(1)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel a KAP eredményorientáltabbá tétele, a korszerűsítés és a fenntarthatóság – beleértve a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságát – ösztönzése, valamint a kedvezményezettek számára az uniós jogszabályokkal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésének segítése.

(2)

Mivel a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia a nemzetközi, uniós, nemzeti, regionális, helyi szinten és a gazdaságok szintjén felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, észszerűsíteni kell a KAP irányítását, és javítani kell az uniós célkitűzések megvalósítása terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell az adminisztratív terheket. A KAP-nak teljesítményalapúnak kell lennie. Ezért az Uniónak meg kell határoznia az alapvető szakpolitikai paramétereket, így például a KAP célkitűzéseit és alapkövetelményeit, míg a tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a tekintetben, hogy miként teljesítik a célkitűzéseket és érik el a célokat. A fokozott szubszidiaritás lehetővé teszi a helyi feltételek és szükségletek, valamint a mezőgazdasági tevékenység azon sajátos természetének jobb figyelembevételét, amely a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből fakad, úgy alakítva a támogatásokat, hogy azok maximalizálják az uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulást.

(3)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és meghatározza különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, közvetett végrehajtás útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezik a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(4)

A KAP koherenciájának biztosítása érdekében a jövőbeli KAP valamennyi beavatkozásának egy stratégiai tervbe kell illeszkednie, amely magában foglalna olyan beavatkozástípusokat bizonyos ágazatokban, amelyeket az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) írt elő.

(5)

Az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete meghatároz bizonyos, az említett rendelet hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározásokat. Az említett melléklet II. részének B. szakaszában foglalt, cukorágazatra vonatkozó fogalommeghatározásokat törölni kell, mivel azok a továbbiakban nem alkalmazandók. Az ugyanazon mellékletben említett egyéb ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározásoknak az új tudományos ismeretek és a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e fogalommeghatározások módosítása tekintetében, arra azonban nem, hogy új fogalommeghatározásokat vezessen be. Következésképpen törölni kell az inulinszirup fogalommeghatározásának módosítása céljából a Bizottság részére az említett melléklet II. része A. szakaszának 4. pontjában adott egyedi felhatalmazást. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (7) megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(6)

Az 1308/2013/EU rendelet I. részét egyszerűsíteni kell. Törölni kell azon fogalommeghatározásokat, valamint a Bizottságot végrehajtási jogi aktusok elfogadására felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek feleslegessé és tárgytalanná váltak.

(7)

A szerzett tapasztalatok fényében meg kell hosszabbítani bizonyos állami intervenciós időszakokat. Amennyiben az állami intervenció megnyitása automatikus, az állami intervenciós időszakot egy hónappal kell meghosszabbítani. Amennyiben az állami intervenció megnyitása a piaci fejleményektől függ, az állami intervenciós időszaknak a teljes évnek kell lennie.

(8)

A fokozott átláthatóság céljából és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összefüggésben helyénvaló gondoskodni az állami intervenció keretében felvásárolt termékek felvásárlására és értékesítésére vonatkozó releváns mennyiségi és árinformációk közzétételéről.

(9)

Az olívaolaj magántárolására irányuló támogatás nyújtása hatékony eszköznek bizonyult a piac stabilizálására. A szerzett tapasztalatok fényében, valamint annak érdekében, hogy méltányos életszínvonalat biztosítsanak és stabilizálják a piacot az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, helyénvaló kibővíteni a magántárolási támogatásra jogosult termékek jegyzékét, hogy az kiterjedjen az étkezési olajbogyókra is.

(10)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő kilépése nyomán naprakésszé kell tenni az oktatási intézményekben a gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tejjel és tejtermékekkel történő ellátáshoz nyújtott uniós támogatásnak az 1308/2013/EU rendelet 23a. cikkében meghatározott felső határait. A jogbiztonság érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a csökkentett határértékeket visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(11)

Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének 2–6. szakaszában meghatározott támogatási programokra vonatkozó rendelkezéseket törölni kell, mivel az érintett ágazatokban valamennyi beavatkozástípust az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) határoz meg.

(12)

A borágazatra vonatkozó uniós szakpolitika – a meglévő engedélyezési rendszerével, amely 2016 óta lehetővé tette a szőlőtelepítések rendes növekedését – hozzájárult az uniós borágazat versenyképességének növeléséhez és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez. Míg a borágazat egyensúlyt ért el az előállított mennyiség, a minőség, a fogyasztói kereslet és a világpiaci export között, ez az egyensúly még nem kellően régóta áll fenn, illetve még nem elég stabil, különösen amikor a borágazat súlyos piaci zavarokkal szembesül. Emellett a fogyasztói szokásokban és az életstílusban bekövetkező változások miatt a borfogyasztás folyamatos csökkentésének irányába mutató tendencia figyelhető meg az Unióban. Ennek következtében az új szőlőtelepítések liberalizációja hosszú távon azzal a kockázattal jár, hogy az ágazat termelési kapacitása, a termelők tisztességes életszínvonala és az észszerű fogyasztói árak között mindeddig elért egyensúlyt veszély fenyegeti. Ez azzal a kockázattal jár, hogy veszélybe kerülnek az uniós jogszabályok és szakpolitikák révén az elmúlt évtizedekben elért pozitív fejlemények.

(13)

A szőlőtelepítésekre vonatkozó, meglévő engedélyezési rendszer nélkülözhetetlennek tekinthető a borok sokszínűségének biztosításához és az uniós borágazat sajátosságainak való megfeleléshez is. Az uniós borágazat sajátos jellemzőkkel bír, beleértve a szőlőültetvények hosszú életciklusát, tekintve, hogy a termelésre csak több évvel a telepítést követően kerül sor, ezután azonban évtizedeken át folytatódik, továbbá tekintve a jelentős ingadozások lehetőségét a termelésben egyik szüretről a következőig. Számos bortermelő harmadik országtól eltérően az uniós borágazatot a kis, családi gazdaságok nagyon magas száma is jellemzi, ami a borok széles választékát eredményezi. A projektjeik gazdasági életképességének garantálása és az uniós borágazat világpiaci versenyképességének javítása érdekében az ágazatbeli gazdasági szereplőknek és a termelőknek hosszú távú kiszámíthatóságra van szükségük, tekintve a szőlőültetvény telepítéséhez szükséges jelentős beruházást.

(14)

Az uniós borágazatban mostanáig elért eredmények megőrzése, valamint annak érdekében, hogy a szőlőtelepítéseknek 2030 után is folytatódó rendes növekedése révén hosszú távú mennyiségi és minőségi egyensúlyt érjenek el az ágazatban, a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszert 2045-ig – azaz a 2016 óta érvényben lévő eredeti időszakkal megegyező időszakra – meg kell hosszabbítani, el kell azonban végezni két félidős felülvizsgálatot – 2028-ban és 2040-ben – a rendszer értékelése, és szükség esetén annak érdekében, hogy az említett félidős felülvizsgálatok eredményei alapján javaslatokat terjesszenek elő a borágazat versenyképességének javítására.

(15)

Pozitív környezeti hatást gyakorolna, ha a termelők számára engedélyeznék a szőlőültetvények újratelepítésének elhalasztását, azáltal, hogy ez javítaná a talaj egészségügyi feltételeit a kevesebb vegyianyag-bevitel révén. Ezért a szőlészetben a jobb talajgazdálkodáshoz való hozzájárulás érdekében helyénvaló engedélyezni az újratelepítési engedélyek érvényességének háromról hat évre történő meghosszabbítását, amennyiben az újratelepítés ugyanazon a parcellán történik.

