AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/821 RENDELETE

(2021. május 20.)

a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)	A 428/2009/EK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség, eredményesség és hatékonyság érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

E rendelet célja annak biztosítása, hogy a kettős felhasználású termékek területén az Unió és tagállamai minden releváns szempontot teljes mértékben figyelembe vegyenek. A releváns szempontok közé tartoznak a nemzetközi kötelezettségek és kötelezettségvállalások, a vonatkozó szankciók szerinti kötelezettségek, a nemzeti kül- és biztonságpolitikai megfontolások, beleértve a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban (3) foglaltakat, köztük az emberi jogokat is, valamint a tervezett végfelhasználással és az eltérítés kockázatával kapcsolatos szempontok. E rendelet révén az Unió kinyilvánítja elkötelezettségét amellett, hogy szigorú jogi követelményeket tart fenn a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan, valamint hogy megerősíti a releváns információk cseréjét és a nagyobb átláthatóságot. A kibertér-megfigyelési termékek tekintetében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak figyelembe kell venniük különösen annak kockázatát, hogy azokat belső elnyomással vagy az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével összefüggésben használhatják fel.

(3)

E rendelet célja továbbá, hogy megerősítse a felelős gyakorlatokkal kapcsolatban az exportőröknek – különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) – adandó iránymutatást, anélkül azonban, hogy csorbítaná a kettős felhasználású termékek azon exportőreinek vagy más kapcsolódó ágazatoknak vagy tudományos köröknek a globális versenyképességét, akik vagy amelyek valamely tagállamban lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkeznek.

(4)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2004. április 28-án elfogadott 1540 (2004). sz. határozata szerint minden államnak hatékony intézkedéseket kell hoznia és érvényesítenie a nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozását célzó belföldi ellenőrzések kialakítására, többek között a kapcsolódó anyagok, berendezések és technológiák megfelelő ellenőrzésének kialakítása révén. Ellenőrzéseket kell végezni a vonatkozó nemzetközi megállapodások, mint például a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény vagy CWC) és a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Biológiai- és Toxinfegyver-tilalmi Egyezmény vagy BWC) szerint, valamint a többoldalú exportellenőrzési rezsimek keretében elfogadott kötelezettségvállalásokkal összhangban.

(5)

A kettős felhasználású termékek hatékony közös exportellenőrzési rendszere szükséges tehát annak biztosításához, hogy a tagállamok és az Unió eleget tegyenek nemzetközi – különösen a nonproliferációt, a regionális békét, biztonságot és stabilitást, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását illető – kötelezettségeiknek és felelősségüknek.

(6)	A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni, 2003. december 12-i EU-stratégia (a továbbiakban: a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia) hangsúlyozza az Unió elkötelezettségét az erőteljes nemzeti, valamint nemzetközi szinten összehangolt exportellenőrzés mellett.

(7)

Döntő fontosságú, hogy az exportőrök, a brókerek, a technikai segítségnyújtást végzők vagy más érdekelt felek hozzájáruljanak a kereskedelmi ellenőrzések általános céljához. Annak érdekében, hogy e rendelettel összhangban járhassanak el, az e rendelet által érintett ügyletekkel kapcsolatos kockázatok értékelését belső megfelelési program részeként ügyletátvilágítási intézkedések révén – vagyis az átvilágítás elve alapján – kell elvégezni. E tekintetben a belső megfelelési programok kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni különösen az exportőrök méretét és szervezeti felépítését.

(8)

Annak a kockázatnak a kezelése érdekében, hogy egyes, az Unió vámterületéről exportált, fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékekkel visszaéljenek olyan személyek, akik az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények irányításában vagy végrehajtásában részt vállaltak vagy azért felelősek, indokolt az ilyen termékek exportjának ellenőrzése. A kapcsolódó kockázatok különösen azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a kibertér-megfigyelési termékeket kifejezetten abból a célból tervezték, hogy lehetővé tegyék az információs és távközlési rendszerekbe való behatolást vagy az azokra vonatkozó mélyreható adatcsomag-elemzést annak érdekében, hogy az e rendszerekből származó adatok – többek között biometrikus adatok – nyomon követése, kinyerése, gyűjtése vagy elemzése révén természetes személyeket figyelhessenek meg. A kizárólag kereskedelmi célokra, például számlázással, marketinggel, minőséggel kapcsolatos szolgáltatásokkal, felhasználói elégedettséggel vagy hálózatbiztonsággal összefüggésben használt termékek általában úgy tekinthetők, hogy nem hordoznak ilyen kockázatot.

(9)

A fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékek kivitelére irányuló hatékony ellenőrzés megerősítése érdekében alapvető fontosságú a mindenre kiterjedő (catch-all) ellenőrzések alkalmazásának további harmonizálása ezen a területen. E célból a tagállamok elkötelezettek az ilyen ellenőrzések támogatása mellett, egyrészt azáltal, hogy megosztják egymással és a Bizottsággal az információkat, különösen a kibertér-megfigyelési termékek technológiai fejlesztései tekintetében, másrészt azáltal, hogy az uniós szintű információcsere előmozdítása érdekében az ilyen ellenőrzések lefolytatása során éberséget tanúsítanak.

(10)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió gyorsan reagálhasson a meglévő technológiákkal való súlyos visszaélésre vagy a kialakulóban lévő technológiákkal (emerging technologies) kapcsolatos új kockázatokra, olyan mechanizmust kell bevezetni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy új kockázat azonosítása esetén összehangolják válaszlépéseiket. Ezt a koordinációt olyan kezdeményezéseknek kell követniük, amelyek az azonosított kockázatra adott válasz kiszélesítése érdekében többoldalú szinten egyenértékű ellenőrzéseket vezetnek be.

(11)

A kettős felhasználású szoftverek és technológiák az Unió vámterületén kívülre elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő átadását szintén ellenőrizni kell. Az exportőrökre és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaira háruló adminisztratív teher korlátozása érdekében bizonyos átadásokra – például a felhőbe történő feltöltésre — általános vagy globális engedélyeket vagy a rendelkezések harmonizált értelmezését kell előírni.

(12)

Tekintettel arra, hogy a vámhatóságok fontos szerepet játszanak az exportellenőrzések végrehajtásában, az e rendeletben használt fogalmaknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) (a továbbiakban: az Uniós Vámkódex) szereplő fogalommeghatározásokkal.

(13)

A kettős felhasználású termékek exportjában a személyek számos kategóriája lehet érintett, ideértve az olyan természetes személyeket, mint például a szolgáltatók, kutatók, tanácsadók, valamint a kettős felhasználású termékeket elektronikus úton továbbító személyek. Alapvető fontosságú, hogy minden ilyen személynek tudomása legyen az érzékeny termékek kivitelével és az azokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás végzésével kapcsolatos kockázatokról. Különösképpen, a tudományos és kutatóintézetek sajátos kihívásokkal néznek szembe az exportellenőrzések terén, többek között a szabad eszmecsere iránti általános elkötelezettségük, a gyakran élvonalbeli technológiákkal összefüggő kutatási tevékenységük, szervezeti felépítésük, valamint tudományos cserekapcsolataik nemzetközi jellege miatt. A tagállamoknak és a Bizottságnak szükség esetén növelnie kell a tudatosságot a tudományos és kutatói közösségben, és testre szabott iránymutatást kell nyújtania számukra e sajátos kihívások kezeléséhez. A többoldalú exportellenőrzési rezsimekkel összhangban az ellenőrzések végrehajtásának a lehetséges mértékben közös megközelítést kell biztosítania bizonyos rendelkezések tekintetében, különösen a tudományos élet vonatkozásában az ellenőrzés alóli mentességről szóló „tudományos alapkutatás” és „nyilvánosan hozzáférhető” megjegyzések tekintetében.

(14)	A „bróker” fogalmának meghatározását felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az kiterjedjen azokra a jogi személyekre és társaságokra, amelyek egyik tagállamban sem rendelkeznek székhellyel vagy letelepedési hellyel, és amelyek az Unió vámterületéről brókertevékenységet végeznek.

(15)

A Lisszaboni Szerződés egyértelművé teszi, hogy a technikai segítségnyújtás határon átnyúló mozgást magában foglaló végzése az Unió hatáskörébe tartozik. Indokolt tehát a technikai segítségnyújtás fogalommeghatározásának bevezetése, valamint az ilyen támogatás végzésére alkalmazandó ellenőrzések meghatározása. Ezenkívül a hatékonyság és következetesség érdekében a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó ellenőrzéseket harmonizálni kell.

(16)

A 428/2009/EK rendelethez hasonlóan lehetővé kell tenni a tagállami hatóságok számára, hogy bizonyos körülmények között megtiltsák a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben hírszerzési vagy egyéb források alapján e hatóságok észszerűen feltételezik, hogy az említett termékeket részben vagy egészben valamely fegyverembargó hatálya alá tartozó országban katonai célú végfelhasználásra szánják vagy szánhatják, vagy tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjesztésére szánják vagy szánhatják.

(17)

Az engedélyezési feltételeket és követelményeket adott esetben harmonizálni kell a versenytorzulás megelőzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzéseket az Unió vámterületén belül mindenütt következetesen és hatékonyan alkalmazzák. Ennek érdekében valamennyi ellenőrzési helyzetben egyértelműen meg kell határozni az illetékes tagállami hatóságokat. Az egyedi, globális vagy nemzeti általános exportengedélyekről, a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyekről, a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitjára vonatkozó engedélyekről, valamint a IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékeknek az Unió vámterületén belüli transzferjére vonatkozó engedélyekről szóló döntésekért a nemzeti hatóságok felelősek.

(18)

Az exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételek megvalósításához való hozzájárulás, valamint az ellenőrzések hatékony alkalmazásának fokozása érdekében iránymutatásokat kell bevezetni a belső megfelelési programokra vonatkozóan. Ezeknek az iránymutatásoknak figyelembe kell venniük az exportőrök és leányvállalataik méretében, forrásaiban, tevékenységi köreiben és egyéb jellemzőiben és feltételeiben – például a csoporton belüli megfelelési struktúrákban és előírásokban – fennálló különbségeket, elkerülve ezáltal a „mindenki számára egységes modell” szerinti megközelítést, és segítve az egyes exportőröket abban, hogy a megfelelés és a versenyképesség tekintetében megtalálják saját megoldásaikat. A globális exportengedélyeket használó exportőröknek belső megfelelési programot kell végrehajtaniuk, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság azt az exportőr által a globális exportengedély iránt benyújtott kérelem feldolgozása során figyelembe vett egyéb körülmények miatt szükségtelennek tartja.

(19)

A vállalatokra, különösen a kkv-kra, valamint a hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében további uniós általános exportengedélyeket kell bevezetni, a releváns termékek releváns rendeltetési helyekre irányuló exportjának megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása mellett. A tagállamok szükség esetén iránymutatást nyújthatnak az exportőröknek az általános engedélyek alkalmazásával kapcsolatban. A tagállamok – amennyiben szükségesnek tartják – az alacsony kockázattal járó kivitelre nemzeti általános exportengedélyeket is bevezethetnek. A nagy projektekre vonatkozóan is engedélyezést kell előírni, hogy az engedélyezési feltételeket hozzáigazítsák az ipar sajátos igényeihez.

(20)

Az ellenőrzések gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a Bizottságnak – a tagállamokkal és érdekelt felekkel szoros együttműködésben – iránymutatásokat és/vagy a bevált gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokat kell kidolgoznia. Az iránymutatások és/vagy ajánlások kidolgozásakor a Bizottságnak kellő figyelmet kell fordítania a kkv-k tájékoztatási igényeire.

(21)	A kettős felhasználású termékek, a rendeltetési helyek és az iránymutatások közös listái a hatékony exportellenőrzési rendszer lényeges elemeit képezik.

(22)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek e rendelet alapján nemzeti ellenőrzési jegyzékeket hoznak létre, tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot azokról. A tagállamoknak továbbá tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan határozatról, amellyel megtagadják valamely, a nemzeti ellenőrzési jegyzék alapján engedélyköteles kivitel engedélyezését.

(23)

Annak érdekében, hogy az Unió gyorsan reagálhasson az uniós általános exportengedélyek alapján történő kivitel érzékenységének értékelésével, valamint a technológiai és kereskedelmi fejleményekkel összefüggő, változó körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I., II., valamint IV. mellékletének módosítására vonatkozóan. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek I. mellékletben szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek összhangban kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs megállapodások és többoldalú exportellenőrzési rezsimek részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok vagy az Unió elfogadtak. Amennyiben az I. melléklet módosítása a II. vagy a IV. mellékletben is felsorolt kettős felhasználású termékeket érint, ez említett mellékleteket ennek megfelelően módosítani kell. A termékek és rendeltetési helyek II. melléklet A–H. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseket az e rendeletben meghatározott értékelési kritériumok figyelembevételével kell meghozni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(24)	A Bizottságnak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tennie az I. melléklet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén aktualizált változatát.

(25)	A Bizottságnak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tennie és naprakészen kell tartania a tagállamokban hatályban lévő nemzeti ellenőrzési jegyzékek gyűjteményét.

(26)

A kettős felhasználású termékek kivitelét érintő nemzeti rendelkezéseket és határozatokat a közös kereskedelempolitika és különösen az (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) keretein belül kell meghozni. Az Unió vámterületén végzett ellenőrzések hatékony és következetes alkalmazását a nemzeti rendelkezésekre és határozatokra vonatkozó megfelelő információcserékkel és konzultációkkal kell biztosítani.

(27)	A közös ellenőrzési rendszer elengedhetetlen feltétele a kettős felhasználású termékek szabad mozgásának az Unió vámterületén belül.

(28)

Az EUMSZ 36. cikkével összhangban és annak korlátain belül, valamint a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, a tagállamok a közrend vagy a közbiztonság védelme érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Unió vámterületén belüli transzferjére vonatkozó ellenőrzésekre. Az Unión belüli transzferek ellenőrzésének hatálya alá eső termékek IV. mellékletben szereplő listáját az alapul szolgáló nemzetközi kötelezettségek további alakulásának, valamint a transzferek érzékenységének értékelésével kapcsolatos technológiai és kereskedelmi fejleményeknek a figyelembevételével rendszeres időszakonként felül kell vizsgálni. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek IV. mellékletben szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseket az EUMSZ 36. cikkének, nevezetesen a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeinek figyelembevételével kell meghozni.

(29)

A tagállamok és a Bizottság 1998. szeptember 22-én aláírták a tagállamok, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség között létrejött vonatkozó biztonsági megállapodásokhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyveket, amelyek – egyéb intézkedések mellett – a tagállamok számára kötelezővé teszik az információszolgáltatást meghatározott berendezések és nem nukleáris anyagok transzferje tekintetében. Az Unión belüli transzferek ellenőrzésének lehetővé kell tennie az Unió és tagállamai számára, hogy teljesítsék az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket.

(30)

Az Unió területén végzett ellenőrzések egységes és következetes alkalmazása érdekében célszerű kibővíteni a tagállamok és a Bizottság közötti konzultációk és információcserék körét, valamint olyan eszközöket bevezetni a közös uniós exportellenőrzési hálózat kialakításának támogatására, mint például az elektronikus engedélyezési eljárások, a technikai szakértői csoportok, valamint egy végrehajtási koordinációs mechanizmus felállítása. Különösen fontos annak biztosítása, hogy adott esetben a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport és a technikai szakértői csoportok konzultáljanak az exportőrökkel, a brókerekkel, a technikai segítségnyújtást végzőkkel és az e rendelet által érintett egyéb érdekelt felekkel, beleértve az iparágat és a civil társadalmi szervezeteket is.

(31)	Míg az uniós vámszabályoknak megfelelően a vámhatóságok bizonyos információkat kockázatkezelési rendszer keretében osztanak meg más vámhatóságokkal, célszerű az engedélyező hatóságok és vámhatóságok közötti szoros együttműködés biztosítása is.

(32)

Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy amennyiben érintettek személyes adatok, az információk kezelésének és cseréjének meg kell felelnie a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozóan alkalmazandó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 (7) és (EU) 2018/1725 (8) rendeletében megállapított szabályoknak.

(33)

A tagállamoknak és a Bizottságnak – különösen az (EU, Euratom) 2015/443 (9) és az (EU, Euratom) 2015/444 (10) bizottsági határozattal és az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről létrejött megállapodással (11) összhangban – minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a bizalmas adatok védelmének biztosítására. Ez magában foglalja különösen azt a kötelezettséget, hogy a minősített adatokat a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet visszaminősíteni vagy azok minősítését feloldani. A nem minősített érzékeny információkat vagy a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információkat a hatóságoknak ekként kell kezelniük.

(34)

A magánszektor és különösen a kkv-k tájékoztatása (outreach) és az átláthatóság a hatékony exportellenőrzési rendszer elengedhetetlen eleme. Célszerű tehát rendelkezni szükség esetén az e rendelet alkalmazását támogató iránymutatások folyamatos fejlesztéséről, valamint az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves uniós jelentés közzétételéről.

(35)

Az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves uniós jelentésnek releváns információkat kell tartalmaznia az e rendelet szerinti ellenőrzések engedélyezésére és végrehajtására vonatkozóan, kellő figyelmet fordítva arra, hogy biztosítani kell egyes adatok bizalmas jellegének védelmét, különösen, ha az engedélyezési adatok közzététele hatással lehet a tagállamok által felvetett nemzetbiztonsági aggályokra vagy veszélyeztetheti az üzleti titoktartást, és lehetővé teheti a nem uniós szállítók számára, hogy aláássák a tagállamok korlátozó engedélyezési döntéseit.

(36)	E rendelet helyes alkalmazása érdekében valamennyi tagállamnak intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságokat megfelelő hatáskörrel ruházza fel.

(37)

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiával összhangban minden tagállamnak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatároznia, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazhatók. Helyénvaló továbbá rendelkezések bevezetése az ellenőrzések hatékony végrehajtásának támogatására, többek között egy végrehajtási koordinációs mechanizmus révén.

(38)	Az Uniós Vámkódex egyebek között megállapítja az áruk kivitelével és újrakivitelével kapcsolatos rendelkezéseket. E rendelet semmilyen tekintetben nem korlátozza az Uniós Vámkódex és annak végrehajtási rendelkezései szerinti jogköröket.

(39)

Az exportellenőrzések hozzájárulnak a nemzetközi biztonsághoz, és hatással vannak a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre. A világszinten egyenlő versenyfeltételek elősegítése és a nemzetközi biztonság növelése érdekében helyénvaló tehát a harmadik országokkal folyatott párbeszéd és együttműködés kialakítása. Kiemelendő, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak fokozniuk kell a többoldalú exportellenőrzési rendszerek tevékenységeihez való hozzájárulásukat. A tagállamoknak és a Bizottságnak emellett támogatniuk kell ezeket a rendszereket olyan szilárd exportellenőrzések kidolgozásában, amelyek a nemzetközi bevált gyakorlatok globális alapjául és modelljéül, valamint a nemzetközi béke és stabilitás biztosításának fontos eszközéül szolgálnak. A többoldalú egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a hozzájárulások megtétele kötelező abban az esetben, ha a kibertér-megfigyelési termékek területén valamennyi tagállam új kockázatot azonosított.

(40)

E rendelet alkalmazása nem érinti az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (12) kiegészítéséről szóló, 2015. szeptember 15-i felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatot, amely meghatározza a Galileo program keretében megvalósuló kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás számára exportált termékek ellenőrzésének különös szabályait.

(41)	Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet létrehozza a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszert.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

„kettős felhasználású termékek”: azok a termékek, beleértve a szoftvert és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, és amelyek körébe beletartoznak azok a termékek, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek vagy hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására, ideértve azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára;

„kivitel”:

a)	az Uniós Vámkódex 269. cikke szerinti kiviteli eljárás;

b)	újrakivitel az Uniós Vámkódex 270. cikke szerint; újrakivitelre kerül sor akkor is, ha az e cikk 11. pontja szerinti, az Unió vámterületén keresztül történő tranzit során kilépési gyűjtő árunyilatkozatot kell benyújtani, mert a termékek végső rendeltetési helye megváltozott;

c)	passzív feldolgozási eljárás az Uniós Vámkódex 259. cikke szerint; vagy

szoftver vagy technológia átadása elektronikus eszközök, így telefax, telefon, elektronikus levél útján vagy bármely más elektronikus úton az Unió vámterületén kívüli rendeltetési helyre; ez magában foglalja az ilyen szoftver és technológia elektronikus formában történő hozzáférhetővé tételét az Unió vámterületén kívüli természetes vagy jogi személyek vagy társaságok számára; továbbá magában foglalja a technológia szóbeli átadását is, ha a technológia leírására valamely hangátviteli eszközön keresztül kerül sor;

„exportőr”:

bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely a kiviteli nyilatkozat vagy az újrakiviteli árunyilatkozat vagy a kilépési gyűjtő árunyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a termékek Unió vámterületén kívülre történő kiküldésének meghatározására; amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést, vagy a szerződő partner nem saját nevében jár el, akkor az exportőr az a személy, aki vagy amely jogosult a termékek Unió vámterületén kívülre történő kiküldésének meghatározására; vagy

bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely úgy dönt, hogy elektronikus eszközök, így telefax, telefon, elektronikus levél útján vagy bármely más elektronikus úton szoftvert vagy technológiát ad át az Unió vámterületén kívüli rendeltetési helyre, vagy ilyen szoftvert és technológiát elektronikus formában elérhetővé tesz az Unió vámterületén kívüli természetes vagy jogi személyek vagy társaságok számára.

Amennyiben a kettős felhasználású termék feletti rendelkezési jog a kivitel alapját képező szerződés értelmében egy, az Unió vámterületén kívül lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett személyé, exportőrnek az Unió vámterületén belül lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett szerződő fél tekintendő;

amennyiben az a) vagy a b) pont nem alkalmazandó, a kivitelre kerülő kettős felhasználású termékeket szállító bármely természetes személy, ha e kettős felhasználású termékek a személy személyes poggyászában vannak az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (13) 1. cikke 19. pontjának a) alpontja értelmében;

4.	„kiviteli nyilatkozat”: az az okirat, amelyben valamely természetes vagy jogi személy vagy valamely társaság az előírt formában és módon kinyilvánítja szándékát, hogy az 1. pontban meghatározott kettős felhasználású termékeket kíván kiviteli eljárás alá vonni;

5.	„újrakiviteli árunyilatkozat”: az Uniós Vámkódex 5. cikkének 13. pontja szerinti cselekmény;

6.	„kilépési gyűjtő árunyilatkozat”: az Uniós Vámkódex 5. cikkének 10. pontja szerinti cselekmény;

„brókertevékenység”:

a)	olyan ügyletek tárgyalása vagy intézése, amelyek célja kettős felhasználású termékek vétele, eladása vagy szállítása egy harmadik országból bármely másik harmadik országba; vagy

b)	harmadik országokban található kettős felhasználású termékek eladása vagy vétele egy más harmadik országba történő átadásuk céljából.

E rendelet alkalmazásában e fogalommeghatározás nem terjed ki a pusztán járulékos szolgáltatások nyújtására. Járulékos szolgáltatások a fuvarozás, a pénzügyi szolgáltatások, a biztosítás vagy a viszontbiztosítás, vagy az általános hirdetés vagy reklám;

8.	„bróker”: bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely brókertevékenységet végez az Unió vámterületéről valamely harmadik ország területére irányulóan;

„technikai segítségnyújtás”: bármely, javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz és minden egyéb műszaki szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, amely lehet oktatás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy tanácsadási szolgáltatások nyújtása, ideértve az elektronikus eszközök révén, valamint a telefonon vagy egyéb szóbeli formák keretében történő támogatást is;

10.

