AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE

(2021. december 2.)

a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, valamint 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az 1979. évi csatlakozási okmányra és különösen az ahhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyv (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel a KAP eredmény- és piacorientáltabbá tétele, a korszerűsítés és a fenntarthatóság – ezen belül a mezőgazdasági területek, az erdészeti területek és a vidéki térségek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságának – fellendítése, valamint az uniós jogszabályokból fakadóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésének elősegítése.

(2)

A KAP globális dimenziójának és hatásainak kezelése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az Unió külső politikáival és eszközeivel való koherenciát, különösen a fejlesztési együttműködés és a kereskedelem területén. A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia melletti uniós elkötelezettség megköveteli a fejlesztési céloknak és elveknek a szakpolitikák kidolgozásakor történő figyelembevételét.

(3)

Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az nemzetközi, uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint a gazdaságok szintjén felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, észszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A KAP-nak a megvalósított teljesítményen (a továbbiakban: teljesítési modell) kell alapulnia. Az Uniónak ezért meg kell határoznia az olyan alapvető szakpolitikai paramétereket, mint például a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg a célkitűzéseket és célokat. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén jobban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, valamint a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből fakadó sajátos természete, úgy alakítva a támogatásokat, hogy azok maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzések megvalósításához.

(4)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(5)

Az uniós alapok eredményességét a gondos gazdasági irányításhoz kapcsoló intézkedésekre, a területfejlesztésre, valamint az uniós alapokból származó támogatás láthatóságára vonatkozó, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) megállapított szabályokat az e rendelet szerinti vidékfejlesztési támogatásra is alkalmazni kell annak érdekében, hogy biztosított legyen a koherencia az érintett uniós alapokkal e szempontokat illetően.

(6)

Az EMVA és az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont Európa közötti szinergiáknak elő kell segíteniük, hogy az EMVA a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza a kutatási és az innovációs eredményeket – és ezeken belül különösen a Horizont Európa által finanszírozott projektekből származó, valamint a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) révén elért eredményeket –, és ezáltal előmozdítsa innovációk megvalósítását a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben.

(7)

A biológiai sokféleség drámai csökkenése ellen folytatott küzdelem fontosságára tekintettel az e rendelet szerinti támogatásnak hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseknek az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó ambíciónak a megvalósításához, hogy 2024-ben a többéves pénzügyi keret éves kiadásainak 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák.

(8)

A tagállamok részére rugalmasságot kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy bizonyos fogalmakat és feltételeket maguk határozzanak meg a KAP stratégiai tervükben. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, az említett fogalommeghatározásokba és feltételekbe belefoglalandó, szükséges közös elemekből álló keretet (a továbbiakban: keretmeghatározások).

(9)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság nagyobb szerepet töltsön be a közjavak biztosításában, meg kell határozni a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának megfelelő keretmeghatározását. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai, vagy az ilyen hatásai csak minimálisak –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalma keretmeghatározásának egyaránt magában kell foglalnia a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását, biztosítva a mezőgazdasági termelők számára azt, hogy választhassanak a szóban forgó két tevékenységtípus között. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva rögzíteniük kell a „mezőgazdasági tevékenység” és a vonatkozó feltételek tényleges meghatározását a KAP stratégiai tervükben.

(10)

A tagállami döntések összehasonlíthatóságát biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor nem korlátozva a tagállamokat az uniós célkitűzések teljesítésében, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalma kapcsolódó keretmeghatározásának tágnak kell lennie annak érdekében, hogy a tagállamok a helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat.

(11)

A „szántóterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell kialakítani, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás kötelezően az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege.

(12)	Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia.

(13)

Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell kialakítani, hogy azokban az esetekben, amikor a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak, a keretmeghatározás ne zárja ki az egyéb, legeltetés céljára alkalmas fajokat. Lehetővé kell tennie továbbá, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és a keretmeghatározás hatálya alá vonhassanak a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, takarmány előállítására használható növényfajokat is, függetlenül attól, hogy azokat ténylegesen felhasználják-e takarmányelőállítás céljára vagy sem. Ez olyan fajokat is magában foglalhat, amelyek esetében a növény részei, például a levelek, virágok, szárak vagy gyümölcsök közvetlenül vagy azt követően alkalmasak legeltetés céljára, hogy a földre hulltak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy dönthessenek úgy, hogy – többek között a kialakult helyi gyakorlatok részét képező földterületekre – korlátozzák azokat a földterületeket, ahol a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő.

(14)

A „mezőgazdasági terület” keretmeghatározásainak biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok az olyan agrárerdészeti rendszereket is lefedjék, ahol olyan mezőgazdasági parcellákon nevelnek fákat, amelyeken a földterület fenntartható használatának javítása érdekében folytatnak mezőgazdasági tevékenységeket.

(15)

Annak érdekében, hogy érvényesüljön a jogbiztonság a tekintetben, hogy a támogatást olyan mezőgazdasági terület után folyósítják, amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll és amelyen mezőgazdasági tevékenység folyik, meg kell adni a „támogatható hektár” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. A tagállamoknak különösen meg kell határozniuk az annak megállapítására vonatkozó feltételeket, hogy a földterület a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll-e. Tekintettel arra, hogy előfordulhat, hogy a mezőgazdasági földterületeken – időnként és átmenetileg – olyan tevékenységet folytatnak, amely szigorúan véve nem tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, továbbá arra, hogy bizonyos nem mezőgazdasági tevékenységek is hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek jövedelmének diverzifikálásához, a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nem mezőgazdasági tevékenységek folytatására is használt területek támogatható hektárnak minősülnek.

(16)

A KAP magas szintű környezetvédelmi ambíciójára tekintettel a támogatható terület nem csökkenthető a feltételességre vonatkozó bizonyos szabályoknak, valamint az éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos, a közvetlen kifizetések keretébe tartozó rendszereknek (a továbbiakban: agrár-ökológiai programok) a végrehajtása következtében. A mezőgazdasági területek nem válhatnak jogosulatlanná a közvetlen kifizetésekre, amikor a vizenyős területek művelése keretében nem mezőgazdasági termékeket termesztenek rajtuk olyan uniós vagy nemzeti rendszerek keretében, amelyek hozzájárulnak egy vagy több környezetvédelmi, vagy az éghajlattal kapcsolatos uniós célkitűzés megvalósításához. Emellett a mezőgazdasági területeknek továbbra is jogosultnak kell maradniuk a közvetlen kifizetésekre, amennyiben a környezetvédelem területéhez kapcsolódó bizonyos uniós követelmények hatálya alá tartoznak, vagy ha e területeket vidékfejlesztési intézkedések keretében erdősítették – a megfelelő nemzeti rendszerek keretében erdősített mezőgazdasági területeket is beleértve –, illetve amikor bizonyos területpihentetési kötelezettségvállalások vonatkoznak rájuk.

(17)

Az egyszerűsítés szükségességét figyelembe véve, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy dönthessenek úgy, hogy az olyan tájképi elemek, amelyek nem akadályozzák jelentős mértékben a mezőgazdasági tevékenység végzését egy adott parcellán, továbbra is a támogatható terület részét képezzék. Az állandó gyepterület támogatható területének a nem támogatható tájképi elemeket tartalmazó területek levonásával történő kiszámításakor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy egyszerűsített módszertant alkalmazzanak.

(18)	A kendertermesztésre használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, a „támogatható hektár” meghatározásába bele kell foglalni azon kendermagfajták használatát, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,3 %-ot.

(19)

A KAP teljesítményének további javítása érdekében a jövedelemtámogatásnak aktív mezőgazdasági termelőket kell megcéloznia. Az uniós szintű közös megközelítés biztosítása érdekében meg kell adni az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve benne az alapvető elemeket. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben objektív feltételek alapján meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik aktív mezőgazdasági termelőknek tekinthetők. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni egyrészt azt, hogy közvetlen kifizetéseket nyújtsanak olyan kisebb mezőgazdasági termelők részére, akik a vidéki térségek életképességéhez is hozzájárulnak, másrészt pedig, hogy negatív jegyzéket állítsanak össze azokról a nem mezőgazdasági tevékenységekről, amelyekhez képest a mezőgazdasági tevékenységek jellemzően csak marginálisak. Helyénvaló, hogy ne csak a negatív jegyzék képezze a fogalommeghatározás alapját, hanem azt csak kiegészítő eszközként használják az ilyen nem mezőgazdasági tevékenységek meghatározásához, annak sérelme nélkül, hogy az érintett személyek bizonyíthassák, hogy teljesítik az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalommeghatározásának kritériumait. A jobb jövedelmek biztosítása, a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése, illetve a kapcsolódó célkitűzések teljesítése érdekében az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalommeghatározása nem zárhatja ki a támogatás nyújtásából az olyan, pluriaktív vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelőket, akik a gazdálkodás mellett nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak.

(20)

Annak érdekében, hogy a generációs megújulás célkitűzését szolgálva biztosítani lehessen a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangot, uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának alapvető elemeket tartalmazó keretmeghatározását.

(21)

Annak érdekében, hogy a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő elősegítésének célkitűzését szolgálva biztosítani lehessen a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangot, uniós szinten meg kell adni az „új mezőgazdasági termelő” fogalmának közös elemeket tartalmazó keretmeghatározását.

(22)

Annak érdekében, hogy konkrét tartalmat lehessen adni az EUMSZ 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor egyedi célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig be kell építeniük ezeket a KAP stratégiai tervükbe, figyelembe véve, hogy a mezőgazdaság a tagállamokban a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazatot jelent. Ezen egyedi célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.

(23)

Az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP-nak fel kell karolnia a kutatás és az innováció ügyét annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-ellátási rendszerek multifunkcionalitását szolgálhassa, továbbá be kell ruháznia a technológiai fejlesztésekbe és a digitalizációba, valamint javítania kell a technológiák és azon belül is különösen a digitális technológiák elterjedését és hatékony alkalmazását, továbbá a pártatlan, megbízható, releváns és új ismeretekhez való hozzáférést és azok fokozott mértékű megosztását.

(24)

Az Uniónak egy olyan modern, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazatot kell előmozdítania, amely kiaknázza a magas színvonalú termelés és az erőforrás-hatékonyság előnyeit, és amely egy versenyképes és produktív agrár-élelmiszeripari ágazat részeként hosszú távú élelmezésbiztonságot biztosít, miközben megőrzi a családi gazdaságokon alapuló modellt.

(25)

Annak érdekében, hogy a hosszú távú élelmezésbiztonság fokozása céljából Unió-szerte támogatni lehessen a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelmet és a mezőgazdasági ágazat rezilienciáját, javítani kell a mezőgazdasági termelők helyzetét az értékláncon belül, különösen a mezőgazdasági termelőket bevonó és részükre előnyös együttműködési formák ösztönzése révén, valamint a rövid ellátási láncok előmozdítása és a piaci átláthatóság javítása által.

(26)

Az Uniónak javítania kell az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a fenntartható módon előállított, jó minőségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi elvárásokra adott választ. Az ebben az irányban történő előrelépés érdekében elő kell majd mozdítani az olyan konkrét fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat, mint az ökológiai gazdálkodás, az integrált növényvédelem, az agroökológia, az agrárerdészet vagy a precíziós gazdálkodás. Ehhez hasonlóan a magasabb szintű állatjólét előmozdítására irányuló intézkedéseket és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló kezdeményezéseket is ösztönözni kell.

(27)

A teljesítési modell nem vezethet olyan helyzethez, hogy 27 különböző nemzeti mezőgazdasági politika jöjjön létre, ami veszélyeztetné a KAP közös jellegét és a belső piacot. Mindazonáltal bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok számára egy erőteljes közös szabályozási kereten belül. E rendeletnek ezért meg kell határoznia az uniós célkitűzéseket és meg kell állapítania a beavatkozástípusokat és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelményeket, így biztosítva a KAP közös jellegét. Az említett uniós szabályozási keretet a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó támogatási intézkedések formájában, nagyobb fokú rugalmasság alkalmazása mellett. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő nyújtására alkalmazandó jogi keret a KAP stratégiai tervükön alapuljon és megfeleljen az e rendelet és az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján meghatározott elveknek és követelményeknek. Ezenfelül a KAP stratégiai tervüket is végre kell hajtaniuk a Bizottság által jóváhagyott formában.

(28)

Az intelligens és reziliens mezőgazdasági ágazat létrejöttének előmozdítása érdekében a közvetlen kifizetések továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelőknek nyújtott méltányos jövedelemtámogatás biztosításában. A gazdaságok átalakításába, korszerűsítésébe, innovációjába és sokszínűbbé tételébe és az új gyakorlatok és technológiák elterjesztésébe irányuló beruházások ugyancsak szükségesek a mezőgazdasági termelők nagyobb piaci sikereihez.

(29)

A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre – különösen az elsődleges termelők jövedelmeire – nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért – bár a gazdasága stratégiájának megtervezése és a gazdasága rezilienciájának javítása végső soron a mezőgazdasági termelő feladata – szilárd keretet kell kialakítani a megfelelő kockázatkezelés biztosítása céljából.

(30)

A környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépés támogatása és javítása, valamint az Unió környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás igen magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság és erdészet jövőjében. A KAP-nak egyaránt szerepet kell játszania a környezetre és az éghajlatra – többek között a biológiai sokféleségre – gyakorolt negatív hatások csökkentésében, és a környezeti közjavak fokozott mértékű biztosításában is, minden típusú mezőgazdasági területen és erdőterületen (a jelentős természeti értéket képviselő területeket is beleértve), valamint a vidéki térségek egészében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie az említett célkitűzésekkel kapcsolatban. Olyan elemeket is tartalmaznia kell, amelyek támogatják vagy más módon ösztönzik a célkitűzések elérésére irányuló intézkedések széles körét a mezőgazdaságon, az élelmiszer-termelésen, az erdészeten és a vidéki térségek egészén belül.

(31)

Az említett célkitűzéseket szolgáló intézkedéstípusok legjobbkombinációja tagállamonként eltérő lesz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések mellett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés növelése egyaránt fontos szerepet töltenek be az éghajlatváltozás mérséklésében. A KAP-on keresztül támogatott energiatermelésnek és -felhasználásnak olyan energiára kell vonatkoznia, amely egyértelműen magán hordozza a fenntarthatóság jellemzőit, az üvegházhatású gázokat illetően is. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodást illetően a vegyi anyagoktól – mint például a műtrágyáktól és a növényvédő szerektől – való függés csökkentése különösen hasznosnak bizonyulhat, többek között a biológiai sokféleség védelme szempontjából is, ugyanis az Unió számos részén a növényvédő szerektől való függés időben való csökkentésére, valamint a beporzópopulációk csökkenésének megállítására és visszafordítására irányuló, időben meghozott intézkedésekre van szükség.

(32)

Mivel az Unió sok vidéki térségét érintik strukturális problémák, például a vonzó munkalehetőségek és a szakemberek hiánya, a széles sávú kapcsolatokba és hálózatokba, a digitális és egyéb infrastruktúrákba és az alapvető szolgáltatásokba irányuló beruházások elégtelensége, valamint a fiatalok elvándorlása, alapvetően fontos e területek társadalmi-gazdasági szerkezetének a „Jobb élet a vidéki térségekben” című Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban történő megerősítése, különösen a munkahelyteremtés és a generációs megújulás, a Bizottság foglalkoztatási és növekedési menetrendjének a vidéki térségekben való megvalósítása, valamint a társadalmi befogadásnak, a fiatalok támogatásának, a generációs megújulásnak és az európai vidéki térségeken belüli „okos falvak” fejlesztésének az előmozdítása, továbbá az elnéptelenedés csökkentéséhez való hozzájárulás révén.

(33)

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapelvét jelenti, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése pedig fontos eszköz ennek az elvnek a KAP-ba történő beépítéséhez. Ezért különös hangsúlyt kell fektetni a nőknek a vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlődésében való részvételének előmozdítására, kiemelt figyelmet fordítva a gazdálkodás területére, valamint támogatva a nők által betöltött alapvető szerepet. A tagállamok számára elő kell írni, hogy mérjék fel a nők mezőgazdaságon belüli helyzetét, valamint hogy a KAP stratégiai tervükben kezeljék a vonatkozó kihívásokat. A nemek közötti egyenlőségnek szerves részét kell képeznie a KAP-beavatkozások előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének. A tagállamoknak a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemek szerint bontott adatok gyűjtése terén is meg kell erősíteniük kapacitásaikat.

(34)

A vidéki gazdaság stabilizálása és diverzifikálása érdekében támogatni kell a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztését, alapítását és fennmaradását. Amint az „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben is szerepel, az új vidéki értékláncok, például a megújuló energia, a kibontakozóban lévő bioökonómia (bio-economy), a körkörös gazdaság és az ökoturizmus jó növekedési és munkalehetőségeket kínálhatnak a vidéki térségek számára, miközben megvédik a természeti erőforrásokat. Ebben az összefüggésben a pénzügyi eszközök és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott InvestEU szerinti uniós garancia felhasználása kiemelt szerepet játszhatnak a finanszírozáshoz jutás biztosításában, valamint a gazdaságok és a vállalkozások növekedési kapacitásának az erősítésében. A vidéki térségek munkalehetőségeket biztosíthatnak a tagállamokban jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, és ezáltal – különösen a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében – előmozdíthatják társadalmi és gazdasági integrációjukat.

(35)

A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, amely alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az állatjóléttel és az élelmiszer-pazarlás mérséklésével összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.

(36)

Az elérendő célkitűzések megvalósításához és a felmerült aggályok eloszlatásához szükséges reform hatályára tekintettel helyénvaló megalkotni egy új, egyetlen rendeletben meghatározott jogi keretet, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott uniós támogatásokra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatásokra egyaránt kiterjed, és amely a jelenleg az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10), valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) megállapított rendelkezések helyébe lép.

(37)	E rendeletben meg kell állapítani a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervekben meghatározott beavatkozástípusok formájában nyújtott és az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott uniós támogatásokra alkalmazandó szabályokat.

(38)

Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, egyes, e rendeletben előirányozott beavatkozástípusoknak továbbra is „zöld dobozos” – azaz a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatással nem vagy csak minimális mértékben rendelkező – támogatásként, vagy termeléskorlátozó programok keretében nyújtott és ennélfogva a csökkentési kötelezettségek alól mentesített „kék dobozos” támogatásként kell bejelentésre kerülniük. Bár e rendelet ilyen beavatkozástípusokra vonatkozó rendelkezései már jelenleg is megfelelnek a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásának 2. mellékletében a „zöld dobozos” támogatások, 6. cikkének (5) bekezdésében pedig a „kék dobozos” támogatások tekintetében megállapított követelményeknek, biztosítani kell, hogy a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben e beavatkozástípusok keretében tervezett beavatkozások továbbra is megfeleljenek az említett követelményeknek. Ezen belül is, a gyapotra vonatkozó, e rendelet szerinti terményspecifikus támogatást a továbbiakban is úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a „kék doboz” rendelkezéseinek.

(39)

Biztosítani kell, hogy a beavatkozások – a termeléstől függő jövedelemtámogatást is beleértve – megfeleljenek az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Ezek közé tartoznak az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás (12) követelményei az olajos magvakra vonatkozó külön uniós bázisterületnek az Unió összetételének megváltozása miatti módosításai nyomán alkalmazandó változatukban.

(40)

A Bizottság a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia tekintetében a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend alapján végzett rendszeres értékelései keretében figyelembe fogja venni a KAP teljesítményére vonatkozó információkat és a KAP teljesítményének a KAP stratégiai tervek végrehajtásán alapuló értékelését.

(41)

A kölcsönös megfeleltetés 2022-ig végrehajtott korábbi rendszerére építve az új feltételrendszer a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását ahhoz köti, hogy a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek megfelelnek-e környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészségüggyel, a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírásoknak. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások (standards of good agricultural and environmental conditions; a továbbiakban: GAEC-előírások) jegyzékét. Az említett alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelettel (13) létrehozott, 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló közleményében meghatározott ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések.

(42)

A feltételesség célja a fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásoknak meg kell felelni. Emellett további célja, hogy a környezetre, a közegészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A feltételességnek – mint az ambiciózusabb környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának – szerves részét kell képeznie a KAP környezetvédelmi struktúrájának, és azt az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket és egyéb kedvezményezetteket, akik nem felelnek meg az említett követelményeknek, arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók sújtsák az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően.

(43)

A GAEC-előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, valamint a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell bővíteni annak érdekében, hogy az figyelembe vegye különösen a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele keretében a 2022-es évig meghatározott gyakorlatokat, az éghajlatváltozás mérséklését, valamint a gazdaságok fenntarthatósága és a biológiai sokféleséghez való hozzájárulásuk javításának szükségességét. Elfogadott tény, hogy minden GAEC-előírás több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a gazdálkodási gyakorlatokat, a gazdaságok méretét és a gazdaságok szerkezetét, a földhasználatot és a legkülső régiók sajátosságait. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a GAEC-előírások fő célkitűzéseivel kapcsolatban egyéb nemzeti előírásokat határozzanak meg a GAEC-előírások kerete környezetvédelmi és éghajlatpolitikai teljesítményének javítása érdekében. Az ökológiai gazdálkodási rendszer jelenlegi gyakorlataira tekintettel a vetésforgó tekintetében nem lehet további követelményeket támasztani az ökológiai termelőkkel szemben. Ezenkívül a vetésforgóra és a szántóterületek minimálisan előírt, biodiverzitási célú arányára vonatkozó előírások tekintetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos kivételeket mérlegeljenek annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a kisebb gazdaságokra nehezedő túlzott terheket, vagy hogy a követelmények ne vonatkozzanak egyes olyan gazdaságokra, amelyek annál fogva, hogy területük jelentős részét gyep, parlagon hagyott földterület vagy hüvelyesek borítják, már teljesítik a GAEC-előírások célkitűzését. Kivételt kell biztosítani a szántóterületek minimálisan előírt, biodiverzitási célú arányára vonatkozó követelményt illetően is a kiterjedt erdős területtel rendelkező tagállamok esetében.

(44)

A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós szabályozásra – ahogyan azt nemzeti szinten végrehajtják –, amely pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyes mezőgazdasági termelőkre és egyéb kedvezményezettekre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv (14) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15), illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv (16) alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez (17) mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak utánkövetése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) vonatkozó rendelkezéseit – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – bele kell foglalni a feltételesség körébe, és a GAEC-előírások jegyzékét ennek megfelelően kell kiigazítani.

(45)

Annak érdekében, hogy a KAP-támogatások kedvezményezettjeinek a foglalkoztatási és a szociális normákkal kapcsolatos megfelelőbb tájékoztatása révén segíteni lehessen a társadalmi szempontból fenntartható mezőgazdaság kialakítását, egy a társadalmi szempontokat figyelembe vevő új mechanizmust kell bevezetni.

(46)

E mechanizmusnak a KAP szerinti közvetlen kifizetések, valamint a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetések, a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok tekintetében nyújtott kifizetések és a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok tekintetében nyújtott kifizetések teljes összegének a folyósítását ahhoz kell kötnie, hogy a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek megfelelnek-e a mezőgazdasági munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételeire, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területére vonatkozó alapvető előírásoknak, és különösen egyes, a 89/391/EGK (20) tanácsi irányelv, továbbá a 2009/104/EK (21) és az (EU) 2019/1152 (22) európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előírásoknak. A Bizottságnak 2025-ig értékelnie kell, hogy megvalósítható-e a 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezés beépítése, és adott esetben jogszabályt kell javasolnia e célból.

(47)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket és egyéb kedvezményezetteket, akik nem felelnek meg az említett alapvető előírásoknak, arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók sújtsák az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően. Az igazságszolgáltatás függetlenségének elve miatt az igazságszolgáltatási rendszerek számára nem lehet a határozatok és ítéletek meghozatalának módjára vonatkozó konkrét követelményeket előírni, kivéve az azon jogszabályok által előírt követelményeket, amelyeken az említett határozatok és ítéletek alapulnak.

(48)

A szociális feltételességi mechanizmus kialakításakor megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti keretek különbözőségét, hogy ily módon tiszteletben lehessen tartani a tagállamoknak a szociális és munkaügyi rendszereik alapelveinek meghatározásához fűződő jogát. Ezért figyelembe kell venni a tagállamoknak az érvényesítési módszerekkel, a kollektív tárgyalásokkal és a szociális partnerek szerepével – adott esetben a szociális és a foglalkoztatási területen elfogadott irányelvek végrehajtásában betöltött szerepüket is beleértve – kapcsolatos döntéseit. Tiszteletben kell tartani a nemzeti munkaerőpiaci modelleket és a szociális partnerek autonómiáját. Ez a rendelet nem róhat semmilyen kötelezettséget a szociális partnerekre vagy a tagállamokra az érvényesítés vagy az ellenőrzések tekintetében az olyan területeken, amelyek a nemzeti munkaerőpiaci modellek értelmében a szociális partnerek felelősségi körébe tartoznak.

(49)	A nemzeti rendszerek autonómiáját és sajátosságait tiszteletben tartó rendszerek nemzeti szinten történő létrehozásának összetettsége miatt a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szociális feltételességet egy későbbi időpontban, de legkésőbb 2025. január 1-jétől hajtsák végre.

(50)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező, a különböző termelési típusokhoz igazított mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások álljanak rendelkezésre a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, valamint a KAP stratégiai tervekben előírt, a gazdaságok szintjén megvalósítandó intézkedések tekintetében szükséges kiigazítások megállapítása érdekében, ideértve a digitalizáció területét is. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a gazdaság irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjeire – többek között a szövetkezetekre – vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP stratégiai tervben rögzített előírások, valamint a vízre, a növényvédő szerek fenntartható használatára és a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokból fakadó előírások, továbbá az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó kezdeményezésekre. Elérhetővé kell tenni a kockázatkezelésre és az innovációs támogatásra vonatkozó tanácsadást is az új EIP csoportok projektjeinek előkészítéséhez és végrehajtásához, egyúttal összegyűjtve és felhasználva az alulról érkező innovatív ötleteket is. A szaktanácsok minőségének és hatékonyságának javítása céljából a tagállamoknak a köz- és a magánszférából érkező összes tanácsadót és tanácsadó hálózatot integrálniuk kell az agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerbe (ATIR) annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat lehessen biztosítani.

(51)

A gazdaságok mind agronómiai, mind környezeti teljesítményének támogatása érdekében – egy erre a célra kidolgozott és a tagállamok által az egyes mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott elektronikus eszköz, a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő eszköz segítségével – tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos tájékoztatást kell nyújtani, középpontba helyezve a nitrogént és a foszfátot, amelyek olyan tápanyagok, amelyek környezetvédelmi szempontból különös kihívást jelenthetnek, és ezért kiemelt figyelmet érdemelnek. A gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő eszköznek segítenie kell a gazdaságokon belüli döntéshozatalt. Annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők számára az Unió egész területén, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy segítséget nyújtson a tagállamok részére a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő eszköz megtervezéséhez.

(52)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelőbb tájékoztatásban és tanácsadásban részesüljenek a KAP szociális dimenzióját illetően a munkavállalóikkal szemben fennálló kötelezettségeikről, a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások keretében tájékoztatást kell biztosítani az (EU) 2019/1152 irányelv 4. cikkében említett információk írásban történő biztosítására vonatkozó követelményekről, valamint a gazdaságokban alkalmazandó egészségvédelmi és biztonsági előírásokról.

(53)

A jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy meghatározzák a közvetlen kifizetések összegének felső határértékét vagy egy bizonyos felső határon felül csökkentsék a közvetlen kifizetések összegét, az így fennmaradó összeget pedig vagy a termeléstől független közvetlen kifizetések és elsősorban a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás folyósítására kell felhasználni, vagy át kell csoportosítani az EMVA keretébe. A foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a mechanizmus alkalmazásakor figyelembe vegyék a munkaerőfaktort.

(54)

A nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher elkerülése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások hatékonyan járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések megvalósításához, amelyekhez a közvetlen kifizetések hozzájárulnak, a tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben követelményeket kell megállapítaniuk a közvetlen kifizetésekben való részesüléshez szükséges, minimálisan előírt területnagyságra vagy a támogatáshoz kapcsolódó minimumösszegre vonatkozóan. Amikor a tagállamok úgy döntenek, hogy állatokra vonatkozó, állatonként fizetendő jövedelemtámogatást nyújtanak, minden esetben minimumösszeg formáját öltő küszöbértéket kell meghatározniuk, hogy ezáltal elkerülhető legyen az e támogatásra jogosult, de a küszöbérték alatti méretű területtel rendelkező mezőgazdasági termelők hátrányba kerülése. A kisebb égei-tengeri szigetek igen sajátos gazdálkodási szerkezete miatt Görögország számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy ezen a területen kell-e alsó küszöbértéket alkalmazni.

(55)	A mezőgazdasági termelők kockázatkezelési eszközökben való részvételének fontosságára tekintettel a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a közvetlen kifizetések bizonyos százalékát a mezőgazdasági termelők ilyen eszközökhöz való hozzájárulásának támogatására fordítsák.

(56)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimumszintje valamennyi aktív mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön az EUMSZ 39. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított azon célkitűzés, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. Az említett támogatás még célirányosabbá tétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a kifizetés összegeit területcsoportonként, társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételek alapján differenciálják, vagy egyéb beavatkozásokra figyelemmel csökkentsék. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik további közelítésére abból a célból, hogy folytatódjon a múltbeli értékektől való fokozatos eltávolodás.

(57)

Amennyiben a tagállamok a támogatási jogosultságok rendszere alapján nyújtanak termeléstől független közvetlen támogatást, továbbra is gondoskodniuk kell nemzeti tartalék vagy területcsoportonkénti tartalékok fenntartásáról. Ezeket a tartalékokat elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők támogatására kell felhasználni. A rendszer zökkenőmentes működésének szavatolása érdekében szükség van továbbá a támogatási jogosultságok felhasználására és átruházására vonatkozó szabályokra is.

(58)

A kisgazdaságok az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel alapvető szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló egyéb beavatkozások helyébe lépő egyedi beavatkozást alakítsanak ki a mezőgazdasági kistermelők részére. E támogatás célirányosabbá tételének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a kifizetések differenciálását. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági kistermelők a szükségleteiknek leginkább megfelelő rendszert választhassák, a mezőgazdasági termelők beavatkozásban való részvételének opcionálisnak kell lennie.

(59)

Tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan szükséges látható és mérhető módon elősegíteni a támogatásoknak a kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé történő kiegyensúlyozottabb elosztását, a tagállamoknak be kell vezetniük a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatást, és a közvetlen kifizetési keret legalább 10 %-át ilyen támogatásra kell fordítaniuk. E kiegészítő támogatás célirányosabbá tétele érdekében és a gazdaságok szerkezetében Unió-szerte tapasztalható különbségeket figyelembe véve a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy különböző hektártartományonként különböző kiegészítő támogatási összegeket határozzanak meg, továbbá hogy regionális szint vagy a KAP stratégiai tervükben a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás céljára meghatározott területcsoportok szerint differenciálják a támogatást.

(60)

A tagállamok felelőssége, hogy gondoskodjanak a közvetlen kifizetések célzott elosztásáról, valamint hogy megerősítsék a jövedelemtámogatást azok esetében, akik arra a leginkább rászorulnak. A tagállamok számára több különböző olyan eszköz is rendelkezésre áll, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak ezen célkitűzés megvalósításához, így például a kifizetések összege felső határértékének meghatározása és a kifizetések fokozatos csökkentése, valamint az olyan beavatkozások, mint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás és a mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatás. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben áttekintést kell adniuk az e téren tett erőfeszítéseikről. A közvetlen kifizetések méltányosabb elosztásával kapcsolatos igények alapján – az adott gazdaság sajátos szerkezetén alapuló szükségleteket is beleértve – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy választhassanak aközött, hogy az átcsoportosítással nyújtható kötelező támogatást és az ahhoz tartozó minimálisan előírt százalékos arányt alkalmazzák, vagy pedig más megfelelő intézkedéseket, köztük az átcsoportosítással nyújtható támogatást alacsonyabb százalékkal.

(61)

A fiatal mezőgazdasági termelők számára a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó új gazdasági tevékenységek beindítása és felfejlesztése pénzügyi kihívást jelent, amelyet a beavatkozási stratégia megtervezésekor a közvetlen kifizetések elosztása és célirányosabbá tétele vonatkozásában figyelembe kell venni. Az említett fejlesztési tevékenység alapvetően fontos az uniós mezőgazdaság versenyképességéhez, ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő jövedelemtámogatást határozzanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők részére. E beavatkozástípusnak kiegészítő jövedelemtámogatást kell biztosítania a fiatal mezőgazdasági termelőknek a tevékenységük megkezdését követően. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az igényfelmérésük alapján maguk döntsenek a kifizetések – hektár alapon, vagy átalányösszeg formájában, lehetőség szerint a maximális hektárszámra vonatkozó korlátozás mellett történő – kiszámítási módszeréről. Mivel ez a támogatás csak a vállalkozás élettartamának kezdeti időszakára terjedhet ki, a kifizetésre csak a támogatási kérelem benyújtását követő adott maximális időtartam alatt és röviddel a tevékenység megkezdését követően kerülhet sor. Amennyiben a kifizetések időtartama a 2027-es évnél tovább tart, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek számára ne hozzanak létre jogi elvárásokat az említett év utáni időszakra vonatkozóan.

(62)

A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében agrár-ökológiai programokat kell létrehozniuk, amelyek önkéntesek a mezőgazdasági termelők számára, és amelyeket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az agrár-ökológiai programokat olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő előállítására való ösztönzés és az ilyen javak előállításának ellentételezése céljából, illetve az említett gyakorlatok alkalmazásának ellentételezése céljából ítélhetők oda. Mindkét esetben a KAP környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos teljesítményének javítására kell irányulniuk, következésképpen túl kell menniük a feltételrendszerben már előírt kötelező követelményeken.

(63)

A hatékonyság biztosítása érdekében az agrár-ökológiai programoknak főszabályként legalább két cselekvési területet kell lefedniük az éghajlat, a környezet, az állatjólét és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem területe közül. Ugyanebből a célból, jóllehet a kompenzációnak a felmerült költségeken, a jövedelemkiesésen és a vállalt mezőgazdasági gyakorlatokból fakadó ügyleti költségeken kell alapulnia, az agrár-ökológiai programok keretében meghatározott célokat is figyelembe véve, az alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetéseknek tükrözniük kell az alkalmazott gyakorlatok ambíciószintjét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy agrár-ökológiai programokat hozzanak létre a mezőgazdasági termelők által mezőgazdasági területeken végzett mezőgazdasági gyakorlatok, különösen a mezőgazdasági tevékenységek tekintetében, azonban bizonyos, a mezőgazdasági tevékenységeken túlmenő gyakorlatok tekintetében is. Az ilyen gyakorlatok magukban foglalhatják az állandó legelőkkel és a tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodást, a tőzegláp elárasztással való helyreállítását, a vizenyős területek művelését, valamint az ökológiai gazdálkodást.

(64)

Az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (24) szabályozott ökológiai gazdálkodás olyan gazdálkodási rendszert jelent, amely potenciálisan képes arra, hogy érdemben hozzájáruljon a KAP több egyedi célkitűzésének, különösen a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Az ökológiai gazdálkodás által a környezetre és az éghajlatra gyakorolt kedvező hatásokra tekintettel a tagállamok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó agrár-ökológiai programok kialakításakor figyelembe vegyék az ökológiai gazdálkodást, és ezzel összefüggésben felmérjék az ökológiai gazdálkodási rendszer keretében művelt mezőgazdasági földterületekhez szükséges támogatás szintjét.

(65)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt, hogy az agrár-ökológiai programokat „kezdő szintű programokként” hozzák létre, amelyek a mezőgazdasági termelők számára annak előfeltételét képezik, hogy a vidékfejlesztés terén ambiciózusabb környezetvédelmi, éghajlattal és állatjóléttel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tegyenek. Az egyszerűsítés biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy továbbfejlesztett agrár-ökológiai programokat hozzanak létre. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az állatjóléttel és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatok támogatására irányuló agrár-ökológiai programokat hozzanak létre.

(66)

A mezőgazdasági termelők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében maximális allokációt kell meghatározni azon termeléstől függő jövedelemtámogatásra vonatkozóan, amelyet a tagállamok a közvetlen kifizetések keretében annak érdekében nyújthatnak, hogy javítsák a versenyképességet, a fenntarthatóságot vagy a minőséget egyes olyan ágazatokban és termelési ágakban, amelyek társadalmi, gazdasági vagy környezetvédelmi szempontból különösen fontosak, és nehézségekkel küzdenek. E beavatkozások megtervezésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük e beavatkozásoknak a belső piacra gyakorolt lehetséges hatását.

(67)

Mivel széles körben elismert tény, hogy a fehérjenövények termesztését az Unióban komoly nehézségek sújtják, az említett növényeket célzó, termeléstől függő jövedelemtámogatás formájában megvalósuló beavatkozások esetében nincs szükség ezeknek a nehézségeknek a bemutatására. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a közvetlen kifizetésekhez rendelkezésre álló pénzügyi keretük egy részét olyan, termeléstől függő jövedelemtámogatás nyújtására fordítsák, amely kifejezetten a fehérjenövény-termesztés támogatására irányul annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az e tekintetben mutatkozó uniós lemaradást. Továbbá lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy termeléstől függő jövedelemtámogatás keretében támogassák a hüvelyesek és fűfélék vegyesen történő termesztését, feltéve hogy e vegyes termesztés keretében a hüvelyesek maradnak túlsúlyban.

(68)

Az 1979. évi csatlakozási okmányhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyvben rögzített célkitűzésekkel összhangban a támogatható hektáronkénti „terményspecifikus támogatást” a továbbiakban is szükséges biztosítani a gyapottermesztéssel összefüggésben, továbbá folytatni kell a szakmaközi szervezetek támogatását is a gyapottermesztő területeken. Mivel azonban a gyapottermesztéshez rendelt költségvetési allokációk rögzítettek és nem használhatók más célra, továbbá mivel a terményspecifikus támogatás végrehajtásának jogalapját a Szerződések tartalmazzák, a gyapottermesztés támogatása nem képezheti a KAP stratégiai tervben jóváhagyott beavatkozások részét, valamint az nem képezheti teljesítményalapú záróelszámolás és teljesítmény-felülvizsgálat tárgyát. Ennek megfelelően különös szabályokat, valamint az e rendelettől és az (EU) 2021/2116 rendelettől való eltéréseket kell meghatározni. A következetesség érdekében mindezt e rendeletben helyénvaló megvalósítani.

(69)

Bizonyos ágazatokban szükség van olyan beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban a bizonyos ágazatokra vonatkozó ilyen beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimumkövetelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk a szóban forgó beavatkozástípusoknak a KAP stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusokat a gyümölcs- és zöldségágazatra, a borágazatra, a méhészeti termékek ágazatára, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra és a komlóágazatra vonatkozóan kell meghatározni, valamint egyéb, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok közé tartozó olyan ágazatokra, továbbá az e rendelet mellékletében felsorolandó termékeket előállító olyan ágazatokra vonatkozóan, amelyek esetében az egyedi beavatkozások létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és egyedi célkitűzéseinek vagy azok egy részének megvalósítására. Ezen belül is, a növényi fehérjék Unión belüli hiányára és a termelésük által eredményezett környezeti előnyökre tekintettel, a hüvelyeseket fel kell venni az említett mellékletben felsorolt termékek közé, tiszteletben tartva az Uniónak az olajos magvakra vonatkozó WTO engedményes listáját, és ezeket az előnyöket – többek között a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokon keresztül – népszerűsíteni kell a mezőgazdasági termelők körében.

(70)

Nemzeti pénzügyi keretösszegekre és egyéb, felső értékhatárok formájában előírt korlátozásokra van szükség a beavatkozás egyediségének megőrzése, valamint a méhészeti termékekre, a borra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a komlóra és az e rendeletben meghatározandó egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozások programozásának megkönnyítése érdekében. Annak érdekében ugyanakkor, hogy ne kerüljön veszélybe a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz kapcsolódó célkitűzések megvalósítása, a jelenlegi megközelítéssel összhangban nem alkalmazhatók pénzügyi korlátozások. Ha a tagállamok a KAP stratégiai tervükben támogatást kívánnak előirányozni egyéb ágazatokon belüli beavatkozástípusok céljára, akkor a vonatkozó pénzügyi allokációt a pénzügyi semlegesség megőrzése érdekében le kell vonni az érintett tagállam közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusához rendelt allokációból. Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy nem hajtja végre az egyedi beavatkozásokat a komlóágazatban vagy az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, a szóban forgó tagállam kapcsolódó allokációját további allokációként a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok céljára kell rendelkezésre bocsátani.

(71)

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különösen a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre tekintettel. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkörrel kell rendelkezniük a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok magukban foglalják a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. A tagállamoknak támogatást kell nyújtaniuk az olyan mezőgazdasági termelőknek és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.

(72)

A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások különösen az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatásokat foglalhatnak magukban. A tagállamoknak – az ökológiai ágazat általuk elvégzett mélyreható elemzése alapján és figyelembe véve az ökológiai termeléssel kapcsolatban általuk megvalósítani kívánt célkitűzéseket – az ökológiai gazdálkodást is mérlegelniük kell a gazdálkodási kötelezettségvállalások céljára a konkrét területi szükségleteikkel összhangban, támogatást kell biztosítaniuk az ökológiai gazdálkodási rendszer keretében művelt mezőgazdasági földterületek arányának növelése céljából, valamint biztosítaniuk kell, hogy az allokált költségvetés összhangban álljon az ökológiai termelés várható növekedésével. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket is magukban foglalhatják: egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése, különösen hagyományos nemesítési módszerek révén. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgozzanak e beavatkozástípus keretében. Az említett kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmenő kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. Lehetővé kell tenni, hogy az említett beavatkozástípushoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra tegyék, és hogy időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladja a hét évet.