(16)

A Covid19-világjárvány által az uniós borágazatban okozott válság miatt az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) az új telepítésekre vagy az újratelepítésekre vonatkozó olyan telepítési engedélyek érvényességének 2021. december 31-ig történő meghosszabbításáról rendelkezett, amelyeknek 2020-ban kellett lejárniuk. A Covid19-világjárvány okozta válság elhúzódó hatásai miatt az új telepítésekre és az újratelepítésekre vonatkozó, olyan telepítési engedélyekkel rendelkező termelők, amelyeknek 2020-ban vagy 2021-ben kellett lejárniuk, továbbra is nagyban akadályoztatva vannak abban, hogy felhasználják az említett engedélyeket azok érvényességének utolsó évében. Az említett engedélyek elvesztésének elkerülése, és annak érdekében, hogy csökkentsék azon feltételek romlásának kockázatát, amelyek mellett a telepítést el kellene végezni, helyénvaló lehetővé tenni az új telepítésekre vagy az újratelepítésekre vonatkozó, 2020-ban lejáró telepítési engedélyek érvényességének további meghosszabbítását, és a 2021-ben lejáró telepítési engedélyek meghosszabbítását. Ezért az új telepítésekre és az újratelepítésre vonatkozó valamennyi olyan telepítési engedélyt, amelynek 2020-ban vagy 2021-ben kellett lejárnia, 2022. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(17)

Mindemellett, figyelembe véve a piaci kilátásokban bekövetkező változásokat, lehetővé kell tenni, hogy a 2020-ban és 2021-ben lejáró telepítési engedélyekkel rendelkezők ne használják fel engedélyeiket, anélkül, hogy közigazgatási szankcióknak volnának kitéve. Ezenfelül, bárminemű megkülönböztetés elkerülése érdekében, azon termelők számára, akik – anélkül, hogy tudtak volna az engedélyeik érvényessége egy második évre történő meghosszabbításának lehetőségéről – az (EU) 2020/2220 rendelettel összhangban 2021. február 28-ig úgy nyilatkoztak az illetékes hatóságnak, hogy nem szándékozzák felhasználni az engedélyüket, lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatósághoz intézett írásbeli közlés útján 2022. február 28-ig visszavonják nyilatkozataikat, és 2022. december 31-ig használják fel az engedélyüket.

(18)

A Covid19-világjárvány miatti piaci zavarok és az általa az említett engedélyek használata tekintetében okozott gazdasági bizonytalanság okán az 1308/2013/EU rendeletnek az új telepítésekre vagy az újratelepítésre vonatkozó, 2020-ban és 2021-ben lejáró telepítési engedélyekről szóló rendelkezései visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől alkalmazandók.

(19)

Tekintettel arra, hogy a 2014–2017 közötti években több tagállamban is csökkent a szőlővel betelepített tényleges terület, valamint tekintettel az emiatt bekövetkező potenciális termeléskiesésre, az új telepítési engedélyek számára biztosítandó, az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdésében említett terület megállapításakor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy válasszanak a jelenlegi számítási alap és a területükön 2015. július 31-én szőlővel ténylegesen betelepített terület bizonyos százaléka között, mely utóbbit növelni kell az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (10) szerinti azon telepítési jogoknak megfelelő területtel, amelyek az érintett tagállamban 2016. január 1-jén engedélyekké történő átváltásra rendelkezésre álltak.

(20)

Egyértelművé kell tenni, hogy azon tagállamok, amelyek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok termelésére jogosult konkrét területek vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termelésére jogosult területek esetében regionális szinten korlátozzák az engedélyek kibocsátását, előírhatják, hogy az ilyen engedélyeket az említett régiókban kell felhasználni.

(21)

Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok a szőlőtelepítési engedélyek kiadása céljából objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági és elsőbbségi kritériumokat alkalmazhatnak nemzeti és regionális szinten. Emellett a tagállamok tapasztalata azt mutatja, hogy szükséges felülvizsgálni néhány elsőbbségi kritériumot annak érdekében, hogy előnyben lehessen részesíteni azon szőlőültetvényeket, amelyek hozzájárulnak a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzéséhez, valamint azon mezőgazdasági üzemeket, amelyek fokozott költséghatékonysága, versenyképessége vagy piaci jelenléte bizonyított.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy ne részesítsenek előnyben olyan természetes vagy jogi személyt, akinek, illetve amelynek vonatkozásában megállapítást nyert, hogy mesterségesen teremtették meg az ilyen előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket, helyénvaló tisztázni azt, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni intézkedések elfogadását az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmusra vonatkozó szabályok, valamint az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadásához szükséges jogosultsági és elsőbbségi kritériumok kijátszásának megakadályozása céljából.

(23)

A telepítési jogok engedélyekre történő átváltására irányuló kérelmek benyújtásának végső határideje 2022. december 31-én lejár. Néhány esetben bizonyos körülmények – így például a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válság – olyan hatással járhattak, hogy korlátozták a telepítési jogok telepítési engedélyekre történő átváltását. Az említett okból és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok megőrizzék az ilyen telepítési jogoknak megfelelő termelési kapacitást, helyénvaló, hogy 2023. január 1-jétől azon telepítési jogok, amelyek 2022. december 31-én jogosultak voltak telepítési engedélyekre történő átváltásra, amelyeket azonban még nem váltottak át telepítési engedélyekre, továbbra is a tagállamok rendelkezésére álljanak, amelyek azokat legkésőbb 2025. december 31-ig új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyekként megadhatják, anélkül, hogy az említett engedélyeket beszámítanák az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkében megállapított korlátozások alkalmazása során.

(24)

Néhány tagállamban vannak olyan hagyományos, bortermelés céljára nem engedélyezett szőlőfajtákkal betelepített szőlőültetvények, amelyek termelését, beleértve a bortól eltérő erjesztett szőlőitalok előállítása céljából történő termelést is, nem a borpiac számára szánják. Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy az ilyen szőlőültetvényekre nem vonatkoznak a kivágási kötelezettségek, és hogy a szőlőtelepítésre vonatkozó engedélyek e rendeletben meghatározott rendszere nem alkalmazandó az ilyen szőlőfajtáknak a bortermeléstől eltérő célokra történő telepítésére és újratelepítésére.

(25)

Az 1308/2013/EU rendelet 90. cikke megállapítja, hogy az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az Unióba behozott termékekre az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre, a címkézésre, a borágazat bizonyos termékeire vonatkozó meghatározásokra, megjelölésekre és kereskedelmi megnevezésekre, továbbá az Unió által engedélyezett borászati gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat kell alkalmazni. Ezért a következetesség érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az említett termékek behozatalára vonatkozó megfelelőségi igazolásokra és analitikai bizonylatokra vonatkozó szabályokat is az EUMSZ-szel összhangban megkötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni.

(26)

A KAP-reform keretében a címkézési szabályoknak meg nem felelő termékek forgalomból való kivonására vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe. A termékellenőrzésekre irányuló növekvő fogyasztói elvárásra tekintettel, a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg az említett rendeletnek, ne kerüljenek forgalomba, vagy ha az ilyen termékek már forgalomba kerültek, vonják ki őket a forgalomból. A forgalomból való kivonás magában foglalja a termékek címkézése kijavításának lehetőségét is anélkül, hogy véglegesen eltávolítanák azokat a forgalomból.