„technikai segítségnyújtást végző”:

a)	bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely az Unió vámterületéről valamely harmadik ország területére irányulóan technikai segítségnyújtást végez;

b)	valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely harmadik ország területén technikai segítségnyújtást végez; vagy

c)	valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely technikai segítségnyújtást végez az Unió vámterületén ideiglenesen jelen lévő, valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkező személy számára;

11.

„tranzit”: a nem uniós kettős felhasználású termékeknek az Unió vámterületére belépve és azon keresztülhaladva az Unió vámterületén kívüli rendeltetési helyre történő szállítása, amennyiben e termékeket:

a)	külső árutovábbítási eljárás alá vonják az Uniós Vámkódex 226. cikkének megfelelően, és amelyek csak áthaladnak az Unió vámterületén;

b)	egy vámszabad területen átrakodják, vagy amelyek közvetlenül onnan kerülnek újrakivitelre;

c)	átmeneti megőrzésbe helyezik, és amelyek közvetlenül egy átmeneti megőrzési létesítményből kerülnek újrakivitelre; vagy

d)	az Unió vámterületére ugyanazon a hajón vagy légi járművön szállították, amelyen erről a területről kirakodás nélkül elszállítják;

12.	„egyedi exportengedély”: egy meghatározott exportőrnek valamely harmadik országban lévő egyetlen végfelhasználó vagy címzett tekintetében, egy vagy több kettős felhasználású termékre adott engedély;

13.

„globális exportengedély”: egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott engedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő kivitelre és/vagy egy vagy több meghatározott harmadik országba történő kivitelre érvényes;

14.

„nagy projektekre vonatkozó engedélyek”: egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott egyedi exportengedély vagy globális exportengedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő kivitelre egy vagy több meghatározott harmadik országban lehet érvényes egy meghatározott nagy projekt céljára;

15.	„uniós általános exportengedély”: bizonyos rendeltetési országokba irányuló kivitelre érvényes exportengedély, amely minden exportőr számára hozzáférhető, aki tiszteletben tartja a II. melléklet A–H. szakaszában felsorolt feltételeket és követelményeket;

16.	„nemzeti általános exportengedély”: a 12. cikk (6) bekezdésének és a III. melléklet C. szakaszának megfelelően a nemzeti jog által meghatározott exportengedély;

17.	„az Unió vámterülete”: az Uniónak az Uniós Vámkódex 4. cikke szerinti vámterülete;

18.	„nem uniós kettős felhasználású termékek”: az Uniós Vámkódex 5. cikkének 24. pontja értelmében vett nem uniós áruk vámjogi helyzetével rendelkező termékek;

19.	„fegyverembargó”: a Tanács határozata vagy közös álláspontja vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) döntése alapján, vagy pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező erejű határozata alapján elrendelt fegyverembargó;

20.	„kibertér-megfigyelési termékek”: olyan kettős felhasználású termékek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy lehetővé tegyék természetes személyek megfigyelését információs és telekommunikációs rendszerekből származó adatok nyomon követése, kinyerése, gyűjtése vagy elemzése révén;

21.

„belső megfelelési program”: az exportőrök által az e rendelet rendelkezéseinek és célkitűzéseinek, valamint az e rendelet alapján végrehajtott engedélyek feltételeinek való megfelelés elősegítése céljából elfogadott, folyamatban lévő, hatékony, megfelelő és arányos politikák és eljárások, ideértve többek között a termékek végfelhasználók számára történő kivitelével és végfelhasználásával kapcsolatos kockázatok értékelését szolgáló, a kellő gondosságra vonatkozó intézkedéseket is;

22.	„lényegében azonos ügylet”: olyan ügylet, amely egy másik ügyletével lényegében azonos paraméterekkel vagy műszaki jellemzőkkel rendelkező termékekre vonatkozik, és az adott másik ügyletével azonos végfelhasználót vagy címzettet érint.

II. FEJEZET

HATÁLY

3. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek kivitele engedélyköteles.

(2) A 4., 5., 9. cikk vagy a 10. cikk alapján az I. mellékletben nem felsorolt bizonyos kettős felhasználású termékek valamennyi vagy egyes rendeltetési helyekre történő kivitele szintén engedélyhez köthető.

4. cikk

(1) Az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitele engedélyköteles, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az exportőrt tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben:

vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek, más nukleáris robbanószerkezetek fejlesztésével, gyártásával, kezelésével, működtetésével, karbantartásával, raktározásával, felderítésével, azonosításával vagy forgalmazásával, vagy az ilyen fegyverek célba juttatására alkalmas hordozórakéták fejlesztésével, gyártásával, karbantartásával vagy raktározásával kapcsolatos felhasználási célokra szánják vagy szánhatják;

katonai végfelhasználási célra szánják vagy szánhatják, amennyiben a vásárló országra vagy a rendeltetési országra fegyverembargó van érvényben; e pont alkalmazásában „katonai végfelhasználási cél”:

i.	a tagállamok katonai listáin szereplő katonai célú termékekbe történő beépítés;

ii.	a tagállamok katonai listáin szereplő katonai célú termékek fejlesztéséhez, gyártásához vagy karbantartásához alkalmazott termelő-, ellenőrző vagy elemzőberendezéseknek és ezek alkatrészeinek felhasználása; vagy

iii.	egy termelő üzemben a tagállamok katonai listáin szereplő katonai célú termékek gyártásához bármilyen nem-késztermék felhasználása;

c)	olyan – a nemzeti katonai listán felsorolt – katonai célú termékek alkatrészeként vagy részegységeként történő felhasználásra szánják vagy szánhatják, amelyeket valamely tagállam területéről engedély nélkül vagy a tagállam engedélyezésre vonatkozó nemzeti jogszabályainak megsértésével exportáltak.

(2) Ha az exportőrnek tudomása van arról, hogy azon, az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket, amelyek kivitelét tervezi, részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett célok valamelyikére szánják, értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az érintett kivitelt engedélykötelessé teszi-e.

(3) A tagállamok az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben az exportőr megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(4) Az a tagállam, amely az (1), (2) vagy a (3) bekezdés alapján engedélykötelezettséget ír elő, haladéktalanul tájékoztatja vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait, valamint a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a szóban forgó engedélykötelezettségre vonatkozó információkat, különösen az érintett termékek és végfelhasználók tekintetében, kivéve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy az ügylet jellege vagy az érintett információk érzékenysége miatt ez nem helyénvaló.

(5) A tagállamok kellő megfontolás tárgyává teszik a (4) bekezdés alapján kapott információkat, és erről tájékoztatják saját vámhatóságaikat és egyéb releváns nemzeti hatóságaikat.

(6) Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok az összes hatályos elutasítást megvizsgálhassák, az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket érintő esetek tekintetében a 16. cikk (1), (2) és (5)–(7) bekezdése alkalmazandó.

(7) Az információk e cikk alapján előírt valamennyi cseréjét a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok vagy a védett védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményekkel összhangban kell végrehajtani. Az ilyen információcseréket biztonságos elektronikus eszközökön, többek között a 23. cikk (6) bekezdésében említett rendszeren keresztül kell lefolytatni.

(8) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az (EU) 2015/479 rendelet 10. cikke alapján nemzeti intézkedéseket tegyenek.

5. cikk

(1) Az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékek kivitele engedélyköteles, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az exportőrt tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben belső elnyomással és/vagy a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével összefüggésben lévő felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.

(2) Ha az exportőrnek a kellő gondosságra vonatkozó intézkedésekből fakadó ténymegállapításai szerint tudomása van arról, hogy azon, az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékeket, amelyek kivitelét tervezi, részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják, értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az érintett kivitelt engedélykötelessé teszi-e. A Bizottság és a Tanács a 26. cikk (1) bekezdésében említettek szerint iránymutatásokkal vagy ajánlásokkal szolgál az exportőrök számára.

(3) A tagállamok az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékek kivitelére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben az exportőr megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(4) Az a tagállam, amely az (1), (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélykötelezettséget ír elő, haladéktalanul tájékoztatja vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait, valamint a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a szóban forgó engedélykötelezettségre vonatkozó információkat, különösen az érintett termékek és szervezetek tekintetében, kivéve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy az ügylet jellege vagy az érintett információk érzékenysége miatt ez nem helyénvaló.

(5) A tagállamok kellő megfontolás tárgyává teszik a (4) bekezdés alapján kapott információkat, és azokat 30 munkanapon belül felülvizsgálják az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján. A tagállamok tájékoztatják vámhatóságaikat és egyéb releváns nemzeti hatóságaikat. Kivételes esetekben bármely tagállam kérheti e 30 napos határidő meghosszabbítását. A meghosszabbítás időtartama azonban nem haladhatja meg a 30 munkanapot.

(6) Amennyiben valamennyi tagállam értesíti egymást és a Bizottságot arról, hogy lényegében azonos ügyletek tekintetében engedélyezési követelményt kell előírni, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi a tagállamok által e célból bejelentett engedélyezési követelmények hatálya alá tartozó kibertér-megfigyelési termékekre és – adott esetben – rendeltetési helyekre vonatkozó információkat.

(7) A (6) bekezdés szerint közzétett információkat a tagállamok legalább évente felülvizsgálják a Bizottság által szolgáltatott vonatkozó információk és elemzések alapján. Amennyiben valamennyi tagállam értesíti egymást és a Bizottságot arról, hogy valamely engedélyezési követelmény közzétételét módosítani kell vagy meg kell újítani, a Bizottság haladéktalanul és ennek megfelelően módosítja vagy megújítja az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában a (6) bekezdés alapján közzétett információkat.

(8) Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok az összes hatályos elutasítást megvizsgálhassák, az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékeket érintő esetekre alkalmazni kell a 16. cikk (1), (2) és (5)–(7) bekezdését.

(9) Az információk e cikk alapján előírt valamennyi cseréjét a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok vagy a védett védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményekkel összhangban kell végrehajtani. Az ilyen információcseréket biztonságos elektronikus eszközökön, többek között a 23. cikk (6) bekezdésében említett rendszeren keresztül kell lefolytatni.

(10) Az ellenőrzések kiterjesztése céljából a tagállamok mérlegelik a megfelelő nemzetközi nonproliferációs rezsimeknek vagy exportellenőrzési megállapodásoknak az e cikk (6) bekezdése szerinti közzétételekben szereplő termékekre történő kiterjesztését. A Bizottság elemzéseket bocsát rendelkezésre a 23. cikk (2) bekezdése és a 26. cikk (2) bekezdése alapján gyűjtött releváns adatokról.

(11) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az (EU) 2015/479 rendelet 10. cikke alapján nemzeti intézkedéseket tegyenek.

6. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos brókertevékenységek végzése engedélyköteles akkor, ha a brókert a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(2) Ha a bróker az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tekintetében brókertevékenység végzését tervezi, és tudomása van arról, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az ilyen brókertevékenységet engedélykötelessé teszi-e.

(3) A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre.

(4) A tagállamok a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos brókertevékenység végzésére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben a bróker megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(5) Az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett nemzeti intézkedésekre a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

7. cikk

(1) Azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelynek a területén a termékek találhatók, bármikor megtilthatja az I. mellékletben felsorolt nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben ezeket a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(2) A tranzit megtiltásáról szóló döntés előtt a hatáskörrel rendelkező hatóság eseti alapon engedélyhez kötheti az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek konkrét tranzitját, ha a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják. Ha a tranzitra több tagállam területén keresztül kerül sor, minden egyes érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megtilthatja a területén keresztül történő ilyen tranzitot.

A hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyezési kötelezettséget azon természetes vagy jogi személy vagy azon társaság számára írhatja elő, aki vagy amely a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult az Unió vámterületén keresztül haladó termékek kiküldésének meghatározására.

Ha a természetes vagy jogi személy vagy a társaság az Unió vámterületén nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem letelepedett, a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyezési kötelezettséget előírhatja a következők számára:

a)	az Uniós Vámkódex 5. cikkének 15. pontja szerinti nyilatkozattevő;

b)	az Uniós Vámkódex 5. cikkének 40. pontja szerinti fuvarozó; vagy

c)	a tranzit alatt álló kettős felhasználású termékeket szállító természetes személy, ha e kettős felhasználású termékek a szóban forgó személy személyes poggyászában vannak.

(3) A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedésekre a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

8. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás végzése engedélyköteles akkor, ha a technikai segítségnyújtást végzőt a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(2) Ha a technikai segítségnyújtást végző az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tekintetében technikai segítségnyújtás végzését tervezi, és tudomása van arról, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják, a technikai segítségnyújtást végző értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az ilyen technikai segítségnyújtást engedélykötelessé teszi-e.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a technikai segítségnyújtás:

a)	végzésére a II. melléklet A. szakaszának 2. részében felsorolt ország területén belül vagy területére irányulóan, vagy a II. melléklet A. szakaszának 2. részében felsorolt országban lakóhellyel rendelkező személy számára kerül sor;

b)	az I. mellékletben meghatározott általános technológiai megjegyzés vagy nukleáris technológiai megjegyzés szerinti nyilvánosan hozzáférhető információ átadásának vagy tudományos alapkutatásnak a formáját ölti;

c)	biztosítására valamely tagállam hatóságai vagy ügynökségei által hivatalos feladataikkal összefüggésben kerül sor;

d)	biztosítására valamely tagállam fegyveres erői számára a rájuk bízott feladatok alapján kerül sor;

e)	a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR-technológia) IV. mellékletben szereplő termékeire vonatkozó kivételekben említett valamely célt szolgálja; vagy

f)	a szükséges minimumot képezi azon termékek telepítéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (ellenőrzéséhez) vagy javításához, amelyekre vonatkozóan kiviteli engedélyt bocsátottak ki.

(4) A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre.

(5) A tagállamok a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben a technikai segítségnyújtást végző, aki kettős felhasználású termékek tekintetében technikai segítségnyújtás végzését tervezi, megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(6) Az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett nemzeti intézkedésekre a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

(1) Közbiztonsági okokból – a terrorcselekmények megelőzését is ideértve – vagy emberi jogi szempontok alapján a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét.

(2) A tagállamok az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedésekről haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, pontosan megjelölve az intézkedések okait. Amennyiben az intézkedés nemzeti ellenőrzési jegyzék létrehozására vonatkozik, a tagállamok az ellenőrzött termékek megnevezéséről is tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3) A tagállamok az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedések bármely módosításáról – többek között nemzeti ellenőrzési jegyzékeik bármely módosításáról – haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azokat az intézkedéseket, amelyekről a (2) és a (3) bekezdés alapján értesítést kapott. A Bizottság – haladéktalanul és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén – külön közzéteszi a tagállamokban hatályban lévő nemzeti ellenőrzési jegyzékek gyűjteményét. A Bizottság azt követően, hogy valamely tagállam nemzeti ellenőrzési jegyzékének módosításáról értesítette, haladéktalanul és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzéteszi a tagállamokban hatályban lévő nemzeti ellenőrzési jegyzékek aktualizált gyűjteményét.

10. cikk

(1) Engedély szükséges az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kiviteléhez, ha valamely másik tagállam engedélykötelezettséget ír elő e termékek kivitele tekintetében az általa a 9. cikk alapján elfogadott és a Bizottság által a 9. cikk (4) bekezdése alapján közzétett nemzeti termékellenőrzési jegyzék alapján, és ha az exportőrt a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a közbiztonsággal – ideértve a terrorcselekmények megelőzését – vagy emberi jogi megfontolásokkal kapcsolatos, aggodalomra okot adó felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.

(2) Az a tagállam, amely megtagadja az (1) bekezdésben előírt engedély kiadását, e döntéséről a Bizottságot és a többi tagállamot is tájékoztatja.

(3) Az a tagállam, amely az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelére e cikk (1) bekezdése alapján engedélykötelezettséget ír elő, haladéktalanul tájékoztatja vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait az engedélykötelezettségről, és a releváns – különösen az érintett termékekre és végfelhasználókra vonatkozó – információkat adott esetben a többi tagállamnak és a Bizottságnak is eljuttatja. A többi tagállam ezt az információt kellő megfontolás tárgyává teszi, és erről tájékoztatja saját vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait.

11. cikk

(1) A IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferje engedélyköteles. Az általános engedély a IV. melléklet 2. részében felsorolt kettős felhasználású termékekre nem terjed ki.

(2) Egy tagállam egyéb kettős felhasználású termékeknek saját területéről más tagállam területére történő transzferjéhez abban az esetben írhat elő engedélykötelezettséget, amennyiben a transzfer időpontjában:

a)	a transzfert végzőnek vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak tudomása van arról, hogy az érintett termék végső rendeltetési helye az Unió vámterületén kívül található;

az adott termékek említett végső rendeltetési helyre történő kivitele a 3., 4., 5., 9. vagy 10. cikk szerint engedélyköteles abban a tagállamban, ahonnan a termék transzferje történik, és a közvetlenül a területről történő ilyen kivitel nem engedélyezett valamely általános engedély vagy globális engedély alapján; továbbá

c)	az Uniós Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésében szereplő meghatározás szerint a termékeken semmiféle feldolgozást vagy megmunkálást nem szabad végezni abban a tagállamban, ahová a termékek transzferje történik.

(3) A (1) és (2) bekezdésben említett transzferengedélyt abban a tagállamban kell kérelmezni, ahonnan a kettős felhasználású termékek transzferje történik.

(4) Abban az esetben, ha a kettős felhasználású termékek soron következő kivitelét az a tagállam, ahonnan a termékek transzferje történik, a 14. cikkben megállapított konzultációs eljárások során már elfogadta, akkor a transzferengedélyt a transzfert végző részére azonnal ki kell adni, kivéve ha a körülmények lényegesen megváltoztak.

(5) Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben meghatározott engedélykötelezettséget előíró jogszabályt fogad el, haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az általa meghozott intézkedésekről. A Bizottság ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(6) Az (1) és (2) bekezdés szerint meghozott intézkedések alkalmazása nem foglalhatja magában az Unió vámterületén belüli belső határellenőrzések alkalmazását, hanem kizárólag az egész Unió vámterületén általános ellenőrzési eljárások részeként nem diszkriminatív módon alkalmazott ellenőrzéseket.

(7) Az (1) és a (2) bekezdés szerint meghozott intézkedések alkalmazása semmiképpen nem eredményezheti, hogy a termékeknek az egyik tagállamból a másik tagállamba történő transzferjére szigorúbb korlátozó feltételekkel kerüljön sor, mint az ugyanazon termékek harmadik országokba történő kivitelére előírt feltételek.

(8) Bármely tagállam nemzeti jogszabályaiban rendelkezhet úgy, hogy az I. melléklet 5. kategóriájának 2. részében felsorolt azon termékeknek az érintett tagállamból történő Unión belüli transzferjéhez, amelyeket a IV. melléklet nem sorol fel, az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére további információkat kell szolgáltatni.

(9) Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjére vonatkozó kereskedelmi okmányokban világosan fel kell tüntetni, hogy az érintett termékek az Unió vámterületéről történő kivitelük esetén ellenőrzés tárgyát képezik. Ezen okmányok közé tartoznak különösen az adásvételi szerződések, a rendelésigazolások, a számlák vagy a szállítási értesítők.

III. FEJEZET

EXPORTENGEDÉLY ÉS A BRÓKERTEVÉKENYSÉG ÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ENGEDÉLYEZÉSE

12. cikk

(1) E rendelet az alábbi exportengedély-típusok kiadását teszi lehetővé, illetve az alábbi exportengedély-típusokat hozza létre:

a)	egyedi exportengedélyek;

b)	globális exportengedélyek;

c)	nemzeti általános exportengedélyek;

d)	bizonyos termékek bizonyos rendeltetési helyekre irányuló, a II. melléklet A–H. szakaszában meghatározott különös feltételek és követelmények szerinti kivitelére vonatkozó uniós általános exportengedélyek.

Az e rendelet szerint kiadott vagy létrehozott engedélyek az Unió vámterületének egészére érvényesek.

(2) Az e rendelet szerinti egyedi és globális exportengedélyeket az exportőr lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki.

A 2. cikk 3. pontjának sérelme nélkül, amennyiben az exportőr az Unió vámterületén belül nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem letelepedett, e rendelet alapján annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága ad ki egyedi kiviteli engedélyeket, ahol a kettős felhasználású termékek találhatók.

Valamennyi egyedi vagy globális exportengedélyt lehetőség szerint elektronikus úton kell kiadni, olyan formanyomtatványokon, amelyek tartalmazzák legalább a III. melléklet A. szakaszában szereplő mintákban előírt valamennyi elemet, az ott meghatározott sorrendben.

(3) Az egyedi exportengedélyek és globális exportengedélyek legfeljebb két évig érvényesek, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság másként határoz.

A nagy projektekre vonatkozó engedélyek a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározandó időtartamig, de legfeljebb négy évig érvényesek, kivéve a projekt időtartamán alapuló, kellően indokolt körülmények fennállása esetén.

(4) Az exportőrök a hatáskörrel rendelkező hatóság részére kötelesek megadni az egyedi és globális exportengedélyre irányuló kérelmeikhez szükséges minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy teljes körűen tájékoztassák azt különösen a végfelhasználóról, a rendeltetési országról és az exportált termék végfelhasználásáról.

Az egyedi exportengedélyek kiadását végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától kell függővé tenni. A hatáskörrel rendelkező hatóság egyes kérelmeket mentesíthet a végfelhasználási nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól. A globális exportengedélyek megadása megfelelő esetben végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától tehető függővé.

A globális exportengedélyeket használó exportőröknek belső megfelelési programot kell végrehajtaniuk, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság azt az exportőr által a globális exportengedély iránt benyújtott kérelem feldolgozása során figyelembe vett egyéb információk miatt szükségtelennek tartja.

A globális exportengedélyek használatával kapcsolatos jelentéstételre és belső megfelelési programra vonatkozó követelményeket a tagállamok határozzák meg.

A mennyiségi korlátozásokat tartalmazó globális exportengedélyek az exportőr kérésére részletekre bontandók.

(5) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az egyedi és globális engedélyek iránti kérelmeket a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat által meghatározott határidőn belül dolgozzák fel.

(6) A nemzeti általános exportengedélyek:

a)	nem vonatkozhatnak a II. melléklet I. szakaszában felsorolt termékekre;

meghatározására a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat által kerül sor; az engedélyeket az azokat kiállító tagállamban letelepedett vagy lakóhellyel rendelkező valamennyi exportőr használhatja, ha megfelel az e rendeletben és az azt kiegészítő nemzeti jogszabályokban megállapított követelményeknek; az engedélyeket a III. melléklet C. szakaszában szereplő iránymutatásoknak megfelelően kell kiadni;

nem használhatók fel, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta az exportőrt arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett valamely felhasználási célra szánják vagy szánhatják, vagy ha az exportőrnek tudomása van arról, hogy a termékeket ilyen célokra kívánják felhasználni.

A nemzeti általános exportengedélyek vonatkozhatnak a II. melléklet A–H. szakaszában felsorolt termékekre és rendeltetési helyekre is.