(73)

Az erdészet területére vonatkozó beavatkozásoknak hozzá kell járulniuk a 2021. július 16-i, „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia” című bizottsági közlemény végrehajtásához, valamint adott esetben az agrárerdészeti rendszerek használatának bővítéséhez. E beavatkozásoknak a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközein kell alapulniuk, amelyek alapját az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (26) fakadó, valamint az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferenciákon tett kötelezettségvállalásoknak kell képezniük. A beavatkozásoknak fenntartható erdőgazdálkodási terveken vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyek megfelelő figyelmet fordítanak a hatékony szén-dioxid-tárolásra és a légköri szén-dioxid hatékony megkötésére, egyúttal pedig fokozzák a biológiai sokféleség védelmét, és amelyek a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését, a tüzek megelőzését, valamint az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiának és a bioökonómiának a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.

(74)

Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy támogatást nyújtsanak a hátrányos természeti adottságú és az egyéb területspecifikus hátrányokkal küzdő területeken – köztük a hegyvidéki és a szigeti területeken – tevékenységet végző mezőgazdasági termelők részére. A hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerinti kijelölést kell alkalmazni.

(75)

Ahhoz, hogy a KAP nagyobb uniós hozzáadott értéket biztosíthasson a környezet területét illetően, valamint megerősíthesse a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozásával való szinergiáit, szükség van egy olyan különálló intézkedés fenntartására, amelynek célja, hogy kompenzációt biztosítson a kedvezményezettek számára a 92/43/EGK irányelv által létrehozott Natura 2000 hálózat megvalósításából és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásából fakadó hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőtulajdonosok részére ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelők részére a 2000/60/EK irányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmennek a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az agrár-ökológiai programok keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt, ugyanakkor elegendő rugalmasságot kell lehetővé tenniük a KAP stratégiai tervekben a különböző beavatkozások közötti, egymást kiegészítő jelleg hatékonyabb megteremtése érdekében. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

(76)

A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, gazdaságokon belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez és az erdőterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra irányulhatnak. A támogatás továbbá olyan beruházásokra is kiterjedhet, amelyek a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál helyreállítására irányulnak természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követően, a tüzeket, viharokat, árvizeket, kártevőket és betegségeket is ideértve. A KAP stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében e rendeletnek tartalmaznia kell a támogatásra nem jogosult beruházási típusok jegyzékét. A tagállamoknak a lehető legjobban ki kell aknázniuk a beruházások céljára rendelkezésre álló forrásokat azáltal, hogy a beruházásokhoz nyújtott támogatást a környezetvédelem és az állatjólét területére vonatkozó releváns uniós szabályokhoz igazítják.

(77)

Különösen a fiatal mezőgazdasági termelőknek van szükségük arra, hogy korszerűsítsék gazdaságaikat, hogy azok ezáltal hosszú távon életképessé váljanak. Mindazonáltal a fiatal mezőgazdasági termelők a vállalkozásuk első éveiben gyakran csak alacsony árbevételre tesznek szert. Ezért fontos, hogy a tagállamok segítsék és prioritásként kezeljék a fiatal mezőgazdasági termelők által végrehajtott beruházási beavatkozásokat. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a KAP stratégiai tervükben magasabb támogatási mértékeket és egyéb preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeiben végrehajtott beruházások tekintetében. A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a kisgazdaságok részére nagyobb beruházástámogatást biztosítsanak.

(78)

A beruházások céljára nyújtott támogatás biztosításakor a tagállamoknak különösen a mezőgazdaságnak és a vidéki térségeknek – az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben történő előmozdításán, valamint az elterjedésük ösztönzésén keresztül történő – korszerűsítésére irányuló, horizontális célkitűzést kell figyelembe venniük. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben alkalmazott digitális technológiák telepítésére irányuló beruházásokhoz – így például a precíziós gazdálkodásba, az okos falvakba, a vidéki vállalkozásokba és az információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrákba irányuló beruházásokhoz – nyújtott támogatást fel kell venni a KAP stratégiai tervekben szereplő azon leírásba, hogy az említett tervek miként járulnak hozzá a horizontális célkitűzés megvalósításához.

(79)

Figyelembe véve a víztestek jó állapotára vonatkozó uniós célkitűzést, valamint azt, hogy a beruházásoknak összhangban kell állniuk ezzel a célkitűzéssel, szabályokat kell meghatározni az öntözési infrastruktúrák korszerűsítésének és fejlesztésének támogatására vonatkozóan annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználás ne veszélyeztesse ennek a célkitűzésnek az elérését.

(80)

Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni a beruházási hiányt az uniós mezőgazdaságban, és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, különösen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők forráshoz jutását, elő kell mozdítani az InvestEU szerinti uniós garanciának, valamint a támogatások és a pénzügyi eszközök kombinációjának az igénybevételét. Mivel a pénzügyi eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamok között a forráshoz jutás, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.

(81)

A fiatal mezőgazdasági termelők, az új mezőgazdasági termelők és az egyéb új belépők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak vagy a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása az inputok és a termények esetében is, és nagy szükségük van a vállalkozói, valamint a kockázatmegelőzési és kockázatkezelési készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és gazdaságok létesítésének támogatása. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy KAP stratégiai tervükben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők, az új mezőgazdasági termelők és az egyéb új belépők által igénybe vehető pénzügyi eszközök tekintetében. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez biztosított és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely pénzügyi eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, fel kell emelni 100 000 EUR-ra.

(82)

A megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosításának szükségességére tekintettel fenn kell tartani azt a támogatást, amelynek célja, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket a termelési és jövedelemkockázataik kezelésében, és ezt a támogatást ki kell bővíteni az EMVA keretében. Ezen belül, továbbra is lehetségesnek kell maradniuk a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatásnak és a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak – a jövedelemstabilizáló eszközt is beleértve –, de emellett egyéb kockázatkezelési eszközök vonatkozásában is elérhetővé kell tenni a támogatást. Továbbá a kockázatkezelési eszközök minden típusának ki kell terjednie a termelési és a jövedelemkockázatokra, és fontos, hogy azokkal szükség esetén mezőgazdasági ágazatokat vagy területi egységeket is meg lehessen célozni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eljárási egyszerűsítéseket alkalmazzanak, például azt, hogy mutatókat használjanak a mezőgazdasági termelő termelésének és jövedelmének kiszámításához, biztosítva mindeközben azt, hogy az eszközök megfelelően tudjanak reagálni a mezőgazdasági termelők egyéni teljesítményére, valamint elkerülve a veszteségek túlkompenzálását.

(83)

A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek megvalósítása céljából. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen támogatás az ilyen együttműködés valamennyi vonatkozására kiterjedjen, például a következőkre: minőségrendszerek létrehozása, valamint a minőségrendszerekhez kapcsolódó tájékoztatási és promóciós tevékenységek; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok előmozdítása; kísérleti projektek; az operatív csoportok projektjei az EIP helyi fejlesztési projekteken belül, okos falvak, vásárlói klubok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek; hálózatok és klaszterek; terápiás célú gazdálkodás; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása, valamint az együttműködés egyéb, a KAP egyedi célkitűzéseinek megvalósításához szükségesnek tekintett formáinak kialakítása.

(84)	Fontos támogatni bizonyos fajta együttműködés előkészítését, különösen az EIP operatív csoportok, a LEADER-csoportok és az „okos falvak” stratégiák esetében.

(85)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény az ismeretek cseréjére és az innováció középpontba helyezésére hivatkozik az új KAP átfogó célkitűzéseként. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az interaktív innovációs modellt, amely erősíti a szereplők közötti együttműködést annak érdekében, hogy a gyakorlatba azonnal átültethető megoldások elterjesztése céljából a lehető legjobban ki lehessen aknázni a kiegészítő ismereteket. Az ATIR keretei között meg kell erősíteni a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat. A KAP stratégiai tervben tájékoztatást kell nyújtani a tanácsadók, a kutatók és a nemzeti KAP-hálózat közötti együttműködésről. Az ATIR-jának megerősítése érdekében és az ATIR-jára vonatkozó stratégiai megközelítésével összhangban minden tagállam vagy adott esetben régió számára lehetővé kell tenni, hogy az ebben a rendeletben kidolgozott beavatkozástípusok igénybevételével több olyan intézkedést finanszírozzon, amelyek célja az ismeretcsere és az innováció, valamint elősegítse a mezőgazdasági üzemeik rezilienciájának növelésére irányuló, a gazdaságok szintjére vonatkozó stratégiák mezőgazdasági termelők általi kidolgozását. Ezen túlmenően minden tagállamnak stratégiát kell kidolgoznia a digitális technológiák fejlesztésére, valamint e technológiák alkalmazására vonatkozóan annak bemutatása érdekében, hogy a digitalizáció miként lendül fel a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben.

(86)

Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokat és a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendelet szerinti beavatkozástípusokat a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.

(87)

A közvetlen kifizetésekhez a KAP stratégiai tervek alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti allokációkon belül ítélhetők oda. E nemzeti allokációknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az allokációkat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség 50 %-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmusnak és az annak eredményeként elérhetővé váló összeg tagállamon belüli felhasználásának a figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok KAP stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi allokációk teljes éves összege meghaladja a nemzeti allokációt.

(88)

Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében egységes, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított hozzájárulási mértéket kell megállapítani az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási mértékeket kell megállapítani. A fejlettségi szintjükből, a távoli fekvésükből vagy a szigetjellegükből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében az EMVA-ból biztosított hozzájárulás mértékét megfelelő szinten kell megállapítani a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek, valamint az átmeneti régiók esetében.

(89)

Az EMVA-ból nyújtott támogatások tekintetében objektív kritériumokat kell meghatározni a régiók és a térségek uniós szintű kategorizálásához. E célból a régiók és a térségek uniós szinten történő meghatározásánál a régióknak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27) létrehozott közös osztályozási rendszerét kell alapul venni. A megfelelő – különösen a lemaradó régiók felzárkóztatására és a valamely tagállamon belüli régióközi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló – támogatás biztosítása érdekében a legfrissebb osztályozásokat és adatokat kell felhasználni.

(90)

Elő kell írni, hogy az EMVA-ból ne lehessen támogatást nyújtani olyan beruházásokhoz, amelyek károsak lennének a környezetre nézve. Ezért ebben a rendeletben több kizárási szabályról is rendelkezni kell. Különösképpen, az EMVA-ból nem lehet olyan öntözési beruházásokat finanszírozni, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez, sem pedig olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekkel.

(91)

Annak érdekében, hogy bizonyos prioritások tekintetében megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani, szabályokat kell megállapítani a szóban forgó prioritásokhoz rendelt, minimális és maximális pénzügyi allokációk vonatkozásában. Ennek értelmében a tagállamoknak – bármely átcsoportosítást megelőzően – legalább a közvetlen kifizetések éves keretösszege 3 %-ának megfelelő összeget el kell különíteniük a generációs megújulásra irányuló beavatkozások céljára. Az ilyen beavatkozások magasabb jövedelemtámogatást és tevékenységkezdési támogatást is magukban foglalhatnak. Tekintettel arra, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők részére biztosított beruházástámogatás fontos szerepet tölt be a gazdaságaik hosszú távon történő életképessé tételében és az ágazat vonzerejének növelésében, a fiatal mezőgazdasági termelők esetében magasabb támogatási mértékkel bíró beruházási beavatkozásokra fordított kiadások egy részét a mezőgazdasági pálya fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők számára való vonzóvá tételére és e termelők ágazatban tartására, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben való előmozdítására irányuló egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás céljára elkülönítendő minimumösszegbe is be kell számítani.

(92)

Annak biztosítása érdekében, hogy a KAP keretében elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és állatjóléti célkitűzéseknek az Unió prioritásaival összhangban történő megvalósításához, mind az EMVA-támogatások – a beruházásokat is beleértve –, mind a közvetlen kifizetések bizonyos hányadát e célokra kell elkülöníteni. Tekintettel arra, hogy az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek első alkalommal kerülnek bevezetésre a közvetlen kifizetések keretében, bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani a tervezés és a végrehajtás tekintetében, különösen az első két évben, hogy ezáltal a tagállamok és a mezőgazdasági termelők tapasztalatokat szerezhessenek, és hogy biztosított legyen a zökkenőmentes és eredményes végrehajtás, az EMVA szerinti környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos törekvések szintjét is figyelembe véve. Az átfogó környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos törekvések tiszteletben tartása céljából ezt a rugalmasságot keretbe kell foglalni és bizonyos korlátok között kompenzációhoz kell kötni.

(93)

A helyi fejlesztés tekintetében alkalmazott LEADER-megközelítés eredményesnek bizonyult a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén azáltal, hogy alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazva teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényeket. A LEADER-t ezért a jövőben is fenn kell tartani és annak alkalmazását továbbra is kötelezővé kell tenni egy, az EMVA keretében biztosított minimumallokációval.

(94)

Tekintettel az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságára, összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival, a KAP-nak hozzá kell járulnia az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a fordítódjon éghajlattal kapcsolatos célkitűzések támogatására. A KAP keretében végrehajtott intézkedések révén a KAP teljes pénzügyi keretösszegének 40 %-a várhatóan éghajlattal kapcsolatos célkitűzések megvalósításához fog hozzájárulni. Meg kell határozni a releváns intézkedéseket a KAP stratégiai tervek előkészítése és végrehajtása során, és azokat újra kell értékelni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében.

(95)

Amennyiben az egységösszegek nem a tényleges költségeken vagy az elmaradt jövedelmen alapulnak, a tagállamoknak az igényfelmérésük alapján kell meghatározniuk a támogatás megfelelő szintjét. A megfelelő egységösszeg az egyetlen egységes egységösszeg vagy az átlagos egységösszeg helyett a megfelelő egységösszegek egy bizonyos tartományának formáját is öltheti. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a KAP stratégiai tervükben – bizonyos beavatkozások tekintetében – indokolással alátámasztott maximális vagy minimális egységösszeget határozzanak meg, az érintett beavatkozásokhoz kapcsolódó kifizetések szintjére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül.

(96)

A szükségletek felmérésével és a célok elérésével kapcsolatos felelősségnek a tagállamokra való átruházásával egyidejűleg a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnak a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusoknak, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusoknak és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusoknak az ötvözésében. Ezt alá kell támasztani a forrásokra vonatkozó megfelelő nemzeti allokációk kiigazítása tekintetében biztosított bizonyos mértékű rugalmassággal. Ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az előzetesen allokált keretösszeg túl alacsony valamennyi tervezett intézkedés végrehajtásához, indokolt bizonyos fokú rugalmasságot alkalmazni, ugyanakkor el kell kerülni, hogy jelentős ingadozások következzenek be a közvetlen jövedelemtámogatás éves szintje és az EMVA keretében a többéves beavatkozások céljára rendelkezésre bocsátott összegek viszonylatában.

(97)

Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a KAP általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.

(98)

A KAP stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen KAP stratégiai terv kerüljön kidolgozásra, figyelembe véve az adott tagállam alkotmányos és intézményi rendelkezéseit. A KAP stratégiai terv adott esetben regionalizált beavatkozásokat is tartalmazhat.

(99)

KAP stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és az egyedi regionális kontextushoz is, beleértve a legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak elő kell mozdítania a nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

(100)

Annak biztosítása érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulást, a KAP stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni. Emellett annak biztosítása is fontos, hogy a KAP stratégiai tervek megfelelően tudják tükrözni a tagállamok körülményeiben, (mind belső, mind külső) struktúráiban és piaci helyzetében bekövetkező változásokat, és hogy ezért idővel ki lehessen igazítani ezeket a terveket az említett változások figyelembevétele céljából.

(101)

A KAP stratégiai terveknek – mivel a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokat, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusokat és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokat egyaránt magukban kell foglalniuk – arra kell irányulniuk, hogy fokozzák a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által hozott döntések összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezzel összefüggésben a KAP stratégiai terveknek áttekintést és magyarázatot kell magukban foglalniuk azon eszközökről, amelyek a jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának, valamint hatékonyabb és eredményesebb célirányossá tételének a biztosítására irányulnak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP egyedi célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. Az éves alapon történő monitoring lehetővé tétele érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy e célok eredménymutatókon alapuljanak.

(102)

A beavatkozási stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat kiegészítő jellegét. Minden KAP stratégiai tervnek figyelembe kell vennie különösen a vonatkozó környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (a továbbiakban: GYELV-elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási aktusokat, amelyekre a KAP stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.

(103)

Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP stratégiai terv kialakításának és végrehajtásának egy részét nemzeti keretszabályozás alapján regionális szintre delegálják-e a nemzeti szintű kihívások kezelése céljából a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a KAP stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.

(104)

Tekintve, hogy a KAP stratégiai terveknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy eleget tegyen az uniós költségvetés kezelésével kapcsolatos feladatának és jogbiztonságot nyújtson a tagállamoknak a KAP stratégiai terv bizonyos elemeivel összefüggésben, célszerű úgy rendelkezni, hogy a KAP stratégiai tervek tartalmazzák az egyedi beruházások konkrét leírását, beleértve a támogathatósági feltételeket, a költségvetési allokációkat, a tervezett kimeneteket és az egységköltségeket is. Pénzügyi tervet kell összeállítani, amely áttekintést ad valamennyi költségvetési szempontról, minden egyes beavatkozás vonatkozásában, emellett pedig szükség van egy céltervre is.

(105)

A KAP stratégiai tervek haladéktalan megkezdésének és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatást szilárd adminisztratív keretfeltételek meglétéhez kell kötni. Ezért minden egyes KAP stratégiai tervnek azonosítania kell a terv valamennyi irányítási és koordinációs struktúráját, beleértve a kontrollrendszereket és a szankciókat, valamint a monitoring- és a jelentéstételi struktúrát is.

(106)

Figyelembe véve a mezőgazdaság és a vidéki térségek korszerűsítésére irányuló egyedi célkitűzés jelentőségét, és tekintettel annak átfogó jellegére, helyénvaló, hogy a tagállamok a KAP stratégiai tervükbe belefoglaljanak egy, kifejezetten az említett KAP stratégiai terveknek az említett célkitűzés megvalósításához való hozzájárulását ismertető leírást, a digitális átálláshoz való hozzájárulásukat is beleértve.

(107)

Tekintettel a megosztott irányítással összefüggő adminisztratív terhekkel kapcsolatos aggályokra, a KAP stratégiai tervben kiemelt figyelmet kell fordítani az egyszerűsítés kérdésére is.

(108)

Tekintettel arra, hogy nem helyénvaló, hogy a Bizottság olyan információkat hagyjon jóvá, amelyek háttér- vagy historikus információnak tekinthetők, illetve tagállami hatáskörbe tartoznak, egyes információkat a KAP stratégiai tervhez csatolt mellékletekben kell megadni.

(109)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (28) (22) és (23) pontja értelmében az uniós alapokat a nyomon követésre vonatkozó konkrét követelmények szerint gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamokra nehezedőket. Adott esetben ezek a követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alapok célterületen kifejtett hatásai.

(110)

A KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyása rendkívül fontos lépés annak biztosításához, hogy a szakpolitika a közös célkitűzésekkel összhangban kerüljön végrehajtásra. A szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottságnak megfelelő iránymutatást kell biztosítania a tagállamok számára a koherens és ambiciózus beavatkozási logikát illetően.

(111)

Lehetővé kell tenni a KAP stratégiai tervnek az e rendeletben megállapított feltételek szerinti programozását és felülvizsgálatát.

(112)

Minden egyes KAP stratégiai terv esetében nemzeti irányító hatóságnak kell felelnie a terv irányításáért és végrehajtásáért, és e hatóságnak elsődleges kapcsolattartó pontként kell szolgálnia a Bizottság felé. Mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális irányító hatóságokat hozzanak létre azokban az esetekben, amikor a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemekkel regionális szinten foglalkoznak. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok feladataik egy részét átruházzák, megtartva ugyanakkor az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősséget, továbbá biztosítva a KAP stratégiai terv koherenciáját és következetességét, valamint a nemzeti irányító hatóság és a regionális irányító hatóságok közötti koordinációt. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP stratégiai tervük irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei a költségvetési rendeletnek és az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően védelemben részesüljenek.

(113)

A KAP stratégiai tervek monitoringjáért a nemzeti irányító hatóságnak és az e célra létrehozott nemzeti monitoringbizottságnak közösen kell felelnie. A nemzeti monitoringbizottságnak a KAP stratégiai terv végrehajtása hatékonyságának monitoringjáért kell felelnie. E célból meg kell határozni a monitoringbizottság feladatait. Amennyiben a KAP stratégiai terv régiók által meghatározott elemeket is tartalmaz, a tagállamok és az érintett régiók számára lehetővé kell tenni, hogy regionális monitoringbizottságokat hozzanak létre és állítsanak össze. Ebben az esetben tisztázni kell a nemzeti monitoringbizottsággal való koordinációra vonatkozó szabályokat.

(114)

Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell az (EU) 2021/2116 rendelet 7. cikkében említett feladatok ellátásával kapcsolatos intézkedéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes adminisztrációjához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához is. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak azon tagállamok esetében van lehetőség, amelyek EMVA-allokációja nem haladja meg az 1,1 milliárd EUR összeget. A technikai segítségnyújtás céljára biztosított EMVA-támogatás keretében figyelembe kell venni azt, ha a tagállamok fokozzák az új irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos közigazgatási kapacitások építését.

(115)

Azzal összefüggésben, hogy a tagállamok a közös célkitűzések elérése érdekében nagyobb mértékű rugalmasság és szubszidiaritás alkalmazásával tervezhetik majd meg a beavatkozásaikat, a hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a szakpolitika stimulálásában és irányításában, valamint az érdekelt felek bevonásának, az ismeretek megosztásának, továbbá a tagállamok és más szereplők kapacitásépítésnek az előmozdításában. A hálózatépítési tevékenységek köre bővülni fog, hogy az ne csak a vidékfejlesztést foglalja magában, hanem a KAP mindkét pillérére kiterjedjen. A hálózatépítési tevékenységek uniós, nemzeti és regionális szintű koordinációjának javítását egy uniós szintű egységes KAP-hálózat létrehozásával kell biztosítani. Az európai és a nemzeti KAP-hálózatoknak a jelenlegi Európai Vidékfejlesztési Hálózat és az uniós szintű EIP-AGRI hálózat, illetve a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok helyébe kell lépniük. Az európai KAP-hálózatnak – amennyire lehetséges – hozzá kell járulnia a nemzeti KAP-hálózatok tevékenységeihez. A hálózatoknak platformként kell szolgálniuk a fokozott tudáscsere annak érdekében történő előmozdításához, hogy javítani lehessen a KAP stratégiai tervek végrehajtását, valamint hogy ki lehessen aknázni a szakpolitika uniós szintű eredményeit és hozzáadott értékét, a Horizont Európát és annak többszereplős projektjeit is beleértve. A tudás- és innovációcsere javításának ugyanezen összefüggésében az EIP-nek – az európai és nemzeti KAP-hálózatok segítségével – támogatnia kell az interaktív innovációs modellnek az e rendeletben körvonalazott módszertannal összhangban történő végrehajtását.

(116)

A KAP stratégiai terv végrehajtását és a meghatározott célok megvalósítása terén elért előrehaladást rendszeresen nyomon kell követni. A KAP e teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretét azzal a céllal kell létrehozni, hogy be lehessen mutatni a szakpolitika végrehajtásában elért előrehaladást, és értékelni lehessen a végrehajtás hatását és hatékonyságát.

(117)

A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP stratégiai terveknek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseinek megvalósításához is hozzá kell járulniuk. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként éves és többéves értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Lehetővé kell tenni, hogy a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzésekre vonatkozó mutatók olyan beavatkozásokra is kiterjedjenek, amelyek hozzájárulnak a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokból fakadó kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(118)

A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie az egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásról a KAP stratégiai terv teljes időszakára vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.

(119)

Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén felkérje a tagállamokat cselekvési tervek benyújtására. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végső soron pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – a csökkentéséhez vezethet.

(120)

A megosztott irányítás elvével összhangban indokolt, hogy a tagállamok feladata legyen az, hogy – adott esetben gondoskodva a régiók bevonásáról az értékelési terv kialakításába és a KAP stratégiai tervben szereplő regionális beavatkozások nyomon követésébe és értékelésébe – elvégezzék a KAP stratégiai tervük értékelését, a Bizottságé pedig az, hogy elkészítse az előzetes tagállami értékelések uniós szintű szintéziseit és elvégezze az uniós szintű időközi és utólagos értékeléseket.

(121)

A KAP uniós szintű értékelése átfogó és érdemi jellegének biztosítása érdekében a Bizottságnak kontextus- és hatásmutatókat kell alkalmaznia az értékeléshez. Ezeknek a mutatóknak elsősorban hivatalos adatforrásokon kell alapulniuk. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük egymással a kontextus- és hatásmutatókhoz szükséges adatok megbízhatóságának biztosítása és további javítása érdekében.

(122)

A javasolt KAP stratégiai tervek értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a javasolt KAP stratégiai tervek összhangban állnak-e az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályaival és kötelezettségvállalásaival, és ezen belül is különösen „»A termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményben (a továbbiakban: „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia), valamint „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményben (a továbbiakban: az uniós biodiverzitási stratégia) foglalt, 2030-ra megvalósítandó uniós célokkal, továbbá hogy hozzájárulnak-e azokhoz.

(123)

A tagállamok számára elő kell írni, hogy a KAP stratégiai tervükben a korábbi időszakokhoz képest nagyobb általános ambíciószintet tanúsítsanak a KAP környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzéseit illetően. Ezt az ambíciószintet úgy kell tekinteni, hogy az több különböző elemből tevődik össze, például a következőkhöz kapcsolódó elemekből: hatásmutatók, eredménymutatók alapján meghatározott célok, a beavatkozások kialakítása, a feltételrendszer tervezett megvalósítása, valamint a pénzügyi tervezés. A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a KAP stratégiai tervükben ismertessék, hogy a különböző releváns elemeket illetően miként valósítják meg a megkövetelt nagyobb általános ambíciószintet. Ennek az ismertetésnek „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és az uniós biodiverzitási stratégiában meghatározott, 2030-ra megvalósítandó uniós célok teljesítéséhez való nemzeti hozzájárulásokra is ki kell terjednie.

(124)

A Bizottságnak a végrehajtási időszak elején összefoglaló jelentést kell készítenie a tagállamok KAP stratégiai terveiről a KAP egyedi célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett kollektív tagállami erőfeszítések és tanúsított kollektív ambíciószint értékelése céljából, figyelembe véve „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és az uniós biodiverzitási stratégiában meghatározott, 2030-ra megvalósítandó uniós célokat.

(125)

A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy értékelni lehessen az új teljesítési modell tagállamok általi alkalmazását, valamint azt, hogy a tagállamok KAP stratégiai terveiben meghatározott beavatkozások együttesen hogyan járulnak hozzá az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásainak, különösen az európai zöld megállapodásból fakadó kötelezettségvállalásoknak a teljesítéséhez.

(126)

Az e rendelet szerinti beavatkozástípusok támogatására az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni. Mindazonáltal a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira tekintettel indokolt, hogy az EUMSZ említett rendelkezései ne legyenek alkalmazandók azokra a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra és azokra a vidékfejlesztési beavatkozástípusokra, amelyek az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódnak és amelyek végrehajtására e rendelet alapján és annak megfelelően kerül sor, valamint azokra a tagállamok által teljesített kifizetésekre, amelyek célja, hogy kiegészítő nemzeti finanszírozást biztosítsanak uniós támogatásban részesített és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési beavatkozástípusokhoz.

(127)

Annak érdekében, hogy a 2015–2022-es időszakban átmeneti nemzeti támogatást nyújtó tagállamok bizonyos ágazataiban ne csökkenjen hirtelen és jelentős mértékben a támogatás szintje, az említett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek és korlátozások mellett folytassák ennek a támogatásnak a nyújtását az említett ágazatok részére. Figyelembe véve e támogatás átmeneti jellegét, helyénvaló folytatni annak fokozatos megszüntetését, évente fokozatosan csökkentve az e támogatásra vonatkozó ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegeket.

(128)

Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat az említett célnak megfelelően kell kezelni. Ezenkívül a monitoring vagy értékelés céljából történő kezelés esetén anonimizálni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (29) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (30) megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik kezeléséről és az adatvédelmi jogaikról.

(129)

E rendelet alkalmazása, valamint a pénzügyi jogosultságok nyomon követése, vizsgálata és kezelése céljából szükség van arra, hogy a tagállamok ezekről értesítéseket küldjenek.

(130)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(131)

A jogbiztonság biztosítása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közös követelmények és mutatók tekintetében a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározott jogi aktusokat fogadjon el a közös kimeneti, eredmény-, hatás- és kontextusmutatók kiigazítása céljából az alkalmazásukat illető technikai problémák kezelése céljából, valamint hogy szabályokat fogadjon el az 1. sz. GAEC-előírás szerinti arányra vonatkozóan.

(132)

A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a kifizetések felső határértékének meghatározása és a kifizetések fokozatos csökkentése keretében történő kifizetéscsökkentésre vonatkozó számítás harmonizált alapját létrehozó szabályok; intézkedések annak megelőzésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek; valamint az említett támogatás nyújtására vonatkozó feltételekre, továbbá a támogathatósági követelményekre és az ezekkel kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó szabályok; a szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumokat megállapító szabályok, valamint az azokra a következményekre alkalmazandó szabályok, amikor az elismert szakmaközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek.

(133)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és erősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok megfelelő működésére vonatkozó szabályok, a fedezendő kiadások típusa, és ezen belül is különösen az igazgatási és személyzeti költségek, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja – a referencia-időszakokat és a forgalmazott termékek értékének kiszámítását is beleértve –, valamint bizonyos régiókban a termelők szervezettségi foka kiszámításának alapja, továbbá az uniós pénzügyi támogatás maximális szintje bizonyos olyan beavatkozások vonatkozásában, amelyek célja a piaci válság megelőzése és a kockázatok kezelése bizonyos ágazatokban; a gyümölcsösök, olajfaültetvények vagy szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok és az e kötelezettség alól annak érdekében biztosítható mentességek szabályai, hogy elkerülhetők legyenek a további adminisztratív terhek, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok, továbbá azok a szabályok, amelyek a különböző támogatási formákra és a bizonyos ágazatokon belüli támogatott beruházások minimálisan megkövetelt tartósságára, valamint a borágazaton belüli bizonyos beavatkozásokhoz biztosított támogatás kombinálására vonatkoznak. Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimálisan előírt uniós hozzájárulás tekintetében.

(134)

Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a genetikai erőforrásokra és az állatjólétre vonatkozó gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz és a minőségrendszerekhez kapcsolódó támogatások tekintetében.

(135)

A tagállamok pénzügyi allokációi jövőbeli változásainak figyelembevétele és a tagállamok által a KAP stratégiai tervük végrehajtása tekintetében tapasztalt problémák kezelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami allokációk, a támogatásra az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések megvalósításához való hozzájárulása alapján alkalmazott korrekciós együtthatók módosítása, valamint a KAP stratégiai terv tartalmára vonatkozó szabályok tekintetében.

(136)

Az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendeletben meghatározott rendelkezésekre való áttérés megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelmére irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

(137)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a KAP stratégiai tervbe belefoglalandó elemek bemutatására vonatkozó szabályok, a KAP stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó információs és tájékoztatási követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, az európai KAP-hálózat szervezeti struktúrájának és működésének meghatározása, a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretre vonatkozó szabályok, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok, a Bizottság által elvégzendő teljesítményértékeléshez benyújtandó tagállami információkra vonatkozó szabályok, valamint az adatigényekre és a potenciális adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok, valamint a közös érdekű adatoknak a Bizottság és az egyes tagállamok közötti biztonságos cseréjét lehetővé tévő rendszer működésére vonatkozó szabályok. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni.

(138)

Tekintettel arra, hogy az I. mellékletben már meghatározásra kerültek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés céljára szolgáló mutatók, a KAP monitoringjára és értékelésére vonatkozó egyéb mutatók elfogadását a tagállamok által elvégzendő további vizsgálathoz kell kötni. Hasonlóképpen, azokról a kiegészítő információkról, amelyeket a tagállamoknak a KAP monitoringja és értékelése céljából a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak előbb kedvező véleményt kell nyilvánítania. Ezért abban az esetben, ha a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság nem tud minősített többségre jutni a bizottsági javaslat mellett vagy ellen, és ezért nem tud véleményt nyilvánítani, a Bizottság nem kötelezheti a tagállamokat arra, hogy a KAP monitoringja és értékelése céljából további mutatókat és információkat bocsássanak rendelkezésre a KAP végrehajtására vonatkozóan.

(139)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a Bizottság – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a KAP stratégiai tervek és módosításaik jóváhagyásáról.

(140)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha konkrét problémák megoldásához és ezzel egyidejűleg a közvetlen kifizetési rendszer folyamatos működésének rendkívüli körülmények felmerülése esetén történő biztosításához kapcsolódó, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges. Ezenkívül az egy vagy több tagállamban felmerülő sürgős problémáknak a közvetlen kifizetési rendszer folyamatos működésének biztosítása mellett történő megoldása érdekében a Bizottságnak – kellően indokolt esetekben – azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan rendkívüli körülmények felmerülése esetén, amelyek befolyásolják a támogatás nyújtását és veszélyeztetik az e rendeletben felsorolt támogatási rendszerek szerinti kifizetések tényleges teljesítését.

(141)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet hatálya továbbra se terjedjen ki a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (32) és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (33), kivéve, ha e rendelet kifejezetten hivatkozik azok egyes rendelkezéseire.

(142)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a különböző vidéki térségek közötti egyenlőtlenségek és a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források behatároltsága miatt az uniós finanszírozás többéves garanciája, továbbá az egyértelműen meghatározott prioritásokra való összpontosítás révén e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(143)

Ezért az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(144)

A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY ÉS HATÁLY, ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)	az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatással a közös agrárpolitika (KAP) keretében megvalósítandó általános és egyedi célkitűzések, továbbá a kapcsolódó mutatók;

b)	azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon közös követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;

c)	a KAP stratégiai tervek, amelyeket a tagállamoknak kell elkészíteniük és amelyek az egyedi célkitűzések és az azonosított szükségletek szerint célokat jelölnek ki, meghatározzák a beavatkozásokra vonatkozó feltételeket, valamint allokálják a pénzügyi forrásokat;

d)	koordináció és irányítás, valamint monitoring, jelentéstétel és értékelés.

(2) Ez a rendelet a valamely tagállam által elkészített és a Bizottság által jóváhagyott, a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a KAP stratégiai terv időszaka) vonatkozó KAP stratégiai tervben szereplő beavatkozásokhoz az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó.

2. cikk

Alkalmazandó rendelkezések

(1) Az e rendelet alapján nyújtott támogatásokra az (EU) 2021/2116 rendeletet és az annak alapján elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet alapján nyújtott, az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra az (EU) 2021/1060 rendelet 19. cikkét, III. címének II. fejezetét – a 28. cikk első albekezdésének c) pontja kivételével –, valamint 46. és 48. cikkét kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a tagállamok által az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározottak szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat;

2.	„mezőgazdasági üzem”: egy adott mezőgazdasági termelő által kezelt és egyazon tagállam területén található, mezőgazdasági tevékenységekre használt egységek összessége;

3.	„beavatkozás”: az e rendelet szerinti beavatkozástípusok valamelyikén alapuló, valamely tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott támogathatósági feltételekhez kötött támogatási eszköz;

„művelet”:

a)	az érintett KAP stratégiai terv keretében kiválasztott projekt, szerződés, intézkedés vagy projektek vagy intézkedések csoportja,

b)	a pénzügyi eszközök összefüggésében a valamely pénzügyi eszközre fordított teljes elszámolható közkiadás és az e pénzügyi eszköz által később a végső címzettek részére nyújtott pénzügyi támogatás;

„közkiadás”: műveletek finanszírozásához nyújtott bármilyen olyan hozzájárulás, amely nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok költségvetéséből, az Uniónak az EMGA és az EMVA részére rendelkezésre bocsátott költségvetéséből, közjogi szervek költségvetéséből vagy hatóságok, illetve közjogi szervek társulásainak a költségvetéséből származik;

„mérföldkő”: a tagállamok által a 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiáik keretében egy adott pénzügyi évre vonatkozóan előzetesen megállapított köztes érték, amelyet a KAP stratégiai terv időszaka alatt egy adott időpontban el kell érni az eredménymutatókra vonatkozó, kellő időben történő előrehaladás biztosítása érdekében;

7.	„célok”: tagállamok által a 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiáik keretében az eredménymutatókra vonatkozóan előzetesen megállapított, a KAP stratégiai terv időszakának végére elérendő értékek;

8.	„legkülső régiók”: az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók;

„ATIR”: a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények szervezetének és a közöttük megvalósuló ismeretáramlás rendszerének együttese (Agricultural Knowledge and Innovation System – agrár-tudásátadási és - innovációs rendszer);

10.	„kisebb égei-tengeri szigetek”: a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott égei-tengeri szigetek;

11.

„kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából valamely tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező, gazdasági veszteségeket elszenvedő mezőgazdasági termelők kompenzációs kifizetésben részesülnek;

12.	„kevésbé fejlett régiók”: az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikke (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében vett kevésbé fejlett régiók;

13.

„kedvezményezett” a 69. cikkben említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok tekintetében:

a)	olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet, természetes személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős,

b)	az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a vállalkozás, amelyik a támogatást kapja,

c)	a pénzügyi eszközök összefüggésében a holdingalapot végrehajtó szervezet, vagy – holdingalap-struktúra hiányában – az egyedi alapot végrehajtó szervezet, vagy ha a 123. cikkben említett irányító hatóság (a továbbiakban: az irányító hatóság) kezeli a pénzügyi eszközt, az irányító hatóság,

14.	„támogatási mérték”: egy műveletre fordított közkiadások mértéke; a pénzügyi eszközök összefüggésében a 702/2014/EU bizottsági rendelet (34) 2. cikkének (20) pontjában meghatározott bruttó támogatási egyenértékre utal;

15.	„LEADER”: az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikkében említett közösségvezérelt helyi fejlesztés;

16.

„közreműködő szervezet”: bármely olyan köz- vagy magánjogi szervezet – a regionális vagy helyi szervezeteket, regionális fejlesztési szervezeteket, illetve nem kormányzati szervezeteket is beleértve –, amely valamely nemzeti vagy regionális irányító hatóság felelőssége mellett működik, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat;

17.	„pénzügyi év”: az (EU) 2021/2116 rendelet 35. cikke szerinti mezőgazdasági pénzügyi év.

4. cikk

A KAP stratégiai tervekben feltüntetendő fogalmak és feltételek

(1) A tagállamok e cikkel összhangban feltüntetik KAP stratégiai tervükben a „mezőgazdasági tevékenység”, a „mezőgazdasági terület”, a „támogatható hektár”, az „aktív mezőgazdasági termelő”, a „fiatal mezőgazdasági termelő” és az „új mezőgazdasági termelő” fogalmát, valamint a vonatkozó feltételeket.

(2) A „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a magán- és közjavak biztosításához a következők közül egy vagy mindkét tevékenységen keresztül történő hozzájárulást:

mezőgazdasági termékek előállítása, amibe beletartoznak az olyan tevékenységek, mint az állattartás vagy a talajművelés többek között a vizenyős területek művelésével, amely esetben a mezőgazdasági termékek fogalma alatt az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek kivételével –, továbbá a gyapot és a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvények értendők;

b)	a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy talajművelésre;

(3) A „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket, beleértve azt az esetet is, ha ezek agrárerdészeti rendszereket alkotnak az adott területen. A tagállamok a „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát tovább pontosítják a következő keretek között:

„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület; emellett a kötelezettségvállalás ideje alatt növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott olyan földterület, amely az e rendelet 31. vagy 70. cikkének, vagy az e rendelet III. mellékletében szereplő 8. sz. GAEC-előírásnak, vagy az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (35) 22., 23. vagy 24. cikkének, vagy az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (36) 39. cikkének, vagy az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 28. cikkének megfelelően pihentetés alatt áll;

b)	„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és az állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvényt is;

„állandó gyepterület és állandó legelő” (a továbbiakban együttesen: állandó gyepterület): gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, valamint, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, olyan földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel, nem műveltek meg, vagy nem vetettek be újra különböző típusú gyeppel vagy egyéb egynyári takarmánynövénnyel. E földterület otthont adhat egyéb, legeltetés céljára alkalmas fajoknak is, például cserjéknek vagy fáknak, továbbá, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, egyéb, takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek vagy fáknak, feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a következő földterület-típusokat állandó gyepterületnek tekintik:

i.	földterület, amely az e pontban említett fajták valamelyikével borított és amely a kialakult helyi gyakorlatok részét képezi, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő,

ii.	az e pontban említett fajták valamelyikével borított földterületet, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő.

(4) A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az olyan területekre vonatkozzon, amelyek a mezőgazdasági termelő rendelkezésére állnak, és amelyek a következőkből állnak:

a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területe, amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak; ha az környezetvédelmi, a biodiverzitással vagy az éghajlattal kapcsolatos okokból kellően indokolt, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatható hektárok bizonyos olyan területeket is magukban foglaljanak, amelyeket csak minden második évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására;

a mezőgazdasági üzem bármely olyan területe, amelyet:

i.	a III. mellékletben szereplő 8. sz. GAEC-előírás szerinti megőrzési kötelezettség hatálya alá tartozó tájképi elemek borítanak;

ii.	a nem termelési célú területek és tájképi elemek célját szolgáló szántóterületeknek – beleértve a parlagon hagyott területeket is – a III. mellékletben szereplő 8. sz. GAEC-előírás szerinti minimálisan előírt aránya elérésére használnak; vagy

iii.	a mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartamára a 31. cikkben említett agrár-ökológiai program eredményeként hoztak létre vagy tartanak fenn.

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, a „támogatható hektár” egyéb tájképi elemeket is magában foglalhat, feltéve hogy azok nincsenek túlsúlyban, és nem akadályozzák jelentősen a mezőgazdasági tevékenység teljesítményét az általuk a mezőgazdasági parcellán elfoglalt terület következtében. Ezen elv végrehajtása során a tagállamok meghatározhatják, hogy az ilyen egyéb tájképi elemek a mezőgazdasági parcella legfeljebb mekkora hányadát boríthatják.

