(1)

Az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és releváns energiaügyi jogszabályai és szakpolitikái számottevően javították a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is fennállnak jelentős környezeti és éghajlati kihívások, amelyek, ha kezeletlenül maradnak, súlyos negatív következményekkel fognak járni az Unióra és polgárainak jóllétére nézve.

(2)

Az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) a legutóbbi a környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok és szakpolitikai prioritások végrehajtását támogató, 1992 óta létező uniós programok sorában. Egy közelmúltbeli félidős értékelés során a LIFE kedvező értékelést kapott, amely szerint a program jó úton van, hogy hatékony, eredményes és releváns legyen. A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló LIFE programot ezért – a félidős értékelésben és az azt követő felmérésekben beazonosított bizonyos módosításokkal – folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a LIFE program) egy hétéves időszakra, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (5) megállapított többéves pénzügyi keret időtartamához.

(3)

Az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és releváns energiaügyi jogszabályai, szakpolitikái és tervei által meghatározott célkitűzések és célok – különösen „Az Európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben (a továbbiakban: az európai zöld megállapodás) meghatározott célkitűzések –, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által meghatározott célkitűzések és célok megvalósítására törekedve, a LIFE programnak hozzá kell járulnia a fenntartható, körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra történő igazságos átmenethez, a környezet – beleértve a levegő, a víz és a talaj –, valamint az egészség minőségének védelméhez, helyreállításához és javításához, továbbá a biológiai sokféleség csökkenésének – többek között a Natura 2000 hálózat megvalósításának és működtetésének támogatása és az ökoszisztémák leromlásának kezelése révén történő – megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett célkitűzések más szakpolitikákba való integrációjának támogatása révén. A LIFE programnak támogatnia kell az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott általános cselekvési programok – így például a 7. környezetvédelmi cselekvési program (6) – és bármely későbbi uniós környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását is.

(4)

Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó választ dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrendjében meghatározott fenntartható fejlődési célok vonatkozásában, amelyek kiemelik a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás és az ökoszisztéma-szolgáltatások közötti szoros összefüggést, valamint mindkettőnek az emberi egészséggel és a fenntartható és társadalmilag inkluzív gazdasági növekedéssel fennálló kapcsolatát. Ennek szellemében a LIFE programnak tükröznie kell a szolidaritás alapelveit, érdemben hozzájárulva ugyanakkor mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.

(5)

A fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében a környezet- és éghajlatvédelmi követelményeket integrálni kell valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározásába és végrehajtásába. Ezért elő kell mozdítani a más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákat és kiegészítő jelleget, többek között olyan tevékenységek finanszírozásának megkönnyítése révén, amelyek kiegészítik a stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természetvédelmi projekteket, valamint támogatják a LIFE program keretében kifejlesztett megoldások átvételét és megismétlését. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük azon adminisztratív átfedések és a projektek kedvezményezettjeire háruló azon adminisztratív terhek megelőzése érdekében, amelyek a különböző pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségekből fakadnak.

(6)

A LIFE programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és releváns energiaügyi jogszabályaiban, stratégiáiban, terveiben és nemzetközi kötelezettségvállalásaiban foglalt célkitűzések és célok elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény (7) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás (8) (a továbbiakban: az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás), továbbá többek között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) által kidolgozott, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (9) (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény), a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ EGB-egyezmény, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli ENSZ-egyezmény, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami ENSZ-egyezmény, és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi ENSZ-egyezmény tekintetében.

(7)

Az Unió nagy fontosságot tulajdonít a LIFE program által finanszírozott projektek eredményei hosszú távú fenntarthatóságának, valamint ezen eredményeknek a projekt végrehajtása utáni biztosítására és fenntartására való képességnek, többek között a projektek folytatása vagy megismétlése vagy az eredmények átadása révén.