(27)

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hatályon kívül helyezi az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12), a forgalmazási szabályokkal, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel, a földrajzi jelzésekkel és a hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(28)

A termelők számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy a változó éghajlati feltételekhez jobban alkalmazkodó és a betegségekkel szemben ellenállóbb szőlőfajtákat használjanak, rendelkezni kell arról, hogy mind a Vitis vinifera-hoz tartozó szőlőfajtákból, mind a Vitis vinifera és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból előállított termékek esetében megengedett legyen az eredetmegjelölések használata.

(29)

Az „eredetmegjelölésnek” és a „földrajzi jelzésnek” az 1308/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározását össze kell hangolni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló – a 94/800/EK tanácsi határozattal (13) jóváhagyott – megállapodásban (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) szereplő fogalommeghatározással, különösen a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdésével, amennyiben a földrajzi jelzések a terméket egy meghatározott területről, régióból vagy országból származóként azonosítják. Az egyértelműség érdekében helyénvaló kifejezetten megállapítani, hogy az eredetmegjelölés felülvizsgált fogalommeghatározásába beletartoznak a hagyományosan használt elnevezések is. Ennek eredményeképpen az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott, azon követelmények listája, amelyek teljesülése esetén egy hagyományosan használt elnevezés borágazati eredetmegjelölésnek minősül, tárgytalanná válik, és azt törölni kell. A következetesség érdekében egy ilyen egyértelművé tételt be kell vezetni a borágazati „földrajzi jelzésnek” az 1308/2013/EU rendeletben foglalt fogalommeghatározása, valamint az élelmiszeripari ágazati „eredetmegjelölésnek” és „földrajzi jelzésnek” az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) foglalt fogalommeghatározása esetében is.

(30)

A földrajzi környezet, annak természeti és emberi tényezőivel együtt, olyan alapvetően fontos elem, amely hatással van az 1308/2013/EU rendelet és az 1151/2012/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel ellátott, szőlőből készült termékek, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségére és jellemzőire. Így különösen, ami a csak kis mértékben feldolgozott vagy egyáltalán nem feldolgozott friss termékeket illeti, a természeti tényezők döntő szerepet játszhatnak az érintett termék minőségének és jellemzőinek meghatározásában, míg az emberi tényezők hozzájárulása a termék minőségéhez és jellemzőihez kevésbé konkrét is lehet. Ezért azon emberi tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően egy termék minősége vagy jellemzői és az adott földrajzi környezet közötti kapcsolat ismertetésekor – amit az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke és az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke értelmében bele kell foglalni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések termékleírásába –, nem lehet olyan konkrét termelési vagy feldolgozási módszerekre korlátozni, amelyek valamely konkrét minőséggel ruházzák fel az érintett terméket, hanem olyan tényezők is közéjük tartozhatnak, mint például a talaj- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok és bármely más olyan emberi tevékenység, amely hozzájárul azon alapvető természeti tényezők fenntartásához, amelyek döntően meghatározzák a földrajzi környezetet, valamint az érintett termék minőségét és jellemzőit.

(31)

Az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkében és az 1151/2012/EU rendelet 49. cikkében említett előzetes nemzeti eljárás keretében benyújtott oltalom iránti kérelmekre és a kifogásolásra vonatkozó koherens döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot kellő időben és rendszeresen tájékoztatni kell, amikor a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt eljárásokat indítanak valamely, a tagállam által a Bizottságnak továbbított, az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkének (5) bekezdésében és az 1151/2012/EU rendelet 49. cikkének (4) bekezdésében említettek szerinti oltalom iránti kérelem vonatkozásában. Ugyanezen okból, amennyiben egy tagállam egy olyan, az oltalom iránti kérelem alapjául szolgáló nemzeti döntésről tájékoztatja a Bizottságot, amelyet egy nemzeti bírósági eljárás végén valószínűleg érvénytelennek nyilvánítanak, a Bizottságot fel kell menteni azon kötelezettség alól, hogy az oltalom iránti kérelem tekintetében elvégezze az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkében és az 1151/2012/EU rendelet 50. cikkében meghatározott vizsgálati eljárást az előírt határidőn belül, valamint azon kötelezettség alól, hogy tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okairól. A kérelmezőnek a rosszhiszemű keresetektől való megvédése érdekében, és a kérelmező azon alapvető jogának megőrzése érdekében, hogy a földrajzi jelzés oltalmát észszerű határidőn belül biztosítsa, a mentességet azon esetekre kell korlátozni, amelyekben az oltalom iránti kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették, vagy amelyekben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a kérelem érvényességének megtámadására irányuló kereset megalapozott indokokon alapul.

(32)

A földrajzi jelzések bejegyzését egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni azáltal, hogy szét kell választani a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályoknak való megfelelés értékelését a termékleírásoknak a forgalmazási előírásokban és a címkézési szabályokban megállapított követelményeknek való megfelelésének értékelésétől.

(33)

A tagállamok illetékes hatóságai által végzett értékelés lényeges lépés a bejegyzési eljárásban. A tagállamok ismeretekkel és szakértelemmel rendelkeznek, valamint hozzáférnek adatokhoz, ami a legalkalmasabbá teszi őket annak ellenőrzésére, hogy a kérelemben szolgáltatott információk helytállóak-e, és megfelelnek-e a valóságnak. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett értékelés eredménye, amelyet a termékleírás releváns elemeit összefoglaló egységes dokumentumban hitelt érdemlően rögzíteni kell, megbízható és pontos legyen. A szubszidiaritás elvére tekintettel, a Bizottságnak ezt követően is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy biztosítsa, nem állnak fenn nyilvánvaló hibák, különösen annak biztosítása érdekében, hogy azok tartalmazzák a szükséges információkat, hogy azok egyértelmű érdemi hibáktól mentesek, hogy a kifejtett indokolás alátámasztja a kérelmet, továbbá, hogy az uniós jog, valamint a kérelem szerinti tagállamon kívüli és az Unión kívüli felek érdekei figyelembevételre kerülnek.

(34)

A borágazatban azon időszakot, amely alatt kifogást lehet emelni, három hónapra kell meghosszabbítani annak biztosítására, hogy valamennyi érdekelt félnek elegendő ideje legyen az oltalom iránti kérelem elemzésére, és lehetősége legyen kifogásolási nyilatkozat benyújtására. Annak biztosítására, hogy ugyanazon kifogásolási eljárást alkalmazzák az 1308/2013/EU és az 1151/2012/EU rendelet alapján, és annak lehetővé tételére, hogy a tagállamok összehangolt és hatékony módon továbbíthassák a Bizottságnak a területükön állandó lakóhellyel rendelkező, illetve ott letelepedett természetes, illetve jogi személyektől érkező kifogásokat, a természetes, illetve jogi személyektől érkező kifogásokat a lakóhelyük, illetve a letelepedési helyük szerinti tagállam hatóságain keresztül kell benyújtani. A kifogásolási eljárás egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról rendelkező végrehajtási jogi aktusban elutasítsa az elfogadhatatlan kifogásolási nyilatkozatokat.