A szórványosan elhelyezkedő, nem támogatható tájképi elemeket is tartalmazó állandó gyepterületek tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy rögzített csökkentési együtthatókat alkalmaznak a támogathatónak minősülő terület meghatározására;

a mezőgazdasági üzem bármely olyan területe, amely e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, vagy az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatásra jogosított, és amely nem minősül a tagállamok által az e bekezdés a) és b) pontja alapján meghatározottak szerinti „támogatható hektárnak”:

i.	a 92/43/EGK, a 2009/147/EK vagy a 2000/60/EK irányelv e területre történő alkalmazásának eredményeképpen;

ii.

az e rendelet szerinti, az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (1) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó olyan területalapú beavatkozások eredményeképpen, amelyek lehetővé teszik az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő termékek vizenyős területek művelése révén történő előállítását, vagy olyan nemzeti biodiverzitási vagy üvegházhatásúgáz-csökkentési rendszerek keretében, amelyek feltételei megfelelnek e területalapú beavatkozásoknak, feltéve hogy ezek a beavatkozások és nemzeti rendszerek hozzájárulnak az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához;

iii.

a mezőgazdasági termelő erdőtelepítési kötelezettségvállalásának időtartama alatt, amely kötelezettségvállalásra az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke vagy e rendelet 70. vagy 73. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján kerül sor, amelynek feltételei megfelelnek az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkének vagy e rendelet 70. vagy 73. cikkének;

iv.

a mezőgazdasági termelő olyan kötelezettségvállalásának időtartama alatt, amely a terület pihentetését eredményezi, és amely kötelezettségvállalásra az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 70. cikke szerint kerül sor.

A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben minősülnek támogatható hektárnak, ha a termesztett fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3 %-ot.

(5) Az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy azzal biztosítani lehessen, hogy csak olyan természetes vagy jogi személyek, vagy természetes és jogi személyek olyan csoportjai kaphassanak támogatást, akik, illetve amelyek legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet végeznek, nem feltétlenül zárva ki a támogatás nyújtásából a pluriaktív vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelőket.

Annak meghatározásakor, hogy ki „aktív mezőgazdasági termelő”, a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak, például a következőket: a jövedelem vizsgálata, a gazdaság munkaerő-ráfordításai, a vállalkozás céljai, valamint a vállalkozás mezőgazdasági tevékenységeinek szerepeltetése nemzeti vagy regionális nyilvántartásokban. E kritériumokat a tagállamok által választott egy vagy több formában lehet bevezetni, többek között olyan negatív jegyzékek formájában, amelyek alapján egy mezőgazdasági termelőt ki lehet zárni annak lehetőségéből, hogy aktív mezőgazdasági termelőnek tekintsék. Amennyiben a tagállamok „aktív mezőgazdasági termelőnek” tekintik azokat a mezőgazdasági termelőket, akik az előző évben nem részesültek egy bizonyos összeget meghaladó közvetlen kifizetésben, ez az összeg nem lehet magasabb, mint 5 000 EUR.

(6) A „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:

a)	35 és 40 éves kor között meghatározott felső korhatár;

b)	azon feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a termelő a „mezőgazdasági üzem vezetőjének” minősüljön;

c)	a tagállamok által meghatározott megfelelő képzés vagy szükséges készségek.

(7) Az „új mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az a fiatal mezőgazdasági termelőtől eltérő olyan mezőgazdasági termelőre vonatkozzon, aki első alkalommal lett egy „mezőgazdasági üzem vezetője”. A tagállamok a megfelelő képzésre és készségekre vonatkozó további objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket határoznak meg.

(8) A közegészség védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a támogatás odaítélését egyes kenderfajták tanúsított vetőmagjainak használatához kötő szabályokkal, valamint a kenderfajták megállapítására és a kenderfajtákkal kapcsolatban az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére szolgáló eljárással egészítik ki e rendeletet.

II. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS MUTATÓK

5. cikk

Általános célkitűzések

A KAP-nak az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célkitűzéseivel, a belső piac működésének és az uniós mezőgazdasági termelőkre vonatkozó egyenlő versenyfeltételeknek a fenntartására irányuló célkitűzéssel, valamint a szubszidiaritás elvével összhangban az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további javítására kell irányulniuk, és hozzá kell járulniuk a következő, gazdasági, környezetvédelmi és szociális vonatkozású általános célkitűzések megvalósításához, amelyek hozzá fognak járulni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásához:

a)	a hosszú távú élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

a környezetvédelem – többek között a biodiverzitás – és az éghajlattal kapcsolatos intézkedések támogatása és megerősítése, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos, a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait is magukban foglaló célkitűzéseinek a megvalósításához;

c)	a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.

6. cikk

Egyedi célkitűzések

(1) Az általános célkitűzéseket a következő egyedi célkitűzések teljesítése révén kell megvalósítani:

a)	a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából;

b)	a piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

c)	a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

d)	többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdítása;

e)	a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével;

f)	hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

g)	a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára és e termelők ágazatban tartása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

a foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – és többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos bioökonómiát és a fenntartható erdészetet is beleértve;

az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a magas minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, továbbá az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket ki kell egészíteni és össze kell kapcsolni a mezőgazdaságnak és a vidéki térségeknek – a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben az ismeretek gyarapítása és megosztása, az innováció és a digitalizáció, valamint ezek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának a kutatáshoz, az innovációhoz, az ismeretek megosztásához és a képzésekhez való jobb hozzáférés útján történő ösztönzése révén történő – korszerűsítésére irányuló horizontális célkitűzéssel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása során a tagállamok a Bizottság támogatásával meghozzák a megfelelő intézkedéseket az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, és biztosítják a KAP végrehajtásának egyszerűbbé tételét.

7. cikk

Mutatók

(1) Az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett célkitűzések megvalósítását a kimenethez, az eredményhez, a hatáshoz és a kontextushoz kapcsolódó, az I. mellékletben foglalt közös mutatók alapján kell értékelni. E közös mutatók magukban foglalják:

a)	a támogatott beavatkozások megvalósított kimenetéhez kapcsolódó kimeneti mutatókat;

a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, érintett egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó eredménymutatókat, amelyeket az említett, a KAP stratégiai tervekben szereplő egyedi célkitűzések tekintetében a számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához, valamint az e célok megvalósítása terén elért haladás értékeléséhez használnak; a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó eredménymutatók olyan beavatkozásokra alkalmazhatók, amelyek hozzájárulnak a XIII. mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusokból eredő kötelezettségvállalások teljesítéséhez;

c)	az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP stratégiai tervek és a KAP összefüggésében alkalmazott hatásmutatókat;

d)	a 115. cikk (2) bekezdésében említett és az I. mellékletben felsorolt kontextusmutatókat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az I. mellékletet a közös kimeneti, eredmény-, hatás- és kontextusmutatók kiigazítása céljából módosítják. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan az említett mutatók alkalmazását illetően a tagállamok által tapasztalt technikai problémák kezelésére korlátozódnak.

III. CÍM

ÖZÖS KÖVETELMÉNYEK ÉS BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

I. FEJEZET

KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK

1. szakasz

Általános elvek

8. cikk

Stratégiai megközelítés

A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket úgy valósítják meg, hogy az igényfelmérésükkel összhangban és az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusok alapján azonosítják a beavatkozásokat.

9. cikk

Általános elvek

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat és a 13. cikkben említett GAEC-előírásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban alakítják ki.

A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások és a 13. cikkben említett GAEC-előírások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piac megfelelő működésével, és ne torzítsák a versenyt.

A tagállamok a Bizottság által e rendelet 118. és 119. cikkével összhangban jóváhagyott KAP stratégiai terveknek és az e rendeletben, valamint az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet. A tagállamok végrehajtják az említett, a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai terveket.

10. cikk

A WTO belső támogatásra vonatkozó szabályai

A tagállamok az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusok alapján oly módon alakítják ki a beavatkozásokat – a 4. cikkben foglalt fogalommeghatározásokat és feltételeket is beleértve –, hogy azok teljesítsék a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. melléklete szerinti kritériumokat.

Ezen belül is, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásnak, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásnak, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatásnak, továbbá az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszereknek teljesíteniük kell azokat a kritériumokat, amelyeket e beavatkozások vonatkozásában a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletének az e rendelet II. mellékletében feltüntetett bekezdései tartalmaznak. Egyéb beavatkozások esetében a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletének az e rendelet II. mellékletében feltüntetett adott bekezdései csak indikatív jellegűek, és az említett beavatkozások a szóban forgó bekezdések helyett a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletében foglalt egyéb bekezdésnek is megfelelhetnek, amennyiben mindezt a KAP stratégiai terv feltünteti és kifejti.

11. cikk

Az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás végrehajtása

(1) Amennyiben a tagállamok a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek megfelelőktől eltérő területalapú beavatkozásokról rendelkeznek, beleértve az e rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakasza szerinti termeléstől függő jövedelemtámogatást is, és ezek a beavatkozások az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás mellékletében említett olajos magvak mindegyikéhez vagy némelyikéhez kapcsolódnak, az érintett tagállamok KAP stratégiai tervében szereplő tervezett kimenetek alapján megállapított támogatott területek összessége nem haladhatja meg az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése céljából az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet.

(2) A Bizottság 2022. június 8-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az egyes tagállamokra vonatkozó indikatív támogatási referenciaterületet, amelyet az egyes tagállamoknak az Unió átlagos művelési területéből a 2016-2020. évben való részesedése alapján kell kiszámítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Minden tagállam, amely az e cikk (1) bekezdésében említett támogatást tervezi nyújtani, feltünteti a hektárszámban kifejezett megfelelő tervezett kimeneteket a 118. cikk (1) bekezdésében említett, a KAP stratégiai tervre vonatkozó javaslatában.

Ha a tagállamok által bejelentett tervezett kimenetek összege túllépi az e cikk (1) bekezdésében említett, az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet, a Bizottság minden egyes olyan tagállam tekintetében, amely a referenciaterületénél nagyobb területet jelentett be, az adott tagállam tervezett kimenetein felüli többlettel arányos csökkentési együtthatót számol ki, hogy ily módon fenntartsa az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet. A Bizottságnak erről a csökkentési együtthatóról a KAP stratégiai tervre vonatkozó, a 118. cikk (3) bekezdésében említett észrevételeiben tájékoztatnia kell minden egyes érintett tagállamot. Az egyes tagállamok csökkentési együtthatóját abban a 118. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási határozatban kell megállapítani, amely útján a Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai tervet.

A tagállamok a 118. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követően saját kezdeményezésükre nem módosíthatják a támogatott területüket.

(4) Ha valamelyik tagállam növelni szándékozik az e cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervében meghatározott tervezett kimeneteit, a felülvizsgált tervezett kimeneteket a KAP stratégiai tervének a 119. cikkel összhangban történő módosítására irányuló kérelem útján, az érintett igénylési évet megelőző év január 1-je előtt bejelenti a Bizottságnak.

(5) Az (1) bekezdésben említett, az Unió egészére vonatkozóan megállapított maximális támogatott terület túllépésének elkerülése érdekében a Bizottság adott esetben csökkentési együtthatókat állapít meg, vagy – amennyiben a (3) bekezdés második albekezdésével összhangban sor került csökkentési együtthatók megállapítására – felülvizsgálja a meglévő együtthatókat minden olyan tagállamra vonatkozóan, amely túllépte a KAP stratégiai tervében szereplő támogatási referenciaterületet.

A Bizottság az érintett igénylési évet megelőző év január 31-ig tájékoztatja az érintett tagállamokat a csökkentési együtthatókról.

Minden érintett tagállam az érintett igénylési évet megelőző év március 31-ig benyújtja a KAP stratégiai tervének a második albekezdésben említett csökkentési együtthatóval történő módosítására irányuló kérelmet. Az említett tagállamra vonatkozó csökkentési együtthatót abban a 119. cikk (10) bekezdésében említett végrehajtási határozatban kell meghatározni, amely útján a Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai terv módosítását.

(6) Az e cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás által érintett olajos magvakat illetően a tagállamok a 134. cikkben említett éves teljesítményjelentésekben tájékoztatják a Bizottságot azon hektárok teljes számáról, amelyre ténylegesen támogatást nyújtottak.

(7) A tagállamok az (1) bekezdésben említett területalapú beavatkozások köréből kizárják az étkezési napraforgómag termesztését.

2. szakasz

Feltételesség

12. cikk

Alapelv és hatály

(1) A tagállamok egy olyan feltételrendszert építenek be a KAP stratégiai tervükbe, amely alapján a II. fejezet szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 70., 71. és 72. cikk szerinti éves kifizetésekben részesülő mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek közigazgatási szankciókkal sújtandók, amennyiben nem teljesítik az uniós jog szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, valamint a KAP stratégiai tervekben megállapított, a III. mellékletben felsorolt GAEC-előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:

a)	az éghajlat és a környezet, beleértve a vizet, a talajt és az ökoszisztémák biológiai sokféleségét;

b)	közegészségügy és növényegészségügy;

c)	állatjólét.

(2) A KAP stratégiai tervek szabályokat tartalmaznak a hatékony és arányos közigazgatásiszankció-rendszerre vonatkozóan. Az említett szabályoknak különösen az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

(3) A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekkel kapcsolatos, a III. mellékletben említett jogi aktusokat a hatályos változatnak, irányelvek esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni.

(4) E szakasz alkalmazásában „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény” alatt azok a III. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokban előírt, egy adott jogi aktuson belüli különböző, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények értendők, amelyek lényegükben eltérnek ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől.

13. cikk

A jó mezőgazdasági és környezeti állapothoz kapcsolódó tagállami kötelezettségek

(1) A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten minimumelőírásokat határoznak meg a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára a III. mellékletben felsorolt minden egyes GAEC-előíráshoz, az említett előírások III. mellékletben említett fő célkitűzésével összhangban. Előírásaik meghatározása során a tagállamok adott esetben figyelembe veszik az érintett területek sajátos jellemzőit, köztük a talaj- és az éghajlati viszonyokat, a meglévő gazdálkodási rendszereket, a gazdálkodási gyakorlatokat, a gazdaságok méretét, a gazdaságok szerkezetét, a földhasználatot és a legkülső régiók sajátosságait.

(2) A III. mellékletben meghatározott fő célkitűzések tekintetében a tagállamok az e fő célkitűzéseket illetően az említett mellékletben meghatározott előírásokat kiegészítő, további előírásokat állapíthatnak meg. E további előírásoknak megkülönböztetésmenteseknek és arányosaknak kell lenniük, és meg kell felelniük az azonosított igényeknek.

A tagállamok kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimumelőírásokat.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet arra irányuló szabályokkal egészítik ki, hogy az 1. sz. GAEC-előírás szerinti arány tekintetében biztosítva legyenek az egyenlő versenyfeltételek.

3. szakasz

Szociális feltételesség

14. cikk

Alapelv és hatály

(1) A tagállamok feltüntetik KAP stratégiai tervükben, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől az e rendelet II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 70., 71. és 72. cikk szerinti éves kifizetésekben részesülő mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek közigazgatási szankciókkal sújtandók, amennyiben nem teljesítik a munka- és foglalkozási feltételekre vonatkozó alkalmazandó követelményeket, vagy a IV. mellékletben említett jogi aktusokból eredő munkáltatói kötelezettségeket.

(2) Amikor a tagállamok az (1) bekezdésben említettek szerint közigazgatásiszankció- rendszert építenek be KAP stratégiai tervükbe, intézményi rendelkezéseikkel összhangban konzultálnak a mezőgazdasági ágazat munkáltatói és a munkavállalói oldalát képviselő releváns nemzeti szociális partnerekkel, és maradéktalanul tiszteletben tartják e partnerek autonómiáját, valamint a kollektív szerződések megtárgyalásához és megkötéséhez való jogukat. Az említett közigazgatásiszankció-rendszer nem érintheti a szociális partnerek jogait és kötelezettségeit, amennyiben a nemzeti jogi és kollektív tárgyalási keretekkel összhangban a IV. mellékletben említett jogi aktusok végrehajtásáért vagy betartatásért felelősek.

(3) A KAP stratégiai terv szabályokat tartalmaz a hatékony és arányos közigazgatásiszankció-rendszerre vonatkozóan. Az említett szabályoknak meg kell felelniük az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének V. fejezetében meghatározott, vonatkozó követelményeknek.

(4) A IV. mellékletben említett, az (1) bekezdésben említett közigazgatásiszankció-rendszer hatálya alá vonandó rendelkezéseket tartalmazó jogi aktusoknak az alkalmazandó és a tagállamok által végrehajtott változatát kell alkalmazni.

4. szakasz

Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások

15. cikk

Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások

(1) A tagállamok beépítenek egy olyan rendszert a KAP stratégiai tervükbe, amely a földgazdálkodással és a gazdaságok irányításával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások) biztosít a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére. A tagállamok meglévő rendszerekre is építhetnek.

(2) A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, figyelembe veszik a meglévő gazdálkodási gyakorlatokat, és a kutatási és innovációs projektek útján kidolgozott naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre, többek között a közjavak biztosítása tekintetében is.

A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások révén megfelelő segítséget kell nyújtani a gazdaságok fejlesztésének teljes ciklusában, beleértve a következőket: a gazdaság első alkalommal történő létrehozása, a termelési szerkezet átalakítása a fogyasztói keresletnek való jobb megfelelés érdekében, innovatív gyakorlatok, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezisztenciát célzó mezőgazdasági technikák, többek között az agrárerdészeti rendszerek és az agroökológia, az állatjólét javítása, valamint szükség esetén biztonsági előírások és szociális támogatás.

A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei és az ATIR-t alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tanácsadás pártatlan legyen, és hogy a tanácsadók megfelelő képesítéssel és képzéssel rendelkezzenek, továbbá ne álljon fenn esetükben összeférhetetlenség.

(4) A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat a különböző termelés- és gazdaságtípusokhoz kell igazítani, és azoknak legalább a következőkre kell kiterjedniük:

a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, valamint a beavatkozásokra vonatkozó feltételeket, továbbá a KAP stratégiai terv alapján létrehozott pénzügyi eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat;

a tagállamok által a 92/43/EGK irányelvnek, a 2000/60/EK irányelvnek, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 55. cikkének, a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (39), a 2009/128/EK irányelvnek, a 2009/147/EK irányelvnek, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (40), az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (41) és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (42) a végrehajtására vonatkozóan megállapított követelmények;

c)	„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című, 2017. június 29-i bizottsági közleményben meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;

d)	kockázatmegelőzés és -kezelés;

e)	innovációs támogatás, különösen a 127. cikk (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;

f)	a 114. cikk b) pontjában említett, a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben alkalmazott digitális technológiák;

fenntartható tápanyag-gazdálkodás, beleértve a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz legkésőbb 2024-től történő használatát, amely eszköz egy olyan digitális alkalmazás, amely legalább a következő információkat biztosítja:

i.	a főbb tápanyagok egyensúlya a mezőgazdasági terület szintjén;

ii.	a tápanyagokra vonatkozó jogi követelmények;

iii.	talajadatok a rendelkezésre álló információk és elemzések alapján;

iv.	a tápanyag-gazdálkodás szempontjából releváns, az integrált igazgatási és kontrollrendszerekre vonatkozó adatok;

h)	foglalkoztatási feltételek, munkáltatói kötelezettségek, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, szociális támogatás a mezőgazdasági közösségekben.

II. FEJEZET

KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK FORMÁJÁBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz

Beavatkozástípusok, a kifizetések csökkentése és minimumkövetelmények

16. cikk

Közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok

(1) Az e fejezet szerinti beavatkozástípusok termeléstől független és termeléstől függő közvetlen kifizetések formájában egyaránt megvalósulhatnak.

(2) A termeléstől független közvetlen kifizetések a következők:

a)	a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás;

b)	a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás;

c)	a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;

d)	az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek.

(3) A termeléstől függő közvetlen kifizetések a következők:

a)	a termeléstől függő jövedelemtámogatás;

b)	a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás.

17. cikk

A kifizetések összege felső határértékének meghatározása és a kifizetések fokozatos csökkentése

(1) A tagállamok meghatározhatják az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás összegének felső határértékét. Azok a tagállamok, amelyek a felső határérték bevezetése mellett döntenek, a 100 000 EUR-t meghaladó összeget 100 %-kal csökkentik.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás összegének 60 000 EUR-t meghaladó részét legfeljebb 85 %-kal csökkentik.

A tagállamok 60 000 EUR-n felül további sávokat is meghatározhatnak, és e további sávok tekintetében megállapíthatják a csökkentés százalékos mértékét. A tagállamok biztosítják, hogy az egy adott sávra vonatkozó csökkentés megegyezik az azt megelőző sávra vonatkozó csökkentéssel, vagy meghaladja azt.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok levonhatják az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás összegéből a következőket:

a)	a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett összes munkabér, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is;

az érintett gazdaságban dolgozó azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költsége, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a gazdaság gazdasági eredményéből;

c)	a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett szerződéses költségek munkaerőköltség-eleme.

Az első albekezdés a) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok a mezőgazdasági termelőnél ténylegesen felmerült munkabérköltségeket használják fel. Kellően indokolt esetben a mezőgazdasági termelők kérhetik olyan standard költségek használatát, amelyeket az érintett tagállam a KAP stratégiai tervében tovább részletezendő módszer szerint határoz meg, mégpedig az egy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szintű átlagos standard munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegység szorzata alapján.

Az első albekezdés b) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok olyan standard költségeket használnak, amelyeket az érintett tagállam a KAP stratégiai tervében tovább részletezendő módszer szerint határoz meg, mégpedig az egy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szintű átlagos standard munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegység szorzata alapján.

(4) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják az (1) és (2) bekezdésben említett csökkentést e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, ha a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – különösen a gazdasági, társadalmi és adózási jogállásukat illetően – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok agrárstruktúráinak megerősítéséhez.

(5) A kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget elsősorban – amennyiben azt a vonatkozó KAP stratégiai terv megállapítja – a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, másodsorban pedig a termeléstől független közvetlen kifizetések közé tartozó egyéb beavatkozások finanszírozásához való hozzájárulás céljára kell felhasználni.

A tagállamok a szóban forgó összeget vagy annak egy részét az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozások finanszírozására is felhasználhatják átcsoportosítás útján. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2025-ben felülvizsgálhatók a 103. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az EMGA-ból az EMVA-ba átcsoportosítható forrásokra vonatkozó, az említett cikkben megállapított maximális értékek ezen átcsoportosításokra nem alkalmazandók.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikkel összhangban olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kifizetéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti csökkentésére vonatkozó számítások harmonizált alapját létrehozó, és ezáltal a források mezőgazdasági termelők közötti elosztására vonatkozó részletes szabályokkal egészítik ki e rendeletet.

18. cikk

Minimumkövetelmények

(1) A tagállamok minimális területnagyságot határoznak meg, és nem ítélhetnek oda közvetlen kifizetéseket olyan aktív mezőgazdasági termelők részére, akik esetében a mezőgazdasági üzemnek a közvetlen kifizetések iránti kérelem által érintett támogatható területe kisebb ezen minimális területnagyságnál.

Alternatív megoldásként a tagállamok a mezőgazdasági termelők számára kifizethető közvetlen kifizetések minimumösszegét is meghatározhatják.

(2) Az a tagállam, amelyik úgy döntött, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően minimális területnagyságot határoz meg, ettől függetlenül az (1) bekezdés második albekezdése szerinti minimumösszeget is megállapítja azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akik állatokra vonatkozó, állatonként, közvetlen kifizetések formájában fizetendő támogatásban részesülnek, és a minimális területnagyságnál kevesebb hektárral rendelkeznek.

A minimális területnagyság vagy a minimumösszeg megállapításakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy közvetlen kifizetéseket csak akkor ítéljenek oda aktív mezőgazdasági termelők részére, ha:

a)	a kapcsolódó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet; és

b)	a kapcsolódó összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a közvetlen kifizetések hozzájárulnak.

(3) Görögország dönthet úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazza a kisebb égei-tengeri szigetekre.

19. cikk

Hozzájárulás a kockázatkezelési eszközökhöz

Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a mezőgazdasági termelő részére folyósítandó közvetlen kifizetések legfeljebb 3 %-át a mezőgazdasági termelő valamely kockázatkezelési eszközhöz való hozzájárulására fordítják.

Azon tagállamok, amelyek az e rendelkezés által nyújtott lehetőséggel élnek, azt minden olyan mezőgazdasági termelőre alkalmazzák, aki egy adott évben közvetlen kifizetésben részesül.

2. szakasz

Termeléstől független közvetlen kifizetések

1. alszakasz

Általános rendelkezések

20. cikk

A termeléstől független közvetlen kifizetésekben való részesülésre vonatkozó általános követelmények

A tagállamok a termeléstől független közvetlen kifizetéseket aktív mezőgazdasági termelőknek ítélik oda az e szakaszban megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett.

2. alszakasz

A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás

21. cikk

Általános szabályok

(1) A tagállamok – az ebben az alszakaszban megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett – a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást (a továbbiakban: alapszintű jövedelemtámogatás) nyújtanak.

(2) A tagállamok az alapszintű jövedelemtámogatást éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetések formájában nyújtják.

(3) A 23–27. cikk sérelme nélkül, az alapszintű jövedelemtámogatást az aktív mezőgazdasági termelők által bejelentett minden támogatható hektár után kell nyújtani.

22. cikk

A hektáronkénti támogatás összege

(1) Amennyiben a tagállamok nem döntenek úgy, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a 23. cikkben említett támogatási jogosultságok alapján nyújtják, a támogatást hektáronkénti egységes összegként kell kifizetni.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronként meghatározott összegét differenciálják a hasonló társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételekkel – többek között a tagállamok által meghatározott hagyományos mezőgazdasági formákkal, például a hagyományos külterjes alpesi legeltetéssel – rendelkező területek különböző csoportjai között. A 109. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronkénti összege csökkenthető, figyelembe véve az érintett KAP stratégiai tervben szereplő egyéb beavatkozások keretében nyújtott támogatást.

23. cikk

Támogatási jogosultságok

(1) Azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, dönthetnek úgy, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást e rendelet 24–27. cikkével összhangban támogatási jogosultságok alapján nyújtják.

(2) Ha azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, úgy döntenek, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a továbbiakban már nem támogatási jogosultságok alapján nyújtják, az említett rendelet értelmében allokált támogatási jogosultságok érvényessége az e döntés alkalmazásának kezdetét megelőző év december 31-én lejár.

24. cikk

A támogatási jogosultságok értéke és ezen értékek közelítése

(1) A tagállamok meghatározzák a támogatási jogosultságoknak az e cikk szerinti közelítés előtti egységértékét, mégpedig oly módon, hogy a támogatási jogosultságok értékét arányosítva hozzáigazítják az 1307/2013/EU rendelettel összhangban a 2022-es igénylési évre vonatkozóan megállapított értékükhöz, továbbá az említett rendelet III. címének III. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokhoz nyújtott, a 2022-es igénylési évre vonatkozóan megállapított támogatáshoz.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási jogosultságok értékét a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják.

(3) Minden tagállam legkésőbb a 2026-os igénylési évig meghatározza az egyéni támogatási jogosultságok értékének maximális szintjét az adott tagállamra vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett minden egyes területcsoportra vonatkozóan.

(4) Ha a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott értéke nem egységes egy adott tagállamon vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoporton belül, az érintett tagállam gondoskodik róla, hogy a támogatási jogosultságok értéke – legkésőbb a 2026-os igénylési évre – megközelítsen egy egységes egységértéket.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában minden tagállam biztosítja, hogy – legkésőbb a 2026-os igénylési évig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 102. cikk (1) bekezdésében említett, a 2026-os igénylési évre a KAP stratégiai tervében a tagállam vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok vonatkozásában megállapított alapszintű jövedelemtámogatás tervezett átlagos egységösszegének legalább 85 %-át.

(6) A tagállamok oly módon finanszírozzák a támogatási jogosultságok értékének az e cikk (4) és (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges növelését, hogy felhasználnak bármely, az e cikk (3) bekezdésének alkalmazása révén elérhetővé váló lehetséges összeget, továbbá szükség esetén csökkentik a különbséget a támogatási jogosultságok e cikk (1) bekezdése szerint meghatározott egységértéke, valamint a tagállam vonatkozásában vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok vonatkozásában a 2026-os igénylési évre a KAP stratégiai tervben megállapított alapszintű jövedelemtámogatásnak a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett egységösszege között.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az olyan támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazzák, amelyeknek az e cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott értéke meghaladja a 2026-os igénylési évre a KAP stratégiai tervben a tagállam vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok vonatkozásában megállapított alapszintű jövedelemtámogatásnak a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett egységösszegét.

(7) A (6) bekezdésben említett csökkentéseket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végrehajtani. Az (5) bekezdés szerinti minimumérték sérelme nélkül, e kritériumok közé tartozhat a csökkentés maximális mértékének megállapítása, mely mérték nem lehet alacsonyabb 30 %-nál.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a 2023. évtől megkezdődjön a támogatási jogosultságok értékének a (3)–(7) bekezdés szerinti kiigazítása.

25. cikk

A támogatási jogosultságok aktiválása

(1) Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a támogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják, a saját vagy szerződéses támogatási jogosultságokkal rendelkező aktív mezőgazdasági termelők részére e támogatási jogosultságok aktiválásakor alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási jogosultságok aktiválásához az aktív mezőgazdasági termelők bejelentsék a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási jogosultságokat – beleértve a tényleges vagy várható öröklés címén átszálló jogosultságokat is – kizárólag abban a tagállamban vagy azon a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoporton belül aktiválják, ahol azokat allokálták.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az aktivált támogatási jogosultságok az azokban meghatározott összegű támogatásra jogosítsanak fel.

26. cikk

A támogatási jogosultságok céljára képzett tartalékok

(1) Minden olyan tagállam, amelyik úgy dönt, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtja, nemzeti tartalékot képez.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban differenciálja az alapszintű jövedelemtámogatást, dönthet úgy, hogy a szóban forgó cikkben említett minden egyes területcsoportra külön képez tartalékot.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tartalékból kizárólag az aktív mezőgazdasági termelők részesülhessenek támogatási jogosultságban.

(4) A tagállamok a tartalékból elsősorban a következő mezőgazdasági termelők részére allokálnak támogatási jogosultságokat:

a)	fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet;

b)	új mezőgazdasági termelők.

(5) Valamely tagállam támogatási jogosultságot allokál azon aktív mezőgazdasági termelők részére, illetve növeli azon aktív mezőgazdasági termelők meglévő támogatási jogosultságainak az értékét, akik erre jogerős bírósági ítélet vagy az adott tagállam illetékes hatóságának jogerős közigazgatási aktusa értelmében jogosultak. Az adott tagállam biztosítja, hogy az említett aktív mezőgazdasági termelők az adott tagállam által megállapítandó időpontban megkapják a szóban forgó ítéletben vagy aktusban meghatározott számú és értékű támogatási jogosultságot.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a tartalék nem elégséges a támogatási jogosultságok (4) és (5) bekezdés szerinti allokálásának a fedezésére, a tartalék az összes támogatási jogosultság értékének lineáris csökkentése útján feltöltésre kerüljön.

(7) A tagállamok további szabályokat – többek között azon mezőgazdasági termelők további kategóriáit, akik a tartalékból részesülhetnek, feltéve, hogy a (4) és (5) bekezdésben említett, prioritást élvező csoportok már részesültek támogatásban a tartalékból –állapíthatnak meg a tartalék felhasználására, valamint azokra az esetekre vonatkozóan, amelyek szükségessé teszik a tartalék feltöltését. Amennyiben a tartalék feltöltésére a támogatási jogosultságok értékének lineáris csökkentése útján kerül sor, az ilyen lineáris csökkentést az összes támogatási jogosultságra alkalmazni kell nemzeti szinten, vagy – ha a tagállamok a (2) bekezdés szerinti eltérést alkalmazzák – a 22. cikk (2) bekezdésében említett releváns területcsoport szintjén.

(8) A tagállamok a tartalékból allokált új támogatási jogosultságok értékét a támogatási jogosultságoknak az allokáció évében érvényes nemzeti átlagértékén vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett egyes területcsoportokra az allokáció évében alkalmazandó átlagértékén állapítják meg.

(9) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a meglévő támogatási jogosultságok értékét az allokáció évében érvényes nemzeti átlagértékre vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett egyes területcsoportokra alkalmazandó átlagértékre emelik.

27. cikk

A támogatási jogosultságok átruházása

(1) Támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag az ugyanazon tagállamban letelepedett aktív mezőgazdasági termelők javára ruházható át.

(2) Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják az alapszintű jövedelemtámogatást, a támogatási jogosultságok kizárólag azon területcsoporton belül ruházhatók át, ahol allokálták őket.

28. cikk

Mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások

A tagállamok az e szakasz és e fejezet 3. szakasza szerinti közvetlen kifizetések helyett átalányösszegek vagy hektáronkénti összegek formájában is nyújthatnak támogatást az általuk meghatározott mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP stratégiai tervükben.

Az egyes mezőgazdasági termelők számára kifizetett éves támogatás összege nem haladhatja meg az 1 250 EUR-t.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy különböző területi küszöbértékekhez kapcsolódóan különböző átalányösszegeket vagy hektáronkénti összegeket állapítanak meg.

3. alszakasz

Kiegészítő jövedelemtámogatás

29. cikk

A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás

(1) A tagállamok – az ebben a cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett – a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást (a továbbiakban: átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás) biztosítanak.

E bekezdés első albekezdésétől vagy a 98. cikktől eltérve a tagállamok az EMGA által finanszírozott egyéb olyan eszközök és beavatkozások révén is kezelhetik a jövedelemtámogatások átcsoportosításának igényét, amelyek célja a jövedelemtámogatások méltányosabb elosztása, valamint azok kedvezményezettjeinek hatékonyabb és eredményesebb megválasztása, feltéve, ha KAP stratégiai tervükben bizonyítani tudják, hogy megfelelően kezelik az említett igényt.

(2) A tagállamok oly módon biztosítják a közvetlen kifizetések átcsoportosítását a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé, hogy átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást biztosítanak éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti támogatás formájában azon mezőgazdasági termelők részére, akik a 21. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.

(3) A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten – amely a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok szintjét is jelentheti – megállapítják a hektáronkénti összeget vagy a különböző hektártartományokra vonatkozó különböző összegeket, továbbá a hektárok azon, mezőgazdasági termelőnkénti maximális számát, amelyre az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás folyósítandó.

(4) Az adott igénylési évre tervezett hektáronkénti összeg nem haladhatja meg a közvetlen kifizetések ugyanazon igénylési évre meghatározott hektáronkénti nemzeti átlagösszegét.

(5) A közvetlen kifizetések hektáronkénti nemzeti átlagösszegét a következők arányaként kell meghatározni: a közvetlen kifizetéseknek az adott igénylési évre vonatkozóan az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően megállapított nemzeti felső összeghatára és az ugyanazon igénylési évre vonatkozó alapszintű jövedelemtámogatás hektárszámban kifejezett összes tervezett kimenete.

(6) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják a hektárok e cikk (3) bekezdésében említett maximális számát e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, ha a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – különösen gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok agrárstruktúráinak megerősítéséhez.

A tagállamok által meghatározott kapcsolt jogalanyok csoportjába tartozó mezőgazdasági termelők esetében a tagállamok – az általuk meghatározandó feltételek mellett – alkalmazhatják a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot e csoport tekintetében.

30. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a 4. cikk (6) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban meghatározott fiatal mezőgazdasági termelők számára.

(2) Azon kötelezettségük részeként, miszerint egyrészt a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzéssel összhangban vonzóvá kell tenniük a mezőgazdasági pályát a fiatal mezőgazdasági termelők számára, másrészt a 95. cikknek megfelelően legalább a XII. mellékletben meghatározott összeget e célkitűzés megvalósítására kell fordítaniuk, a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak azon fiatal mezőgazdasági termelők részére, akik először hoztak létre új mezőgazdasági üzemet, és a 21. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében kifizetésre jogosultak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők részére a szóban forgó cikk (5) bekezdésében említett időszak fennmaradó részére az említett cikk szerinti támogatást nyújtják.

(3) A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás a fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló kifizetés iránti kérelem benyújtásának első évétől kezdve legfeljebb öt évig nyújtható, és – amennyiben az ötéves időtartam 2027-nél tovább tart – e jövedelemtámogatásra a KAP 2027-et követő időszakban alkalmazandó jogi keretében meghatározandó feltételek vonatkoznak. A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek számára nem hoznak létre jogi elvárásokat a 2027 utáni időszakra vonatkozóan.

E támogatás vagy éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés vagy pedig fiatal mezőgazdasági termelőnkénti átalányösszeg formájában nyújtható.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk szerinti támogatást minden egyes fiatal mezőgazdasági termelő tekintetében csak meghatározott maximális számú hektárra nyújtják.

(4) Jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, például mezőgazdasági termelők csoportja, termelői szervezetek vagy szövetkezetek esetében a tagállamok a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot ezen jogi személyek vagy csoportok azon tagjai szintjén alkalmazzák:

a)	akik megfelelnek a „fiatal mezőgazdasági termelő” 4. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott fogalmának és feltételeinek; valamint

ha a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – különösen gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok agrárstruktúráinak megerősítéséhez.

4. alszakasz

Az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek

31. cikk

Az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást hoznak létre és biztosítanak éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos önkéntes rendszerek (a továbbiakban: agrár-ökológiai programok) működtetéséhez.

(2) A tagállamok e cikk alapján olyan aktív mezőgazdasági termelők vagy aktív mezőgazdasági termelők olyan csoportjai részére nyújtanak támogatást, akik, illetve amelyek kötelezettségeket vállalnak arra, hogy az éghajlat- és környezetvédelem, valamint az állatjólét szempontjából előnyös, továbbá az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak.

(3) A tagállamok összeállítják a (2) bekezdésben említett, az éghajlat- és környezetvédelem, valamint az állatjólét szempontjából előnyös, továbbá az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó mezőgazdasági gyakorlatok jegyzékét. E gyakorlatokat oly módon kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések, valamint az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egynek vagy többnek.

(4) Minden egyes agrár-ökológiai programnak elvben legalább kettőt le kell lefedniük az éghajlat- és környezetvédelemmel, az állatjóléttel és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos következő cselekvési területek közül:

a)	az éghajlatváltozás mérséklése, többek között a mezőgazdasági gyakorlatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése, valamint a meglévő széntárolók megőrzése és a szénmegkötés fokozása;

b)	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, többek között az élelmiszer-termelési rendszerek rezilienciájának, valamint az állatok és a növények diverzitásának fokozását célzó intézkedések a betegségekkel és az éghajlatváltozással szembeni erősebb ellenálló képesség érdekében;

c)	a vízminőség védelme vagy javítása, valamint a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése;

d)	a talajdegradáció megelőzése, a talaj helyreállítása, a talaj termőképességének és a táganyag-gazdálkodásnak és a talajbiótának a javítása;

e)	a biológiai sokféleség védelme, az élőhelyek vagy a fajok megőrzése vagy helyreállítása, beleértve a tájképi elemek vagy nem termelési célú területek fenntartását vagy létrehozását;

f)	a növényvédő szerek, különösen az emberi egészség vagy a környezet számára kockázatot jelentő növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használatát célzó intézkedések;

g)	az állatjólét javítását vagy az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó intézkedések.

(5) E cikk alapján a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:

a)	túlmennek az I. fejezet 2. szakasza szerinti vonatkozó, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

b)	túlmennek a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken;

c)	túlmennek a mezőgazdasági terület 4. cikk (2) bekezdése szerinti állapotban tartására vonatkozóan meghatározott feltételeken;

d)	eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 70. cikk alapján kifizetések odaítélésére kerül sor.

Az első albekezdés b) pontjában említett kötelezettségvállalások esetében, amennyiben a nemzeti jog olyan új követelményeket ír elő, amelyek túlmennek az uniós jogban megállapított megfelelő minimumkövetelményeken, az említett követelményeknek való megfeleléshez hozzájáruló kötelezettségvállalások tekintetében legfeljebb 24 hónapig támogatás nyújtható attól a naptól számítva, amelyen azok a mezőgazdasági üzem számára kötelezővé válnak.

(6) Az (5) bekezdés értelmében a tagállamok az agrár-ökológiai programok kedvezményezettje által teljesítendő, e cikkben említett kötelezettségvállalások leírásakor építhetnek az I. fejezet 2. szakasza alapján megállapított egy vagy több követelményre és előírásra, feltéve, hogy az agrár-ökológiai programokra vonatkozó kötelezettségek túlmennek a jogszabályban foglalt releváns gazdálkodási követelményeken és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, a tagállamok által az I. fejezet 2. szakasza alapján megállapított minimumelőírásokon.

Az (EU) 2021/2116 rendelet 87. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, az első albekezdéssel összhangban létrehozott agrár-ökológiai programokban részt vevő aktív mezőgazdasági termelőket vagy ezek csoportjait úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a III. mellékletben említett releváns követelményeknek és előírásoknak, feltéve, hogy teljesítik az érintett agrár-ökológiai program szerinti kötelezettségvállalásokat.

Azon tagállamok, amelyek e bekezdés első albekezdésével összhangban agrár-ökológiai programokat hoznak létre, biztosíthatják, hogy irányítási és kontrollrendszereik következtében ne kerüljön sor az ellenőrzések megkettőzésére olyan esetekben, amennyiben ezen agrár-ökológiai programok és a III. mellékletben meghatározott kötelezettségek alapján ugyanazok a követelmények és előírások alkalmazandók.

(7) Egy adott agrár-ökológiai programra vonatkozó támogatás a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó valamennyi támogatható hektárra vonatkozó éves kifizetés formájában nyújtható. A kifizetések az alábbi formák valamelyikében nyújthatók:

a)	a 2. alszakasz szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy

az aktív mezőgazdasági termelők vagy azok csoportjai részére a kötelezettségvállalások teljesítése nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevételek egy részének vagy egészének kompenzálására teljesített kifizetések, amelyeket a 82. cikknek megfelelően kell kiszámítani, figyelembe véve az agrár-ökológiai programokra vonatkozó célokat; e kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik.

Az első albekezdéstől eltérve, az annak b) pontjával összhangban az állatjóléttel összefüggő kötelezettségvállalások, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó kötelezettségvállalások, valamint kellően indokolt esetben az éghajlatvédelem szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra irányuló kötelezettségvállalások tekintetében odaítélt támogatásokat is lehet számosállat-egységenkénti éves kifizetés formájában nyújtani.