(8)

Az Uniónak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak teljesítése megkívánja az Unió fenntartható, körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalommá történő átalakítását. Az ilyen átalakítás pedig olyan intézkedést kíván meg, amely – külön összpontosítva az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a szennyezés jelenlegi szintjeihez leginkább hozzájáruló ágazatokra – előmozdítja az energiahatékonyságot és a megújuló energiát, valamint hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó energia- és éghajlatpolitikai keretnek és a tagállamok integrált nemzeti energia- és klímaterveinek végrehajtásához, továbbá az Unió hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtásához, összhangban az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseivel. A LIFE programba bele kell foglalni olyan intézkedéseket is, amelyek hozzájárulnak az Uniónak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló szakpolitikája végrehajtásához az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése érdekében.

(9)

A LIFE program új, „Tiszta energiára való átállás” alprogramja keretében folyó projekteknek a kapacitásépítésre, valamint a tudás, a készségek, az innovatív technikák, módszerek és megoldások terjesztésére kell összpontosítaniuk a megújuló energiára és a fokozott energiahatékonyságra való átállásra vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák célkitűzéseinek elérése érdekében. Az ilyen kapacitásépítés és terjesztés jellemzően uniós szinten magas hozzáadott értéket képviselő koordinációs és támogatási intézkedéseket jelent, amelyek célja a fenntartható energiára való társadalmi-gazdasági átállást gátló piaci akadályok felszámolása, és az ilyen kapacitásépítés és terjesztés főként kis- és közepes méretű szervezetek, valamint különböző szereplők, köztük helyi és regionális közjogi hatóságok és nonprofit szervezetek bevonásával jár. Az ilyen intézkedések többszörös járulékos előnnyel járnak, mint amilyen az energiaszegénység kezelése, a beltéri levegőminőség javulása, az energiahatékonyság javításának és az elosztott megújuló energia növelésének köszönhetően a helyi szennyező anyagok csökkentése, valamint a kedvező helyi gazdasági hatásokhoz és a társadalmi szempontból befogadóbb növekedéshez történő hozzájárulás.

(10)

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az Uniónak a dekarbonizáció tekintetében fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz való hozzájárulás érdekében fel kell gyorsítani az energiaágazat átalakítását. Az energiahatékonyságot és a megújuló energiát támogató, 2020-ig a Horizont 2020 (10) keretében finanszírozott kapacitásépítő intézkedéseket integrálni kell a LIFE program új, „Tiszta energiára való átállás” alprogramjába, mivel célkitűzésük nem a kiválóság finanszírozása és az innováció ösztönzése, hanem a megújuló energiát és az energiahatékonyságot szolgáló, már elérhető olyan technológia átvételének megkönnyítése, amely hozzá fog járulni az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A LIFE programba be kell vonni a tiszta energiára való átállásban érintett valamennyi érdekelt felet és ágazatot. Az ilyen kapacitásépítő intézkedéseknek a LIFE programba történő bevonása szinergiákra kínál lehetőséget az alprogramok között, és növeli az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni a létező – így az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alapján létrehozott Horizont Európa keretprogramból (a továbbiakban: a Horizont Európa keretprogram) és elődeiből származó – kutatási és innovációs megoldásoknak a LIFE program projektjeibe történő átvételéről.

(11)

A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (12) módosító (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (13) irányuló bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat becslése szerint az Unió 2030-ra kitűzött energiapolitikai céljainak eléréséhez a 2021-től 2030-ig tartó időszakban évente további, 177 milliárd EUR értékű beruházásra lesz szükség. A legnagyobb elmaradások az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások kis volumenű energiatermelés céljára való felhasználását növelő, az épületek dekarbonizációjára irányuló beruházásokkal kapcsolatban állnak fenn, ahol tőkét kell csatornázni nagymértékben decentralizált jellegű projektek felé. Az energiahatékonyságra és a megújuló energia gyors bevetésére kiterjedő „Tiszta energiára való átállás” alprogram egyik célkitűzése az ilyen projektek fejlesztésére és összevonására irányuló kapacitás bővítése, ezáltal segítve az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatások felhasználását, valamint katalizátorként hatva a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházásokra, felhasználva az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) keretében nyújtott pénzügyi eszközöket is.

(12)

A LIFE program az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának támogatásában az említett területeken.