A tagállamok valamennyi nemzeti általános exportengedély kiadásáról vagy módosításáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot. A Bizottság közzéteszi ezeket az értesítéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(7) Az exportőr lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megtilthatja az exportőr számára az uniós általános exportengedélyek használatát, amennyiben észszerűen feltételezhető, hogy az exportőr nem képes ezen engedély feltételeinek vagy a kiviteli ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok valamely rendelkezésének eleget tenni.

A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai megosztják egymással az azon exportőrökkel kapcsolatos információkat, akik számára megtiltották az uniós általános exportengedély használatát, kivéve, ha az exportőr lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam megállapítja, hogy az exportőr nem fog megpróbálni kettős felhasználású termékeket más tagállamokon keresztül exportálni. Az információcserét a 23. cikk (6) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül kell végrehajtani.

13. cikk

(1) Az e rendelet szerinti, brókertevékenység és technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyeket a bróker vagy a technikai segítségnyújtást végző lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki. Amennyiben a bróker vagy a technikai segítségnyújtást végző az Unió vámterületén belül nem rendelkezik lakóhellyel vagy ott nem letelepedett, a brókertevékenység és technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyeket azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki, amelyből a brókertevékenységet vagy a technikai segítségnyújtást végezni fogják.

(2) A brókertevékenység végzésére vonatkozó engedélyeket konkrét termékek meghatározott mennyiségére kell kiadni, és azokban pontosan meg kell határozni a termékeknek a harmadik származási országban található elhelyezkedését, a végfelhasználót és a végfelhasználó pontos helyét.

A technikai segítségnyújtásra vonatkozó engedélyekben pontosan meg kell határozni a végfelhasználót és annak pontos helyét.

Az engedélyek az Unió vámterületének egészére érvényesek.

(3) A bróker és a technikai segítségnyújtást végző a hatáskörrel rendelkező hatóság részére az engedély iránti kérelemhez e rendelet értelmében szükséges minden vonatkozó információt köteles megadni, különösen a kettős felhasználású termékek pontos helye, a termékek egyértelmű megnevezése és az érintett mennyiség, az ügyletben részt vevő harmadik felek, a rendeltetési hely szerinti ország, az ott található végfelhasználó és annak pontos helye tekintetében.

(4) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedély iránti kérelmeket a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat által meghatározott határidőn belül bírálják el.

(5) A brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyeket lehetőség szerint elektronikus úton kell kiadni, olyan formanyomtatványokon, amelyek tartalmazzák legalább a III. melléklet B. szakaszában szereplő mintákban található valamennyi elemet, az ott meghatározott sorrendben.

14. cikk

(1) Az egyedi exportengedély iránti kérelemben jelezni kell, ha a kérelemben szereplő kettős felhasználású termékek, amelyeket a II. melléklet A. szakaszának 2. részében fel nem sorolt rendeltetési helyre, vagy – a IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek esetében – bármely rendeltetési helyre kívánják kivinni, nem abban a tagállamban vagy tagállamokban találhatók vagy lesznek találhatók, ahol a kérelmet benyújtották. Annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol az engedély iránti kérelmet benyújtották, haladéktalanul konzultál a szóban forgó tagállam vagy tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, és megadja a releváns információkat. Az említett konzultációt végre lehet hajtani a 23. cikk (6) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül. A megkeresett tagállamoknak az engedély kiadásával kapcsolatos esetleges ellenvetéseiket, amelyek kötelező érvényűek arra a tagállamra, ahol a kérelmet benyújtották, tíz munkanapon belül közölniük kell.

Ha tíz munkanapon belül nem érkezik kifogás, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a megkeresett tagállamoknak nincs ellenvetése.

A megkeresett tagállam kivételes esetben kérheti a tíznapos határidő meghosszabbítását. A meghosszabbítás azonban nem haladhatja meg a 30 munkanapot.

(2) A tagállam, amennyiben a kivitel alapvető biztonsági érdekeit sérti, felkérheti a másik tagállamot, hogy az exportengedélyt ne adja ki, vagy ha már kiadta, kérheti annak érvénytelenítését, felfüggesztését, módosítását vagy visszavonását. Az a tagállam, amelyhez ilyen kérelem érkezik, a kérelmező tagállammal haladéktalanul a felekre nem kötelező érvényű konzultációt kezdhet, amelyet tíz munkanapon belül le kell zárni. Amennyiben az a tagállam, amelyhez ilyen kérelem érkezik, az engedély megadása mellett dönt, erről a 23. cikk (6) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

15. cikk

(1) Az e rendelet szerinti engedély kiállításáról vagy a tranzit megtagadásáról való határozathozatal során a tagállamok minden lényeges szempontot figyelembe vesznek, ideértve:

az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit és vállalásait, különösen azokat a kötelezettségeket és vállalásokat, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével egyenként elfogadtak;

b)	a Tanács határozata vagy közös álláspontja, az EBESZ határozata vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozata alapján elrendelt szankciókból eredő kötelezettségeket;

c)	a nemzeti kül- és biztonságpolitikai megfontolásokat, beleértve a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban foglaltakat is;

d)	a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett végfelhasználástól történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokon túlmenően a globális exportengedély iránti kérelem elbírálásakor a tagállamok figyelembe veszik a belső megfelelési program exportőr általi végrehajtását.

16. cikk

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság e rendelettel összhangban eljárva elutasíthatja az exportengedély kiadását, és érvénytelenítheti, felfüggesztheti, módosíthatja vagy visszavonhatja az általa már kiadott exportengedélyt. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság elutasít, érvénytelenít, felfüggeszt, lényegesen korlátoz vagy visszavon egy exportengedélyt, vagy amennyiben azt állapította meg, hogy a tervezett kivitelt nem szabad engedélyezni, akkor erről értesíti a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot, és megosztja velük a vonatkozó információkat. Ha valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felfüggesztett egy exportengedélyt, a felfüggesztés időtartamának lejártakor a végső értékelésről tájékoztatni kell a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot.

(2) Azon engedélyek elutasítását, amelyekről az (1) bekezdés szerint értesítés történt, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az értesítéstől számított három éven belül felülvizsgálják, és visszavonják, módosítják vagy megújítják őket. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a lehető legrövidebb időn belül értesítik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot a felülvizsgálat eredményeiről. Azok az elutasítások, amelyeket nem vonnak vissza, hatályban maradnak, és azokat háromévente felül kell vizsgálni. A harmadik felülvizsgálat során az érintett tagállam köteles megindokolni az elutasítás fenntartásának indokait.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot a kettős felhasználású termékek tranzitját tiltó, a 7. cikk alapján hozott döntéséről. Ezeknek az értesítéseknek tartalmazniuk kell minden vonatkozó információt, a termék besorolását, technikai paramétereit, a rendeltetési országot és a végfelhasználót is ideértve.

(4) E cikk (1) és (2) bekezdését a 13. cikk szerinti, a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyek tekintetében is alkalmazni kell.

(5) Mielőtt a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága arról határozna, hogy megad-e egy engedélyt vagy sem, illetve hogy megtilt-e egy e rendelet szerinti tranzitot, minden hatályos elutasítást vagy az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tranzitját tiltó, e rendelet értelmében hozott minden határozatot meg kell vizsgálnia, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az engedélyt vagy tranzitot egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai egy lényegében azonos ügylet tekintetében már elutasították-e. Ezután konzultálnia kell azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek ezen elutasító vagy tranzitot tiltó határozatokat e cikk (1), (3) és (4) bekezdésének megfelelően kiadták.

A megkeresett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tíz munkanapon belül közlik, hogy a szóban forgó ügyletet lényegében azonos ügyletnek tekintik-e. Ha tíz munkanapon belül nem érkezik válasz, úgy kell tekinteni, hogy a megkeresett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai nem tekintik a szóban forgó ügyletet lényegében azonos ügyletnek.

Amennyiben a szóban forgó ügylet helyes értékeléséhez több információra van szükség, az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodnak a tíznapos határidő meghosszabbításáról. A meghosszabbítás azonban nem haladhatja meg a 30 munkanapot.

Ha az ilyen konzultációt követően a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedély megadásáról vagy a tranzit engedélyezéséről határoz, úgy erről értesíti a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot, és döntése indokolásául megad minden szükséges információt.

(6) Az e cikk szerint szükséges valamennyi értesítést biztonságos elektronikus eszközökön keresztül kell megtenni, ideértve a 23. cikk (6) bekezdésében említett rendszert is.

(7) Az információk e cikk szerinti minden megosztásának összhangban kell állnia a 23. cikk ilyen információk bizalmas jellegére vonatkozó (5) bekezdésével.

IV. FEJEZET

A KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKEINEK MÓDOSÍTÁSA

17. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kettős felhasználású termékek I. és IV. mellékletben szereplő jegyzékeinek módosítására, az alábbiak szerint:

a kettős felhasználású termékek I. mellékletben szereplő jegyzékét azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, valamint azok módosításaival összhangban kell módosítani, amelyeket a nemzetközi nonproliferációs rezsimek és export-ellenőrzési megállapodások részeseiként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok és adott esetben az Unió elfogadtak;

b)	amennyiben az I. melléklet módosítása a II. vagy a IV. mellékletben is felsorolt kettős felhasználású termékeket érint, az említett mellékleteket is megfelelően módosítani kell.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 24. cikk alapján létrehozott, a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva, valamint a vonatkozó nonproliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások – például az ellenőrzési jegyzékek módosításai – szerinti kötelezettségeket és vállalásokat, valamint a releváns geopolitikai fejleményeket figyelembe véve a II. melléklet módosítására azáltal, hogy termékeket kivon az uniós általános exportengedélyek hatálya alól, illetve rendeltetési helyeket beilleszt vagy kizár abból. Ha rendkívüli sürgősséggel kell kizárni egyes meghatározott rendeltetési helyeket az uniós általános exportengedélyek hatályából, akkor a 19. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni az e bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

18. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. szeptember 9.-tól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19. cikk

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 18. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

20. cikk

A kettős felhasználású termékek IV. mellékletben szereplő jegyzékét – amely az I. melléklet almellékletét képezi – az EUMSZ 36. cikkének, nevezetesen a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeinek figyelembevételével kell aktualizálni.

V. FEJEZET

VÁMELJÁRÁSOK

21. cikk

(1) A kettős felhasználású termékek kivitelével kapcsolatos vámeljárás során a kiviteli nyilatkozatot kezelő vámhivatalnál az exportőrnek igazolnia kell, hogy a szükséges exportengedélyt beszerezte.

(2) Az exportőrtől bekérhető a bizonyítékként szolgáltatott bármely okmánynak azon tagállam hivatalos nyelvére történő fordítása, ahol a kiviteli nyilatkozatot benyújtották.

(3) Az Uniós Vámkódex alapján és az annak értelmében ráruházott jogkör sérelme nélkül a tagállam ezenkívül a (4) bekezdésben hivatkozott időszakokat meg nem haladó időszakra felfüggesztheti a területéről történő kivitellel kapcsolatos eljárást, vagy – szükség esetén – más módon is megakadályozhatja azt, hogy a kettős felhasználású termékek – érvényes exportengedéllyel vagy anélkül – területén keresztül az Uniót elhagyják, amennyiben:

alapos okkal feltételezheti, hogy

i.	az engedély megadásakor valamely vonatkozó információt nem vettek figyelembe; vagy

ii.	az engedély megadása óta a körülmények jelentős mértékben megváltoztak; vagy

b)	releváns információkkal rendelkezik a 4. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések lehetséges alkalmazásáról.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett esetekben az említett bekezdésben említett tagállamnak haladéktalanul konzultálnia kell az exportengedélyt kiadó vagy a (4) cikk (1) bekezdése szerint intézkedésre jogosult tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, hogy az a 4. cikk (1) bekezdése vagy a 16. cikk (1) bekezdése alapján intézkedhessen. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy határoz, hogy fenntartja az engedélyt vagy nem hoz a 4. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedést, úgy tíz munkanapon belül válaszolni köteles, mely határidő e hatóság kérésére kivételes esetekben 30 munkanapig terjedően meghosszabbítható. Ebben az esetben, vagy ha tíz, illetve – esettől függően – 30 munkanapon belül nem érkezik válasz, akkor a kettős felhasználású termékeket haladéktalanul ki kell adni. Az engedélyt kiadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot.

(5) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást dolgozhat ki az engedélyező és vámhatóságok szolgálatai közötti együttműködés támogatása érdekében.

22. cikk

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó vámkezelést csak az arra felhatalmazott vámhivatalok végezhetik.

(2) Azok a tagállamok, amelyek élnek az (1) bekezdésben biztosított lehetőséggel, tájékoztatni kötelesek a Bizottságot a megfelelően felhatalmazott vámhivatalokról. A Bizottság ezt az információt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.

VI. FEJEZET

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

23. cikk

(1) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet végrehajtása érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, beleértve:

azoknak az illetékes tagállami hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak:

—	kettős felhasználású termékek exportengedélyeinek kiadására,

—	e rendelet értelmében a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyek kiadására,

—	a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitjának tilalmára e rendelet értelmében;

b)	a 25. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket.

A Bizottság továbbítja az információkat a többi tagállamnak, és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.

(2) A tagállamok – a Bizottsággal együttműködésben – minden szükséges intézkedést megtesznek a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása érdekében az uniós exportellenőrzési rendszer hatékonyságának növelése, valamint az Unió egész vámterületén az ellenőrzés következetes és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából. Az ilyen információcsere az alábbiakra terjedhet ki:

a)	a vonatkozó engedélyezési adatok, minden kiadott engedély esetében (pl. az engedélyek értéke és típusai, valamint a kapcsolódó rendeltetési helyek, az általános engedélyek felhasználóinak száma);

további információ az ellenőrzések alkalmazásáról, ideérve a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok alkalmazására vonatkozó információkat, a belső megfelelési programmal rendelkező piaci szereplők számát és – amennyiben rendelkezésre állnak – a kettős felhasználású termékek más tagállamokban végzett kivitelére vonatkozó adatokat;

c)	a nemzeti ellenőrzési jegyzékek 9. cikk szerinti kiegészítéseit vagy tervezett kiegészítéseit alátámasztó elemzéssel kapcsolatos információk;

információk az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a kockázatalapú ellenőrzéseket, a nemzeti vagy uniós általános exportengedély felhasználásának jogától megfosztott exportőrök adatait, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, a szabálysértések, lefoglalások és egyéb alkalmazott büntetések számáról;

e)	a különös figyelmet igénylő végfelhasználókra, a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő szereplőkre és adott esetben a használt útvonalakra vonatkozó adatok.

(3) Az engedélyezési adatok cseréjére legalább évente sort kell keríteni a 24. cikk alapján létrehozott, kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport által kidolgozandó iránymutatásokkal összhangban, és kellően figyelembe véve a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok, illetve a védett védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményeket.

(4) A tagállamok és a Bizottság az e rendelet alapján benyújtott információk és ezen adatok elemzése alapján rendszeresen megvizsgálják az 15. cikk végrehajtását. Ezen információcsere valamennyi résztvevője tiszteletben tartja az egyeztetések bizalmas jellegét.

(5) Az 515/97/EK tanácsi rendeletet (14) és különösen annak az információk bizalmasságára vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) A Bizottság a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, és adott esetben az e hatóságok és a Bizottság közötti közvetlen együttműködés és információcsere elősegítése érdekében – a 24. cikk alapján létrehozott, a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva – kialakítja az információcsere biztonságos és titkosított rendszerét. A rendszert, amennyiben megoldható, a Bizottság összeköti a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak elektronikus engedélyezési rendszereivel, a közvetlen együttműködés és információcsere elősegítéséhez szükséges mértékben. Az Európai Parlamentet értesíteni kell a rendszer költségvetéséről, fejlesztéséről és működéséről.

(7) A személyes adatok kezelését az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kell végezni.

24. cikk

(1) A Bizottság valamely képviselőjének elnökletével kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoportot kell létrehozni. Minden egyes tagállam egy képviselőt nevez ki e csoportba. A koordinációs csoport az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos minden olyan kérdést megvizsgál, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

(2) A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport bármikor, amikor azt szükségesnek tartja, konzultációt folytat az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel, technikai segítségnyújtást végzőkkel és egyéb fontos érdekeltekkel.

(3) A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport adott esetben tagállami szakértőkből technikai szakértői csoportokat hoz létre az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések megvizsgálására, ideértve az I. mellékletben szereplő uniós ellenőrzési jegyzékek naprakésszé tételével kapcsolatos kérdéseket is. A technikai szakértői csoportok adott esetben konzultálnak az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel, technikai segítségnyújtást végzőkkel és egyéb releváns érdekelt felekkel.

(4) A Bizottság támogatja egy uniós engedélyezési és végrehajtási kapacitásépítési program végrehajtását, többek között azáltal, hogy – a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva – közös képzési programokat dolgoz ki a tagállamok tisztviselői számára.

25. cikk

(1) Minden egyes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa e rendelet megfelelő végrehajtását. Minden egyes tagállam megállapítja különösen az e rendelet rendelkezéseinek vagy az annak végrehajtására elfogadott rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport végrehajtási koordinációs mechanizmust hoz létre a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a tagállamok végrehajtó ügynökségei közötti információcsere és közvetlen együttműködés támogatása céljából (a továbbiakban: a végrehajtási koordinációs mechanizmus). A végrehajtási koordinációs mechanizmus keretében a tagállamok és a Bizottság megosztják egymással a releváns információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak, többek között az (1) bekezdés szerint hozott intézkedések alkalmazásáról, jellegéről és hatásairól, továbbá a bevált gyakorlatok végrehajtásáról és a kettős felhasználású termékek engedély nélküli kiviteléről és/vagy e rendelet és/vagy a vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértéséről.

A végrehajtási koordinációs mechanizmus keretében a tagállamok és a Bizottság továbbá információkat osztanak meg egymással a nemzeti végrehajtó hatóságok bevált gyakorlatairól a kockázatalapú ellenőrzések, a kettős felhasználású termékek engedély nélküli kivitelének felderítése és büntetőeljárás alá vonása és/vagy e rendelet és/vagy a vonatkozó nemzeti jogszabályok esetleges egyéb megsértései tekintetében.

A végrehajtási koordinációs mechanizmus keretében folytatott információcserének bizalmasnak kell lennie.

VII. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG, BEVONÁS, FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

26. cikk

(1) A Bizottság és a Tanács adott esetben iránymutatásokat nyújt vagy ajánlásokat tesz a bevált gyakorlatokra az e rendeletben említett jogalanyok számára, az uniós export-ellenőrzési rendszer hatékonyságának és végrehajtása következetességének biztosítása érdekében. A bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásoknak és/vagy ajánlásoknak az exportőrök, brókerek és technikai segítségnyújtást végzők számára történő biztosítása az említettek lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállamok felelőssége. A bevált gyakorlatokra vonatkozó ilyen ajánlásokban és/vagy iránymutatásokban figyelembe kell venni különösen a kkv-k tájékoztatás iránti igényeit.

(2) A Bizottság a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport tevékenységéről, vizsgálatairól és az általa folytatott konzultációkról. Ezt az éves jelentést nyilvánossá kell tenni.

Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia az engedélyekről (különösen azok terméktípusonkénti és rendeltetési helyek szerinti számáról és értékéről uniós és tagállami szinten), továbbá az e rendelet szerinti elutasításokról és tilalmakról. Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia továbbá az igazgatásról (különösen a személyzetről, a megfelelésre vonatkozó és tájékoztatási tevékenységekről, a célzott engedélyezési vagy osztályozási eszközökről), valamint az ellenőrzések végrehajtásáról, különösen a jogsértések és a szankciók számáról.

A kibertér-megfigyelési termékek tekintetében az éves jelentésnek külön információkat kell tartalmaznia az engedélyekről, különösen a termékenként beérkezett kérelmek számáról, a kibocsátó tagállamról és az ezen kérelmek által érintett rendeltetési helyekről, valamint az ezen kérelmekről hozott határozatokról.

Az éves jelentésben foglalt információkat a (3) bekezdésben meghatározott elvekkel összhangban kell benyújtani.

A Bizottság és a Tanács iránymutatásokat bocsát rendelkezésre az éves jelentés elkészítéséhez szükséges adatgyűjtés és -kezelés módszertanára vonatkozóan, többek között a termékek típusainak meghatározására és a végrehajtási adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan.

(3) A tagállamok a jelentés elkészítéséhez szükséges valamennyi információt a Bizottság rendelkezésére bocsátják, kellő figyelmet fordítva a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok, illetve a védett védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményekre. Az e cikk alapján megosztott vagy közzétett információkra az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alkalmazandó.

(4) 2026. szeptember 10. és 2028. szeptember 10. között a Bizottság értékelést végez e rendeletről, és fő megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A Bizottság 2024. szeptember 10. elvégzi az 5. cikk értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

27. cikk

(1) A kettős felhasználású termékek exportőrei kiviteleikről az érintett tagállam nemzeti jogának vagy hatályos gyakorlatának megfelelő részletes nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek. E nyilvántartásoknak vagy kimutatásoknak különösen olyan kereskedelmi okmányokat kell tartalmazniuk, mint például számlák, árunyilatkozatok, valamint fuvar- és egyéb szállítási okmányok, amelyek adattartalma lehetővé teszi az alábbiak azonosítását:

a)	a kettős felhasználású termékek megnevezése;

b)	a kettős felhasználású termékek mennyisége;

c)	az exportőr és a címzett neve és címe;

d)	amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.

(2) Az érintett tagállam nemzeti jogának vagy hatályos gyakorlatának megfelelően a brókerek és technikai segítségnyújtást végzők nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek a brókertevékenységről vagy technikai segítségnyújtásról annak érdekében, hogy kérésre bizonyítani tudják a brókertevékenység vagy technikai segítségnyújtás tárgyát képező kettős felhasználású termékek megnevezését, azt az időszakot, amelyben a termékek e tevékenységek tárgyát képezték, e termékek és tevékenységek rendeltetési helyét és a tevékenységek által érintett országokat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartásokat vagy kimutatásokat annak a naptári évnek a végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni, amelyben a kivitelre, vagy a brókertevékenység vagy a technikai segítségnyújtás végzésére sor került. Ezeket kérésre be kell mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

(4) Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjének okmányait és nyilvántartásait attól a naptári évtől számított legalább három évig meg kell őrizni, amelyben a termékek transzferjére sor került, és ezeket az okmányokat és nyilvántartásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, ahonnan ezen termékek transzferje történt.

28. cikk

E rendelet megfelelő alkalmazása érdekében az egyes tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy hatáskörrel rendelkező hatóságaik:

a)	információkat tudjanak beszerezni a kettős felhasználású termékeket magukban foglaló megrendelésekről vagy ügyletekről;

meggyőződhessenek az exportellenőrző intézkedések megfelelő alkalmazásáról, amelyek különösen kiterjedhetnek arra a jogosultságukra, hogy a kiviteli ügyletben érdekelt személyek vagy a 6. cikkben említett körülmények között végzett brókertevékenységben részt vevő brókerek vagy a 8. cikkben említett körülmények közötti technikai segítségnyújtást végzők helyiségeibe beléphessenek.

IX. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL

29. cikk

(1) A Bizottság és a tagállamok adott esetben párbeszédet folytatnak harmadik országokkal az ellenőrzések globális konvergenciájának előmozdítása érdekében.