(8) A tagállamok ismertetik, hogy az agrár-ökológiai programok keretében vállalt mezőgazdasági gyakorlatok miként szolgálják a 108. cikkben említett igények teljesülését, és miként járulnak hozzá a 109. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett környezet- és éghajlatvédelmi struktúrához, az állatjóléthez és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez. A tagállamok értékelési vagy pontozási rendszert vagy bármely más olyan megfelelő módszert használnak, amellyel biztosítani lehet, hogy az agrár-ökológiai programok hatékonyan és eredményesen teljesítsék a kitűzött célokat. Az agrár-ökológiai programok keretében vállalt különböző kötelezettségek tekintetében az e cikk (7) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint nyújtandó támogatások szintjének meghatározásakor a tagállamok objektív és átlátható kritériumok alapján figyelembe veszik az egyes agrár-ökológiai programok fenntarthatóságának és célkitűzéseinek szintjét.

(9) A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban álljanak a 70. cikken alapuló beavatkozásokkal.

3. szakasz

Termeléstől függő közvetlen kifizetések

1. alszakasz

Termeléstől függő jövedelemtámogatás

32. cikk

Általános szabályok

(1) A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak az aktív mezőgazdasági termelők számára.

(2) A tagállamok beavatkozásainak segíteniük kell a 33. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdaságtípusokat abban, hogy versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket ért nehézségeket. A tagállamoktól nem lehet megkövetelni a fehérjenövényekkel kapcsolatban felmerült nehézségek ismertetését.

(3) A termeléstől függő jövedelemtámogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves támogatás formájában nyújtandó.

33. cikk

Hatály

Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, amennyiben ezek társadalmi-gazdasági vagy környezetvédelmi okokból fontosak:

a)	gabonafélék;

b)	olajos magvak a 11. cikk (7) bekezdésében meghatározott étkezési napraforgómag kivételével;

c)	fehérjenövények, beleértve a hüvelyeseket, valamint a hüvelyesek és fűfélék keverékét, feltéve, hogy e keverékben a hüvelyesek maradnak túlsúlyban;

len;

kender;

rizs;

diófélék;

h)	keményítőburgonyák;

i)	tej és tejtermékek;

magvak;

k)	juh- és kecskehús;

l)	marha- és borjúhús;

m)	olívaolaj és étkezési olajbogyó;

n)	selyemhernyó;

o)	szárított takarmány;

komló;

q)	cukorrépa, cukornád és cikóriagyökér;

r)	gyümölcs- és zöldségfélék;

s)	rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvény.

34. cikk

Támogathatóság

(1) A tagállamok kizárólag az általuk támogatható hektárként meghatározott területekre vonatkozóan, hektáronkénti kifizetés formájában nyújthatnak termeléstől függő jövedelemtámogatást.

(2) Ha a termeléstől függő jövedelemtámogatás szarvasmarhafélékre vagy juhokra és kecskékre vonatkozik, a tagállamok a támogatásra való jogosultság feltételeként határozzák meg az állatoknak az (EU) 2016/429 rendelet IV. része, I. címe, 2. fejezetének 1. szakaszával összhangban történő azonosítására és nyilvántartására vonatkozó követelményeket. Mindazonáltal – az egyéb alkalmazandó jogosultsági feltételek sérelme nélkül – a szarvasmarhafélék vagy a juhok és a kecskék támogathatóknak tekintendők, amennyiben az azonosítási és nyilvántartási követelmények az érintett igénylési évben, a tagállamok által megállapítandó időpontra teljesülnek.

35. cikk

Felhatalmazás a valamely ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok esetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan intézkedésekkel való kiegészítése céljából, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit ne érintsék hátrányosan a valamely ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok lehetőséget biztosíthatnak a tagállamoknak arra, hogy úgy döntsenek, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás 2027-ig továbbra is kifizethető azon termelési egységek alapján, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották.

2. alszakasz

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

36. cikk

Hatály

Bulgária, Görögország, Spanyolország és Portugália az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő aktív mezőgazdasági termelőknek.

37. cikk

Általános szabályok

(1) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtandó. Egy terület csak akkor támogatható, ha a tagállam által gyapottermelés céljára engedélyezett mezőgazdasági földterületen helyezkedik el, és a tagállam által engedélyezett olyan fajtákkal van bevetve, amelyeket rendes termesztési feltételek között ténylegesen betakarítanak.

(2) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás csak egészséges, ép és piacképes minőségű termékek esetében fizethető ki.

(3) Bulgária, Görögország, Spanyolország és Portugália az (1) bekezdésben említett földterületek és fajták engedélyezését az (5) bekezdés alapján elfogadott bármely szabállyal és feltétellel összhangban végzi.

(4) Az ezen alszakasz hatálya alá tartozó beavatkozások esetében:

a)	a felmerült kiadások elszámolhatóságát az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikkének a) pontja alapján kell meghatározni;

b)	az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a tanúsító szervek által adandó véleménynek ki kell terjednie az említett bekezdés a), b) és d) pontjára, valamint a vezetői nyilatkozatra.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás céljából történő engedélyezésére vonatkozó szabályokkal és feltételekkel egészítik ki.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás céljára történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásra és a termelőknek az engedélyezésről történő értesítésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

38. cikk

Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek

(1) A következő nemzeti bázisterületek kerülnek meghatározásra:

—	Bulgária: 3 342 ha,

—	Görögország: 250 000 ha,

—	Spanyolország: 48 000 ha,

—	Portugália: 360 ha.

(2) A következő rögzített terméshozamok kerülnek megállapításra a referencia-időszakban:

—	Bulgária: 1,2 tonna/ha,

—	Görögország: 3,2 tonna/ha,

—	Spanyolország: 3,5 tonna/ha,

—	Portugália: 2,2 tonna/ha.

(3) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás esetében a támogatható területre nyújtott támogatás hektáronkénti összegét a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzataként kell kiszámítani:

—	Bulgária: 636,13 EUR,

—	Görögország: 229,37 EUR,

—	Spanyolország: 354,73 EUR,

—	Portugália: 223,32 EUR.

(4) Amennyiben egy adott tagállamban egy adott évben a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott bázisterületet, a (3) bekezdésben e tagállamra vonatkozóan meghatározott összeget a bázisterület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás odaítélésének feltételeire, a támogathatósági követelményekre és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó szabályokkal egészítik ki.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a (4) bekezdésben előírt csökkentés kiszámítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

39. cikk

Elismert szakmaközi szervezetek

(1) Ezen alszakasz alkalmazásában „elismert szakmaközi szervezet”: gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogalany, amely többek között a következő tevékenységeket folytatja:

a)	a gyapot forgalomba hozatalának módjára irányuló koordináció javítása, különösen kutatási tanulmányok és piackutatás által;

b)	az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

c)	a termelés olyan termékek irányába való orientálása, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és a fogyasztói kereslethez, különösen a minőség és a fogyasztóvédelem tekintetében;

d)	a termelési módszerek és eszközök korszerűsítése a termékminőség javítása érdekében;

e)	a gyapot minőségtanúsítási rendszerek révén történő promócióját szolgáló marketingstratégiák kidolgozása.

(2) A gyapottisztító letelepedési helye szerinti tagállam elismeri azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek megfelelnek a (3) bekezdés alapján meghatározott bármely kritériumnak.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

a)	a szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok;

b)	a termelőkre vonatkozó kötelezettségek;

c)	az azon esetre vonatkozó következmények, ha az elismert szakmaközi szervezet nem felel meg az a) pontban említett kritériumoknak.

40. cikk

A támogatás nyújtása

(1) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a 38. cikkben megállapítottak szerint támogatható hektáronként kell nyújtani a mezőgazdasági termelőknek.

(2) Az elismert szakmaközi szervezetekben tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelők esetében a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás összegét a 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott bázisterületen található támogatható hektárok tekintetében hektáronként 2 EUR-val meg kell emelni.

41. cikk

Eltérések

(1) A 101. és a 102. cikk, valamint a VII. cím – annak III. fejezete kivételével – nem alkalmazandó az ezen alszakaszban meghatározott, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra.

(2) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás nem szerepelhet a KAP stratégiai terv 108–114. cikkben említett egyik szakaszában sem, kivéve a 112. cikk (2) bekezdésének a pénzügyi tervre vonatkozó a) pontjára vonatkozóan.

(3) Az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ezen alszakaszban említett beavatkozásokra.

III. FEJEZET

BIZONYOS ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz

Általános rendelkezések

42. cikk

Hatály

E fejezet a következő ágazatokban alkalmazott beavatkozástípusokra vonatkozó szabályokat határozza meg:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazat;

b)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének v) pontjában említett méhészeti termékek ágazata (a továbbiakban: a méhészeti ágazat);

c)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének l) pontjában említett borágazat;

d)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett komlóágazat;

e)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat;

f)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)–h), k), m), o)–t) és w) pontjában meghatározott egyéb ágazatok, valamint az e rendelet VI. mellékletében felsorolt termékeket előállító ágazatok.

43. cikk

Kötelező és választható beavatkozástípusok

(1) A 42. cikk a) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati beavatkozástípusok kötelezők az ezen ágazatban az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetekkel rendelkező tagállamok számára.

Amennyiben a KAP stratégiai tervének benyújtása időpontjában gyümölcs- és zöldségágazatban elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállam a KAP stratégiai terv időszaka alatt az 1308/2013/EU rendelet alapján elismer egy termelői szervezetet ezen ágazatban, az említett tagállamnak a KAP stratégiai tervének módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania a 119. cikkel összhangban a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó beavatkozásoknak a KAP stratégiai tervbe való felvétele céljából.

(2) A 42. cikk b) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozástípusok minden tagállam számára kötelezők.

(3) A 42. cikk c) pontjában említett borágazati beavatkozástípusok a VII. mellékletben felsorolt tagállamok számára kötelezők.

(4) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 42. cikk d), e) és f) pontjában említett beavatkozástípusokat.

(5) Németország kizárólag akkor hajthatja végre a 42. cikk f) pontjában említett beavatkozástípusokat a komlóágazatban, ha a KAP stratégiai tervében úgy dönt, hogy nem hajtja végre a 42. cikk d) pontjában említett beavatkozástípusokat.

(6) Görögország, Franciaország és Olaszország kizárólag akkor hajthatja végre a 42. cikk f) pontjában említett beavatkozástípusokat az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, ha a KAP stratégiai tervükben úgy döntenek, hogy nem hajtják végre a 42. cikk e) pontjában említett beavatkozástípusokat.

44. cikk

Támogatási formák

(1) A 42. cikkben említett ágazatokban a támogatás a következő formák bármelyikében megvalósulhat:

a)	a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;

b)	egységköltségek;

c)	átalányösszegek;

d)	százalékos átalányfinanszírozás.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett támogatási formák vonatkozásában alkalmazandó összegeket a következő módszerek valamelyikével kell megállapítani:

olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer, amely a következőkön alapul:

i.	statisztikai adatok, egyéb objektív információk vagy szakértői vélemény;

ii.	a kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; vagy

iii.	a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;

eseti alapon kidolgozott és – a bor- és a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások esetében a műveletet kiválasztó szerv, a többi támogatható ágazatban végrehajtott beavatkozások esetében pedig az 50. cikkben említett operatív programokat jóváhagyó szerv által – előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezetek;

c)	az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú beavatkozásokra alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban;

d)	a hasonló típusú beavatkozásokra a teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási rendszerekben alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban.

45. cikk

A beavatkozástípusokra vonatkozó további követelményekkel kapcsolatos átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:

a)	az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása, különösen a belső piacon zajló verseny torzulásának elkerülése révén;

az e fejezetben szereplő beavatkozástípusok hatálya alá tartozó kiadástípusok, többek között – az (EU) 2021/2116 rendelet 22. cikkétől eltérve – a termelői szervezeteknél vagy egyéb kedvezményezetteknél az e beavatkozások végrehajtása során felmerülő adminisztratív és személyzeti költségek elszámolhatósága;

c)	az e fejezetben említett uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja – ideértve a referencia-időszakokat és a forgalmazott termékek értékének kiszámítását is –, továbbá az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatás céljából a termelők szervezettségi foka kiszámításának alapja;

a 47. cikk (2) bekezdésének a), c), f), g), h) és i) pontjában említett beavatkozástípusokhoz, valamint az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és l) pontjában említett beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje, beleértve az ingyenes szétosztás céljából a piacról kivont termékek csomagolási és szállítási költségeit, valamint az ilyen célú szállításokat megelőző feldolgozás költségeit;

e)	a kiadások felső határának megállapítására, valamint a 47. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett beavatkozástípusok céljára a támogatható terület kimérésére vonatkozó szabályok;

f)	a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, az e kötelezettség alóli mentességre vonatkozó, a további adminisztratív terhek elkerülését célzó szabályok és a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;

g)	a 44. cikk (1) bekezdésében felsorolt támogatási formák alkalmazására vonatkozó feltételek.

h)	az e fejezetben szereplő beavatkozások által támogatott termelő és nem termelő beruházásokra vonatkozó minimális tartóssági követelményekre vonatkozó szabályok;

i)	az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti beruházások támogatásának, valamint az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének k) pontja szerinti promóció támogatásának kombinációjára vonatkozó szabályok.

46. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatra, a komlóágazatra, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatokra vonatkozó célkitűzések

A 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó célkitűzések a következők:

a termelés tervezése és szervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

b)	a kínálati oldal koncentrációja és a termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)	a közép- és hosszú távú versenyképesség javítása, különösen korszerűsítés révén; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képességet, az állatbetegségekkel szembeni rezisztenciát, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló módszereket, továbbá a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

a következők előmozdítása, kifejlesztése és megvalósítása:

i.	a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek és technikák;

ii.	a károsítókkal és a betegségekkel szembeni ellenállást segítő termelési gyakorlatok;

iii.	az uniós és a tagállami jog szerint meghatározott minimumkövetelményeket meghaladó állategészségügyi és állatjóléti előírások;

iv.	hulladékcsökkentés, valamint a melléktermékek környezetkímélő felhasználása és kezelése, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve;

v.	a biológiai sokféleség védelme és fokozása, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és a levegő védelme.

E célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e), f) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

f)	hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;

a termékek kereskedelmi értékének és színvonalának növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely uniós minőségrendszer vagy a tagállamok által elismert nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódnak;

h)	a termékek promóciója és marketingje; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

i)	a friss vagy feldolgozott gyümölcs- és zöldségágazati termékek fogyasztásának növelése; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

j)	az érintett ágazat piacain bekövetkező zavarok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

k)	a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartatása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;

47. cikk

Beavatkozástípusok a gyümölcs- és zöldségágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatokban

(1) A 46. cikk a)–i) és k) pontjában említettek közül kiválasztott célkitűzések mindegyike tekintetében a tagállamok a KAP stratégiai tervükben egyet vagy többet kiválasztanak a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, kutatás, valamint kísérleti és innovatív termelési módszerek és egyéb tevékenységek, például az alábbi területeken:

i.	talajvédelem, beleértve a talaj széntartalmának növelését és a talaj szerkezetének javítását, valamint a szennyező anyagok csökkentését;

ii.	a vízhasználat és a megbízható vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást, a vízvédelmet és a vízelvezetést is;

iii.	a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása;

iv.	az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-használat növelése;

v.	a környezetkímélő csomagolás, a kutatás és a kísérleti termelés területén;

vi.	biológiai biztonság, az állatok egészsége és jóléte;

vii.	kibocsátás- és hulladékcsökkentés, a melléktermék-felhasználás javítása, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve, továbbá a hulladékgazdálkodás javítása;

viii.

a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása és a növényvédő szerek használatából eredő kockázatok és hatások csökkentése, beleértve az integrált növényvédelmi technikák alkalmazását is;

ix.	az állatbetegségekkel szembeni ellenállóképesség javítása, valamint az állatgyógyászati készítmények, többek között az antibiotikumok használatának csökkentése;

x.	a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása;

xi.	a termékminőség javítása;

xii.	a genetikai erőforrások javítása;

xiii.

a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartatása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;

tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a következők tekintetében: a károsítók és betegségek elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek és az állategészségügyi készítmények fenntartható használata, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, a foglalkoztatási feltételek, a munkáltatói kötelezettségek, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság;

képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a legjobb gyakorlatok cseréjét is, mindenekelőtt a következők tekintetében: a károsítók és betegségek elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek és az állategészségügyi készítmények fenntartható használata, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, továbbá a szervezett kereskedelmi platformok és árutőzsdék használata az azonnali és határidős piacokon;

d)	ökológiai vagy integrált termelés;

e)	a termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő intézkedések;

f)	promóció, kommunikáció és marketing, ideértve különösen az uniós minőségrendszerekkel és az egészséges táplálkozás fontosságával kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapítására, valamint a piacok diverzifikációjára és konszolidációjára irányuló intézkedéseket és tevékenységeket;

g)	uniós és nemzeti minőségrendszerek alkalmazása;

h)	nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek alkalmazása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének monitoringja;

i)	az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések.

(2) A 46. cikk j) pontjában említett célkitűzés tekintetében a tagállamok a KAP stratégiai tervükben egyet vagy többet kiválasztanak a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:

a)	a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak az 1308/2013/EU rendelet, vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek és termelőiszervezet-társulások általi létrehozása, feltöltése és újrafeltöltése;

b)	tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, beleértve a közös tárolást is;

c)	termelői szervezetek vagy azok tagjai által előállított termékek közös tárolása, ezen belül szükség esetén a termékek kollektív feldolgozása a közös tárolás megkönnyítése érdekében;

d)	gyümölcsösök vagy olajfaültetvények újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;

e)	az állatállomány pótlása az egészségügyi okokból történő kényszervágásokat vagy a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően;

f)	forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára vagy más rendeltetésre, beleértve adott esetben a forgalomból történő ilyen kivonás megkönnyítése céljából történő feldolgozást is;

g)	zöldszüret, azaz az olyan, nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása, amelyek sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem egyéb okokból nem károsodtak a zöldszüret előtt;

h)	be nem takarítás, azaz a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen, úgy, hogy a termék egészséges, ép és piacképes minőségű; nem értendő ide termékek időjárási jelenség vagy betegség miatti megsemmisítése;

betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;

j)	személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet, vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert más termelői szervezeteknek és termelői szervezet-társulásoknak vagy egyéni termelőknek;

k)	harmadik országok egészségügyi és növényegészségügyi előírásainak végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaira való bejutás megkönnyítése érdekében;

l)	a figyelemfelhívást és a fogyasztók tájékoztatását célzó kommunikációs tevékenységek.

48. cikk

Tervezés, jelentéstétel és teljesítményalapú záróelszámolás az operatív programok szintjén

A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 102. cikk, a 111. cikk g) és h) pontja, a 112. cikk (3) bekezdésének b) pontja és a 134. cikk a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokban végrehajtott beavatkozástípusok esetében nem a beavatkozás szintjén, hanem az operatív programok szintjén alkalmazandó. Ezen beavatkozástípusok esetében a tervezést, a jelentéstételt és teljesítményalapú záróelszámolást is az operatív programok szintjén kell végrehajtani.

2. szakasz

A gyümölcs- és zöldségágazat

49. cikk

Célkitűzések a gyümölcs- és zöldségágazatban

A tagállamok a 42. cikk a) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazatban egy vagy több, a 46. cikkben meghatározott célkitűzés megvalósítására törekednek. A 46. cikk g), h), i) és k) pontjában meghatározott célkitűzéseket a friss és a feldolgozott termékekre egyaránt alkalmazni kell, míg az említett cikk többi pontjában meghatározott célkitűzéseket csak a friss termékekre kell alkalmazni.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a beavatkozások megfeleljenek a 47. cikkel összhangban kiválasztott beavatkozástípusoknak.

50. cikk

Operatív programok

(1) A 46. cikkben említett célkitűzéseket és a gyümölcs- és zöldségágazatban megvalósítandó, a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelői szervezet-társulások, vagy mindezek jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2) Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év.

(3) Az operatív programok céljául legalább a 46. cikk b), e) és f) pontjában említett célkitűzések megvalósítását kell kitűzni.

(4) Az operatív programoknak minden egyes kiválasztott célkitűzés tekintetében ismertetniük kell a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározott beavatkozások közül kiválasztott beavatkozásokat.

(5) Az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek vagy termelőiszervezet-társulásoknak operatív programokat kell benyújtaniuk a tagállamoknak jóváhagyásra, és jóváhagyásuk esetén végre kell azokat hajtaniuk.

(6) A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon beavatkozásokból, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe.

E célból a tagállamok biztosítják a következőket:

a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti intézkedések finanszírozása – nem érintve az 51. cikk (1) bekezdésének b) pontját – teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b)	minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen a beavatkozások és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése.

c)	ne fordulhasson elő kettős támogatás.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy minden operatív program tekintetében:

a)	a kiadások legalább 15 %-a a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások fedezésére szolgáljon;

b)	az operatív program három vagy több, a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó tevékenységet foglaljon magában;

c)	a kiadások legalább 2 %-a a 46. cikk d) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások fedezésére szolgáljon; és

d)	a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokhoz tartozó beavatkozásokra fordított kiadások ne haladják meg az összes kiadás egyharmadát.

Amennyiben valamely termelői szervezet tagjainak legalább 80 %-a alanya egy vagy több azonos, az e cím IV. fejezete szerinti agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásnak vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalással, akkor e kötelezettségvállalások mindegyikét tevékenységként kell figyelembe venni az első albekezdés b) pontjában említett minimum három tevékenységre vonatkozó követelmény teljesülése céljából.

(8) Az operatív programokban az annak biztosítására javasolt tevékenységeket lehet meghatározni, hogy az ágazatbeli munkavállalókra méltányos és biztonságos munkafeltételek vonatkozzanak.

51. cikk

Működési alapok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazat bármely termelői szervezete vagy ilyen termelői szervezetek társulása működési alapot hozhat létre. Az alapot a következő forrásokból kell finanszírozni:

a következők által biztosított pénzügyi hozzájárulások:

i.	a termelői szervezet tagjai vagy maga a termelői szervezet vagy ezek mindegyike; vagy

ii.	a termelői szervezetek társulása e társulás tagjai révén;

b)	uniós pénzügyi támogatás, amely termelői szervezeteknek vagy azok társulásainak nyújtható, amennyiben az említett szervezetek vagy társulások operatív programot nyújtanak be.

(2) A működési alapok kizárólag a tagállamok által jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

52. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás

(1) Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik az 51. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2) Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke:

a)	az adott termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének 4,1 %-a;

b)	a termelői szervezetek adott társulása által forgalmazott termékek értékének 4,5 %-a;

c)	az adott transznacionális termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás által forgalmazott termékek értékének 5 %-a.

E határértékek 0,5 százalékponttal növelhetők, amennyiben az első albekezdésben meghatározott releváns százalékértéket meghaladó összeget kizárólag a 46. cikk d), e), f), h) i) és j) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó egy vagy több beavatkozásra használják. Ezeket a beavatkozásokat a termelői szervezetek társulásai – köztük a termelői szervezetek transznacionális társulásai – esetében a tagok nevében a társulás hajthatja végre.

(3) Valamely termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás kérésére az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni egy adott operatív program vagy annak egy része tekintetében, amennyiben a következők közül legalább egy fennáll:

a)	transznacionális termelői szervezetek a 46. cikk b), e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg két vagy több tagállamban;

b)	egy vagy több termelői szervezet vagy egy vagy több termelőiszervezet-társulás szakmaközi alapon megvalósított beavatkozásokban vesz részt;

c)	az operatív program kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)	valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás először hajt végre egy operatív programot;

e)	az adott tagállamban a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

f)	a termelői szervezet a legkülső régiók valamelyikében működik;

g)	az operatív program a 46. cikk d), e), f), i) és j) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozástípusokat tartalmazza;

h)	az operatív programot először hajtja végre valamely két vagy több elismert termelői szervezet összeolvadásának eredményeként létrejött elismert termelői szervezet.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott 50 %-os felső határt 80 %-ra kell emelni a 46. cikk d) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó kiadások tekintetében, amennyiben e kiadások az operatív program kiadásainak legalább 5 %-át fedezik.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott 50 %-os felső határt 80 %-ra kell emelni a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások tekintetében, amennyiben e kiadások az operatív program kiadásainak legalább 20 %-át fedezik.

(6) Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:

gyümölcsök és zöldségek piacról történő kivonása, ha az nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

ingyenes szétosztás a tagállamok által e célból jóváhagyott jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek,

ii.

ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetek, iskolák, közoktatási intézmények, az 1308/2013/EU rendelet 22. cikkében említett intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében; a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék;

az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert más termelői szervezetek számára nyújtott személyre szabott tanácsadáshoz kapcsolódó fellépések – feltéve, hogy az érintett termelői szervezetek az e rendelet 53. cikkének (2) bekezdésében említett régiókban működnek –, vagy egyéni termelőknek biztosított, személyre szabott szaktanácsadáshoz kapcsolódó fellépések.

53. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek számára az e rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. A nemzeti pénzügyi támogatás a működési alapot egészíti ki.

(2) Akkor tekinthető úgy, hogy valamely tagállami régióban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ha a szervezettség átlagos foka az operatív program végrehajtását megelőző három egymást követő évben nem érte el a 20 %-ot. A szervezettség fokát úgy kell kiszámítani, hogy az érintett régióban megtermelt és az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek, illetve termelőiszervezet-társulások által forgalmazott gyümölcsök és zöldségek értékét el kell osztani a szóban forgó régióban megtermelt összes gyümölcs és zöldség értékével.

(3) Az (1) bekezdés szerint nemzeti pénzügyi támogatást nyújtó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő régiókról, valamint a szóban forgó régiókban működő termelői szervezetek számára nyújtott nemzeti pénzügyi támogatásról.

3. szakasz

Méhészeti ágazat

54. cikk

Célkitűzések a méhészeti ágazatban

A tagállamok törekednek arra, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott vonatkozó egyedi célkitűzések közül legalább egyet megvalósítsanak a méhészeti ágazatban.

55. cikk

Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes kiválasztott egyedi célkitűzés vonatkozásában kiválasztanak egyet vagy többet a méhészeti ágazatra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:

a)	tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás, képzés, tájékoztatás és a legjobb gyakorlatok cseréje a méhészek és a méhészek szervezetei részére, többek között hálózatok kiépítése révén;

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

i.	a méhállományt megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroózis – elleni védekezés,

ii.	a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása,

iii.	a méhállomány pótlása az Unióban, a méhtenyésztést is beleértve,

iv.	a vándorméhészkedés racionalizálása;

c)	a méhészeti termékek, a méhpusztulás, a méhek csökkenő termelékenysége, valamint a méhekre potenciálisan mérgező anyagok elemzését végző laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;

d)	az Unióban meglévő kaptárok számának megőrzését vagy növelését célzó fellépések, a méhtenyésztést is beleértve;

e)	együttműködés a szakosodott szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatási programok végrehajtása terén;

f)	promóció, kommunikáció és marketing, ideértve a piacmonitoringhoz kötődő fellépéseket és a különösen a méhészeti termékek minőségével kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelésére irányuló tevékenységeket;

g)	a termékminőség javítására irányuló fellépések.

(2) A tagállamok KAP stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott egyedi célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül a tagállamok megjelölik a beavatkozásokat.

(3) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben meghatározzák az általuk a KAP stratégiai tervben kiválasztott beavatkozástípusokhoz biztosított finanszírozást.

(4) A tagállamok legalább azzal a támogatási összeggel megegyező összeget nyújtják, amelyet az e cikk (2) bekezdésében említett beavatkozástípusok támogatására a 88. cikk (2) bekezdése alapján általuk igénybe vett uniós pénzügyi támogatás kitesz.

(5) Az Unió és a tagállamok által nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél felmerült kiadásokat.

(6) KAP stratégiai tervük összeállításakor a tagállamok együttműködnek a méhészet területén működő szervezetek képviselőivel.

(7) A tagállamok évente értesítik a Bizottságot a területükön található kaptárok számáról.

56. cikk

A méhészeti ágazat beavatkozástípusaira vonatkozó további felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:

a)	a tagállamoknak az 55. cikk (7) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található kaptárok számáról;

b)	a „kaptár” fogalmának meghatározása és a kaptárok számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;

c)	az 55. cikkben említett beavatkozástípusok és beavatkozások végrehajtásával összefüggő kiadásokhoz biztosított uniós hozzájárulás minimális mértéke.

4. szakasz

Borágazat

57. cikk

Célkitűzések a borágazatban

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok törekednek arra, hogy a következő célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítsanak a borágazatban:

a)	az uniós bortermelők gazdasági fenntarthatóságának és versenyképességének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a termelési rendszerek fenntarthatóságának javításához való hozzájárulás, továbbá az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentése, többek között a szőlőtermesztők támogatásával az inputfelhasználás csökkentése és a környezeti szempontból fenntarthatóbb módszerek és művelési gyakorlatok alkalmazása terén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d)–f) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)	a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartásának biztosítása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;

az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és a piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások hosszú távú versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

e)	hozzájárulás a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához az uniós borpiacon a piaci válságok megelőzése érdekében; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

hozzájárulás az uniós termelők jövedelmének biztosításához azokban az esetekben, amikor azok természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

a szőlőből készült uniós termékek piac- és versenyképességének fokozása, különösen innovatív termékek, folyamatok és technológiák kifejlesztése, továbbá az ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése által; e célkitűzés magában foglalhatja a tudástranszfert is és a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

h)	a borkészítés melléktermékei ipari és energetikai célokra történő felhasználásának fenntartása az uniós borok minőségének és ezzel egyidejűleg a környezet védelmének biztosítása érdekében; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

i)	hozzájárulás a felelősségteljes borfogyasztással és a borra vonatkozó uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapításához; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

j)	a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban, beleértve a borpiacok megnyitását és diverzifikálását; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

k)	hozzájárulás a termelők piaci ingadozásokkal szembeni ellenálló képességének növeléséhez; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik.

58. cikk

Beavatkozástípusok a borágazatban

(1) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok az 57. cikkben meghatározott célkitűzések közül kiválasztott minden egyes célkitűzés tekintetében a KAP stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a következő beavatkozástípusok közül:

a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, amely a következő intézkedések közül egyet vagy többet magában foglaló folyamat:

i.	fajtaváltás, átoltás révén is, többek között a minőség vagy a környezeti fenntarthatóság javítása céljából, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy a genetikai sokféleség növelése érdekében;

ii.	szőlőültetvények áttelepítése;

iii.	szőlőültetvények újratelepítése, amennyiben ez egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a tagállam illetékes hatósága által elrendelt kötelező kivágást követően szükséges;

iv.

a szőlőültetvények termesztéstechnológiai módszereinek javítása, különösen a fenntartható termelés fejlett rendszereinek bevezetése, a növényvédő szerek használatának csökkentését is beleértve, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcellának ugyanazon szőlőfajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások a szőlőtermesztési- és borkészítési rendszerekben, kizárva az a) pontban meghatározott beavatkozástípushoz kapcsolódó műveleteket, valamint a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára, továbbá marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló beruházásokat;

zöldszüret, azaz a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása és ezáltal az érintett terület terméshozamának nullára csökkentése; nem értendő ide a be nem takarítás, ami azt jelenti, hogy a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják;

d)	a természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, a kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott károkból eredő jövedelemkiesés;

tárgyi és immateriális innovációs beruházások, amelyek közé tartoznak a – többek között a borkészítés termékeiből és melléktermékeiből előállított – innovatív termékek, a borászati termékek előállítására irányuló innovatív folyamatok és technológiák kifejlesztését, valamint e folyamatok és technológiák digitalizálását célzó, továbbá olyan egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő beruházások, amelyek az ismeretek cseréjét, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő hozzájárulást célozzák;

f)	tanácsadási szolgáltatások, különösen a foglalkoztatási feltételekre, a munkáltatói kötelezettségekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan;

g)	a borkészítés melléktermékeinek az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. részének D. szakaszában megszabott korlátozásoknak megfelelően elvégzett lepárlása;

h)	az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztatási tevékenységek, amelyek célja a felelősségteljes borfogyasztás ösztönzése, illetve az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerek előmozdítása;

i)	a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja az uniós szőlőültetvények hírnevének növelése a bortermelő régiókban a borturizmus előmozdítása révén;

j)	a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja a piacismeret javítása;

harmadik országokban folytatott promóció és kommunikáció, amely a következő, a borágazat versenyképességének javítását, valamint a piacok megnyitását, diverzifikálását vagy megszilárdítását célzó intézkedések és tevékenységek közül egyet vagy többet foglal magában:

i.	olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;

ii.	nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;

iii.	tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és az ökológiai termelésre vonatkozó uniós minőségrendszerek kapcsán;

iv.	új vagy meglévő piacok olyan felmérése, amely a piacok bővítése és megszilárdítása érdekében szükséges;

v.	a tájékoztató és promóciós műveletek eredményeit felmérő tanulmányok;

vi.

a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazat termékeinek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés korlátozásának megelőzése vagy a hozzáférés lehetővé tétele érdekében;

l)	átmeneti és fokozatosan csökkenő támogatás a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos igazgatási kiadások fedezéséhez;

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek célja a bortermelés fenntarthatóságának fokozása a következők révén:

i.	a vízhasználat és a vízgazdálkodás javítása;

ii.	ökológiai termelésre való áttérés;

iii.	integrált termelési technikák bevezetése;

iv.	precíziós vagy digitalizált termelési módszerekhez szükséges berendezések beszerzése;

v.	hozzájárulás a talajvédelemhez és a talaj szénmegkötésének növeléséhez;

vi.	a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása, megóvása vagy a tájkép megóvása, többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzése; vagy

vii.	a hulladékképződés csökkentése és a hulladékgazdálkodás javítása.

Az első albekezdés k) pontja csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandó. A felvevőpiacok megszilárdítását célzó promóciós és kommunikációs műveletek és tevékenységek időtartama legfeljebb három év lehet, amely nem hosszabbítható meg, és azok kizárólag az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerekre terjedhetnek ki.

(2) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok KAP stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a borágazati célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül megjelölik a beavatkozásokat.

Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének k) pontjában említett beavatkozástípusokat választó tagállamok különös rendelkezéseket állapítanak meg a tájékoztatási és promóciós intézkedésekre és tevékenységekre vonatkozóan, különös tekintettel azok maximális időtartamára.

(3) Az V. címben megállapított követelményeken túlmenően a 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok KAP stratégiai tervükben végrehajtási ütemtervet határoznak meg a választott beavatkozástípusok és beavatkozások tekintetében, továbbá összeállítanak egy általános pénzügyi táblázatot, amely – a VII. mellékletben meghatározott pénzügyi allokációknak megfelelően – bemutatja a felhasználandó forrásokat és a forrásoknak a választott beavatkozástípusok és beavatkozások közötti tervezett felosztását.

59. cikk

A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás

(1) A szőlőültetvényeknek az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett szerkezetátalakításához és átállításához nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 50 %-át, illetve – a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 75 %-át.

Az uniós pénzügyi támogatás mértéke meredek lejtők és 40 %-ot meghaladó szintkülönbséggel bíró övezetekben lévő teraszok esetében meghaladhatja a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 60 %-át, illetve – a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 80 %-át.

A támogatás kizárólag a termelőknek a beavatkozás végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott kompenzáció, illetve a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez biztosított hozzájárulás formájában nyújtható. A termelőknek a beavatkozás végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott kompenzáció mértéke a szóban forgó veszteség 100 %-áig terjedhet, és a következő formák egyikében valósulhat meg:

a)	a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése legfeljebb hároméves időtartamra;

b)	pénzügyi kompenzáció legfeljebb hároméves időtartamra.

(2) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b)	a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)	a támogatható beruházási költségek 75 %-át a legkülső régiókban;

d)	a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (43) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható. A legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.

A 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az uniós pénzügyi támogatás e bekezdés első albekezdésében említett maximális szintjei megfeleződnek.

Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás az „Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról” című bizottsági közlemény (44) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

(3) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett zöldszürethez nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőfürtök megsemmisítéséhez vagy eltávolításához kapcsolódó közvetlen költségek és az ilyen megsemmisítésből vagy eltávolításból adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének i), j) és m) pontjában említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a közvetlen vagy elszámolható költségek 50 %-át.

(5) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a termelők által természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta veszteség elleni biztosításra fizetett biztosítási díjak 80 %-át;

a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át:

i.	az a) pontban említett veszteségek és az egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek;

ii.	az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott veszteségek.

A betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás akkor ítélhető oda, ha az érintett biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után a 100 %-ot meghaladó mértékű kompenzációt, figyelembe véve minden olyan kompenzációt, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott. A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

(6) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett innovációkhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b)	a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)	a támogatható beruházási költségek 80 %-át a legkülső régiókban;

d)	a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak ítélhető oda; a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a maximális mértékű támogatás.

(7) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének h) és k) pontjában említett tájékoztató tevékenységekhez és promócióhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható kiadások 50 %-át.

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok továbbá legfeljebb az elszámolható kiadások 30 %-ának erejéig nemzeti kifizetést nyújthatnak, az uniós pénzügyi támogatás és a tagállami kifizetések együttesen azonban nem haladhatják meg az elszámolható kiadások 80 %-át.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben a 60. cikk (3) bekezdésében foglalt különös szabályoknak megfelelően megállapítja a borkészítés melléktermékeinek az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének g) pontja szerinti lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás összegét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

60. cikk

A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásokra vonatkozó különös szabályok

(1) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás ne torzítsa a versenyt a biztosítási piacon.

(2) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszürettel összefüggésben ne fordulhasson elő, hogy az egyes bortermelők az 59. cikk (3) bekezdésében megállapított értékhatárt meghaladó kompenzációban részesüljenek.

(3) A borkészítés melléktermékeinek az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének g) pontjában említett lepárlásához nyújtott uniós támogatás összegét az előállított alkohol térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma szerint és hektoliterenként kell megállapítani. Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalma tekintetében, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan lepárlók kapják, amelyek a lepárlásra beszállított borkészítési melléktermékeket legalább 92 térfogat-százalékos alkoholtartalmú nyersalkohollá dolgozzák fel.

Az uniós pénzügyi támogatásnak magában kell foglalnia egy átalányösszeget, amely a borkészítés melléktermékeinek begyűjtéséhez kapcsolódó költségek ellentételezésére szolgál. Ezt az összeget a lepárlótól a termelőre kell átruházni azon esetekben, amikor a szóban forgó költségeket az utóbbi viseli.

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek uniós pénzügyi támogatással elvégzett lepárlása eredményeként keletkező alkoholt kizárólag olyan, ipari vagy energetikai célokra használják fel, amelyek nem járnak a verseny torzulásával.

(4) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok a KAP stratégiai tervükben biztosítják, hogy a kiadások legalább 5 %-a el legyen különítve és legalább egy fellépést fogadjanak el azon célkitűzések teljesítése érdekében, amelyek a környezetvédelmet, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a termelési rendszerek és folyamatok fenntarthatóságának javítását, az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentését, az energiamegtakarítást és a borágazat globális energiahatékonyságának javítását szolgálják, az 57. cikk b), d) és h) pontjában megállapított célkitűzésekkel összhangban.

5. szakasz

A komlóágazat

61. cikk

Célkitűzések és beavatkozástípusok a komlóágazatban

(1) Németország törekszik arra, hogy a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítson a komlóágazatban.

(2) Németország a KAP stratégiai tervében kiválaszt egyet vagy többet a 47. cikkben említett beavatkozástípusok közül az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott célkitűzések megvalósítása érdekében. Az említett beavatkozástípusokon belül Németország megjelöli a beavatkozásokat. Németország a KAP stratégiai tervében megindokolja, hogy miért döntött az adott célkitűzések, valamint az azok teljesítésére irányuló adott beavatkozástípusok és beavatkozások kiválasztása mellett.

(3) A Németország által megjelölt beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások jóváhagyott operatív programjai útján kell megvalósítani.

(4) A (3) bekezdésben említett operatív programoknak meg kell felelniük az 50. cikk (2), (4), (5), (6) és (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(5) Németország biztosítja, hogy az e cikk alapján az egyes termelői szervezeteknek vagy termelőiszervezet-társulásoknak a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás három egymást követő év átlagában ne haladja meg az ugyanezen időszak alatt az adott termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás operatív programjára kapott teljes uniós pénzügyi támogatás egyharmadát.

62. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1) A 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi allokáción belül Németország a 61. cikk (3) bekezdésében említett operatív programokat végrehajtó termelői szervezeteknek vagy azok társulásainak az egyes termelői szervezetek által képviselt, komlóval megművelt hektárok számával arányosan allokálja a maximális uniós pénzügyi támogatást.

(2) Az egyes termelői szervezeteknek vagy termelőiszervezet-társulásoknak az (1) bekezdés értelmében juttatott maximális összegeken belül a 61. cikkben említett operatív programokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a szóban forgó cikkben említett beavatkozástípusok tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át. A kiadások fennmaradó részét az uniós pénzügyi támogatásban részesülő termelői szervezetnek vagy termelőiszervezet-társulásnak kell viselnie.

Az uniós pénzügyi támogatást az operatív programokat végrehajtó, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által létrehozott működési alapokba kell befizetni. E célból e rendelet 51. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:

a)	a 46. cikk d), e), f) és h) pontjában említett célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó beavatkozástípusok esetében;

b)	a 46. cikk a) és j) pontjában említett célkitűzések közül az egyikhez vagy mindkettőhöz kapcsolódó, a közös tárolással, a tanácsadási szolgáltatásokkal, a technikai segítségnyújtással, a képzéssel és a legjobb gyakorlatok cseréjével kapcsolatos beavatkozások esetében.

6. szakasz

Az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat

63. cikk

Célkitűzések az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban

Görögország, Franciaország és Olaszország törekedik arra, hogy a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítson az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban.

64. cikk

Beavatkozástípusok az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban

(1) A 63. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében Görögország, Franciaország és Olaszország a KAP stratégiai tervében kiválaszt egyet vagy többet a 47. cikkben említett beavatkozástípusok közül. A választott beavatkozástípusokon belül az említett tagállamok megjelölik a beavatkozásokat.

