladatköre gyakorlásának megakadályozása, vagy olyan cselekményre kényszerítése, amelynek elvégzésére nem köteles, vagy a lakosság fenyegetése. Ez a következőket foglalja magában: a) egy személy megölése vagy életének veszélyeztetése testi sérülés okozásával, vagy az érintett személy elfogása, elzárása, elrablása vagy túszul ejtése; b) légi járművekkel kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. légi jármű becsapódásának előidézése, a jármű eltérítése vagy megrongálása repülés közben); c) hajóval kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet elfoglalása, az üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet megsemmisítése vagy olyan mértékű megrongálása, amely veszélyezteti annak biztonságát, beleértve a hajóra vagy tengeri szerkezetre berakodott rakomány károsodását); d) biokémiai, robbanó- vagy gyújtófegyver vagy -eszköz elhelyezése, robbantása vagy bármilyen más módon történő használata bizonyos típusú járműveken vagy létesítményekben (pl. vonat, villamos, gépjármű, közpark és állomás, villamosenergia-, gáz- és távközlési létesítmények stb.) halál, súlyos sérülés vagy súlyos anyagi kár okozása céljából, vagy ilyen hatás kiváltása; e) nukleáris anyagokkal, radioaktív anyagokkal vagy nukleáris létesítményekkel kapcsolatos bizonyos típusú magatartások (pl. emberi életben, testi épségben vagy vagyontárgyakban történő károkozás, vagy a közbiztonság más módon történő megzavarása atomreaktor megsemmisítése vagy radioaktív anyagok jogellenes manipulálása révén stb.)., vagy részt vett terrorcselekmények előkészítésében, ezekre irányuló összeesküvésben, terrorcselekmények propagálásában vagy ezekre való felbujtásban, vagy olyan személy, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen tevékenységeket végzettA terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (3) bekezdése.. Általános szabályként a terrorizmus elleni törvényt végrehajtó bármely köztisztviselőnek tiszteletben kell tartania a koreai alkotmányban rögzített alapvető jogokatA terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (3) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény önmagában nem határoz meg konkrét hatásköröket, korlátozásokat és biztosítékokat a terroristagyanús személyekre vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozóan, hanem az egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokra hivatkozik. Először is, a terrorizmus elleni törvény alapján a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója adatokat gyűjthet (1) a Koreai Köztársaságba való belépésről és az onnan való távozásról, (2) a pénzügyi tranzakciókról és 3) a kommunikációról. A gyűjtött adatok típusától függően a vonatkozó eljárási követelményeket a bevándorlásról szóló törvény, a vámtörvény, a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény, illetve a hírközlési adatok védelméről szóló törvény tartalmazzaA terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (1) bekezdése.. A Koreába való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a bevándorlási törvényben és a vámtörvényben meghatározott eljárásokra hivatkozik. Ezek a jogi aktusok azonban jelenleg nem rendelkeznek ilyen hatáskörről. A hírközlési információk és a pénzügyi tranzakciós információk gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a CPPA-ban és az pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvényben szereplő korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozik (a CPPA-ban foglalt korlátozásokat és biztosítékokat lentebb részletezzük, míg a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény a 2.1. szakaszban kifejtettek szerint nem releváns a megfelelőségi határozat értékelése szempontjából).Emellett a terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója személyes adatokat vagy helymeghatározó adatokat kérhet terroristagyanús személyekről a személyesadat- kezelőtőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 2. cikkében meghatározottak szerint olyan közintézmény, jogi személy, szervezet, magánszemély stb., amely vagy aki személyesadat-állományok üzleti célú felhasználása céljából közvetlenül vagy közvetve személyes adatokat kezel.. vagy a helymeghatározó adatok szolgáltatójátólA helymeghatározó adatok védelméről, felhasználásáról stb. szóló törvény (a továbbiakban: a helymeghatározó adatokról szóló törvény) 5. cikkében meghatározottak szerint, azaz bárki, aki engedélyt kapott a Koreai Hírközlési Bizottságtól, hogy helymeghatározással kapcsolatos tevékenységet folytasson.. Ez csupán önkéntes adatközlést jelent, tehát a személyesadat-kezelők és a helymeghatározó adatok szolgáltatói nem kötelesek teljesíteni a kérést, és ha az adatközlés mellett döntenek, arra csak a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel és a helymeghatározó adatokról szóló törvénnyel összhangban kerülhet sor (lásd az alábbi 3.2.2.2. szakaszt).3.2.2.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározó adatokról szóló törvény szerinti önkéntes adatközlésre vonatkozó korlátozások és biztosítékokA terrorizmus elleni törvény szerinti önkéntes együttműködésre irányuló kérelmeknek a terroristagyanús személyekre vonatkozó információkra kell korlátozódniuk (lásd a fenti 3.2.2.1. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálat ilyen kéréseinek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény úgy rendelkezik továbbá, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a hivatali hatáskörével visszaélve nem kényszeríthet egyetlen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt sem olyan cselekményre, amelyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhatja egyetlen személy jogainak gyakorlását semA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 11. cikkének (1) bekezdése.. E tilalom megszegése büntetőjogi szankciókkal sújthatóA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 19. cikke..A személyesadat-kezelők és helymeghatározási adatok szolgáltatói nem kötelesek eleget tenni a Nemzeti Hírszerző Szolgálat által a terrorizmus elleni törvény alapján benyújtott kérelmeknek. Önkéntes alapon eleget tehetnek a kérelmeknek, de ebben az esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározási adatokról szóló törvény előírásainak.. A személyes adatok védelméről szóló törvénynek való megfelelést illetően az adatkezelőnek különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..3.2.2.3.Korlátozások és biztosítékok a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretébenA terrorizmus elleni törvény alapján a hírszerző ügynökségek csak akkor gyűjthetnek hírközlési adatokat (ideértve a tartalmi és a metaadatokat), ha ez a terrorizmus elleni küzdelemhez, azaz a terrorizmus megelőzéséhez és az ellene hozott intézkedésekhez szükséges. A hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek a 3.2.1. szakaszban ismertetett eljárásai a hírközlési adatok terrorizmus elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére vonatkoznak.3.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény alapján a távközlési szolgáltatók eleget tehetnek a hírszerző ügynökségek azon kérésének, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés megelőzése céljából történő adatgyűjtés érdekében adjanak át hírközlési adatokatA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. Az ilyen kéréseknek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). Emellett ugyanazok a korlátozások és biztosítékok alkalmazandók, mint a bűnüldözési célú önkéntes adatközlések esetében (lásd a 2.2.3. szakaszt)A kérelmet írásban kell benyújtani, és meg kell jelölni a kérelem indokait, valamint az érintett felhasználóhoz és a kért adatok köréhez való kapcsolódást, továbbá a távközlési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a közölt adatokról, és évente kétszer jelentést kell tennie a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek teljesíteni a kérelmeket, ha azonban úgy döntenek, hogy önkéntes alapon közlik az adatokat, ezt a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően kell tenniük. E tekintetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak a távközlési szolgáltatókra – többek között az érintett értesítését illetően –, mint amikor a bűnüldöző hatóságoktól kapnak megkeresést, amit a 2.2.3. szakasz fejt ki részletesebben.3.3.FelügyeletA koreai hírszerző ügynökségek tevékenységét különböző szervek felügyelik. A Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság felügyeletét a Nemzeti Védelmi Minisztérium végzi a belső ellenőrzés végrehajtásáról szóló minisztériumi irányelv értelmében. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyűlés és más független szervek felügyelete alatt áll, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.3.3.1.Az emberi jogok védelméért felelős biztosAmikor a hírszerző ügynökségek terroristagyanús személyekre vonatkozó információkat gyűjtenek, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény előírja a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság és az emberi jogok védelméért felelős biztos (a továbbiakban: emberi jogi biztos) általi felügyeletetA terrorizmus elleni törvény 7. cikke..A terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság többek között kidolgozza a terrorizmusellenes tevékenységekre vonatkozó politikákat, és felügyeli a terrorizmusellenes intézkedések végrehajtását, valamint a különböző illetékes hatóságok által a terrorizmus elleni küzdelem területén végzett tevékenységeketA terrorizmus elleni törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A Bizottság elnöke a miniszterelnök, és több miniszterből és kormányzati szervek vezetőiből áll, beleértve a külügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a védelmi minisztert, a belügy- és biztonsági minisztert, a Nemzeti Hírszerző Hivatal igazgatóját, a Nemzeti Rendőrség főigazgatóját és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának elnökétA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 3. cikkének (1) bekezdése.. A terrorizmus elleni küzdelem céljából folytatott nyomozások és a terroristagyanús személyeknek a terrorizmusellenes tevékenységekkel kapcsolatos információk vagy anyagok gyűjtése céljából történő nyomon követése esetén a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének (azaz a miniszterelnöknek)A terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (4) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény továbbá létrehozza az emberi jogi biztos intézményét annak érdekében, hogy megvédje az egyének alapvető jogait a terrorizmusellenes tevékenységek által okozott jogsértésekkel szembenA terrorizmus elleni törvény 7. cikke.. Az emberi jogi biztost a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnöke nevezi ki olyan személyek közül, akik megfelelnek a terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendeletében felsorolt kritériumoknak (azaz legalább tíz év ügyvédi munkatapasztalattal, vagy emberi jogi szaktudással rendelkeznek, és legalább tíz évig (legalább) egyetemi oktatóként tevékenykedtek, vagy állami szerveknél vagy helyi önkormányzatoknál magasabb rangú köztisztviselők voltak, vagy legalább tíz éves munkatapasztalatot szereztek az emberi jogok terén, pl. nem kormányzati szervezetnél)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (1) bekezdése.. Az emberi jogi biztos kinevezése két évre szól (és meghosszabbítható), és csak meghatározott, korlátozott és alapos indok miatt menthető fel hivatalából, például ha a feladatai ellátásával kapcsolatos büntetőügyben vádat emelnek ellene, bizalmas információt nyilvánosságra hoz, vagy tartós mentális vagy fizikai alkalmatlanság miattA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése..Ami a hatásköröket illeti, az emberi jogi biztos ajánlásokat adhat ki arra vonatkozóan, hogy a terrorizmusellenes tevékenységekben részt vevő szervek hogyan tudják jobban védeni az emberi jogokat, és a petíciókat fogadhat a polgárok részéről (lásd a 3.4.3. szakaszt)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése.. Amennyiben észszerűen megállapítható, hogy a hivatalos feladatok ellátása során emberi jogi jogsértés történt, az emberi jogi biztos javasolhatja a felelős szerv vezetőjének a jogsértés orvoslásátA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (1) bekezdése. Az emberi jog biztos függetlenül dönt az ajánlások elfogadásáról, de ezekről az ajánlásokról jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének.. Az illetékes szervnek értesítenie kell az emberi jogi biztost az ajánlás végrehajtása érdekében tett lépésekrőlA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (2) bekezdése.. Ha valamely szerv nem hajtja végre az emberi jogi biztos ajánlását, az ügy a Terrorizmusellenes Bizottság – és ezáltal annak elnöke, vagyis a miniszterelnök – elé kerül. Eddig nem fordult elő olyan eset, hogy az emberi jogi biztos ajánlásait ne hajtották volna végre.3.3.2.A NemzetgyűlésA 2.3.2. szakaszban leírtak szerint a Nemzetgyűlés vizsgálatot indíthat a hatóságokkal szemben, és ezzel összefüggésben kérheti a dokumentumok közzétételét, és tanúkat idézhet be. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat hatáskörébe tartozó ügyekben ezt a parlamenti felügyeletet a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága látja elA Nemzetgyűlésről szóló törvény 36. cikke és 37. cikke (1) bekezdésének 16. pontja.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója, aki felügyeli a szolgálat feladatainak ellátását, jelentést tesz a hírszerzési bizottságnak (és a köztársasági elnöknek is)A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 18. cikke.. Maga a hírszerzési bizottság is kérhet jelentést egy konkrét ügyben, amelyre a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának haladéktalanul reagálnia kellA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 15. cikkének (2) bekezdése.. Az igazgató csak olyan katonai, diplomáciai vagy észak-koreai kérdésekkel kapcsolatos államtitokra vonatkozóan tagadhatja meg a válaszadást vagy vallomástételt a hírszerzési bizottság előtt, amelynek nyilvánosságra kerülése súlyosan veszélyeztetheti a nemzet sorsátA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 17. cikkének (2) bekezdése. Az államtitkok a fogalommeghatározás szerint államtitoknak minősülő tények, áruk vagy ismeretek, amelyekhez korlátozott számú személy férhet hozzá, és amelyek a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetésének elkerülése érdekében nem fedhetők fel más ország vagy szervezet előtt, lásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (4) bekezdését.. Ebben az esetben a hírszerzési bizottság magyarázatot kérhet a miniszterelnöktől. Ha a miniszterelnök ad magyarázatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, a válaszadás vagy a vallomástétel a továbbiakban nem tagadható meg.Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységre derít fényt, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a Nemzetgyűlésnek. A parlamenti felügyeletre vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak a kommunikációt korlátozó intézkedéseknek (azaz a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésének) a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretében történő alkalmazásáraA CPPA 15. cikke.. Ez utóbbival kapcsolatban a Nemzetgyűlés bármely konkrét kommunikációt korlátozó intézkedésről jelentést kérhet a hírszerző ügynökségek vezetőitől. Ezen túlmenően helyszíni ellenőrzéseket végezhet a lehallgató berendezéseken. Végezetül a nemzetbiztonsági célokból tartalmi adatokat gyűjtő hírszerző ügynökségeknek és az ilyen adatokat közlő üzemeltetőknek a Nemzetgyűlés kérésére jelentést kell tenniük ezen adatok közléséről.3.3.3.A SzámvevőszékA Számvevőszék ugyanazokat a felügyeleti feladatokat látja el a hírszerző ügynökségek tekintetében, mint a bűnüldözés területén (lásd a 2.3.2. szakaszt)Hasonlóan a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága részére történő válaszadáshoz, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója csak olyan ügyekben tagadhatja meg a Számvevőszéknek való válaszadást, amelyek államtitoknak minősülnek, és a nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a nemzetbiztonságot (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (1) bekezdése)..3.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA nemzetbiztonsági célokból történő adatkezelés esetében – beleértve az adatgyűjtési szakaszt is – a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnak is van felügyeleti hatásköre. Amint azt az 1.2. szakasz részletesebben kifejti, ez magában foglalja a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkében és 58. cikkének (4) bekezdésében meghatározott általános elveket és kötelezettségeket, valamint az említett törvény 4. cikke által garantált egyéni jogok gyakorlását. Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó konkrét jogszabályokban – például a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben, a terrorizmus elleni törvényben és a távközlési törvényben – foglalt szabályok esetleges megsértésére is. Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, e törvények bármilyen megsértése az említett törvény megsértésének minősül. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ezért hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgáljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. az adatokhoz nemzetbiztonsági célokból történő hozzáférésre vonatkozó jogszabályok és a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok megsértését, tanácsot adjon a megfelelőbb intézkedésekre vonatkozóan, korrekciós intézkedéseket írjon elő, fegyelmi intézkedéseket javasoljon, és az esetleges bűncselekményeket az illetékes nyomozó hatóságok elé utaljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése..3.