(35)

Az eljárási hatékonyság növelése, valamint az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmának megadására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a borágazatban ilyen oltalomnak a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül történő megadásáról rendelkező végrehajtási jogi aktusokat fogadhasson el olyan körülmények között, amikor az oltalom iránti kérelemmel kapcsolatban nem nyújtottak be elfogadható kifogásolási nyilatkozatot. Azon esetekre vonatkozóan, amikor elfogadható kifogásolási nyilatkozatot nyújtottak be, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni olyan végrehajtási jogi aktusoknak a vizsgálóbizottsági eljárással összhangban történő elfogadása céljából, amelyek az oltalom megadásáról vagy az oltalom iránti kérelem elutasításáról rendelkeznek.

(36)

A szőlőből készült termékek védjegyei és földrajzi jelzései közötti kapcsolatot egyértelművé kell tenni az elutasításra, az érvénytelenítésre és a párhuzamos használatra vonatkozó kritériumok tekintetében. Az ilyen egyértelművé tétel nem érintheti a földrajzi jelzések jogosultjai által nemzeti szinten szerzett jogokat, sem a szőlőből készült termékekre vonatkozó uniós oltalmi rendszer létrehozását megelőző időszakra a tagállamok által kötött nemzetközi megállapodások alapján fennálló jogokat.

(37)

A nemzeti eljárásokra, a kifogásolási eljárásra, a módosítások uniós módosításokként és szabványmódosításokként történő besorolására – beleértve az ilyen módosítások elfogadására vonatkozó fő szabályokat is –, valamint a jelenleg az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (15) megállapított ideiglenes címkézésre és kiszerelésre vonatkozó szabályok fontos elemét képezik a borágazatban alkalmazott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó rendszernek. Az 1151/2012/EU rendelettel és az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) való összhang és az alkalmazás megkönnyítése érdekében az említett rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(38)

A földrajzi árujelzők oltalmát illetően fontos kellően figyelembe venni a 94/800/EK határozattal jóváhagyott Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt, beleértve annak az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkét is. Az említett jogi kereten belül a földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni eredményesebb küzdelem érdekében az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmát alkalmazni kell azon áruk tekintetében is, amelyek az Unió vámterületére szabad forgalomba való bocsátás nélkül lépnek be, és amelyeket olyan különleges vámeljárásoknak vetnek alá, mint az árutovábbítási, a tárolási, a speciális felhasználási vagy a feldolgozási eljárás. Ezért az 1308/2013/EU rendelet 103. cikkének (2) bekezdése és az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése által biztosított oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületén áthaladó árukra is, továbbá az 1308/2013/EU rendelet 103. cikkének (2) bekezdése és az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 24. cikke által az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a hagyományos különleges termékekre vonatkozóan biztosított oltalmat ki kell terjeszteni az interneten vagy az elektronikus kereskedelem más eszközei útján értékesített árukra is. Emellett a borágazatban alkalmazott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket védeni kell minden közvetlen vagy közvetett kereskedelmi felhasználással szemben is, amikor azok összetevőként használt termékekre utalnak. A borágazatban alkalmazott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket, valamint a hagyományos különleges termékeket védeni kell a visszaélésszerű használattal, utánzással vagy az elnevezésre való utalással szemben is, amikor azokat összetevőként használt termékekre való utalásként használják.

(39)

Lehetővé kell tenni valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának törlését, amennyiben az már nincs használatban, vagy amennyiben az 1308/2013/EU rendelet 95. cikkében említett kérelmező többé nem kívánja fenntartani az említett oltalmat.

(40)

Az olyan innovatív, szőlőből készült termékek iránti egyre növekvő fogyasztói keresletre tekintettel, amelyek annál alacsonyabb tényleges alkoholtartalommal rendelkeznek, mint az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében a szőlőből készült termékekre vonatkozóan meghatározott minimális tényleges alkoholtartalom, lehetővé kell tenni az ilyen innovatív, szőlőből készült termékek előállítását az Unión belül is. E célból szükséges megállapítani azon feltételeket, amelyek mellett egyes szőlőből készült termékek alkoholmentessé vagy részlegesen alkoholmentessé tehetők, továbbá meghatározni az engedélyezett alkoholmentesítési eljárásokat. Az említett feltételeknek figyelembe kell venniük a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) határozatait, az OIV-ECO 432-2012. sz. határozatot a bor alkoholmentesítésével előállított italokról, az OIV-ECO 433-2012. sz. határozatot a bor részleges alkoholmentesítésével előállított italokról, az OIV-ECO 523-2016. sz. határozatot az alkoholmentesítés útján módosított alkoholtartalmú borokról és az OIV-OENO 394A-2012. sz. határozatot a borok alkoholmentesítéséről.

(41)

Az említett innovatív, szőlőből készült termékeket soha nem forgalmazták borként az Unióban. Az említett okból további kutatásra és kísérletekre volna szükség az említett termékek minőségének javítása és különösen annak biztosítása érdekében, hogy az alkoholtartalom teljes eltávolítása lehetővé tegye a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel védett minőségi borok megkülönböztető jellemzőinek megőrzését. Ezért, ugyan a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel nem ellátott borok esetében mind a részleges, mind a teljes alkoholmentesítést engedélyezni kell, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében csak részleges alkoholmentesítést kell engedélyezni. Emellett a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében mind azok termelői, mind azok fogyasztói számára az egyértelműség és az átláthatóság biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy amennyiben a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borokat részlegesen alkoholmentesíteni lehet, a termékleírásuknak tartalmaznia kell a részlegesen alkoholmentesített bor leírását, valamint adott esetben a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok készítéséhez használt konkrét borászati eljárásokat és a készítésükre vonatkozó releváns korlátozásokat.

(42)

A fogyasztók magasabb szintű tájékoztatása érdekében az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke alapján kötelezően feltüntetendő adatoknak tartalmazniuk kell a tápértékjelölést és az összetevők felsorolását. A gyártóknak azonban rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a tápértékjelölés tartalmát a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén csak az energiaértékre korlátozzák, és a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását elektronikus úton tegyék elérhetővé, feltéve, hogy elkerülik a felhasználói adatok gyűjtését vagy nyomon követését, és marketing célú információkat nem szolgáltatnak. Az az opció azonban, hogy nem biztosítanak teljes tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén, nem érintheti azon meglévő követelményt, hogy a címke fel kell, hogy sorolja az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat. Az 1308/2013/EU rendelet 122. cikkében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 1308/2013/EU rendelet kiegészítése tekintetében az összetevők feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó szabályok megállapítása révén. Lehetővé kell tenni, hogy folytatódjon a meglévő borkészletek forgalmazása az új címkézési követelmények alkalmazásának kezdőnapjait követően is, az említett készletek kimerüléséig. A gazdasági szereplők számára elegendő időt kell biztosítani, hogy igazodjanak az új címkézési követelményekhez, mielőtt azok alkalmazandóvá válnak.

(43)

Az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkét módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak az alkoholmentesített borászati termékek természetéről, valamint hogy a borágazati termékek címkézésére és kiszerelésére irányadó szabályok a szőlőből készült alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített termékekre is alkalmazandók legyenek. Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) értelmében a 10 térfogatszázaléknál kevesebb alkoholt tartalmazó italok esetében előírt minőségmegőrzési időre vonatkozó információk jelenlegi szintjének fenntartása érdekében azonban helyénvaló előírni, hogy a 10 térfogatszázaléknál alacsonyabb tényleges alkoholtartalmú, alkoholmentesítési eljáráson átesett termékek esetében kötelező adatként fel kell tüntetni a minőségmegőrzési idő megjelölését.