(2) A Görögország, Franciaország és Olaszország által megjelölt beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani. E célból e rendelet 50. cikkének (2), (4), (5), (6) és (8) bekezdését és 51. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni, a 65. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

65. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1) Az elszámolható költségekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a 46. cikk a)–f), h) és k) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át;

b)	az állóeszköz-beruházások tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át és a 46. cikk g) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó egyéb beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át;

c)	a 46. cikk j) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át;

a 47. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusok tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások hajtják végre, és az 50 %-át, ha ez a feltétel nem teljesül.

(2) Az uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által forgalmazott termékek értékének 30 %-át 2023-ban és 2024-ben, 15 %-át 2025-ben és 2026-ban, valamint 10 %-át 2027-től kezdődően.

(3) Görögország, Franciaország és Olaszország az uniós pénzügyi támogatással nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-ának erejéig kiegészítő finanszírozást biztosíthat az 51. cikkben említett működési alapokhoz.

(4) Görögország, Franciaország és Olaszország biztosítja, hogy a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokra fordított kiadások nem haladják meg az egyes operatív programok számára a KAP stratégiai tervében meghatározott összes kiadás egyharmadát.

7. szakasz

Egyéb ágazatok

66. cikk

Célkitűzések az egyéb ágazatokban

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben kiválaszthatják a 42. cikk f) pontjában említett olyan ágazatokat, amelyekben a 47. cikkben meghatározott beavatkozástípusokat végrehajtják. A tagállamok az általuk kiválasztott minden ágazat esetében törekednek egy vagy több, a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzés megvalósítására. A tagállamok megindokolják, miért döntöttek a kiválasztott ágazatok és célkitűzések mellett.

67. cikk

Beavatkozástípusok az egyéb ágazatokban

(1) A tagállamok a 66. cikkel összhangban kiválasztott minden egyes ágazat esetében választanak egy vagy több, a 47. cikkben említett beavatkozástípust, amelyet a következők által kidolgozott, jóváhagyott operatív programokon keresztül kell végrehajtani:

a)	az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások, illetve az e cikk (7) bekezdése szerint elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások; vagy

szövetkezetek, valamint a termelők közötti együttműködésnek a termelők kezdeményezésére létrehozott és általuk ellenőrzött egyéb olyan formái, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága termelői csoportnak nyilvánított, a jóváhagyott operatív program indulásától számított átmeneti, legfeljebb négyéves időszakra, amely legkésőbb 2027. december 31-én lezárul.

(2) A tagállamok meghatározzák a termelői csoporttá nyilvánításhoz szükséges kritériumokat, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett termelői csoportok arra irányuló tevékenységeit és célkitűzéseit, hogy képesek legyenek eleget tenni azon követelményeknek, amelyek alapján az 1308/2013/EU rendelet 152–154. vagy 161. cikke szerint, vagy az e cikk (7) bekezdése szerint termelői szervezeteknek ismerhetők el.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett termelői csoportoknak az operatív programon kívül ki kell dolgozniuk és be kell nyújtaniuk egy azt célzó elismerési tervet is, hogy az említett pontban szereplő átmeneti időszakon belül teljesíteni tudják az 1308/2013/EU rendelet 152–154. vagy 161. cikkében vagy e cikk (7) bekezdése értelmében a termelői szervezetek elismerésére vonatkozóan meghatározott követelményeket.

Az elismerési tervben tevékenységeket és célokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy előrelépés történjen az elismerés megszerzése felé.

Az azon termelői csoportoknak nyújtott támogatást, amelyeket az átmeneti időszak végéig nem ismernek el termelői szervezetként, vissza kell téríttetni.

(4) A tagállamok megindokolják, hogy miért döntöttek az adott, az (1) bekezdésben említett beavatkozástípusok mellett.

Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az e szakaszban meghatározott beavatkozástípusokat hajtanak végre a VI. mellékletben felsorolt termékek esetében, minden általuk kiválasztott ágazatra vonatkozóan összeállítják az adott ágazatba tartozó termékek jegyzékét.

(5) A 47. cikk (2) bekezdésének c) és f)–i) pontjában említett beavatkozástípusok nem alkalmazandók a VI. mellékletben foglalt gyapot-, olajrepce- vagy repcemagra, napraforgómagra és szójababra.

(6) Az (1) bekezdésben említett operatív programoknak meg kell felelniük az 50. cikk (2), (4), (5), (6) és (8) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(7) Azon tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a gyapotágazatban a 42. cikk f) pontjában említett beavatkozástípusokat hajtanak végre, a gyapotágazatban működő termelői szervezeteket és az ilyen termelői szervezetek társulásait az 1308/2013/EU rendelet 152. cikkének (1) bekezdésében és 153–156. cikkében foglalt követelményekkel összhangban és az ugyanott megállapított eljárásokat alkalmazva ismerik el. A tagállamok által a Görög Köztársaság 1979. évi csatlakozási okmányának 4. jegyzőkönyvével összhangban e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően elismert termelői csoportokat és az ilyen termelői csoportok szövetségeit e szakasz alkalmazásában termelői szervezeteknek, illetve termelőiszervezet-társulásoknak kell tekinteni.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokra fordított kiadások nem haladják meg az egyes operatív programok számára a KAP stratégiai tervükben meghatározott összes kiadás egyharmadát.

68. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1) Az uniós pénzügyi támogatás a 67. cikkben említett beavatkozástípusok tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet. A kiadások fennmaradó részét a kedvezményezetteknek kell viselniük.

Az uniós pénzügyi támogatást az 1308/2013/EU rendelet vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások, továbbá az e rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett termelői csoportok által létrehozott működési alapokba kell befizetni. E célból e rendelet 51. cikkét és 52. cikkének (1) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt az 1308/2013/EU rendelet vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások esetén az elismerésük éve utáni első öt évben 60 %-ra kell emelni.

(3) Az uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a forgalmazott termékek értékének 6 %-át az alábbiak esetében:

a)	a 67. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minden egyes termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás; vagy

b)	a 67. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett minden egyes termelői csoport.

IV. FEJEZET

A VIDÉKFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz

Beavatkozástípusok

69. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok

Az e fejezet szerinti beavatkozástípusok a következőkre vonatkozó kifizetéseket vagy támogatást foglalnak magukban:

a)	a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;

b)	hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok;

c)	bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok;

d)	beruházások, az öntözésre irányuló beruházásokat is beleértve;

e)	fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése, a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdését is beleértve;

f)	kockázatkezelési eszközök;

g)	együttműködés;

h)	az ismeretek cseréje és az információk terjesztése.

70. cikk

Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervükben a beavatkozások körébe belefoglalnak agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, és belefoglalhatnak egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat is. A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervekben részletesebben meghatározott feltételek mellett nyújtják az ezen kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetéseket.

(2) A tagállamok kizárólag olyan mezőgazdasági termelőknek vagy egyéb kedvezményezetteknek nyújthatnak kifizetéseket, akik önkéntes alapon a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósítását elősegítő gazdálkodási kötelezettségvállalásokat tesznek.

(3) E cikk alapján a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetéseket nyújthatnak, amelyek:

a)	túlmennek az I. fejezet 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

túlmennek a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken; ez a követelmény nem vonatkozik az agrárerdészeti rendszerekkel és az erdősített területek fenntartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokra;

c)	túlmennek a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott feltételeken;

d)	eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 31. cikk alapján kifizetések nyújtására kerül sor.

(4) A tagállamok a kitűzött célok figyelembevétele mellett a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelem alapján határozzák meg a folyósítandó kifizetéseket. Ezen kifizetések nyújtására évente kerül sor és ügyleti költségeket is fedezhetnek. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják.

(5) A tagállamok előmozdíthatják és támogathatják olyan kollektív rendszerek és eredményalapú támogatási rendszerek megvalósítását, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket vagy egyéb kedvezményezetteket, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű vagy mérhető javulását érjék el.

(6) A kötelezettségvállalásokat öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell tenni.

Ugyanakkor a tagállamok meghatározhatnak KAP stratégiai tervükben:

a kötelezettségvállalások bizonyos típusaira vonatkozóan hosszabb időszakot, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően, amennyiben az ilyen hosszabb időszak bizonyos környezeti vagy állatjóléti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében szükséges;

rövidebb, legalább egyéves időszakot az állatjólétre, a genetikai erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára és fejlesztésére, valamint az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre irányuló kötelezettségvállalások esetében, a kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében vagy más megfelelően indokolt esetekben.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy felülvizsgálati záradék vonatkozzon az e cikkben említett beavatkozástípus keretében végrehajtott műveletekre a (3) bekezdésben említett, olyan releváns kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek módosításából eredő kiigazításuk biztosítása érdekében, amelyeken a kötelezettségvállalásoknak túl kell menniük, vagy az ugyanazon bekezdés első albekezdése d) pontjának való megfelelés biztosítása céljából. Ha a kedvezményezett nem fogadja el a kiigazítást, a kötelezettségvállalás érvényét veszti, és a kötelezettségvállalás érvényességének időtartama tekintetében nem követelhető az e cikk szerinti kifizetések visszatérítése.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy felülvizsgálati záradék vonatkozzon az e cikkben említett beavatkozástípus keretében végrehajtott azon műveletekre, amelyek túlmennek a KAP stratégiai terv időszakán, annak érdekében, hogy az említett műveleteket a következő időszakban hatályos jogi kerethez lehessen igazítani.

(8) Ha az e cikk szerinti támogatást agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, vagy az (EU) 2018/848 rendeletben megállapítottak szerinti ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való áttérésre vagy azok fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalások céljaira nyújtják, a tagállamok hektáronkénti kifizetést állapítanak meg. Egyéb kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok a hektártól eltérő egységet is alkalmazhatnak. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok az e cikk szerinti támogatást átalányösszeg formájában is nyújthatják.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy azok, akik e beavatkozástípus keretében hajtanak végre műveleteket, hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges releváns ismeretekhez és információkhoz, és hogy – azon mezőgazdasági termelők segítése érdekében, akik termelői rendszerük megváltoztatására vállalnak kötelezettséget - megfelelő képzés álljon rendelkezésre azok számára, akiknek erre szükségük van, valamint hozzáférhető legyen a szaktudás is.

(10) A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban álljanak a 31. cikken alapuló beavatkozásokkal.

71. cikk

Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás céljából kifizetést nyújthatnak a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok tekintetében.

(2) Az e cikk szerinti kifizetések aktív mezőgazdasági termelők számára nyújthatók az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerint kijelölt területek tekintetében.

(3) A tagállamok finomhangolást végezhetnek az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt feltételeknek megfelelően.

(4) A tagállamok e cikk alapján kizárólag abból a célból nyújthatnak kifizetést, hogy kompenzációt biztosítsanak a kedvezményezetteknek az érintett területen fennálló hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek és elmaradt jövedelem egésze vagy egy része tekintetében.

(5) A (4) bekezdésben említett többletköltségeket és elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokra és egyéb területspecifikus hátrányokra vonatkozóan, a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján kell kiszámítani.

(6) Az e cikk szerinti kifizetést évente és mezőgazdasági terület után hektáronként kell nyújtani.

72. cikk

Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás céljából kifizetést nyújthatnak a 92/43/EGK, a 2009/147/EK vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával járó követelményekből eredő területspecifikus hátrányok tekintetében.

(2) Az e cikk szerinti kifizetések mezőgazdasági termelőknek, erdőtulajdonosoknak és társulásaiknak, valamint egyéb gazdálkodóknak nyútjhatók.

(3) A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területek közül említhetnek egyet vagy többet:

a)	a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;

egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdészetre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;

c)	a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.

(4) A tagállamok kizárólag annak érdekében nyújthatnak kifizetést e cikk alapján, hogy kompenzálják a kedvezményezetteket a területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek – így többek között a felmerülő ügyleti költségek – és jövedelemkiesés egészéért vagy egy részéért.

(5) A (4) bekezdésben említett további költségeket és jövedelemkiesést a következőképpen kell kiszámítani:

a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím 1. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott GAEC-előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmenő követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;

a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében megállapított releváns, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (az e rendelet III. mellékletében felsorolt, 1. számú, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében megállapított GAEC-előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan megállapított feltételeken túlmenő követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.

(6) Az e cikk szerinti kifizetést évente és hektáronként kell nyújtani.

73. cikk

Beruházások

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett beruházási támogatást nyújthatnak.

(2) A tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokra nyújthatnak támogatást e cikk alapján, amelyek hozzájárulnak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

Azon mezőgazdasági üzemek esetében, amelyek mérete meghalad egy bizonyos, a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározandó értéket, az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatás feltétele az európai erdők védelméről 1993. június 16-17-én, Helsinkiben tartott második miniszteri konferencia által elfogadott, az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatásokban meghatározottak szerinti fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

(3) A tagállamok összeállítják a nem támogatható beruházások és nem elszámolható kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

b)	támogatási jogosultságok megvásárlása;

az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás, kivéve a környezetvédelmi célú földvásárlást, a magas kötöttszén-tartalmú talaj megóvását célzó földvásárlást, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők által pénzügyi eszközök igénybevételével történő földvásárlást; pénzügyi eszközök esetén ez a felső határ a végső címzettnek kifizetett elszámolható közkiadásokra, garancia esetén pedig a fedezetül szolgáló hitelek összegére alkalmazandó;

állatok vásárlása, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése a következőktől eltérő célra:

i.	mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati eseményeket vagy katasztrófaeseményeket követően;

ii.	az állatállomány védelme nagyragadozókkal szemben, illetve állatok igénybevétele az erdészetben gépek helyett;

iii.	az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott veszélyeztetett fajták tenyésztése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások alapján; vagy

iv.	génerózióval fenyegetett növényfajták megőrzése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások keretében;

e)	hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

beruházás olyan nagy méretű infrastruktúrákba a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározottak alapján, amelyek nem képezik részét az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak, kivéve a széles sávú rendszereket, valamint az árvíz- és partvédelmet érintő, megelőző intézkedéseket, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események vagy katasztrófaesemények következményeinek a mérséklése;

g)	erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében megfogalmazott elvekkel összhangban álló környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseknek.

Az első albekezdés a), b), d) és f) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a támogatást pénzügyi eszközök útján nyújtják.

(4) A tagállamok a támogatás mértékét egy vagy több olyan támogatási mértékre korlátozzák, amelyek nem haladják meg az elszámolható költségek 65 %-át.

A maximális támogatási mértékek az alábbi mértékekre növelhetők:

legfeljebb 80 % a következő beruházások esetében:

i.	a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, és az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó beruházások,

ii.	azon fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai, akik teljesítik a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban előírt feltételeket,

iii.	a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott beruházások;

b)	kisgazdaságok beruházásainak legfeljebb 85 %-a, a tagállamok által meghatározottak szerint;

legfeljebb 100 % a következő beruházások esetében:

a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó erdőtelepítés, agrárerdészeti rendszerek létrehozása és megújítása, erdészeti birtokrendezés és nem termelő beruházás, beleértve azon nem termelő beruházásokat, amelyek célja az állatállomány és a növények védelme a vadon élő állatok által okozott kárral szemben;

ii.	alapszolgáltatásokba irányuló beruházások a vidéki térségekben, valamint az infrastruktúrába irányuló beruházások a mezőgazdaságban és az erdészetben, a tagállamok által meghatározottak szerint;

iii.	beruházás a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál helyreállításába természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követően, beruházás megfelelő megelőző intézkedésekbe, valamint beruházás az erdők egészségének fenntartásába;

iv.	az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatott nem termelő beruházások, valamint az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjei.

(5) Amennyiben az uniós jogból eredően új követelmények meghatározására kerül sor a mezőgazdasági termelőkkel szemben, akkor támogathatók azon beruházások, amelyek célja az ezen követelményeknek való megfelelés, mégpedig legfeljebb 24 hónapig attól a naptól számítva, amelyen a követelmények kötelezővé váltak a mezőgazdasági üzemre nézve.

74. cikk

Öntözéssel kapcsolatos beruházások

(1) A tagállamok támogatást nyújthatnak az új és meglévő öntözött területek öntözésére irányuló beruházásokhoz, feltéve hogy teljesülnek a 73. cikkben és az e cikkben megállapított feltételek.

(2) Öntözéssel kapcsolatos beruházások csak akkor támogathatók, ha az érintett tagállam megküldte a Bizottság részére a 2000/60/EK irányelvben előírtak szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervet azon terület egésze vonatkozásában, ahol a beruházásra sor kerül majd, és bármely egyéb olyan terület vonatkozásában is, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján az említett irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, valamint a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket részletesen meg kell határozni a vonatkozó intézkedési programban.

(3) Rendelkezésre kell állnia egy olyan vízfogyasztás-mérő rendszernek, vagy a beruházás részeként ki kell azt építeni, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését.

(4) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást egy meglévő öntözőberendezés vagy öntözőinfrastruktúra-elem fejlesztésére irányuló beruházáshoz, ha:

a)	az előzetes értékelés alapján potenciális vízmegtakarítást eredményez, tükrözve a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit;

– amennyiben a beruházás olyan felszín alatti vagy felszíni víztesteket érint, amelyek állapota a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a vízmennyiséghez kapcsolódó okok miatt jónál rosszabb – hatékonyan csökkenti a vízhasználatot, hozzájárulva e víztestek jó állapotának eléréséhez a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott előírásoknak megfelelően.

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 111. cikk d) pontjával összhangban támogathatósági feltételként százalékos arányokat határoznak meg a potenciális vízmegtakarításra és a vízhasználat tényleges csökkentésére vonatkozóan. Az ilyen vízmegtakarításoknak tükrözniük kell az e rendelet XIII. mellékletében felsorolt 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket.

Az e bekezdésben meghatározott feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig a visszanyert víz felhasználására irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.

(5) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást a visszanyert víz alternatív vízellátásként való felhasználására irányuló beruházásokhoz, ha az ilyen víz szolgáltatása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (46).

(6) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást az öntözött területek nettó növekedését eredményező és adott felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintő beruházásokhoz, ha:

a)	az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt; valamint

b)	környezeti hatáselemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentős kedvezőtlen hatással a környezetre nézve; az említett környezeti hatáselemzést az illetékes hatóságnak kell elvégeznie vagy jóváhagynia, és az mezőgazdasági üzemek csoportjaira is vonatkozhat.

(7) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást víztározó öntözési célú létesítésére vagy bővítésére irányuló beruházáshoz, ha az nem jár jelentős negatív környezeti hatással.

(8) A tagállamok a támogatás mértékét egy vagy több olyan támogatási mértékre korlátozzák, amelyek nem haladják meg a következőket:

a)	a (4) bekezdés szerint végrehajtott, gazdaságon belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80 %-a;

b)	a gazdaságon kívüli, öntözésre szolgáló infrastruktúrába történő mezőgazdasági beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

c)	a gazdaságon belüli egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65 %-a.

75. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak fiatal mezőgazdasági termelőknek és vidéki induló vállalkozásoknak – ideértve az új mezőgazdasági termelőket is – tevékenységük megkezdéséhez.

(2) A tagállamok e cikk alapján csak a következők elősegítése céljából nyújthatnak támogatást:

a)	azon fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése, akik teljesítik a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban előírt feltételeket;

b)	a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz vagy erdészethez kapcsolódó tevékenységének megkezdése, új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdését is beleértve, vagy a gazdaságok háztartási jövedelmének nem mezőgazdasági tevékenységekkel történő diverzifikációja;

c)	nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozások beindítása a vidéki térségekben, az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódóan.

(3) A tagállamok meghatározzák a kedvezményezettek által az e cikk szerinti támogatásban való részesüléshez rendelkezésre bocsátandó üzleti terv benyújtására és tartalmára vonatkozó feltételeket.

(4) A tagállamok a támogatást átalányösszeg, pénzügyi eszközök, vagy ezek kombinációja formájában nyújtják. A támogatás maximális összege 100 000 EUR, amelyet a tagállamok objektív kritériumok alapján differenciálhatnak.

76. cikk

Kockázatkezelési eszközök

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kockázatkezelési eszközökhöz kapcsolódó támogatást nyújthatnak.

(2) Az e cikk szerint támogatás olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása érdekében nyújtható, amelyek segítenek az aktív mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, befolyásukon kívül eső termelési és jövedelemkockázatok kezelésében, és hozzájárulnak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

(3) A tagállamok az általuk végzett igényfelmérés alapján különböző típusú kockázatkezelési eszközökhöz – többek között jövedelemstabilizáló eszközökhöz – nyújthatnak támogatást, és különösen a következőket:

a)	pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz;

b)	pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának igazgatási kiadásait is.

(4) A (3) bekezdésben említett támogatás nyújtásakor a tagállamok megállapítják a következő támogathatósági feltételeket:

a)	a támogatható kockázatkezelési eszközök típusai és alkalmazási köre;

b)	a veszteségek számításának módszertana és a kompenzáció szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők;

c)	a kölcsönös kockázatkezelési alapok, illetve adott esetben az egyéb támogatható kockázatkezelési eszközök létrehozásának és kezelésének szabályai.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás nyújtására csak akkor kerülhessen sor, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző hároméves időszak, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves termelés vagy jövedelem legalább 20 %-át kitevő küszöböt. Az ágazati termelési kockázatkezelési eszközöknek ki kell számítaniuk a veszteségeket a mezőgazdasági üzem szintjén vagy a mezőgazdasági üzem érintett ágazatban folytatott tevékenységének szintjén.

A tagállamok a 80. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi eszközök keretében önálló működőtőke-finanszírozás formájában támogatást nyújthatnak az e bekezdés első albekezdésében említett veszteségek kompenzálására azon mezőgazdasági termelők számára, akik nem vesznek részt kockázatkezelési eszközben.

(6) A tagállamok a támogatás mértékét egy vagy több olyan támogatási mértékre korlátozzák, amelyek nem haladják meg az elszámolható költségek 70 %-át.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a 19. cikkben említett hozzájárulásokra.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció az e cikk szerinti beavatkozásoknak más, állami és magán kockázatkezelési programokkal történő kombinálása következtében.

77. cikk

Együttműködés

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett együttműködési támogatást nyújthatnak:

a)	a 127. cikk (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjeinek előkészítéséhez és végrehajtásához;

b)	a LEADER előkészítéséhez és végrehajtásához;

c)	az Unió vagy a tagállamok által elismert minőségrendszereknek és e rendszerek mezőgazdasági termelők általi használatának népszerűsítéséhez és támogatásához;

d)	termelői csoportok, termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek támogatásához;

e)	a tagállamok által meghatározottak szerinti, „okos falvak” stratégiák kidolgozásához és végrehajtásához;

f)	az együttműködés egyéb formáinak támogatásához.

(2) A tagállamok e cikk alapján csak az együttműködés új formáinak előmozdítására nyújthatnak támogatást, ideértve a már meglévőket is valamely új tevékenység megkezdése esetén. Ezen együttműködésnek legalább két szereplő részvételével kell megvalósulnia, és hozzá kell járulnia a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

(3) A tagállamok e cikk alapján az együttműködés valamennyi aspektusához kapcsolódó költségeket fedezhetnek.

(4) A tagállamok az e cikk szerinti támogatást nyújthatják egy teljes összegben, amely fedezi az együttműködés és a végrehajtott műveletek költségeit, vagy fedezhetik kizárólag az együttműködés költségeit, amely esetben a végrehajtott műveletek költségeinek fedezéséhez szükséges finanszírozást más vidékfejlesztési beavatkozástípusok vagy más nemzeti vagy uniós támogatási eszközök bevonásával biztosítják.

Amennyiben a támogatást egy teljes összegként fizetik ki, a tagállamok biztosítják, hogy a végrehajtott művelet megfeleljen a 70-76. és 78. cikkben megállapított releváns szabályoknak és követelményeknek.

A LEADER esetében, e bekezdés első albekezdésétől eltérve:

a)	az (EU) 2021/1060 rendelet 34. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében előkészítő támogatásként elszámolható minden költségre és az említett bekezdés b) és c) pontja alapján kiválasztott stratégiák végrehajtására nyújtott támogatás kizárólag az e cikk szerinti teljes összegben nyújtható; és

b)	a tagállamok biztosítják, hogy a beruházásokból álló, végrehajtott műveletek megfeleljenek az e rendelet 73. cikkében foglalt, beruházásokra irányuló beavatkozástípus szerinti releváns uniós szabályoknak és előírásoknak.

(5) A tagállamok nem nyújthatnak e cikk alapján támogatást a kizárólag kutatóintézetek részvételével létrejött együttműködéshez.

(6) A mezőgazdasági üzemek utódlásának összefüggésében – különösen a mezőgazdasági üzem szintjén a nemzedékek közötti megújulás céljából – folytatott együttműködés esetében a tagállamok kizárólag azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújthatnak támogatást, akik elérték, vagy a művelet befejezésének idejére elérik az érintett tagállam által a nemzeti jogszabályainak megfelelően meghatározott nyugdíjkorhatárt.

(7) A tagállamok a támogatás maximális időtartamát hét évre korlátozzák. E feltétel nem alkalmazandó a LEADER-re és kellően indokolt esetekben a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához szükséges kollektív környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos fellépésekre.

(8) A tagállamok a támogatás mértékét a következők szerint korlátozzák:

a)	minőségrendszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységek esetében egy vagy több olyan támogatási mértékre, amelyek nem haladják meg az elszámolható költségek 70 %-át;

b)	termelői csoportok, termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek létrehozása esetében a csoport vagy szervezet éves forgalmazott termelésének 10 %-ára, de legfeljebb évente 100 000 EUR összegre; e támogatásnak fokozatosan csökkennie kell, és az elismerést követő első öt évre kell korlátozódnia.

78. cikk

Ismeretek cseréje és információk terjesztése

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást nyújthatnak az ismeretek cseréjéhez és az információk terjesztéséhez azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához, egyúttal kifejezetten megcélozva a természet, a környezet és az éghajlat védelmét, beleértve a környezeti nevelési és tudatosságnövelő intézkedéseket, valamint a vidéki vállalkozások és közösségek fejlesztését.

(2) Az e cikk alapján nyújtott támogatás fedezheti bármely olyan releváns fellépés költségeit, amelynek célja az innováció, a képzés és a tanácsadás előmozdítása, valamint az ismeretek cseréjének és az információk terjesztésének egyéb formáit is, többek között tervek és tanulmányok készítése és naprakésszé tétele révén az ismeretek cseréje és az információk terjesztése céljából. Ezeknek az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

(3) Tanácsadási szolgáltatások céljára csak akkor nyújtható támogatás, ha e szolgáltatások megfelelnek a 15. cikk (3) bekezdésének.

(4) Tanácsadási szolgáltatások létrehozása céljából a tagállamok legfeljebb 200 000 EUR rögzített összegű támogatást nyújthatnak. A tagállamok biztosítják, hogy e támogatás időben korlátozott legyen.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az e beavatkozástípus keretében támogatott fellépések az ATIR-ra vonatkozóan a 114. cikk a) pontjának i. alpontja szerint a KAP stratégiai tervükben megadott leíráson alapuljanak és azzal összhangban álljanak.

2. szakasz

Több beavatkozástípusra is vonatkozó elemek

79. cikk

A műveletek kiválasztása

(1) A 124. cikkben említett monitoringbizottsággal (a továbbiakban: a monitoringbizottság) folytatott konzultációt követően a nemzeti irányító hatóság, a regionális irányító hatóságok – adott esetben – vagy a kijelölt közreműködő szervezetek meghatározzák a következő beavatkozástípusokhoz kapcsolódó beavatkozások kiválasztási kritériumait: beruházások, fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése, együttműködés, ismeretek cseréje és információk terjesztése. Törekedni kell arra, hogy e kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a pénzügyi források megfelelőbb felhasználását és a támogatásnak a beavatkozások céljával összhangban álló célzottságát.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat az egyértelműen környezeti célok megvalósítására irányuló vagy a helyreállítási tevékenységekkel kapcsolatban végrehajtott beruházási beavatkozásokra.

Az első albekezdéstől eltérve, kellően indokolt esetben a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően más kiválasztási módszert is meg lehet határozni.

(2) Az irányító hatóságok, vagy a kijelölt közreműködő szervezetek (1) bekezdésben ismertetett felelősségi köre nem sértheti az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok feladatait.

(3) A pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1) bekezdés nem alkalmazandó.

(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett kiválasztási kritériumokat az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (47) létrehozott Horizont 2020, a Horizont Európa, vagy az (EU) 2021/783 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (48) létrehozott LIFE program szerinti kiválósági pecséttel tanúsított műveletekre, feltéve hogy e műveletek összhangban állnak a KAP stratégiai tervvel.

(5) Valamely művelet egésze vagy egy része végrehajtható az érintett tagállamon – akár az Unión – kívül is, amennyiben a művelet hozzájárul a KAP stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósításához.

80. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó egyedi szabályok

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközök formájában az e rendelet 73-78. cikkében említett beavatkozástípusok útján nyújtható támogatás.

(2) Ha a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a „pénzügyi eszköz”, a „pénzügyi termék”, a „végső címzett”, a „holdingalap”, az „egyedi alap”, a „támogatási multiplikátorhatás”, a „multiplikátorarány”, az „irányítási költségek” és az „irányítási díjak” fogalmának az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikke szerinti meghatározását és az említett rendelet V. címe II. fejezete II. szakaszának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ezenkívül e cikk (3), (4) és (5) bekezdése is alkalmazandó.

(3) Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének megfelelően a működőtőke – az önálló működőtőkét is beleértve – e rendelet 73., 74., 76., 77. és 78. cikke értelmében elszámolható kiadás lehet, amennyiben hozzájárul legalább egy, az érintett beavatkozás tekintetében releváns egyedi célkitűzés megvalósításához. Az említett cikkek bármelyike szerinti, önálló működőtőke-finanszírozásra vonatkozó támogatás anélkül nyújtható, hogy arra vonatkozna azon követelmény, miszerint a végső címzettnek ugyanazon cikk alapján egyéb kiadásokhoz támogatást kell kapnia.

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában a működőtőkéhez valamely végső címzett számára nyújtott támogatás teljes összegének bruttó támogatási egyenértéke legfeljebb 200 000 EUR lehet bármely, három pénzügyi évből álló időszak során.

(4) A 73., 74., 76., 77. és 78. cikktől eltérve az említett cikkekben megállapított támogatási mértékek nem alkalmazandók az önálló működőtőke-finanszírozásra.

(5) A pénzügyi eszköz elszámolható kiadása megegyezik a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást nem tartalmazó folyósított vagy – garancia esetén – a garanciaszerződésekre elkülönített elszámolható közkiadások pénzügyi eszközönkénti teljes összegével a támogathatósági időszakban. Ezen összeg a következőknek felel meg:

a)	a végső címzettek számára teljesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések esetében;

akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekre a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített források, amelyek kiszámítása az alapul szolgáló folyósított új hitelekre vagy a végső címzetteknél végrehajtott sajáttőke-befektetésekre vonatkozóan meghatározott multiplikátorarány alapján történik;

c)	a végső címzettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a pénzügyi eszközt egyetlen pénzügyieszköz-műveletbe vonják össze egyéb uniós hozzájárulásokkal az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

d)	a pénzügyi eszközt végrehajtó szerveknél felmerült irányítási költségek visszatérítéséhez és irányítási díjához nyújtott támogatás.

Amennyiben a pénzügyi eszközt egymást követő programozási időszakokban hajtják végre, a támogatás – ideértve az irányítási költségeket és díjakat is – az előző programozási időszak keretében létrejött megállapodások alapján is nyújtható a végső címzettek számára vagy javára, feltéve hogy ez a támogatás megfelel a következő programozási időszak elszámolhatósági szabályainak. Ilyen esetben a kiadásigazoló nyilatkozatokban benyújtott kiadások elszámolhatóságát az érintett programozási időszak szabályaival összhangban kell meghatározni.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazása céljából, amennyiben a garanciákban részesülő szervezet nem a multiplikátoraránnyal összhangban folyósította az új hitelek, a sajáttőke-, illetve a kvázisajáttőke-befektetések tervezett összegét a végső címzetteknek, az elszámolható kiadás összegét arányosan csökkenteni kell. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.

E bekezdés első albekezdése d) pontjának alkalmazása céljából az irányítási díjak teljesítményalapúak. Amennyiben a valamely holdingalapot végrehajtó szerveket az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső címzetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített elszámolható közkiadások teljes összegének 5 %-át, valamint a végső címzetteknek sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegének 7 %-át.

Amennyiben a valamely egyedi alapot végrehajtó szerveket az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső címzetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített elszámolható közkiadások teljes összegének 7 %-át, valamint a végső címzetteknek sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegének 15 %-át.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása céljából, ha a holdingalapokat vagy egyedi alapokat végrehajtó szerveket versenypályázat útján, az alkalmazandó jogszabályok szerint választják ki, az irányítási költségek és díjak összegét a finanszírozási megállapodásban kell megállapítani és annak a versenypályázat eredményét kell tükröznie.

Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső címzettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

81. cikk

Az InvestEU bevonásával nyújtott EMVA-támogatások

(1) A tagállamok a 118. cikkben említett, KAP stratégiai tervre irányuló javaslatban vagy a 119. cikkben említett, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelemben allokálhatják a KAP stratégiai tervre vonatkozó teljes eredeti EMVA-allokáció legfeljebb 3 %-át kitevő összeget az InvestEU-hoz való, az uniós garancián és az InvestEU tanácsadó központon keresztül folyósítandó hozzájárulás céljára. A KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell az InvestEU igénybevételének indokolását, valamint annak indokolását, hogy az igénybevétel miként járul hozzá a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott és a KAP stratégiai terv keretében kiválasztott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

Az InvestEU-hoz való hozzájárulás összegét az (EU) 2021/523 rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell folyósítani.

(2) A tagállamok határozzák meg az egyes évekre vonatkozó hozzájárulás teljes összegét. A valamely KAP stratégiai terv módosítására vonatkozó kérelem esetében az említett összegek csak az elkövetkező évekre vonatkozhatnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia tagállami komponens alá tartozó részének feltöltésére és az InvestEU tanácsadó központ céljára kell felhasználni az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (3) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodás megkötését követően. Az Uniónak az egyes hozzájárulási megállapodások tekintetében fennálló költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság a 2023. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítheti.

(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett, a KAP stratégiai tervben allokált összegre vonatkozóan nem került megkötésre egy, az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodás a KAP stratégiai tervet e rendelet 118. cikkével összhangban jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadását követő négy hónapon belül, a megfelelő összeget át kell csoportosítani a KAP stratégiai tervben a tagállam által e rendelet 119. cikkével összhangban benyújtott, módosításra irányuló kérelem jóvahagyását követően.

Az e cikk (1) bekezdésében említett, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló, e rendelet 119. cikkével összhangban benyújtott kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást a KAP stratégiai terv említett módosítását jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadásával egyidejűleg kell megkötni.

(5) Amennyiben a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számítottkilenc hónapon belül nem kötötték meg az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett garanciamegállapodást, a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni vagy közös megegyezéssel meg kell hosszabbítani.

Amennyiben megszűnik valamely tagállamnak az InvestEU programban való részvétele, a közös tartalékalapba tartalékként befizetett érintett összegeket a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alapján belső címzett bevételként vissza kell fizetni, és a tagállamnak a KAP stratégiai tervének módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania a visszafizetett összegek és az e cikk (2) bekezdése értelmében a jövőbeli naptári évekre allokált összegek felhasználása érdekében.

A hozzájárulási megállapodást a KAP stratégiai terv vonatkozó módosítását jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadásával egyidejűleg – de legkésőbb 2026. december 31-én – kell megszüntetni vagy módosítani.

(6) Amennyiben nem került sor az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett garanciamegállapodás megfelelő végrehajtására a hozzájárulási megállapodásban meghatározott időszakon, de legfeljebb a garanciamegállapodás aláírásától számított négy éven belül, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell. A tagállam kérheti, hogy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően az uniós garancia céljára befizetett és a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket, sajáttőke-befektetéseket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket e cikk (5) bekezdésének megfelelően kezeljék.

(7) Az uniós garanciához való hozzájárulást szolgáló összegek által generált vagy az azokból eredeztethető forrásokat a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban és ugyanazon, az e cikk (1) bekezdésében említett célkitűzés vagy célkitűzések megvalósítására irányuló támogatás nyújtására kell felhasználni őket pénzügyi eszközök vagy költségvetési garanciák formájában.

(8) A KAP stratégiai tervben az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban újból felhasználható összegekre vonatkozóan az (EU) 2021/2116 rendelet 34. cikkében meghatározott automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás határideje abban az évben kezdődik, amelyben a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat előirányozzák.

82. cikk

A kifizetések megfelelő és pontos kiszámítása

Amennyiben a kifizetések nyújtására a 70., a 71. és a 72. cikknek megfelelően a többletköltségek és az elmaradt jövedelem alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer alapján történjék. E célból a KAP-stratégiai terv végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezeteknek kell végezniük a számításokat vagy megerősíteniük a számítások helytállóságát és pontosságát.

83. cikk

A vissza nem térítendő támogatások formái

(1) A 70., a 71., a 72. és a 75. cikk sérelme nélkül, az e fejezet alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatások a következő formák bármelyikében megvalósulhatnak:

a)	a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;

b)	egységköltségek;

c)	átalányösszegek;

d)	százalékos átalányfinanszírozás.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vissza nem térítendő támogatási formák vonatkozásában alkalmazandó összegeket a következő módszerek valamelyikévelkell megállapítani:

olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer, amely a következőkön alapul:

i.	statisztikai adatok, egyéb objektív információk vagy szakértői vélemény;

ii.	az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; vagy

iii.	az egyes kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;

b)	eseti alapon kidolgozott és a műveletet kiválasztó szerv által előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezetek;

c)	a megfelelő, az uniós politikákban hasonló típusú műveletre alkalmazandó egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban;

d)	hasonló típusú műveletre, teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási programokban alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban.

(3) A tagállamok feltételesen vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak a kedvezményezetteknek, amelyeket a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban foglaltak szerint és a következő feltételeknek megfelelően teljesen vagy részben vissza kell fizetni:

a)	a kedvezményezett általi visszafizetéseknek az irányító hatóság és a kedvezményezett által elfogadott feltételek mellett kell történnie;

a tagállamok a kedvezményezett által visszafizetett forrásokat 2029. december 31. előtt újra felhasználják a KAP stratégiai terv ugyanazon egyedi célkitűzésére feltételekhez kötött támogatások formájában, pénzügyi eszköz formájában vagy más támogatási formában; a visszafizetett összegeket és az újrafelhasználásukra vonatkozó információkat bele kell foglalni a legutóbbi éves teljesítményjelentésbe;

c)	a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak garantálása céljából, hogy a forrásokat külön számlákon vagy megfelelő számviteli kódok alatt tartsák nyilván;

d)	a kedvezményezettek által bármely időpontban visszafizetett, de 2029. december 31-ig újra fel nem használt uniós forrásokat az (EU) 2021/2116 rendelet 34. cikkével összhangban vissza kell fizetni az Unió költségvetésébe.

84. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokra alkalmazandó további követelmények megállapítására vonatkozó felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további, a következőkhöz nyújtott támogatások feltételeire vonatkozó követelményekkel egészítik ki:

a)	a 70. cikkben említett, genetikai erőforrásokra és az állatjólétre vonatkozó gazdálkodási kötelezettségvállalások;

b)	a 77. cikkben említett minőségrendszerek, a végtermék sajátosságai, a rendszerhez való hozzáférés, a kötelező érvényű termékleírások ellenőrzése, a rendszer átláthatósága és a termékek nyomon követhetősége, valamint az önkéntes tanúsítási rendszerek tagállamok általi elismerése tekintetében.

IV. CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

85. cikk

EMGA- és EMVA-kiadások

(1) Az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:

a)	a 16. cikkben megállapított közvetlen kifizetések;

b)	a III. cím III. fejezetében megállapított, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozások.

(2) Az EMVA a III. cím IV. fejezetében említett beavatkozástípusokat, valamint a 94. cikkben említett, a tagállamok kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtást finanszírozza.

86. cikk

A kiadások elszámolhatósága

(1) A kiadások elszámolhatók:

a)	az EMGA-ból származó hozzájárulások tekintetében a KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásának évét követő év január 1-jétől;

b)	az EMVA-ból származó hozzájárulások tekintetében a KAP stratégiai terv benyújtásának napjától, de legkorábban 2023. január 1-jétől.

(2) A valamely KAP stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások az EMGA-ból származó hozzájárulások tekintetében az említett módosítás Bizottság általi jóváhagyását követően és az említett módosítás hatálybalépésének az érintett tagállam által a 119. cikk (8) bekezdésével összhangban meghatározott napjától elszámolhatók.

(3) A valamely KAP stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások az EMVA-alapból származó hozzájárulások tekintetében a módosítás iránti kérelem Bizottság részére történt benyújtásának időpontjától vagy a módosítás 119. cikk (9) bekezdésében említett bejelentésének időpontjától elszámolhatók.

E bekezdés első albekezdésétől és a (4) bekezdés második albekezdésétől eltérve, a KAP stratégiai terv előírhatja, hogy a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a KAP stratégiai terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától elszámolhatók.

(4) A kiadásokhoz akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha a kedvezményezettnél 2029. december 31-ig merültek fel, és azokat a kedvezményezett addig az időpontig kifizette. Ezenkívül a kiadásokhoz kizárólag akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha az érintett támogatást a kifizető ügynökség 2029. december 31-ig ténylegesen kifizette.

A tagállamok meghatározzák a kedvezményezettnél felmerült költségek elszámolhatóságának kezdő időpontját. A kezdő időpont legkorábban 2023. január 1. lehet.

Nem támogathatók azon műveletek, amelyeket már fizikailag befejeztek vagy maradéktalanul végrehajtottak a támogatási kérelem irányító hatóságnak való benyújtását megelőzően, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették-e.

Ugyanakkor a magoncállomány korai gondozásával és a fiatal állomány gondozásával kapcsolatos, a fenntartható erdőgazdálkodási elveknek megfelelő és a tagállam által meghatározott, a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott, egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósítására irányuló műveletek akkor is támogathatók, ha azokat fizikailag befejezték a támogatási kérelem irányító hatóságnak való benyújtását megelőzően.