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság általi felügyelet ugyanúgy kiterjed a hírszerző ügynökségekre, mint a többi kormányzati hatóságra (lásd a 2.3.2. szakaszt).3.4.Egyéni jogorvoslat3.4.1.Jogorvoslat az emberi jogi biztosnálAmi a személyes adatoknak a terrorizmusellenes tevékenységekkel összefüggésben történő gyűjtését illeti, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság keretében létrehozott emberi jogi biztosi intézmény külön jogorvoslati lehetőséget biztosít. Az emberi jogi biztos kezeli az emberi jogoknak a terrorizmusellenes tevékenységek következményeként történő megsértésével kapcsolatos polgári petíciókatA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Korrekciós intézkedéseket javasolhat, és az érintett szervnek be kell számolnia a biztosnak az ajánlás végrehajtása érdekében tett valamennyi intézkedésről. Az emberi jogi biztoshoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírások. Következésképpen az emberi jogi biztos akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet.3.4.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokAz egyének gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a nemzetbiztonsági célból kezelt személyes adatok tekintetébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdése és 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése.. Az e jogok gyakorlására irányuló kérelmeket közvetlenül a hírszerző ügynökséghez lehet benyújtani, vagy közvetve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül. A hírszerző ügynökség azonban késleltetheti, korlátozhatja vagy megtagadhatja az érintett jogának gyakorlását, abban a mértékben és addig az ideig, amíg fontos közérdek fűződik ahhoz (például olyan mértékben és addig az ideig, amíg az érintett joggyakorlása folyamatban lévő bűnügyi nyomozást veszélyeztetne vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene), vagy ha a jog gyakorlása harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné. Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy korlátozott mértékben teljesítik, az érintettet haladéktalanul értesíteni kell ennek okairól.Ezen túlmenően a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdésével (az egyéni panaszok megfelelő kezelésének biztosítására vonatkozó követelmény) és 4. cikkének (5) bekezdésével (a személyes adatok kezeléséből eredő károk gyors és tisztességes eljárás keretében történő megfelelő megtérítéséhez való jog) összhangban a magánszemélyek jogosultak jogorvoslatra. Ez magában foglalja azt a jogot, hogy a feltételezett jogsértést bejelentsék az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálatnak, és panaszt nyújtsanak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnakA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke és 63. cikkének (2) bekezdése.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok – például a nemzetbiztonsági törvény – előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. A 2021-1. sz. értesítésben kifejtettek szerint az uniós magánszemélyek a nemzeti adatvédelmi hatóságukon keresztül nyújthatnak be panaszt a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ugyanazon csatornán (nemzeti adatvédelmi hatóság vagy az Európai Adatvédelmi Testület) keresztül értesíti a magánszemélyt a vizsgálat lezárását követően (és adott esetben tájékoztatást ad az előírt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan is). A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság határozatai vagy tétlensége a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében további jogorvoslattal megtámadható a koreai bíróságokon.3.4.3.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előtti egyéni jogorvoslat lehetősége ugyanúgy alkalmazandó a hírszerző ügynökségek, mint a többi kormányzati hatóság esetében (lásd a 2.4.2. szakaszt).3.4.4.Bírósági jogorvoslatA bűnüldöző hatóságok tevékenységeihez hasonlóan a magánszemélyek különböző módokon kaphatnak bírósági jogorvoslatot a hírszerző ügynökségekkel szemben a fent említett korlátozások és biztosítékok megsértése miatt.Először is, a magánszemélyek kártérítésben részesülhetnek az állami kártérítésről szóló törvény alapján. Egy esetben például kártérítést ítéltek meg a Védelmi Támogatási Parancsnokság (a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság elődje) által végzett jogellenes megfigyelés miattA Legfelsőbb Bíróság 1998. július 24-i 96Da42789. sz. határozata..Másodszor, a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a közigazgatási szervek, köztük a hírszerző ügynökségek intézkedéseit és mulasztásaitA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 3. és 4. cikke..Végezetül, magánszemélyek alkotmányos panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz a hírszerző ügynökségek által hozott intézkedésekkel szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján.
Kim Hyuck Soo
A Terrorizmus Elleni Küzdelem Nemzeti Központjának igazgatója
L0442022HU110120211217HU0001.00036919022A személyes adatoknak a koreai hatóságok által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtésére és felhasználására vonatkozó jogi keretA következő dokumentum áttekintést ad a személyes adatoknak a koreai közigazgatási szervek által bűnüldözési és nemzetbiztonsági célból történő gyűjtéséről és felhasználásáról (a továbbiakban: kormányzati hozzáférés), különösen annak jogalapjáról, alkalmazandó feltételeiről (korlátairól) és biztosítékairól, valamint a független felügyeletről és az egyéni jogorvoslati lehetőségekről.1.A KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGELVEK1.1.Alkotmányos keretA Koreai Köztársaság alkotmánya általánosságban rögzíti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (17. cikk), és különösen a levéltitokhoz való jogot (18. cikk). Az állam kötelessége biztosítani ezeket az alapvető jogokatA Koreai Köztársaság 1948. július 17-én kihirdetett alkotmányának (a továbbiakban: Alkotmány) 10. cikke.. Az Alkotmány továbbá kimondja, hogy az állampolgárok jogait és szabadságait csak törvény útján, a nemzetbiztonság, illetve a közrend fenntartása érdekében lehet korlátozniAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. Még ha léteznek is ilyen korlátozások, azok nem érinthetik az adott szabadság vagy jog lényegétAz Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése.. A koreai bíróságok a magánéletbe való kormányzati beavatkozással kapcsolatos ügyekben alkalmazták ezeket a rendelkezéseket. Például a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a polgári személyek megfigyelése sérti a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, és hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak joguk van rendelkezni a személyes adataik felettKorea Legfelsőbb Bíróságának 1998. július 24-i 96DA42789. sz. határozata.. Egy másik esetben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog olyan alapvető jog, amely megvédi az állampolgárok magánéletét az állami beavatkozástól és megfigyeléstőlAz Alkotmánybíróság 2003. október 30-i 2002Hun-Ma51. sz. határozata. Hasonlóképpen, a 99Hun-Ma513 és 2004Hun-Ma190 (egységes szerkezetbe foglalt), 2005. május 26-i határozatában az Alkotmánybíróság tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzés joga az érintett joga ahhoz, hogy személyesen eldöntse, mikor és kinek adja át az adatait, illetve ki adhatja át és használhatja fel azokat, és milyen mértékben. Ez egy alapvető jog – bár az Alkotmányban nem szerepel –, amely védi a személyes döntéshozatali szabadságot az állami funkciók és az infokommunikációs technológia terjeszkedéséből eredő kockázatokkal szemben..A koreai alkotmány garantálja továbbá, hogy senkit nem lehet letartóztatni, fogva tartani, átvizsgálni, kikérdezni, illetve nem lehet tárgyakat lefoglalni, kivéve, ha erről törvény rendelkezikAz Alkotmány 12. cikke (1) bekezdésének első mondata.. Továbbá átvizsgálásra és lefoglalásra kizárólag bírói engedély alapján, az ügyész kérésére és jogszerű eljárás keretében kerülhet sorAz Alkotmány 16. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése.. Kivételes körülmények esetén, azaz ha a gyanúsítottat bűncselekmény elkövetése közben fogják el (flagrante delicto), vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy egy három év vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy megszökhet vagy bizonyítékot semmisíthet meg, a nyomozó hatóságok bírói felhatalmazás nélkül is házkutatást vagy lefoglalást végezhetnek, amely esetben utólagos bírói felhatalmazást kell kérniükAz Alkotmány 12. cikkének (3) bekezdése.. Ezeket az általános elveket a büntetőeljárással és a kommunikáció védelmével foglalkozó törvények részletesebben kifejtik (a részletes áttekintést lásd lentebb).Ami a külföldi állampolgárokat illeti, az Alkotmány előírja, hogy jogállásukat a nemzetközi jog és szerződések által előírtaknak megfelelően garantáljákAz Alkotmány 6. cikkének (2) bekezdése.. Több olyan nemzetközi megállapodás, amelynek Korea részes fele, garantálja a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, ilyen például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (17. cikk), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (22. cikk) és a gyermek jogairól szóló egyezmény (16. cikk). Emellett, míg az Alkotmány elvben az állampolgárok jogaira hivatkozik, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a külföldi állampolgárok is rendelkeznek alapvető jogokkalAz Alkotmánybíróság 1994. december 29-i 93Hun-MA120. sz. határozata. Lásd még például az Alkotmánybíróság 2018. május 31-i 2014Hun-Ma346. sz. határozatát, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megsértették a repülőtéren fogvatartott szudáni állampolgár azon alkotmányos jogát, hogy jogi tanácsadásban részesüljön. Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszerű munkahely megválasztásának szabadsága szorosan kapcsolódik a boldogság kereséséhez való joghoz, valamint az emberi méltósághoz és értékhez, és ezért nem csak az állampolgárokat illeti meg, hanem garantálható a Koreai Köztársaságban jogszerűen foglalkoztatott külföldiek számára is (a 2011. szeptember 29-i 2007Hun-Ma1083. sz. alkotmánybírósági határozat).. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy a méltóságnak és az egyén emberi lényként való értékének védelme, valamint a boldogság kereséséhez való jog minden ember, és nem csak a polgárok jogaiAz Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa494. sz. határozata.. A Bíróság azt is tisztázta, hogy a személyes adatok feletti ellenőrzéshez való jog alapvető jognak minősül, amely a méltósághoz való jogon, valamint a boldogság kereséséhez és a magánélethez való jogon alapulLásd például az Alkotmánybíróság 99HunMa513. sz. határozatát.. Bár az ítélkezési gyakorlat eddig nem foglalkozott kifejezetten a nem koreai állampolgárok magánélet tiszteletben tartásához való jogával, a tudósok körében széles körben elfogadott, hogy az Alkotmány 12–22. cikke (amely magában foglalja a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes szabadsághoz való jogot) emberi lények jogait határozza meg.Végezetül az Alkotmány rendelkezik arról a jogról is, hogy a hatóságoktól méltányos kártérítést lehet kérniAz Alkotmány 29. cikkének (1) bekezdése.. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait a kormányzati hatalom gyakorlása sérti (kivéve a bíróságok határozatait), alkotmányos panaszt nyújthat be az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése..1.2.Általános adatvédelmi szabályokA Koreai Köztársaság általános adatvédelmi törvénye, a személyes adatok védelméről szóló törvény mind a magán-, mind a közszférára alkalmazandó. Ami a hatóságokat illeti, a személyes adatok védelméről szóló törvény kifejezetten említi azt a kötelezettséget, hogy szakpolitikákat kell kidolgozniuk a személyes adatokkal való visszaélés és ezen adatok nem megfelelő felhasználása, a leplezetlen megfigyelés és nyomon követés megelőzése, valamint az emberek méltóságának és magánéletük védelmének előmozdítása érdekébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése..A személyes adatok bűnüldözési célú feldolgozására a személyes adatok védelméről szóló törvény összes követelménye vonatkozik. Ez azt jelenti például, hogy a bűnüldöző hatóságoknak eleget kell tenniük a jogszerű adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeknek, azaz a személyes adatok gyűjtéséhez, felhasználásához vagy átadásához a személyes adatok védelméről szóló törvényben (15–18. cikk) felsorolt jogalapok valamelyikére kell támaszkodniuk, valamint meg kell felelniük olyan elveknek, mint a célhoz kötöttség (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése), az arányosság/adattakarékosság (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (6) bekezdése), a korlátozott adatmegőrzés (a személyes adatok védelméről szóló törvény 21. cikke), az adatbiztonság, beleértve az adatvédelmi incidensek bejelentését (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (4) bekezdése, 29. és 34. cikke), valamint az átláthatóság elve (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint 20., 30. és 32. cikke). Különleges biztosítékok vonatkoznak az érzékeny információkra (a személyes adatok védelméről szóló törvény 23. cikke). Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdésével és 4. cikkével, valamint 35–39-2. cikkével összhangban az egyének a bűnüldöző hatóságokkal szemben gyakorolhatják a betekintési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat.A személyes adatok védelméről szóló törvény tehát teljes mértékben alkalmazandó a személyes adatok bűnüldözési célú kezelésére, de kivételt tartalmaz arra az esetre, ha a személyes adatok nemzetbiztonsági célból kerülnek feldolgozásra. A személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény 15–50. pontja nem alkalmazandó a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk elemzése céljából gyűjtött vagy kért személyes adatokraA személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ezzel ellentétben a törvény I. fejezete (Általános rendelkezések), II. fejezete (A személyes adatok védelmére vonatkozó szakpolitika stb. létrehozása), VIII. fejezete (Adatvédelmi incidensek kapcsán benyújtott kollektív keresetek), IX. fejezete (Kiegészítő rendelkezések) és X. fejezete (Szankciók) az ilyen adatgyűjtésre is alkalmazandó. Ez magában foglalja a 3. cikkben (A személyes adatok védelmének elvei) meghatározott általános adatvédelmi elveket és a személyes adatok védelméről szóló törvény 4. cikkében (Az érintettek jogai) biztosított egyéni jogokat. Ez azt jelenti, hogy a fő elveket és jogokat ezen a területen is garantálják. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ezeket az adatokat a tervezett cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és minimális ideig szabad kezelni; továbbá előírja, hogy a személyesadat-kezelőnek meg kell hoznia a biztonságos adatgazdálkodás és a megfelelő adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket, például technikai, irányítási és fizikai biztosítékokról kell gondoskodnia, valamint intézkedéseket kell hoznia az egyéni panaszok megfelelő kezelésére.A személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló 2021-1. sz. értesítésben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tovább pontosította, hogy e részleges mentesség fényében a személyes adatok védelméről szóló törvény hogyan alkalmazandó a személyes adatok nemzetbiztonsági célú kezeléséreA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 6. pont.. Ez magában foglalja különösen az egyének jogait (betekintés, helyesbítés, felfüggesztés és törlés), valamint azok lehetséges korlátozásainak indokait és korlátait. Az értesítés szerint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt alapvető elveknek, jogoknak és kötelezettségeknek a személyes adatok nemzetbiztonsági célú feldolgozására való alkalmazása tükrözi az Alkotmányban foglalt, az egyén saját személyes adatai feletti ellenőrzéshez való jogának védelmére vonatkozó garanciákat. E jog bármilyen – például a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges – korlátozása esetén egyensúlyt kell teremteni egyfelől az egyén jogai és érdekei, másfelől a releváns közérdek között, és ez a korlátozás nem érintheti e jog lényegét (az Alkotmány 37. cikkének (2) bekezdése).2.KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS BŰNÜLDÖZÉSI CÉLBÓL2.1.A bűnüldözés területén illetékes hatóságokA büntetőeljárási törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény és a távközlési törvény alapján a rendőrség, az ügyészek és a bíróságok bűnüldözési célokból gyűjthetnek személyes adatokat. Amennyiben a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény felruházza ezzel a hatáskörrel a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, annak is meg kell felelnie a fentebb említett törvényeknekLásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény (12948. sz. törvény) 3. cikkét, amely bizonyos bűncselekményekkel – mint például felkelés, lázadás és nemzetbiztonsághoz kapcsolódó bűncselekmények (pl. kémkedés) – kapcsolatos bűnügyi nyomozásra hivatkozik. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárási törvény átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó eljárásai lennének alkalmazandók, míg a hírközlési adatok védelméről szóló törvény szabályozná a hírközlési adatok gyűjtését (lásd a hírközlési adatokhoz nemzetbiztonsági célból való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekről szóló 3. részt).. Végezetül a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény jogalapot biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy információkat közöljenek a koreai pénzügyi információs egységgel (a továbbiakban: KOFIU) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából. Ez a szakosodott ügynökség ezeket az információkat a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsáthatja. Ezek a közzétételi kötelezettségek azonban csak azokra az adatkezelőkre vonatkoznak, akik a hitelekre vonatkozó információkról szóló törvény alapján személyes hitelinformációkat dolgoznak fel, és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának felügyelete alá tartoznak. Mivel a személyes hitelinformációk ilyen adatkezelők általi kezelése nem tartozik a megfelelőségi határozat hatálya alá, ez a dokumentum nem ismerteti részletesen a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény alapján alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.Jogalapok és korlátozásokA büntetőeljárási törvény (lásd a 2.2.1. szakaszt), a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (lásd a 2.2.2. szakaszt) és a távközlési törvény (lásd a 2.2.3. szakaszt) jogalapot biztosít a személyes adatok bűnüldözési célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokat.2.2.1.