A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1709 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. szeptember 23.)

az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletnek az állati eredetű termékekkel kapcsolatban végzendő hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 18. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett azon hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozóan, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy fennál-e az uniós jogszabályokkal való megfelelőség, többek között az élelmiszer-biztonság területét tekintve az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában. A rendelet különösen az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekre vonatkozó hatósági ellenőrzésekről rendelkezik.

(2)	Az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapítja az állati eredetű termékekkel kapcsolatban végzendő hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket érintő szabályokat.

(3)

Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet alkalmazásának 2019. december 14-i kezdőnapja óta a rendelet gyakorlati végrehajtása során szerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy egyes jogi rendelkezéseket egyértelműbbé kell tenni, különös tekintettel a vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó egyes gyakorlati rendelkezésekre és a tengeri biotoxinok kagylókban való kimutatására szolgáló elismert módszerekre.

(4)

A vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó gyakorlati rendelkezések tekintetében az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet nem volt hivatott meghatározni, hogy kinek kell elvégeznie a vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó további gyakorlati intézkedéseket abban az esetben, ha fennáll az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre jelentette kockázat lehetősége. Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontja – az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 7. és 8. cikkével kiegészítve – már meghatározza, hogy a hatósági állatorvosnak vagy a hatósági segédszemélyzetnek kell-e elvégeznie a vágás utáni húsvizsgálatot, ezért erre az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletnek nem kell kiterjednie. Továbbá kerülendő az utóbbi rendelet 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók bemetszésére vonatkozó követelmény megkettőzése.

(5)	Ezenkívül a tenyésztett vadak vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó követelmények párhuzamosságokat tartalmaznak, különös tekintettel a disznófélék (Suidae) családjára vonatkozó követelményekre. A rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében e követelményeket még pontosabban kell meghatározni.

(6)

Az 1099/2009/EK tanácsi rendelet (4) 22. cikkét 2019. december 14-i hatállyal törölte az (EU) 2017/625 rendelet. Az állatjóléti követelményeknek való meg nem felelés esetén alkalmazandó, az e cikkben meghatározott intézkedéseket az (EU) 2017/625 rendelet 138. cikkének rendelkezései váltották fel. Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében ezért ennek megfelelően törölni kell az 1099/2009/EK rendelet 22. cikkére való hivatkozást.

(7)

Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 48. cikke meghatározza az állategészségügyi jelölés feltételeit. Ezek a feltételek a Trichinella vizsgálatára vonatkozóan az (EU) 2015/1375 bizottsági végrehajtási rendeletben (5), a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) vizsgálatát illetően pedig a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) már megállapításra kerültek. Az egyértelműség érdekében az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 48. cikkének az érintett szövegrészét helyénvaló a vonatkozó rendeletekre való hivatkozásokkal felváltani.

(8)

A 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 4. cikkének előírása szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy – amennyiben lehetséges – olyan módszert alkalmazzanak, amely nem jár élő állatok felhasználásával. Figyelembe véve, hogy a bénulásos kagylómérgezés (PSP) toxinjainak kimutatására alternatív módszerként rendelkezésre áll az EN 14526 szabvány, amely megfelel a 2010/63/EU irányelv 4. cikkében foglalt feltételeknek, fel kell hagyni az egereken végzett biológiai vizsgálattal.

(9)

A forgalomba hozott élő kagylókban a tengeri biotoxinok határértéke nem lépheti túl a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) III. melléklete VII. szakasza V. fejezetének 2. pontjában meghatározott határértékeket. A pektenotoxinok (PTX) esetében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) következtetésében megállapította, hogy nincsenek olyan jelentések, amelyek a pektenotoxinok (PTX) csoportjába tartozó toxinokkal (9) összefüggésben emberekre gyakorolt káros hatásokra mutatnának rá. Mivel az (EU) 2021/1374 (10) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben törtölték a PTX-et az élő kagylókra vonatkozó egészségügyi előírások sorából, helyénvaló azt az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet rendelkezéseiből is törölni.

(10)

Az akvakultúrából származó halászati termékeket a szennyező anyagok és a peszticidek tekintetében a 96/23/EK tanácsi irányelvvel (11) és a 97/747/EK bizottsági határozattal (12) összhangban kell vizsgálni. A vadon kifogott halászati termékeket szintén meg kell vizsgálni annak megállapítására, hogy megfelelnek-e a szennyező anyagokra az 1881/2006/EK bizottsági rendeletben (13) előírt követelményeknek. A jelenlegi jogszabályt ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 18. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (2) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A vágás utáni húsvizsgálati eljárásokat az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkével összhangban kell elvégezni, a hasított test és a belsőségek bemetszéses és tapintásos vizsgálatával, amennyiben a 24. cikknek megfelelően fennáll az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre jelentette kockázat lehetősége:”.

2.	A 19. cikk (2) bekezdésének b) pontjában a „a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) bemetszéses vizsgálata;” szövegrészt el kell hagyni.

A 24. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 18. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (2) bekezdésében említett további, vágás utáni húsvizsgálati eljárásokat a hasított testen és a belsőségen végzett bemetszéses és tapintásos vizsgálat alkalmazásával kell elvégezni, amennyiben a hatósági állatorvos megítélése szerint a következők valamelyike azt jelzi, hogy fennállhat az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre jelentette kockázat lehetősége:”.