(5) A természetbeni hozzájárulások és az értékcsökkentési költségek a tagállamok által meghatározandó feltételek mellett támogathatók az EMVA-ból.

87. cikk

Pénzügyi allokációk a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címének II. fejezete értelmében valamely tagállamban nyújtható, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra szánt teljes összeg az egyes naptári években nem haladhatja meg az adott tagállamhoz rendelt, az V. mellékletben meghatározott pénzügyi allokációt.

Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza értelmében és az e rendelet 17. cikkének alkalmazása előtt az adott tagállamban, egy naptári évben nyújtható legnagyobb összeg nem haladhatja meg a VIII. mellékletben az adott tagállamhoz rendelt pénzügyi allokációt.

A 96., 97. és 98. cikk alkalmazása céljából a tagállamoknak az V. mellékletben meghatározott, a VIII. mellékletben meghatározott összegek levonása után és a 17. cikk alapján történő átcsoportosításokat megelőzően rendelkezésre álló pénzügyi allokációját a IX. melléklet tartalmazza.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják a tagállamokhoz rendelt, az V. és a IX. mellékletben meghatározott allokációkat az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegét érintő fejlemények figyelembevétele érdekében, ideértve a 17. és a 103. cikkben említett átcsoportosításokat, a pénzügyi allokációknak a 88. cikk (5) bekezdésében említett átcsoportosításait és a 88. cikk (6) bekezdésében említett, egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok finanszírozásához szükséges minden levonást.

A IX. melléklet kiigazításakor a 17. cikk szerinti átcsoportosítások azonban nem vehetők figyelembe.

(3) Azoknak a 101. cikkben említett, beavatkozásonkénti indikatív pénzügyi allokációknak az összege, amelyek a 16. cikk szerinti, a valamely tagállamban egy naptári év tekintetében nyújtandó közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok céljaihoz rendelhetők, a 112. cikk (3) bekezdése a) pontjának második albekezdésével összhangban a KAP stratégiai tervben feltüntetett kifizetéscsökkenés becsült összegével meghaladhatja az említett tagállam V. mellékletben meghatározott allokációját.

88. cikk

Bizonyos ágazatokra vonatkozóbeavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi allokációk

(1) A borágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásban a tagállamok a VII. mellékletben meghatározottak szerint részesülnek.

(2) A méhészeti ágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásban a tagállamok a X. mellékletben meghatározottak szerint részesülnek.

(3) A komlóágazatra vonatkozó beavatkozástípusok céljára Németország részére allokált uniós pénzügyi támogatás pénzügyi évenként 2 188 000 EUR.

(4) Az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz pénzügyi évenként nyújtott uniós pénzügyi támogatás felosztása a következő:

a)	Görögország esetében 10 666 000 EUR;

b)	Franciaország esetében 554 000 EUR; valamint

c)	Olaszország esetében 34 590 000 EUR.

(5) Az érintett tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említett teljes pénzügyi allokációt átcsoportosítják a közvetlen kifizetésekre elkülönített összegeikhez. E döntés nem vizsgálható felül.

A közvetlen kifizetésekre elkülönített összegekhez átcsoportosított tagállami pénzügyi allokációk a továbbiakban nem állnak rendelkezésre a (3) és a (4) bekezdésben említett beavatkozástípusokhoz.

(6) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy – adott esetben a VIII. mellékletben meghatározott, a gyapotágazat támogatására elkülönített allokációik levonása után – felhasználják az V. mellékletben meghatározott, közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációik legfeljebb 3 %-át a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett százalékos arányt legfeljebb 5 %-ra növelik. Ebben az esetben e növelés összegét le kell vonni a 96. cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésében meghatározott legnagyobb összegből és az a továbbiakban nem allokálható a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedeltámogatás típusú beavatkozások céljára.

A tagállamoknak az e bekezdés első és második albekezdésében említett, közvetlen kifizetésekre elkülönített és adott pénzügyi év tekintetében a más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok céljára felhasznált allokációi százalékos arányának megfelelő összeget pénzügyi évenkénti, más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására szolgáló tagállami allokációknak kell tekinteni.

(7) A tagállamok 2025-ben felülvizsgálhatják a (6) bekezdésben említett döntésüket a KAP stratégiai tervük módosítása iránti, a 119. cikkel összhangban benyújtott kérelmük részeként.

(8) A (6) és a (7) bekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP stratégiai tervben rögzített összegek kötelezőek az érintett tagállamok számára.

89. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi allokációk

(1) Az e rendelet szerinti, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokhoz a 2023. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós támogatás teljes összege a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keretnek megfelelően folyó árakon 60 544 439 600 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett források 0,25 %-át az (EU) 2021/2116 rendelet 7. cikke szerinti bizottsági kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására kell fordítani, ideértve az e rendelet 126. cikkének (2) bekezdésében említett európai KAP-hálózat és az e rendelet 127. cikkében említett EIP keretében folytatott tevékenységeket is. Ezek a tevékenységek érinthetik a korábbi programozási időszakokat és a KAP stratégiai tervek jövőbeli időszakait is.

(3) Az (1) bekezdésben említett összegeknek a (2) bekezdésben említett összeg levonása utáni, tagállamonkénti éves bontása a XI. mellékletben található.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a XI. mellékletet módosítják a tagállamonkénti éves bontásnak a releváns fejlemények – köztük a 17. és a 103. cikkben említett átcsoportosítások – figyelembevétele, az átfogó allokációkat nem módosító technikai kiigazítások végrehajtása, illetve bármely más, jogszabályban előírt, e rendelet elfogadása után bekövetkezett változás figyelembevétele érdekében történő felülvizsgálata céljából.

90. cikk

Az EMVA-ból származó hozzájárulás

A KAP stratégiai tervet a 118. cikk (6) bekezdésének megfelelően jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozatban meg kell határozni az EMVA-ból a terv végrehajtásához biztosítandó maximális hozzájárulást. Az EMVA hozzájárulását az elszámolható közkiadások összege alapján kell kiszámítani, ide nem értve a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást.

91. cikk

Az EMVA-ból származó hozzájárulás mértéke

(1) A KAP stratégiai tervekben regionális vagy nemzeti szinten meg kell határozni az EMVA-ból származó hozzájárulás egységes, valamennyi beavatkozásra alkalmazandó mértékét.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az EMVA-ból származó hozzájárulás maximális mértéke:

a)	az elszámolható közkiadások 85 %-a a kevésbé fejlett régiókban;

b)	az elszámolható közkiadások 80 %-a a kisebb égei-tengeri szigeteken;

c)	az elszámolható közkiadások 60 %-a az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmében vett átmeneti régiókban;

d)	az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.

(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, az EMVA-ból származó hozzájárulás maximális mértéke, ha a KAP stratégiai tervben a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott mérték alacsonyabb:

a)	a támogatható közkiadások 65 %-a a 71. cikk szerinti hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal kapcsolatos kifizetésekre;

a támogatható közkiadások 80 %-a a 70. cikkben említett kifizetésekre, a 72. cikk szerinti kifizetésekre, a 73. cikkben említett nem termelő beruházások támogatására, a 77. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett EIP operatív csoportok projektjeinek támogatására és a 77. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti LEADER támogatására;

c)	a támogatható közkiadások 100 % az EMVA-ba a 17. és 103. cikkel összhangban átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében.

(4) Az EMVA-ból származó hozzájárulás minimális mértéke a támogatható közkiadások 20 %-a.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésben említett támogatható közkiadások nem foglalhatják magukba a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást.

92. cikk

A LEADER-re vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át a LEADER számára kell elkülöníteni.

(2) A KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a pénzügyi tervben meghatározott, a LEADER számára elkülönítettől eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott teljes hozzájárulás 95 %-át. E pénzügyi felső határ a Bizottság által a 118. vagy a 119. cikkel összhangban való jóváhagyását követően az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

93. cikk

A környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozásokra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 35 %-át a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt százalékos arányhoz való hozzájárulás meghatározása céljából a tagállamok a pénzügyi terveikben a következő beavatkozások tekintetében számolhatnak el kiadásokat:

a)	100 % a 70. cikkben említett gazdálkodási kötelezettségvállalások esetében;

b)	50 % a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok esetében;

c)	100 % a 72. cikkben említett, bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok esetében;

d)	100 % a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó, 73. és 74. cikk szerinti beruházások esetében.

(3) A pénzügyi tervben a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott, az e cikk (2) bekezdésében említett beavatkozásokhoz kapcsolódó kiadásoktól eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege a KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott teljes hozzájárulás 65 %-át. E pénzügyi felső határ a Bizottság által a 118. vagy a 119. cikkel összhangban való jóváhagyását követően az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(4) E cikk nem alkalmazandó a legkülső régiókhoz kapcsolódó kiadásokra.

94. cikk

A technikai segítségnyújtásra vonatkozó maximális pénzügyi támogatás

(1) Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott teljes hozzájárulás legfeljebb 4 %-a fordítható a 125. cikk szerinti, tagállami kezdeményezésre végrehajtott technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására.

Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósítására nyújtott hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 1,1 milliárd EUR.

(2) A technikai segítségnyújtást százalékos átalányfinanszírozásként kell megtéríteni a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban, az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikke szerinti időközi kifizetések keretében. E százalékos átalány a bejelentett összes kiadásból a KAP stratégiai tervben technikai segítségnyújtás céljára elkülönített százalékos értéket jelenti.

95. cikk

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott minimális pénzügyi támogatás

(1) A XII. mellékletben meghatározott minimumösszeget minden tagállam esetében a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulásra kell elkülöníteni. Az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (a továbbiakban: GYELV-elemzés), valamint a kielégítendő igények azonosítása alapján az összeget a következő beavatkozástípusok közül az egyiknek vagy mindkettőnek a támogatására kell felhasználni:

a)	a 30. cikkben meghatározott, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;

b)	a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése a 75. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett beavatkozástípusok mellett a tagállamok az említett bekezdésben foglalt minimumösszeget a 73. cikkben említett, fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló beruházási beavatkozások céljára is felhasználhatják, feltéve hogy a 73. cikk (4) bekezdése második albekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban magasabb támogatási arányt alkalmaznak. E lehetőség igénybevétele esetén az első mondatban említett beruházásokra fordított kiadások legfeljebb 50 %-át kell beszámítani az elkülönítendő minimumösszegbe.

(3) A fiatal mezőgazdasági termelők részére a 30. cikk szerint nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatástól eltérő közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokkal kapcsolatos összes kiadás az egyes naptári években nem haladhatja meg az V. mellékletben rögzített, az adott naptári évre a közvetlen kifizetésekre vonatkozó – a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás keretében az adott naptári évre a XII. melléklet szerint elkülönített résszel csökkentett – pénzügyi támogatást, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(4) A KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez a 75. cikk (2) bekezdése a) pontja szerint nyújtott támogatástól eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott – a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének a 75. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett megkezdésére a KAP stratégiai terv teljes időszakára a XII. melléklet szerint elkülönített résszel csökkentett – teljes hozzájárulást, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben rögzítették, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(5) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az e cikk (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a 73. cikk (4) bekezdése második albekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti, a fiatal mezőgazdasági termelők esetében 50 %-ot meg nem haladó magasabb támogatási aránnyal bíró beruházási beavatkozásokra fordított kiadások részarányát –ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a pénzügyi terveikben rögzítették, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikknek megfelelően jóváhagyta – bele kell számítani az e cikk (4) bekezdésében említett pénzügyi felső határ meghatározásába.

96. cikk

A termeléstől függő jövedelemtámogatásra vonatkozó maximális pénzügyi támogatás

(1) A III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi támogatás összege a IX. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 13 %-a lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy az e rendelet IX. mellékletében meghatározott összeg 13 %-ánál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra. Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.

(3) Az (1) bekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 százalékponttal emelhető, feltéve hogy a 13 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra különítik el.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP stratégiai tervben szereplő összeg nem léphető túl.

(5) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás finanszírozására évenként legfeljebb 3 millió EUR-t használnak fel.

(6) Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címe II. fejezete 3. szakasza 1. alszakaszának értelmében e rendelet 17. cikkének alkalmazását megelőzően egy adott tagállamban, egy adott naptári évben odaítélhető maximális összeg nem haladhatja meg a KAP stratégiai tervben e cikkel összhangban meghatározott összegeket.

97. cikk

Az agrár-ökológiai programokra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) 2023-tól 2027-ig a IX. mellékletben meghatározott allokációk legalább 25 %-át minden naptári évben a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programok számára kell elkülöníteni.

(2) Amennyiben egy tagállam által a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített teljes EMVA-hozzájárulás összege – amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják – meghaladja a XI. mellékletben a KAP stratégiai terv időszakára meghatározott teljes EMVA-hozzájárulás 30 %-át, a tagállam csökkentheti az e cikk (1) bekezdése értelmében elkülönítendő összeget. A teljes csökkentés nem haladhatja meg azt az összeget, amellyel az első mondatban említett százalékot túllépték.

(3) A (2) bekezdésben említett csökkentés nem eredményezheti a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programok számára a KAP stratégiai terv időszakára az (1) bekezdés alapján elkülönítendő éves összeg 50 %-nál nagyobb mértékű csökkentését.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok legfeljebb 75 %-kal csökkenthetik az (1) bekezdés értelmében elkülönítendő éves összeget, amennyiben a 70. cikk szerinti beavatkozásokra a KAP stratégiai terv időszakára tervezett teljes összeg meghaladja az e cikk (1) bekezdése alapján a (2) bekezdés alkalmazását megelőzően elkülönítendő összegek 150 %-át.

(5) A tagállamok a 2023-as és a 2024-es naptári évben a 101. cikk (3) bekezdésével összhangban felhasználhatják a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket azzal a céllal, hogy abban az adott évben a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzanak, feltéve, hogy már minden lehetőséget kimerítettek az agrár-ökológiai programokhoz nyújtott források felhasználására,

a)	a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 5 %-ának megfelelő küszöbértékig;

b)	a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 5 %-ának megfelelő küszöbértéken felül, feltéve hogy a (6) bekezdésben említett feltételek teljesülnek.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a tagállamok a 119. cikkel összhangban módosítják a KAP stratégiai tervüket annak érdekében, hogy:

a KAP stratégiai terv időszakának hátralévő éveiben növeljék a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására felhasznált összegnek megfelelő összeggel, e cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban, vagy

növeljék a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására használt összegnek megfelelő összeggel, e cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.

(7) Amennyiben egy tagállam az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a IX. mellékletben a 2023. és 2024. évre vonatkozóan meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeget használ fel a 2023-tól 2024-ig tartó teljes időszakra annak érdekében, hogy a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzon, a tagállam a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó és az említett években a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására felhasznált összegeket kompenzálja, mégpedig annak révén, hogy a 119. cikkel összhangban módosítja a KAP stratégiai tervét annak érdekében, hogy:

a KAP stratégiai terv időszakának hátralévő éveiben a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeggel legalább megegyező összeggel növelje a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket; vagy

a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeggel legalább megegyező összeggel növelje a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.

(8) A tagállamok a 2025-ös és a 2026-os naptári évben a 101. cikk (3) bekezdésével összhangban felhasználhatnak egy, legfeljebb a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 2 %-ában megállapított küszöbértéknek megfelelő, és a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összeget azzal céllal, hogy ugyanabban az évben a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzanak, feltéve, hogy már minden lehetőséget kimerítettek az agrár-ökológiai programokhoz nyújtott források felhasználására, és teljesülnek a (9) bekezdésben foglalt feltételek.

(9) A (8) bekezdés alkalmazása során a tagállamok a 119. cikkel összhangban módosítják a KAP stratégiai tervüket annak érdekében, hogy:

növeljék a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására használt összegnek megfelelő összeggel, e cikk (8) bekezdésével összhangban. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.

(10) A 2025-ös naptári évtől kezdődően a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz kapcsolódó, a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra fordított kiadásoktól eltérő kiadások teljes összege az egyes naptári években nem haladhatja meg az V. mellékletben rögzített, az adott naptári évre a közvetlen kifizetésekre vonatkozó – a IX. mellékletben az agrár-ökológiai programokra e bekezdéssel összhangban a 2025-ös és 2026-os naptári évre elkülönített összeg 23 %-ának megfelelő, illetve a IX. mellékletben az agrár-ökológiai programokra e bekezdéssel összhangban a 2027-es naptári évre elkülönített összeg 25 %-ának megfelelő összeggel csökkentett és adott esetben az e cikk (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének alkalmazásából eredő összeggel kiigazított – pénzügyi allokációt, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(11) Amennyiben a tagállamok a KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt e cikk (2), (3), (4), 6, (7) és (9) bekezdését alkalmazzák, a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegektől eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege – amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják – e cikk (2), (6), (7) és (9) bekezdésének alkalmazását követően nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv teljes időszakára a vidékfejlesztésre nyújtott, a XI. mellékletben foglalt hozzájárulásoknak a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegekkel csökkentett teljes összegét, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

98. cikk

Az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatásra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) A IX. mellékletben meghatározott allokációk legalább 10 %-át évente a 29. cikkben említett, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatásra kell elkülöníteni.

(2) Az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatástól eltérő közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok összes kiadása az egyes naptári években nem haladhatja meg a VI. mellékletben rögzített, az adott naptári évre a közvetlen kifizetésekre vonatkozó – az adott naptári évre a IX. melléklet szerinti, közvetlen kifizetésekre vonatkozó pénzügyi allokáció 10 %-ának megfelelő összeggel csökkentett és a 29. cikk (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazását követően adott esetben kiigazított – pénzügyi allokációt, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

99. cikk

Önkéntes hozzájárulás az EMVA-allokációból a LIFE és az Erasmus+ szerinti intézkedésekhez

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-allokáció bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása, az (EU) 2021/783 rendelet értelmében a mezőgazdasági termelők közösségeinek javát szolgáló integrált stratégiai természetvédelmi projektek körének bővítése, valamint a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén aktív személyek transznacionális tanulási célú mobilitásához kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre és a vidéki térségekben élő nőkre összpontosító, az (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (49) összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.

100. cikk

Az éghajlatpolitikai kiadások nyomon követése

(1) A tagállamok információi alapján a Bizottság egyszerű és közös módszertan alkalmazásával értékeli, hogy a szakpolitika mennyiben járult hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések megvalósításához.

(2) A kiadásokra vonatkozó célérték megvalósításához való hozzájárulást egyedi korrekciós együtthatók alkalmazásával kell megbecsülni, amelyeket annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul-e hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések megvalósításához. Ezek a korrekciós együtthatók a következők:

a)	40 % a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 2. és 3. alszakaszában említett, alapszintű jövedelemtámogatásra és kiegészítő jövedelemtámogatásra fordított kiadások esetében;

b)	100 % a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra fordított kiadások esetében;

c)	100 % a 93. cikk (1) bekezdésében említett beavatkozásokra fordított, az e bekezdés d) pontjában említettektől eltérő kiadások esetében;

d)	40 % a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó kiadások esetében.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően 2025. december 31. után felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e cikk (2) bekezdését az abban említett korrekciós együtthatók módosítása céljából, amennyiben a módosítás a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások pontosabb nyomon követése érdekében indokolt.

101. cikk

Indikatív pénzügyi allokációk

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervükben indikatív pénzügyi allokációt állapítanak meg az egyes beavatkozásokra és az egyes évekre vonatkozóan. Ezen indikatív pénzügyi allokáció jelenti a KAP stratégiai terv szerinti kifizetések várható szintjét az adott pénzügyi évben végrehajtott beavatkozás tekintetében, ide nem értve a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozáson alapuló várható kifizetéseket.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok esetében a tagállamok KAP stratégiai tervükben indikatív pénzügyi allokációt állapítanak meg minden ágazat és minden év tekintetében, amely az adott ágazatban a beavatkozásokhoz pénzügyi évenként kapcsolódó kifizetések várható szintjét jelenti, ide nem értve az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatáson alapuló várható kifizetéseket.

(3) A tagállamok által az (1) és (2) bekezdéssel összhangban meghatározott indikatív pénzügyi allokációk nem akadályozhatják az említett tagállamokat abban, hogy az ezen indikatív pénzügyi allokációkból származó forrásokat – a KAP stratégiai tervük 119. cikkel összhangban történő módosítása nélkül – egyéb beavatkozásokra szolgáló forrásokként használják fel, amennyiben megfelelnek e rendeletnek, és különösen a 87., 88., 89., 90., 92-98. és 102. cikkének, valamint az (EU) 2021/2116 rendeletnek és különösen a 32. cikke (6) bekezdésének b) pontjának, továbbá a következő feltételeknek:

a)	a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat egyéb beavatkozásokra használják fel közvetlen kifizetés formájában;

b)	a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat vidékfejlesztésre irányuló egyéb beavatkozásokra használják fel;

c)	a méhészeti ágazatban és a borágazatban végrehajtott beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat csak az ugyanabban az ágazatban végrehajtott egyéb beavatkozásokra használják fel;

a 42. cikk f) pontjában említett, egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozásokra elkülönített pénzügyi allokációkat a KAP stratégiai tervben meghatározott, az említett pontban megállapított egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozásokra használják fel, és e felhasználás nem érinti a jóváhagyott operatív programokat.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazása céljából azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a 23. cikkel összhangban támogatási jogosultságok alapján nyújtják, lineárisan növelhetik vagy csökkenthetik a kifizetendő összegeket a naptári évben aktivált jogosultságok értéke alapján, a 102. cikk (2) bekezdésével összhangban az alapszintű jövedelemtámogatás keretében történő beavatkozásokra meghatározott minimális és maximális tervezett egységösszegek határain belül.

102. cikk

Tervezett egységösszegek és tervezett kimenetek

(1) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben szereplő minden egyes beavatkozásra vonatkozóan megállapítanak egy vagy több tervezett egységösszeget. A tervezett egységösszegek lehetnek egységes vagy átlagos egységösszegek, a tagállamok által meghatározottaknak megfelelően. A „tervezett egységes egységösszeg” az egyes kapcsolódó kimenetekért várhatóan fizetendő összeg. A „tervezett átlagos egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekért várhatóan fizetendő különböző egységösszegek átlagértéke.

Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó beavatkozások esetében egységes egységösszegeket kell megállapítani, kivéve, ha egységes egységösszeg megállapítása a beavatkozás kialakítása vagy hatálya miatt nem lehetséges vagy nem megfelelő. Ilyen esetekben átlagos egységösszegeket kell megállapítani.

(2) A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok esetében a tagállamok az egyes beavatkozásokhoz tervezett minden egyes egységösszeg tekintetében megállapíthatnak maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket, illetve mindkettőt is.

A „maximális tervezett egységösszeg” és a „minimális tervezett egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekért várhatóan fizetendő maximális vagy minimális egységösszeg.

A maximális vagy minimális tervezett egységösszeg vagy mindkettő megállapításakor a tagállamok ezeket az értékeket a források fel nem használásának elkerülése érdekében az átcsoportosítással kapcsolatos szükséges rugalmassággal indokolhatják.

A 134. cikk (5) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett tényleges egységösszeg csak akkor lehet alacsonyabb a tervezett egységösszegnél vagy – amennyiben ilyen összeg meghatározásra került – a minimális tervezett egységösszegnél, ha ezzel az a cél, hogy el lehessen kerülni a 87. cikk (1) bekezdésében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra elkülönített pénzügyi allokációk túllépését.

(3) A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok esetében a tagállamok a tervezett átlagos egységösszeg alkalmazásakor maximális tervezett átlagos egységösszeget határozhatnak meg.

A „maximális tervezett átlagos egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekre várhatóan átlagban kifizetendő maximális összeg.

(4) Amennyiben egy beavatkozás esetében különböző egységösszegeket állapítanak meg, a (2) és a (3) bekezdést az adott beavatkozás minden egyes vonatkozó egységösszegére alkalmazni kell.

(5) A tagállamok minden egyes tervezett egységes vagy átlagos egységösszegre vonatkozóan számszerűsítve meghatározzák az egyes beavatkozások éves tervezett kimeneteit. Egy adott beavatkozáson belül az éves tervezett kimenetek az összes egységösszegre vagy az egységösszegek csoportjára vonatkozóan összevontan is megadhatók.

103. cikk

A közvetlen kifizetésekre vonatkozó allokációk és az EMVA-allokációk közötti rugalmasság

(1) Valamely tagállam a KAP stratégiai tervére vonatkozó, a 118. cikk (1) bekezdésében említett javaslata részeként dönthet úgy, hogy átcsoportosítja:

a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az V. mellékletben meghatározott allokációja – adott esetben a 2023–tól 2026-ig tartó naptári évekre vonatkozóan a gyapotágazat támogatására elkülönített, a VIII. mellékletben megállapított allokációkkal csökkentett – összegének legfeljebb 25 %-át a 2024-től 2027-ig tartó pénzügyi évekre megállapított EMVA-allokációjához; vagy

b)	a 2024–től 2027-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó EMVA-allokációjának legfeljebb 25 %-át az V. mellékletben meghatározott, a 2023–tól 2026-ig tartó naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjához.

(2) A valamely tagállam közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjának az (1) bekezdés a) pontjában említett EMVA-allokációjához történő átcsoportosítására vonatkozó százalékos arány növelhető a következők szerint:

a)	legfeljebb 15 százalékpontig, ha az említett tagállam ugyanilyen mértékű emelést alkalmaz a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgáló, EMVA-finanszírozású beavatkozások esetében;

b)	legfeljebb 2 százalékpontig, ha az említett tagállam ugyanilyen mértékű emelést alkalmaz a 95. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(3) A valamely tagállam EMVA-allokációjából az (1) bekezdés b) pontjában említett közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjához átcsoportosított összegek százalékos aránya 30 %-ra növelhető azon tagállamok esetében, amelyekben a hektáronkénti közvetlen kifizetések nem érik el az uniós átlag 90 %-át. Ez a feltétel Bulgária, Észtország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Finnország és Svédország esetében teljesül.

(4) Az (1) bekezdésben említett döntéseknek ki kell terjedniük az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett százalékos arány meghatározására, amely naptári évenként változhat.

(5) A tagállamok 2025-ben felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett döntésüket a KAP stratégiai tervük módosítása iránti, a 119. cikkben említett kérelmük részeként.

V. CÍM

KAP STRATÉGIAI TERV

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

104. cikk

KAP stratégiai tervek

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása érdekében az EMGA és az EMVA által finanszírozott uniós támogatást.

(2) Minden tagállam egyetlen, a teljes területére vonatkozó KAP stratégiai tervet dolgoz ki, figyelembe véve alkotmányos és intézményi rendelkezéseit.

Ha a KAP stratégiai terv egyes elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamok biztosítják a nemzeti szinten elkészített KAP stratégiai terv elemeivel való koherenciát és következetességet. A regionális szinten meghatározott elemeknek megfelelően tükröződniük kell a KAP stratégiai terv vonatkozó szakaszaiban, a 107. cikkben foglaltak szerint.

(3) A 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 108. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 109. cikkben említettek szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben megjelölik a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítását szolgáló számszerűsített célokat és mérföldköveket. A célokat az I. mellékletben foglalt közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.

E célok elérése érdekében a tagállamok a III. címben meghatározott beavatkozástípusok alapján beavatkozásokat határoznak meg.

(4) Minden KAP stratégiai tervnek a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.

105. cikk

Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések tekintetében

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervükben és különösen a beavatkozási stratégiának a 109. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elemein keresztül arra törekednek, hogy – az 1306/2013/EU rendelet 110. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított célkitűzés megvalósításához a 2014–2020-as időszakban az EMGA és az EMVA keretében biztosított teljes hozzájárulással összehasonlítva – összességében nagyobb hozzájárulást biztosítsanak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához.

(2) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a rendelkezésre álló információk alapján ismertetik, hogy miként kívánják megvalósítani a teljes hozzájárulásnak az (1) bekezdés szerinti növelését. Az ismertetésnek releváns információkon, például a 107. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában és a 107. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elemeken, valamint az I. mellékletben meghatározott releváns hatásmutatókhoz képest várható javuláson kell alapulnia.

106. cikk

Eljárásrendi követelmények

(1) A tagállamok átlátható eljárások alapján dolgozzák ki KAP stratégiai tervüket, intézményi és jogszabályi keretüknek megfelelően, adott esetben régióikkal együttműködésben.

(2) A KAP stratégiai terv kidolgozásáért felelős tagállami szerv gondoskodik arról, hogy:

a)	adott esetben a regionális szintű érintett hatóságokat ténylegesen bevonják a KAP stratégiai terv elkészítésébe; valamint

b)	a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságokat ténylegesen bevonják a KAP stratégiai terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásába.

(3) Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:

a)	regionális és helyi szintű érintett hatóságok, valamint más hatóságok, ideértve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kérdésekben illetékes hatóságokat is;

b)	gazdasági és szociális partnerek, beleértve a mezőgazdasági ágazat képviselőit;

c)	a civil társadalmat képviselő érintett szervezetek és – adott esetben – olyan szervek, amelyek feladata, hogy előmozdítsák a társadalmi befogadást, az alapvető jogok érvényesítését, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A tagállamoknak ténylegesen be kell vonniuk ezeket a partnereket a KAP stratégiai tervek elkészítésébe, és adott esetben – többek között a 13. cikkben említett minimumelőírások tekintetében – konzultálniuk kell az érdekelt felekkel.

(4) A tagállamok, ideértve adott esetben régióikat is, és a Bizottság együttműködnek annak érdekében, hogy az arányosság és a közös irányítás elvére figyelemmel biztosítsák az eredményes koordinációt a KAP stratégiai terv végrehajtása során.

(5) A partnerséget az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően kell megszervezni és végrehajtani.

II. FEJEZET

A KAP STRATÉGIAI TERV TARTALMA

107. cikk

A KAP stratégiai terv tartalma

(1) Minden KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell a következőkre vonatkozó szakaszokat:

a)	az igényfelmérés;

b)	a beavatkozási stratégia;

c)	azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében;

d)	a közvetlen kifizetések, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozások és a stratégiában megjelölt, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások;

e)	cél- és pénzügyi tervek;

f)	az irányítási és koordinációs rendszer;

g)	a KAP korszerűsítését biztosító elemek;

h)	ha a KAP stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, rövid leírás a tagállamok nemzeti és regionális felépítéséről, és különösen arról, hogy mely elemeket határozzák meg nemzeti szinten, és melyeket regionális szinten.

(2) Minden KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell a következő mellékleteket:

a)	az előzetes értékelésről és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (50) említett stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) szóló I. melléklet;

b)	a GYELV-elemzést tartalmazó II. melléklet;

c)	a partnerekkel folytatott konzultációról szóló III. melléklet;

d)	adott esetben a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV. melléklet;

e)	a KAP stratégiai terv hatálya alatt nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásról szóló V. melléklet;

f)	adott esetben az átmeneti nemzeti támogatásról szóló VI. melléklet.

(3) A KAP stratégiai terv (1) és (2) bekezdésben említett szakaszainak és mellékleteinek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a 108–115. cikk rögzíti.

108. cikk

Igényfelmérés

A 107. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett igényfelmérésnek a következőket kell magában foglalnia:

a)	a 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés összefoglalása;

b)	a 6. cikk (1)és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján; a GYELV-elemzés során felmerülő valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy azokkal a KAP stratégiai terv foglalkozik-e;

a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett, a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatásával kapcsolatos célkitűzés vonatkozásában az igények felmérése egyrészről a közvetlen kifizetések méltányosabb elosztása, valamint azok kedvezményezettjeinek – adott esetben a mezőgazdasági üzemük szerkezetének figyelembevételével történő – hatékonyabb és eredményesebb megválasztása, másrészről a kockázatkezelés tekintetében;

d)	adott esetben egyes földrajzi területek, például a legkülső régiók, valamint a hegyvidéki és szigeti területek igényeinek elemzése;

e)	az igények rangsorolása, ideértve a választások megfelelő indokolását, amely adott esetben annak okaira is kiterjed, hogy a KAP stratégiai terv miért nem vagy miért csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel.

A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések esetében az igényfelmérésben figyelembe kell venni a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokból eredő nemzeti környezetvédelmi és klímaterveket.

A tagállamok az igényfelmérésükhöz aktuális és megbízható – és amennyiben rendelkezésre áll, nemek szerinti bontásban szereplő – adatokat használnak.

109. cikk

Beavatkozási stratégia

(1) A 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiában minden egyes, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott és a KAP stratégiai tervben szereplő egyedi célkitűzésre vonatkozóan meg kell határozni:

a tagállam által a 108. cikkben említett igényfelmérés alapján használt releváns eredménymutatókra vonatkozó célokat és kapcsolódó mérföldköveket. E célok értékét indokolni kell az említett igényfelmérés alapján. A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket illetően a célokat az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában ismertetett elemek alapján kell meghatározni;

a III. címben meghatározott beavatkozástípusokon alapuló beavatkozásokat, amelyeket úgy kell megtervezni, hogy a 139. cikkben említett előzetes értékelésre, a 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzésre és a 108. cikkben említett igényfelmérésre támaszkodó szilárd beavatkozási logika alapján kezelni tudják az adott helyzetet az érintett területen;

c)	azokat az elemeket, amelyek bemutatják, hogyan teszik lehetővé a beavatkozások a célok elérését és hogyan biztosított a beavatkozások koherenciája és összeegyeztethetősége;

d)	azokat az elemeket, amelyek igazolják, hogy a finanszírozási forrásoknak a KAP stratégiai terv beavatkozásaihoz rendelt elosztása indokolt, és megfelelő a kitűzött célok eléréséhez, továbbá összhangban áll a 112. cikkben említett pénzügyi tervvel.

(2) A beavatkozási stratégiának be kell mutatnia a stratégia következetességét és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódva megvalósított beavatkozások egymást kiegészítő jellegét, mégpedig a következők révén:

a KAP stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrájának áttekintése, amely ismerteti a következőket:

a III. mellékletben felsorolt minden egyes GAEC-előírás tekintetében az uniós előírás teljesítési módja, ideértve a következő elemeket: a gazdálkodási gyakorlatoknak, a területi hatálynak, az előírás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők típusainak az összefoglalása, valamint szükség esetén annak ismertetése, hogy a gyakorlat hogyan járul hozzá az említett GAEC-előírás fő céljának teljesítéséhez;

ii.	a feltételesség általános hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához;

iii.

a 31. cikk (5) bekezdésében és a 70. cikk (3) bekezdésében említett vonatkozó alapfeltételek közötti kiegészítő jelleg, a feltételesség és a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgáló különböző beavatkozások, ideértve az ökológiai gazdálkodás támogatását is;

iv.	a teljes hozzájárulás 105. cikk szerinti növelésének módja;

v.	az, hogy a KAP stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrája várhatóan hogyan járul hozzá a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokban foglalt vagy azokból eredő hosszú távú nemzeti célok megvalósításához, illetve hogyan egyeztethető össze e célokkal;

a 6. cikk (1 bekezdésének) g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés vonatkozásában a KAP stratégiai tervben a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan meghatározott releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 26. cikk (4) bekezdésének a) pontjában, a 30. cikkben, a 73. cikkben, a 75. cikkben és a 77. cikk (6) bekezdésében meghatározottak – áttekintése. A tagállamok különösen a 95. cikkre hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 30., a 73. és a 75. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek általánosságban a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa az e területen végrehajtott uniós és nemzeti intézkedések közötti összhangot;

c)	annak ismertetése, hogy a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatás keretébe tartozó beavatkozások hogyan egyeztethetők össze a 2000/60/EK irányelvvel;

a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéssel kapcsolatban annak áttekintése, hogy miként valósul meg a KAP stratégiai terv keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának, valamint kedvezményezettjei hatékonyabb és eredményesebb megválasztásának célja, beleértve adott esetben a 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eltérés alkalmazását indokoló információkat is. Az említett áttekintésben adott esetben foglalkozni kell a 22. cikk (2) bekezdésében említett alapszintű jövedelemtámogatás és az egyéb beavatkozások – különösen a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságok vagy egyéb területspecifikus hátrányok tekintetében nyújtott kifizetések – területi jellegének következetességével és kiegészítő jellegével is;

az ágazatokhoz kapcsolódó beavatkozások áttekintése, ideértve a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatást és a III. cím III. fejezetében említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokat, az arra vonatkozó indokolással, hogy miért célozzák meg az érintett ágazatokat, az ágazatonkénti beavatkozások jegyzékével és kiegészítő jellegük bemutatásával együtt;

f)	adott esetben magyarázat arra vonatkozóan, hogy melyik beavatkozás az egységes és integrált kockázatkezelési megközelítés biztosításához;

g)	adott esetben a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi allokáció beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását;

annak áttekintése, hogy a KAP stratégiai terv hogyan járul hozzá az állatjólét javítására és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához, beleértve az alapfeltételeket, valamint a feltételesség és a különböző beavatkozások közötti kiegészítő jelleget;

i)	magyarázat arra vonatkozóan, hogy a beavatkozások és azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében, hogyan járulnak hozzá az egyszerűsítéshez és az adminisztratív terhek csökkentéséhez a végső kedvezményezettek javára.

(3) Ha a KAP stratégiai terv egyes elemeit regionális szinten határozzák meg, a beavatkozási stratégiában biztosítani kell a nemzeti szinten elkészített KAP stratégiai terv elemeivel való koherenciájukat és összeegyeztethetőségüket.

110. cikk

Azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében

A 107. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a több beavatkozás tekintetében azonos elemekről szóló szakasznak magában kell foglalnia:

a)	a tagállamok által a 4. cikkel összhangban feltüntetett fogalmakat és feltételeket, valamint a közvetlen kifizetésekformájában történő beavatkozásokra vonatkozó, a 18. cikk szerinti minimumkövetelményeket;

b)	a 94. és a 125. cikkben említett „technikai segítségnyújtás” igénybevételének, valamint a 126. cikkben említett nemzeti KAP-hálózatnak az ismertetését;

c)	a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel kapcsolatban a vidéki térségeknek a KAP stratégiai tervben használt, a tagállamok által meghatározott fogalmát;

a végrehajtáshoz kapcsolódó egyéb információkat, különösen:

i.	a támogatási jogosultságok értékének megállapítására és – adott esetben – a tartalékok működésére vonatkozó rövid ismertetést;

ii.	adott esetben a közvetlen kifizetések 17. cikkben említett csökkentésének eredményeként fennmaradó források becsült összegének felhasználását;

iii.	a határozatot és annak indokolását e rendelet 17. cikke (4) bekezdésének, 29. cikke (6) bekezdésének és 30. cikke (4) bekezdésének, valamint az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikke (1) bekezdése második albekezdésének végrehajtása tekintetében;

iv.	adott esetben a határozatot és azon fő elemeinek ismertetését, amelyek a 19. cikk végrehajtásához kapcsolódnak;

v.	egy áttekintést az EMVA és a vidéki térségekre vonatkozó egyéb uniós alapok közötti koordinációról, valamint az említett alapok elhatárolásáról és egymást kiegészítő jellegéről.

111. cikk

Beavatkozások

A 107. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett stratégiában meghatározott egyes beavatkozásokra – többek között a regionális szinten meghatározott beavatkozásokra – vonatkozó szakasznak tartalmaznia kell:

a)	azt a beavatkozástípust, amelyen alapul;

b)	a területi hatályt;

az adott beavatkozás konkrét kialakítását vagy követelményeit, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzés vagy célkitűzések megvalósításához való eredményes hozzájárulást; környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos beavatkozások esetében a feltételességre vonatkozó követelményekkel való összekapcsolásnak kell demonstrálnia, hogy a gyakorlatok kiegészítik egymást és nincs közöttük átfedés;

d)	a támogathatósági feltételeket;

e)	az I. mellékletben meghatározott eredménymutatókat, amelyekhez a beavatkozásnak közvetlenül és jelentős mértékben hozzá kell járulnia;

valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyek az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapulnak, annak ismertetését, hogy hogyan felel meg a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 2. mellékletében előírt, e rendelet 10. cikkében és II. mellékletében ismertetett vonatkozó rendelkezéseknek, továbbá valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyeknek nem az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusok képezik az alapját, annak bemutatását, hogy megfelelnek-e – és ha igen, hogyan – a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 6.5. cikke vagy 2. melléklete rendelkezéseinek;

g)	egy kimeneti mutatót és a beavatkozás 102. cikk (5) bekezdésében említett tervezett éves kimeneteit;

h)	a 102. cikk (1) bekezdésében említett éves tervezett egységes vagy átlagos egységösszeget és adott esetben a 102. cikk (2) és (3) bekezdésében említett maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket;

i)	annak ismertetését, hogy miként határozták meg az e bekezdés h) pontjában említett összegeket;

értelemszerűen:

i.	a támogatás formáját és mértékét;

ii.	a támogatás tervezett egységösszegének kiszámítására vonatkozó módszert és annak a 82. cikk szerinti tanúsítását;

a beavatkozásra elkülönített, a 101. cikk (1) bekezdésében említett éves pénzügyi allokációt, vagy a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatok esetében a 101. cikk (2) bekezdésében említett, az érintett ágazat számára elkülönített éves pénzügyi allokációt, ideértve adott esetben az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök szerinti tervezett bontását;

l)	azt, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés.

Az első albekezdés e) pontja nem alkalmazandó a méhészeti ágazatra vonatkozó, az 55. cikk (1) bekezdésének a) és c)–g) pontjában említett beavatkozástípusok szerinti beavatkozásokra, a borágazatra vonatkozó, az 58. cikk (1) bekezdésének h)-k) pontjában említett beavatkozástípusok szerinti beavatkozásokra, valamint a 77. cikkben említett együttműködési beavatkozástípus szerinti, minőségrendszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekre.

112. cikk

Cél- és pénzügyi tervek

(1) A 107. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett céltervnek összefoglaló táblázatot kell tartalmaznia, amelyben ismertetni kell a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célokat és mérföldköveket.