(13)

A Horizont Európa keretprogrammal kialakított szinergiáknak elő kell segíteniük a Horizont Európa keretprogram stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során a kutatási és innovációs szükségletek azonosítását és meghatározását a környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitikai kihívások Unión belüli kezelését illetően. A LIFE programnak továbbra is katalizátorként kell hatnia az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és releváns energiaügyi jogszabályai és szakpolitikái végrehajtására, többek között azáltal, hogy átveszi és alkalmazza a Horizont Európa keretprogram kutatási és innovációs eredményeit, és segít azok nagyobb volumenű alkalmazásában, ha ez segítheti a környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy energetikai átállással kapcsolatos kérdések megoldását. A Horizont Európa keretprogram Európai Innovációs Tanácsa támogatást nyújthat azon új, áttörést jelentő ötletek felfuttatásához és piaci hasznosításához, amelyeket a LIFE projektek végrehajtása eredményezhet. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében működő innovációs alappal fennálló szinergiákat is.

(14)

Lehetővé kell tenni, hogy az az intézkedés, amely a LIFE program keretében hozzájárulásban részesült, hozzájárulásban részesüljön más uniós programokból is, feltéve hogy az ilyen hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból kumulatív finanszírozásban részesülő intézkedéseket csak egyszer és oly módon kell pénzügyi ellenőrzés alá vetni, hogy az valamennyi érintett uniós programra és azok alkalmazandó szabályaira is kiterjedjen.

(15)

„A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében” című, 2017. február 3-i bizottsági közlemény rámutat arra, hogy jelentős haladást kell elérni az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtásának gyorsítása, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések más szakpolitikákba történő integrálásának és általános érvényesítésének fokozása terén. A LIFE programnak ezért katalizátorként kell hatnia a horizontális, rendszerszintű kihívások, valamint a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata során azonosított végrehajtási hiányosságok alapvető okainak kezelésére, továbbá a szükséges haladás elérésére a következők révén: új megközelítések kialakítása, tesztelése és megismétlése; a szakpolitikák fejlesztésének, nyomon követésének és felülvizsgálatának támogatása; a környezetvédelmi, az éghajlat-politikai és a kapcsolódó, energiaügyi átállással kapcsolatos kérdések irányításának javítása, többek között az érdekelt felek minden szinten való bevonásának fokozása, a kapacitásépítés, a kommunikáció és a figyelemfelkeltés fokozása révén; az uniós beruházási programokból vagy egyéb pénzügyi forrásokból származó beruházások mozgósítása; és a környezetvédelmi jogszabályok által megkövetelt főbb tervek hatékony végrehajtásának útjában álló különböző akadályok felszámolását célzó intézkedések támogatása.

(16)

A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztémák – beleértve a tengeri ökoszisztémákat is – leromlásának megállítása és visszafordítása megköveteli a releváns uniós jogszabályok és szakpolitikák – köztük „A 2030-ig tartó időszakra szóló európai uniós biodiverzitás stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe” című, 2020. május 20-i bizottsági közlemény, a 92/43/EGK tanácsi irányelv (16), a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) – kidolgozásának, végrehajtásának, érvényre juttatásának és értékelésének támogatását, különösen a szakpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges tudásalap kialakításával, valamint a legjobb gyakorlat és megoldások – úgymint a hatékony irányítás – kialakításával, tesztelésével, bemutatásával és alkalmazásával kis léptékben, illetve a konkrét helyi, regionális vagy nemzeti kontextusokhoz igazítva, beleértve a 92/43/EGK irányelv alapján elfogadott priorizált intézkedési tervek végrehajtására vonatkozó integrált megközelítéseket is. E rendeletnek hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvésnek az Unió szakpolitikáiban történő általános érvényesítéséhez, valamint azon általános célkitűzés megvalósításához, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák a többéves pénzügyi keret keretében eszközölt éves kiadások 7,5 %-át 2024-ben, és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák a többéves pénzügyi keret keretében eszközölt éves kiadások 10 %-át 2026-ban és 2027-ben, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok között meglévő átfedéseket.

Az Uniónak és a tagállamoknak a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségük teljesítése érdekében nyomon kell követniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásaikat. Az egyéb releváns uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési követelményeknek szintén eleget kell tenni. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásban (19) említett, az Európai Bizottság által, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködésben meghatározandó, hatékony, átlátható és átfogó módszertannak megfelelően kell nyomon követni.

