(1)

Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást (2). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(2)

Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást (3). A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.

(3)

2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (4), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében.

(4)

A cselekvési terv megfelelő végrehajtása ösztönzi a befektetők fenntartható befektetések iránti keresletét. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a fenntarthatósági tényezőket és a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket figyelembe kell venni az (EU) 2017/2358 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (5) meghatározott termékirányítási követelmények keretében.

(5)

A biztosítási termékeket előállító biztosítóknak és biztosításközvetítőknek figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket minden biztosítási termék termékjóváhagyási folyamatában, valamint az egyéb termékirányítási és -felügyeleti intézkedésekben minden olyan biztosítási termék esetében, amelyet fenntarthatósággal kapcsolatos profillal rendelkező biztosítási termékeket kereső ügyfeleknek kívánnak értékesíteni.

(6)

Figyelembe véve, hogy a célpiacot megfelelően tagolt szinten kell meghatározni, nem elegendő egy olyan általános nyilatkozat, miszerint a biztosítási termék fenntarthatósággal kapcsolatos profillal rendelkezik. A biztosítási terméket előállító biztosítónak vagy biztosításközvetítőnek ehelyett pontosan meg kell határoznia, hogy az adott biztosítási terméket melyik, konkrét fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzésekkel rendelkező ügyfélcsoportnak szánta értékesítésre.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósági tényezőkkel rendelkező biztosítási termékek könnyen hozzáférhetők maradjanak a fenntarthatósági preferenciákkal nem rendelkező ügyfelek számára is, a biztosítási termékeket előállító biztosítók és biztosításközvetítők számára nem indokolt előírni olyan ügyfélcsoportok azonosítását, amelyek igényeivel, jellemzőivel és célkitűzéseivel a fenntarthatósági tényezőkkel rendelkező biztosítási termék nem összeegyeztethető.

(8)

A biztosítási termékek fenntarthatósági tényezőit átlátható módon kell bemutatni annak érdekében, hogy a biztosításértékesítők a megfelelő tájékoztatást nyújthassák ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik számára.

(9)

A később, 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket (6) alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy a biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő biztosítóknak és biztosításközvetítőknek az ügyfeleik és potenciális ügyfeleik irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket.

(10)

A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása érdekében a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak azon összeférhetetlenség-típusok azonosításakor, amelyek fennállása sértheti az ügyfél vagy potenciális ügyfél érdekeit, figyelembe kell venniük azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak integrálásából erednek. A meglévő ügyfelek tekintetében, akik esetében már elvégezték az alkalmassági értékelést, a biztosításközvetítők és biztosítók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a meglévő alkalmassági értékelés következő rendszeres aktualizálásakor azonosítsák az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáit.

(11)

A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és biztosítók számára lehetővé kell tenni, hogy alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánljanak ügyfeleiknek vagy potenciális ügyfeleiknek, és ezért lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak azonosítása céljából kérdéseket tegyenek fel. Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szóló ajánlásoknak – azon kötelezettségnek megfelelően, hogy az értékesítési tevékenységeket az ügyfelek érdekeinek legmegfelelőbb módon kell végezni – tükrözniük kell mind a pénzügyi célkitűzéseket, mind a szóban forgó ügyfelek által kifejezett fenntarthatósági preferenciákat. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a fenntarthatósági tényezőknek a tanácsadási folyamatba való bevonása nem vezethet megtévesztő értékesítési gyakorlatokhoz vagy a biztosítási alapú befektetési termékek olyan megtévesztő bemutatásához, mintha megfelelnének a fenntarthatósági preferenciáknak, miközben ez nem igaz. Az ilyen gyakorlatok vagy megtévesztő bemutatások elkerülése érdekében a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőknek és biztosítóknak először az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyéb befektetési céljait és az egyéni körülményeket kell értékelniük, mielőtt a potenciális fenntarthatósági preferenciáiról kérdeznék.

(12)

Eddig több, különböző szintű fenntarthatósággal kapcsolatos törekvést szolgáló biztosítási alapú befektetési termék került kidolgozásra. Ahhoz, hogy az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek megérthessék a fenntarthatóság eltérő szintjeit és a fenntarthatóság szempontjából megalapozott befektetési döntést hozhassanak, a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak el kell magyarázniuk a különbséget egyrészt a teljes mértékben vagy részben az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe való befektetéseket megvalósító, az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetéseket megvalósító, és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat figyelembe vevő, az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak esetleg megfelelőként ajánlható biztosítási alapú befektetési termékek, másrészt az egyéb, az említett sajátos jellemzőkkel nem rendelkező biztosítási alapú befektetési termékek között, amelyek nem vehetők figyelembe az egyéni fenntarthatósági preferenciákkal rendelkező ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő ajánlás céljából.

(13)

El kell oszlatni azokat az aggályokat, amelyek a „zöldrefestéssel” kapcsolatosak, vagyis azzal a gyakorlattal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni valamely biztosítási alapú befektetési termék környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott biztosítási alapú befektetési termék valójában nem felel meg alapvető környezetvédelmi vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítők és biztosítók nem ajánlhatnak biztosítási alapú befektetési termékeket egyéni fenntarthatósági preferenciákat teljesítőként, ha az említett termékek nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak el kell magyarázniuk az ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik számára ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetniük.

(14)

Egyértelművé kell tenni, hogy az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak nem megfelelő biztosítási alapú befektetési termékeket továbbra is ajánlhatják a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítők és biztosítók, de nem az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak megfelelőként. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek további ajánlásokat lehessen tenni, amennyiben a biztosítási alapú befektetési termékek nem felelnek meg az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fenntarthatósági preferenciáira vonatkozó információkat kiigazítsa. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak nyilvántartást kell vezetniük az ügyfél döntéséről, valamint az ügyfél kiigazítást alátámasztó magyarázatáról.

(15)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz és az (EU) 2019/2088 rendelet rendelkezéseihez, mivel a fenntarthatósági szempontok közzétételére vonatkozó átfogó rendszert hoznak létre. E rendelkezések egységes értelmezésének és alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a piaci szereplők és az illetékes hatóságok, továbbá a befektetők átfogó képet kapjanak a rendelkezésekről és azokhoz könnyen hozzáférjenek, célszerű e rendelkezéseket egyetlen jogi aktusba foglalni.

(16)

Az (EU) 2017/2358 és az (EU) 2017/2359 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (9) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az illetékes hatóságok, a biztosításközvetítők és a biztosítók számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,