(2) A 107. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett pénzügyi tervnek áttekintő táblázatot kell tartalmaznia, amelyben az alábbiak szerepelnek:

a tagállami allokációk a 87. cikk (1) bekezdésében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok, a 88. cikk (1) bekezdésében említett, borágazatra vonatkozó beavatkozástípusok, a 88. cikk (2) bekezdésében említett, méhészeti ágazatra vonatkozó beavatkozástípusok és a 89. cikk (3) bekezdésében említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok tekintetében, a 92-98. cikkben meghatározott minimális pénzügyi allokációkra vonatkozó követelményeknek való megfelelés céljából a tagállamok által elkülönített éves és teljes összegek pontos megjelölésével;

az a) pontban említett átcsoportosítások a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok között a 103. cikknek megfelelően, valamint a tagállamok allokációiból a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok esetében annak érdekében levont összegek, hogy rendelkezésre álljon forrás a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokban végrehajtandó beavatkozástípusokhoz, a 88. cikk (6) bekezdésével összhangban;

a tagállami allokációk a 88. cikk (3) bekezdésében említett, komlóágazatra vonatkozó beavatkozástípusok és a 88. cikk (4) bekezdésében említett, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra vonatkozó beavatkozástípusok tekintetében, valamint, ha ezeket a beavatkozástípusokat nem hajtják végre, az arról szóló határozat, hogy a megfelelő allokációkat a közvetlen kifizetésekhez rendelt tagállami allokációkhoz csoportosítják át a 88. cikk (5) bekezdésével összhangban;

d)	adott esetben az EMVA-ból származó, e rendelet 81. cikkének megfelelően az InvestEU szerinti támogatás céljára, valamint e rendelet 9. cikke (9) bekezdésének megfelelően az (EU) 2021/783 rendelet vagy az (EU)2021/817 rendelet szerinti támogatás céljára átcsoportosított tagállami allokációk;

e)	adott esetben a legkülső régiók tekintetében tervezett összegek.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett, minden pénzügyi évre vonatkozóan és a tagállamok kifizetés-végrehajtásainak előrejelzéseként részletes pénzügyi tervben kell megadni a 111. cikk g) és k) pontjának megfelelő következő táblázatokat:

a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami allokációk bontása, a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átcsoportosításokat követően, beavatkozástípusonkénti és beavatkozásonkénti indikatív pénzügyi allokációk alapján, minden egyes beavatkozásra vonatkozóan megjelölve a tervezett kimeneteket, a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett átlagos vagy egységes egységösszeget, valamint adott esetben a 102. cikk (2) bekezdésében említett maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket, illetve mindkettőt. Adott esetben a bontásnak a támogatási jogosultságok tartalékösszegét is tartalmaznia kell.

A 17. cikkben említett kifizetéscsökkentés teljes becsült eredményét jelezni kell.

Figyelembe véve a 17. cikkben és a 87. cikk (3) bekezdésében említett kifizetéscsökkentés becsült eredményének felhasználását, ezeket az indikatív pénzügyi allokációkat, a kapcsolódó tervezett kimeneteket és a vonatkozó tervezett átlagos vagy egységes egységösszegeket a kifizetések csökkentése előtt kell megállapítani;

a III. cím III. fejezetében említett beavatkozástípusokra vonatkozó allokációk bontása beavatkozásonként, a tervezett kimenetek megjelölésével, vagy a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatok esetében az ágazatonkénti indikatív pénzügyi allokációk, a tervezett kimenetek megjelölésével, az ágazatonkénti operatív programok számában kifejezve;

a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami allokációk bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, a KAP stratégiai terv időszakára vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási mértéket, adott esetben a beavatkozás- és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ennek a táblázatnak tartalmaznia kell továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett átlagos vagy egységes egységösszegeket, valamint adott esetben a 102. cikk (3) bekezdésében említett maximális tervezett átlagos egységösszegeket. Adott esetben a táblázatnak tartalmaznia kell továbbá a támogatásoknak és a pénzügyi eszközök tervezett összegének a bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell.

113. cikk

Irányítási és koordinációs rendszerek

A 107. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett irányítási és koordinációs rendszerekről szóló szakasznak magában kell foglalnia:

a)	az (EU) 2021/2116 rendelet II. címe II. fejezetében említett valamennyi irányító szervnek, valamint a nemzeti irányító hatóságnak és adott esetben a regionális irányító hatóságoknak az azonosítását;

b)	az e rendelet 123. cikkének (4) bekezdésében említett közreműködő szervezetek azonosítását és szerepét;

az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címében említett kontrollrendszerekre és szankciókra vonatkozó információkat, ideértve a következőket:

i.	az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe II. fejezetében említett integrált igazgatási és kontrollrendszer;

ii.	az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe IV. és V. fejezetében említett, a feltételességhez kapcsolódó ellenőrzési és szankcionálási rendszer;

iii.	az ellenőrzésekért felelős illetékes ellenőrző szervezetek;

d)	a monitoring- és jelentéstételi struktúra áttekintése.

114. cikk

Korszerűsítés

A KAP-nak a 107. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését biztosító elemekről szóló szakaszban ki kell emelni a KAP stratégiai terv azon elemeit, amelyek támogatják a mezőgazdaság és vidéki térségek és a KAP korszerűsítését, és a szakasznak magában kell foglalnia különösen:

egy, különösen a következők révén történő áttekintést arról, hogy miként járul hozzá a KAP stratégiai terv a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott horizontális célkitűzés megvalósításához:

i.	az ATIR szervezeti felépítésének ismertetése

ii.

annak ismertetése, hogy a 15. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a 126. cikkben említett nemzeti KAP-hálózat hogyan működnek majd együtt a tanácsadás, az ismeretáramlás és az innovációs szolgáltatások biztosítása céljából, és hogy a 78. cikk szerinti beavatkozások vagy más releváns beavatkozások keretében támogatott intézkedéseket miként integrálják az ATIR-ba;

b)	azon stratégia ismertetését, amely a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányul.

115. cikk

Mellékletek

(1) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett I. mellékletének tartalmaznia kell a 139. cikkben említett előzetes értékelés, valamint a 2001/42/EK irányelvben említett SKV főbb eredményeinek összefoglalását, továbbá azt, hogy azokat miként kezelték, vagy milyen okokból kifolyólag nem vették őket figyelembe, illetve egy linket is a teljes előzetes értékeléshez és az SKV-jelentéshez.

(2) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett II. mellékletének tartalmaznia kell a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetének GYELV-elemzését.

A GYELV-elemzésben a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetét kell alapul venni, és az elemzésnek tartalmaznia kell – a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott minden egyes egyedi célkitűzésre vonatkozóan – a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetének közös háttérmutatókon és egyéb aktuális mennyiségi és minőségi információkon, például tanulmányokon, korábbi értékelési jelentéseken, ágazati elemzéseken és a korábbi tapasztalatok tanulságain alapuló átfogó leírását.

A GYELV-elemzésnek adott esetben tartalmaznia kell a területi szempontok elemzését, ideértve a regionális sajátosságokat is, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket, valamint az ágazati szempontok elemzését, különösen azoknak az ágazatoknak a vonatkozásában, amelyekre egyedi beavatkozások vagy programok vonatkoznak.

Ezenkívül ezen ismertetésben különösen ki kell emelni az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott összes általános és egyedi célkitűzés vonatkozásában:

a)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület azonosított erősségeit;

b)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület azonosított gyengeségeit;

c)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó területen azonosított lehetőségeket;

d)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó területen azonosított fenyegetéseket.

A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések tekintetében a GYELV-elemzésben figyelembe kell venni a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokból eredő nemzeti terveket.

A 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés tekintetében a GYELV-elemzésnek rövid elemzést kell tartalmaznia a földhöz jutásról, a földhasználati mobilitásról és a földterület-átalakításról, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférésről, továbbá az ismeretekhez való hozzáférésről és a tanácsadási szolgáltatások elérhetőségéről.

A 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott horizontális célkitűzés tekintetében a GYELV-elemzésnek az ATIR és a kapcsolódó struktúrák működéséről is lényeges információkkal kell szolgálnia.

(3) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett III. mellékletének tartalmaznia kell a partnerekkel, és különösen a releváns regionális és helyi hatóságokkal folytatott konzultációk eredményeit, valamint a konzultációk lefolytatásának rövid leírását.

(4) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett IV. mellékletének rövid ismertetést kell tartalmaznia a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról, továbbá annak a KAP stratégiai terv egyéb beavatkozásaival való kiegészítő jellegéről.

(5) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett V. mellékletének tartalmaznia kell:

a KAP stratégiai terv hatályán belül a III. cím IV. fejezetében meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírását, ideértve a beavatkozásonkénti összegeket és azt, hogy biztosított az e rendelet szerinti követelményeknek való megfelelés;

b)	a KAP stratégiai terv beavatkozásaival való kiegészítő jelleg ismertetését;

c)	azt, hogy a kiegészítő nemzeti finanszírozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés; és

d)	a gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott, az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatást.

(6) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett VI. mellékletének az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	az éves ágazatspecifikus pénzügyi keretösszeg minden egyes, átmeneti nemzeti támogatásban részesülő ágazat tekintetében;

b)	adott esetben a támogatás maximális egységösszege az időszak minden egyes évére vonatkozóan;

c)	adott esetben a 147. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban módosított referencia-időszakra vonatkozó információk;

d)	az átmeneti nemzeti támogatás és a KAP stratégiai terv beavatkozásai közötti kiegészítő jelleg rövid ismertetése.

116. cikk

A KAP stratégiai terv tartalmával kapcsolatos felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően 2023. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e fejezetnek a KAP stratégiai terv és mellékletei tartalma tekintetében történő módosítása céljából. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag a tagállamok által tapasztalt problémák orvoslására korlátozódhatnak.

117. cikk

A KAP stratégiai terv tartalmához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a KAP stratégiai tervek 108–115. cikk szerinti elemeinek ismertetésére vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

A KAP STRATÉGIAI TERV JÓVÁHAGYÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

118. cikk

A KAP stratégiai terv jóváhagyása

(1) Minden tagállam legkésőbb 2022. január 1-jéig benyújtja a Bizottságnak a KAP stratégiai tervre vonatkozó javaslatát a 107. cikkben említett tartalommal.

(2) A Bizottság értékeli a javasolt KAP stratégiai tervet a következők tekintetében: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal, valamint az (EU) 2021/2116 rendelettel való összhangja és koherenciája, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához való tényleges hozzájárulása, továbbá a belső piac megfelelő működésére és a versenytorzulásra, valamint a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre háruló adminisztratív terhek mértékére gyakorolt hatása. Az értékelésnek különösen a következőkre kell kitérnie: a KAP stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a vonatkozó egyedi célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP stratégiai terv egyedi célkitűzéseinek a – GYELV-elemzés és az előzetes értékelés alapján – javasolt beavatkozások révén történő megvalósításához.

(3) A (2) bekezdésben említett értékelés eredményétől függően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamoknak a KAP stratégiai terv benyújtásának dátumát követő három hónapon belül.

A tagállam megadja a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálja a javasolt tervet.

(4) A Bizottság jóváhagyja a javasolt KAP stratégiai tervet, amennyiben a szükséges információkat benyújtották, és a terv összhangban áll a 9. cikkel, valamint az e rendeletben és az (EU) 2021/2116 rendeletben foglalt többi követelménnyel, továbbá az említett rendeletek értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal. A jóváhagyás kizárólag olyan jogi aktusokon alapulhat, amelyek a tagállamokra nézve kötelező erejűek.

(5) A KAP stratégiai tervet legkésőbb hat hónappal az érintett tagállam általi benyújtását követően kell jóváhagyni.

A jóváhagyás nem terjed ki a 113. cikk c) pontjában, valamint a KAP stratégiai tervnek a 107. cikk (2) bekezdése a)–d) pontjában említett I–IV. mellékletében említett információkra.

Kellően indokolt esetekben a tagállamok kérhetik a Bizottságtól olyan KAP stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam feltünteti a KAP stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP stratégiai terv egészére a 112. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket, hogy bemutassa a terv általános egységességét és koherenciáját. A KAP stratégiai terv hiányzó részeit – a KAP stratégiai terv jóváhagyásának időpontját követően legfeljebb három hónapon belül – a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 119. cikkel összhangban.

(6) Minden KAP stratégiai tervet a Bizottság hagy jóvá végrehajtási határozat útján, a 153. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

(7) A KAP stratégiai terv kizárólag a Bizottság jóváhagyását követően bír joghatással.

119. cikk

A KAP stratégiai terv módosítása

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(2) A KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és abban ismertetni kell különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekre várhatóan gyakorolt hatását. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet, adott esetben az aktualizált mellékletekkel együtt.

(3) A Bizottság értékeli a módosítás e rendelettel, az annak értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal és az (EU) 2021/2116 rendelettel való összhangját, továbbá tényleges hozzájárulását az egyedi célkitűzések megvalósításához.

(4) A Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai terv kért módosítását, amennyiben a szükséges információkat benyújtották és a módosított terv összhangban áll a 9. cikkel, valamint az e rendeletben és az (EU) 2021/2116 rendeletben foglalt többi követelménnyel, továbbá az említett rendeletek értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal.

(5) A Bizottság a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtását követő 30 munkanapon belül észrevételt tehet. A tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges további információt.

(6) A KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet legkésőbb három hónappal a tagállam általi benyújtását követően kell jóváhagyni.

(7) A KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet naptári évenként egyszer lehet benyújtani, az e rendeletben előírt vagy a 122. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó lehetséges kivételek mellett. Ezenkívül a KAP stratégiai terv időszaka alatt további három, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelem nyújtható be. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a hiányzó elemek benyújtása céljából történő módosításra irányuló, a 118. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmekre.

A KAP stratégiai tervnek a 17. cikk (5) bekezdéséhez, a 88. cikk (7) bekezdéséhez, a 103. cikk (5) bekezdéséhez vagy a 120. cikkhez kapcsolódó módosítására irányuló kérelem nem tartozik az e bekezdés első albekezdésében meghatározott korlátozás alá.

(8) A KAP stratégiai tervnek az EMGA tekintetében a 17. cikk (5) bekezdéséhez, a 88. cikk (7) bekezdéséhez vagy a 103. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó módosítására irányuló kérelem a Bizottság általi jóváhagyásának évét követő naptári év január 1-jétől lép hatályba, az allokációknak a 87. cikk (2) bekezdésével összhangban történő megfelelő módosítását követően.

A KAP stratégiai tervnek az EMVA tekintetében a 103. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó módosítására irányuló kérelem a Bizottság jóváhagyását és az allokációknak a 89. cikk (4) bekezdésével összhangban történő megfelelő módosítását követően lép hatályba.

A KAP stratégiai tervnek az EMVA-hoz kapcsolódó, az e bekezdés első albekezdésében említett módosításoktól eltérő módosítása a tagállam által meghatározandó, a módosításra irányuló kérelem Bizottság általi jóváhagyásának időpontjánál későbbi időpontban lép hatályba. A tagállamok különböző hatálybalépési időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak a módosítás különböző elemei tekintetében. Ezen időpont meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az e cikkben a jóváhagyási eljárásra megállapított határidőket, valamint azt, hogy a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára elegendő idő álljon rendelkezésre a módosítás figyelembevételéhez. A tagállam a tervezett időpontot a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelemmel együtt jelzi, és az a Bizottság általi jóváhagyás tárgyát képezi e cikk (10) bekezdésével összhangban.

(9) E cikk (2)–(8), (10) és (11) bekezdésétől eltérve a tagállamok bármikor módosíthatják a KAP stratégiai tervüknek a III. cím IV. fejezete szerinti beavatkozásokra vonatkozó elemeit – az ilyen beavatkozások támogathatósági feltételeit is beleértve –, és alkalmazhatják ezeket a módosításokat, feltéve hogy azok nem vezetnek a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célok megváltozásához. E módosításokról az alkalmazásuk kezdetét megelőzően értesítik a Bizottságot, és belefoglalják azokat a KAP stratégiai tervük módosítására irányuló, az e cikk (1) bekezdése szerinti következő kérelembe.

(10) A KAP stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozat útján, a 153. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

(11) A 86. cikk sérelme nélkül, a KAP stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság azokat jóváhagyta.

(12) Az elírások vagy a nyilvánvaló hibák javításai, valamint a pusztán szerkesztési jellegű javítások, amelyek nem befolyásolják a szakpolitika és a beavatkozás végrehajtását, nem tekintendők az e cikk szerinti módosítás iránti kérelemnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen javításokról.

120. cikk

A KAP stratégiai tervek felülvizsgálata

A XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusok bármelyikének módosítása esetén az egyes tagállamok értékelik, hogy szükség van-e a KAP stratégiai tervük megfelelő módosítására, különös tekintettel a 109. cikk (2) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett magyarázatra, valamint a KAP stratégiai terv további, a szóban forgó magyarázatban említett elemeire. A XIII. mellékletben felsorolt valamely irányelv esetében a módosítás átültetési határidejétől számított hat hónapon belül, a XIII. mellékletben felsorolt valamely rendelet esetében pedig a módosítás alkalmazásának kezdőnapjától számított hat hónapon belül minden tagállam értesíti a Bizottságot az értékelésének eredményéről, ahhoz egy kísérő magyarázatot csatol, és szükség esetén a 119. cikk (2) bekezdésével összhangban kérelmet nyújt be KAP stratégiai tervének módosítására.

121. cikk

A Bizottság intézkedéseire vonatkozó határidők megállapítása

E fejezet alkalmazása céljából, ha a Bizottság valamely intézkedéséhez határidőt szabnak meg, ez a határidő akkor kezdődik, amikor az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben rögzített előírásoknak megfelelő valamennyi információt rendelkezésre bocsátották.

Ez a határidő nem foglalja magában:

a)	azt az időszakot, amely az azt követő napon kezdődik, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a dokumentumok felülvizsgálatára vonatkozó kérését, és addig a napig tart, amelyen a tagállam válaszol a Bizottságnak;

b)	a 17. cikk (5) bekezdésében, a 88. cikk (7) bekezdésében és a 103. cikk (5) bekezdésében említett módosítások esetében az allokációknak a 87. cikk (2) bekezdése szerinti módosítására vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására rendelkezésre álló időszakot.

122. cikk

A KAP stratégiai tervek módosításaira vonatkozó felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a fejezetet az alábbiak vonatkozásában:

a)	a KAP stratégiai tervek módosítására irányuló kérelmek benyújtására vonatkozó eljárások és határidők;

b)	azon további esetek meghatározása, amelyek nem tartoznak bele a módosításoknak a 119. cikk (7) bekezdésében említett maximális számába.

VI. CÍM

KOORDINÁCIÓ ÉS IRÁNYÍTÁS

123. cikk

Irányító hatóság

(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti irányító hatóságot a KAP stratégiai terve tekintetében.

Saját alkotmányos és intézményes rendelkezéseikre figyelemmel a tagállamok a (2) bekezdésben említett feladatok egy részének vagy egészének ellátásáért felelős, regionális szintű irányító hatóságokat jelölhetnek ki.

A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó irányítási és kontrollrendszereket úgy hozzák létre, hogy biztosítva legyen a funkciók egyértelmű megosztása és elkülönítése a nemzeti irányító hatóság, valamint adott esetben a regionális irányító hatóságok és más szervek között. A tagállamok feladata arról gondoskodni, hogy a rendszer a KAP stratégiai terv teljes időtartama alatt hatékonyan működjön.

(2) Az irányító hatóság feladata a KAP stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Gondoskodik különösen arról, hogy:

a)	működjön egy a 130. cikkben említett elektronikus információs rendszer;

a mezőgazdasági termelők, egyéb kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

i.	tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és adott esetben vagy egy külön elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii.	ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák – adott esetben elektronikus úton –a gazdaságok szintjén alkalmazandó, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza szerint megállapított, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre és a GAEC minimumelőírásokra, valamint a III. cím I. fejezetének 3. szakasza szerint megállapított, a szociális feltételességgel kapcsolatos követelményekre vonatkozó egyértelmű és pontos információkat;

d)	a 139. cikkben említett előzetes értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, és azt benyújtsák a Bizottságnak;

a 140. cikk (4) bekezdésében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, és hogy a szóban forgó cikkben említett utólagos értékelés lefolytatására sor kerüljön az e rendeletben megadott határidőkön belül, és hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, és azokat benyújtsák a monitoringbizottsághoz és a Bizottsághoz;

f)	a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP stratégiai terv végrehajtásának – a program egyedi célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;

elkészüljön az összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés, és a jelentésnek a monitoringbizottsághoz véleményezés céljából való benyújtását követően azt az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdése b) pontjának megfelelően benyújtsák a Bizottsághoz;

h)	a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges követő intézkedéseket;

i)	a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

j)	az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozások kedvezményezettjei feltüntessék a kapott pénzügyi támogatást, az Unió jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;

a KAP stratégiai terv – többek között a nemzeti KAP-hálózaton keresztül – nyilvánosságot kapjon azáltal, hogy:

a potenciális kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek, többek között a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatást kapnak a KAP stratégiai terv által kínált lehetőségekről és a KAP stratégiai terv forrásaihoz való hozzáférés szabályairól; valamint

ii.	a mezőgazdasági termelők, egyéb kedvezményezettek és a közvélemény tájékoztatást kapnak a mezőgazdaság és vidékfejlesztés céljára a KAP stratégiai terv révén nyújtott uniós támogatásról.

Az EMGA-ból nyújtott támogatások vonatkozásában a tagállamok adott esetben előírják, hogy az irányító hatóság vegye igénybe az EMVA keretében használt láthatósági és kommunikációs eszközöket, valamint struktúrákat.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett feladatok ellátásáért az (1) bekezdés második albekezdésében említett regionális szintű hatóságok felelnek, a nemzeti irányító hatóságnak gondoskodnia kell az e hatóságok közötti megfelelő koordinációról azért, hogy biztosítani lehessen a KAP stratégiai terv koherens és következetes kialakítását és végrehajtását.

(4) A nemzeti irányító hatóság vagy adott esetben a regionális irányító hatóságok feladatokat ruházhat(nak) át közreműködő szervezetekre. Ebben az esetben az említett feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag a feladatot átruházó irányító hatóság felel, és megfelelő rendelkezésekről gondoskodik annak lehetővé tétele érdekében, hogy a közreműködő szervezet megkapja az említett feladatok ellátásához szükséges valamennyi adatot és információt.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a (2) bekezdés j) és k) pontjában említett információs, tájékoztatási és láthatósági előírások alkalmazásának egységes feltételeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

124. cikk

Monitoringbizottság

(1) Minden tagállam nemzeti bizottságot hoz létre a KAP stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára az azon időpontot követő három hónapon belül, hogy a tagállam értesítést kapott a Bizottság KAP stratégiai tervet jóváhagyó végrehajtási határozatáról.

Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely az (5) bekezdéssel összhangban létrehozott regionális monitoringbizottságokkal való koordinációra, az összeférhetetlenség megelőzésére és az átláthatóság elvének alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket foglal magában.

A monitoringbizottság legalább évente egyszer ülésezik és áttekinti az összes problémát, amely a KAP stratégiai terv céljainak megvalósítását illetően hatással van a terv előrehaladására.

Minden tagállam közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és véleményeit.

(2) Minden tagállam maga dönt a monitoringbizottság összetételéről, valamint biztosítja az érintett állami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 106. cikk (3) bekezdésében említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.

A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

A tagállam a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét online közzéteszi.

A Bizottság képviselői tanácsadói minőségükben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában.

(3) A monitoringbizottság különösen a következőket vizsgálja:

a)	a KAP stratégiai terv végrehajtása és a mérföldkövek és célok megvalósítása kapcsán elért eredmények;

b)	a KAP stratégiai terv teljesítményét befolyásoló problémák és az e problémák kezelésére tett lépések, ideértve az egyszerűsítés és a végső kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése terén tett előrehaladást is;

c)	az előzetes értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkének (3) bekezdésében felsorolt elemei és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett stratégiai dokumentum;

d)	az értékelések végrehajtása terén elért előrehaladás, az értékelések összegzése és a megállapításokkal összefüggésben végzett nyomon követés;

e)	a KAP stratégiai terv teljesítményére vonatkozóan a nemzeti KAP-hálózat által szolgáltatott releváns információk;

f)	kommunikációs és láthatósági fellépések végrehajtása;

g)	adott esetben az adminisztratív kapacitásépítés a hatóságok és a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek tekintetében.

(4) A monitoringbizottság véleményezi:

a)	a műveletek kiválasztásához használt módszertant és kritériumokat;

b)	az éves teljesítményjelentéseket;

c)	az értékelési tervet és annak módosításait;

d)	az irányító hatóságnak a KAP stratégiai terv módosítására irányuló javaslatait.

(5) Amennyiben az elemeket regionális szinten határozzák meg, az érintett tagállam regionális monitoringbizottságokat hozhat létre a regionális elemek végrehajtásának monitoringjára, és erről tájékoztatja a nemzeti monitoringbizottságot. E cikk értelemszerűen alkalmazandó az említett regionális monitoringbizottságokra a regionális szinten meghatározott elemek tekintetében.

125. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

(1) Adott tagállam kezdeményezésére az EMVA támogatást nyújthat a KAP stratégiai tervhez kapcsolódó támogatás eredményes nyújtásához és végrehajtásához szükséges intézkedésekhez, ideértve a 126. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti KAP-hálózatok létrehozását és működtetését. Az ebben a bekezdésben említett intézkedések érinthetik a korábbi programozási időszakokat és a KAP stratégiai terv jövőbeli időszakait is.

(2) A vezető alap felelős hatóságának az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelő intézkedései ugyancsak támogathatók, feltéve hogy a LEADER az EMVA keretében nyújtott támogatásban is részesül.

(3) A tagállami kezdeményezésű technikai segítségnyújtás nem finanszírozhat az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkében említett tanúsító szerveket.

126. cikk

Nemzeti és európai KAP-hálózatok

(1) Minden tagállam a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő szervezetek és közigazgatási szervek, tanácsadók, kutatók és az innováció egyéb szereplői, valamint más szereplők hálózatépítését szolgáló, közös agrárpolitikával foglalkozó nemzeti hálózatot (a továbbiakban: nemzeti KAP-hálózat) hoz létre nemzeti szinten, legkésőbb 12 hónappal a KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyását követően. A nemzeti KAP-hálózatok a tagállamokban már meglévő hálózati tapasztalatokra és gyakorlatokra építenek.

(2) A Bizottság a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő nemzeti hálózatok, szervezetek, valamint közigazgatási szervek uniós szintű hálózatépítését szolgáló, közös agrárpolitikával foglalkozó európai hálózatot (a továbbiakban: európai KAP-hálózat) hoz létre.

(3) A nemzeti és európai KAP-hálózatokon keresztül megvalósuló hálózatépítés céljai a következők:

a)	nagyobb mértékben bevonni az összes érintett érdekelt felet a KAP stratégiai tervek végrehajtásába, és adott esetben azok kialakításába;

b)	segíteni a tagállamok közigazgatási szerveit a KAP stratégiai tervek végrehajtásában és a teljesítményalapú teljesítési modellre való átállásban;

c)	hozzájárulni a KAP stratégiai tervek végrehajtása minőségének javításához;

d)	hozzájárulni a nyilvánosságnak és a lehetséges kedvezményezetteknek a KAP-ról és a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatásához;

e)	előmozdítani az innovációt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, támogatni a társaktól való (peer-to-peer) tanulást és az összes érdekeltnek az ismeretek átadásába és a tudásépítés folyamatába való bevonását, és elősegíteni köztük az interakciót;

f)	hozzájárulni a monitoring- és értékelési kapacitásokhoz és tevékenységekhez;

g)	hozzájárulni a KAP stratégiai tervek eredményeinek terjesztéséhez.

Az első albekezdés d) pontjában foglalt célkitűzéssel különösen a nemzeti KAP-hálózatok keretében kell foglalkozni.

(4) A nemzeti és európai KAP-hálózatok feladatai a (3) bekezdésben megállapított célkitűzések elérésében a következők:

a KAP stratégiai tervek keretében végrehajtott vagy támogatott intézkedésekre és bevált gyakorlatokra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és terjesztése, valamint a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő egyedi célkitűzések szempontjából releváns, a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben bekövetkező fejlemények elemzése;

b)	hozzájárulás a KAP stratégiai tervek végrehajtásában részt vevő tagállami közigazgatási szervek és más szereplők kapacitásépítéséhez, egyebek mellett a monitoring- és az értékelési folyamatok tekintetében is;

c)	platformok, fórumok és események megszervezése az érdekeltek közötti tapasztalatcsere és a társaktól való tanulás előmozdítása érdekében, adott esetben a harmadik országokban működő hálózatokkal folytatott tapasztalatcserét is ideértve;

információgyűjtés és az információk terjesztésének előmozdítása, valamint a finanszírozott struktúrák és projektek – például az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok, az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok, valamint az ezeknek megfelelő struktúrák és projektek – hálózatépítésének támogatása;

e)	támogatás az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok, az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok vagy hasonló helyi fejlesztési struktúrák közötti együttműködési projektekhez, a transznacionális együttműködést is beleértve;

f)	kapcsolatépítés más uniós finanszírozású stratégiákkal és hálózatokkal;

g)	hozzájárulás a KAP továbbfejlesztéséhez és a KAP stratégiai terv későbbi időszakainak előkészítése;

h)	nemzeti KAP-hálózatok esetében az európai KAP-hálózat tevékenységeiben való részvétel, valamint az azokhoz való hozzájárulás;

i)	az európai KAP-hálózat esetében a nemzeti KAP-hálózatokkal való együttműködés, valamint az azok tevékenységeihez való hozzájárulás.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az európai KAP-hálózat szervezeti felépítésének és működési szabályainak meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

127. cikk

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség

(1) A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) célja az innováció ösztönzése és az ismeretátadás javítása.

Az EIP-nek az innováció felgyorsítása érdekében a szakpolitikák és az eszközök összekapcsolásával támogatnia kell az ATIR-t.

(2) Az EIP hozzájárul a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához.

Az EIP különösen:

a)	hozzáadott értéket hoz létre a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő felhasználásának előmozdítása révén;

b)	összekapcsolja az innovációban részt vevő szereplőket és a projekteket;

c)	ösztönzi az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítását, beleértve a mezőgazdasági termelők közötti információcserét; valamint

d)	tájékoztatja a tudományos közösséget a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.

(3) A 77. cikkben említett együttműködési beavatkozástípus keretében támogatott EIP operatív csoportok az EIP részét képezik. Minden EIP operatív csoportnak ki kell dolgoznia egy innovatív projekt kialakítására, illetve végrehajtására vonatkozó tervet. Az innovatív projektnek olyan innovációs modellen kell alapulnia, amelynek főbb alapelvei a következők:

a)	a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók igényeire összpontosító innovatív megoldások kidolgozása, ezzel egyidejűleg a kölcsönhatások kezelése az ellátási lánc egészében, amikor ez hasznosnak bizonyul;

b)	az egymást kiegészítő ismeretekkel rendelkező partnerek, például mezőgazdasági termelők, tanácsadók, kutatók, vállalkozások vagy nem kormányzati szervek összekapcsolása, célzott összetételben, a projekt céljaihoz igazítva, valamint

c)	közös döntéshozatal és közös alkotás a projekt teljes tartama alatt.

Az EIP operatív csoportok transznacionális, ezen belül határokon átnyúló szinten is tevékenykedhetnek. A tervezett innováció alapulhat új gyakorlatokon, de hagyományos gyakorlatokon is új földrajzi vagy természeti környezetben.

Az EIP operatív csoportoknak – különösen a nemzeti és európai KAP-hálózatokon keresztül – terjeszteniük kell a terveikről és a projektjeik eredményeiről készült összefoglalót.

VII. CÍM

MONITORING, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

I. FEJEZET

TELJESÍTMÉNYKERET

128. cikk

A teljesítménykeret létrehozása

(1) A tagállamok és a Bizottság megosztott felelőssége mellett teljesítménykeretet kell létrehozni. A teljesítménykeret lehetővé teszi a KAP stratégiai terv teljesítményére vonatkozó jelentéstételt, monitoringot és értékelést a terv végrehajtása során.

(2) A teljesítménykeretnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a 7. cikkben említett közös kimeneti, eredmény-, hatás- és kontextusmutatók, amelyek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;

b)	a vonatkozó egyedi célkitűzéshez kapcsolódó, releváns eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves mérföldkövek;

c)	adatgyűjtés, -tárolás és -továbbítás;

d)	rendszeres jelentéstétel a teljesítményről, a monitoring- és értékelési tevékenységekről;

e)	a KAP stratégiai tervhez kapcsolódó előzetes, időközi és utólagos értékelések, valamint minden egyéb értékelési tevékenység.

129. cikk

A teljesítménykeret célkitűzései

A teljesítménykeret célkitűzései a következők:

a)	a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének az értékelése;

b)	a KAP stratégiai tervek céljainak megvalósítása terén elért haladás monitoringja;

c)	a KAP stratégiai tervek beavatkozásai hatásának, eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának és koherenciájának az értékelése;

d)	a monitoringhoz és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása.

130. cikk

Elektronikus információs rendszer

A tagállamok biztonságos elektronikus információs rendszert hoznak létre, vagy használnak egy már meglévő ilyen rendszert, amelyben nyilvántartják és megőrzik a KAP stratégiai terv végrehajtására vonatkozó azon főbb információkat, amelyek a monitoringhoz és értékeléshez, különösen a célkitűzések és célok teljesítése terén tett előrehaladás monitoringjához szükségesek, az egyes kedvezményezettekre és a műveletekre vonatkozó információkat is ideértve.

131. cikk

Tájékoztatás nyújtása

A tagállamok biztosítják, hogy a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások támogatásainak kedvezményezettjei és az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok az irányító hatóság vagy más, az irányító hatóság megbízásából és nevében feladatokat ellátó szervek rendelkezésére bocsássák a KAP stratégiai terv monitoringjához és értékeléséhez szükséges valamennyi információt.

A tagállamok gondoskodnak átfogó, megfelelő időben rendelkezésre álló és megbízható adatforrások létrehozásáról, amelyek segítségével ténylegesen, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók használatával figyelemmel kísérhető a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladás.

132. cikk

Monitoringeljárások

Az irányító hatóság és a monitoringbizottság a kimeneti és eredménymutatók alapján köteles monitorozni a KAP stratégiai terv végrehajtását és a KAP stratégiai terv céljainak megvalósítása terén elért előrehaladást.

133. cikk

A teljesítménykerethez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a teljesítménykeret tartalmára vonatkozóan. E jogi aktusok tartalmazzák az I. mellékletben foglalt mutatóktól eltérő, a szakpolitika megfelelő monitoringjához és értékeléséhez szükséges egyéb mutatókat, az I. mellékletben foglalt és az azon kívüli mutatók kiszámításának módszereit, valamint a tagállamok által gyűjtött adatok pontosságának és megbízhatóságának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

ÉVES TELJESÍTMÉNYJELENTÉSEK

134. cikk

Éves teljesítményjelentések

(1) A tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével és 10. cikkével összhangban éves teljesítményjelentést nyújtanak be a KAP stratégiai terv előző pénzügyi év alatti végrehajtásáról.

(2) Az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével és 10. cikkével összhangban benyújtandó utolsó éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtási időszak során elvégzett értékelések összefoglalását.

(3) Elfogadhatósága érdekében az éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a (4), az (5), a (7), (8), (9) és (10), valamint adott esetben a (6) bekezdésben előírt összes információt. Az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott éves záróelszámolási eljárások sérelme nélkül a Bizottság az éves teljesítményjelentés benyújtásától számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az érintett tagállamot, amennyiben a jelentés nem elfogadható; ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni.

(4) Az éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a KAP stratégiai terv végrehajtásával kapcsolatos alapvető minőségi és mennyiségi információkat, hivatkozással a pénzügyi adatokra, valamint a kimeneti és eredménymutatókra, ideértve adott esetben a regionális szintű adatokat és mutatókat is.

(5) A (4) bekezdésben említett mennyiségi információk a következőket foglalják magukban:

a)	a megvalósított kimenetek;

az éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett és az a) pontban említett kimenetek szempontjából releváns kiadások a szankciók vagy egyéb csökkentések alkalmazása előtt, az EMVA esetében pedig figyelembe véve a törölt vagy visszafizettetett pénzösszegeknek az EU 2021/2116 rendelet 57. cikke szerinti átcsoportosítását;

c)	a b) pontban említett kiadások és az a) pontban említett releváns kimenetek aránya (a továbbiakban: tényleges egységösszeg);

d)	eredmények, valamint a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott vonatkozó mérföldkövek elérésétől való távolság.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett információkat a teljesítményalapú záróelszámolás céljából – a KAP stratégiai tervben a 111. cikk h) pontjával összhangban feltüntetett – egységösszeg szerinti bontásban kell megadni. Az I. mellékletben kizárólag monitoringra való használatra megjelölt kimeneti mutatók esetében csak az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett információkat kell feltüntetni.

(6) Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá nem tartozó beavatkozások esetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy – az e cikk (5) bekezdése szerint megadott információk mellett – minden éves teljesítményjelentésben feltüntetik a következőket:

a)	vagy az előző pénzügyi évben kiválasztott műveletekre vonatkozó átlagos egységösszegek, valamint a kapcsolódó outputok és kiadások száma; vagy

b)	a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélkül az előző pénzügyi évben teljesített műveletekre lekötött összes közkiadás és a megvalósult kimenetek, valamint a kapcsolódó kimenetek és kiadások aránya, továbbá a kapcsolódó outputok és kiadások száma.

Ezeket az információkat a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 40. és 54. cikkének alkalmazása céljából minden olyan évre vonatkozóan felhasználja, amikor a kapcsolódó műveletek tekintetében kifizetésre kerül sor.

(7) A (4) bekezdésben említett minőségi információk a következőket foglalják magukban:

a)	a KAP stratégiai terv végrehajtásának állapotáról készült összefoglaló az előző pénzügyi évre vonatkozóan;

b)	minden olyan probléma, amely befolyásolja a KAP stratégiai terv teljesítményét, különös tekintettel a mérföldkövektől való eltérésekre, ha vannak ilyenek, magyarázatot adva és – adott esetben – ismertetve a megtett intézkedéseket.

(8) Az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett minőségi információkba a következőket is belefoglalják:

a)	azon esetek indokolása, amelyekben a tényleges egységösszeg túllépi a vonatkozó tervezett egységösszeget vagy – adott esetben – az e rendelet 102. cikkében említett maximális tervezett egységösszeget; vagy

amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az e cikk (6) bekezdésében biztosított lehetőségek valamelyikével, azon esetek indokolása a tagállam választásától függően, amelyekben a tényleges egységösszeg túllépi vagy a kiválasztott műveletek megfelelő átlagos egységösszegét vagy a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélküli, az előző pénzügyi évben kifizetésre került műveletekre lekötött összes közkiadásnak és a kapcsolódó realizált kimeneteknek az arányát.

(9) Az (EU) 2021/2116 rendelet 40. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából meg kell indokolni, ha az e cikk (8) bekezdésének a) pontjában említett túllépés mértéke meghaladja az 50 %-ot.

Amennyiben azonban egy tagállam úgy dönt, hogy él a (6) bekezdésben biztosított lehetőséggel, az indokolás csak akkor szükséges, ha a (8) bekezdés b) pontjában említett túllépés mértéke meghaladja az 50 %-ot.

(10) A pénzügyi eszközök esetében a (4) bekezdés alapján szolgáltatandó adatokon kívül a következő információkat is rendelkezésre kell bocsátani:

a)	elszámolható kiadás pénzügyitermék-típusonként;

b)	elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege;

c)	az EMVA-finanszírozáson kívül mobilizált magán- és közfinanszírozás összege pénzügyitermék-típusonként;

d)	az (EU) 2021/1060 rendelet 60. cikke szerinti, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott EMVA-hozzájárulás segítségével realizált kamat és egyéb nyereség, továbbá az említett rendelet 62. cikke szerinti, az EMVA-hozzájárulásnak tulajdonítható visszatérített források;

e)	a végső címzetteknek nyújtott olyan hitelek, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések összértéke, amelyeket az e rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélküli, támogatható közkiadással garantáltak és ténylegesen kifizettek a végső címzetteknek.

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy e cikk (6) bekezdését alkalmazzák a pénzügyi eszközökre, az említett bekezdésben említett információkat a végső címzettek szintjén kell megadni.

(11) A 135. cikkben említett kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat céljából az éves teljesítményjelentésben meg kell adni a 115. cikk (5) bekezdésének a) és d) pontjában említett kiegészítő nemzeti finanszírozásra vonatkozó információkat. Az említett finanszírozást figyelembe kell venni a kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat céljából.

(12) Az éves teljesítményjelentéseket, valamint a tartalmuk polgároknak szánt összefoglalóját a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(13) Az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott éves záróelszámolási eljárások sérelme nélkül a Bizottság a benyújtásuktól számított egy hónapon belül észrevételeket tehet az elfogadható éves teljesítményjelentésekkel kapcsolatban. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. E rendeletnek a Bizottság fellépéseire vonatkozó határidők megállapításáról szóló 121. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(14) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

135. cikk

Kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat

(1) A Bizottság az éves teljesítményjelentésekben szereplő információk alapján kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálatot végez.

(2) Amennyiben a 134. cikkel összhangban jelentett, az érintett tagállam által a KAP stratégiai terv szerinti teljesítmény-felülvizsgálatra az I. melléklettel összhangban használt egy vagy több eredménymutató értéke a 2024-es pénzügyi év tekintetében több mint 35 %-kal, a 2026-os pénzügyi év tekintetében pedig több mint 25 %-kal elmarad az adott évre vonatkozóan megállapított mérföldkőtől, az érintett tagállamnak indokolást kell benyújtania az eltérésre vonatkozóan. Ezen indokolás értékelését követően a Bizottság adott esetben felkérheti az érintett tagállamot, hogy nyújtson be cselekvési tervet az (EU) 2021/2116 rendelet 41. cikke (1) bekezdésével összhangban, és abban ismertesse a tervezett korrekciós intézkedéseket és a várható időkeretet.

(3) A Bizottság 2026-ban felülvizsgálja a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó teljesítményjelentésekben szereplő információkat. Amennyiben a 134. cikkel összhangban jelentett, az érintett tagállam által a KAP stratégiai terv szerinti teljesítmény-felülvizsgálatra az I. melléklettel összhangban használt egy vagy több eredménymutató értéke több mint 35 %-kal elmarad a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó érintett mérföldkőtől, a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy hozzon korrekciós intézkedéseket.