(17)

Közelmúltbeli értékelések és felmérések, beleértve a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelését és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálatát is, jelzik, hogy az uniós természetvédelmi jogszabályok és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia elégtelen végrehajtásának egyik fő mögöttes oka a megfelelő finanszírozás hiánya.

A fő uniós finanszírozási eszközök – köztük az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) alapján létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az Európai Regionális Fejlesztési Alap) és az 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) alapján létrehozott Kohéziós Alap (a továbbiakban: a Kohéziós Alap), az (EU) 1305/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) alapján létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), továbbá az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapról és az 508/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlementi és tanácsi rendelet alapján létrehozott Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (a továbbiakban: Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-Alap) – kiegészítő alapon jelentős hozzájárulást tehetnek ezen szükségletek fedezésének irányában. A LIFE program a természetvédelmi és biológiai sokféleségre vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtására katalizátor hatást kifejteni hivatott stratégiai természetvédelmi projektek révén tovább javíthatja az ilyen általános érvényesítés hatékonyságát, beleértve a 92/43/EGK irányelv alapján elfogadott priorizált intézkedési tervekben meghatározott intézkedéseket is. A stratégiai természetvédelmi projekteknek támogatniuk kell a releváns természetvédelmi és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más szakpolitikákban és finanszírozási programokban való általános érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák végrehajtására.

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek a közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai tervük keretében, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy bizonyos részét felhasználják annak érdekében, hogy az ezen rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő intézkedések számára támogatást mozgósítsanak.

(18)

A körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása megkívánja az anyagok és termékek – beleértve a műanyagokat is – tervezésének, előállításának, fogyasztásának, javításának, újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és ártalmatlanításának módjában történő váltást és a termékek teljes életciklusára történő összpontosítást. A LIFE programnak a különböző szereplőket, így a vállalkozásokat, a hatóságokat és a fogyasztókat célzó pénzügyi támogatással kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modellre történő átálláshoz, különösen a konkrét helyi, regionális vagy nemzeti kontextusokhoz igazított legjobb technológia, gyakorlat és megoldások alkalmazásával, kialakításával és megismétlésével, többek között a hulladékhierarchia alkalmazására vonatkozó integrált megközelítés révén, valamint a hulladékkezelési és megelőzési tervek végrehajtása révén. „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, 2018. január 16-i bizottsági közlemény végrehajtásának támogatásával intézkedést lehet hozni kifejezetten a tengeri elhagyott hulladék problémájának kezelésére.

(19)

A magas szintű környezetvédelem alapvető fontosságú az uniós polgárok egészsége és jólléte szempontjából. A LIFE programnak támogatnia kell az Uniónak a vegyszerek oly módon történő előállítására és felhasználására vonatkozó célkitűzéseit, ami az emberi egészségre és környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások minimalizálásához vezet, szem előtt tartva a méreganyagoktól mentes környezet célkitűzésének az Unióban történő elérését. A LIFE programnak támogatnia kell a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) végrehajtásának megkönnyítésére irányuló tevékenységeket is, hogy olyan zajszinteket lehessen elérni, amelyek nem járnak jelentős negatív hatásokkal és kockázatokkal az emberi egészségre nézve.

(20)

Az Uniónak a levegőminőséggel kapcsolatos politikát illető hosszú távú célkitűzése olyan levegőminőségi szintek elérése, amelyek nem okoznak jelentős negatív hatásokat és kockázatokat az emberi egészségre és a környezetre nézve, erősítve ugyanakkor a levegőminőség javítása és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése közötti szinergiákat. A légszennyezettséggel kapcsolatos lakossági tudatosság szintje magas, és a polgárok cselekvést várnak a hatóságoktól, különösen azon területeken, ahol a lakosság és az ökoszisztémák a légszennyező anyagok magas szintjének vannak kitéve. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás fontos szerepet játszhat a levegőminőségi célkitűzések elérésében. A LIFE programnak ezért támogatnia kell az olyan projekteket, beleértve a stratégiai integrált projekteket is, amelyek képesek köz- és magánforrásokat mozgósítani, példát kínálni a legjobb gyakorlatra, és katalizátorként hatni a levegőminőségi tervek és jogszabályok végrehajtására helyi, regionális, multiregionális, nemzeti és nemzetek feletti szinten.