A párbeszédek támogathatják a harmadik országokkal folytatott rendszeres és kölcsönös együttműködést, beleértve az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a kapacitásépítést és a harmadik országokkal való kapcsolatfelvételt. A párbeszédek arra is ösztönözhetik a harmadik országokat, hogy alkalmazzák a többoldalú exportellenőrzési rendszerek által kidolgozott szigorú exportellenőrzési eljárásokat mint a nemzetközi bevált gyakorlat modelljét.

(2) Az Unió és harmadik országok között a vámügyek terén létrejött kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási megállapodások vagy jegyzőkönyvek rendelkezéseinek sérelme nélkül a Tanács felhatalmazhatja a Bizottságot, hogy harmadik országokkal az e rendelet hatálya alá eső kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásokról tárgyaljon.

E tárgyalásokat az EUMSZ 207. cikkének (3) bekezdésében és adott esetben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben megállapított eljárásokkal összhangban kell folytatni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

E rendelet az 1104/2011/EU határozat kiegészítéséről szóló, 2015. szeptember 15-i felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat sérelme nélkül alkalmazandó.

31. cikk

A 428/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A 2021. szeptember 9-át megelőzően benyújtott, exportengedély iránti kérelmekre azonban továbbra is az 428/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

32. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) Az Európai Parlament 2021. március 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. május 10-i határozata.

(2) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

(3) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(5) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/479 rendelete (2015. március 11.) a kivitelre vonatkozó közös szabályokról (HL L 83., 2015.3.27., 34. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(9) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(10) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(11) HL C 202., 2011.7.8., 13. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1104/2011/EU határozata (2011. október 25.) a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).

(13) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(14) A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

I. MELLÉKLET

AZ E RENDELET 3. CIKKÉBEN EMLÍTETT KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKE

Az e mellékletben szereplő jegyzék a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan többek között az Ausztrália Csoport (1), a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR) (2), a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) (3), a Wassenaari Megállapodás (4) és a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) (5) által nemzetközileg elfogadott ellenőrzések végrehajtását tartalmazza.

TARTALOM

I. rész -

Általános megjegyzések, Mozaikszavak és Rövidítések, Fogalommeghatározások

II. rész - 0. kategória

Nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések

III. rész - 1. kategória

Speciális anyagok és kapcsolódó berendezések

IV. rész - 2. kategória

Anyagfeldolgozás

V. rész - 3. kategória

Elektronika

VI. rész - 4. kategória

Számítógépek

VII. rész - 5. kategória

Távközlés és „információbiztonság”

VIII. rész - 6. kategória

Szenzorok és lézerek

IX. rész - 7. kategória

Navigáció és repülési elektronika

X. rész - 8. kategória

Tengerészet

XI. rész - 9. kategória

Légtér és hajtórendszerek

I. RÉSZ – Általános megjegyzések, Mozaikszavak és Rövidítések, Fogalommeghatározások

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK AZ I. MELLÉKLETHEZ

A katonai célra tervezett vagy átalakított termékek ellenőrzése tekintetében lásd az egyes uniós tagállamok katonai célú termékekre vonatkozó ellenőrzéseinek jegyzéke(i)t. E mellékletnek azok a hivatkozásai, amelyek a „LÁSD A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE” megjegyzéssel vannak ellátva, ugyanezekre a jegyzékekre utalnak.

Az e mellékletben szereplő ellenőrzések célja nem kerülhető meg olyan nem ellenőrzött termékek (például termelő üzemek) kivitelével, amelyek egy vagy több ellenőrzött alkatrészt tartalmaznak, ha az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek a termék alapvető elemei és ténylegesen eltávolíthatók vagy más célra felhasználhatók.

N.B.

Annak eldöntése során, hogy az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek lényeges elemnek minősíthetők-e, mérlegelni kell a mennyiséget, az értéket és az alkalmazott műszaki know-how-t, valamint azokat az egyéb speciális körülményeket, amelyek az ellenőrzött alkatrészt vagy alkatrészeket a beszerzendő termék alapvető elemévé teszik.

Az e mellékletben megnevezett termékek lehetnek újak és használtak is.

A vegyi anyagok helyenként névvel, illetőleg CAS-számmal vannak felsorolva. A lista az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagokra vonatkozik (beleértve a hidrátokat is), függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok feltüntetésének célja, hogy segítsenek az adott vegyi anyag vagy keverék azonosításában, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.

NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS (NTM)

(A 0. kategória E. fejezetéhez)

A 0. kategóriában ellenőrzendő termékekhez közvetlenül kapcsolódó „technológia” ellenőrzésére a 0. kategória rendelkezései vonatkoznak.

Az ellenőrzés alá eső termékek „fejlesztésére”, „előállítására” és „felhasználására” szolgáló „technológiát” akkor is ellenőrizni kell, ha az a nem ellenőrizendő termékekhez is alkalmazható.

A termékekre megadott exportengedély magában foglalja a termékek üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükséges minimális „technológia” ugyanazon végfelhasználó részére történő kivitelét.

A „technológiaátadás” ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”.

ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS (ÁTM)

(Az 1–9. kategória E. fejezetéhez)

Az 1–9. kategória termékeinek „fejlesztéséhez”, „előállításához” és „felhasználásához”„szükséges”„technológia” kivitelét az 1–9. kategória rendelkezéseinek megfelelően kell ellenőrizni.

Az ellenőrzés alá vont termékek „fejlesztéséhez”, „előállításához” és „felhasználásához”„szükséges”„technológiát” akkor is ellenőrizni kell, ha az a nem ellenőrizendő termékekhez is alkalmazható.

Az ellenőrzés nem terjed ki a nem ellenőrzött vagy exportengedéllyel rendelkező termékek üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (teszteléséhez) vagy javításához minimálisan szükséges „technológiára”.

Megjegyzés:

Ez nem vonja ki az ellenőrzés alól az 1E002.e., 1E002.f., 8E002.a. és 8E002.b. pontokban meghatározott „technológiákat”.

A „technológiaátadások” ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”, illetve a szabadalmi bejelentésekhez minimálisan szükséges információkra.

NUKLEÁRIS SZOFTVER MEGJEGYZÉS (NSM)

(E megjegyzés hatálytalanítja a 0. kategória D. fejezetében meghatározott ellenőrzéseket)

A lista 0. kategóriájának D része nem ellenőrzi a „szoftvert”, amely az exportra engedélyezett cikkek telepítéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (ellenőrzés) vagy javításához szükséges minimális „tárgykód”.

A termékekre megadott exportengedély magában foglalja a termékek üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához (ellenőrzéséhez) vagy javításához, vagy a javak javításához szükséges minimális szükséges „tárgykód” ugyanazon végfelhasználó részére történő kivitelét

Megjegyzés:

N.B.: A nukleáris „szoftver” megjegyzés a. bekezdésében foglaltak nem mentesítik az ellenőrzés alól az 5. kategória 2. részében meghatározott szoftvert („információ-biztonság”).

ÁLTALÁNOS SZOFTVER MEGJEGYZÉS (ÁSZM)

(E megjegyzés hatálytalanítja az 1–9. kategória D. fejezetében meghatározott ellenőrzéseket)

E jegyzék 1–9. kategóriája nem vonja ellenőrzés alá azt a „szoftvert”, amely az alábbiak egyike:

Szabadon hozzáférhető, mivel:

Kiskereskedelmi forgalomban mindenféle korlátozás nélkül megvásárolható:

a.	Közvetlenül az üzletben;

b.	Postai rendelés útján;

c.	Elektronikus ügylet útján; vagy

d.	Telefonos rendelés útján; valamint

2.	úgy tervezték, hogy a felhasználó a szállító további számottevő segítsége nélkül üzembe helyezhesse;

Megjegyzés:

Az általános „szoftver” megjegyzés a. bekezdésében foglaltak nem mentesítik az ellenőrzés alól az 5. kategória 2. részében meghatározott szoftvert („információbiztonság”).

b.	A „nyilvánosság számára hozzáférhető”; vagy

c.	Az exportra engedélyezett cikkek telepítéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (ellenőrzés) vagy javításához szükséges minimális „tárgykód”.

Megjegyzés:

Az általános „szoftver” megjegyzés c. bekezdésében foglaltak nem mentesítik az ellenőrzés alól az 5. kategória 2. részében meghatározott szoftvert („információbiztonság”).

ÁLTALÁNOS „INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI” MEGJEGYZÉS (ÁIM)

Az „információbiztonsági” termékeket vagy funkciókat abban az esetben is meg kell vizsgálni az 5. kategória 2. részének rendelkezései alapján, ha azok más termékek alkatrészei, „szoftverei” vagy funkciói.

SZERKESZTÉSI GYAKORLAT AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJÁBAN

Az intézményközi szerkesztési útmutatóban meghatározott szabályokkal összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett magyar nyelvű szövegekben:

—

számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei elválasztására tizedesvessző szolgál,

—	az egész számokat hátulról számított hármas csoportok szerint tagolva, az egyes csoportok között nemtörő szóközzel kell írni.

Az e mellékletben szereplő szöveg szerkesztése a fent leírt gyakorlatot követi.

AZ E MELLÉKLETBEN HASZNÁLT MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A definícióként használt mozaikszavakat és rövidítéseket lásd „A mellékletben szereplő kifejezések fogalommeghatározása” című részben.

MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

ABEC	Annular Bearing Engineers Committee Gördülőcsapágy- mérnökök Bizottsága
ABMA	American Gear Manufacturers” Association Amerikai Csapágygyártók Szövetsége
ADC	Analogue-to-Digital Converter analóg-digitális átalakító
AGMA	American Gear Manufacturers” Association Amerikai Fogaskerékgyártók Szövetsége
AHRS	Attitude and Heading Reference Systems helyzet- és irányrendszerek
AISI	American Iron and Steel Institute Amerikai Vas és Acél Intézet
ALE	Atomic Layer Epitaxy atomréteg-epitaxia
ALU	Arithmetic Logical Unit aritmetikai logikai egység
ANSI	American National Standards Institute Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet
APP	Adjusted Peak Performance kiigazított csúcsteljesítmény
APU	Auxiliary Power Unit segédhajtómű
ASTM	American Society for Testing and Materials Amerikai Anyagvizsgálati Társaság
ATC	Air Traffic Control légiforgalmi irányítás
BJT	Bipolar Junction Transistors bipoláris tranzisztorok
BPP	Beam Parameter Product sugárparaméter-szorzat
BSC	Base Station Controller bázisállomás-vezérlő
CAD	Computer-Aided-Design számítógéppel támogatott tervezés
CAS	Chemical Abstracts Service Vegyi Kivonatok Szolgálata
CCD	Charge Coupled Device töltéscsatolt eszköz
CDU	Control and Display Unit vezérlő és kijelző egység
CEP	Circular Error Probable szórási kör sugara
CMM	Coordinate Measuring Machine koordinált mérőgép
CMOS	Complementary Metal Oxide Semiconductor komplementer fémoxid félvezető
CNTD	Controlled Nucleation Thermal Deposition irányított gócképződésű termikus rétegleválasztás
CPLD	Complex Programmable Logic Device komplex programozható logikai eszköz
CPU	Central Processing Unit központi feldolgozó egység
CVD	Chemical Vapour Deposition gőzfázisú kémiai leválasztás
CW	Chemical Warfare vegyi hadviselés
CW (lézerek esetében)	Continuos Wave folytonos hullám
DAC	Digital-to-Analogue Converter digitális-analóg átalakító
DANL	Displayed Average Noise Level kijelzett átlagos zajszint
DBRN	Data-Base Referenced Navigation adatalapú referencianavigáció
DDS	Direct Digital Synthesizer közvetlen digitális szintetizátor
DMA	Dynamic Mechanical Analysis dinamikus mechanikai analízis
DME	Distance Measuring Equipment távolságmérő berendezés
DMOSFET	Diffused Metal Oxide Semiconductor Field Effect Transistor diffundáltatott, fém-oxid-félvezető térvezérlésű tranzisztorok
DS	Directionally Solidified irányított kristályosodású
EB	Exploding Bridge robbantó kapcsoló
EB-PVD	Electron Beam Physical Vapour Generation elektronsugaras fizikai gőzgenerálás
EBW	Exploding Bridge Wire robbantó izzószál
ECM	Electro-Chemical Machining elektrokémiai megmunkálás
EDM	Electrical Discharge Machines szikraforgácsoló gépek
EFI	Exploding Foil Initiators robbantófólia-iniciátor
EIRP	Effective Isotropic Radiated Power tényleges izotróp kisugárzott teljesítmény
EMP	Electromagnetic Pulse elektromágneses impulzus
ENOB	Effective Number of Bits effektív bitszám
ERF	Electrorheological Finishing elektroreológiai megmunkálás
ERP	Effective Isotropic Radiated Power effektív kisugárzott teljesítmény
ESD	Electrostatic Discharge Elektrosztatikus kisülés
ETO	Emitter Turn-Off Thyristor emittorral kikapcsolható tirisztor
ETT	Electrical Triggering Thyristor elektromos kapcsolású tirisztor
EU	Európai Unió
EUV	Extreme UltraViolet extrém ultraibolya
FADEC	Full Authority Digital Engine Control teljesen önálló digitális hajtóművezérlési rendszerek
FFT	Fast Fourier Transform gyors Fourier-transzformáció
FPGA	Field Programmable Gate Array felhasználó által programozható kapu tömb
FPIC	Field Programmable Interconnect felhasználó által programozható összekapcsoló
FPLA	Field Programmable Gate Array felhasználó által programozható logikai tömb
FPO	Floating Point Operation lebegőpontos művelet
FWHM	Full-Width Half-Maximum félértékszélességű
GLONASS	Global Navigation Satellite System globális műholdas navigációs rendszer
GNSS	Global Navigation Satellite System globális műholdas navigációs rendszer
GPS	Global Positioning System globális helymeghatározó rendszer
GSM	Global System for Mobile Communications globális mobil kommunikációs rendszer
GTO	Gate Turn-off Thyristor vezérlőelektródával kikapcsolható tirisztor
HBT	Hetero-Bipolar Transistors hetero-bipoláris tranzisztorok
HDMI	High-Definition Multimedia Interface nagyfelbontású multimédia-interfész
HEMT	High Electron Mobility Transistor nagy elektronmozgékonyságú tranzisztor
ICAO	Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
IEC	Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
IED	Improvised Explosive Device házikészítésű robbanószerkezet
IEEE	Institute of Electrical and Electronic Engineers Villamos- és Elektronikai Mérnöki Szervezet
IFOV	Instantaneous-Field-Of-View pillanatnyi látómező
IGBT	Insulated Gate Bipolar Transistor szigetelt vezérlőelektródos bipoláris tranzisztor
IGCT	Integrated Gate Commutated Thyristor integrált vezérlőelektródával szabályozott tirisztor
IHO	International Hydrographic Organization Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
ILS	Instrument Landing System műszeres leszállító rendszer
IMU	Inertial Measurement Unit inerciális mérőegység
INS	Inertial Navigation System inerciális navigációs rendszer
IP	Internet Protocol internetprotokoll
IRS	Inertial Reference System inerciális referencia rendszer
IRU	Inertial Reference Unit inerciális referencia egység
ISA	International Standard Atmosphere nemzetközi egyezményes légkör
ISAR	Inverse Synthetic Aperture Radar inverz szintetikus apertúrájú radar
ISO	International Organisation for Standardisation Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
ITU	International Telecommunication Union Nemzetközi Távközlési Unió
JT	Joule-Thompson effektus
LIDAR	Light Detection and Ranging lézerlokátor
LIDT	Laser Induced Damage Threshold lézer indukálta roncsolási küszöb
LOA	Length Overall teljes hossz
LRU	Line Replaceable Unit gépben-cserélhető egység
LTT	Light Triggering Thyristor fénykapcsolású tirisztor
MLS	Microwave Landing System mikrohullámú leszállítórendszer
MMIC	Monolithic Microwave Integrated Circuit mikrohullámú monolit integrált áramkörök
MOCVD	Metal Organic Chemical Vapour Deposition szerves fémgőz rétegleválasztás
MOSFET	Metal-Oxide-Semiconductor Field Effect Transistor fém-oxid-félvezető térvezérlésű tranzisztor
MPM	Microwave Power Module mikrohullámú teljesítménymérő
MRF	Magnetorheological Finishing magnetoreológiai megmunkálás
MRF	Minimum Resolvable Feature size minimális felbontási méret
MRI	Magnetic Resonance Imaging mágneses rezonancia leképezés
MTBF	Mean-Time-Between-Failures átlagos hibamentes működési idő
MTTF	Mean-Time-To-Failure átlagos idő a következő meghibásodásig
NA	Numerical Aperture numerikus apertúra
NDT	Non-Destructive Test roncsolásmentes anyagvizsgálat
NEQ	Net Explosive Quantity nettó robbanóanyag-mennyiség
NIJ	Nemzeti Igazságügyi Intézet
OAM	Operations, Administration or Maintenance működés, adminisztráció vagy karbantartás
OSI	Open Systems Interconnection nyíltrendszer-összekapcsolás
PAI	Polyamide-imides poliamid-imidek
PAR	Precision Approach Radar precíziós bevezető radar
PCL	Passive Coherent Location passzív koherens helymeghatározás
PDK	Process Design Kit folyamattervezési készlet
PIN	személyi azonosító szám
PMR	Private Mobile Radio magán mobil rádiórendszer
PVD	Physical Vapour Deposition fizikai gőzfázisú leválasztás
ppm	parts per million milliomodrész
QAM	Quadrature-Amplitude-Modulation kvadratúra-amplitúdó-moduláció
QE	Quantum Efficiency kvantumhatásfok
RAP	Reactive Atom Plasmas reaktív atomplazma
RF	Radio Frequency rádiófrekvencia
rms	Root Mean Square négyzetes középérték
RNC	Radio Network Controller rádióhálózat-vezérlő
RNSS	Regional Navigation Satellite System regionális műholdas navigációs rendszer
ROIC	Read-out Integrated Circuit kiolvasáshoz használt integrált áramkör
S-FIL	Step and Flash Imprint Lithography Step and Flesh imprinting litográfia
SAR	Synthetic Aperture Radar szintetikus apertúrájú radar
SAS	Synthetic Aperture Sonar szintetikus apertúrájú szonár
SC	Single Crystal egykristály
SCR	Silicon Controlled Rectifier szilíciumvezérlésű egyenirányító
SFDR	Spurious Free Dynamic Range torzítás feletti dinamikatartomány
SHPL	Super High Powered Laser szuper nagyteljesítményű lézer
SLAR	Sidelooking Airborne Radar oldallátású fedélzeti radar
SOI	Silicon-on-Insulator szilícium-szigetelő
SQUID	Superconducting Quantum Interference Device szupravezető kvantum interferométer
SRA	Shop Replaceable Assembly műhelyben kicserélhető alkatrész
SRAM	Static Random Access Memory statikus véletlen elérésű tár
SSB	Single Sideband egy oldalsávos
SSR	Secondary Surveillance Radar másodlagos felderítő radar
SSS	Side Scan Sonar oldalirányban pásztázó szonár
TIR	Total Indicated Reading összes kijelzett érték
TVR	Transmitting Voltage Response sugárzott feszültségre adott válasz
u	Atomic Mass Unit atomtömeg-egység
UPR	Unidirectional Positioning Repeatability egyirányú pozicionálási ismételhetőség
UTS	Ultimate Tensile Strength szakítószilárdság
UV	ultraviolet ultraibolya
VJFET	Vertical Junction Field Effect Transistor záróréteges térvezérlésű vertikális tranzisztor
VOR	Very High Frequency Omni-Directional Range körsugárzó rádió irányadó
WHO	Egészségügyi Világszervezet
WLAN	Wireless Local Area Network vezeték nélküli helyi hálózat

A MELLÉKLETBEN SZEREPLŐ KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSA

II. RÉSZ – 0. kategória

0. KATEGÓRIA – NUKLEÁRIS ANYAGOK, LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK

0A Berendezések, részegységek és alkatrészek

0A001

„Atomreaktorok” és kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészeik, az alábbiak szerint:

a.	„Atomreaktorok”;

b.	Fém nyomástartó edények és ezek előre gyártott fő alkatrészei, beleértve a reaktor nyomástartó edényének felső fedelét is, melyeket kifejezetten arra terveztek vagy készítettek elő, hogy az „atomreaktor” aktív zónáját tartalmazzák;

c.	„Atomreaktorok” fűtőelemeit kezelő berendezések, amelyeket kifejezetten a fűtőelemeknek az „atomreaktorba” történő behelyezésére és az onnan történő kivételére terveztek vagy készítettek elő;

d.	Kifejezetten az „atomreaktorban” lezajló láncreakció szabályozására tervezett vagy előkészített szabályozó rudak és az ezek alátámasztására, felfüggesztésére szolgáló szerkezetek, valamint a rudak mozgató mechanizmusa és vezetőcsövei;

e.	Nyomástartó csövek, amelyeket az „atomreaktor” fűtőelemei és primerköri hűtőközege együttes befogadására terveztek vagy készítettek elő;

A kifejezetten „atomreaktorokban” fűtőelem-burkolatként való felhasználásra tervezett vagy előkészített cirkónium csövek vagy cirkónium ötvözetből készült csövek (vagy ilyen csövekből összeszerelt szerkezetek), 10 kg-nál nagyobb mennyiségekben;

N.B.	A cirkónium nyomástartó csövekre vonatkozóan lásd a 0A001.e. pontot, a csőkígyókra vonatkozóan pedig a 0A001.h. pontot.

g.	Kifejezetten „atomreaktorok” primerköri hűtőközegének keringtetésére tervezett vagy előkészített hűtőszivattyúk vagy keringtetők;

Kifejezetten „atomreaktorokban” történő felhasználásra tervezett vagy előkészített „belső atomreaktor-alkatrészek”, ideértve az aktív zónát alátámasztó oszlopokat, a fűtőelem-/üzemanyag-csatornákat, a csőkígyókat, a hőpajzsokat, a terelőlemezeket, a zónatartó rácslemezeket és a diffúzor lemezeket;

Műszaki megjegyzés:

A 0A001.h. pontban a „belső atomreaktor-alkatrész” olyan fő szerkezetet jelent a reaktoredényen belül, amely egy vagy több funkciót lát el, például tartja a zónát, biztosítja a tüzelőanyag beállítást, irányítja a primerköri hűtőközeg áramlást, biztosítja a reaktoredény sugárzás elleni védelmét, és irányítja a zónán belüli műszerezést.

Hőcserélők, az alábbiak szerint:

1.	Gőzfejlesztők, amelyeket kifejezetten „atomreaktorok” primerköri vagy köztes hűtőkörében történő felhasználásra terveztek vagy készítettek elő;

2.	Más hőcserélők, amelyeket kifejezetten „atomreaktorok” primerköri hűtőkörében történő felhasználásra terveztek vagy készítettek elő;

Megjegyzés:

A 0A001.i. nem vonja ellenőrzés alá a reaktor kisegítő rendszereihez, például a vészhűtőrendszerhez vagy a bomlásihő-elvonó rendszerhez használt hőcserélőket.

j.	Neutrondetektorok, amelyeket kifejezetten az „atomreaktorok” aktív zónájában a neutronfluxus meghatározására terveztek vagy készítettek elő.

Kifejezetten „atomreaktorban” való felhasználás céljából, a hőveszteség csökkentésére és a reaktortartály konténmentjének védelmére tervezett vagy előkészített „külső hőpajzsok”.