(44)

Emellett az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének XII. része, amely felsorolja a borágazathoz tartozó termékeket, jelenleg kiterjed a 0,5 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, részben alkoholmentesített borokra. Annak biztosítása érdekében, hogy a borágazathoz tartozzon valamennyi alkoholmentesített bor, beleértve a legfeljebb 0,5 térfogatszázalék alkoholtartalmú borokat is, helyénvaló az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének XII. részét egy új bejegyzés hozzáadásával módosítani.

(45)

A záróelemek borágazatban való használati feltételeire vonatkozó szabályokat illetően, amelyek célja annak biztosítása, hogy a fogyasztók védve legyenek az egyes italokhoz kapcsolódó egyes záróelemek félrevezető használatától, valamint egyes veszélyes záróelemanyagoktól, amelyekből szennyezések kerülhetnek az italokba, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)

A cukorkvóták rendszerével kapcsolatos szabályok és követelmények a 2016/2017-es gazdasági év végén lejártak. Az 1308/2013/EU rendelet 124. és 127–144. cikke ezzel elavulttá vált, ezért ezeket törölni kell.

(47)

Az (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) kivételt állapít meg a borágazatban a szőlő és a must értékesítésére vonatkozó maximális fizetési határidő alól. A borellátási lánc stabilitásához való hozzájárulás, valamint annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőknek biztosítsák a hosszú távú értékesítési kapcsolatok kínálta biztonságot, a hordós borok értékesítését azonos módon kell kezelni. Helyénvaló ezért úgy rendelkezni, hogy az (EU) 2019/633 irányelvben megállapított, alkalmazandó maximális fizetési határidőktől eltérve, ha a szakmaközi szervezetek kérik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a hordós borok értékesítésére nem vonatkoznak az alkalmazandó maximális fizetési határidők, feltéve, hogy a konkrét fizetési határidők szerepelnek azokban a szabványos szerződésmintákban, amelyeket a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke alapján 2021. október 31. előtt kiterjesztettek, és hogy a hordós borok beszállítói és a közvetlen vásárlóik közötti ellátási megállapodások többévesek, vagy többévesekké válnak.

(48)

Amennyiben a mezőgazdasági termékeknek a termelő által egy feldolgozó vagy forgalmazó részére történő szállítása az 1308/2013/EU rendelet 148. és 168. cikke szerinti írásbeli szerződés vagy ajánlat hatálya alá tartozik, és a szállításért fizetendő árat a szerződésben meghatározott különböző tényezők összesítésével számítják ki, az említett elemeknek, amelyek között szerepelhetnek objektív mutatók, indexek és számítási módszerek, a felek számára könnyen érthetőnek kell lenniük. Továbbá a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésre álló objektív piaci információk és tanulmányok alapján a szerződő felek által használható fakultatív mutatókat határozzanak meg.

(49)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépését követően az Unióban csökkent a nyerstejtermelés összmennyisége. Annak érdekében, hogy a tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezeteknek biztosított, szerződéses tárgyalások folytatására vonatkozó hatáskörök ne csorbuljanak, az ilyen tárgyalások tárgyát képező nyers tej mennyiségére vonatkozó, a teljes uniós termelés százalékában kifejezett, alkalmazandó mennyiségi korlátot növelni kell. A jogbiztonság érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a megnövelt mennyiségi korlátot visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(50)

Az Unió környezetvédelmi célkitűzései elérésének segítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok elismerhessék azon termelői szervezeteket, amelyek a melléktermékek, a maradványanyagok és a hulladékok kezelésével és hasznosításával kapcsolatos célok elérésére – különösen a környezet védelmére és a körforgásos jelleg ösztönzésére – törekednek, valamint azon termelői szervezeteket, amelyek a bármely ágazat számára létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelésével kapcsolatos célok elérésére törekednek. Ezért helyénvaló kiterjeszteni a termelői szervezetek célkitűzéseinek az 1308/2013/EU rendelet 152. cikkében meghatározott jelenlegi listáját. A termelői szervezetek átláthatóságának növelése érdekében a termelői szervezetek alapszabályainak is lehetővé kell tenniük a termelő tagok számára, hogy demokratikusan ellenőrizzék a szervezet elszámolásait és költségvetését. Ezen kívül, a termelői szervezet által folytatott kereskedelmi ügyletek megkönnyítése céljából helyénvaló megállapítani, hogy a termelői szervezet alapszabálya lehetővé teheti a termelő tagok számára, hogy közvetlen kapcsolatban legyenek a felvásárlókkal, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kapcsolat nem veszélyezteti a termelői szervezetnek a kínálat koncentrálásával és a termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos funkcióját, továbbá feltéve, hogy a termelői szervezet továbbra is kizárólagos mérlegelési jogkörrel rendelkezik a termelői szervezet által végrehajtandó értékesítések alapvető elemeit illetően.

(51)

A szerzett tapasztalatok, valamint a tej- és tejtermékágazatban a kvótarendszer vége óta bekövetkezett fejlődés fényében többé nem helyénvaló fenntartani a tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek tekintetében előírt célkitűzésekkel és elismerési megállapodásokkal kapcsolatos egyedi szabályokat.

(52)

A különböző ágazatokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok különböző földrajzi szinteken ismerhetik el a szakmaközi szervezeteket anélkül, hogy aláásnák az ilyen szervezetek szerepét és céljait. Ezért fontos egyértelművé tenni, hogy a tagállamok választhatják az ilyen szakmaközi szervezetek egy vagy több földrajzi szinten való elismerését. A szakmaközi szervezeteknek konkrét célt kell követniük, figyelembe véve a tagjaik és a fogyasztók érdekeit. Az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek fényében helyénvaló kiterjeszteni az 1308/2013/EU rendelet 157. cikkében meghatározott célkitűzések listáját, hogy az tartalmazza az éghajlat-politikai intézkedések, valamint az állatok egészségének védelme és az állatjólét szempontjából megfelelőbb termékek kifejlesztéséhez szükséges információk szolgáltatását és kutatások elvégzését, a melléktermékek hasznosításához való hozzájárulást, a hulladékcsökkentést és -gazdálkodást, valamint az állategészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzésére, kontrolljára és kezelésére irányuló intézkedések előmozdítását és végrehajtását, többek között alapok létrehozása és kezelése révén, vagy az ilyen alapokhoz való hozzájárulás révén, annak céljából, hogy a mezőgazdasági termelőknek pénzügyi kompenzációt fizessenek az ilyen intézkedések előmozdításából és végrehajtásából eredő költségekért és gazdasági veszteségekért. Azon kockázat elkerülése érdekében, hogy az élelmiszerlánc egy bizonyos szakaszában működő szervezetek több hatáskört koncentráljanak, a tagállamok csak olyan szakmaközi szervezeteket ismerhetnek el, amelyek a szakmaközi szervezetet alkotó szervezetek kiegyensúlyozott képviseletére törekednek az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban.