136. cikk

Éves felülvizsgálati ülések

(1) A tagállamok minden évben felülvizsgálati ülést szerveznek a Bizottsággal. A felülvizsgálati ülés elnöki feladatait vagy közösen látják el, vagy a Bizottság látja el, és az ülésekre legkorábban az éves teljesítményjelentés benyújtását követően két hónappal kerül sor.

(2) A felülvizsgálati ülés célja, hogy megvizsgálja minden egyes terv teljesítményét, ideértve a meghatározott célok megvalósítása terén elért haladást, a vonatkozó hatásokról rendelkezésre álló információkat, és a teljesítményt befolyásoló problémákat, továbbá a megoldásuk érdekében a múltban megtett vagy a jövőben megteendő fellépéseket.

III. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A GYAPOTRA VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁSRÓL ÉS AZ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁSRÓL

137. cikk

Éves jelentés

2025. február 15-ig, majd minden azt követő év február 15-ig 2030-cal bezárólag, a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában megállapított, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtó tagállamoknak a következő információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk az említett támogatásnak az előző pénzügyi évben való végrehajtásáról:

a)	a kedvezményezettek száma;

b)	a hektáronkénti támogatás összege; és

c)	a kifizetett hektárok száma, amelyre a kifizetést nyújtották.

138. cikk

Éves jelentés az átmeneti nemzeti támogatásról

2025. február 15-ig, majd minden azt követő év február 15-ig 2030-cal bezárólag, a 147. cikkben megállapított átmeneti nemzeti támogatást nyújtó tagállamoknak a következő információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk az említett támogatásnak az előző pénzügyi évben az egyes érintett ágazatok tekintetében való végrehajtásáról:

a)	a kedvezményezettek száma;

b)	a nyújtott átmeneti nemzeti támogatás teljes összege; és

c)	a hektárok, az állatok vagy egyéb egységek száma, amelyre a támogatást nyújtották.

IV. FEJEZET

A KAP STRATÉGIAI TERV ÉRTÉKELÉSE

139. cikk

Előzetes értékelések

(1) A tagállamok előzetes értékeléseket végeznek annak érdekében, hogy javítsák KAP stratégiai terveik kialakításának minőségét.

(2) Az előzetes értékelést a KAP stratégiai terv elkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni.

(3) Az előzetes értékelésben a következőket kell vizsgálni:

a)	a KAP stratégiai terv hozzájárulása a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához, figyelembe véve a nemzeti és regionális igényeket, a fejlődési potenciált és a korábbi programozási időszakokban végrehajtott KAP tapasztalataiból levont tanulságokat;

b)	a javasolt KAP stratégiai terv belső koherenciája és kapcsolata más releváns eszközökkel;

c)	a költségvetési források elosztásának összhangja a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel, amelyekre a KAP stratégiai terv kiterjed;

d)	hogyan járulnak hozzá a várt kimenetek az eredményekhez;

e)	a várt EMGA- és EMVA-támogatások alapján megfelelőek és reálisak-e az eredmények és a mérföldkövek számszerűsített célértékei;

f)	a mezőgazdasági termelőkre és egyéb kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentése érdekében tervezett intézkedések;

g)	adott esetben az EMVA-ból finanszírozott pénzügyi eszközök igénybevételének indokoltsága.

(4) Tekintettel az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó szükségletekre, a 2001/42/EK irányelvben meghatározott SKV követelményei részét képezhetik az előzetes értékelésnek.

140. cikk

A KAP stratégiai tervek végrehajtási időszakbeli és utólagos értékelése

(1) A tagállamok a tervek kialakítása és végrehajtása minőségének javítása érdekében a végrehajtás során és utólagosan értékelik a KAP stratégiai terveket. A tagállamok felmérik KAP stratégiai tervük eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját, hatását és uniós hozzáadott értékét a KAP 5. cikkben meghatározott általános célkitűzései és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott azon egyedi célkitűzései megvalósításához való hozzájárulásuk tekintetében, amelyekre az érintett KAP stratégiai terv kiterjed. A KAP stratégiai terv általános hatását csak az utólagos értékelés vizsgálja.

(2) A tagállamok független szakértőket bíznak meg az értékelés elvégzésével.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez.

(4) A tagállamok értékelési tervet készítenek, amelyben jelzik a végrehajtási időszakra tervezett értékelési tevékenységeket.

(5) A tagállamok a KAP stratégiai terv elfogadásától számított egy éven belül benyújtják a monitoringbizottságnak az értékelési tervet.

(6) Az irányító hatóság felelős azért, hogy 2031. december 31-ig elkészüljön a KAP stratégiai terv átfogó utólagos értékelése.

(7) A tagállamok valamennyi értékelésüket nyilvánosságra hozzák.

V. FEJEZET

A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

141. cikk

Teljesítményértékelés

(1) A Bizottság létrehozza a KAP többéves értékelési tervét, amelyet a Bizottság felelőssége mellett kell végrehajtani. Ezen értékelési terv kiterjed az 1308/2013/EU rendelet szerinti intézkedésekre is.

(2) A Bizottság 2023. december 31-ig összefoglaló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok KAP stratégiai terveiről. A jelentés tartalmazza a tagállamoknak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott – és különösen a 6. cikk (1) bekezdésének d), e), f) és i) pontjában említett – egyedi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos együttes erőfeszítéseinek és kollektív ambíciószintjének az elemzését.

(3) A Bizottság 2025. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak céljából, hogy értékelje az új teljesítési modell tagállamok általi alkalmazását, a tagállamok KAP stratégiai terveiben foglalt beavatkozások közötti összhangot és azt, hogy e beavatkozások együttesen hogyan járulnak hozzá az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásainak a teljesítéséhez. Szükség esetén a Bizottság ajánlásokat ad ki a tagállamoknak, hogy elősegítse e kötelezettségvállalások teljesítését.

(4) A Bizottság időközi értékelést végez annak érdekében, hogy az I. mellékletben meghatározott mutatók figyelembevételével 2026. december 31-ig felmérje az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően felhasználhatja a már rendelkezésére álló összes releváns információt.

(5) A Bizottság utólagos értékelés keretében megvizsgálja az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét.

(6) A KAP értékeléseinek – többek között a KAP stratégiai tervek értékeléseinek – keretében benyújtott adatok, illetve az egyéb releváns információforrások alapján a Bizottság 2027. december 31-ig benyújtja az időközi értékelésről szóló jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a KAP teljesítményének első eredményeit is tartalmazza. A KAP teljesítményének értékelését magában foglaló második jelentést 2031. december 31-ig kell benyújtani.

142. cikk

Jelentéstétel bázismutatók alapján

A Bizottság a költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi kötelezettséggel összhangban benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szóban forgó cikkben említett és az e rendelet XIV. mellékletében meghatározott bázismutatókkal mért, teljesítményre vonatkozó információkat.

143. cikk

Általános rendelkezések

(1) A tagállamok megadják a Bizottságnak azokat a rendelkezésre álló információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Bizottság el tudja végezni a KAP 141. cikkben említett monitoringját és értékelését.

(2) A kontextus- és hatásmutatókhoz szükséges adatoknak elsősorban hivatalos adatforrásokból, például a mezőgazdasági számviteli információs hálózattól és az Eurostattól kell származniuk. Ha nem elérhetők vagy nem teljes körűek az adatok ezekre a mutatókra vonatkozóan, a hiánypótlás érdekében a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (51) létrehozott európai statisztikai programra, az 1217/2009/EK tanácsi rendelettel (52) létrehozott mezőgazdasági számviteli információs hálózatra vagy más adatszolgáltatókkal, például a Közös Kutatóközponttal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel kötött hivatalos megállapodásokra kell támaszkodni.

(3) Statisztikai célokra is az adminisztratív nyilvántartások – például az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer, az ugyanazon rendelet 68. cikkében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, valamint az állatnyilvántartások és a szőlőkataszterek – adatait kell felhasználni, a tagállamok statisztikai hivatalaival és az Eurostattal együttműködve.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el – figyelembe véve, hogy el kell kerülni az indokolatlan adminisztratív terheket – a tagállamok által megküldendő információkra vonatkozó szabályok, valamint az adatigények és a lehetséges adatforrások közötti szinergiák megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VIII. CÍM

VERSENYJOGI RENDELKEZÉSEK

144. cikk

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

Abban az esetben, amikor e rendelet III. címe alapján a vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan együttműködési formák esetében nyújtható, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 206–210. cikke alapján alkalmazott versenyszabályoknak.

145. cikk

Állami támogatás

(1) Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, az e rendelet alapján nyújtott támogatásra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.

(2) Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke nem vonatkozik a tagállamok által e rendelettel összhangban és annak megfelelően nyújtott támogatásokra, illetve az e rendelet 146. cikkében említett és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozásra.

146. cikk

Kiegészítő nemzeti finanszírozás

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódó, a tagállamok által nyújtott azon támogatást, amelynek célja az, hogy kiegészítő finanszírozást biztosítson azokhoz az e rendelet III. címének IV. fejezetében meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz, amelyekre a KAP stratégiai terv időszakában bármikor adható uniós támogatás, kizárólag akkor lehet végrehajtani, ha e tagállami támogatás megfelel e rendeletnek, és szerepel a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervek V. mellékletében.

A tagállamok nem nyújthatnak támogatást az e rendelet III. címének III. fejezetében említett ágazatokra vonatkozó beavatkozásokhoz, kivéve, ha az említett fejezet erről kifejezetten rendelkezik.

147. cikk

Átmeneti nemzeti támogatás

(1) Azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően átmeneti nemzeti támogatást nyújtottak a 2015–2022-es időszakban, továbbra is nyújthatnak átmeneti nemzeti támogatást a mezőgazdasági termelőknek.

(2) Az átmeneti nemzeti támogatás nyújtására vonatkozó feltételeknek meg kell egyezniük az 1307/2013/EU rendelet 37. cikkének (3) bekezdésében említett feltételekkel.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amennyiben az átmeneti nemzeti támogatás nyújtásának az első albekezdésben említett feltételei valamely referenciaidőszakra vonatkoztak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a referenciaidőszakot legkésőbb a 2018. évre módosítják.

(3) Az ágazatonként nyújtható átmeneti nemzeti támogatás teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság által 2013-ban a 73/2009/EK rendelet (53) 132. cikke (7) bekezdésének vagy 133a. cikke (5) bekezdésének megfelelően engedélyezett ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegekből származó kifizetések szintjének a következőkben foglalt százalékos arányát:

—	2023-ban 50 %,

—	2024-ben 45 %,

—	2025-ben 40 %,

—	2026-ban 35 %,

—	2027-ben 30 %.

Ciprus esetében ezt a százalékos arányt a 73/2009/EK rendelet XVIIa. mellékletében meghatározott ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegek alapján kell kiszámítani.

IX. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

148. cikk

Konkrét problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1) A Bizottság – szükséghelyzet esetén, konkrét problémák megoldása érdekében – szükséges és indokolható végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezek a végrehajtási jogi aktusok – a szigorúan szükséges mértékben és ideig – eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, valamint az (1) bekezdésben említett konkrét problémáknak a KAP stratégiai terv folyamatos működésének rendkívüli körülmények esetén való biztosítása mellett történő megoldása érdekében a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 153. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedések legfeljebb tizenkét hónapig maradhatnak hatályban. Amennyiben ezen időszak lejártát követően a szóban forgó bekezdésekben említett konkrét problémák továbbra is fennállnak, a Bizottság a tartós megoldás kialakítása érdekében megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújthat be.

(4) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1), illetve a (2) bekezdés értelmében elfogadott intézkedésekről, az elfogadásukat követő két munkanapon belül.

149. cikk

Alkalmazás a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében

(1) A III. cím II. fejezete a legkülső régiókra nem alkalmazandó.

(2) Az Unió legkülső régiói esetében a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetének, a kisebb égei-tengeri szigetek esetében pedig a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően e rendelet 3. cikkének 1. és 2. pontját, 4. cikkének (2), (3) és (5) bekezdését, 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdését, III. címe I. fejezetének 2. és 3. szakaszát és IX. címét kell alkalmazni. A 4. cikk (2), (3) és (5) bekezdését, valamint a III. cím I. fejezetének 2. szakaszát a KAP stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül kell alkalmazni.

II. FEJEZET

INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

150. cikk

Információk és dokumentumok cseréje

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben információs rendszert hoz létre, hogy lehetővé tegye a közös érdekű adatoknak a Bizottság és az egyes tagállamok közötti biztonságos cseréjét.

(2) A Bizottság gondoskodik az alapvető információk, valamint a monitoringgal és az értékeléssel kapcsolatos jelentések rögzítésére, tárolására és kezelésére alkalmas, megfelelő és biztonságos elektronikus rendszer létrehozásáról.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett rendszer működésére vonatkozó szabályok megállapítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

151. cikk

A személyes adatok kezelése és védelme

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 98., 99. és 100. cikkének sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság az e rendelet szerinti – és különösen a VI. és VII. címben megállapított – irányítási, kontroll-, monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítéséhez személyes adatokat gyűjtenek, amelyeket csak az e céllal összeegyeztethető módon kezelhetnek.

(2) Amennyiben a személyes adatok kezelésére a 150. cikkben említett biztonságos elektronikus rendszer felhasználásával a VII. cím szerinti monitoring és értékelés céljából kerül sor, ezeket az adatokat anonimizálni kell.

(3) A személyes adatokat – ideértve azt az esetet is, amikor ezeket az adatokat az 15. cikkben említett mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások nyújtói kezelik – az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell kezelni. Ezen belül ezen adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további kezelésének indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4) A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy személyes adataikat az (1) bekezdéssel összefüggésben nemzeti és uniós szervek kezelhetik, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben rögzített adatvédelmi jogok.

III. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

152. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 35. cikkben, a 37. cikk (5) bekezdésében, a 38. cikk (5) bekezdésében, a 39. cikk (3) bekezdésében, a 45., az 56. és a 84. cikkben, a 87. cikk (2) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében, a 100. cikk (3) bekezdésében, valamint a 116., a 122. és a 158. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2021. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 35. cikkben, a 37. cikk (5) bekezdésében, a 38. cikk (5) bekezdésében, a 39. cikk (3) bekezdésében, a 45., az 56. és a 84. cikkben, a 87. cikk (2) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében, a 100. cikk (3) bekezdésében, valamint a 116., a 122. és a 158. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (8) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 35. cikk, a 37. cikk (5) bekezdése, a 38. cikk (5) bekezdése, a 39. cikk (3) bekezdése, a 45., az 56. és a 84. cikk, a 87. cikk (2) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése, a 100. cikk (3) bekezdése, valamint a 116., a 122. és a 158. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

153. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a „közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság” elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt az e rendelet 133. cikkében és 143. cikke (4) bekezdésében említett jogi aktusok esetében, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

154. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1305/2013/EU rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

Az 1305/2013/EU rendelet az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet (54) alapján azonban 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására. Ugyanezen feltételek mellett alkalmazandó a kedvezményezetteknél felmerült és a kifizető ügynökség által e vidékfejlesztési programok keretében 2025. december 31-ig kifizetett kiadásokra.

Az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkét és III. mellékletét továbbra is alkalmazni kell a hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területek kijelölésére. A vidékfejlesztési programokra való hivatkozásokat a KAP stratégiai tervekre való hivatkozásként kell értelmezni.

Az e rendelet 126. cikkében említett nemzeti és európai KAP-hálózatok létrehozásáig az Európai Vidékfejlesztési Hálózat, az Európai Innovációs Partnerségi Hálózat, valamint az 1305/2013/EU rendelet 52., 53. és 54. cikkében említett nemzeti vidékfejlesztési hálózatok a szóban forgó cikkekben említett tevékenységek mellett az e rendelet 126. és 127. cikkében említett tevékenységeket is végezhetik.

Amikor az e rendelet 126. cikkében említett nemzeti és európai KAP-hálózatok létrejöttek, ezek a hálózatok az e rendelet 126. és 127. cikkében említett tevékenységek mellett 2025. december 31-ig végezhetik az 1305/2013/EU rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében, 53. cikkének (3) bekezdésében és 54. cikkének (3) bekezdésében említett, az említett rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(2) Az 1307/2013/EU rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

Az 1307/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó azonban a 2023. január 1. előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan.

(3) Az e rendeletben a 73/2009/EK rendeletre és az 1307/2013/EU rendeletre tett hivatkozásokat az említett rendeletek hatályvesztés előtti hatályos változatára való hivatkozásnak kell tekinteni.

155. cikk

A KAP stratégiai terv időszakához kapcsolódó egyes kiadástípusok támogathatósága

(1) Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikkében, illetve az 1698/2005/EK rendelet 39., illetve 43. cikkében említett intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az 1305/2013/EU rendelet értelmében támogatásban részesülő kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt továbbra is támogathatók EMVA-hozzájárulásból, a következő feltételek mellett:

a)	az ilyen kiadásokról e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó;

az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer alkalmazandó az e rendelet III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt területalapú és állatállomány-alapú beavatkozástípusoknak megfelelő intézkedések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokra, továbbá a vonatkozó műveleteket egyértelműen meghatározzák; valamint

d)	a c) pontban említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.

(2) Az 1698/2005/EK rendelet 23. cikkében említett intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt továbbra is támogathatók EMVA-hozzájárulásból, a következő feltételek mellett:

a)	az ilyen kiadásokról a KAP stratégiai tervnek a 109. cikkben említett beavatkozási stratégiával foglalkozó részében szereplő kiegészítő információként értesítik a Bizottságot, feltüntetve a kiadásokat a KAP stratégiai terv 112. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi tervében;

b)	az ilyen kiadások megfelelnek az ilyen kiadások tekintetében az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjával összhangban továbbra is alkalmazandó 1306/2013/EU rendeletnek, valamint

c)	az EMVA-hozzájárulásnak a KAP stratégiai tervben e rendelet 91. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja alapján meghatározott mértéke alkalmazandó.

(3) Az 1305/2013/EU rendelet 22., 28., 29., 33. és 34. cikkében említett többéves intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók EMVA-hozzájárulásból:

a)	az ilyen kiadásokról e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó;

d)	az e bekezdés c) pontjában említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.

(4) Az 1305/2013/EU rendelet 14–18. cikkében, 19. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 20. cikkében, 23–27. cikkében, 35., 38., 39. és 39a. cikkében, az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkében és az (EU) 2020/2220 rendelet 4. cikkében említett intézkedések alapján a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, 2025. december 31. után keletkező kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók EMVA-hozzájárulásból:

a)	az ilyen kiadásokról – a 73. cikk (3) bekezdése első albekezdésének f) pontja kivételével – e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó.

(5) Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkében említett többéves intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók az EMGA-ból:

a)	az ilyen kiadásokról e rendelet 31. cikke (7) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer alkalmazandó az e rendelet 31. cikkében említett agrár-ökológiai programokra vonatkozó intézkedések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokra, továbbá a vonatkozó műveleteket egyértelműen meghatározzák;

c)	az e bekezdés b) pontjában említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.

156. cikk

Átmenet a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusokra nyújtott pénzügyi allokációkat illetően

A KAP stratégiai terv e rendelet 118. cikkének (7) bekezdése szerinti joghatásainak időpontjától kezdődően az 1308/2013/EU rendelet 29–31. és 39–60. cikkében említett egyes támogatási programok alapján, valamint az e rendelet 42. cikkének b)–e) pontjában említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó egyes beavatkozástípusok keretében egy adott pénzügyi évben teljesített kifizetések összege nem haladhatja meg az említett beavatkozástípusok egyike tekintetében sem az az adott pénzügyi évre e rendelet 88. cikkében megállapított pénzügyi allokációkat.

157. cikk

A több forrásból finanszírozott közösségvezérelt helyi fejlesztésekre fordított kiadások támogathatósága

E rendelet 86. cikkének (1) bekezdésétől és 118. cikkének (7) bekezdésétől eltérve az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 31. cikkének (3) bekezdése alapján – e rendelet 77. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és 2. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben – felmerült kiadásoknak a KAP stratégiai terv benyújtásának időpontjától kezdve támogathatóknak kell lenniük az EMVA-hozzájárulásból, feltéve, hogy a támogatást a kifizető ügynökség 2023. január 1-jétől fizeti ki. Az ilyen kiadások tekintetében az 1306/2013/EU rendelet a KAP stratégiai terv benyújtásának időpontjától kezdve 2022. december 31-ig alkalmazandó.

158. cikk

Átmeneti intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelme érdekében az 1305/2013/EU, az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedésekről az e rendeletben foglaltakra való áttéréshez szükséges mértékben intézkedésekkel egészítik ki ezt a rendeletet. Ezek az átmeneti szabályok megállapítják különösen azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a Bizottság által az 1305/2013/EU és az 1308/2013/EU rendelet szerint jóváhagyott támogatást integrálni lehet az e rendelet értelmében biztosított támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében.

159. cikk

A XIII. melléklet felülvizsgálata

A Bizottság 2025. december 31-ig a környezet és az éghajlat területére az említett időpontban vonatkozó uniós vívmányok alapján felülvizsgálja a XIII. mellékletben szereplő jegyzéket, és adott esetben jogalkotási javaslatokat tesz e jegyzék további jogalkotási aktusokkal történő kiegészítésére.

160. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 2-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

J. VRTOVEC

(1) HL C 41., 2019.2.1., 1. o.

(2) HL C 62., 2019.2.15., 214. o.

(3) HL C 86., 2019.3.7., 173. o.

(4) Az Európai Parlament 2021. november 23-i álláspontja a (Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. december 2-i határozata.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 187. oldalát).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(12) HL L 147., 1993.6.18., 26. o.

(13) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(14) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(16) A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(20) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(28) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről | (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(34) A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).

(35) A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

(36) A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(43) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(44) HL C 249., 2014.7.31., 1. o.

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 2013.12.20., 104. o).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/783 rendelete (2021. április 29.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 172., 2021.5.17., 53. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/817 rendelete (2021. május 20.) az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2021.5.28., 1. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(52) A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o.).

(53) A Tanács 73/2009/EK rendelete ( 2009. január 19. ) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).

(54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.).

	Mutató száma	Kontextusmutató
Népesség	C.01.	Teljes népesség
	C.02.	Népsűrűség
	C.03.	Népesség korösszetétele
Összterület	C.04.	Összterület
Összterület	C.05.	Felszínborítás
Munkaerőpiac	C.06.	Foglalkoztatási ráta a vidéki térségekben
	C.07.	Munkanélküliségi ráta a vidéki térségekben
	C.08.	Foglalkoztatás (ágazat, régiótípus, gazdasági tevékenység szerint)
Gazdaság	C.09.	Egy főre jutó GDP
	C.10.	Szegénységi ráta
	C.11.	Bruttó hozzáadott érték ágazatonként, régiótípusonként, a mezőgazdaságban és az elsődleges termelők számára
Gazdaságok és mezőgazdasági termelők	C.12.	Mezőgazdasági üzemek (gazdaságok)
	C.13.	Mezőgazdasági munkaerő
	C.14.	Gazdaságvezetők korösszetétele
	C.15.	Gazdaságvezetők mezőgazdasági képzettsége
	C.16.	Új gazdaságvezetők és új fiatal gazdaságvezetők
Mezőgazdasági földterület	C.17.	Mezőgazdasági hasznosítású terület
	C.18.	Öntözhető földterület
	C.19.	Gazdálkodás Natura 2000 területeken
	C.20.	Hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területek
	C.21.	Tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterület
	C.22.	A növényi kultúrák sokfélesége
Állatállomány	C.23.	Számosállategységek
Állatállomány	C.24.	Állatállomány-sűrűség
Mezőgazdasági jövedelem és a gazdaságok jövedelme	C.25.	Mezőgazdasági tényezőjövedelem
	C.26.	A mezőgazdasági jövedelem és a nem mezőgazdasági munkaerőköltség összehasonlítása
	C.27.	A gazdaságok jövedelme hátrányos természeti adottságú és egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területeken, gazdaságtípus, régió és a gazdaság mérete szerinti bontásban
	C.28.	Bruttó állóeszköz-felhalmozás a mezőgazdaságban
Mezőgazdasági termelékenység	C.29.	Teljes mezőgazdasági tényezőtermelékenység
Mezőgazdasági termelékenység	C.30.	Munkatermelékenység a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és az élelmiszeriparban
Mezőgazdasági kereskedelem	C.31.	Mezőgazdasági behozatal és kivitel
Egyéb keresőtevékenységek	C.32.	Turisztikai infrastruktúra
Gazdálkodási gyakorlatok	C.33.	Ökológiai gazdálkodás alá vont mezőgazdasági terület
	C.34.	A gazdálkodás intenzitása
	C.35.	Az uniós minőségrendszerek hatálya alá tartozó termelés és az ökológiai termelés értéke
Biológiai sokféleség	C.36.	A mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató
Biológiai sokféleség	C.37.	A mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösségi jelentőségű olyan fajok és élőhelyek százalékos aránya, amelyek stabil vagy növekvő tendenciákat mutatnak
Víz	C.38.	Mezőgazdasági vízfelhasználás
	C.39.	Vízminőség
		Bruttó tápanyagmérleg – nitrogén
		Bruttó tápanyagmérleg – foszfor
		Talajvíz nitráttartalma
Talaj	C.40.	A talaj szervesszén-tartalma mezőgazdasági földterületeken
Talaj	C.41.	Víz okozta talajerózió
Energia	C.42.	A mezőgazdaságból és erdészetből származó megújuló energia fenntartható termelése
Energia	C.43.	Energiafelhasználás a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és az élelmiszeriparban
Éghajlat	C.44.	A mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás
	C.45.	A mezőgazdasági ágazat rezilienciájának javulását mérő mutató
	C.46.	Katasztrófáknak tulajdonítható közvetlen mezőgazdasági veszteség
Levegő	C.47.	A mezőgazdaság ammóniakibocsátása
Egészségügy	C.48.	Antimikrobiális szerek értékesítése/használata élelmiszer-termelő állatok esetében
Egészségügy	C.49.	A növényvédő szerek jelentette kockázat, valamint a növényvédő szerek használata és hatásai

Területek	Alkalmazandó jogszabályok	Vonatkozó rendelkezések	Követelmények
Foglalkoztatás	Átlátható és kiszámítható munkafeltételek (EU) 2019/1152 irányelv	3. cikk	A foglalkoztatási feltételekről írásban tájékoztatást kell nyújtani („munkaszerződés”)
		4. cikk	Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatásra munkaszerződés alapján kerüljön sor
		5. cikk	A munkaszerződést át kell adni a munkavállalás első hét napja során
		6. cikk	A munkaviszony módosításáról dokumentum formájában tájékoztatást kell nyújtani
		8. cikk	Próbaidő
		10. cikk	A munka minimális kiszámíthatóságával kapcsolatos feltételek
		13. cikk	Kötelező képzés
Egészség és biztonság	A munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések 89/391/EGK irányelv	5. cikk	A munkáltató azon kötelezettségét megállapító általános rendelkezés, hogy biztosítania kell a munkavállalók biztonságát és egészségük védelmét
		6. cikk	A munkáltatók arra vonatkozó általános kötelezettsége, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a biztonság és az egészség védelmében, beleértve a kockázatok megelőzését, a tájékoztatást és az oktatást.
		7. cikk	Védő és megelőző szolgáltatások: munkavállaló(ka)t kell kijelölni az egészségvédelmi és biztonsági tevékenységek elvégzésére vagy kompetens külső szolgáltatókat kell igénybe venni.
		8. cikk	A munkáltatóknak intézkedéseket kell hozniuk az elsősegély, a tűzoltás és a munkavállalók evakuálása tekintetében.
		9. cikk	A munkáltatókra vonatkozó kötelezettségek a kockázatok értékelése, a védintézkedések és a védőeszközök, a foglalkozási balesetek nyilvántartása és azok bejelentése terén.
		10. cikk	A munkavállalók tájékoztatása a biztonságot és az egészséget érintő kockázatokról, valamint a véd- és megelőző intézkedésekről.
		11. cikk	Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele minden, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kérdéssel kapcsolatos vitában.
		12. cikk	A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók megfelelő biztonsági és egészségvédelmi képzésben részesüljenek.
	A munkavállalók által használt munkaeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények 2009/104/EK irányelv	3. cikk	Általános kötelezettségek annak szavatolására, hogy a munkaeszközök megfelelőek legyenek a munkavállalók által elvégzendő munkához, lehetővé téve ezáltal a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítását.
		4. cikk	A munkaeszközökre vonatkozó szabályok: a munkaeszközöknek meg kell felelniük az irányelvnek és az előírt minimumkövetelményeknek, és azokat megfelelően karban kell tartani.
		5. cikk	A munkaeszközök vizsgálata – a munkaeszközöket a beszerelésüket követően ellenőrizni kell, valamint képesített személyeknek időszakos ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk.
		6. cikk	Különös veszélyt jelentő munkaeszközök használatát az erre kijelölt személyekre kell korlátozni, és valamennyi javítást, átalakítást, karbantartást a kijelölt munkavállalóknak kell végezniük.
		7. cikk	Ergonómia és foglalkozás-egészségügy
		8. cikk	A munkavállalóknak megfelelő tájékoztatást és adott esetben írásbeli tájékoztató útmutatásokat kell kapniuk a munkaeszközök használatáról.
		9. cikk	A munkavállalóknak megfelelő képzésben kell részesülniük.

(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év	2023	2024	2025	2026	2027 és az azt követő évek
Belgium	494 925 924	494 925 924	494 925 924	494 925 924	494 925 924
Bulgária	808 442 754	817 072 343	825 701 932	834 331 520	834 331 520
Csehország	854 947 297	854 947 297	854 947 297	854 947 297	854 947 297
Dánia	862 367 277	862 367 277	862 367 277	862 367 277	862 367 277
Németország	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459
Észtország	196 436 567	199 297 294	202 158 021	205 018 748	205 018 748
Írország	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996
Görögország	2 075 656 043	2 075 656 043	2 075 656 043	2 075 656 043	2 075 656 043
Spanyolország	4 874 879 750	4 882 179 366	4 889 478 982	4 896 778 599	4 896 778 599
Franciaország	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537
Horvátország	374 770 237	374 770 237	374 770 237	374 770 237	374 770 237
Olaszország	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155
Ciprus	47 647 540	47 647 540	47 647 540	47 647 540	47 647 540
Lettország	349 226 285	354 312 105	359 397 925	364 483 744	364 483 744
Litvánia	587 064 372	595 613 853	604 163 335	612 712 816	612 712 816
Luxemburg	32 747 827	32 747 827	32 747 827	32 747 827	32 747 827
Magyarország	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165
Málta	4 594 021	4 594 021	4 594 021	4 594 021	4 594 021
Hollandia	717 382 327	717 382 327	717 382 327	717 382 327	717 382 327
Ausztria	677 581 846	677 581 846	677 581 846	677 581 846	677 581 846
Lengyelország	3 092 416 671	3 123 600 494	3 154 784 317	3 185 968 140	3 185 968 140
Portugália	613 619 128	622 403 166	631 187 204	639 971 242	639 971 242
Románia	1 946 921 018	1 974 479 078	2 002 037 137	2 029 595 196	2 029 595 196
Szlovénia	131 530 052	131 530 052	131 530 052	131 530 052	131 530 052
Szlovákia	400 894 402	405 754 516	410 614 629	415 474 743	415 474 743
Finnország	519 350 246	521 168 786	522 987 325	524 805 865	524 805 865
Svédország	686 131 966	686 360 116	686 588 267	686 816 417	686 816 417

KN-kód	Leírás
ex 0101	Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér:
	– Ló
0101 21 00	– – Fajtatiszta tenyészállat (1)
0101 29	– – Más:
0101 29 10	– – – Vágásra
0101 29 90	– – – Más
0101 30 00	– Szamár
0101 90 00	– Más
ex 0103	Élő sertés:
0103 10 00	– Fajtatiszta tenyészállat (2)
ex 0106	Más élő állat:
0106 14 10	– Házi nyúl
ex 0106 19 00	– – Más: rénszarvas és szarvas
0106 33 00	– – Strucc, emu (Dromaius novaehollandiae)
0106 39 10	– – – Galamb
0106 39 80	– – – Más madarak
ex 0205 00	Ló húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva
ex 0208	Más hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva:
ex 0208 10 10	– – Házi nyúl húsa
ex 0208 90 10	– – Házi galamb húsa
ex 0208 90 30	– – Vadhús, kivéve az üregi vagy mezei nyulat
ex 0208 90 60	– – Rénszarvashús
ex 0407	Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve:
0407 19 90	– Megtermékenyített tojás, a baromfitojás kivételével
0407 29 90	– Más friss tojás, a baromfitojás kivételével
0407 90 90	– Más tojás, a baromfitojás kivételével
0701	Burgonya frissen vagy hűtve
ex 0713	Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva vagy felesen is:
ex 0713 10	– Borsó (Pisum sativum):
0713 10 90	– – Nem vetésre
ex 0713 20 00	– Csicseriborsó:
	– – Nem vetésre
	– Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.):
ex 0713 31 00	– – A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab:
	– – – Nem vetésre
ex 0713 32 00	– – Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):
	– – – Nem vetésre
ex 0713 33	– – Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):
0713 33 90	– – – Nem vetésre
ex 0713 34 00	– – Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea):
	– – – Nem vetésre
ex 0713 35 00	– – Tehénborsó (Vigna unguiculata):
	– – – Nem vetésre
ex 0713 39 00	– – Más:
	– – – Nem vetésre
ex 0713 40 00	– Lencse:
	– – Nem vetésre
ex 0713 50 00	– Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina és Vicia faba var. minor):
	– – Nem vetésre
ex 0713 60 00	– Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan):
	– – Nem vetésre
ex 0713 90 00	– Más:
	– – Nem vetésre
1201 90 00	Szójabab, törve is, a vetőmag kivételével
1202 41 00	Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, a vetőmag kivételével
1202 42 00	Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is, a vetőmag kivételével
1203 00 00	Kopra
1204 00 90	Lenmag, törve is, nem vetésre
1205 10 90	Alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre
1205 90 00	Más olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre
1206 00 91	Napraforgómag, héj nélkül; szürke és fehér csíkos héjú, törve is, nem vetésre
1206 00 99	Más napraforgómag, törve is, nem vetésre
1207 29 00	Gyapotmag, törve is, nem vetésre
1207 40 90	Szezámmag, törve is, nem vetésre
1207 50 90	Mustármag, törve is, nem vetésre
1207 60 00	– Pórsáfrány (Carthamus tinctorius) mag
1207 91 90	Mákszem, törve is, nem vetésre
1207 99 91	Kendermag, törve is, nem vetésre
ex 1207 99 96	Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre
ex 1209 29 50	– – – Csillagfürtmag, nem vetésre
ex 1211	Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve a IX. részben az ex 1211 90 86 KN-kód alatt felsorolt termékeket;
1212 94 00	Cikóriagyökér
ex 1214	Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is:
ex 1214 10 00	– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet):
	– – – kivéve a forró levegővel mesterségesen szárított lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet) vagy a más módon szárított, őrölt lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet)
ex 1214 90	– Más:
1214 90 10	– – Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér
ex 1214 90 90	– – Más, kivéve:
	– – – Baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, a takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével
	– – – Baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve
ex 2206	Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok máshol nem említett keverékei:
ex 2206 00 31 – ex 2206 00 89	– Erjesztett italok, a pikett kivételével
5201	Pamut, nem kártolt, nem fésült

	EUR (folyó árakon)
Bulgária	25 721 000
Csehország	4 954 000
Németország	37 381 000
Görögország	23 030 000
Spanyolország	202 147 000
Franciaország	269 628 000
Horvátország	10 410 000
Olaszország	323 883 000
Ciprus	4 465 000
Litvánia	43 000
Magyarország	27 970 000
Ausztria	13 155 000
Portugália	62 670 000
Románia	45 844 000
Szlovénia	4 849 000
Szlovákia	4 887 000

	EUR (folyó árakon)
Belgium	422 967
Bulgária	2 063 885
Csehország	2 121 528
Dánia	295 539
Németország	2 790 875
Észtország	140 473
Írország	61 640
Görögország	6 162 645
Spanyolország	9 559 944
Franciaország	6 419 062
Horvátország	1 913 290
Olaszország	5 166 537
Ciprus	169 653
Lettország	328 804
Litvánia	549 828
Luxemburg	30 621
Magyarország	4 271 227
Málta	14 137
Hollandia	295 172
Ausztria	1 477 188
Lengyelország	5 024 968
Portugália	2 204 232
Románia	6 081 630
Szlovénia	649 455
Szlovákia	999 973
Finnország	196 182
Svédország	588 545

(folyó árakon, EUR-ban)
Tárgyév	2023	2024	2025	2026	2027	Összesen 2023–2027
Belgium	82 800 894	82 800 894	82 800 894	82 800 894	82 800 894	414 004 470
Bulgária	282 162 644	282 162 644	282 162 644	282 162 644	282 162 644	1 410 813 220
Csehország	259 187 708	259 187 708	259 187 708	259 187 708	259 187 708	1 295 938 540
Dánia	75 934 060	75 934 060	75 934 060	75 934 060	75 934 060	379 670 300
Németország	1 092 359 738	1 092 359 738	1 092 359 738	1 092 359 738	1 092 359 738	5 461 798 690
Észtország	88 016 648	88 016 648	88 016 648	88 016 648	88 016 648	440 083 240
Írország	311 640 628	311 640 628	311 640 628	311 640 628	311 640 628	1 558 203 140
Görögország	556 953 600	556 953 600	556 953 600	556 953 600	556 953 600	2 784 768 000
Spanyolország	1 080 382 825	1 080 382 825	1 080 382 825	1 080 382 825	1 080 382 825	5 401 914 125
Franciaország	1 459 440 070	1 459 440 070	1 459 440 070	1 459 440 070	1 459 440 070	7 297 200 350
Horvátország	297 307 401	297 307 401	297 307 401	297 307 401	297 307 401	1 486 537 005
Olaszország	1 349 921 375	1 349 921 375	1 349 921 375	1 349 921 375	1 349 921 375	6 749 606 875
Ciprus	23 770 514	23 770 514	23 770 514	23 770 514	23 770 514	118 852 570
Lettország	117 495 173	117 495 173	117 495 173	117 495 173	117 495 173	587 475 865
Litvánia	195 495 162	195 495 162	195 495 162	195 495 162	195 495 162	977 475 810
Luxemburg	12 310 644	12 310 644	12 310 644	12 310 644	12 310 644	61 553 220
Magyarország	416 869 149	416 869 149	416 869 149	416 869 149	416 869 149	2 084 345 745
Málta	19 984 497	19 984 497	19 984 497	19 984 497	19 984 497	99 922 485
Hollandia	73 268 369	73 268 369	73 268 369	73 268 369	73 268 369	366 341 845
Ausztria	520 024 752	520 024 752	520 024 752	520 024 752	520 024 752	2 600 123 760
Lengyelország	1 320 001 539	1 320 001 539	1 320 001 539	1 320 001 539	1 320 001 539	6 600 007 695
Portugália	540 550 620	540 550 620	540 550 620	540 550 620	540 550 620	2 702 753 100
Románia	967 049 892	967 049 892	967 049 892	967 049 892	967 049 892	4 835 249 460
Szlovénia	110 170 192	110 170 192	110 170 192	110 170 192	110 170 192	550 850 960
Szlovákia	259 077 909	259 077 909	259 077 909	259 077 909	259 077 909	1 295 389 545
Finnország	354 549 956	354 549 956	354 549 956	354 549 956	354 549 956	1 772 749 780
Svédország	211 889 741	211 889 741	211 889 741	211 889 741	211 889 741	1 059 448 705
EU-27 összesen	12 078 615 700	12 078 615 700	12 078 615 700	12 078 615 700	12 078 615 700	60 393 078 500
Technikai segítségnyújtás (0,25 %)	30 272 220	30 272 220	30 272 220	30 272 220	30 272 220	151 361 100
Összesen	12 108 887 920	12 108 887 920	12 108 887 920	12 108 887 920	12 108 887 920	60 544 439 600

(folyó árakon, EUR)
Naptári év	2023	2024	2025	2026	2027 és az azt követő évek
Belgium	14 847 778	14 847 778	14 847 778	14 847 778	14 847 778
Bulgária	24 176 548	24 435 436	24 694 323	24 953 211	24 953 211
Csehország	25 648 419	25 648 419	25 648 419	25 648 419	25 648 419
Dánia	25 871 018	25 871 018	25 871 018	25 871 018	25 871 018
Németország	147 470 864	147 470 864	147 470 864	147 470 864	147 470 864
Észtország	5 893 097	5 978 919	6 064 741	6 150 562	6 150 562
Írország	35 588 460	35 588 460	35 588 460	35 588 460	35 588 460
Görögország	56 749 801	56 749 801	56 749 801	56 749 801	56 749 801
Spanyolország	144 455 673	144 674 662	144 893 650	145 112 639	145 112 639
Franciaország	218 550 016	218 550 016	218 550 016	218 550 016	218 550 016
Horvátország	11 243 107	11 243 107	11 243 107	11 243 107	11 243 107
Olaszország	108 855 875	108 855 875	108 855 875	108 855 875	108 855 875
Ciprus	1 429 426	1 429 426	1 429 426	1 429 426	1 429 426
Lettország	10 476 789	10 629 363	10 781 938	10 934 512	10 934 512
Litvánia	17 611 931	17 868 416	18 124 900	18 381 384	18 381 384
Luxemburg	982 435	982 435	982 435	982 435	982 435
Magyarország	37 295 555	37 295 555	37 295 555	37 295 555	37 295 555
Málta	137 821	137 821	137 821	137 821	137 821
Hollandia	21 521 470	21 521 470	21 521 470	21 521 470	21 521 470
Ausztria	20 327 455	20 327 455	20 327 455	20 327 455	20 327 455
Lengyelország	92 772 500	93 708 015	94 643 530	95 579 044	95 579 044
Portugália	18 403 246	18 666 767	18 930 288	19 193 810	19 193 810
Románia	58 407 631	59 234 372	60 061 114	60 887 856	60 887 856
Szlovénia	3 945 902	3 945 902	3 945 902	3 945 902	3 945 902
Szlovákia	12 026 832	12 172 635	12 318 439	12 464 242	12 464 242
Finnország	15 580 507	15 635 064	15 689 620	15 744 176	15 744 176
Svédország	20 583 959	20 590 803	20 597 648	20 604 493	20 604 493