Műszaki megjegyzés:

A 0A001.k. pontban „külső hőpajzs”: a reaktortartályra helyezett fő struktúrák, amelyek csökkentik a reaktorból történő hőveszteséget és a konténmenten belüli hőmérsékletet.

0B Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések

0B001

„Természetes urán”, „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” izotópjainak elválasztására szolgáló üzemek és a kifejezetten ilyen üzemekhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

Kifejezetten „természetes urán” és „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” izotópjainak elválasztására tervezett üzemek, az alábbiak szerint

1.	Gázcentrifugás elválasztó üzemek;

2.	Gázdiffúziós elválasztó üzemek;

3.	Aerodinamikai elválasztó üzemek;

4.	Vegyi reakció útján elválasztó üzemek;

5.	Ioncserélő elválasztó üzemek;

6.	Atomos gőzfázisú „lézer” izotópos elválasztó üzemek;

7.	Molekuláris „lézer” izotópos elválasztó üzemek;

8.	Plazma elválasztó üzemek;

9.	Elektromágneses elválasztó üzemek;

Gázcentrifugák és kifejezetten gázcentrifugás elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített részegységek és alkatrészek, az alábbiak szerint:

Műszaki megjegyzés:

A 0B001.b. pontban a „nagy szilárdság/sűrűség arányú anyag” az alábbiak bármelyikét jelenti:

1.	Martenzites acél, amelynek szakítószilárdsága legalább 1,95 GPa;

2.	Alumíniumötvözetek, amelyek szakítószilárdsága legalább 0,46 GPa; vagy

3.	„Rostos vagy szálas anyag”, amelynek „fajlagos modulusa” legalább 3,18 × 106 m és „fajlagos szakítószilárdsága” nagyobb, mint 7,62 × 104 m;

1.	Gázcentrifugák;

2.	Komplett rotorszerelvények;

3.	„Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült rotorcső hengerek, melyek legnagyobb falvastagsága 12 mm, átmérője 75 mm és 650 mm között van;

4.	A rotorcső helyi alátámasztására vagy több rotorcső összekapcsolására tervezett, „nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült gyűrűk vagy harmonikák, amelyek falvastagsága legfeljebb 3 mm, átmérője pedig 75 mm és 650 mm között van;

5.	„Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült, rotorcsőbe való beszerelésre szánt terelőlapok, amelyek átmérője 75 mm és 650 mm között van;

6.	„Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült rotorcső végeire illeszkedő sapkák, amelyek átmérője 75 mm és 650 mm között van;

Mágneses felfüggesztésű csapágyak, az alábbiak szerint:

a.	Csapágyegységek, amelyek csillapító közeget tartalmazó, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett házban felfüggesztett gyűrű alakú mágnesből állnak, és a rotor fedelén rögzített mágnessaru vagy másik mágnes révén valósítanak meg mágneses csatolást;

b.	Aktív mágneses csapágyak, amelyeket kifejezetten gázcentrifugákhoz terveztek vagy készítettek elő;

8.	Különleges csapágyak, amelyek csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló részegységet tartalmaznak;

9.	Molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirál hornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak;

10.	Gyűrű alakú motor állórész 600 Hz vagy annál magasabb frekvenciatartományban, 40 VA vagy magasabb teljesítménytartományban vákuumban üzemelő többfázisú, szinkron üzemmódú, AC hiszterézismotorokhoz (vagy reluktanciamotorokhoz);

11.	Gázcentrifuga rotorcsőrészegységének befogadására szolgáló centrifugaház/gyűjtőegység, amely legfeljebb 30 mm falvastagságú, precíziósan megmunkált – egymással párhuzamos, a henger hosszanti tengelyére pedig merőleges vagy attól legfeljebb 0,05 °fokkal eltérő – hengervégekből áll;

12.	A központi gázeltávolító rendszerhez rögzíthető terelők, amelyek csöveit arra tervezték vagy készítettek elő, hogy a rotorcső belsejéből a Pitot-cső elve alapján távolítsák el az UF6 gázt;

13.

Kifejezetten gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy előkészített frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), és a kifejezetten e célra tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek valamennyi alábbi jellemzővel:

a.	600 Hz vagy annál nagyobb többfázisú frekvenciakimenet; és

b.	Nagy stabilitás (0,2 %-nál jobb frekvenciaellenőrzéssel);

14.

Elzárószelepek és szabályozószelepek, az alábbiak szerint:

a.	Egy gázcentrifuga bemeneti, végtermék vagy maradék UF6 gázáramán való működésre tervezett vagy előkészített elzárószelepek;

b.	Kifejezetten gázcentrifugás dúsítóüzemek fő vagy kisegítő rendszereihez tervezett vagy előkészített, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyaggal bevont, csőmembrános tömítésű, 10–160 mm belső átmérőjű elzáró- vagy szabályozószelep;

Kifejezetten a gázdiffúziós elválasztási eljárásokhoz tervezett vagy előkészített berendezések, valamint alkatrészeik, az alábbiak szerint:

1.	„UF6-nak ellenálló anyagú” porózus fémből, polimerből, vagy kerámiából készült gázdiffúziós válaszfalak, amelyek pórusmérete 10 és 100 nm között van, legnagyobb vastagságuk 5 mm vagy annál kisebb, és csőformák esetén a legnagyobb átmérőjük 25 mm;

2.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy azzal védett gázdiffúzor házak;

3.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy azzal védett, 1 m3/perc, vagy ennél nagyobb UF6 szívókapacitású kompresszorok és gázfúvók legfeljebb 500 kPa kimeneti nyomással és legfeljebb 10:1 kompresszióaránnyal;

4.	A 0B001.c.3. alatt meghatározott, továbbá 1 000 cm3/percnél kisebb puffergáz beszivárgási arányra tervezett kompresszorok, vagy gázfúvók forgótengely tömszelencéi;

5.	„UF6-nak ellenálló anyagokból” készült vagy ilyen anyag által védett hőcserélők, amelyeket 100 kPa nyomáskülönbség esetén 10 Pa/óra-nál alacsonyabb szivárgási arányra terveztek;

6.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata, elzáró- vagy szabályozószelep;

Kifejezetten aerodinamikai szétválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.	UF6-nak ellenálló, hornyolt, hajlított, 1 mm-nél kisebb görbületi sugarú csatornákból álló elválasztó fúvókák, ahol a fúvókán áthaladó gázt a fúvókában elhelyezett pengeél választja szét két áramra;

2.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett hengeres, vagy kúpos csövek (vortex csövek), amelyek egy vagy több tangenciális bemenettel rendelkeznek;

3.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett kompresszorok vagy gázfúvók, és az azokhoz készített forgótengely tömszelencék;

4.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett hőcserélők;

5.	Vortex csöveket, vagy szétválasztó fúvókákat tartalmazó, „UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett szétválasztóelem-házak;

6.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata, elzáró- vagy szabályozószelep, 40 mm vagy nagyobb átmérővel;

UF6-nak 1 ppm vagy annál kisebb UF6 tartalmú vivőgáztól (hidrogén vagy hélium) történő elválasztására szolgáló feldolgozórendszerek, az alábbiak szerint:

a.	153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők és krioszeparátorok;

b.	153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek;

c.	Az UF6-nak a vivőgázból történő elválasztására szolgáló elválasztó fúvókák, vagy Vortex csövek;

d.	UF6 kifagyasztására alkalmas UF6 hidegcsapdák;

Kifejezetten kémiai cserekeakció útján történő elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.	Tömény sósavval szemben ellenálló, (azaz megfelelő műanyagból, például fluorozott szénhidrogén-polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont) gyors folyadék-folyadék pulzáló oszlopok maximum 30 másodperc tartózkodási idővel;

2.	Tömény sósavval szemben ellenálló, (azaz megfelelő műanyagból, például fluorozott szénhidrogén-polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont) gyors folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok maximum 30 másodperc tartózkodási idővel;

3.	Tömény sósavas oldatokkal szemben ellenálló, az uránnak egy adott oxidációs fokról egy más oxidációs fokra történő redukálására tervezett elektrokémiai redukáló cellák;

U+4-et az áramló szerves fázisból leválasztó elektrokémiai redukáló cellák, ahol a feldolgozandó közeggel érintkező alkatrészek megfelelő anyagokból (üveg, fluorozott szénhidrogén-polimer, polifenil-szulfát, poliéter-szulfon és műgyantával impregnált grafit) készültek, vagy ilyen anyagok által védettek;

5.	Nagy tisztaságú urán-klorid oldat előállítására szolgáló, oldóból, extraháló oldószerből és/vagy tisztítást végző ioncserélő berendezésekből, valamint az urán U+6-ot vagy U+4-et U+3-má redukáló elektrolitikus cellákból álló bemeneti előkészítő rendszerek;

6.	U+3-nak U+4-gyé történő oxidálására szolgáló urán oxidáló rendszerek;

Kifejezetten ioncsere útján történő elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

Gyorsan reagáló ioncserélő gyanták, hártyás vagy porózus makrohálós gyanták, melyekben az aktív kémiai cserélő csoportok elhelyezkedése az inaktív porózus anyag és egyéb, bármilyen megfelelő formájú kompozit anyag – beleértve a 0,2 mm, vagy annál kisebb átmérőjű részecskéket, vagy szálakat – felületén lévő bevonatra korlátozódik, amelyek tömény sósavval szemben ellenállóak és ioncsere felezési idejük kevesebb, mint 10 s, és képesek a 373 K (100 °C) és 473 K (200 °C) közötti hőmérsékleti tartományban történő működésre;

Tömény sósavval szemben ellenálló anyagból (titán, vagy fluorkarbon műanyag) készült, vagy ilyen anyaggal bevont és a 373–473 K (100–200 °C) hőmérsékleti-, valamint a 0,7 MPa feletti nyomástartományban történő működésre képes (hengeres) ioncserélő oszlopok, amelyek átmérője meghaladja az 1 000 mm-t;

3.	Az ioncserés dúsító kaszkádokban használt, kémiailag redukáló, vagy oxidáló ágensek regenerálására szolgáló ioncsere reflux rendszerek (kémiai vagy elektrokémiai oxidáló, vagy redukáló rendszerek);

Kifejezetten az atomos gőzfázisú lézerizotópos elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.	A célanyagra 1 kW vagy annál nagyobb teljesítményt leadni képes fém urán porlasztó rendszerek lézeres dúsításban történő felhasználásra;

Kifejezetten lézeres dúsításhoz használt olvasztott urán, olvasztott uránötvözetek vagy uránfém-gőz kezelésére tervezett vagy előkészített, folyékony vagy gőz halmazállapotú uránfém kezelő rendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

N.B.	LÁSD MÉG: 2A225.

3.	Az uránfém-gőz hő- és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittriumbevonatú grafitból vagy tantálból – készült, vagy azzal bevont termék és maradékgyűjtő rendszerek folyékony vagy szilárd halmazállapotú fém urán összegyűjtésére;

4.	Az uránfém-gőz forrás, az elektronágyú, valamint a termék- és maradékgyűjtő befogadására szolgáló szeparátor-modul házak (hengeres vagy téglatest alakú edények);

Kifejezetten uránizotópok elválasztására tervezett vagy előkészített, tartós működést biztosító spektrumfrekvencia-stabilizálással ellátott „lézerek”, vagy „lézer”-rendszerek;

N.B.	LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

Kifejezetten a molekuláris „lézer”-izotópos szétválasztással működő „lézer”-izotópos leválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.	Az UF6 és a vivőgáz keverékének 150 K (– 123 °C) vagy az alatti hőmérsékletre történő lehűtésére szolgáló „UF6-nak ellenálló anyagból” készült szuperszonikus expanziós fúvókák;

2.	Kifejezetten uránfém vagy a lézerfényes megvilágításból visszamaradó uránmaradék-anyagok összegyűjtésére tervezett vagy előkészített, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készült termék és maradékgyűjtő-egységek;

3.	„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett kompresszorok, és az azokhoz készített forgótengely tömszelencék;

4.	(Szilárd) UF5 (gáznemű) UF6-tá történő fluorozására szolgáló berendezés;

Az UF6-nak a vivőgáztól (például nitrogén, argon vagy egyéb gáz) történő elválasztására szolgáló feldolgozó rendszerek, amelyek a következőket tartalmazzák:

a.	153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők, és krioszeparátorok;

b.	153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek;

c.	UF6 kifagyasztására alkalmas UF6 hidegcsapdák;

N.B.	LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

Kifejezetten plazmaleválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.	Ionok előállítására vagy gyorsítására szolgáló, 30 GHz-nél nagyobb kimeneti frekvenciájú és 50 kW-ot meghaladó átlagos kimenő teljesítményű mikrohullámú energiaforrások és antennák;

2.	40 kW-nál nagyobb átlagos teljesítménnyel működni képes rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek, a 100 kHz-nél nagyobb frekvenciákhoz;

3.	Uránplazma generáló rendszerek;

4.	Nem használt;

5.	Az urángőz hő- és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittriumbevonatú grafitból vagy tantálból – készült, vagy azzal bevont termék és maradékgyűjtő rendszerek szilárd halmazállapotú fém uránhoz;

6.	Az urán plazmaforrást, a rádiófrekvenciás vezérlőtekercset, valamint a termék- és a dúsítási maradék-gyűjtőket magában foglaló, megfelelő, nem-mágneses anyagból (például rozsdamentes acél) készült (hengeres) leválasztómodul-házak;

Kifejezetten elektromágneses leválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.	Megfelelő, nem-mágneses anyagból (például grafit, rozsdamentes acél vagy réz) készült, gőzforrásból, ionizálóból és sugárgyorsítóból álló egyszeres vagy többszörös ionforrások, melyek képesek 50 mA vagy ennél nagyobb ionsugár áram előállítására;

2.	A dúsított vagy szegényített uránion-sugarak összegyűjtésére szolgáló két vagy több horonyból és fészekből álló, megfelelő, nem mágneses anyagból (például grafit vagy rozsdamentes acél) készült iongyűjtő lemezek;

3.	Nem mágneses anyagból (például grafit vagy rozsdamentes acél) készült, és 0,1 Pa vagy annál alacsonyabb nyomáson történő üzemelésre tervezett vákuumházak elektromágneses uránleválasztókhoz;

4.	2 m-t meghaladó átmérőjű mágnes saruk;

Nagyfeszültségű tápegységek ionforrásokhoz, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.	Képesek folyamatos működésre;

b.	20 000 V vagy nagyobb kimeneti feszültség;

c.	1 A vagy nagyobb kimeneti áramerősség; és

d.	8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb feszültségszabályozás;

N.B.	LÁSD MÉG: 3A227.

Mágnes tápegységek (nagy teljesítmény, egyenáram), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.	100 V vagy annál nagyobb feszültségen képesek 500 A vagy annál nagyobb kimeneti áramerősség melletti folyamatos működésre; és

b.	8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb áramerősség-, vagy feszültségszabályozás.

N.B.	LÁSD MÉG: 3A226.

0B002.

Kifejezetten a 0B001 alatt meghatározott izotópleválasztó üzemhez tervezett vagy előkészített, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készített vagy ilyen anyag által védett kiegészítő rendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.	Az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek;

b.	Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák;

c.	az UF6-nak tartályokba történő továbbítására szolgáló termék- és maradékállomások;

d.	Az UF6-nak a dúsítási folyamatból, sűrítéssel, és az UF6 folyadékká vagy szilárd halmazállapotúvá alakításával történő eltávolítására használt cseppfolyósító és szilárdító állomások;

e.	Az UF6-nak kifejezetten gázdiffúziós, centrifuga vagy aerodinamikus kaszkádokban történő kezelésére tervezett vagy előkészített cső- és gyűjtőrendszerek;

Vákuumrendszerek és szivattyúk az alábbiak szerint:

1.	Vákuum elosztócsövek, gyűjtőcsövek vagy vákuumszivattyúk, melyek legalább 5 m3/perc szívókapacitással rendelkeznek;

2.	Kifejezetten UF6-tal terhelt atmoszférában történő felhasználásra tervezett, „UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett vákuumszivattyúk, vagy

3.	Vákuum elosztócsövekből, gyűjtőcsövekből vagy vákuumszivattyúkból álló, UF6-tal terhelt atmoszférában történő felhasználásra tervezett vákuumrendszerek;

UF6 tömegspektrométerek/ionforrások, melyek képesek az UF6 gázáramokból online mintákat venni, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.	Képesek 320 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 1 rész a 320-ban;

2.	Nikkelből vagy legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkel-réz-ötvözetből vagy nikkel-króm-ötvözetből készült, illetve ilyen anyagokkal védett ionforrások;

3.	Elektronbombázásos ionizációs források; és

4.	Rendelkezik izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerrel.

0B003.

Urán átalakítására szolgáló üzemek, valamint a kifejezetten e célra tervezett vagy előkészített berendezések az alábbiak szerint:

a.	Uránérc koncentrátumok UO3-má történő átalakítására szolgáló rendszerek;

b.	UO3 UF6-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

c.	UO3 UO2-vé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

d.	UO2 UF4-tá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

e.	UF4 UF6-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

f.	UF4 uránfémmé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

g.	UF6 UO2-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

h.	UF6 UF4-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

i.	UO2 UCl4-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek.

0B004.

Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására vagy koncentrálására szolgáló üzemek, és a kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzemek, az alábbiak szerint:

1.	Hidrogén-szulfid/víz cserereakción alapuló üzemek;

2.	Ammónia/hidrogén cserereakción alapuló üzemek;

Berendezések és alkatrészek, ideértve a következőket:

1.	Hidrogén-szulfid/víz cserereakciót végző tornyok, amelyek átmérője 1,5 m vagy nagyobb és 2 MPa vagy nagyobb nyomáson való működésre alkalmasak;

Hidrogén-szulfid gázcirkulációra (azaz 70 %-nál több H2S-t tartalmazó gáz) szolgáló egyfokozatú, alacsony nyomómagasságú (azaz 0,2 MPa) centrifugális befúvók vagy kompresszorok, amelyek legalább 1,8 MPa üzemi szívónyomáson 56 m3/s vagy annál nagyobb áteresztőképességgel és nedves H2S üzemre méretezett tömítésekkel rendelkeznek;

3.	Ammónia/hidrogén cserélő tornyok, amelyek magassága legalább 35 m, átmérőjük 1,5 és 2,5 m között van, és képesek 15 MPa-t meghaladó nyomáson üzemelni;

4.	Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó tornyok belső elemei, beleértve a fokozatkontaktorokat és a fokozatszivattyúkat, közöttük a teljesen bemerülő típusokat is;

5.	Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó ammónia krakkolóüzem, legalább 3MPa üzemi nyomással;

6.	Infravörös abszorpciós analizátorok, amelyek képesek a hidrogén/deutérium arány online elemzésére, amennyiben a deutérium koncentráció legalább 90 tömegszázalék;

7.	Dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására szolgáló ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó katalitikus égetők;

8.	Reaktortisztaságú deutérium koncentrációjú nehézvíz előállítására szolgáló teljes nehézvíz javító rendszer vagy annak oszlopai;

9.	Kifejezetten ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó nehézvízgyártásra tervezett vagy előkészített ammóniaszintézis-konverterek vagy ammóniaszintézis-egységek.

0B005.

Kifejezetten az „atomreaktorok” fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések.

Műszaki megjegyzés:

A kifejezetten „atomreaktorok” fűtőelemeinek gyártásához tervezett vagy előkészített berendezések olyan berendezéseket foglalnak magukban, amelyek:

1.	Általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagokkal, vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák azok gyártási folyamatát;

2.	A nukleáris anyagokat a burkolaton belül tartják;

3.	Ellenőrzik a burkolat, vagy a tömítés épségét;

4.	Ellenőrzik a lezárt fűtőanyag végső kezelését; vagy

5.	Reaktorelemek összerakásához használják.

0B006.

A „atomreaktor” kiégett fűtőanyagának újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzem, valamint a kifejezetten ehhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek.

Megjegyzés:

A 0B006 az alábbiakat foglalja magában:

a.	Az „atomreaktor” kiégett üzemanyagának újrafeldolgozására szolgáló üzem, beleértve az olyan berendezéseket és alkatrészeket, amelyek közvetlenül érintkezésbe lépnek a hasadóanyagokkal, és közvetlenül szabályozzák a kiégett fűtőanyag, a fő nukleáris anyag és hasadási termék feldolgozási folyamatát;

b.	A fűtőelemek burkolatának eltávolítására szolgáló berendezés és fűtőelemdaraboló- vagy zúzógépek, azaz olyan távvezérelhető berendezések, amelyek az „atomreaktor” kiégett fűtőanyagok, elemkötegek vagy pálcák vágására, darabolására vagy zúzására szolgálnak;

c.	Kifejezetten „atomreaktor” kiégett fűtőanyag feloldására tervezett vagy előkészített, mechanikus eszközöket alkalmazó tartóedények vagy tartályok, amelyek ellenállnak forró, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők, üzemeltethetők és karbantarthatók;

A salétromsav korróziós hatásával szemben ellenálló, valamint kifejezetten a besugárzott „természetes urán”, „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” újrafeldolgozására szolgáló üzemben való felhasználásra tervezett vagy előkészített oldószerkivonók, mint például a töltetes vagy pulzáló oszlopok, a keverők ülepítő edényei vagy a centrifugális kontaktorok;

Kifejezetten a kritikusság szempontjából biztonságosnak és a salétromsav korróziós hatásával szemben ellenállónak tervezett tartó- vagy tároló edények;

Műszaki megjegyzés:

A tartó- és tárolóedények a következő tulajdonságokkal rendelkezhetnek:

1.	a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke (a 0C004 ponthoz fűzött megjegyzés szerint meghatározott összes alkotóelemre számítva) legalább 2 %,

2.	a hengeres tartályok legnagyobb átmérője 175 mm; vagy

3.	a gyűrű alakú, illetve a lapos tartályok legnagyobb szélessége 75 mm.

f.	Kifejezetten a besugárzott „természetes urán”, „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” újrafeldolgozására szolgáló üzemben alkalmazott automatizált folyamatszabályozó rendszerekbe történő integrálásra és felhasználásra tervezett vagy előkészített neutronmérő rendszerek.

0B007.

Kifejezetten a plutónium konverzióját végző létesítmények, és a kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések, az alábbiak szerint:

a.	Plutónium-nitrát oxiddá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

b.	Plutónium fém előállítására szolgáló rendszerek.

0C. Anyagok

0C001.

„Természetes urán”, vagy „szegényített urán”, vagy tórium, fém, ötvözet, vegyület, vagy koncentrátum formájában és bármilyen más anyag, amely fent említettek közül egyet vagy többet tartalmaz;

Megjegyzés:

A 0C001 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.	„Természetes urán”, vagy „szegényített urán” maximum 4 grammnyi mennyisége, ha az műszerek érzékelő egységében van;

Kifejezetten a következő polgári, nem-nukleáris alkalmazásokra gyártott „szegényített urán”:

1.	Árnyékolás;

2.	Csomagolás;

3.	100 kg-nál nem nagyobb tömegű ballasztok;

4.	100 kg-nál nem nagyobb tömegű ellensúlyok;

c.	5 %-nál kevesebb tóriumot tartalmazó ötvözetek;

d.	Tóriumot tartalmazó kerámia termékek, amelyeket nem nukleáris felhasználásra gyártottak.

0C002.