(53)

A „gazdasági térség” fogalmának a szabályok és a kötelező hozzájárulások kiterjesztése céljából az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkében megállapított meghatározását ki kell egészíteni annak érdekében, hogy az említett rendeletet hozzáigazítsák az uniós jog alapján elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek termelési sajátosságaihoz. A fenntartható gyakorlatok ösztönzése érdekében lehetővé kell tenni a szakmaközi szervezetek növényegészségüggyel, állategészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és környezeti kockázatokkal kapcsolatos megállapodásainak, döntéseinek és összehangolt magatartásainak kötelezővé tételét a tagsággal nem rendelkezők számára is. Az ökológiai gazdálkodásban használt vetőmagok terén a biológiai sokféleség fontossága miatt azonban a minősített vetőmagok használatával kapcsolatos szabályokat nem lehet kötelezővé tenni a biogazdálkodást folytató, tagsággal nem rendelkező termelőkre történő kiterjesztés révén.

(54)

Tekintettel az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések fontosságára az Unióban folytatott mezőgazdasági termelés számára, valamint tekintettel a földrajzi jelzésekkel ellátott sajtokra és szárított sonkára vonatkozó kínálatszabályozási szabályok bevezetésének sikerére az említett termékek hozzáadott értékének biztosítása és hírnevének fenntartása, valamint az áruk stabilizálása szempontjából, a kínálatszabályozási szabályok alkalmazásának lehetőségét ki kell terjeszteni az 1308/2013/EU rendelet vagy az 1151/2012/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékekre. Az egyértelműség és a következetesség érdekében helyénvaló a kínálat szabályozására vonatkozó meglévő szabályokat egyetlen, valamennyi mezőgazdasági termékre kiterjedő rendelkezésbe beépíteni. A tagállamokat ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az említett szabályokat a földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékek kínálatának szabályozására alkalmazzák valamely szakmaközi szervezetnek, termelői szervezetnek, vagy a termelők, illetve gazdasági szereplők valamely csoportjának kérésére, feltéve, hogy ezzel az említett termék termelőinek legalább kétharmada egyetért, és adott esetben konzultációra került sor az érintett nyersanyag mezőgazdasági termelőivel, és azok a sajt esetében a folyamatosság érdekében egyetértésüket adták. Az említett szabályokat szigorú feltételekhez kell kötni, különösen a termékekkel más piacokon folytatott kereskedelemben való károkozás elkerülése és a kisebbségi jogok védelme érdekében. A tagállamoknak az elfogadott szabályokat haladéktalanul közzé kell tenniük és meg kell küldeniük a Bizottságnak, biztosítaniuk kell a rendszeres ellenőrzéseket, és meg nem felelés esetén a szabályokat hatályon kívül kell helyezniük. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek előírják, hogy egy tagállam helyezze hatályon kívül az ilyen szabályokat, ha a Bizottság megállapítja, hogy a szabályok nem felelnek meg bizonyos feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. Az uniós versenypolitika területén fennálló bizottsági hatáskörök fényében, és tekintve az említett jogi aktusok sajátos jellegét, a Bizottságnak a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül kell az ilyen végrehajtási jogi aktusokat elfogadnia.

(55)

Az élelmiszer-ellátási láncon belüli értékmegosztási záradékok nemcsak a termelők és az első felvásárlók között érdekesek, hanem ott is, ahol lehetővé tudják tenni a mezőgazdasági termelők számára, hogy részt vegyenek az árak alakításában a lánc későbbi szakaszaiban. Ezért lehetővé kell tenni a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára, hogy az első felvásárlók szakaszán túli szereplőkkel is megállapodjanak ilyen záradékokról.

(56)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) hatálya alá tartozó borok különleges kereskedelmi értéke abból ered, hogy a piac prémium szegmenséhez tartoznak a minőségre vonatkozó hírnevüknek köszönhetően, amely a termékleírásaikból ered. Az ilyen borok általában magasabb árakat eredményeznek a piacon, mivel a fogyasztók értékelik azon jellemzőket, amelyeket az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés tanúsít. Annak megakadályozása érdekében, hogy a hátrányos árképzés aláaknázza az említett minőségi referenciát, lehetővé kell tenni, hogy az említett minőségi referencia hasznát élvező gazdasági szereplőket képviselő szakmaközi szervezetek az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve áriránymutatást adhassanak ki a releváns szőlő értékesítésére vonatkozóan. Az ilyen iránymutatásnak azonban nem kötelező jellegűnek kell lennie, hogy ne szűnjön meg teljesen az OEM-ek/OFJ-k közötti árverseny.

(57)

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mezőgazdasági megállapodásának 5. cikke tartalmazza azon számítási módszereket, amelyeket a különleges védzáradékra vonatkozó küszöbmennyiség rögzítéséhez lehet használni a releváns ágazatokban. Ahhoz, hogy a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása céljából a küszöbmennyiség meghatározására szolgáló valamennyi lehetséges számítási módszert figyelembe lehessen venni, beleértve azon esetet is, amikor a belföldi fogyasztást nem veszik figyelembe, az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdését módosítani kell, hogy tükrözze a WTO mezőgazdasági megállapodása 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott számítási módszert.

(58)

Az 1308/2013/EU rendelet 192. és 193. cikkét törölni kell, mivel a cukorágazatbeli termelésszabályozás kivezetésére tekintettel ilyen intézkedésekre többé nincs szükség. Annak érdekében, hogy az uniós piac megfelelő ellátását harmadik országokból történő behozatal révén biztosítsák, a Bizottságra felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatásköröket kell ruházni a cukornád- és a cukorrépamelaszra kivetett behozatali vámok felfüggesztése céljából.

(59)

A Nairobiban megrendezett 10. WTO miniszteri konferencián az exportversenyről 2015. december 19-én elfogadott miniszteri határozat az exportverseny-intézkedésekre vonatkozó szabályokat állapít meg. Az exporttámogatások tekintetében a WTO-tagok a határozat időpontjától kezdve kötelesek megszüntetni exporttámogatási jogosultságaikat. Ezért az export-visszatérítésre vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 196–204. cikkében meghatározott uniós rendelkezéseket törölni kell. Az exporthitelek, az exporthitel-garanciák és -biztosítási programok, a mezőgazdasági exporttal foglalkozó állami kereskedelmi vállalatok és a nemzetközi élelmezési segélyek tekintetében a tagállamok az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el. Mivel az Unió és tagállamai WTO-tagok, az ilyen nemzeti intézkedéseknek meg kell felelniük a 2015. december 19-i WTO miniszteri határozatban megállapított szabályoknak is, az uniós jog és a nemzetközi jog értelmében.

(60)

A belső piac a versenyszabályok valamennyi tagállamban történő következetes alkalmazásán alapul. Ez szükségessé teszi a nemzeti versenyhatóságok és a Bizottság közötti folyamatos szoros együttműködést a versenyhatóságok európai hálózatában, ahol megvitathatók a versenyszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdések, és koordinálhatók a versenyszabályok alkalmazására irányuló intézkedések, az 1/2003/EK tanácsi rendelettel (19) összhangban.

(61)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szakmaközi szervezetek hatékonyan alkalmazzák az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkét, valamint az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében nem írható elő, hogy a szakmaközi szervezetek megállapodásai, döntései és összehangolt magatartásai esetében a Bizottság előzetes határozata szükséges ahhoz, hogy azokra ne legyen az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, feltéve, hogy az említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkében megállapított követelményeknek. A kérelmező kérésére azonban a Bizottságnak véleményt kell nyilvánítania az ilyen megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkével való összeegyeztethetőségére vonatkozóan. A Bizottság azon véleményének ellenére, amely szerint az ilyen megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetők az említett cikkel, a Bizottság számára fenn kell tartani a lehetőséget, hogy egy ilyen vélemény kibocsátását követően bármikor kinyilvánítsa, hogy az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése a jövőben alkalmazandó lesz a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra, ha megállapítja, hogy többé nem teljesülnek az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkének alkalmazására vonatkozó feltételek.