Átvizsgálás és lefoglalás2.2.1.1.JogalapAz ügyészek és igazságügyi rendészet tisztviselői csak akkor vizsgálhatnak meg, illetve foglalhatnak le tárgyakat, vagy vizsgálhatnak át személyeket (1), ha az adott személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják (bűncselekmény gyanúsítottja), (2) ha az a nyomozáshoz szükséges és (3) az átvizsgálandó személyek és tárgyak, valamint a lefoglalt tárgyak az üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Hasonlóképpen a bíróságok is abban az esetben végezhetnek átvizsgálást és foglalhatnak le tárgyakat bizonyítékként való felhasználás vagy elkobzás céljából, ha e tárgyak vagy személyek egy adott üggyel összefüggésbe hozhatókA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (1) bekezdése, valamint 107. és 109. cikke..2.2.1.2.Korlátozások és biztosítékokÁltalános kötelezettségként az ügyészeknek és az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek tiszteletben kell tartaniuk a bűncselekmény gyanúsítottja és bármely más érintett személy emberi jogaitA büntetőeljárási törvény 198. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a vizsgálat céljának elérése érdekében csak akkor lehet kötelező intézkedéseket hozni, ha azt a büntetőeljárási törvény kifejezetten előírja, és csak a minimálisan szükséges mértékbenA büntetőeljárási törvény 199. cikkének (1) bekezdése..Rendőrök vagy ügyészek bűnügyi nyomozás keretében kizárólag bírói engedély alapján végezhetnek átvizsgálást, szemlét, illetve foglalhatnak le tárgyakatA büntetőeljárási törvény 215. cikkének (1) és (2) bekezdése.. A bírói engedélyt kérő hatóságnak olyan bizonyítékokat kell benyújtania, amelyek igazolják, hogy az egyén bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, az átvizsgálás, szemle vagy lefoglalás szükséges, és hogy a lefoglalandó tárgy létezikA büntetőeljárásról szóló rendelet 108. cikkének (1) bekezdése.. A bírói engedélyben fel kell tüntetni többek között a bűncselekmény gyanúsítottja és a bűncselekmény nevét; az átvizsgálandó helyet, személyt vagy tárgyakat, illetve a lefoglalandó tárgyakat; az engedély kibocsátásának dátumát; és az engedély hatályának időtartamátA büntetőeljárási törvény 114. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 219. cikkével.. Hasonlóképpen, ha folyamatban lévő bírósági eljárás keretében átvizsgálásra és lefoglalásra kerül sor, és ez nem nyílt bírósági ülés keretében történik, az átvizsgáláshoz, illetve lefoglaláshoz bírói engedély szükségesA büntetőeljárási törvény 113. cikke.. Az érintett személyt és védőjét előzetesen értesítik az átvizsgálásról vagy lefoglalásról, és jelen lehet ezek végrehajtásakorA büntetőeljárási törvény 121. és 122. cikke..Az átvizsgálások vagy lefoglalások során, amennyiben az átvizsgálandó tárgy számítógépes lemez vagy más adathordozó, elvileg csak magát az adatot lehet lefoglalni (másolással vagy kinyomtatással), nem pedig a teljes adathordozótA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Magát az adathordozót csak akkor lehet lefoglalni, ha az előírt adatok kinyomtatása vagy másolása lényegében lehetetlen, vagy ha az átvizsgálás célja más módon lényegében nem érhető elA büntetőeljárási törvény 106. cikkének (3) bekezdése.. Az érintett személyt haladéktalanul értesíteni kell a lefoglalásrólA büntetőeljárási törvény 219. cikke, összefüggésben 106. cikkének (4) bekezdésével.. A büntetőeljárási törvény nem tartalmaz kivételt ezen értesítési kötelezettség alól.Bírói engedély nélküli átvizsgálásra, szemlére és lefoglalásra csak korlátozott számú, meghatározott helyzetben kerülhet sor. Először is abban az esetben, amikor a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a helyzet sürgős volta miatt nem lehetséges a bírói engedély beszerzéseA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Ezt követően azonban haladéktalanul be kell szerezni a bírói engedélytA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (3) bekezdése.. Másodszor, a bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételekor vagy fogva tartásakor is sor kerülhet bírói engedély nélküli átvizsgálásra és szemléreA büntetőeljárási törvény 216. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Végezetül az ügyész vagy a magas rangú igazságügyi rendészeti tisztviselő bírói engedély nélkül is lefoglalhat egy tárgyat, ha attól a bűncselekménnyel gyanúsított személy vagy harmadik személy megszabadult, vagy önként átadtaA büntetőeljárási törvény 218. cikke. A személyes adatok esetében ez csak akkor érvényes, amikor az érintett személy maga adja át a saját adatait, a személyes adatokat birtokló adatkezelő nem adhatja át azokat (ehhez a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében külön jogalapra lenne szükség). Az önként átadott tárgyak csak akkor fogadhatók el bizonyítékként a bírósági eljárásban, ha nem merül fel észszerű kétség a felfedés önkéntes jellegét illetően, amit az ügyésznek kell bizonyítania. Lásd a Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2013Do11233. sz. határozatát..A büntetőeljárási törvény megsértésével szerzett bizonyíték elfogadhatatlannak minősülA büntetőeljárási törvény 308-2. cikke.. Ezenfelül a Büntető Törvénykönyv előírja, hogy személyek vagy lakóhely, őrzött épület, szerkezet, gépjármű, hajó, repülőgép vagy szállodai szoba jogellenes átkutatása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőA Büntető Törvénykönyv 321. cikke.. Ez a rendelkezés tehát akkor is alkalmazandó, ha a jogellenes átvizsgálás során tárgyakat, például adattároló eszközöket foglalnak le.2.2.2.Hírközlési adatok gyűjtése2.2.2.1.JogalapA hírközlési információk gyűjtését külön törvény, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: CPPA) szabályozza. A CPPA különösen tiltja a postai küldemények cenzúrázását, a távközlési kommunikáció lehallgatását, hírközlési metaadatok megadását, vagy a nem nyilvános beszélgetések rögzítését vagy lehallgatását, kivéve, ha az a büntetőeljárási törvény, a CPPA vagy a katonai bíróságokról szóló törvény alapján történikA CPPA 3. cikke. A katonai bíróságokról szóló törvény elvileg a katonai személyzetre vonatkozó információk gyűjtését szabályozza, és csak korlátozott számú esetben alkalmazható polgári személyekre (pl. ha a katonai személyzet és a polgári személyek együttesen követik el a bűncselekményt, vagy ha egy magánszemély a katonaság ellen bűncselekményt követ el, katonai bíróság előtt eljárás indítható, lásd a katonai bíróságokról szóló törvény 2. cikkét). Az átvizsgálásra és lefoglalásra vonatkozó általános rendelkezések hasonlóak a büntetőeljárási törvényben foglaltakhoz, lásd például a katonai bíróságokról szóló törvény 146–149. és 153–156. cikkét. Postai küldemények például csak akkor gyűjthetők, ha ez nyomozáshoz szükséges, és valamely katonai bíróság erre engedélyt ad. Elektronikus kommunikáció esetén a CPPA korlátai és biztosítékai alkalmazandók.. A CPPA értelmében vett hírközlés fogalma magában foglalja mind a hagyományos postai küldeményeket, mind a távközléstA CPPA 2. cikkének (1) bekezdése, azaz bármilyen hang, szó, szimbólum vagy kép továbbítása vagy vétele vezetéken, vezeték nélkül, optikai kábellel vagy más elektromágneses rendszerrel, beleértve a telefont, e-mailt, tagsági információs szolgáltatást, telefaxot és személyhívót.. E tekintetben a CPPA különbséget tesz a kommunikációt korlátozó intézkedésekA CPPA 2. cikkének (7) bekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése.. és a metaadatok gyűjtése között.A kommunikációt korlátozó intézkedések fogalma magában foglalja a cenzúrát, azaz a hagyományos postai küldemények tartalmának gyűjtését, valamint a lehallgatást, azaz a távközlési kommunikáció tartalmának közvetlen lehallgatását (megszerzését vagy rögzítését)A cenzúra a következőt jelenti: postai küldemény megnyitása az érintett fél beleegyezése nélkül, illetve tartalmának más módon történő megszerzése, rögzítése vagy visszatartása (a CPPA 2. cikkének (6) bekezdése). A lehallgatás a következőt jelenti: távközlési kommunikáció tartalmának megszerzése vagy rögzítése a kommunikáció hangjainak, szavaknak, szimbólumoknak vagy képeknek az érintett fél beleegyezése nélküli, elektronikus és mechanikus eszközök segítségével történő meghallgatásával vagy olvasásával, illetve azok továbbításának és vételének befolyásolása (a CPPA 2. cikkének (7) bekezdése).. A hírközlési metaadatok fogalma a rögzített távközlési adatokat fedi le, amely magában foglalja a távközlési kommunikáció időpontját, kezdő és befejezési időpontját, a kimenő és bejövő hívások számát, valamint a másik fél előfizetői számát, a használat gyakoriságát, a távközlési szolgáltatások használatára vonatkozó naplófájlokat és a helymeghatározási információkat (pl. az átviteli tornyokból, ahová a jelek érkeznek)A CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..A CPPA meghatározza a két adattípus gyűjtésének korlátait és biztosítékait, és amennyiben e követelmények közül többet nem tartanak be, az büntetőjogi szankciókat von maga utánA CPPA 16. és 17. cikke. Ez vonatkozik például az engedély nélküli gyűjtésre, a nyilvántartás vezetésének elmulasztására, a szükséghelyzet megszűnése esetén a gyűjtés megszakításának elmulasztására vagy az érintett személy értesítésének elmulasztására..2.2.2.2.A hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékok (kommunikációt korlátozó intézkedések)A kommunikáció tartalmi adatainak gyűjtésére csak a bűnügyi nyomozás elősegítése céljából, kiegészítő eszközként kerülhet sor (azaz végső esetben), és törekedni kell arra, hogy emberek kommunikációs titkaiba való beavatkozás minimális legyenA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Ezen általános elvvel összhangban a kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetésének más módon történő megakadályozása, az elkövető letartóztatása vagy a bizonyítékok összegyűjtése nehézségekbe ütközikA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A hírközlési tartalmi adatokat gyűjtő bűnüldöző hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a gyűjtést, amint a hozzáférés már nem szükséges, ezáltal biztosítva, hogy a magánélet védelméhez való jog hírközlés során történő megsértése a lehető legkisebb mértékű legyenA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..Ezenkívül kommunikációt korlátozó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a CPPA-ban kifejezetten felsorolt bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, elkövetésük folyamatban van vagy elkövették azokat. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények, mint a felkelés, a kábítószerrel vagy robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a nemzetbiztonságot, diplomáciai kapcsolatokat vagy katonai bázisokat és létesítményeket érintő bűncselekményekA CPPA 5. cikkének (1) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedés célpontja a gyanúsított által küldött vagy fogadott meghatározott postai küldemények vagy telekommunikáció, vagy a gyanúsított által küldött vagy fogadott postai küldemények vagy telekommunikáció meghatározott időtartam alattA CPPA 5. cikkének (2) bekezdése..A tartalmi adatok gyűjtésére még e követelmények teljesülése esetén is csak a bírói engedély alapján kerülhet sor. Az ügyész például kérheti a bíróságtól, hogy engedélyezze a gyanúsítottra vagy a nyomozás alatt álló személyre vonatkozó tartalmi adatok gyűjtésétA CPPA 6. cikkének (1) bekezdése.. Hasonlóképpen, az igazságügyi rendészeti tisztviselő engedélyt kérhet az ügyésztől, aki pedig a bíróságtól kérhet engedélytA CPPA 6. cikkének (2) bekezdése.. Az engedély iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és abban fel kell tüntetni bizonyos meghatározott elemeket. Különösen az alábbiakat kell feltüntetni: 1) azon feltételezés alapos indokai, hogy a CPPA-ban felsorolt bűncselekmények valamelyikét tervezik, elkövetése folyamatban van vagy elkövették, valamint a gyanút alátámasztó meggyőző bizonyíték; (2) a kommunikációt korlátozó intézkedések, valamint ezek célpontja, alkalmazási köre, célkitűzése és időtartama; és (3) az intézkedések végrehajtásának helye és módjaA CPPA 6. cikkének (4) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 4. cikkének (1) bekezdése..Amennyiben a jogi követelmények teljesülnek, a bíróság írásbeli engedélyt adhat kommunikációt korlátozó intézkedésekre a gyanúsítottal vagy a nyomozás alatt álló személlyel szembenA CPPA 6. cikkének (5) és (8) bekezdése.. Az engedély meghatározza az intézkedések típusát, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásának helyét és módjátA CPPA 6. cikkének (6) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedések alkalmazásának időtartama legfeljebb két hónapA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. Ha az intézkedések célját ezen időszakon belül korábban érik el, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni. Ezzel szemben, ha az előírt feltételek továbbra is teljesülnek, a két hónapos határidőn belül be lehet nyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedések időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelmet. A kérelemben szerepelnie kell az intézkedések meghosszabbítását indokoló meggyőző bizonyítéknakA CPPA 6. cikkének (7) bekezdése.. A meghosszabbított időtartam nem haladhatja meg az egy évet, illetve egyes különösen súlyos bűncselekmények (pl. felkeléssel, külföldi agresszióval, nemzetbiztonsággal stb. kapcsolatos bűncselekmények) esetében a három évetA CPPA 6. cikkének (8) bekezdése..A bűnüldöző hatóságok a bíróság írásbeli engedélyével kötelezhetik a hírközlési szolgáltatókat arra, hogy segítsék a munkájukatA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése.. A hírközlési szolgáltatóknak együtt kell működniük, és a kapott engedélyt meg kell őrizniük a dokumentumaik közöttA CPPA 15-2. cikke és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Megtagadhatják az együttműködést, ha az intézkedés által megcélzott személyre vonatkozó, a bíróság írásbeli engedélyében feltüntetett adatok (például a személy telefonszáma) helytelenek. Ezenkívül minden körülmények között tilos a telekommunikációs jelszavak felfedéseA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó vagy ezzel kapcsolatban együttműködésre felkért személyeknek nyilvántartást kell vezetniük az intézkedések célkitűzéseiről, végrehajtásáról, az együttműködés időpontjáról és a célpontrólA CPPA 9. cikkének (3) bekezdése.. A kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó bűnüldöző hatóságoknak is nyilvántartást kell vezetniük, amely tartalmazza a részleteket és az elért eredményeketA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (1) bekezdése.. Az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek a nyomozás lezárásakor jelentést kell tenniük ezekről az ügyésznekA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (2) bekezdése..Ha az ügyész vádat emel egy olyan ügyben, amelyben kommunikációt korlátozó intézkedéseket alkalmaztak, vagy az érintett személy vád alá helyezésének vagy őrizetbe vételének mellőzésére vonatkozó rendelkezést bocsát ki (azaz nem csupán a büntetőeljárás felfüggesztését), az ügyésznek értesítenie kell a kommunikációt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyt a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtásának tényéről, a végrehajtó szervről és a végrehajtás időtartamáról. Ezt az értesítést az intézkedéstől számított 30 napon belül írásban kell megtenniA CPPA 9-2. cikkének (1) bekezdése.. Az értesítés elhalasztható, ha valószínűsíthetően súlyosan veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy megzavarja a közbiztonságot és a közrendet, vagy ha valószínűsíthetően jelentősen veszélyezteti mások életét vagy testi épségétA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az ügyész vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselő el kívánja halasztani az értesítést, ehhez a kerületi ügyészség vezetőjének jóváhagyását kell kérnieA CPPA 9-2. cikkének (5) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 9-2. cikkének (6) bekezdése..A CPPA emellett külön eljárást határoz meg a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére. A bűnüldöző hatóságok különösen abban az esetben gyűjthetik a hírközlési tartalmi adatokat, ha olyan szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagy más súlyos bűncselekmény tervezése vagy végrehajtása várható, amely közvetlenül halált vagy súlyos sérülést okozhat, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes eljárás lefolytatását (lásd fent)A CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. Ilyen szükséghelyzetben a rendőr vagy az ügyész előzetes bírói engedély nélkül is hozhat kommunikációt korlátozó intézkedéseket, de a végrehajtást követően haladéktalanul kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha a bűnüldöző hatóság a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtásának időpontjától számított 36 órán belül nem szerzi be a bírósági engedélyt, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetni, amit jellemzően az összegyűjtött információk megsemmisítése követA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzeti megfigyelést a rendőrök ügyész felügyelete mellett végzik, vagy ha az ügyész utasításának előzetes átvétele a sürgős fellépés szükségessége miatt lehetetlen, a rendőrségnek a végrehajtás megkezdésekor haladéktalanul be kell szereznie az ügyész jóváhagyásátA CPPA 8. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 16. cikkének (3) bekezdése.. A magánszemélyek értesítésére vonatkozó, fent ismertetett szabályok a hírközlési tartalmi adatok szükséghelyzetben történő gyűjtésére is vonatkoznak.A szükséghelyzet esetén történő adatgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése.. A szükséghelyzeti intézkedések engedélyezése iránti, bírósághoz intézett kérelemhez csatolni kell egy írásos dokumentumot, amelyben fel kell tüntetni a kommunikációt korlátozó szükséges intézkedéseket, azok célpontját, célkitűzését, alkalmazási körét, időtartamát, valamint végrehajtásuk helyét és módját, továbbá annak ismertetését, hogy az adott kommunikációt korlátozó intézkedések hogyan felelnek meg az CPPA 5. cikkének (1) bekezdésénekVagyis azt, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos súlyos bűncselekményeket terveznek, követnek el vagy követtek el, és más módon nem lehet megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, letartóztatni az elkövetőt vagy bizonyítékokat gyűjteni., és csatolni kell a megfelelő igazoló dokumentumokat.Azokban az esetekben, amikor a szükséghelyzeti intézkedést rövid időn belül befejezik, és ezért a bírósági engedély kérésére nincs lehetőség (pl. ha a gyanúsítottat a lehallgatás megkezdése után azonnal letartóztatják, és ezzel a lehallgatás meg is szűnik), az illetékes ügyészség vezetője szükséghelyzeti intézkedésről szóló értesítést küld az illetékes bíróságnakA CPPA 8. cikkének (5) bekezdése.. Az értesítésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés célkitűzését, célpontját, alkalmazási körét, időtartamát, helyét és módját, valamint azokat az okokat, amelyek miatt nem nyújtottak be bírósági engedély iránti kérelmetA CPPA 8. cikkének (6)–(7) bekezdése.. Ez az értesítés lehetővé teszi a címzett bíróság számára, hogy megvizsgálja a gyűjtés jogszerűségét, és azt fel kell venni a szükséghelyzeti intézkedésekről szóló értesítések nyilvántartásába.Általános követelmény, hogy a CPPA alapján hozott, kommunikációt korlátozó intézkedések révén megszerzett hírközlési tartalmi adatok kizárólag a fent felsorolt bűncselekményekre irányuló nyomozáshoz, vádemeléshez vagy e bűncselekmények megakadályozásához, továbbá az ugyanezen bűncselekményekkel kapcsolatos fegyelmi eljáráshoz és a kommunikáció valamely fele által benyújtott kártérítési igény elbírálásához használhatók fel, illetve akkor használhatók fel, ha ezt más törvények lehetővé teszikA CPPA 12. cikke..Az internetes távközlési információk gyűjtésekor különleges biztosítékok alkalmazandókA CPPA 12-2. cikke.. Ezek az információk kizárólag a CPPA 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt súlyos bűncselekményekre irányuló nyomozásban használhatók fel. Az adatok megőrzéséhez be kell szerezni a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bíróság jóváhagyásátA kommunikációt korlátozó intézkedéseket végrehajtó ügyésznek vagy rendőrnek az intézkedések befejezését követő 14 napon belül ki kell választania a megőrzendő távközlési kommunikációt, és kérnie kell a bíróság jóváhagyását (rendőrök esetében a kérelmet az ügyészhez kell benyújtani, aki a kérelmet a bírósághoz nyújtja be), lásd a CPPA 12-2. cikkének (1) és (2) bekezdését.. A megőrzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kommunikációt korlátozó intézkedésekre vonatkozó információkat, az intézkedések eredményeinek összefoglalását, a megőrzés indokait (az alátámasztó dokumentumokkal együtt) és a megőrzendő távközlési adatokatA CPPA 12-2. cikkének (3) bekezdése.. Ilyen kérelem hiányában a megszerzett távközlési kommunikációt a kommunikációt korlátozó intézkedések befejezését követő 14 napon belül törölni kellA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. Ha a kérelmet elutasítják, a távközlési kommunikációt hét napon belül meg kell semmisíteniA CPPA 12-2. cikkének (5) bekezdése.. A távközlési kommunikáció törlése esetén hét napon belül jelentést kell benyújtani a kommunikációt korlátozó intézkedéseket engedélyező bírósághoz, megjelölve a törlés indokait, valamint annak részleteit és idejét.Általánosabban fogalmazva, ha az információt kommunikációt korlátozó intézkedések útján jogellenesen szerezték meg, az nem fogadható el bizonyítékként bírósági vagy fegyelmi eljárásbanA CPPA 4. cikke.. A CPPA megtiltja továbbá, hogy a kommunikációt korlátozó intézkedéseket hozó személyek közzétegyék az ilyen intézkedések végrehajtása során szerzett bizalmas információkat, és hogy a megszerzett információkat az intézkedések hatálya alá tartozó személyek jó hírnevének csorbítására használják felA CPPA végrehajtási rendelete 11. cikkének (2) bekezdése..2.2.2.3.A hírközlési metaadatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA CPPA alapján a bűnüldöző hatóságok felkérhetik a távközlési szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak hírközlési metaadatokat, amennyiben ez a nyomozás lefolytatásához vagy ítélet végrehajtásához szükségesA CPPA 13. cikkének (1) bekezdése.. A tartalmi adatok gyűjtésétől eltérően a metaadatok gyűjtésének lehetősége nem korlátozódik bizonyos konkrét bűncselekményekre. A tartalmi adatokhoz hasonlóan azonban a metaadatok gyűjtéséhez a bíróság előzetes írásbeli engedélye szükséges, a korábban leírtakkal megegyező feltételek mellettA CPPA 13. és 6. cikke.. Ha az eset sürgős volta miatt nem lehetséges a bírósági engedély megszerzése, a metaadatokat engedély nélkül is lehet gyűjteni, amely esetben az engedélyt az adatkérést követően azonnal be kell szerezni, és a távközlési szolgáltatót tájékoztatni kell errőlA CPPA 13. cikkének (2) bekezdése. A kommunikációt korlátozó sürgősségi intézkedésekhez hasonlóan ki kell dolgozni egy dokumentumot, amely ismerteti az ügy részleteit (a gyanúsított nevét, a meghozandó intézkedéseket, a feltételezett bűncselekményt, valamint a helyzet sürgős voltát). Lásd a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (5) bekezdését.. Ha nem szerzik be az utólagos engedélyt, az összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteniA CPPA 13. cikkének (3) bekezdése..Az ügyészeknek, az igazságügyi rendészeti tisztviselőknek és a bíróságoknak nyilvántartást kell vezetniük a hírközlési metaadatokra irányuló kérelmekrőlA CPPA 13. cikkének (5) és (6) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési metaadatok közléséről, és azokról az adatok közlésétől számított hét évig nyilvántartást kell vezetniükA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése..Az egyéneket elvben tájékoztatják a metaadatok gyűjtésérőlLásd a CPPA 13-3. cikkének (7) bekezdését, a 9-2. cikkével összefüggésben.. Az értesítés időpontja a vizsgálat körülményeitől függA CPPA 13-3. cikkének (1) bekezdése.. A vádemelésről (vagy az attól való eltekintésről) szóló határozat meghozatalát követően 30 napon belül értesítést kell küldeni. Ezzel szemben a vádemelés felfüggesztése esetén az értesítést a határozat meghozatalát követő egy év elteltével 30 napon belül kell elküldeni. Az értesítést minden esetben el kell küldeni az információ összegyűjtését követő egy év elteltével 30 napon belül.Az értesítés elhalasztható, ha (1) valószínűsíthetően veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot és a közrendet, (2) halált vagy testi sérülést okoz, (3) akadályozza a tisztességes bírósági eljárást (pl. bizonyítékok megsemmisítéséhez vagy a tanúk megfenyegetéséhez vezet), vagy (4) rágalmazást tartalmaz a gyanúsítottra, az áldozatokra vagy az üggyel kapcsolatban álló más személyekre nézve, vagy sérti a magánélethez való jogukatA CPPA 13-3. cikkének (2) bekezdése.. Az értesítésnek a fent említett okok egyike alapján történő elhalasztásához az illetékes kerületi ügyészség igazgatójának engedélye szükségesA CPPA 13-3. cikkének (3) bekezdése.. A halasztás okainak megszűnését követően az értesítést az ettől az időponttól számított 30 napon belül kell megküldeniA CPPA 13-3. cikkének (4) bekezdése..Az értesített személyek írásbeli kérelmet nyújthatnak be az ügyészhez vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőhöz a metaadatok gyűjtésének okaival kapcsolatbanA CPPA 13-3. cikkének (5) bekezdése.. Ebben az esetben az ügyésznek vagy az igazságügyi rendészeti tisztviselőnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertetnie az okokat, kivéve, ha a fent említett halasztási okok valamelyike fennáll (az értesítés elhalasztására vonatkozó kivétel)A CPPA 13-3. cikkének (6) bekezdése..2.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a távközlési szolgáltatók számára, hogy önkéntesen teljesítsék a bíróságtól, ügyésztől vagy nyomozó hatóság vezetőjétől (büntető tárgyalás, nyomozás vagy büntetés végrehajtása céljából) hírközlési adatok közlésére irányuló kérést. A távközlési törvénnyel összefüggésben a hírközlési adatok magukban foglalják a felhasználók nevét, regisztrációs számát, címét és telefonszámát, az előfizetés kezdetének és megszüntetésének dátumát, valamint a felhasználói azonosító kódokat (azaz a számítógépes rendszerek vagy hírközlési hálózatok jogos felhasználójának azonosítására használt kódokat)A távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. A távközlési törvény alkalmazásában csak azok minősülnek felhasználónak, akik egy koreai távközlési szolgáltatóval közvetlenül kötnek szolgáltatási szerződésA távközlési törvény 2. cikkének (9) bekezdése.. Következésképpen valószínűleg ritkán fordul elő, hogy olyan uniós állampolgárok, akiknek az adatait a Koreai Köztársaságba továbbították, a távközlési törvény keretében felhasználónak minősülnek, mivel ezek a személyek rendes körülmények között nem kötnek közvetlen szerződést egy koreai távközlési szolgáltatóval.A távközlési törvény alapján a hírközlési adatok megszerzésére irányuló kéréseket írásban kell benyújtani, és meg kell adni a kérés indokait, az érintett felhasználóval való kapcsolatot és a kért adatok körétA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az írásbeli kérelem benyújtása sürgős okból nem lehetséges, az ok megszűntével az írásbeli kérelmet azonnal be kell nyújtaniA távközlési törvény 83. cikkének (4) bekezdése.. Azoknak a távközlési szolgáltatóknak, amelyek eleget tesznek a hírközlési adatok átadására vonatkozó kéréseknek, meg kell őrizniük a hírközlési adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilvántartásokat, valamint a kapcsolódó anyagokat, például az írásbeli kérelmetA távközlési törvény 83. cikkének (5) bekezdése.. Ezenkívül a távközlési szolgáltatóknak évente kétszer jelentést kell tenniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek a hírközlési adatok szolgáltatásárólA távközlési törvény 83. cikkének (6) bekezdése..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek eleget tenni a hírközlési adatoknak a távközlési törvény alapján történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kéréseknek. Ezért az üzemeltetőnek minden egyes kérelmet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti, alkalmazandó adatvédelmi követelmények fényében kell elbírálnia. A távközlési szolgáltatónak különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..2016-ban a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy a távközlési szolgáltatók által a távközlési törvény alapján, engedély nélkül történő önkéntes hírközlésiadat-szolgáltatás önmagában nem sérti a távközlési szolgáltatás felhasználójának az információs önrendelkezéshez való jogát. A Bíróság ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ez a jogsértés egyértelműen fennáll akkor, ha nyilvánvaló, hogy a megkereső szerv visszaélt a hírközlési adatok közlésének kérelmezésére vonatkozó hatáskörével, és ezáltal megsértette az érintett személy vagy harmadik fél érdekeitA Legfelsőbb Bíróság 2016. március 10-i 2012Da105482. sz. határozata.. Általánosabban fogalmazva, a bűnüldöző hatóságok által benyújtott, önkéntes adatközlés iránti kérelmeknek meg kell felelniük jogszerűség, szükségesség és arányosság koreai alkotmányból következő elvének (a 12. cikk (1) bekezdése és a 37. cikk (2) bekezdése).2.3.FelügyeletA bűnüldöző hatóságok felügyeletét különböző mechanizmusok révén biztosítják részben belsőleg, részben külső szervek által.2.3.1.ÖnellenőrzésA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvénnyel összhangban a hatóságokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre egy belső önellenőrző szervet, amelynek feladata többek között a jogszerűség ellenőrzéseA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 3. és 5. cikke.. Az ilyen ellenőrző szervek vezetői számára a lehető legnagyobb mértékű függetlenséget kell biztosítaniA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 7. cikke.. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az érintett hatóságon kívülről érkeznek (pl. volt bírák, professzorok), kettő–öt évre nevezik ki őket, és csak indokolt esetben (pl. fegyelmi eljárás esetén, vagy ha mentális vagy fizikai betegség miatt nem képesek ellátni feladataikat) menthetők felA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 8–11. cikke.. Az ellenőrök kijelölése hasonlóképp, a törvényben meghatározott különös feltételek alapján történikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 16. és azt követő cikkei.. Az ellenőri jelentések tartalmazhatnak ajánlásokat, kártérítési vagy korrekciós kérelmeket, valamint megrovásokat és ajánlásokat, illetve fegyelmi intézkedés iránti kérelmeketA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (2) bekezdése.. A jelentésekről az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül értesítik az ellenőrzött hatóság vezetőjét, valamint a Számvevőszéket (lásd a 2.3.2. szakaszt)A közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdése.. Az érintett hatóságnak végre kell hajtania a szükséges intézkedéseket, és az eredményekről jelentést kell tennie a SzámvevőszéknekA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 23. cikkének (3) bekezdése.. Emellett az ellenőrzés eredményeit általában a nyilvánosság számára is elérhetővé teszikA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 26. cikke.. Az önellenőrzés elutasítása vagy akadályozása közigazgatási bírsággal sújthatóA közszférabeli ellenőrzésekről szóló törvény 41. cikke.. A büntetőjogi jogérvényesítés területén a Nemzeti Rendőrség a fent említett jogszabályoknak való megfelelés érdekében főfelügyelői rendszert működtet a belső ellenőrzések kezelésére, többek között az emberi jogok esetleges megsértése tekintetébenLásd különösen az ellenőrzési és vizsgálati főigazgató alá tartozó részlegeket: https://www.police.go.kr/eng/knpa/org/org01.jsp.2.3.2.A SzámvevőszékA Számvevőszék megvizsgálhatja a hatóságok tevékenységét, és e vizsgálatok alapján ajánlásokat adhat ki, fegyelmi intézkedéseket kérhet, vagy büntetőjogi keresetet nyújthat beA Számvevőszékről szóló törvény 24. és 31–35. cikke.. A Számvevőszéket a Koreai Köztársaság elnöke hozta létre, de feladatai tekintetében önálló jogállással rendelkezikA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Ezenkívül a Számvevőszéket létrehozó törvény előírja, hogy a testületnek a lehető legnagyobb mértékben függetlennek kell lennie szervezeti felépítése, alkalmazottai kinevezése és elbocsátása, valamint költségvetésének meghatározása tekintetébenA Számvevőszékről szóló törvény 2. cikkének (2) bekezdése.. A Számvevőszék elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés egyetértésévelA Számvevőszékről szóló törvény 4. cikkének (1) bekezdése.. A fennmaradó hat biztost a testület elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki négyéves időtartamraA Számvevőszékről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikke.. A biztosoknak (beleértve az elnököt is) a törvényben meghatározott képesítéssel kell rendelkezniükPl. legalább tíz évig bíróként, ügyészként vagy ügyvédként dolgozott, legalább nyolc évig köztisztviselőként, egyetemi tanárként vagy magasabb beosztásban dolgozott egy egyetemen, vagy legalább tíz évig dolgozott tőzsdén jegyzett vállalatnál vagy állami finanszírozású intézménynél (ebből legalább öt évig vezető tisztségviselőként), lásd a Számvevőszékről szóló törvény 7. cikkét., és csak akkor lehet felmenteni őket, ha közjogi felelősségrevonási eljárást indítanak ellenük, szabadságvesztésre ítélik őket vagy hosszú távú mentális vagy fizikai problémák miatt nem képesek ellátni feladataikatA Számvevőszékről szóló törvény 8. cikke.. Ezenkívül a biztosok nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, és egyidejűleg nem tölthetnek be tisztséget a Nemzetgyűlésben, közigazgatási szerveknél, a Számvevőszék ellenőrzése és vizsgálata alatt álló szervezeteknél, illetve nem tölthetnek be bármely más, javadalmazásban részesülő hivatalt vagy tisztségetA Számvevőszékről szóló törvény 9. cikke..A Számvevőszék évente általános ellenőrzést végez, de külön ellenőrzéseket is végezhet a különleges érdeklődésre számot tartó ügyekben. A Számvevőszék a vizsgálat során kérheti dokumentumok benyújtását, és kérheti magánszemélyek részvételétLásd pl. a Számvevőszékről szóló törvény 27. cikkét.. Az ellenőrzés keretében a Számvevőszék az állam bevételeit és kiadásait vizsgálja, de a közigazgatás működésének javítása érdekében ellenőrzi a hatóságok és a köztisztviselők általános feladatainak ellátását isA Számvevőszékről szóló törvény 20. és 24. cikke.. Felügyelete tehát túlmutat a költségvetési szempontokon, és magában foglalja a jogszerűség ellenőrzését is.2.3.3.A NemzetgyűlésA Nemzetgyűlés vizsgálhatja a hatóságokat és helyszíni szemlét végezhet nálukA Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. cikke, valamint az államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 2., 3. és 15. cikke. Ez magában foglalja a kormányzati ügyek egészének éves ellenőrzését és konkrét ügyek kivizsgálását.. A vizsgálat vagy helyszíni szemle során a Nemzetgyűlés kérheti dokumentumok közlését, és elrendelheti tanúk megjelenésétAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 10. cikkének (1) bekezdése. Lásd még a Nemzetgyűlésről szóló törvény 128. és 129. cikkét.. Aki a nemzetgyűlési vizsgálat során hamis vallomást tesz, büntetőjogi szankciókkal (legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel) sújthatóA Nemzetgyűlés előtti tanúvallomásról, értékelésről stb. szóló törvény 14. cikke.. A vizsgálatok folyamata és eredményei nyilvánosságra hozhatókAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 12-2. cikke.. Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységet állapít meg, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (3) bekezdése..2.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel összhangban felügyeletet gyakorol a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi kezelése felett. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó szabályok esetleges megsértésére is, ideértve az (elektronikus) bizonyítékok bűnüldözési célú gyűjtését szabályozó specifikus jogszabályokban foglalt szabályokat is (lásd a 2.2. szakaszt). Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, az ilyen jogsértés a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésének is minősül, lehetővé téve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság számára, hogy vizsgálatot folytasson és korrekciós intézkedéseket hozzonLásd a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság által kiadott 2021-1. sz. értesítést..Felügyeleti funkciójának gyakorlása során a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhozA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság tanácsot adhat a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy adatkezelési tevékenységeik során miként tudják javítani a személyes adatok védelmét, korrekciós intézkedéseket hozhat (pl. felfüggesztheti az adatkezelést vagy megteheti a személyes adatok védelme érdekében szükséges intézkedéseket), vagy javasolhatja a hatóságnak fegyelmi intézkedések meghozatalátA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése.. Végezetül a személyes adatok védelméről szóló törvény bizonyos megsértései – például a személyes adatok jogellenes felhasználása vagy harmadik felekkel történő jogellenes közlése, vagy az érzékeny információk jogellenes kezelése – büntetőjogi szankciókkal sújthatóA személyes adatok védelméről szóló törvény 70–74. cikke.. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság az ügyet az illetékes nyomozó hatóság elé (ideértve az ügyészt is) utalhatjaA személyes adatok védelméről szóló törvény 65. cikkének (1) bekezdése..2.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság – az alapvető jogok védelmével és előmozdításával megbízott független testületAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 1. cikke.. – hatáskörrel rendelkezik az Alkotmány 10–22. cikke megsértésének kivizsgálására és orvoslására, amely a magánélethez és a levéltitokhoz való jogra is kiterjed. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság 11 biztosból áll, akik közül négyet a Nemzetgyűlés, négyet a köztársasági elnök és hármat a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevez kiAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (1) és (2) bekezdése.. Biztosnak az nevezhető ki, aki (1) legalább tíz évet dolgozott egyetemen vagy engedéllyel rendelkező kutatóintézetben, legalább docensi beosztásban; (2) legalább tíz éves bírói, ügyészi vagy ügyvédi tapasztalattal rendelkezik; (3) legalább tíz éven át végzett emberi jogi tevékenységet (pl. nonprofit szervezet, nem kormányzati szervezet vagy nemzetközi szervezet számára); vagy (4) civil társadalmi csoportok ajánlották a biztosi tisztségreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A bizottság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a biztosok közül, és a kinevezést a Nemzetgyűlésnek meg kell erősítenieAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 5. cikkének (5) bekezdése.. A biztosokat (beleértve az elnököt is) három évre nevezik ki, és csak abban az esetben menthetők fel, ha szabadságvesztésre ítélik őket, vagy hosszan tartó fizikai vagy mentális problémák miatt már nem képesek feladataik ellátására (ez esetben a biztosok kétharmadának bele kell egyeznie a felmentésbe)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosai nem tölthetnek be egyidejűleg tisztséget a Nemzetgyűlésben, a helyi tanácsokban vagy bármely állami vagy helyi önkormányzatban (köztisztviselőként)Az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 10. cikke..A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság saját kezdeményezésére vagy magánszemély által benyújtott petíció alapján vizsgálatot indíthat. Vizsgálata részeként a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kérheti a vonatkozó anyagok benyújtását, helyszíni szemléket végezhet, és tanúként idézhet be személyeketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. cikke. A törvény 36. cikkének (7) bekezdése szerint az anyagok vagy tárgyak benyújtása megtagadható, ha az az állam biztonságát vagy a diplomáciai kapcsolatokat jelentősen érintő állami titok megsértésével járna, vagy jelentősen akadályozna valamely bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást. Ilyen esetekben a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság további információkat kérhet az érintett hatóság vezetőjétől (amelynek jóhiszeműen teljesítenie kell a kérést), ha szükséges annak felülvizsgálata, hogy indokolt-e az információszolgáltatás megtagadása.. A vizsgálatot követően a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásokat adhat ki egyes politikák és gyakorlatok javítására vagy kiigazítására, és azokat nyilvánosságra hozhatjaAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (1) bekezdése.. A hatóságoknak az ajánlások kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíteniük kell a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot az ajánlások végrehajtására vonatkozó tervrőlAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (3) bekezdése.. Továbbá az ajánlások végrehajtásának elmulasztása esetén az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell erről az Nemzeti Emberi Jogi BizottságotAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 25. cikkének (4) bekezdése.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ezt a mulasztást a Nemzetgyűlés tudomására hozhatja és/vagy nyilvánosságra hozhatja. A hatóságok általában teljesítik a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlásait, és erősen ösztönözve is vannak erre, mivel az ajánlások végrehajtását a Miniszterelnökség irányítása alatt működő Kormánypolitikai Koordinációs Hivatal által végzett általános értékelés keretében értékelik.2.4.Egyéni jogorvoslat2.4.1.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokA magánszemélyek gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a bűnüldöző hatóságok által kezelt személyes adatok tekintetében. A hozzáférés közvetlenül az érintett hatóságtól, vagy a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül közvetve kérhetőA személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése.. Az illetékes hatóság csak akkor korlátozhatja vagy tagadhatja meg a hozzáférést, ha azt jogszabály írja elő, ha az valószínűleg egy harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné, vagy valószínűleg egy másik személy vagyonának vagy egyéb érdekeinek indokolatlan megsértéséhez vezetne (azaz ha a másik személy érdekei előbbre valóak a kérelmet benyújtó egyén érdekeinél)A személyes adatok védelméről szóló törvény 35. cikkének (4) bekezdése.. A hozzáférés iránti kérelem elutasítása esetén az érintett magánszemélyt tájékoztatni kell ennek okairól és a fellebbezés módjárólA személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 42. cikkének (2) bekezdése.. Hasonlóképpen, a helyesbítés vagy törlés iránti kérelem is elutasítható, ha arról más jogszabályok rendelkeznek, amely esetben az érintettet tájékoztatni kell az elutasítás okairól és a fellebbezés lehetőségérőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 36. cikkének (1)–(2) bekezdése és a személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtási rendelete 43. cikkének (3) bekezdése..Ami a jogorvoslatot illeti, a magánszemélyek panaszt nyújthatnak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz többek között az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálaton keresztülA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke.. Ezen túlmenően az egyének a személyes adatokkal kapcsolatos jogvitákban közvetítő bizottságot is kérhetik közvetítésreA személyes adatok védelméről szóló törvény 40–50. cikke és a törvény végrehajtási rendeletének 48-2–57. cikke.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg (2.2. szakasz), valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. Emellett a magánszemélyek a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján kifogásolhatják a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság döntéseit vagy tétlenségét (lásd a 2.4.3. szakaszt).2.4.2.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság a hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó, magánszemélyektől (koreaiaktól és külföldi állampolgároktól) érkező panaszokat kezelBár az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 4. cikke a Koreai Köztársaságban lakóhellyel rendelkező állampolgárokra és külföldiekre vonatkozik, a lakóhellyel rendelkezik kifejezés inkább a joghatóságra, mintsem a területre utal. Ezért amennyiben a Koreán kívüli külföldiek alapvető jogait Koreán belüli nemzeti intézmények megsértik, az érintett személy panaszt nyújthat be a Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz. Lásd például a vonatkozó kérdést a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság gyakori kérdéseket tartalmazó oldalán, amely a következő címen érhető el: https://www.humanrights.go.kr/site/program/board/basicboard/list?boardtypeid=7025&menuid=002004005001&pagesize=10¤tpage=2. Ez a helyzet áll fenn, ha külföldiek Koreába továbbított személyes adataihoz a koreai hatóságok jogellenesen férnek hozzá.. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottsághoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírásokA panaszt főszabály szerint a jogsértéstől számított egy éven belül kell benyújtani, de a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság az említett határidőn túl benyújtott panaszokkal kapcsolatban is dönthet úgy, hogy kivizsgálja azokat, ha a büntetőjogi vagy polgári jogi elévülési idő nem járt le (az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény, 32. cikk (1) bekezdés, 4. pont).. Következésképpen a bizottság akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet. Tehát ahhoz, hogy a panaszt a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság be tudja fogadni, a panaszt benyújtó magánszemélynek nem kell bizonyítania, hogy a koreai hatóságok ténylegesen hozzáfértek személyes adataihoz a személyes adatok bűnüldözési célokból történő gyűjtésével összefüggésben. A panaszt benyújtó magánszemély kérheti a panasz közvetítés útján történő kezelését isA Nemzeti Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. és soron következő cikkei..A panasz kivizsgálása céljából a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság élhet vizsgálati jogkörével, többek között kérheti releváns anyagok benyújtását, szemléket tarthat, és tanúkat idézhet be vallomástételreAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 36. és 37. cikke.. Ha a vizsgálat azt tárja fel, hogy megsértették a vonatkozó jogszabályokat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság ajánlhatja korrekciós intézkedések végrehajtását, illetve bármely vonatkozó jogszabály, intézmény, szakpolitika vagy gyakorlat helyesbítését vagy továbbfejlesztésétAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 44. cikke.. A javasolt jogorvoslatok magukban foglalhatják a közvetítést, az emberi jogi jogsértés megszüntetését, a kártérítést, valamint az ugyanolyan vagy hasonló jogsértések megismétlődését megakadályozó intézkedéseketAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 42. cikkének (4) bekezdése.. Amennyiben az alkalmazandó szabályok szerint jogellenesen történt a személyes adatok gyűjtése, a korrekciós intézkedés magában foglalhatja az összegyűjtött személyes adatok törlését is. Amennyiben nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértés van folyamatban, és valószínű, hogy intézkedés nélkül nehezen helyrehozható kár keletkezne, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság sürgős korrekciós intézkedéseket fogadhat elAz Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 48. cikke..Bár a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnak nincs kényszerítő hatásköre, határozatai (pl. a panasz kivizsgálásának megszüntetéséről szóló határozat)Például, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság kivételesen nem tud bizonyos anyagokat vagy létesítményeket megszemlélni, mert azokhoz olyan államtitok kapcsolódik, amely jelentős hatást gyakorolhat az állambiztonságra vagy a diplomáciai kapcsolatokra, vagy ha a szemle jelentősen akadályozna egy bűnügyi nyomozást vagy folyamatban lévő bírósági tárgyalást (lásd a 166. lábjegyzetet), és ez megakadályozza a Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot abban, hogy elvégezze a beérkezett kérelem megalapozottságának értékeléséhez szükséges vizsgálatot, az Emberi Jogi Bizottságról szóló törvény 39. cikkével összhangban tájékoztatja a kérelem benyújtóját a kérelem elutasításának okairól. Ebben az esetben a benyújtó magánszemély megtámadhatja a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság határozatát a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény alapján.. és ajánlásai a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében megtámadhatók a koreai bíróságok előtt (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt)Lásd például a Szöuli Felsőbíróság 2008. április 18-i 2007Nu27259. sz. határozatát, melyet a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 9-i 2008Du7854. sz. határozata megerősített; A Szöuli Felsőbíróság 2018. február 2-i 2017Nu69382. sz. határozata.. Továbbá, ha a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság megállapításaiból az derül ki, hogy valamely hatóság jogellenesen gyűjtött személyes adatokat, az egyén további jogorvoslatot kérhet a koreai bíróságokon e hatósággal szemben, például a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerint megtámadhatja az adatgyűjtést, az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint alkotmányos panaszt nyújthat be, vagy az állami kárpótlásról szóló törvény szerint kártérítésért folyamodhat (lásd az alábbi 2.4.3. szakaszt).2.4.3.Bírósági jogorvoslatA magánszemélyek az előző szakaszokban ismertetett korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozva, különböző módokon kérhetnek jogorvoslatot a koreai bíróságoknál.Először is, a büntetőeljárási törvény szerint az érintett személy és védője jelen lehet a házkutatásra vagy lefoglalásra vonatkozó parancs végrehajtásakor, és ekkor kifogást emelhetA büntetőeljárási törvény 121. és 219. cikke.. Emellett a büntetőeljárási törvény úgynevezett kvázi panasztételi mechanizmusról is rendelkezik, amely lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy az illetékes bírósághoz forduljanak azzal a kérelemmel, hogy töröljék vagy módosítsák az ügyész vagy rendőr által a lefoglalással kapcsolatban hozott intézkedéstA büntetőeljárási törvény 417. cikke, összefüggésben 414. cikkének (2) bekezdésével. Lásd még a Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 29-i 97Mo66. sz. határozatát.. Ez lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a lefoglalási parancs végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.Ezen túlmenően a magánszemélyek kártérítést kaphatnak a koreai bíróságok előtt. Az állami kártérítésről szóló törvény alapján magánszemélyek kártérítést kérhetnek a köztisztviselők által hivatali feladataik ellátása során törvénysértően okozott károkértAz állami kártérítésről szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése.. Az állami kártérítésről szóló törvény szerinti követelést szakosodott kártérítési tanácshoz lehet benyújtani, vagy közvetlenül a koreai bíróságokhozAz állami kártérítésről szóló törvény 9. és 12. cikke. A törvény létrehozza a kerületi tanácsokat (amelyeket az illetékes ügyészség ügyészhelyettese vezet), egy Központi Tanácsot (amelyet az igazságügyi miniszterhelyettes vezet) és egy Különleges Tanácsot (amelyet a honvédelmi miniszter helyettese vezet, és amely a katonaság vagy a katonaság polgári alkalmazottai által okozott károk megtérítése iránti igényekkel foglalkozik). A kártérítési igényeket elvben a kerületi tanácsok intézik, amelyeknek bizonyos körülmények között továbbítaniuk kell az ügyeket a központi/különleges tanácsnak, pl. ha a kártérítés meghalad egy bizonyos összeget, vagy ha az ügyben egy magánszemély újbóli megfontolást kér. Valamennyi tanács az igazságügyi miniszter által kinevezett tagokból (pl. az Igazságügyi Minisztérium köztisztviselőiből, bírósági tisztviselőkből, ügyvédekből és az állami kártérítés terén szakértelemmel rendelkező személyekből) áll, akikre az összeférhetetlenségre vonatkozó különös szabályok vonatkoznak (lásd az állami kártérítésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet 7. cikkét).. Ha a sértett külföldi állampolgár, az állami kártérítésről szóló törvényt akkor lehet alkalmazni, ha a sértett származási országa is biztosít állami kártérítést a koreai állampolgároknakAz állami kártérítésről szóló törvény 7. cikke.. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez a feltétel akkor teljesül, ha a másik ország által a kártérítés igénylésére vonatkozó feltételek nem túlzottan aránytalanok a Korea által előírt feltételekhez képest, és általában véve nem szigorúbbak, mint a Korea által előírt feltételek, és nincs közöttük jelentős és lényegi különbség.A Legfelsőbb Bíróság 2015. június 11-i 2013Da208388. sz. határozata.. A polgári törvénykönyv szabályozza az állam kártérítési felelősségét, és ebből következően az állami kötelezettségvállalás a nem anyagi kárra is kiterjed (mint például az okozott mentális stressz)Lásd az állami kártérítésről szóló törvény 8. cikkét, valamint a polgári törvénykönyv 751. cikkét..Az adatvédelmi szabályok megsértése esetén a személyes adatok védelméről szóló törvény keretében egy további jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. A személyes adatok védelméről szóló törvény 39. cikke szerint a törvény megsértése vagy a személyes adatainak elvesztése, ellopása, felfedése, meghamisítása, megváltoztatása vagy sérülése miatt kárt szenvedett személy bíróság előtt kártérítésért folyamodhat. Az állami kártérítésről szóló törvényben foglalthoz hasonló viszonossági követelmény nem áll fenn.A kártérítés mellett közigazgatási jogorvoslat is igénybe vehető a közigazgatási szervek közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedéseivel vagy mulasztásaival szemben. Bármely magánszemély megtámadhat egy intézkedést (azaz a hatósági jogkör gyakorlását vagy gyakorlásának megtagadását egy konkrét esetben) vagy mulasztást (vagyis azt, ha a közigazgatási szerv jogi kötelezettsége ellenére hosszabb időn keresztül elmulasztott megtenni egy bizonyos intézkedést), és így elérheti a jogellenes intézkedés visszavonását/megváltoztatását, a semmisség megállapítását (azaz annak megállapítását, hogy az intézkedésnek nincs joghatása vagy nem szerepel a jogrendben) vagy a mulasztás jogellenességének megállapításátA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 2. és 4. cikke.. A közigazgatási intézkedés akkor támadható meg, ha közvetlenül kihat a polgári jogokra és kötelezettségekreA Legfelsőbb Bíróság 1999. október 22-i 98Du18435. sz. határozata, 2000. szeptember 8-i 99Du1113. sz. határozata és 2012. szeptember 27-i 2010Du3541. sz. határozata.. Idetartoznak a személyes adatok gyűjtésére irányuló intézkedések, akár közvetlen gyűjtésről van szó (pl. a kommunikáció lehallgatása), akár kötelezően teljesítendő (pl. szolgáltatónak szóló) adatközlési kérelem útján történő gyűjtésről.A fent említett kérelmeket először az egyes hatóságok (pl. a Nemzeti Hírszerző Szolgálat, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság) vagy a Korrupcióellenes és Polgári Jogi Bizottság által létrehozott központi közigazgatási fellebbviteli bizottság elé lehet terjeszteniA közigazgatási jogorvoslatról szóló törvény 6. cikke és a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 18. cikkének (1) bekezdése.. Az ilyen közigazgatási jogorvoslat alternatív, informálisabb lehetőséget kínál a hatósági intézkedés vagy mulasztás megtámadására. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében azonban az igény közvetlenül a koreai bíróságokhoz is benyújtható.A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet bármely olyan személy benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a visszavonást/módosítást kérje, vagy a visszavonással/módosítással visszaállítsa jogait, amennyiben az intézkedés már nem bír joghatássalA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 12. cikke.. Hasonlóképpen a semmisség iránti keresetet olyan személy is benyújthatja, akinek jogos érdeke fűződik a semmisség megállapításához, míg a mulasztás jogellenességének megállapítására vonatkozó keresetet bármely olyan személy kezdeményezheti, aki intézkedést kért, és jogos érdeke fűződik a mulasztás jogellenességének megállapításáhozA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 35. és 36. cikke.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a jogos érdek a jog által védett érdeket jelent, azaz olyan közvetlen és konkrét érdeket, amelyet a közigazgatási intézkedések alapjául szolgáló törvények és rendeletek védenek (tehát nem általános, közvetett és elvont közérdekről van szó)A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 26-i 2006Du330. sz. határozata.. A magánszemélyeknek ezért jogos érdekük sérül a személyes adataik bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozó (specifikus jogszabályokban vagy a személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott) korlátozások és biztosítékok megsértése esetén. A közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti jogerős ítélet a felekre nézve kötelezőA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 30. cikkének (1) bekezdése..Az intézkedés visszavonására/módosítására irányuló kérelmet és a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelmet attól az időponttól számított 90 napon belül kell benyújtani, amikor az egyén tudomást szerez az intézkedésről/mulasztásról, és főszabály szerint legkésőbb egy évvel a rendelkezés/mulasztás megtörténtét követően, kivéve, ha a késedelemnek igazolható indokai vannakA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 20. cikke. Ez a határidő a mulasztás jogellenességének megállapítására irányuló kérelemre is vonatkozik, lásd a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 38. cikkének (2) bekezdését.. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazolható indokok fogalmát tágan kell értelmezni, és ennek kapcsán mérlegelni kell, hogy társadalmilag elfogadható-e a késedelmes panasz benyújtása, figyelembe véve az ügy összes körülményétA Legfelsőbb Bíróság 1991. június 28-i 90Nu6521. sz. határozata.. Ide tartoznak például (nem kizárólagosan) az olyan késedelmi okok, melyekért az érintett fél nem tehető felelőssé (vagyis az olyan helyzetek, melyek a panaszos befolyásán kívül esnek, például ha nem tájékoztatták a személyes adatai gyűjtéséről) vagy idetartozik a vis maior (pl. természeti katasztrófa, háború) is.Végezetül magánszemélyek alkotmányos panaszt is benyújthatnak az AlkotmánybírósághozAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 68. cikkének (1) bekezdése.. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján bármely személy kérheti alkotmányos panasz elbírálását, akinek az Alkotmány által biztosított alapvető jogait kormányzati hatáskör gyakorlása vagy annak elmulasztása miatt megsértették (kivéve a bíróságok ítéleteit). Ha más jogorvoslati lehetőségek is rendelkezésre állnak, először azokat kell kimeríteni. Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a külföldi állampolgárok benyújthatnak alkotmányos panaszt, amennyiben a koreai alkotmány elismeri alapvető jogaikat (lásd a magyarázatokat az 1.1. szakaszban)Az Alkotmánybíróság 2001. november 29-i 99HeonMa194. sz. határozata.. Az alkotmányos panaszt az egyénnek a jogsértésről való tudomásszerzését követő 90 napon belül, illetve annak bekövetkezését követő egy éven belül kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény szerinti eljárást alkalmazzák az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti jogvitákraAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 40. cikke., a panasz akkor is elfogadható, ha a Legfelsőbb Bíróság fent ismertetett ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezett igazolható indokok állnak fenn.Ha először más jogorvoslati lehetőségeket kell kimeríteni, az alkotmányos panaszt az ilyen jogorvoslatra vonatkozó végleges határozat meghozatalától számított 30 napon belül kell benyújtaniAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 69. cikke.. Az Alkotmánybíróság érvénytelenítheti a jogsértést okozó kormányzati hatáskör gyakorlását, vagy megerősítheti, hogy egy bizonyos mulasztás alkotmányellenesAz Alkotmánybíróságról szóló törvény 75. cikkének (3) bekezdése.. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a Bíróság határozatának való megfelelés érdekében.3.A KORMÁNYZAT HOZZÁFÉRÉSE A SZEMÉLYES ADATOKHOZ NEMZETBIZTONSÁGI CÉLBÓL3.1.A nemzetbiztonság területén illetékes hatóságokA Koreai Köztársaság két külön hírszerző ügynökséggel rendelkezik: a Nemzeti Hírszerzési Szolgálattal és a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnoksággal. Ezen túlmenően a rendőrség és az ügyészség is gyűjthet személyes adatokat nemzetbiztonsági célból.A Nemzeti Hírszerző Szolgálatot a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény hozta létre, közvetlenül a köztársasági elnök joghatósága alatt áll, és annak felügyelete alatt működikA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 2. cikke és 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat különösen a külföldi országokra (és Észak-Koreára) vonatkozó adatokatEz a fogalom nem terjed ki a magánszemélyekre vonatkozó információkra, hanem a külföldi országokra (trendek, fejlemények) és a harmadik országbeli állami szereplők tevékenységére vonatkozó általános információkat foglalja magában., továbbá a kémelhárítással (beleértve a katonai és ipari kémkedést), a terrorizmus és a nemzetközi bűnszövetkezetek tevékenységei elleni küzdelemmel kapcsolatos hírszerzési adatokat, a közbiztonság és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények bizonyos típusaira (pl. belföldi felkelés, külföldi agresszió) vonatkozó hírszerzési információkat, valamint a kibertámadások és -fenyegetések megelőzésével vagy leküzdésével kapcsolatos hírszerzési információkat gyűjt, rendszerez és terjesztA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény, amely létrehozza a Nemzeti Hírszerző Szolgálatot, és meghatározza annak feladatait, általános elveket határoz meg annak valamennyi tevékenységére vonatkozóan. A Nemzeti Hírszerző Szolgálatnak általában véve politikailag semlegesnek kell lennie, és védenie kell az egyének szabadságát és jogaitA 3. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 11. és a 21. cikk. Lásd még az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, különösen a 10. és 12. cikket.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat elnökének feladata, hogy általános iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a Nemzeti Hírszerző Szolgálat információk gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó elveket, alkalmazási kört és eljárásokat, és ezekről jelentést kell tennie a NemzetgyűlésnekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 4. cikkének (2) bekezdése.. A Nemzetgyűlés (a Hírszerzési Bizottságán keresztül) kérheti az iránymutatások helyesbítését vagy kiegészítését, ha úgy ítéli meg, hogy azok jogellenesek vagy méltánytalanok. Általánosabban fogalmazva, az igazgató és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat feladatai ellátása során semmilyen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt nem kényszeríthet a hatósági jogkörével visszaélve olyan cselekményre, melyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhat meg egyetlen személyt sem a jogai gyakorlásábanA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikke.. Ezenkívül a postai küldemények cenzúrázása, a távközlés lehallgatása, a helymeghatározó információk, a hírközlési metaadatok gyűjtése és a magáncélú kommunikáció rögzítése vagy meghallgatása során a Nemzeti Hírszerzési Szolgálatnak meg kell felelnie a hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek, a helymeghatározási információkról szóló törvénynek vagy a büntetőeljárási törvénynekA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 14. cikke.. Az e törvényekkel ellentétes hatásköri visszaélésre vagy információgyűjtésre büntetőjogi szankciók vonatkoznakA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 22. és 23. cikke..A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a Védelmi Minisztérium alá tartozó katonai hírszerző ügynökség. Feladatköre a katonai biztonsági kérdésekre, (a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozó) katonai bűnügyi nyomozásokra és a katonai hírszerzésre terjed ki. A Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság általában nem foglalkozik polgári személyek megfigyelésével, kivéve, ha ez katonai feladatainak ellátásához szükséges. A vizsgálat alá vonható személyek a következők: katonai személyzet, a katonaság polgári alkalmazottai, katonai kiképzésben részt vevő személyek, katonai tartalékban lévő vagy toborzószolgálatnál lévő személyek és hadifoglyokA katonai bíróságokról szóló törvény 1. cikke.. A hírközlési adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtése során a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokságra a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott korlátozások és biztosítékok vonatkoznak.3.2.Jogalapok és korlátozásokA hírközlési adatok védelméről szóló törvény (CPPA), a polgárok és a közbiztonság védelmét szolgáló terrorizmus elleni törvény (a továbbiakban: terrorizmus elleni törvény) és a távközlési törvény biztosít jogalapot a személyes adatok nemzetbiztonsági célú gyűjtéséhez, és meghatározza az alkalmazandó korlátozásokat és biztosítékokatA nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálása során a rendőrség és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a büntetőeljárásitörvény alapján jár el, míg a Védelmi és Biztonsági Támogató Parancsnokság a katonai bíróságokról szóló törvény hatálya alá tartozik.. Ezek a következő szakaszokban ismertetett korlátozások és biztosítékok biztosítják, hogy az adatok gyűjtése és kezelése a jogszerű cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon. Ez kizárja a személyes adatok nemzetbiztonsági okokból történő tömeges és válogatás nélküli gyűjtését.3.2.1.Hírközlési adatok gyűjtése3.2.1.1.Hírközlési adatok hírszerző ügynökségek általi gyűjtése3.2.1.1.1.JogalapA hírközlési adatok védelméről szóló törvény felhatalmazza a hírszerző ügynökségeket a hírközlési adatok gyűjtésére, és előírja a hírközlési szolgáltatók számára, hogy tegyenek eleget ezen ügynökségek kéréseinekA CPPA 15-2. cikke.. Amint azt a 2.2.2.1. szakasz ismerteti, a hírközlési adatok védelméről szóló törvény megkülönbözteti a kommunikáció tartalmának gyűjtését (kommunikációt korlátozó intézkedések, mint pl. a lehallgatás vagy a cenzúraA CPPA 2. cikkének (6) és (7) bekezdése.) a hírközlési metaadatok gyűjtésétőlA CPPA 2. cikkének (11) bekezdése..E két információtípus összegyűjtésére eltérő küszöbérték vonatkozik, de az alkalmazandó eljárások és biztosítékok nagyrészt azonosakLásd még a CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdését és a CPPA végrehajtási rendelete 37. cikkének (4) bekezdését, amelyek előírják, hogy a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésére alkalmazandó eljárások értelemszerűen alkalmazandók a hírközlési metaadatok gyűjtésére is.. A nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából sor kerülhet hírközlési metaadatok gyűjtéséreA CPPA 13-4. cikke.. Magasabb küszöbérték vonatkozik a kommunikációt korlátozó intézkedések végrehajtására (azaz a tartalmi adatok gyűjtésére), amelyekre csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetbiztonság várhatóan súlyos veszélybe kerül, és a veszély megelőzéséhez hírszerzési információk gyűjtésére van szükség (azaz ha a nemzetbiztonságot súlyos veszély fenyegeti, és az információgyűjtés szükséges annak megelőzéséhez)A CPPA 7. cikkének (1) bekezdése.. Ezenfelül a kommunikáció tartalmához csak végső megoldásként, a nemzetbiztonság érdekében lehetséges hozzáférni, és törekedni kell arra, hogy a kommunikáció bizalmas jellege a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA 3. cikkének (2) bekezdése.. Még akkor is, ha megkapták a megfelelő jóváhagyást/engedélyt, az ilyen intézkedéseket azonnal le kell állítani, ha már nem szükségesek, ezáltal biztosítva, hogy a magánszemélyek kommunikációjának bizalmassága a lehető legkisebb mértékben sérüljönA CPPA végrehajtási rendeletének 2. cikke..3.2.1.1.2.A legalább egy koreai állampolgárt érintő hírközlési információk gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokAmennyiben a kommunikációban részt vevő egyik vagy mindkét személy koreai állampolgár, a hírközlési adatok (mind a tartalmi, mind a metaadatok) gyűjtésére csak a Felsőbíróság vezető főbírójának engedélyével kerülhet sorA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 1. pontja. Az illetékes bíróság az a felsőbíróság, amely joghatósággal rendelkezik a megfigyelés alatt álló egyik vagy mindkét fél lakóhelye vagy székhelye szerint.. A hírszerző ügynökségnek a kérelmet írásban kell benyújtania egy ügyészhez vagy egy főügyészi hivatalhozA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése.. A kérelemben meg kell jelölnie a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik)A CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (4) bekezdése.. Az ügyész/főügyészi hivatal pedig engedélyt kér a Felsőbíróság egyik vezető bírójátólA CPPA végrehajtási rendelete 7. cikkének (4) bekezdése. Az ügyésznek a bírósághoz intézett kérelmében meg kell jelölnie a gyanú fő okait, és – amennyiben egyidejűleg több engedélyt kér – annak indokolását (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 4. cikkét).. A főbíró csak akkor adhat írásbeli engedélyt, ha a kérelmet indokoltnak ítéli, és elutasítja a kérelmet, ha azt megalapozatlannak tartjaA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése és 6. cikkének (9) bekezdése.. Az engedély meghatározza a gyűjtés típusát, célját, célpontját, hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy hol és hogyan valósulhat megA CPPA 7. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (6) bekezdése..Különös szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvés kivizsgálására irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a fent említett eljárások lefolytatásátA CPPA 8. cikke.. E feltételek teljesülése esetén a hírszerző ügynökségek előzetes bírósági jóváhagyás nélkül is foganatosíthatnak megfigyelési intézkedéseketA CPPA 8. cikkének (1) bekezdése.. A hírszerző ügynökségnek azonban közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtását követően kérnie kell a bíróság engedélyét. Ha az engedélyt az intézkedések meghozatalától számított 36 órán belül nem adják meg, az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (2) bekezdése.. A szükséghelyzet esetén történő információgyűjtést minden esetben szükséghelyzeti cenzúrázási/lehallgatási nyilatkozat alapján kell végezni, és a gyűjtést végző hírszerző ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie minden szükséghelyzeti intézkedésrőlA CPPA 8. cikkének (4) bekezdése. A bűnüldözéssel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedésekről lásd a fenti 2.2.2.2. szakaszt..Azokban az esetekben, amikor a megfigyelés rövid időn belül zajlik le, ami kizárja a bírósági engedély beszerzését, az illetékes főügyészség vezetőjének a szükséghelyzeti intézkedésről szóló, a hírszerző ügynökség által készített értesítést kell küldenie az illetékes bíróság vezetőjének, amely a szükséghelyzeti intézkedések nyilvántartását vezetiA CPPA 8. cikkének (5) és (7) bekezdése. Ebben az értesítésben fel kell tüntetni a célkitűzést, a célszemélyt, az alkalmazási kört, az időtartamot, a végrehajtás helyét és a megfigyelés módját, valamint annak okait, hogy miért nem nyújtanak be engedélykérelmet az intézkedés meghozatala előtt (a CPPA 8. cikkének (6) bekezdése).. Ez lehetővé teszi a bíróság számára az adatgyűjtés jogszerűségének vizsgálatát.3.2.1.1.3.A kizárólag nem koreai állampolgárt érintő hírközlési adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozások és biztosítékokA kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra vonatkozó információk gyűjtéséhez a hírszerző ügynökségeknek be kell szerezniük a köztársasági elnök előzetes írásbeli jóváhagyásátA CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Ilyen hírközlési adatokat csak akkor lehet nemzetbiztonsági célból gyűjteni, ha azok valamilyen meghatározott kategóriába tartoznak, azaz ha a kommunikáció a Koreai Köztársasággal szemben ellenséges országok kormánytisztviselői vagy más magánszemélyei, külföldi ügynökségek, koreaiellenesEz olyan tevékenységekre vonatkozik, amelyek veszélyeztetik a nemzet létét és biztonságát, a demokratikus rendet vagy a nép fennmaradását és szabadságát.. tevékenységekben való részvétellel gyanúsított csoportok vagy állampolgárok között, vagy a Koreai-félszigeten belüli, a Koreai Köztársaság fennhatóságán ténylegesen kívül eső csoportok tagjai és azok külföldi országokban székhellyel rendelkező ernyőszervezetei között történikTovábbá, ha az egyik fél a CPPA 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott személy, a másik pedig ismeretlen vagy nem határozható meg, a 7. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt eljárást kell alkalmazni.. Ezzel szemben, ha a közlésben részt vevő egyik fél koreai állampolgár, a másik fél pedig nem koreai állampolgár, a 3.2.1.1.2. szakaszban leírt eljárásnak megfelelően a gyűjtéshez bírósági jóváhagyás szükséges.A hírszerző ügynökség vezetőjének a tervezett intézkedésekre vonatkozóan tervet kell benyújtania a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójánakA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját a Nemzetgyűlés megerősítését követően a köztársasági elnök nevezi ki (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 7. cikke).. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója ellenőrzi, hogy a terv megfelelő-e, és ha igen, benyújtja azt jóváhagyásra a köztársasági elnöknekA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (2) bekezdése.. A tervben ugyanazokat az információkat kell feltüntetni, mint a koreai állampolgárokra vonatkozó információk gyűjtésére irányuló bírósági engedély iránti kérelemben (a fent leírtak szerint)A CPPA 8. cikkének (3) bekezdése, összefüggésben a 6. cikkének (4) bekezdésével.. Fel kell tüntetni különösen a gyűjtés okait (azaz a várható súlyos nemzetbiztonsági veszélyt, vagy azt, hogy a gyűjtés a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzéséhez szükséges), a gyűjtés fő okait, az ezen okokat alátámasztó és a prima facie esetre utaló anyagokkal együtt, valamint a kérelem részleteit (azaz a célokat, a megcélzott egyén(eke)t, a gyűjtés hatókörét és tényleges időtartamát, valamint azt, hogy a gyűjtés hogyan és hol történik). Több engedély egyidejű kérelmezése esetén azok célja és indokolásaA CPPA végrehajtási rendelete 8. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke..SzükséghelyzetbenVagyis azokban az esetekben, amikor az intézkedés a nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, nem áll rendelkezésre elegendő idő a köztársasági elnök jóváhagyásának megszerzésére, és a szükséghelyzeti intézkedések elfogadásának elmulasztása veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot (a CPPA 8. cikkének (8) bekezdése).. annak a miniszternek az előzetes jóváhagyását kell kérni, amelyhez az adott hírszerző ügynökség tartozik. Ebben az esetben azonban a hírszerző ügynökségnek közvetlenül a szükséghelyzeti intézkedések meghozatalát követően kérnie kell a köztársasági elnök jóváhagyását. Ha egy hírszerző ügynökség a kérelem benyújtásától számított 36 órán belül nem kapja meg a jóváhagyást, az információgyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 8. cikkének (9) bekezdése.. Ilyen esetekben az összegyűjtött információkat mindig megsemmisítik.3.2.1.1.4.Általános korlátozások és biztosítékokHa a hírszerző ügynökségek magánszervezetek együttműködését kérik, biztosítaniuk kell számukra a bírósági/elnöki engedélyt vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat fedőlapjának másolatát, amelyet a kötelezett szervezetnek az iratai között meg kell őriznieA CPPA 9. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 12. cikke.. Azok a szervezetek, amelyeket ara kérnek fel a CPPA alapján, hogy adjanak át információkat a hírszerző ügynökségeknek, megtagadhatják ezt, ha az engedély vagy a szükséghelyzeti cenzúrára vonatkozó nyilatkozat helytelen azonosítóra (pl. az azonosított személytől eltérő személy telefonszámára) hivatkozik. Ezenkívül a kommunikációhoz használt jelszavak egyetlen esetben sem hozhatók nyilvánosságraA CPPA 9. cikkének (4) bekezdése..A hírszerző ügynökségek postahivatalra vagy távközlési szolgáltatóra bízhatják a kommunikáció korlátozására irányuló intézkedések végrehajtását vagy a hírközlési metaadatok gyűjtését (a távközlési törvény meghatározása szerint)A CPPA végrehajtási rendeletének 13. cikke.. Mind az érintett hírszerző ügynökségnek, mind az együttműködésre felkért szolgáltatónak három évig nyilvántartást kell vezetnie az intézkedések kérelmezésének céljáról, a végrehajtás vagy az együttműködés időpontjáról, valamint az intézkedések tárgyáról (pl. levél, telefon, e-mail)A CPPA 9. cikkének (3) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdése. Ez az időszak nem vonatkozik a hírközlési metaadatokra (lásd a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikkét).. A hírközlési metaadatokat szolgáltató távközlési szolgáltatóknak hét évig meg kell őrizniük az adatgyűjtés gyakoriságára vonatkozó információkat, és évente kétszer jelentést kell erről küldeniük a tudomány- és ikt-ügyi miniszternekA CPPA 13. cikkének (7) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 39. cikke..A hírszerző ügynökségeknek jelentést kell tenniük a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának az általuk összegyűjtött információkról és a megfigyelési tevékenység eredményérőlA CPPA végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdése.. A hírközlési metaadatok gyűjtését illetően nyilvántartást kell vezetni arról, hogy ilyen adatokat kértek, valamint magáról az írásbeli kérelemről és az azt benyújtó intézményről isA CPPA 13. cikkének (5) bekezdése és 13-4. cikkének (3) bekezdése..Mind a kommunikáció tartalmának, mind a hírközlési metaadatoknak a gyűjtése legfeljebb négy hónapig tarthat, és ha a kitűzött cél időközben teljesül, a gyűjtést azonnal meg kell szüntetniA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése.. Ha az engedély feltételei továbbra is fennállnak, a határidő a bíróság engedélyével vagy a köztársasági elnök jóváhagyásával legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. A megfigyelési intézkedések meghosszabbítására vonatkozó jóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, megjelölve a meghosszabbítás kérelmezésének indokait és mellékelve a kérelmet alátámasztó dokumentumokatA CPPA 7. cikkének (2) bekezdése és a CPPA végrehajtási rendeletének 5. cikke..A gyűjtés jogalapjától függően az egyéneket általában értesítik hírközlési adataik gyűjtéséről. A hírszerző ügynökség vezetője – függetlenül attól, hogy tartalmi adatokat vagy metaadatokat gyűjtöttek-e, és az adatokat rendes eljárás keretében vagy veszélyhelyzetben gyűjtötték-e – a hírszerző ügynökség vezetőjének írásban értesítenie kell az érintett személyt a megfigyelési intézkedésről a megfigyelés lezárultának napjától számított 30 napon belülA CPPA 9-2. cikkének (3) bekezdése. A CPPA 13-4. cikkével összhangban ez vonatkozik mind a hírközlési tartalmi adatok, mind a hírközlési metaadatok gyűjtésére.. Az értesítésnek tartalmaznia kell (1) az adatok gyűjtésének tényét, (2) a végrehajtó ügynökség kilétét és (3) a végrehajtási időszakot. Ha azonban valószínű, hogy az értesítés veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, vagy emberek életét és fizikai biztonságát, az értesítés elhalaszthatóA CPPA 9-2. cikkének (4) bekezdése.. Az értesítést a halasztás okainak megszűnését követő 30 napon belül kell megtenniA CPPA 13-4. cikkének (2) bekezdése és 9-2. cikkének (6) bekezdése..Ez az értesítési kötelezettség azonban csak akkor alkalmazandó az adatgyűjtésre, ha legalább az egyik fél koreai állampolgár. Következésképpen a nem koreai állampolgárokat csak akkor értesítik, amikor a koreai állampolgárokkal folytatott kommunikációjuk adatait gyűjtik. Ezért nincs értesítési kötelezettség abban az esetben, ha kizárólag nem koreai állampolgárok közötti kommunikációra kerül sor.A CPPA alapján végzett megfigyeléssel szerzett hírközlési tartalmi és metaadatok csak (1) bizonyos bűncselekmények kivizsgálásához, büntetőeljárás alá vonásához vagy megelőzéséhez, (2) fegyelmi eljáráshoz, (3) bírósági eljáráshoz használhatók fel, amennyiben a kommunikációban érintett fél kártérítési keresetben hivatkozik rájuk, vagy (4) más jogszabályok alapjánA CPPA 5. cikkének (1)–(2) bekezdése, 12. cikke és 13-5. cikke..3.2.1.2.A kommunikációs információk rendőrség/ügyészek által nemzetbiztonsági célokból végzett gyűjtéseA rendőrség/ügyész a 3.2.1.1. szakaszban leírt feltételekkel megegyező feltételekkel gyűjthet nemzetbiztonsági célokból kommunikációs információkat (beleértve a hírközlési tartalmi és metaadatokat). SzükséghelyzetEz akkor áll fenn, ha az intézkedés nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvésre irányul, és olyan szükséghelyzet áll fenn, amely lehetetlenné teszi a rendes jóváhagyási eljárás lefolytatását (a CPPA 8. cikkének (1) bekezdése).. esetén azt a korábban már leírt eljárást kell alkalmazni, amely a kommunikáció tartalmának szükséghelyzetben, bűnüldözési célból történő gyűjtésére vonatkozik (azaz a CPPA 8. cikkét).3.2.2.Terroristagyanús személyekre vonatkozó információk gyűjtése3.2.2.1.JogalapA terrorizmus elleni törvény felhatalmazza a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatóját arra, hogy információkat gyűjtsön a terroristagyanús személyekrőlA terrorizmus elleni törvény 9. cikke.. Terroristagyanús személy: terrorista csoport tagjaTerrorista csoport: az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoport (a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (2) bekezdése)., olyan személy, aki terrorista csoportot népszerűsített (egy terrorista csoport eszméinek vagy taktikájának népszerűsítése és terjesztése révén), pénzeszközöket gyűjtött vagy juttatott terrorizmus céljáraA terrorizmus fogalmát a terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (1) bekezdése olyan magatartásként határozza meg, amelynek célja az állam, a helyi önkormányzat vagy egy külföldi kormányzat (ideértve a helyi önkormányzatokat és a nemzetközi szervezeteket is) feladatköre gyakorlásának megakadályozása, vagy olyan cselekményre kényszerítése, amelynek elvégzésére nem köteles, vagy a lakosság fenyegetése. Ez a következőket foglalja magában: a) egy személy megölése vagy életének veszélyeztetése testi sérülés okozásával, vagy az érintett személy elfogása, elzárása, elrablása vagy túszul ejtése; b) légi járművekkel kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. légi jármű becsapódásának előidézése, a jármű eltérítése vagy megrongálása repülés közben); c) hajóval kapcsolatos bizonyos cselekménytípusok (pl. üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet elfoglalása, az üzemben lévő hajó vagy tengeri szerkezet megsemmisítése vagy olyan mértékű megrongálása, amely veszélyezteti annak biztonságát, beleértve a hajóra vagy tengeri szerkezetre berakodott rakomány károsodását); d) biokémiai, robbanó- vagy gyújtófegyver vagy -eszköz elhelyezése, robbantása vagy bármilyen más módon történő használata bizonyos típusú járműveken vagy létesítményekben (pl. vonat, villamos, gépjármű, közpark és állomás, villamosenergia-, gáz- és távközlési létesítmények stb.) halál, súlyos sérülés vagy súlyos anyagi kár okozása céljából, vagy ilyen hatás kiváltása; e) nukleáris anyagokkal, radioaktív anyagokkal vagy nukleáris létesítményekkel kapcsolatos bizonyos típusú magatartások (pl. emberi életben, testi épségben vagy vagyontárgyakban történő károkozás, vagy a közbiztonság más módon történő megzavarása atomreaktor megsemmisítése vagy radioaktív anyagok jogellenes manipulálása révén stb.)., vagy részt vett terrorcselekmények előkészítésében, ezekre irányuló összeesküvésben, terrorcselekmények propagálásában vagy ezekre való felbujtásban, vagy olyan személy, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen tevékenységeket végzettA terrorizmus elleni törvény 2. cikkének (3) bekezdése.. Általános szabályként a terrorizmus elleni törvényt végrehajtó bármely köztisztviselőnek tiszteletben kell tartania a koreai alkotmányban rögzített alapvető jogokatA terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (3) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény önmagában nem határoz meg konkrét hatásköröket, korlátozásokat és biztosítékokat a terroristagyanús személyekre vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozóan, hanem az egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokra hivatkozik. Először is, a terrorizmus elleni törvény alapján a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója adatokat gyűjthet (1) a Koreai Köztársaságba való belépésről és az onnan való távozásról, (2) a pénzügyi tranzakciókról és 3) a kommunikációról. A gyűjtött adatok típusától függően a vonatkozó eljárási követelményeket a bevándorlásról szóló törvény, a vámtörvény, a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény, illetve a hírközlési adatok védelméről szóló törvény tartalmazzaA terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (1) bekezdése.. A Koreába való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a bevándorlási törvényben és a vámtörvényben meghatározott eljárásokra hivatkozik. Ezek a jogi aktusok azonban jelenleg nem rendelkeznek ilyen hatáskörről. A hírközlési információk és a pénzügyi tranzakciós információk gyűjtése tekintetében a terrorizmus elleni törvény a CPPA-ban és az pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvényben szereplő korlátozásokra és biztosítékokra hivatkozik (a CPPA-ban foglalt korlátozásokat és biztosítékokat lentebb részletezzük, míg a pénzügyi tranzakciók jelentéséről szóló törvény a 2.1. szakaszban kifejtettek szerint nem releváns a megfelelőségi határozat értékelése szempontjából).Emellett a terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója személyes adatokat vagy helymeghatározó adatokat kérhet terroristagyanús személyekről a személyesadat- kezelőtőlA személyes adatok védelméről szóló törvény 2. cikkében meghatározottak szerint olyan közintézmény, jogi személy, szervezet, magánszemély stb., amely vagy aki személyesadat-állományok üzleti célú felhasználása céljából közvetlenül vagy közvetve személyes adatokat kezel.. vagy a helymeghatározó adatok szolgáltatójátólA helymeghatározó adatok védelméről, felhasználásáról stb. szóló törvény (a továbbiakban: a helymeghatározó adatokról szóló törvény) 5. cikkében meghatározottak szerint, azaz bárki, aki engedélyt kapott a Koreai Hírközlési Bizottságtól, hogy helymeghatározással kapcsolatos tevékenységet folytasson.. Ez csupán önkéntes adatközlést jelent, tehát a személyesadat-kezelők és a helymeghatározó adatok szolgáltatói nem kötelesek teljesíteni a kérést, és ha az adatközlés mellett döntenek, arra csak a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel és a helymeghatározó adatokról szóló törvénnyel összhangban kerülhet sor (lásd az alábbi 3.2.2.2. szakaszt).3.2.2.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározó adatokról szóló törvény szerinti önkéntes adatközlésre vonatkozó korlátozások és biztosítékokA terrorizmus elleni törvény szerinti önkéntes együttműködésre irányuló kérelmeknek a terroristagyanús személyekre vonatkozó információkra kell korlátozódniuk (lásd a fenti 3.2.2.1. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálat ilyen kéréseinek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény úgy rendelkezik továbbá, hogy a Nemzeti Hírszerző Szolgálat a hivatali hatáskörével visszaélve nem kényszeríthet egyetlen intézményt, szervezetet vagy magánszemélyt sem olyan cselekményre, amelyet az nem köteles megtenni, és nem akadályozhatja egyetlen személy jogainak gyakorlását semA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 11. cikkének (1) bekezdése.. E tilalom megszegése büntetőjogi szankciókkal sújthatóA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 19. cikke..A személyesadat-kezelők és helymeghatározási adatok szolgáltatói nem kötelesek eleget tenni a Nemzeti Hírszerző Szolgálat által a terrorizmus elleni törvény alapján benyújtott kérelmeknek. Önkéntes alapon eleget tehetnek a kérelmeknek, de ebben az esetben meg kell felelniük a személyes adatok védelméről szóló törvény és a helymeghatározási adatokról szóló törvény előírásainak.. A személyes adatok védelméről szóló törvénynek való megfelelést illetően az adatkezelőnek különösen figyelembe kell vennie az érintett érdekeit, és nem adhatja át az adatokat, ha az az érintett vagy harmadik személy érdekeit méltánytalanul sérthetiA személyes adatok védelméről szóló törvény 18. cikkének (2) bekezdése.. Ezenkívül a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésének és alkalmazásának kiegészítő szabályairól szóló 2021-1. sz. értesítéssel összhangban az érintett személyt értesíteni kell az adatok átadásáról. Kivételes helyzetekben ez az értesítés elhalasztható, különösen, ha és ameddig az értesítés veszélyeztetne egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy egy másik személy életét vagy testi épségét, amennyiben ezek a jogok vagy érdekek nyilvánvalóan előbbre valóak az érintett jogainálA személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság 2021-1. sz. értesítése a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályokról, III. szakasz, 2. pont, iii. alpont..3.2.2.3.Korlátozások és biztosítékok a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretébenA terrorizmus elleni törvény alapján a hírszerző ügynökségek csak akkor gyűjthetnek hírközlési adatokat (ideértve a tartalmi és a metaadatokat), ha ez a terrorizmus elleni küzdelemhez, azaz a terrorizmus megelőzéséhez és az ellene hozott intézkedésekhez szükséges. A hírközlési adatok védelméről szóló törvénynek a 3.2.1. szakaszban ismertetett eljárásai a hírközlési adatok terrorizmus elleni küzdelem céljából történő gyűjtésére vonatkoznak.3.2.3.A távközlési szolgáltatók általi önkéntes adatközlésA távközlési törvény alapján a távközlési szolgáltatók eleget tehetnek a hírszerző ügynökségek azon kérésének, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés megelőzése céljából történő adatgyűjtés érdekében adjanak át hírközlési adatokatA távközlési törvény 83. cikkének (3) bekezdése.. Az ilyen kéréseknek meg kell felelniük a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság koreai alkotmányból következő elvének (12. cikk (1) bekezdés és 37. cikk (2) bekezdés)Lásd még a terrorizmus elleni törvény 3. cikkének (2) és (3) bekezdését., valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt, a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek (a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 1.2. szakaszt). Emellett ugyanazok a korlátozások és biztosítékok alkalmazandók, mint a bűnüldözési célú önkéntes adatközlések esetében (lásd a 2.2.3. szakaszt)A kérelmet írásban kell benyújtani, és meg kell jelölni a kérelem indokait, valamint az érintett felhasználóhoz és a kért adatok köréhez való kapcsolódást, továbbá a távközlési szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a közölt adatokról, és évente kétszer jelentést kell tennie a tudomány- és ikt-ügyi miniszternek..A távközlési szolgáltatók nem kötelesek teljesíteni a kérelmeket, ha azonban úgy döntenek, hogy önkéntes alapon közlik az adatokat, ezt a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően kell tenniük. E tekintetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak a távközlési szolgáltatókra – többek között az érintett értesítését illetően –, mint amikor a bűnüldöző hatóságoktól kapnak megkeresést, amit a 2.2.3. szakasz fejt ki részletesebben.3.3.FelügyeletA koreai hírszerző ügynökségek tevékenységét különböző szervek felügyelik. A Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság felügyeletét a Nemzeti Védelmi Minisztérium végzi a belső ellenőrzés végrehajtásáról szóló minisztériumi irányelv értelmében. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyűlés és más független szervek felügyelete alatt áll, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.3.3.1.Az emberi jogok védelméért felelős biztosAmikor a hírszerző ügynökségek terroristagyanús személyekre vonatkozó információkat gyűjtenek, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény előírja a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság és az emberi jogok védelméért felelős biztos (a továbbiakban: emberi jogi biztos) általi felügyeletetA terrorizmus elleni törvény 7. cikke..A terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság többek között kidolgozza a terrorizmusellenes tevékenységekre vonatkozó politikákat, és felügyeli a terrorizmusellenes intézkedések végrehajtását, valamint a különböző illetékes hatóságok által a terrorizmus elleni küzdelem területén végzett tevékenységeketA terrorizmus elleni törvény 5. cikkének (3) bekezdése.. A Bizottság elnöke a miniszterelnök, és több miniszterből és kormányzati szervek vezetőiből áll, beleértve a külügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a védelmi minisztert, a belügy- és biztonsági minisztert, a Nemzeti Hírszerző Hivatal igazgatóját, a Nemzeti Rendőrség főigazgatóját és a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának elnökétA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 3. cikkének (1) bekezdése.. A terrorizmus elleni küzdelem céljából folytatott nyomozások és a terroristagyanús személyeknek a terrorizmusellenes tevékenységekkel kapcsolatos információk vagy anyagok gyűjtése céljából történő nyomon követése esetén a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének (azaz a miniszterelnöknek)A terrorizmus elleni törvény 9. cikkének (4) bekezdése..A terrorizmus elleni törvény továbbá létrehozza az emberi jogi biztos intézményét annak érdekében, hogy megvédje az egyének alapvető jogait a terrorizmusellenes tevékenységek által okozott jogsértésekkel szembenA terrorizmus elleni törvény 7. cikke.. Az emberi jogi biztost a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnöke nevezi ki olyan személyek közül, akik megfelelnek a terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendeletében felsorolt kritériumoknak (azaz legalább tíz év ügyvédi munkatapasztalattal, vagy emberi jogi szaktudással rendelkeznek, és legalább tíz évig (legalább) egyetemi oktatóként tevékenykedtek, vagy állami szerveknél vagy helyi önkormányzatoknál magasabb rangú köztisztviselők voltak, vagy legalább tíz éves munkatapasztalatot szereztek az emberi jogok terén, pl. nem kormányzati szervezetnél)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (1) bekezdése.. Az emberi jogi biztos kinevezése két évre szól (és meghosszabbítható), és csak meghatározott, korlátozott és alapos indok miatt menthető fel hivatalából, például ha a feladatai ellátásával kapcsolatos büntetőügyben vádat emelnek ellene, bizalmas információt nyilvánosságra hoz, vagy tartós mentális vagy fizikai alkalmatlanság miattA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 7. cikkének (3) bekezdése..Ami a hatásköröket illeti, az emberi jogi biztos ajánlásokat adhat ki arra vonatkozóan, hogy a terrorizmusellenes tevékenységekben részt vevő szervek hogyan tudják jobban védeni az emberi jogokat, és a petíciókat fogadhat a polgárok részéről (lásd a 3.4.3. szakaszt)A terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikkének (1) bekezdése.. Amennyiben észszerűen megállapítható, hogy a hivatalos feladatok ellátása során emberi jogi jogsértés történt, az emberi jogi biztos javasolhatja a felelős szerv vezetőjének a jogsértés orvoslásátA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (1) bekezdése. Az emberi jog biztos függetlenül dönt az ajánlások elfogadásáról, de ezekről az ajánlásokról jelentést kell tennie a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnökének.. Az illetékes szervnek értesítenie kell az emberi jogi biztost az ajánlás végrehajtása érdekében tett lépésekrőlA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 9. cikkének (2) bekezdése.. Ha valamely szerv nem hajtja végre az emberi jogi biztos ajánlását, az ügy a Terrorizmusellenes Bizottság – és ezáltal annak elnöke, vagyis a miniszterelnök – elé kerül. Eddig nem fordult elő olyan eset, hogy az emberi jogi biztos ajánlásait ne hajtották volna végre.3.3.2.A NemzetgyűlésA 2.3.2. szakaszban leírtak szerint a Nemzetgyűlés vizsgálatot indíthat a hatóságokkal szemben, és ezzel összefüggésben kérheti a dokumentumok közzétételét, és tanúkat idézhet be. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat hatáskörébe tartozó ügyekben ezt a parlamenti felügyeletet a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága látja elA Nemzetgyűlésről szóló törvény 36. cikke és 37. cikke (1) bekezdésének 16. pontja.. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója, aki felügyeli a szolgálat feladatainak ellátását, jelentést tesz a hírszerzési bizottságnak (és a köztársasági elnöknek is)A Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 18. cikke.. Maga a hírszerzési bizottság is kérhet jelentést egy konkrét ügyben, amelyre a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának haladéktalanul reagálnia kellA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 15. cikkének (2) bekezdése.. Az igazgató csak olyan katonai, diplomáciai vagy észak-koreai kérdésekkel kapcsolatos államtitokra vonatkozóan tagadhatja meg a válaszadást vagy vallomástételt a hírszerzési bizottság előtt, amelynek nyilvánosságra kerülése súlyosan veszélyeztetheti a nemzet sorsátA Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 17. cikkének (2) bekezdése. Az államtitkok a fogalommeghatározás szerint államtitoknak minősülő tények, áruk vagy ismeretek, amelyekhez korlátozott számú személy férhet hozzá, és amelyek a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetésének elkerülése érdekében nem fedhetők fel más ország vagy szervezet előtt, lásd a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (4) bekezdését.. Ebben az esetben a hírszerzési bizottság magyarázatot kérhet a miniszterelnöktől. Ha a miniszterelnök ad magyarázatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, a válaszadás vagy a vallomástétel a továbbiakban nem tagadható meg.Ha a Nemzetgyűlés jogellenes vagy nem megfelelő tevékenységre derít fényt, kérheti, hogy az illetékes hatóság hozzon korrekciós intézkedéseket, beleértve a kártérítés megítélését, a fegyelmi eljárás lefolytatását és a belső eljárások javításátAz államigazgatás ellenőrzéséről és vizsgálatáról szóló törvény 16. cikkének (2) bekezdése.. Ilyen kérést követően a hatóságnak haladéktalanul intézkednie kell, és az intézkedés eredményéről jelentést kell tennie a Nemzetgyűlésnek. A parlamenti felügyeletre vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak a kommunikációt korlátozó intézkedéseknek (azaz a hírközlési tartalmi adatok gyűjtésének) a hírközlési adatok védelméről szóló törvény keretében történő alkalmazásáraA CPPA 15. cikke.. Ez utóbbival kapcsolatban a Nemzetgyűlés bármely konkrét kommunikációt korlátozó intézkedésről jelentést kérhet a hírszerző ügynökségek vezetőitől. Ezen túlmenően helyszíni ellenőrzéseket végezhet a lehallgató berendezéseken. Végezetül a nemzetbiztonsági célokból tartalmi adatokat gyűjtő hírszerző ügynökségeknek és az ilyen adatokat közlő üzemeltetőknek a Nemzetgyűlés kérésére jelentést kell tenniük ezen adatok közléséről.3.3.3.A SzámvevőszékA Számvevőszék ugyanazokat a felügyeleti feladatokat látja el a hírszerző ügynökségek tekintetében, mint a bűnüldözés területén (lásd a 2.3.2. szakaszt)Hasonlóan a Nemzetgyűlés hírszerzési bizottsága részére történő válaszadáshoz, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatója csak olyan ügyekben tagadhatja meg a Számvevőszéknek való válaszadást, amelyek államtitoknak minősülnek, és a nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a nemzetbiztonságot (a Nemzeti Hírszerző Szolgálatról szóló törvény 13. cikkének (1) bekezdése)..3.3.4.A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságA nemzetbiztonsági célokból történő adatkezelés esetében – beleértve az adatgyűjtési szakaszt is – a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnak is van felügyeleti hatásköre. Amint azt az 1.2. szakasz részletesebben kifejti, ez magában foglalja a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkében és 58. cikkének (4) bekezdésében meghatározott általános elveket és kötelezettségeket, valamint az említett törvény 4. cikke által garantált egyéni jogok gyakorlását. Ezenfelül a személyes adatok védelméről szóló törvény 7-8. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 7-9. cikkének (5) bekezdése szerint a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság felügyelete kiterjed a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó korlátozásokat és biztosítékokat meghatározó konkrét jogszabályokban – például a hírközlési adatok védelméről szóló törvényben, a terrorizmus elleni törvényben és a távközlési törvényben – foglalt szabályok esetleges megsértésére is. Tekintettel a személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a személyes adatok jogszerű és tisztességes gyűjtésére vonatkozó követelményekre, e törvények bármilyen megsértése az említett törvény megsértésének minősül. A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ezért hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgáljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 63. cikke.. az adatokhoz nemzetbiztonsági célokból történő hozzáférésre vonatkozó jogszabályok és a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok megsértését, tanácsot adjon a megfelelőbb intézkedésekre vonatkozóan, korrekciós intézkedéseket írjon elő, fegyelmi intézkedéseket javasoljon, és az esetleges bűncselekményeket az illetékes nyomozó hatóságok elé utaljaA személyes adatok védelméről szóló törvény 61. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 64. cikkének (4) bekezdése..3.3.5.Nemzeti Emberi Jogi BizottságA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság általi felügyelet ugyanúgy kiterjed a hírszerző ügynökségekre, mint a többi kormányzati hatóságra (lásd a 2.3.2. szakaszt).3.4.Egyéni jogorvoslat3.4.1.Jogorvoslat az emberi jogi biztosnálAmi a személyes adatoknak a terrorizmusellenes tevékenységekkel összefüggésben történő gyűjtését illeti, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság keretében létrehozott emberi jogi biztosi intézmény külön jogorvoslati lehetőséget biztosít. Az emberi jogi biztos kezeli az emberi jogoknak a terrorizmusellenes tevékenységek következményeként történő megsértésével kapcsolatos polgári petíciókatA terrorizmus elleni törvény végrehajtási rendelete 8. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.. Korrekciós intézkedéseket javasolhat, és az érintett szervnek be kell számolnia a biztosnak az ajánlás végrehajtása érdekében tett valamennyi intézkedésről. Az emberi jogi biztoshoz történő panaszbenyújtásra vonatkozóan nincsenek előírások. Következésképpen az emberi jogi biztos akkor is foglalkozik a panasszal, ha az adott személy a panasz befogadhatóságának szakaszában ténylegesen nem tudja bizonyítani a sérelmet.3.4.2.A személyes adatok védelméről szóló törvény keretében rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokAz egyének gyakorolhatják a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti hozzáférési, helyesbítési, törlési és felfüggesztési jogukat a nemzetbiztonsági célból kezelt személyes adatok tekintetébenA személyes adatok védelméről szóló törvény 3. cikkének (5) bekezdése és 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése.. Az e jogok gyakorlására irányuló kérelmeket közvetlenül a hírszerző ügynökséghez lehet benyújtani, vagy közvetve a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságon keresztül. A hírszerző ügynökség azonban késleltetheti, korlátozhatja vagy megtagadhatja az érintett jogának gyakorlását, abban a mértékben és addig az ideig, amíg fontos közérdek fűződik ahhoz (például olyan mértékben és addig az ideig, amíg az érintett joggyakorlása folyamatban lévő bűnügyi nyomozást veszélyeztetne vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene), vagy ha a jog gyakorlása harmadik fél életét vagy testi épségét fenyegetné. Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy korlátozott mértékben teljesítik, az érintettet haladéktalanul értesíteni kell ennek okairól.Ezen túlmenően a személyes adatok védelméről szóló törvény 58. cikkének (4) bekezdésével (az egyéni panaszok megfelelő kezelésének biztosítására vonatkozó követelmény) és 4. cikkének (5) bekezdésével (a személyes adatok kezeléséből eredő károk gyors és tisztességes eljárás keretében történő megfelelő megtérítéséhez való jog) összhangban a magánszemélyek jogosultak jogorvoslatra. Ez magában foglalja azt a jogot, hogy a feltételezett jogsértést bejelentsék az Internetért és Kiberbiztonságért Felelős Ügynökség által működtetett adatvédelmi telefonos ügyfélszolgálatnak, és panaszt nyújtsanak be a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottságnakA személyes adatok védelméről szóló törvény 62. cikke és 63. cikkének (2) bekezdése.. Ezek a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állnak azon specifikus jogszabályok – például a nemzetbiztonsági törvény – előírásainak esetleges megsértése esetén is, amelyek a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban korlátozásokat és biztosítékokat határoznak meg, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése esetén is. A 2021-1. sz. értesítésben kifejtettek szerint az uniós magánszemélyek a nemzeti adatvédelmi hatóságukon keresztül nyújthatnak be panaszt a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottsághoz. Ebben az esetben a személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság ugyanazon csatornán (nemzeti adatvédelmi hatóság vagy az Európai Adatvédelmi Testület) keresztül értesíti a magánszemélyt a vizsgálat lezárását követően (és adott esetben tájékoztatást ad az előírt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan is). A személyesadat-védelemmel foglalkozó bizottság határozatai vagy tétlensége a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény értelmében további jogorvoslattal megtámadható a koreai bíróságokon.3.4.3.Jogorvoslat a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előttA Nemzeti Emberi Jogi Bizottság előtti egyéni jogorvoslat lehetősége ugyanúgy alkalmazandó a hírszerző ügynökségek, mint a többi kormányzati hatóság esetében (lásd a 2.4.2. szakaszt).3.4.4.Bírósági jogorvoslatA bűnüldöző hatóságok tevékenységeihez hasonlóan a magánszemélyek különböző módokon kaphatnak bírósági jogorvoslatot a hírszerző ügynökségekkel szemben a fent említett korlátozások és biztosítékok megsértése miatt.Először is, a magánszemélyek kártérítésben részesülhetnek az állami kártérítésről szóló törvény alapján. Egy esetben például kártérítést ítéltek meg a Védelmi Támogatási Parancsnokság (a Védelmi és Biztonsági Támogatási Parancsnokság elődje) által végzett jogellenes megfigyelés miattA Legfelsőbb Bíróság 1998. július 24-i 96Da42789. sz. határozata..Másodszor, a közigazgatási peres eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az egyének számára, hogy megtámadják a közigazgatási szervek, köztük a hírszerző ügynökségek intézkedéseit és mulasztásaitA közigazgatási peres eljárásról szóló törvény 3. és 4. cikke..Végezetül, magánszemélyek alkotmányos panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz a hírszerző ügynökségek által hozott intézkedésekkel szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján.
Kim, Jeong Kag
Biztos, Koreai Pénzügyi Hírszerzési Egység