(21)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) létrehozta az Unió felszíni vizeinek, parti tengervizeinek, átmeneti vizeinek és felszín alatti vizeinek védelmére szolgáló keretet. A vízpolitikai célkitűzések jobb végrehajtása és más szakpolitikai területekbe való integrációja támogatná az említett irányelv célkitűzéseit. A LIFE programnak ezért támogatnia kell a 2000/60/EK irányelv és az uniós víztestek jó állapotának eléréséhez hozzájáruló egyéb releváns uniós vízügyi jogszabályok hatékony végrehajtásához hozzájáruló projekteket a legjobb gyakorlat alkalmazásával, kialakításával és megismétlésével, valamint kiegészítő intézkedések mozgósításával egyéb uniós programok vagy pénzügyi források keretében.

(22)

A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A LIFE programnak ezért támogatnia kell a következőket: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák – különösen a Natura 2000 tengeri területek – kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint a fajok védelme a 92/43/EGK irányelv alapján elfogadott priorizált intézkedési tervekkel összhangban; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (26) összhangban; a tiszta és egészséges tengerek előmozdítása; a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2018. január 16-i bizottsági közlemény végrehajtása, különösen az elveszített halászeszközök és a tengeri elhagyott hulladék problémájának kezelésével; továbbá az Unió részvételének előmozdítása a nemzetközi óceánpolitikai irányításban, amely feltétlenül szükséges az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok garantálásához a következő nemzedékek számára. A LIFE program stratégiai integrált projektjeinek és stratégiai természetvédelmi projektjeinek a tengeri környezet védelmét célzó releváns intézkedéseket kell magukban foglalniuk.

(23)

A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és a kapcsolódó energiaügyi átállással kapcsolatos kérdések irányításának javítása megkívánja a civil társadalom bevonását a lakossági tudatosság növelése révén, többek között az új médiát és közösségi hálózatokat is figyelembe vevő kommunikációs stratégia révén, a fogyasztói szerepvállalás révén, valamint az érdekelt feleknek – beleértve a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) is – a kapcsolódó szakpolitikákról szóló konzultációkba és ezek végrehajtásába minden szinten történő bevonásának kiszélesítése révén. Ezért helyénvaló, hogy a LIFE program támogassa NGO-k széles körét és a nem profitorientált szervezetek hálózatait, amelyek általános uniós érdekű cél elérésére törekednek, és amelyek elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika területén aktívak, vissza nem térítendő működési támogatásoknak a versenyt biztosító és átlátható módon történő odaítélésével, hogy ezzel segítse az ilyen nem kormányzati szervezeteket, hálózatokat és szervezeteket abban, hogy tényleges hozzájárulásokat tegyenek az uniós szakpolitikákhoz, valamint hogy kiépítsék és megerősítsék a hatékonyabb partnerré váláshoz szükséges képességüket.

(24)

Miközben a LIFE program valamennyi alprogramja számára általános célkitűzés kell, hogy legyen az irányítás javítása minden szinten, a LIFE programnak támogatnia kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai vívmányok – különösen a környezetvédelmi irányításra vonatkozó horizontális jogszabályok, így az Aarhusi Egyezményt végrehajtó jogszabályok – kidolgozását, végrehajtását, érvényesítését és tiszteletben tartását.

(25)

A LIFE programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket arra, és támogatnia kell őket abban, hogy elmozduljanak egy fenntartható, körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozással szemben reziliens gazdaság irányába, új üzleti lehetőségek tesztelésével, a szakmai készségek fejlesztésével, a fogyasztók fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének megkönnyítésével, a véleményformálók bevonásával és felvértezésével, valamint a meglévő eljárások és az üzleti környezet adaptálását célzó új módszerek tesztelésével. A fenntartható megoldások szélesebb körű piaci átvételének támogatása érdekében elő kell mozdítani az általános társadalmi elfogadottságot és a fogyasztói szerepvállalást.