„Különleges hasadóanyagok”

Megjegyzés:

A 0C002 nem vonja ellenőrzés alá a legfeljebb 4 „effektív gramm” anyagmennyiséget, amennyiben az műszerek érzékelő egységében van.

0C003.

Deutérium, nehézvíz (deutérium-oxid) és deutérium tartalmú vegyületek, keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium/hidrogén izotóp arány meghaladja az 1:5 000 értéket.

0C004.

Grafit, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm „bór egyenérték”, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,50 g/cm3, „atomreaktorban” történő felhasználásra, 1 kg-ot meghaladó mennyiségben.

N.B.	LÁSD MÉG: 1C107.

1. megjegyzés:

Export-ellenőrzés céljából, az exportőr letelepedési helye szerinti uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai határozzák meg, hogy a fenti meghatározásnak megfelelő grafit exportjának „atomreaktorban való felhasználás”-e a célja. A 0C004 nem vonja ellenőrzés alá a grafitot, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm „bór egyenérték”, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,50 g/cm3, nem „atomreaktorban” történő felhasználásra.

2. megjegyzés:

A 0C004 pontban a „bór egyenérték” (BE) a szennyezőanyagok BEz összege (kivéve a BEszén, mivel a szén nem számít szennyező anyagnak) beleértve a bórt is, ahol:

BEZ (ppm) = CF × Z elem koncentrációja ppm-ben;

és σ B és σ Z a termikus neutron befogási hatáskeresztmetszet (barn-ban) a természetben előforduló bórra és Z elemre; és AB és AZ a természetben előforduló bór és Z elem atomtömege.

0C005.

Kifejezetten gázdiffúziós gátak gyártásához tervezett, az UF6 korróziós hatásának ellenálló kompozíciók vagy porok (például nikkel vagy olyan ötvözetek, amelyekben 60 tömegszázalék vagy annál több nikkel van, alumínium-oxid és fluorozott szénhidrogén-polimerek), amelyek tisztasága 99,9 tömegszázalék vagy nagyobb, és az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméretük kisebb, mint 10 μm, és a szemcseméret igen kis mértékű szórásával bírnak.

0D. Szoftver

0D001.

A kifejezetten az ebben a kategóriában meghatározott termékek „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftverek”.

0E. Technológia

0E001.

Az ebben a kategóriában meghatározott termékek „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” vonatkozó, a Nukleáris Technológia Megjegyzés szerinti „technológia”.

III. RÉSZ – 1. kategória

1. KATEGÓRIA – SPECIÁLIS ANYAGOK ÉS KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

1A Berendezések, részegységek és alkatrészek

1A001

Fluortartalmú vegyületekből készült alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.	Több mint 50 tömegszázalékban az 1C009.b. vagy 1C009.c. alatt meghatározott anyagok bármelyikéből készült, kifejezetten „légi járművekhez” vagy űralkalmazásokhoz tervezett szigetelések, tömítések, tömítőanyagok, üzemanyagtömlők;

b.	Nem használt;

c.	Nem használt.

1A002

„Kompozit” szerkezetek vagy rétegelt anyagok, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1A202, 9A010 ÉS 9A110.

Amelyek a következő anyagok bármelyikéből készültek:

1.	Szerves „mátrix” és az 1C010.c. vagy az 1C010.d. alatt részletezett „rostos vagy szálas anyagok”; vagy

2.	az 1C010.e. alatt részletezett prepregek vagy preformok;

Fém vagy szén „mátrixból”, valamint a következő anyagok bármelyikéből készült:

Szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a.	A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 10,15 x 106 m; és

b.	A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 17,7 x 104 m-t; vagy

2.	Az 1C010.c. alatt meghatározott anyagok.

1. megjegyzés:

Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a „polgári légi jármű” szerkezetek, vagy rétegelt anyagok javítására használatos, epoxigyantával impregnált, szén „rostos vagy szálas anyagokból” készített kompozit szerkezeteket, vagy rétegelt anyagokat, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a.	1m2-t nem meghaladó terület;

b.	2,5 métert nem meghaladó hosszúság; és

c.	15 mm-t meghaladó szélesség.

2. megjegyzés:

Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten az alábbi tisztán polgári területeken történő alkalmazásra tervezett félkész termékeket:

a.	Sportszerek vagy -eszközök;

Autóipar;

c.	Szerszámgépipar;

d.	Gyógyászati alkalmazások.

3. megjegyzés:

Az 1A002.b.1. nem vonja ellenőrzés alá az egymásba fonódó szálak legfeljebb 2 dimenzióját tartalmazó, és kifejezetten az alábbi alkalmazásokra tervezett félkész termékeket:

a.	fém megeresztésére szolgáló hőkezelő kemencék;

b.	szilíciumrúd-gyártó berendezések.

4. megjegyzés:

Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten egy meghatározott alkalmazásra tervezett késztermékeket.

5. megjegyzés:

Az 1A002.b.1. nem vonja ellenőrzés alá a mechanikusan darabolt, zúzott és vágott szén „rostos vagy szálas anyagokat”, amelyek hosszúsága legfeljebb 25,0 mm.

1A003

Nem „olvasztható” aromás poliimidekből készült gyártmányok film, lemez vagy szalag formában, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.	0,254 mm-t meghaladó vastagság; vagy

b.	Szénnel, grafittal, fémekkel vagy mágneses anyagokkal vannak bevonva vagy laminálva.

Megjegyzés:

Az 1A003 nem vonja ellenőrzés alá a gyártmányt, ha rézzel van bevonva vagy laminálva, és elektronikus nyomtatott áramkör gyártására tervezték.

N.B.:

Az „olvasztható” aromás poliimidek bármely formája tekintetében lásd az 1C008.a.3. pontot.

1A004

Nem kifejezetten katonai felhasználásra tervezett védő- és detektáló berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE, 2B351 ÉS 2B352.

Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy átalakított teljes álarcok, szűrőbetétek és az azokhoz tartozó mentesítő berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

Megjegyzés:

Az 1A004.a. magában foglalja azon motoros légtisztító légzőkészülékeket (PAPR), amelyeket az 1A004.a. pontban felsorolt anyagokkal szembeni védelemre terveztek vagy módosítottak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A004.a. alkalmazásában:

1.	A teljes álarcok más néven gázálarcok.

2.	A szűrőbetétek magukban foglalják a szűrőpatronokat is.

1.	„Biológiai anyagok”;

2.	„Radioaktív anyagok”;

3.	Vegyi harcanyagok (CW); vagy

„tömegoszlató anyagok”, beleértve az alábbiakat:

a.	α-bróm-benzol-acetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

b.	[(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);

c.	2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);

d.	Dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);

e.	10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

f.	N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9);

Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy módosított védőruhák, kesztyűk és cipők:

1.	„Biológiai ágensek”;

2.	„Radioaktív anyagok”; vagy

3.	vegyi harcanyagok (CW);

Az alábbiak bármelyikének detektálására vagy azonosítására tervezett vagy módosított detektálórendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.	„Biológiai ágensek”;

2.	„Radioaktív anyagok”; vagy

3.	vegyi harcanyagok (CW).

„Robbanóanyag”-maradványok automatikus detektálására, illetve azonosítására tervezett, és „nyomfelderítő” technikákat (pl. felületi akusztikai hullámot, ionmobilitás-spektrometriát, differenciálmobilitás-spektrometriát, tömegspektrometriát) alkalmazó elektronikus berendezések.

Műszaki megjegyzés:

A „nyomfelderítés” úgy határozható meg, mint az 1 milliomodrész (ppm) gőznél vagy 1 mg tömegű szilárd vagy folyékony anyagnál kevesebb észlelésére vonatkozó képesség.

1. megjegyzés:

Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten laboratóriumi használatra tervezett ellenőrző berendezéseket.

2. megjegyzés:

Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá az érintésmentes biztonsági kapukat.

Megjegyzés:

Az 1A004 nem vonja ellenőrzés alá:

a.	a személyi sugárzásmérő dozimétereket;

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi berendezéseket, amelyek tervezésük vagy funkciójuk alapján a lakóhelyek biztonságára és az alábbi polgári iparágakra jellemző veszélyek elleni védelemre korlátozódnak:

1.	bányászat;

kőfejtés;

3.	mezőgazdaság;

4.	gyógyszeripar;

5.	gyógyászat;

6.	állatgyógyászat;

7.	környezetvédelem;

8.	hulladékgazdálkodás;

9.	élelmiszeripar.

Műszaki megjegyzések:

Az 1A004 olyan eszközöket és alkatrészeket foglal magában, amelyeket a „radioaktív anyagok”, „biológiai ágensek”, vegyi harcanyagok, „modellanyagok” vagy „tömegoszlató anyagok” detektálására vagy az azokkal szembeni védelem céljára alkalmasnak találtak, a nemzeti előírásoknak sikeresen megfeleltettek, vagy azok hatékonysága egyéb módon nyert bizonyítást, abban az esetben is, ha ezen eszközöket vagy alkatrészeket olyan polgári gazdasági ágazatokban alkalmazzák, mint például a bányászat, a kőfejtés, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, az orvosi és állatorvosi ágazatok, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás vagy az élelmiszeripar.

2.	„Modellanyag”: képzési, kutatási, vizsgálati vagy értékelési célból toxikus (vegyi vagy biológiai) anyagok helyett alkalmazott hatóanyag vagy anyag.

3.	Az 1A004 alkalmazásában a „radioaktív anyagok” olyan anyagok, amelyeken olyan átalakítást vagy szelektálást végeznek, hogy hatékonyabbá tegyék őket arra, hogy ember- vagy állatveszteséget okozzanak, rombolják a berendezéseket, vagy kárt tegyenek a termésben vagy a környezetben.

1A005

Testpáncél és ennek részei, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.	Puha testpáncél, amelyeket nem a katonai – vagy azoknak megfelelő – szabványok és előírások szerint gyártottak, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

b.	Kemény testvédő páncéllemezek, melyek a IIIA. szint (lásd NIJ 0101.06, 2008. július), vagy a „megfelelő szabványok” szerinti vagy annál kisebb ballisztikai védelmi képességet biztosítanak.

N.B.:

A testpáncél gyártásához használt „rostos vagy szálas anyagokra” vonatkozóan lásd: 1C010.

1. megjegyzés:

Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a testpáncélzatot, ha az a felhasználó személyes védelmét szolgálja.

2. megjegyzés:

Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a kizárólag nem-katonai eszközök robbanásából származó repesz és lökéshatás elleni frontális védelemre tervezett testpáncélt.

3. megjegyzés:

Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a csak a kés, szög, tű vagy ütőfegyverek elleni védelemre tervezett testpáncélt.

1A006

Kifejezetten a Rögtönzött Robbanószerkezetek (IED-k) hatástalanítására tervezett vagy módosított, alábbi berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek vagy kiegészítők:

N.B.	LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.	Távirányítású járművek;

b.	„Hatástalanító eszközök (disruptors)”.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A006.b. pont alkalmazásában „hatástalanító eszközök (disruptors)”: kifejezetten a robbanóeszközök működésbe lépésének megakadályozására tervezett, folyékony, szilárd vagy törékeny lövedéket kibocsátó eszközök.

Megjegyzés:

Az 1A006 nem vonja ellenőrzés alá az eszközöket azok működtetőjének jelenléte esetén.

1A007

Kifejezetten gyújtás kiváltására tervezett elektromos berendezések és eszközök, valamint „energiahordozó anyagokat” tartalmazó eszközök, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK, 3A229 ÉS 3A232.

a.	Az 1A007 b. pontban meghatározott robbanóanyag-detonátorokhoz tervezett robbanóanyag-detonátor gyújtóegységek;

Elektromosan vezérelt robbanóanyag-detonátorok, az alábbiak szerint:

1.	robbantó kapcsoló (EB);

2.	robbantó izzószál (EBW);

ütőszeg;

4.	robbantófólia-iniciátor (EFI).

Műszaki megjegyzések:

1.	A detonátor szó helyett időnként használják az indítógyújtó vagy gyutacs szót is.

Az 1A007 b. pont alkalmazásában az érintett detonátorok mindegyike kis elektromos vezetőt alkalmaz (híd, hídszál, vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor gyors, nagyfeszültségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem-ütőszeges típusoknál a felrobbanó vezető kémiai robbanást indít a hozzá érintkező nagy robbanóerejű anyagban, mint pl. a PETN (pentaeritrit-tetranitrát). Az ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanásszerű párolgása egy nyíláson keresztül gyújtószeget vagy ütőszeget repít át, és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagban kémiai robbanást indít el. Bizonyos rendszerek esetén az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A robbantófólia-detonátor kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeg típusú detonátorra.

1A008

Töltetek, eszközök és alkatrészek, az alábbiak szerint:

„Formázott töltetek”, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.	90 grammnál nagyobb nettó robbanóanyag-mennyiség (NEQ); és

2.	a külső tok átmérője legalább 75 mm;

az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező lineáris vágótöltetek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.	40 g/m-nél nagyobb mennyiségű robbanótöltet; és

2.	legalább 10 mm-es szélesség;

c.	Robbanózsinór 64 g/m-nél nagyobb mennyiségű robbanótöltettel;

d.	Az 1A008.b. pontban meghatározottaktól eltérő olyan vágógépek, valamint olyan vágóeszközök, amelyek nettó robbanóanyag-mennyisége nagyobb, mint 3,5 kg.

Műszaki megjegyzés:

A „formázott töltetek” olyan robbanótöltetek, amelyeket a robbanás hatásának koncentrálására alakítanak ki.

1A102

A 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz tervezett újratelített pirolizált szén–szén alkatrészek.

1A202

Az 1A002 alatt meghatározottaktól eltérő, cső formájú kompozit szerkezetek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

N.B. :

LÁSD MÉG: 9A010 ÉS 9A110.

a.	75 mm és 400 mm közötti belső átmérő; és

b.	Az 1C010.a., vagy b., illetve az 1C210.a. alatt meghatározott „rostos vagy szálas anyagokból” vagy az 1C210.c. alatt meghatározott prepreg anyagból készültek.

1A225

A trícium nehézvízből történő kinyerésére, vagy nehézvíz előállítására szolgáló, kifejezetten a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére tervezett vagy készített platina bevonatú katalizátorok.

1A226

Speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztására használhatóak, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.	Olyan foszforbronz hálóból készültek, amelyet a nedvesíthetőség javítása érdekében kémiailag kezeltek; és

b.	Vákuumdesztillációs tornyokban történő felhasználásra tervezték.

1A227

Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy egyéb) sugárzásárnyékoló ablakok, valamint a kifejezetten ezek számára tervezett keretek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.	Felületük „hideg területe” nagyobb, mint 0,09 m2;

b.	Sűrűségük nagyobb, mint 3 g/cm3; és

c.	Vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A227 alkalmazásában a „hideg terület” kifejezés az ablaknak az az áttekintő területe, amelyet a tervezett alkalmazásban a legkisebb szintű besugárzás ér.

1B Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések

1B001

Az 1A002 alatt meghatározott „kompozit” szerkezetek vagy rétegelt anyagok vagy az 1C010 alatt meghatározott „rostos vagy szálas anyagok”, gyártására és ellenőrzésére szolgáló berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek és tartozékok, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1B101 ÉS 1B201.

Kifejezetten a „kompozit” szerkezetek gyártására, vagy „rostos vagy szálas anyagokból” készült „kompozit” vagy rétegelt szerkezetek gyártására tervezett tekercselőgépek, amelyeknél a szálak pozícionálását, sodrását és tekercselését biztosító mozgást három vagy több „szervopozicionálású” főtengelyen koordinálják és programozzák;

Kifejezetten a „kompozit” repülőgéptestek vagy „rakéta” szerkezetek gyártásához tervezett „szalagfektető gépek”, amelyeknél a szalag pozícionálását és fektetését biztosító mozgását öt vagy több „szervopozicionálású” főtengelyen koordinálják és programozzák;

Megjegyzés:

Az 1B001.b alkalmazásában a „rakéta” teljes rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent.

Műszaki megjegyzés:

Az 1B001.b. alkalmazásában a „szalagfektető gépek” képesek egy vagy több, 25,4 mm-t meghaladó, de legfeljebb 304,8 mm szélességű „filament-szalag” fektetésére, és a szalagfektetés alatt egy-egy „filament-szalag” elvágására és újrakezdésére.

A „kompozit” szerkezetekhez kifejezetten a szálak szövése, fonása vagy zsinórozása céljára tervezett vagy módosított többirányú, többdimenziójú szövőgépek vagy fonógépek, beleértve az adaptereket és a módosító készleteket is;

Műszaki megjegyzés:

Az 1B001.c. alkalmazásában a fonás magában foglalja a hurkolást is.

Kifejezetten az erősített szálak gyártására tervezett vagy átalakított berendezések, ideértve a következőket:

1.	A polimerszálakat (például poliakrilnitril, műselyem, terpentingyanta vagy polikarboszilán) szénszálakká vagy szilíciumkarbid-szálakká átalakító berendezés, beleértve a hőkezelés során a szál megfeszítésére szolgáló speciális berendezést;

2.	A felhevített szálas alaplemezeken elemek vagy vegyületek gőzfázisú kémiai leválasztására szolgáló berendezés szilíciumkarbid szálak gyártásához;

3.	Tűzálló kerámia (mint pl. alumínium-oxid) nedves szálképzésére szolgáló berendezés;

4.	Alumíniumtartalmú prekurzor szálakat hőkezeléssel alumínium-oxid szálakká átalakító berendezés;

e.	Az 1C010.e. alatt meghatározott prepregek forró olvadék módszerrel történő gyártására szolgáló berendezés;

Kifejezetten a „kompozit” anyagokhoz tervezett, roncsolásmentes vizsgálóberendezés az alábbiak szerint:

1.	röntgentomográfiás rendszerek a hibák háromdimenziós vizsgálatára;

2.	számjegyvezérlésű ultrahangos vizsgálóberendezések, amelyek esetében az adó- vagy vevőegységek elhelyezkedésének változtatása párhuzamosan össze van hangolva és négy vagy annál több tengelyre van elosztva a vizsgálat tárgyát képező összetevő háromdimenziós körvonalának követése érdekében;

Kifejezetten a „kompozit” repülőgéptestek vagy „rakéta” szerkezetek gyártásához tervezett „rostelhelyező gépek”, amelyeknél a rostok pozícionálását és fektetését biztosító mozgását két vagy több „szervopozicionálású” főtengelyen koordinálják és programozzák;

Műszaki megjegyzés:

Az 1B001.g. alkalmazásában a „rostelhelyező gépek” képesek egy vagy több, legfeljebb 25,4 mm szélességű „filament-szalag” elhelyezésére, és a rostelhelyezés alatt egy-egy „filament-szalag” elvágására és újrakezdésére.

Műszaki megjegyzések:

1.	Az 1B001 alkalmazásában a „szervopozicionálású” főtengelyek számítógépes program irányítása alatt a végberendezésnek (azaz a fejnek) a munkadarabhoz viszonyított térbeli elhelyezkedését szabályozzák, hogy az a kívánt folyamat elvégzéséhez megfelelő orientálással és iránnyal rendelkezzen.

2.	Az 1B001. pont alkalmazásában, a „filament-szalag” egyetlen folytonos szélességű, gyantával részben vagy egészben impregnált szalag, kóc vagy szál. A gyantával részben vagy egészben impregnált „filament-szalag” magában foglalja a melegítésre ragadó, száraz porral bevontat is.

1B002

Fémötvözetporok vagy szemcsés anyagok előállítására tervezett berendezések, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a.	Kifejezetten a szennyeződések elkerülésére tervezték; és

b.	Kifejezetten az 1C002.c.2. alatt meghatározott eljárások valamelyikében való alkalmazásra tervezték.

N.B.:

LÁSD MÉG: 1B102.

1B003

Titán, alumínium vagy ötvözeteik „szuperképlékeny alakítására” vagy „diffúziós kötésre” szolgáló szerszámok, matricák, formázó- vagy rögzítőelemek, amelyeket kifejezetten az alábbiak bármelyikének gyártására terveztek:

a.	Repülőgépváz vagy űrszerkezetek;

b.	„Légi jármű” vagy űrhajómotorok; vagy

c.	Kifejezetten az 1B003.a. pontban meghatározott szerkezetekhez vagy az 1B003.b. pontban meghatározott motorokhoz tervezett alkatrészek.

1B101

Az 1B001 alatt meghatározottak kivételével, a következő szerkezeti kompozitok „gyártására” felhasznált berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és tartozékok:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1B201.

Megjegyzés:

Az 1B101 alatt meghatározott alkatrészek és tartozékok a kompozit szerkezetek, rétegelt anyagok előformáló préselésének, kikeményítésének, öntésének, szinterezésének vagy ragasztásának végrehajtására, és a fent említett termékek gyártására szolgáló öntőformákat, tüskéket, matricákat, tartozékokat és szerszámokat foglalják magukban.

Száltekercselő gépek vagy szálbeültető gépek, amelyekben a szálak elhelyezését, felcsévélését, illetve feltekercselését végző mozgást három, vagy több tengely mentén koordinálják és programozzák, és amelyeket arra terveztek, hogy „rostos vagy szálas anyagokból” kompozit szerkezeteket vagy rétegelt anyagokat állítsanak elő, valamint ezek koordinálói és programvezérlői;

b.	Szalagfektető gépek, amelyekben a szalag és a lemezek elhelyezését és felfektetését végző mozgás két vagy több tengely mentén koordinálható és programozható, és amelyeket kompozit repülőgépvázak és „rakéta”-szerkezetek gyártására terveztek;

„Rostos vagy szálas anyagok”„gyártására” tervezett vagy átalakított berendezések, az alábbiak szerint:

1.	Polimer rostok (mint pl. poliakrilnitril, műselyem vagy polikarboszilán) átalakítására szolgáló berendezések, amelyek magukban foglalják a rost hevítés útján történő megfeszítésére szolgáló speciális felszereléseket is;

2.	Elemek vagy vegyületek gőzeinek a felhevített szálas alaplemezekre történő vákuumlecsapatására szolgáló berendezések;

3.	Tűzálló kerámia (mint pl. alumínium-oxid) nedves szálképzésére szolgáló berendezés;

Szálak felületének különleges kezelésére, vagy prepregek, vagy preformok előállítására tervezett, vagy átalakított, a 9C110. alatt meghatározott berendezés.

Megjegyzés:

Az 1B101.d. magában foglalja a görgőket, a feszítőket, a bevonóberendezéseket, a vágóberendezéseket és a kivágó matricákat.

1B102

Az 1B002 alatt meghatározottaktól eltérő fémpor-”gyártó berendezés” és alkatrészei, ideértve a következőket:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1B115.b.

a.	Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111.a.1., és 1C111.a.2. alatt, vagy a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott gömbös, szferoid vagy porlasztott anyag irányított közegben történő „gyártására” használható, fémpor-”gyártó berendezés”.

b.	Kifejezetten az 1B002 vagy az 1B102.a. alatt meghatározott „gyártó berendezéshez” tervezett alkatrész.