(62)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos, a kötelező követelményeknél szigorúbb követelmények alkalmazását célzó bizonyos vertikális és horizontális kezdeményezések pozitív hatással lehetnek a fenntarthatósági célkitűzésekre. Az ilyen megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak a termelők és a különböző termelési, feldolgozási és kereskedelmi szinteken működő gazdasági szereplők közötti megkötése is erősítheti a termelők helyzetét az ellátási láncban, és javíthatja a tárgyalási pozíciójukat. Ezért bizonyos körülmények között az ilyen kezdeményezésekre nem alkalmazható az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése. Ezen új eltérés hatékony alkalmazásának biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ilyen kezdeményezések esetén nem lehet kötelezővé tenni a Bizottság előzetes határozatát, amely szerint rájuk nem alkalmazandó az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése. Mivel ez egy új eltérés, helyénvaló előírni, hogy a Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül készítsen iránymutatásokat a gazdasági szereplők számára az eltérés alkalmazásának feltételeire vonatkozóan. Ezen időpont után a termelők számára is lehetővé kell tenni, hogy véleményt kérjenek a Bizottságtól az eltérésnek a megállapodásaikra, döntéseikre és összehangolt magatartásaikra való alkalmazására vonatkozóan. Indokolt esetben lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság ezt követően felülvizsgálhassa véleményének tartalmát. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti versenyhatóságok eldönthessék, hogy egy megállapodást, döntést vagy összehangolt magatartást módosítani, megszüntetni vagy mellőzni kell-e, ha ezt a verseny védelméhez szükségesnek tekintik, amely esetben tájékoztatniuk kell a Bizottságot az intézkedéseikről.

(63)

Az 1308/2013/EU rendelet 214a. cikke lehetővé teszi Finnország számára, hogy bizonyos feltételek mellett 2022-ig nemzeti támogatást nyújtson Dél-Finnországban a Bizottság engedélyének függvényében. Lehetővé kell tenni, hogy az említett nemzeti támogatás nyújtása a 2023–2027-es időszakban folytatódjon. Annak biztosítása érdekében, hogy e támogatást a 2021–2022-es átmeneti időszakban továbbra is lehessen nyújtani, az erre vonatkozó új szabályokat csak 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

(64)

A zöldség- és gyümölcságazatban a termékek szabad mozgására vonatkozó korlátozások – amelyek a növénykárosítók terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából erednek – nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán. Különösen a növénykárosítók növekvő előfordulásának fényében helyénvaló rendkívüli támogatási intézkedéseket engedélyezni a növénykárosítók okozta kereskedelmi korlátozások figyelembevétele érdekében, és kibővíteni azon termékek listáját, amelyek tekintetében a gyümölcs- és zöldségágazatban rendkívüli támogatási intézkedések fogadhatók el.

(65)

A meglévő uniós piaci megfigyelőközpontok és agrárpiaci munkacsoportok kedvezőnek bizonyultak abban a tekintetben, hogy információkkal szolgáltak a gazdasági szereplők és a közjogi hatóságok döntéseihez, valamint megkönnyítették a piaci fejlemények monitoringját. E célból, valamint a mezőgazdasági és élelmiszerpiac uniós szintű átláthatóságának fokozása, továbbá a mezőgazdasági piacok stabilitásához való hozzájárulás érdekében az említett eszközöket meg kell erősíteni. Ezért helyénvaló egységes jogi keretet létrehozni az uniós piaci megfigyelőközpontok bármely mezőgazdasági ágazatban való létrehozására és működésére vonatkozóan, valamint megállapítani az említett megfigyelőközpontok számára a releváns értesítési és jelentéstételi kötelezettségeket.

(66)

A mezőgazdasági piacok monitoringja céljából gyűjtött statisztikai adatok és információk alapján az uniós piaci megfigyelőközpontoknak jelentéseikben azonosítaniuk kell a piaci zavar veszélyeit. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági Különbizottság ülésein való rendszeres részvétel révén a Bizottságnak rendszeresen be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mezőgazdasági termékek piaci helyzetére, a piaci zavar veszélyeire és a meghozandó lehetséges intézkedésekre vonatkozó információkat.

(67)

Az egyértelműség érdekében az 1308/2013/EU rendelet 223. cikkében kifejezetten meg kell állapítani a Bizottság szerepét az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20)22. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal (ESMA) folytatandó együttműködésre és információcserére vonatkozó meglévő kötelezettségei tekintetében.

(68)

A Bizottságnak a tej- és tejtermékpiacra és az iskolaprogram hatályának kiterjesztésére vonatkozó, elavult jelentéstételi kötelezettségeit törölni kell. A méhészeti ágazatra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket be kell építeni az (EU) 2021/2115 rendeletbe. Új jelentéstételi kötelezettségeket és határidőket kell megállapítani a versenyszabályoknak a mezőgazdasági ágazatra való alkalmazását illetően, az uniós piaci megfigyelőközpontok létrehozását illetően és a rendkívüli intézkedések alkalmazását illetően. A Bizottságnak be kell számolnia a kereskedelmi megnevezésekkel és a hasított testek osztályozásával kapcsolatban a juh- és kecskehúságazatban fennálló helyzetről.

(69)

A mezőgazdasági ágazatban a válságokra képzett tartalékra vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet V. részének III. fejezetében megállapított rendelkezéseket törölni kell, mivel a mezőgazdasági tartalékra vonatkozó aktualizált rendelkezéseket az (EU) 2021/2116 rendelet tartalmazza.

(70)

A 2007. június 29. előtt bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borjúhús tekintetében alkalmazandó kereskedelmi megnevezéstől való meglévő eltérés fényében, a következetesség jegyében és a fogyasztók számára egyértelmű tájékoztatás nyújtása érdekében lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy az ugyanazon időpont előtt bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelölésekért vagy földrajzi jelzésekért felelős csoportosulások számára a borjúhús tekintetében lehetővé tegyék a hasított test kötelező osztályozásától való eltérést.

(71)

A szóban forgó érdekek közötti méltányosabb egyensúly elérése érdekében meg kell állapítani az 1151/2012/EU rendelet szerinti eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyezni kért elnevezés és az Unióban termesztett növényfajta, illetve tenyésztett állatfajta neve közötti összeütközések értékelésére vonatkozó szabályokat.

(72)

Annak érdekében, hogy növekedjen a fogyasztók tájékozottsága az 1151/2012/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket, oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket és hagyományos különleges termékeket illetően, a kapcsolódó uniós szimbólumok kötelező használatát ki kell terjeszteni a reklámanyagokra is.

(73)

Rendelkezni kell olyan egyedi eltérésekről, amelyek lehetővé teszik valamely hagyományos különleges termék bejegyzett elnevezése mellett más elnevezések egyidejű használatát. A Bizottságnak átmeneti időszakokat kell rögzítenie a hagyományos különleges termékek elnevezését tartalmazó megnevezések használatára vonatkozóan, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében már meglévő ilyen átmeneti időszakokra vonatkozó feltételekkel összhangban.