(26)

A LIFE program olyan technológiák, megközelítések és legjobb gyakorlatok bemutatását hivatott támogatni, amelyek megismételhetőek és továbbfejleszthetőek. Az innovatív megoldások hozzájárulnának a környezetvédelmi teljesítmény és fenntarthatóság javításához, különösen a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok kialakítása érdekében az éghajlat, a víz, a talaj, a biológiai sokféleség és a hulladékkezelés terén aktív területeken. E tekintetben hangsúlyozni kell a más programokkal és szakpolitikákkal, úgymint a mezőgazdasági termelékenységet és fenntarthatóságot célzó európai innovációs partnerséggel és az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel való szinergiákat.

(27)

Uniós szinten a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekbe történő nagy beruházásokat elsősorban a főbb uniós finanszírozási programok finanszírozzák. Elengedhetetlen ezért fokozni az általános érvényesítési erőfeszítéseket, biztosítandó a fenntarthatóságot, a más uniós finanszírozási programok keretében végrehajtott tevékenységeknek a biológiai sokféleség és éghajlatváltozás szempontjából történő vizsgálatát, valamint a fenntarthatósági biztosítékok valamennyi uniós eszközbe való beépítését. Katalizátorként betöltött szerepükkel összefüggésben a LIFE program keretében kidolgozandó stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek mozgósítaniuk kell finanszírozási lehetőségeket az említett finanszírozási programok és más finanszírozási források, így például nemzeti alapok keretében, valamint szinergiákat kell létrehozniuk.

(28)

A stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek sikere a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a LIFE program célkitűzései által érintett nem-állami szereplők közötti szoros együttműködésen múlik. Ezért a projektek kidolgozására, végrehajtására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó döntések tekintetében alkalmazni kell az átláthatóság és a nyilvánosságra hozatal elveit, különösen a célkitűzések általános érvényesítése esetében, vagy amikor több finanszírozási forrás is bevonásra kerül.

(29)

Tükrözve az éghajlatváltozás koordinált és ambíciózus módon történő kezelésének fontosságát, összhangban az Uniónak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásaival, a LIFE program hozzá fog járulni az éghajlat-politikai intézkedések általános érvényesítéséhez és annak eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30 %-a támogasson éghajlat-politikai célkitűzéseket. A LIFE program keretében végrehajtandó intézkedések várhatóan a LIFE program teljes pénzügyi keretösszegének 61 %-ával járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. A releváns intézkedéseket a LIFE program előkészítése és végrehajtása során fogják meghatározni, és a releváns értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra felmérni. Az európai zöld megállapodással összhangban a LIFE program keretébe tartozó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a „ne árts” elvet.

(30)

A LIFE program végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, amelyet a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i bizottsági közlemény tartalmaz, tekintettel az EUMSZ 349. cikkére, valamint ezen régiók sajátos igényeire és sérülékenységeire. Figyelembe kell venni a környezetvédelmi, az éghajlat-politikai és a releváns energiaügyi szakpolitikáktól eltérő uniós szakpolitikákat is.

(31)

A LIFE program végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a LIFE program nemzeti kapcsolattartóinak hálózatával, hogy ösztönözze a nemzeti kapcsolattartók Unió-szerte nyújtott szolgáltatásainak javítását és hatékonyabbá tételét célzó együttműködést, annak érdekében, hogy növelje a benyújtott javaslatok általános minőségét, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a LIFE program keretében finanszírozott projektek jegyzékét, vagy egyéb tevékenységeket – így például médiakampányokat – kell folytatnia a projekteredmények jobb terjesztése, valamint a tapasztalat, tudás és legjobb gyakorlat megosztásának és a projekteredmények Unió-szerte történő megismétlésének elősegítése érdekében, előmozdítva ezáltal az együttműködést és a kommunikációt. Az ilyen tevékenységeknek különösen azon tagállamokra kell irányulniuk, amelyekben alacsony a finanszírozás-felhasználás, és elő kell mozdítaniuk a kommunikációt és az együttműködést az ugyanazon területtel foglalkozó, befejezett vagy folyamatban lévő projektek esetében a kedvezményezettek, a pályázókés az érdekelt felek között. Elengedhetetlen, hogy az ilyen kommunikációs és együttműködési tevékenységek a regionális és helyi hatóságokat, valamint az érdekelt feleket célozzák meg.