Megjegyzés:

Az 1B102 magában foglalja az alábbiakat:

a.	Plazmagenerátorok (nagyfrekvenciás ív-sugár), amelyek a folyamat argon/víz környezetben történő szervezésével porlasztott vagy gömb fémpor készítésre használhatók;

b.	Elektromos ívkisülő berendezés, amely a folyamat argon/víz környezetben történő szervezésével porlasztott vagy gömb fémpor készítésre használható;

c.	Az olvadékot közömbös közegbe (pl. nitrogén) porlasztó, gömb alumínium por „gyártására” használható berendezés;

1B115

Az 1B002 vagy 1B102 alatt meghatározottaktól eltérő olyan berendezés, amely hajtóanyag vagy hajtóanyag alkotóelem gyártására szolgál, valamint a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.	Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111. alatt vagy a Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott folyékony hajtóanyagok vagy hajtóanyag alkotóelemek „gyártására”, kezelésére vagy átvételi vizsgálataira szolgáló „gyártó berendezések”;

Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111. alatt vagy a Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott szilárd hajtóanyagok vagy hajtóanyag alkotóelemek „gyártására”, kezelésére, keverésére, javítására, öntésére, sajtolására, megmunkálására, extrudálására vagy átvételi vizsgálataira szolgáló „gyártó berendezések”;

Megjegyzés:

Az 1B115.b. nem vonja ellenőrzés alá a szakaszos, folyamatos üzemű keverőgépeket és zúzógépeket. A szakaszos, folyamatos üzemű keverőgépek és zúzógépek tekintetében lásd: 1B117, 1B118 és 1B119.

1. megjegyzés:

Kifejezetten katonai célra tervezett berendezések tekintetében lásd: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

2. megjegyzés:

Az 1B115 nem vonja ellenőrzés alá a bór-karbid „gyártására”, kezelésére és minősítő vizsgálatára szolgáló berendezéseket.

1B116

Kifejezetten az 1 573 K (1 300oC) és 3 173 K (2 900oC) közötti hőmérséklettartományban, valamint a 130 Pa és 20 kPa közötti nyomástartományban elbomló prekurzor gázokból öntőformán, tüskén vagy más alaplemezen, pirolízis útján nyert származék anyagok előállítására tervezett fúvókák.

1B117

Az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező szakaszos keverőgépek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

a.	Vákuumban 0 és 13,326 kPa közötti nyomástartományban való működésre tervezték vagy alakították át őket:

b.	Képesek a keverőkamra hőmérsékletének szabályozására;

c.	Legalább 110 liter teljes térfogatkapacitással rendelkeznek; és

d.	Legalább egy excentrikusan szerelt „keverő-/dagasztótengellyel” rendelkeznek.

Megjegyzés:

Az 1B117.d. alatt említett „keverő-/dagasztótengely” nem vonatkozik a deagglomerátorokra vagy forgókésekre.

1B118

Az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező folyamatos üzemű keverőgépek, és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek:

a.	Vákuumban 0 és 13,326 kPa közötti nyomástartományban való működésre tervezték vagy alakították át őket;

b.	Képesek a keverőkamra hőmérsékletének szabályozására;

Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

1.	Két vagy több keverő-/gyúrótengely; vagy

Az alábbiak mindegyike:

a.	Egyetlen forgó- és oszcillálótengely gyúrófogakkal/szegekkel; és

b.	A keverőkamra belső felületén található gyúrófogak/szegek.

1B119

Folyékony energiájú zúzógépek, amelyek az 1C011.a., az 1C011.b., az 1C111 alatt vagy a Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott anyagok darálására vagy őrlésére szolgálnak, és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek.

1B201

Az 1B001 vagy az 1B101 alatt meghatározottaktól eltérő szálsodró gépek, valamint az ezekhez tartozó berendezések, az alábbiak szerint:

Szálsodró gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.	A pozicionáló, hurkoló és tekercselő mozgásokat két vagy több tengely mentén koordinálják vagy programozzák;

2.	Kifejezetten „rostos vagy szálas anyagokból” készülő kompozit szerkezetek és rétegelt termékek készítésére tervezték; és

3.	Képesek 75 mm-től 650 mm-ig terjedő belső átmérőjű és 300 mm, vagy nagyobb hosszúságú hengeres csövek tekercselésére;

b.	Az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépeket koordináló és programozó vezérlők;

c.	Precíziós tüskék az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépekhez.

1B225

250 g/h-nál nagyobb kimeneti kapacitású fluorgyártásra szolgáló elektrolízis cellák.

1B226

Elektromágneses izotópelválasztók, amelyekhez olyan egyszeres vagy többszörös ionforrásokat terveztek, amelyek képesek 50 mA vagy azt meghaladó erősségű ionáram létrehozására, vagy amelyeket ilyenekkel szereltek fel.

Megjegyzés:

Az 1B226 magában foglalja azokat a szeparátorokat, amelyek:

a.	Képesek stabil izotópok dúsítására;

b.	Az ionforrások és a kollektorok a mágneses mezőben, valamint azokon kívül egyaránt elhelyezhetők.

1B228

Hidrogén-kriogén desztillációs oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.	35 K (–238 °C) vagy az alatti belső hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték;

b.	0,5 és 5 MPa közötti belső nyomáson történő üzemelésre tervezték;

A következők egyikéből készült:

1.	A Society of Automotive Engineers International (SAE) szerinti 300-as sorozatba tartozó alacsony kéntartalmú ausztenites rozsdamentes acél, amely ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret száma 5 vagy több; vagy

2.	Ekvivalens anyag, amely mind hidegtűrő és mind hidrogén (H2) kompatibilis; és

d.	Belső átmérőjük 30 cm vagy annál nagyobb, és „effektív hosszuk” 4 m vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1B228. pontban az „effektív hossz” töltetes oszlopban a töltet aktív magassága, vagy lemezes oszlopban a belső védőkapcsoló lemezek aktív magassága.

1B230

Cseppfolyós ammóniában oldott, higított vagy tömény kálium-amid katalizátor oldatokat (KNH2/NH3) keringetésére képes szivattyúk, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.	Gáztömörek (azaz hermetikusan zártak);

b.	teljesítményük nagyobb, mint 8,5 m3/h; és

rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

1.	Tömény kálium-amid oldatok (1 % vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5-60 MPa; vagy

2.	Hígított (kisebb, mint 1 %) kálium-amid oldatok esetén az üzemi nyomás 20-60 MPa.

1B231

Trícium létesítmények, vagy üzemek, valamint azok berendezései, az alábbiak szerint:

a.	Trícium gyártására, visszanyerésére, kivonására, koncentrálására vagy kezelésére szolgáló létesítmények vagy üzemek;

Berendezések tríciumlétesítményekhez vagy -üzemekhez, az alábbiak szerint:

1.	Hidrogén vagy hélium hűtőegységek, amelyek képesek 23 K (–250 °C) alatti hőmérsékletre hűteni és hőelvételi teljesítményük nagyobb, mint 150 W;

2.	Hidrogénizotóptároló- vagy hidrogénizotóptisztító-rendszerek, amelyekben tároló- vagy tisztítóközegként fémhidrideket alkalmaznak.

1B232

Turboexpanderek, vagy turboexpander kompresszor egységek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.	35 K (–238 °C) vagy az alatti hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték; és

b.	1 000 kg/h, vagy nagyobb hidrogéngáz áteresztő kapacitásra tervezték.

1B233

Lítium-izotóp szétválasztó létesítmények vagy üzemek, valamint azok rendszerei és berendezései, az alábbiak szerint

a.	Lítiumizotópok szétválasztására szolgáló létesítmények vagy üzemek;

Lítium-amalgám folyamaton alapuló lítium-izotóp szétválasztó berendezések, az alábbiak szerint:

1.	kifejezetten lítium-amalgámokhoz tervezett töltött folyadék-folyadék oszlopok;

2.	higany- vagy lítium-amalgám szivattyúk;

3.	lítium-amalgám elektrolízis cellák;

4.	Bepárlók tömény lítium-hidroxid oldathoz;

c.	Kifejezetten lítium izotópok szétválasztására tervezett ioncserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

d.	Kifejezetten lítium izotópok szétválasztására tervezett (koronaétereket, kriptandokat, vagy lariát-étereket alkalmazó) kémiai cserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek.

1B234

Nagy hatású robbanószerekhez használt tartóedények, kamrák, tartályok és egyéb hasonló konténmentek, amelyeket nagy hatású robbanószerekhez vagy robbanószerkezetek tesztelésére terveztek, és amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

N.B.:

LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.	Arra tervezték, hogy teljes mértékben elnyeljen egy 2 kg vagy annál nagyobb mennyiségű trinitro-toluolnak (TNT-nek) megfelelő erejű robbanást; és

b.	Olyan design elemekkel vagy jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a diagnosztikai vagy mérési információk valós idejű vagy késleltetett továbbítását.

1B235

Célszerelvények és komponensek trícium gyártásához az alábbiak szerint:

a.	Lítium-6 izotóppal dúsított lítiumból készült vagy azt tartalmazó, kifejezetten besugárzással, ideértve az atomreaktorba illesztéssel történő tríciumgyártáshoz tervezett célszerelvények.

b.	Kifejezetten az 1B235.a. alatt meghatározott célszerelvényekhez tervezett komponensek.

Műszaki megjegyzés:

A kifejezetten a tríciumgyártáshoz használt célszerelvényekhez tervezett komponensek közé tartozhatnak a lítiumból készült pelletek, a trícium getterek és a speciális bevonattal ellátott burkolatok.

1C Anyagok

Műszaki megjegyzés:

Fémek és ötvözetek:

Egyéb rendelkezés hiányában a „fémek” és „ötvözetek” szavak az 1C001–1C012 alkalmazásában a következő nyers formákat és félkész termékeket jelentik:

Nyers formák:

Anódok, golyók, rudak (beleértve a rovátkolt rudakat és drótbugákat), bugák, tömbök, előhengerelt bugák, téglák, olvasztási maradékok, katódok, kristályok, kockák, szemcsék, granulátumok, rögök, öntvények, gömböcskék, pelletek, vascipók, porok, rondellák, táblák, tömbök, szivacsok, pálcák;

Félkész termékek: (akár bevont, galvanizált, furatozott vagy perforált):

Feldolgozott, vagy megmunkált anyagok, amelyeket hengerléssel, húzással, extrudálással, kovácsolással, sajtolással, granulálással, atomizálással és őrléssel állítottak elő, azaz azaz szögidomok, csatornák, abroncsok, tárcsák, por, lemezkék, fóliák és fémfóliák, kovácsdarabok, lemez, finom por, présöntvények és sajtolt áruk, szalagok, gyűrűk, rudak (beleértve a csupasz hegesztőpálcákat, huzalrudakat és hengerelt huzalokat), szelvények, idomok, finomelemezek, szalagok, csövek (beleértve a kerek, szögletes és egyéb zártszelvény csöveket), húzott, vagy extrudált huzal;

b.	Homokformába, öntőszerszámba, fém-, gipsz- vagy egyéb formába történő öntéssel készített öntvények, beleértve a nagynyomású öntést, a szinterezett és a porkohászati eljárással készített idomokat.

Az ellenőrzés céljaival ellentétes olyan, nem felsorolt formák kivitele, amelyeket végterméknek állítanak be, de a valóságban csak nyers, vagy félkész formák.

1C001

Kifejezetten az elektromágneses sugárzás elnyelésére tervezett anyagok vagy belsőleg vezető polimerek, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1C101.

A 2 × 108 Hz-nél nagyobb, de 3 × 1012 Hz-nél kisebb frekvencia elnyelésére szolgáló anyagok:

1. megjegyzés:

Az 1C001.a nem vonja ellenőrzés alá:

a.	Természetes vagy műszálakból készült hajtípusú abszorberek, amelyek az abszorpciót nem-mágneses töltéssel biztosítják;

b.	Mágneses veszteség nélküli abszorberek, amelyek becsapódási felülete nem síkban helyezkedik el, beleértve a gúlákat, a kúpokat, az ékeket és a csavart felületeket;

Síkabszorberek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

Amelyek a következő anyagok bármelyikéből készültek:

Műanyaghab (flexibilis vagy merev), széntöltettel, vagy szerves anyagok, beleértve a kötőanyagokat is, amelyek a fémekkel összehasonlítva több, mint 5 % visszhangot biztosítanak a becsapódási energia középfrekvenciáját ± 15 %-kal meghaladó sávszélességben, és nem képesek a 450 K (177 °C) értéket meghaladó hőmérsékleteknek ellenállni; vagy

b.	Kerámiaanyagok, amelyek a fémmel összehasonlítva több, mint 20 % visszhangot biztosítanak a becsapódási energia középfrekvenciáját ±15 %-kal meghaladó sávszélességben, és nem képesek 800 K (527 °C) értéket meghaladó hőmérsékleteknek ellenállni;

Műszaki megjegyzés:

Abszorpciós tesztminták az 1C001.a.-hoz Megjegyzés: 1.c.1. megjegyzését illetően az abszorpciós tesztmintáknak négyszög-hullámúaknak kell lenniük a központi frekvenciához tartozó hullámhossz legalább ötszörösét kitevő oldalmérettel, és a sugárzó egység távoli mezejében kell elhelyezkedniük.

2.	A szakítószilárdság kisebb, mint 7 x 106 N/m2; és

3.	A nyomószilárdság kisebb, mint 14 x 106 N/m2;

Szinterezett ferritből készült síkabszorberek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.	4,4-et meghaladó fajsúly; és

2.	legfeljebb 548 K (275 °C) legnagyobb működési hőmérséklet;

Mágneses veszteség nélküli és legfeljebb 0,15 g/cm3 sűrűségű „nyitott cellás habból” álló műanyagból gyártott síkabszorberek.

Műszaki megjegyzés:

A „nyitott cellás hab” rugalmas és porózus anyag, amelynek belső szerkezete nyitott a külvilág felé. A „nyitott cellás hab” hálós szerkezetű habként is ismert.

2. megjegyzés:

Az 1C001.a. ponthoz tartozó 1. megjegyzés alkalmazásában semmi sem vonja ki az ellenőrzés alól a festékekben lévő abszorbeáló mágneses anyagokat.

A látható fényben nem átlátszó és kifejezetten a 810 nm-nél nagyobb, de 2 000 nm-nél kisebb hullámhosszú (150 THz-nél nagyobb, de 370 THz-nél kisebb frekvenciájú) közel infravörös hullámok elnyelésére tervezett anyagok;

Megjegyzés:

Az 1C001.b. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten az alábbi alkalmazások valamelyikéhez tervezett vagy előállított anyagokat:

a.	Polimerek „lézer” jelölése; vagy

b.	Polimerek „lézer”hegesztése.

Belső vezető polimer anyagok, amelyek „villamos vezetőképessége” meghaladja a 10 000 S/m-t (Siemens/méter) vagy „felületi (felszíni) fajlagos ellenállása” 100 Ohm/négyzetnél kevesebb, és amelyek az alábbi polimerek bármelyikén alapulnak:

1.	Polianilin;

2.	Polipirrol;

3.	Politiofén;

4.	Polifenilén-vinilén; vagy

5.	Politienilén-vinilén.

Megjegyzés:

Az 1C001.c. nem vonja ellenőrzés alá a folyadék halmazállapotú anyagokat.

Műszaki megjegyzés:

a „villamos vezetőképességet” és a „fajlagos felületi (felszíni) ellenállást” az ASTM D-257 vagy a megfelelő nemzeti szabvány alapján kell meghatározni.

1C002

Fémötvözetek, fémötvözet-porok vagy ötvözött anyagok, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1C202.

Megjegyzés:

Az 1C002 nem vonja ellenőrzés alá a felületi bevonatként kifejlesztett fémötvözeteket, fémötvözetporokat vagy ötvözött anyagokat.

Műszaki megjegyzések:

1.	Az 1C002-ben említett fémötvözetek azok, amelyek az adott fémből magasabb tömegszázalékot tartalmaznak, mint bármely más elemből.

2.	a „feszültségi törés-ellenállási élettartamot” az ASTM E-139 szabvány vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint kell mérni.

a „kisciklusú kifáradási határt” az ASTM E-606 „Ajánlott gyakorlat az állandó amplitúdójú kisciklusú fárasztóvizsgálathoz” c. szabvány vagy annak nemzeti megfelelője szerint kell mérni. A vizsgálat axiális, 1-gyel egyenlő átlagos feszültségaránnyal és 1-gyel egyenlő feszültség-koncentrációs faktorral (Kt). Az átlagos feszültség arányát úgy határozzuk meg, hogy a maximális feszültségből levonjuk a minimális feszültséget, és a különbséget osztjuk a maximális feszültséggel.

Aluminidek az alábbiak szerint:

1.	Nikkel-aluminidek, amelyek legalább 15 és legfeljebb 38 tömegszázalék alumíniumot, és legalább még egy további ötvözőelemet tartalmaznak;

2.	Titán-aluminidek, amelyek legalább 10 tömegszázalék alumíniumot, és legalább még egy további ötvözőelemet tartalmaznak;

Az 1C002.c. alatt meghatározott porokból vagy szemcsés anyagokból készült fémötvözetek, az alábbiak szerint:

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező nikkelötvözetek:

a.	923 K (650 °C) hőmérsékleten és 676 MPa terhelésen legalább 10 000 óra „feszültségi törés-ellenállási élettartam”; vagy

b.	823 K (550 °C) hőmérsékleten és 1 095 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő „kisciklusú kifáradási határ”;

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező nióbiumötvözetek:

a.	1 073 K (800 °C) hőmérsékleten és 400 MPa terhelésen legalább 10 000 óra „feszültségi törés-ellenállási élettartam”; vagy

b.	973 K (700 °C) hőmérsékleten és 700 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő „kisciklusú kifáradási határ”;

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező titánötvözetek:

a.	723 K (450 °C) hőmérsékleten és 200 MPa terhelésen legalább 10 000 óra „feszültségi törés-ellenállási élettartam”; vagy

b.	723 K (450 °C) hőmérsékleten és 400 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő „kisciklusú kifáradási határ”;

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező alumíniumötvözetek:

a.	473 K (200 °C)-on legalább 240 MPa szakítószilárdság; vagy

b.	298 K (25 °C)-on legalább 415 MPa szakítószilárdság;

A következő tulajdonságok mindegyikével rendelkező magnéziumötvözetek:

a.	Szakítószilárdsága legalább 345 MPa; és

b.	NaCl 3 %-os vizes oldatában az ASTM G-31 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért korróziós sebessége kisebb, mint 1 mm/év;

Fémötvözetporok vagy szemcsés anyagok az alábbi tulajdonságokkal rendelkező anyagokhoz:

A következő alkotórendszerek bármelyikéből készült:

Műszaki megjegyzés:

A következőkben X egy vagy több ötvözőelemet jelöl.

a.	Nikkelötvözetek (Ni-Al-X, Ni-X-Al) turbinamotor elemekhez- vagy alkatrészekhez, azaz 109 ötvözet részecskében 3-nál kevesebb olyan (a gyártási eljárás során bejuttatott) nemfémes részecskével, amelyek mérete meghaladja a 100 μm-t;

b.	Nióbiumötvözetek (Nb-Al-X vagy Nb-X-Al, Nb-Si-X vagy Nb-X-Si, Nb-Ti-X vagy NbXTi);

c.	Titánötvözetek (Ti-Al-X vagy Ti-X-Al);

d.	Alumínium ötvözetek (Al-Mg-X vagy Al-X-Mg, Al-Zn-X vagy Al-X-Zn, Al-Fe-X vagy Al-X-Fe); vagy

e.	Magnéziumötvözetek (Mg-Al-X vagy Mg-X-Al);

Ellenőrzött környezetben, az alábbi eljárások egyikével készült:

a.	„Vákuumporlasztás”;

b.	„Gáz atomizálás”;

c.	„Rotary-rendszerű atomizálás”;

d.	„Splat elfojtás”;

e.	„Olvadék pörgetése” és „szétzúzás”;

f.	„Olvadék-extrakció” és „szétzúzás”;

g.	„Mechanikus ötvözés”; vagy

h.	„Plazma atomizálás”; és

3.	Alkalmas az 1C002.a. vagy 1C002.b. alatt meghatározott anyagok képzésére;

A következő tulajdonságokkal rendelkező ötvözött anyagok:

1.	Az 1C002.c.1. alatt meghatározott alkotórendszerek bármelyikéből állították elő;

2.	Nem zúzott pelyhek, szalagok vagy vékony rudak formájában van; és

Ellenőrzött környezetben az alábbiak bármelyikével állították elő:

a.	„Splat elfojtás”;

b.	„Olvadék pörgetése”; vagy

c.	„Olvadék-extrakció”.

Műszaki megjegyzések:

1.	„Vákuumporlasztás” (vacuum atomisation): eljárás a megolvasztott fémáram vákuum hatására gyorsan terjedő gáz segítségével történő, legfeljebb 500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

2.	„Gáz atomizálás” (gas atomisation): eljárás fémötvözet megolvasztott áramának nagynyomású gázáram segítségével történő, legfeljebb 500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

3.	„Rotary-rendszerű atomizálás” (rotary atomisation): eljárás a megolvasztott fémáram centrifugális erő segítségével történő, legfeljebb 500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

4.	„Splat elfojtás” (splat quenching): olyan „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynek során a megolvasztott fémáram hűtött blokknak csapódik, és ezáltal pehelyszerű termék jön létre.

5.	„Olvadék pörgetése” (melt spinning): olyan „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynek során a megolvasztott fémáram forgó hűtött blokknak csapódik, és ezáltal pehely-, szalag- vagy rúdszerű termék jön létre.

6.	„Szétzúzás” (comminution): eljárás az anyag zúzás vagy őrlés útján történő részecskékre bontására.

7.	„Olvadék-extrakció” (melt extraction): olyan „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynek során szalagszerű ötvözet jön létre azáltal, hogy a megolvasztott fémötvözet fürdőjébe forgó hűtött blokk rövid szegmensét helyezik be.

8.	„Mechanikus ötvözés” (mechanical alloying): olyan ötvözési eljárás, amelynek során az ötvözet az elemi és a mesterötvözet-por mechanikai hatásra történő kötése, törése és újrakötése révén jön létre. Megfelelő porok hozzáadásával nemfémes részecskék építhetők be az ötvözetbe.

9.	„Plazma atomizálás” (plasma atomisation): eljárás a megolvasztott fémáram vagy a szilárd fém semleges gázkörnyezetben, plazmafáklya segítségével történő, legfeljebb500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

10.	„Gyorsszilárdítás”: a megolvasztott anyag szilárdítása 1 000 K/sec értéket meghaladó sebességű hűtési műveletekkel.

1C003

Valamennyi típusú és formájú mágneses fém, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.	Kiindulási relatív permeabilitás legalább 120 000, a vastagság pedig legfeljebb 0,05 mm; Műszaki megjegyzés: A kiindulási relatív permeabilitás mérését teljesen kilágyított anyagokon kell végezni.

Magnetosztrikciós ötvözetek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.	A telítési magnetosztrikció több, mint 5 × 10-4; vagy

2.	A magnetomechanikai csatolási tényező (k) több, mint 0,8; vagy

Amorf vagy „nanokristályos” ötvözetszalagok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.	Legalább 75 tömegszázalék vas, kobalt vagy nikkel tartalom;

2.	A telítési mágneses indukció (Bs) legalább 1,6 T; és

Az alábbiak bármelyike:

a.	0,02 mm vagy kisebb szalagvastagság; vagy

b.	2 × 10–4 ohm cm vagy azt meghaladó villamos ellenállás.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C003.c pontban említett „nanokristályos” anyagok azok az anyagok, amelyeknek (röntgendiffrakciós módszerrel meghatározott) kristályszemcse-mérete 50 nm vagy kevesebb.

