(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok, köztük a tropánalkaloidok felső határértékeit.

(2)

Az atropin a (-)-hioszciamin és a (+)-hioszciamin racém keveréke, amelyek közül csak a (-)-hioszciamin enantiomer mutat antikolinerg aktivitást. Analitikai okokból nem mindig lehet különbséget tenni a hioszciamin enantiomerei között. Mivel azonban a növényekben található tropánalkaloidok szintézise (-)-hioszciamin és (-)-szkopolamin képződéshez, nem pedig (+)-hioszciamin és (+)-szkopolamin képződéséhez vezet, a növényi eredetű élelmiszerekben található atropinra és szkopolaminra vonatkozó analitikai eredmények (-)-hioszciamin, illetve (-)-szkopolamin előfordulását mutatták ki.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2013-ban véleményt fogadott el az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló tropánalkaloidokról (3). A Hatóság egy, a (-)-hioszciamin és a (-)-szkopolamin összegében kifejezve 0,016 μg/testtömeg kg mértékű csoportos akut referenciadózist (ARfD) állapított meg, egyenértékű hatáserősség feltételezése mellett. A Hatóság következtetése szerint a rendelkezésre álló korlátozott információk azt mutatják, hogy a kisgyermekek étrendi kitettsége jelentős mértékben meghaladhatja a csoportos akut referenciadózist. Ezért a Hatóság hangsúlyozta, hogy az élelmiszerekben és takarmányokban természetesen előforduló vagy szennyező anyagként jelen lévő tropánalkaloidok jobb jellemzése szükséges, és javasolta a tropánalkaloidok gabonafélékben és olajos magvakban való előfordulására vonatkozó analitikai adatok összegyűjtését.

(4)

A vélemény következtetéseit figyelembe véve az (EU) 2016/239 bizottsági rendelet (4) megállapította a csecsemők és kisgyermekek számára készült, kölest, cirokot, hajdinát vagy ezekből származó termékeket tartalmazó feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben előforduló atropinra és szkopolaminra vonatkozó felső határértékeket.

(5)

A Hatóság a 2013-as véleményében megfogalmazott ajánlás nyomán pályázati felhívást tett közzé az Unió különböző régióiban a növényi eredetű élelmiszerek széles körében előforduló tropánalkaloidok koncentrációjának vizsgálatára. A vizsgálat megállapításait 2016. december 8-án tették közzé (5).

(6)

2018. február 5-én a Hatóság tudományos jelentést tett közzé az uniós lakosság tropánalkaloidoknak való akut étrendi expozíciójának értékeléséről, az új előfordulási adatokat figyelembe véve (6). Az akut expozícióra vonatkozó több becslés szerint a lakosság számos csoportja túllépte az akut referenciadózist. Az adatok egészségügyi szempontból aggályossá teszik a tropánalkaloidok, különösen az atropin és a szkopolamin jelenlétét.

(7)

Ezért meg kell határozni az említett tropánalkaloidok felső határértékeit azon élelmiszerek – nevezetesen egyes gabonafélék, az azokból származó termékek és egyes gyógynövényforrázatok – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy magas koncentrációban tartalmazzák a szóban forgó tropánalkaloidokat, és jelentősen hozzájárulnak a lakosság expozíciójához. Különösen a gabonafélék és a gabonatermékek esetében a helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatok minimalizálhatják a tropánalkaloidákat tartalmazó fajok, például a Datura stramonium magjaival való szennyeződést. Bizonyos gabonafélék szennyeződése esetén ezek a magvak válogatással és tisztítással eltávolíthatók. A cirokból, a kölesből, a kukoricából és a hajdinából azonban nem lehet könnyen eltávolítani őket. Mivel ezen élelmiszerek felső határértékei magasabbak, mint a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek esetében meghatározott értékek, az említett élelmiszerekre vonatkozóan külön-külön meg lehet határozni az atropin és a szkopolamin összegének felső határértékét.

(8)

Továbbá a friss ellenőrzési adatok azt mutatják, hogy a csecsemők és kisgyermekek számára készült, kukoricát vagy kukoricaszármazékokat tartalmazó, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek is szennyeződhetnek tropánalkaloidokkal. Ezért helyénvaló ezekre az élelmiszerekre kiterjeszteni a csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és bébiételekre vonatkozó jelenlegi felső határértékeket.

(9)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Tekintettel arra, hogy a helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatokat csak a közelmúltban vezették be vagy hajtották végre, valamint annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók alkalmazkodni tudjanak az e rendeletben meghatározott új követelményekhez, ugyanakkor biztosítani lehessen a lakosság veszélyeztetett csoportjainak védelmét, a csecsemők és kisgyermekek számára készült, kukoricát tartalmazó élelmiszerek kivételével indokolt észszerű időszakot biztosítani a maximális határértékek alkalmazásának kezdetéig, és átmeneti időszakot biztosítani minden olyan élelmiszer esetében, amelyet a rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően jogszerűen hoztak forgalomba.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,