A 27. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb, vadon élő patások esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozóan az 19. cikkben meghatározott vágás utáni eljárásokat;”.

A 44. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az állatok levágás vagy leölés során való védelmére vonatkozó, az 1099/2009/EK rendelet 3–9. cikkében, valamint 14–17. és 19. cikkében meghatározott szabályok be nem tartása esetén a hatósági állatorvos meggyőződik arról, hogy az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket és megakadályozza az újbóli előfordulást.”

A 48. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az állategészségügyi jelölést csak olyan háziasított patás állatokon és – a nyúlfélék kivételével – olyan tenyésztett emlős vadakon alkalmazzák, amelyeken elvégezték a vágás előtti élőállat-vizsgálatot és a vágás utáni húsvizsgálatot, valamint olyan nagyvadakon, amelyeken elvégezték a vágás utáni húsvizsgálatot az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban, és nincs ok arra, hogy a húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítsák. A jelölést azonban – az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezete I. részének 6.2. és 6.3. pontjában és II. részének 7.2. és 7.3. pontjában megállapított rendelkezéseknek megfelelően – el lehet helyezni azelőtt, hogy rendelkezésre állnának a Trichinella- és/vagy a TSE-vizsgálat eredményei.”

7.	Az V. melléklet az e rendelet mellékletében meghatározott szövegnek megfelelően módosul.

8.	A VI. melléklet az e rendelet mellékletében meghatározott szövegnek megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 51. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 8.) a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különös szabályokról (HL L 131., 2019.5.17., 1. o.).

(4) A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 10.) a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 212., 2015.8.11., 7. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(9) https://doi.org/10.2903/j.efsa.2009.1109.

(10) A Bizottság (EU) 2021/1374 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 12.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról (HL L 297., 2021.8.20., 1. o.).

(11) A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).

(12) A Bizottság 97/747/EK határozata (1997. október 27.) az egyes állati termékekben lévő bizonyos anyagok és azok maradványai ellenőrzése céljából a 96/23/EK tanácsi irányelvben előírt mintavétel szintjeinek és gyakoriságának a megállapításáról (HL L 303., 1997.11.6., 12. o.).

(13) A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet V. és VI. melléklete a következőképpen módosul:

Az V. melléklet I. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„I. FEJEZET

A BÉNULÁSOS KAGYLÓMÉREG KIMUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZER

A.	A kagylók egész testének vagy bármely ehető részének bénulásoskagylóméreg(PSP)-tartalmát az EN 14526 szabványban (*1) leírt módszerrel vagy bármely más, élő állat felhasználását nem igénylő, nemzetközileg elismert módszerrel kell meghatározni.

A fent említett módszereknek legalább az alábbi vegyületeket kell kimutatniuk:

a)	STX, NeoSTX, gonyautoxin 1 és 4 (együttesen meghatározott BTX1 és GTX4 izomerek) és gonyautoxin 2 és 3 (együttesen meghatározott BTX2 és GTX3 izomerek) karbamát-toxinok;

b)	N-szulfo-karbamoil (B1), gonyautoxin-6 (B2), N-szulfokarbamoil-gonyautoxin 1 és 2 (együttesen meghatározott C1 és C2 izomerek), N-szulfokarbamoil-gonyautoxin 3 és 4 (együttesen meghatározott C3 és C4 izomerek) toxinok;

c)	dekarbamoil dcSTX, dcNeoSTX, dekarbamoilgonyautoxin-2 és -3 (együttesen meghatározott izomerek) toxinok.

B.1.	Ha a fenti toxinok olyan új analógjai jelennek meg, amelyek esetében toxicitási egyenérték-tényezőt (TEF) állapítottak meg, azokat figyelembe kell venni az elemzésben.

B.2.

A teljes toxicitást μg STX 2HCL egyenérték/kg-ban kell kifejezni, és a legutóbbi EFSA-véleményben vagy FAO OMS-jelentésében ajánlott toxicitási egyenérték-tényezőkkel (TEF-ek) kell kiszámítani, a tengeri biotoxinokkal foglalkozó európai referencialaboratórium és a hozzá tartozó nemzeti referencialaboratóriumok hálózatának javaslata alapján és az Európai Bizottság jóváhagyása mellett. Az alkalmazott TEF-eket közzéteszik a tengeri biotoxinokkal foglalkozó európai referencialaboratórium honlapján (*2).

C.	Ha az eredmények bizonytalanok, referencia-módszernek az A. részben említett EN 14526 szabványban leírt módszer tekintendő.

(*1) A szaxitoxin csoportba tartozó toxinok mészhéjú állatokban történő meghatározására – HPLC-módszer peroxiddal vagy perjodáttal való oxidációval történő előoszlopos derivatizációval."

(*2) http://www.aecosan.msssi.gob.es/en/CRLMB/web/home.html.”"

2.	Az V. melléklet III. fejezete A. részének b) pontját el kell hagyni.

A VI. melléklet I. fejezete a D. rész végén a következő új bekezdéssel egészül ki:

„A vadon kifogott halászati termékek esetében nyomonkövetési intézkedéseket kell megállapítani a szennyező anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében, az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendelettel összhangban.”

(*2) http://www.aecosan.msssi.gob.es/en/CRLMB/web/home.html.””