1C004

Urán-titán-ötvözetek vagy wolframötvözetek, vas-, nikkel- vagy rézbázisú „mátrix”-szal, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.	Sűrűségük nagyobb mint 17,5 g/cm3;

b.	A rugalmassági határ meghaladja a 880 MPa-t;

c.	1 270 MPa-t meghaladó maximális szakítószilárdság; és

d.	A nyúlás meghaladja a 8 %-ot.

1C005

„Szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek hossza meghaladja a 100 métert, vagy amelyek tömege meghaladja a 100 grammot, az alábbiak szerint:

„szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek egy vagy több nióbium-titán„szálat” tartalmaznak, és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.	A réz vagy rézbázisú vegyes „mátrixtól” eltérő „mátrixba” beágyazva; és

2.	Keresztmetszetük kisebb mint 0,28 × 10-4 mm2 (körszelvényű„szálak” esetében az átmérő 6 μm);

egy vagy több „szupravezető” – nem nióbium-titán –”szálból” álló „szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.	Zéró mágneses indukció mellett a „kritikus hőmérséklet” meghaladja a 9,85 K (– 263,31 °C) értéket; és

4,2 K (–268,96 °C) hőmérsékleten „szupravezető” állapotban maradnak, ha a vezető hosszirányú tengelyére merőleges bármilyen irányban 12 T mágneses indukciónak megfelelő mágneses mező hatásának teszik ki, amelyben a kritikus áramsűrűség a vezető keresztmetszetének egészében meghaladja az 1 750 A/mm2-t;

c.	egy vagy több „szupravezető”„szálból” álló „szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek 115 K (–158,16 °C) hőmérsékleten „szupravezető” állapotban maradnak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C005 pont alkalmazásában a „szálak” huzal, henger, film vagy szalag formáját ölthetik.

1C006

Folyadékok és kenőanyagok, az alábbiak szerint:

a.	nem használt;

Kenőanyagok, amelyek fő összetevőjükként az alábbiak bármelyikét tartalmazzák:

1.	Fenilén- vagy alkilfenilén-éterek vagy -tioéterek, vagy keverékeik, amelyek több mint két éter vagy tioéter csoportot, vagy azok keverékeit tartalmazzák; vagy

2.	Fluorozott szilikon folyadékok, amelyek 298 K (25 °C)-on mért kinetikai viszkozitása kevesebb, mint 5 000 mm2/s (5 000 centistokes);

Csillapító vagy flotációs folyadékok, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.	tisztaságuk meghaladja a 99,8 %-ot,

2.	200 μm-es vagy nagyobb méretű részecskékből 100 ml-enként 25-nél kevesebbet tartalmaznak; és

legalább 85 %-ban a következők bármelyikéből készültek:

a.	Dibróm-tetrafluor-etán (CAS 25497-30-7, 124-73-2, 27336-23-8);

b.	Poli-klór-trifluor-etilén (csak olajos és viaszos módosulatok); vagy

c.	Poli-bróm-trifluor-etilén;

Elektronikus hűtésre tervezett fluorokarbon folyadékok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

Legalább 85 tömegszázalékban tartalmazzák az alábbiak bármelyikét, illetve ezek keverékeit:

a.	perfluor-polialkil-éter-triazinok, vagy perfluor-alifás-éterek monomer formái;

b.	perfluor-alkil-aminok;

c.	perfluor-cikloalkánok; vagy

d.	perfluor-alkánok;

2.	298 K-en (25 °C) 1,5 g/ml, vagy nagyobb sűrűség;

3.	273 K-en (0 °C) folyékony halmazállapot; és

4.	Legalább 60 tömegszázalékban tartalmaznak fluort.

Megjegyzés:

Az 1C006.d. nem vonja ellenőrzés alá a gyógyászati termékként meghatározott és csomagolt anyagokat.

1C007

Kerámiaporok, kerámia- „mátrix”„kompozit” anyagok és „prekurzor anyagok”, az alábbiak szerint

N.B.:

LÁSD MÉG: 1C107.

a.	Titán-diborid (TiB2) (CAS 12045-63-5) kerámiaporok, amelyek teljes fémes szennyezettsége – a szándékosan hozzáadott adalékanyagok nélkül – kisebb, mint 5 000 ppm, az átlagos részecskeméret legfeljebb 5 μm, és a részecskék legfeljebb 10 %-ának mérete haladja meg a 10 μm-t;

b.	Nem használt;

Kerámia- „mátrix”„kompozit” anyagok az alábbiak szerint:

Kerámia-kerámia „kompozit” anyagok üveg vagy oxid „mátrix”-szal, és az alábbiak valamelyikével erősítve:

Folyamatos szálak az alábbi anyagok bármelyikéből:

1.	Al2O3 (CAS 1344-28-1); vagy

2.	Si-C-N; vagy

Megjegyzés:

Az 1C007.c.1.a. nem vonja ellenőrzés alá az olyan szálakból készült „kompozitokat”, amelyek szakítószilárdsága 1 273 K-en (1 000 °C) 700 MPa-nál kisebb, vagy nyúlási alakváltozással szembeni ellenállása 100 MPa terhelés mellett és 1 273 K-en (1 000 °C) 100 óra alatt 1 %-nál nagyobb maradandó alakváltozást tesz lehetővé.

Szálak, amelyek az alábbi összes jellemzővel rendelkeznek:

Az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

Si-N;

Si-C;

c.	Si-Al-O-N; vagy

d.	Si-O-N; és

2.	A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 12,7 x 103 m-t;

2.	Kerámia„mátrix”„kompozit” anyagok, ahol szilícium-, cirkónium- vagy bór-karbidok vagy -nitridek alkotják a „mátrixot”;

d.	Nem használt;

Kifejezetten az 1C007.c alatt meghatározott berendezések „gyártásához” tervezett „prekurzor anyagok”:

1.	Poli-diorgano-szilánok;

2.	Poli-szilazánok;

3.	Poli-karboszilazánok;

Műszaki megjegyzés:

Az 1C007 alkalmazásában a „prekurzor anyagok” olyan különleges célra szolgáló polimer vagy fémorganikus anyagok, amelyeket „szilícium-karbidok”, „szilícium-nitridek” vagy szilícium-, szén- és nitrogéntartalmú kerámiák gyártásához használnak.

f.	Nem használt.

1C008

Nem fluorozott polimer anyagok, az alábbiak szerint:

Imidek, az alábbiak szerint:

1.	Bisz-maleimidek;

2.	Aromás poliamid-imidek (PAI), amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 563 K (290 °C) értéket;

3.	Aromás poli-éter-imidek, amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 505 K (232 °C) értéket;

4.	Aromás poli-éter-imidek, amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 563 K (290 °C) értéket;

Megjegyzés:

Az 1C008.a. pont ellenőrzés alá vonja a folyékony és az „olvasztható” szilárd anyagokat, beleértve a műgyantát, a port, a pelletet, a filmet, a finomlemezeket, a szalagot.

N.B.:

A film, lemez vagy szalag formájú, nem „olvasztható” aromás polimidek tekintetében lásd az 1A003 pontot.

b.	nem használt;

c.	nem használt;

d.	Poliarilén-ketonok;

e.	Poliarilén-szulfidok, ahol az arilén csoport: bifenilén, trifenilén vagy ezek kombinációja;

f.	Poli-bifenilén-éter-szulfon, amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 563 K (290 °C) értéket.

Műszaki megjegyzések:

1.	Az 1C008.a.2. pontban szereplő hőre lágyuló anyagok, az 1C008.a.4. pontban és az 1C008.f. pontban szereplő anyagok alkalmazásában az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghatározása az ISO 11357-2:1999-ben vagy annak megfelelő nemzeti szabványban leírt módszerek szerint történik.

Az 1C008.a.2. pontban szereplő hőre keményedő anyagok és az 1C008.a.3. pontban szereplő anyagok alkalmazásában az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghatározása az ASTM D 7028-07-ben vagy annak megfelelő nemzeti szabványban leírt hárompontos hajlítási módszer szerint történik. A vizsgálatot olyan száraz próbadarab felhasználásával kell elvégezni, amely az ASTM E 2160-04 vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerint legalább 90 %-os keményítési fokot ért el, és amelyet a legmagasabb „üvegesedési hőmérsékletet (Tg)” eredményező standard kezelési és kezelés utáni eljárások kombinációjának alkalmazásával kezeltek.

1C009

Feldolgozatlan fluorozott vegyületek, az alábbiak szerint:

a.	nem használt;

b.	Fluorozott poliimidek, amelyek legalább 10 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak;

c.	Fluorozott foszfazán elasztomerek, amelyek legalább 30 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak.

1C010

„Rostos vagy szálas anyagok”, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1C210 ÉS 9C110.

Műszaki megjegyzések:

Az 1C010.a., 1C010.b., 1C010.c. vagy 1C010.e.1.b. pontban szereplő „fajlagos szakítószilárdság”, a „fajlagos modulus” vagy a „rostos vagy szálas anyagok” fajlagos súlyának kiszámítása céljából, a szakítószilárdságot és modulust az ISO 10618:2004 vagy annak megfelelő nemzeti szabványban ismertetett A módszer alkalmazásával kell meghatározni.

Az 1C010 alatt szereplő „fajlagos szakítószilárdság”, a „fajlagos modulus” és a nem egyirányú „rostos vagy szálas anyagok” (pl. szövetek, kusza fonatok és paszományok) fajsúlyának értékelését az alkotó egyirányú monofil szálak (pl. monofil szálak, cérnák, előfonatok vagy kócok) – nem egyirányú „rostos vagy szálas anyagokká” történő feldolgozása előtti – mechanikai jellemzőire kell alapozni. d.

Szerves „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.	A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 12,7 x 106 m; és

2.	A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 23,5 x 104 m-t;

Megjegyzés:

Az 1C010.a. nem vonja ellenőrzés alá a polietilént.

Szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.	A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 14,65 x 106 m; és

2.	A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 26,82 x 104 m-t;

Megjegyzés:

Az 1C010.b. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

Azon „rostos vagy szálas anyagokból” készült gyártmányokat, amelyek „polgári légi jármű”- szerkezetek vagy rétegelt anyagok javítására szolgálnak, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.	1 m2-t nem meghaladó terület;

2.	2,5 métert nem meghaladó hosszúság; és

3.	15 mm-t meghaladó szélesség.

b.	Mechanikusan darabolt, zúzott és vágott szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek hosszúsága legfeljebb 25,0 mm.

Szervetlen „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.	Legalább 50 tömegszázalékban szilícium-dioxidot tartalmaz és a „fajlagos modulus” nagyobb, mint 2,54 x 106 m; vagy

b.	Az 1C010.c.1.a. alatt meghatározottaktól eltérő és a „fajlagos modulus” nagyobb, mint 5,6 x 106 m; és

2.	Az olvadási, lágyulási, bomlási vagy szublimációs pont semleges környezetben meghaladja az 1 922 K-t (1 649 °C);

Megjegyzés:

Az 1C010.c. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.	Az olyan 3 tömegszázalékban vagy annál nagyobb mennyiségben szilikátot tartalmazó, nem folytonos többfázisú polikristályos timföld-szálak vagdalt rost vagy kusza paplan formájában, amelyeknek „fajlagos modulusa” kisebb, mint 10 × 106m;

b.	Molibdén- és molibdénötvözet szálak;

c.	Bórszálak;

d.	Nem folytonos kerámiaszálak, amelyek olvadási, lágyulási, bomlási vagy szublimációs pontja semleges környezetben alacsonyabb, mint 2 043 K (1 770 °C).

Az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező „rostos vagy szálas anyagok”:

A következők bármelyikéből állnak:

a.	Az 1C008.a. alatt meghatározott poliéter-imidek; vagy

b.	Az 1C008.d.–1C008.f. alatt meghatározott anyagok; vagy

2.	Az 1C010.d.1.a. vagy az 1C010.d.1.b. alatt meghatározott anyagokból készültek, amelyeket az 1C010.a., az 1C010.b. és az 1C010.c. alatt meghatározott egyéb szálakkal „kevertek össze”;

Műszaki megjegyzés:

„Keverés” (commingled): hőre lágyuló rostok és erősítő rostok szálankénti keverése, teljes szálformájú szálerősített „mátrix” -keverék előállítása céljából.

Gyantával vagy terpentingyantával részben vagy egészben impregnált „rostos vagy szálas anyagok” (prepregek), fém- vagy szénbevonatú „rostos vagy szálas anyagok” (preformok) vagy „szénszál előformák”, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.	Az 1C010.c. alatt meghatározott szervetlen „rostos vagy szálas anyagok”; vagy

Szerves vagy szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.	A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 10,15 x 106 m; és

2.	A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 17,7 x 104 m-t; és

Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.	Az 1C008 vagy az 1C009.b. alatt meghatározott műgyanta vagy szurok;

b.	a „dinamikus mechanikai analízissel meghatározott üvegesedési hőmérsékletük (DMA Tg)” legalább 453 K (180 °C), és fenolgyanta bevonattal rendelkeznek; vagy

c.	a „dinamikus mechanikai analízissel meghatározott üvegesedési hőmérsékletük (DMA Tg)” legalább 505 K (232 °C), és az 1C008 vagy 1C009.b. alatt meghatározottaktól eltérő műgyanta- vagy szurokbevonattal rendelkeznek, amely nem fenolgyanta bevonat;

1. megjegyzés:

A gyantával vagy szurokkal nem impregnált fém- vagy szénbevonatú „rostos vagy szálas anyagokat” (preformokat) vagy „szénszál előformákat” az 1C010.a., az 1C010.b. vagy az 1C010.c. alatt említett „rostos vagy szálas anyagok” határozzák meg.

2. megjegyzés:

Az 1C010.e. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a „polgári légi jármű”- szerkezetek, vagy rétegelt lemezek javítására szolgáló, epoxigyanta „mátrix”-szal impregnált szén „rostos vagy szálas anyagokat” (prepregeket), amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.	1 m2-t nem meghaladó terület;

2.	2,5 métert nem meghaladó hosszúság; és

3.	15 mm-t meghaladó szélesség.

b.	A gyantával vagy szurokkal teljesen vagy részben impregnált, mechanikusan darabolt, zúzott és vágott szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek hosszúsága legfeljebb 25,0 mm, amennyiben a felhasznált gyanta vagy szurok nem szerepel sem az 1C008, sem az 1C009.b. alatt.

Műszaki megjegyzések:

1.	„Szénszál preformok” (carbon fibre preforms): bevonat nélküli vagy bevonattal rendelkező szálak olyan rendezett elrendezését jelenti, amelynek célja a „mátrix” felhordását megelőzően egy alkatrész keretváz létrehozása a „kompozit” kialakításához.

Az 1C010.e. alatt meghatározott anyagok alkalmazásában a „dinamikus mechanikai analízissel mért üvegesedési hőmérséklet (DMA Tg)” meghatározása az ASTM D7028-07 vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerinti módszerrel történik egy száraz próbadarabon. Hőre keményedő anyagok esetében a száraz próbadarabnak az ASTM E2160-04 vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerint legalább 90 %-os keményítési fokúnak kell lennie.

1C011

Fémek és vegyületek, az alábbiak szerint:

N.B.:

A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE ÉS 1C111.

60 μm-nél kisebb szemcseméretű, gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes, vagy rögszerű fémrészecskék, amelyek cirkóniumot, magnéziumot, vagy ezek ötvözetét 99 %-ban vagy azt meghaladó arányban tartalmazó anyagból készültek;

Műszaki megjegyzés:

A cirkóniumban lévő hafnium természetes mennyiségét (általában 2–7 %) a cirkóniumhoz kell számolni.

Megjegyzés:

Az 1C011.a. alatt meghatározott fémek vagy ötvözetek, ellenőrzés alá esnek attól függetlenül, hogy azokat alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba, vagy berilliumba kapszulázták.

60 μm, vagy az alatti szemcseméretű bór, vagy bór ötvözetek, az alábbiak szerint:

1.	legalább 85 tömegszázalék tisztaságú bór;

2.	legalább 85 tömegszázalék bórtartalmú bórötvözetek;

Megjegyzés:

Az 1C011.b.-ben meghatározott fémek, vagy ötvözetek ellenőrzés alá esnek attól függetlenül, hogy azokat alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba, vagy berilliumba kapszulázták.

c.	Guanidin-nitrát (CAS 506-93-4);

d.	Nitro-guanidin (NQ) (CAS 556-88-7).

N.B.:

A fémporok más anyagokkal történő, katonai célokra készített keverék előállítását célzó vegyítéséről lásd még a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét.

1C012

A következő anyagok:

Műszaki megjegyzés:

Ezeket az anyagokat tipikusan nukleáris hőforrásokhoz használják fel.

Plutónium bármely formában, több mint 50 tömegszázalék plutónium-238 izotóptartalommal;

Megjegyzés:

Az 1C012.a. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.	Az 1 g vagy annál kisebb plutóniumtartalmú szállítmányokat;

b.	A 3 „effektív gramm”, vagy annál kisebb szállítmányokat, amennyiben az műszerek érzékelő alkatrészében van.

„Előzetesen leválasztott” neptúnium-237, bármilyen formában.

Megjegyzés:

Az 1C012.b. nem vonja ellenőrzés alá az 1 g vagy annál kisebb neptúnium-237 tartalmú szállítmányokat.

1C101

Az 1C001 alatt nem részletezett, „rakétákban” és „rakéta”-alrendszerekben vagy a 9A012 vagy a 9A112.a. alatt meghatározott pilóta nélküli légijárművekben felhasználható, a csökkentett észlelhetőség érdekében – úgy mint radarvisszaverő-képesség, ibolyántúli/infravörös és akusztikus jelek – alkalmazott anyagok és eszközök.

1. megjegyzés:

Az 1C101 magában foglalja az alábbiakat:

a.	Kifejezetten a lokátorjelek visszaverődésének csökkentésére tervezett szerkezeti anyagok és bevonatok;

b.	Kifejezetten az elektromágneses spektrum mikrohullámú, infravörös, vagy ultraibolya tartományában a csökkentett vagy átalakított visszaverő-, illetve sugárzóképességhez tervezett bevonatok, beleértve a festékeket is.

2. megjegyzés:

Az 1C101 nem vonja ellenőrzés alá a kizárólag műholdak hőszabályozására használt bevonatokat.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C101 alatt a „rakéta” olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara legalább 300 km.

1C102

Újratelített pirolízált szén-szén anyagokból készült alkatrészek a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz.

1C107

Az 1C007 alatt meghatározottaktól eltérő grafit és kerámia anyagok, az alábbiak szerint:

Rakétafúvókákhoz és visszatérő egységek orrkúpjaihoz felhasználható, finomszemcsés, 288 K-en (15 °C) mérve legalább 1,72 g/cm3 sűrűségű és legfeljebb 100 μm szemcseméretű grafit, amely az alábbi termékek bármelyikévé megmunkálható:

1.	Legalább 120 mm átmérőjű és legalább 50 mm hosszúságú hengerek;

2.	Legalább 65 mm belső átmérőjű, legalább 25 mm falvastagságú és legalább 50 mm hosszúságú csövek; vagy

3.	Legalább 120 mm × 120 mm × 50 mm nagyságú tömbök;

N.B.:

Lásd még: 0C004.

Rakétafúvókákhoz és „rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos visszatérő egységek orrkúpjaihoz felhasználható pirolitikus vagy szálerősített grafit;

N.B.:

Lásd még: 0C004.

c.	„Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos radarantenna burkolatokhoz felhasználható kerámia kompozit anyagok (amelyek dielektromos állandója 100 MHz és 100 GHz között bármely frekvencián 6-nál kisebb);

d.	„Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos orrkúpokhoz felhasználható tömeggyártható kiégetetlen szilícium-karbid erősítésű kerámia;

e.	„Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos orrkúpokhoz, visszatérő egységekhez és fúvóka-csappantyúkhoz felhasználható szilícium-karbid erősítésű kerámia kompozitok.

Tömeggyártható kerámia kompozit anyagok, amelyek 3 000 °C vagy annál magasabb olvadáspontú „ultra magas hőmérsékletű kerámia”-mátrixból állnak és szálakkal vagy rostokkal vannak megerősítve, és amelyek „rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz való rakétaalkatrészekhez (például orrkúpokhoz, visszatérő egységekhez, belépő élekhez, sugáreltérítő síkokhoz, vezérlő felületekhez vagy rakétafúvóka szűkületi betétjeihez) használhatók.

Megjegyzés:

Az 1C107.f. nem vonja ellenőrzés alá a nem kompozit formájú „ultra magas hőmérsékletű kerámia” anyagokat.

1. műszaki megjegyzés:

Az 1C107.f. alkalmazásában a „rakéta” olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara meghaladja a 300 km-t.

2. műszaki megjegyzés:

Az „ultra magas hőmérsékletű kerámiák” magukban foglalják az alábbiakat:

1.	Titán-diborid (TiB2);

2.	Cirkónium-diborid (ZrB2);

3.	Nióbium-diborid (NbB2);

4.	Hafnium-diborid (HfB2);

5.	Tantál-diborid (TaB2);

6.	Titán-karbid (TiC);

7.	Cirkónium-karbid (ZrC);

8.	Nióbum-karbid (NbC);

9.	Hafnium-karbid (HfC);

10.	Tantál-karbid (TaC).

1C111

Az 1C011 alatt meghatározottaktól eltérő hajtóanyagok és hajtóanyag alkotó vegyianyagok, az alábbiak szerint:

Hajtóanyagok:

A katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő gömbös vagy szferoid alumíniumpor, 200 μm-nél kisebb szemcsemérettel és 97 tömegszázalék, vagy azt meghaladó alumíniumtartalommal, ha az az ISO 2591-1:1988 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint az össztömeg legalább 10 %-a 63 μm-nél kisebb szemcsékből áll;

Műszaki megjegyzés:

A 63 μm szemcseméret (ISO R-565) 250 mesh (Tyler) vagy 230 mesh (ASTM E-11 szabvány) értéknek felel meg.

A Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő fémporok, az alábbiak szerint:

Fémpor cirkóniumból, berilliumból vagy magnéziumból, illetve ezen anyagok ötvözeteiből, amennyiben az összes részecsketérfogat vagy -tömeg legalább 90 %-át 60 μm-nél kisebb (a részecskeméretet szitával, lézerdiffrakcióval vagy optikai szkenneléssel történő mérési technikákkal határozzák meg) gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes vagy rögszerű részecskék alkotják, és amelyek 97 tömegszázalékban az alábbiak valamelyikéből állnak:

1.	Cirkónium;

2.	Berillium; vagy

3.	Magnézium;

Műszaki megjegyzés:

A cirkóniumban lévő hafnium természetes mennyiségét (általában 2–7 %) a cirkóniumhoz kell számolni.

Fémpor bórból vagy legalább 85 tömegszázalékban bórt tartalmazó bórötvözetből, amennyiben az összes részecsketérfogat vagy -tömeg legalább 90 %-át 60 μm-nél kisebb (a részecskeméretet szitával, lézerdiffrakcióval vagy optikai szkenneléssel történő mérési technikákkal határozzák meg) gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes vagy rögszerű részecskék alkotják;

Megjegyzés:

Az 1C111a.2.a. és 1C111a.2.b. a multimodális részecskeeloszlással rendelkező (például különböző szemcseméretek keverékéből álló) porkeverékeket vonja ellenőrzés alá, amennyiben egy vagy több módot ellenőrzés alá vonnak.