(74)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek bejegyzésével kapcsolatos, az 1151/2012/EU rendeletben megállapított eljárásokat észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell annak biztosítására, hogy az új elnevezéseket rövidebb időn belül lehessen bejegyezni. A kifogásolási eljárást egyszerűsíteni kell. Az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatnak meg kell határoznia a kifogás valamennyi okát és ezen okok részletes ismertetését. Ez nem akadályozhatja meg a kifogást benyújtó hatóságot vagy személyt abban, hogy az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkének (3) bekezdésében említett konzultációk folyamán további vagy részletesebb adatokkal egészítse ki a nyilatkozatot.

(75)

A termékleírások módosításainak jóváhagyására irányuló, az 1151/2012/EU rendeletben megállapított eljárást egyszerűsíteni kell az uniós módosítások és a standard módosítások közötti különbségtétel bevezetésével. A szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamoknak kell felelniük a standard módosítások jóváhagyásáért, és a Bizottságnak meg kell őriznie a termékleírások uniós módosításainak jóváhagyásáért való felelősséget. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy elegendő idő legyen az 1151/2012/EU rendeletben a termékleírások módosításaira vonatkozóan előírt szabályoktól az e rendeletben megállapított új szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítéséhez.

(76)

Az uniós fogyasztók körében a méhviasz iránti emelkedő kereslet, az élelmiszeripari ágazatban annak növekvő használata, valamint a mezőgazdasági termékekkel és a vidéki gazdasággal való szoros kapcsolata fényében a mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek az 1151/2012/EU rendelet I. mellékletében megállapított jegyzékét ki kell terjeszteni az említett termékre.

(77)

Az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) szerinti földrajzi jelzések bejegyzéseinek korlátozott száma fényében az érintett termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalmára irányadó jogi kereteket egyszerűsíteni kell. Az ízesített borászati termékeknek és egyéb alkoholtartalmú italoknak – a szeszes italok és az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt, szőlőből készült termékek kivételével – az egyéb mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel azonos jogi szabályozással és eljárásokkal kell rendelkezniük. Az 1151/2012/EU rendelet hatályát ki kell terjeszteni az említett termékekre. A 251/2014/EU rendeletet e változás figyelembevétele érdekében módosítani kell a címe, a hatálya és a fogalommeghatározások tekintetében, valamint az ízesített borászati termékek jelölésére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A 251/2014/EU rendelet alapján oltalomban részesült elnevezések esetében biztosítani kell a zökkenőmentes átállást.

(78)

A harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében meg kell állapítani, hogy a tagállamok megengedhetik, hogy a kivitelre előállított ízesített borászati termékek csomagolásán vagy egy ahhoz rögzített címkén feltüntessék a harmadik országok által előírt kereskedelmi megnevezéseket, többek között az Unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelveken, feltéve, hogy a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén szerepelnek a II. mellékletben meghatározott megfelelő kereskedelmi megnevezések is.

(79)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ízesített borászati termékeknek a 251/2014/EU rendelet II. mellékletében megállapított kereskedelmi megnevezéseinek és leírásainak kiegészítése tekintetében, annak érdekében, hogy kiigazítsa azokat a műszaki fejlődésnek, a tudományos és piaci fejleményeknek, a fogyasztói egészségnek vagy a tájékoztatás iránti fogyasztói igényeknek a figyelembevétele céljából.

(80)

A fogyasztók számára magasabb szintű tájékoztatás biztosítása érdekében a 251/2014/EU rendeletbe be kell illeszteni az ízesített borászati termékek kötelező jelölését a tápértékjelöléssel, valamint az összetevők felsorolásával együtt. A gyártóknak azonban rendelkezniük kell azon lehetőséggel, hogy a tápértékjelölés tartalmát a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén csak az energiaértékre korlátozzák, és a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását elektronikus úton tegyék elérhetővé, feltéve hogy elkerülik a felhasználói adatok gyűjtését vagy nyomon követését, és marketing célú információkat nem szolgáltatnak. Azon opció azonban, hogy nem biztosítanak teljes tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén, nem érintheti azon meglévő követelményt, hogy a címkének fel kell sorolnia az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 251/2014/EU rendelet kiegészítése tekintetében az ízesített borászati termékek összetevőinek feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása révén. Lehetővé kell tenni, hogy folytatódjon az ízesített borászati termékek meglévő készleteinek forgalmazása az új jelölési követelmények alkalmazásának kezdőnapjait követően is, a készletek kimerüléséig. A gazdasági szereplők számára elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy igazodjanak az új jelölési követelményekhez, mielőtt azok alkalmazandóvá válnak.

(81)

Helyénvaló lehetővé tenni, hogy a 251/2014/EU rendelet II. mellékletének A. pontjában megállapított kategóriák bármelyikébe tartozó ízesített borokhoz ízesítés céljából korlátozott mennyiségű szeszes italt adjanak hozzá. Mivel a műszaki fejlődés manapság lehetővé teszi a vermut előállítását alkohol hozzáadása nélkül, többé nem követelhető meg alkohol hozzáadása a vermuthoz. Tekintve a fogyasztói keresletet, helyénvaló megengedni a vörös- és fehérbor kombinációját Glühwein előállítása céljából. Egy a lengyel piacon létező, ízesített boralapú ital figyelembevétele érdekében helyénvaló létrehozni az új „Wino ziołowe” kategóriát, meghatározva az uniós jogban az annak előállítására vonatkozó hagyományos követelményeket.

(82)

Tekintve kis méretét, távoli fekvését és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos sajátos helyzetét, a helyi piacok Réunionon különösen érzékenyek az áringadozásokra. A szakmaközi szervezetek összefogják a termelőket és az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban működő egyéb gazdasági szereplőket, és szerepet játszhatnak a helyi termelés fenntartásának és diverzifikációjának támogatásában. A réunioni élelmezésbiztonság sajátos kontextusában helyénvaló az 1308/2013/EU rendelet 165. cikkétől eltérve, úgy rendelkezni, hogy amennyiben egy elismert szakmaközi szervezet szabályait kiterjesztik a szakmaközi szervezetben tagsággal nem rendelkező gazdasági szereplőkre, Franciaország a releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően határozhat úgy, hogy a szakmaközi szervezetben tagsággal nem rendelkező gazdasági szereplőknek pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a kiterjesztett szabályok hatálya alá tartozó, azon gazdasági szereplők általános gazdasági érdekét képező tevékenységek tekintetében, akik kizárólag Réunionon folytatják tevékenységeiket a helyi piacra szánt termékekkel kapcsolatban.

(83)

Az 1308/2013/EU, az 1151/2012/EU, a 251/2014/EU és a 228/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(84)

Átmeneti rendelkezéseket kell bevezetni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek oltalom alá helyezése és bejegyzése iránti olyan kérelmek vonatkozásában, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt nyújtottak be, az olívaolajra és az étkezési olajbogyókra, a gyümölcsre és a zöldségekre, a borra, a méhészetre és a komlóra vonatkozó azon támogatási programok keretében 2023. január 1. előtt felmerült kiadások tekintetében, a gyümölcs- és zöldségágazatban az elismert termelői szervezetek vagy társulásaik azon operatív programjai tekintetében, valamint a borágazatra vonatkozó azon támogatási programok tekintetében, amelyeket az 1308/2013/EU rendelet 29–60. cikke alapján hoztak létre.

(85)

Az (EU) 2021/2115 rendeletben megállapított új jogi keretre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében az 1308/2013/EU rendelet ezen új jogi kerethez kapcsolódó módosításait 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

(86)

A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében és sürgőssége okán e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,