(32)

A minőségnek kell lennie a LIFE program keretében a projektértékelési és odaítélési folyamatot vezérlő kritériumnak. A LIFE program célkitűzéseinek Unió-szerte történő végrehajtásának megkönnyítése és a projektjavaslatok magas színvonalának előmozdítása érdekében hozzáférhetővé kell tenni a finanszírozást a LIFE programban történő tényleges részvételt célzó technikai segítségnyújtási projektek számára. A Bizottságnak Unió-szerte hatékony, minőségen alapuló földrajzi lefedettségre kell törekednie, többek között a tagállamok támogatásával, hogy kapacitásépítés révén növeljék a projektek minőségét. A LIFE program tekintetében az alacsony tényleges részvételt, a támogatható tevékenységeket és az odaítélési feltételeket a többéves munkaprogramban kell részletesebben meghatározni, a releváns tagállamok pályázóinak részvételi és eredményességi aránya alapján, figyelembe véve többek között a népességet és a népsűrűséget, az egyes tagállamok Natura 2000 területeinek teljes területét a Natura 2000 területek teljes területének arányában kifejezve, valamint a tagállam Natura 2000 területek által borított területének arányát. A támogatható tevékenységeknek olyan jellegűeknek kell lenniük, hogy a projektpályázatok minőségének javítását célozzák.

(33)

Az „Uniós intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására” című, 2018. január 18-i bizottsági közleménnyel összhangban a környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózatot (IMPEL), az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózatot (ENPE) és a Bírák Európai Uniós Környezetvédelmi Fórumát (EUFJE) azért hozták létre, hogy elősegítsék a tagállamok közötti együttműködést, és egyedülálló szerepet játsszanak az uniós környezetvédelmi jogszabályok érvényesítésében. A mind uniós, mind tagállami szintű hálózatépítési rendszer révén jelentős hozzájárulást nyújtanak a következetesség megerősítéséhez az uniós környezetvédelmi jogszabályok Unió-szerte történő végrehajtásában és érvényesítésében, a versenytorzulások elkerüléséhez, a környezetvédelmi felügyelet minőségének és a jogérvényesítési mechanizmusok javításához, továbbá biztosítják az információ- és tapasztalatcserét különböző igazgatási szinteken, a környezetvédelmi kérdésekkel és az érvényesítési aspektusokkal kapcsolatos képzések és szakmai eszmecserék révén, beleértve a nyomonkövetési és az engedélyezési eljárásokat is. A LIFE program célkitűzéseihez való hozzájárulásuk fényében helyénvaló engedélyezni vissza nem térítendő támogatások odaítélését az IMPEL, az ENPE és az EUFJE számára pályázati felhívás kiírása nélkül, ily módon folytatva támogatás nyújtását az említett szervezetek tevékenységeihez. Ezen felül, más esetekben előfordulhat, hogy nem követelmény a pályázati felhívás az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) általános követelményei alapján, így például a tagállamok által kijelölt és a tagállamok felelősségi körében működő szervek esetében, amennyiben ezen tagállamokat jelöli meg az Unió valamely jogalkotási aktusa egy vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeiként.

(34)

Helyénvaló meghatározni egy pénzügyi keretösszeget a LIFE program számára, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 18. pontja értelmében.

(35)

A LIFE program keretében finanszírozott támogatások maximális társfinanszírozási arányait olyan szinteken kell megállapítani, mint amelyek a LIFE program által nyújtott vissza nem térítendő támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükségesek. Az intézkedések és a jogalanyok meglévő körére tekintettel szükséges alkalmazkodóképesség figyelembevétele érdekében a konkrét társfinanszírozási arányoknak elő kell segíteniük a kiszámíthatóságot, fenntartva ugyanakkor bizonyos fokú, a konkrét szükségletekkel vagy követelményekkel arányos rugalmasságot is. A konkrét társfinanszírozási arányoknak mindig a megállapított releváns maximális társfinanszírozási arányoktól kell függniük.

(36)

Erre a rendeletre alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott költségvetési rendelet. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat, valamint rendelkezik a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzéséről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(37)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28), valamint a 2988/95/EK, Euratom (29), a 2185/96/Euratom, EK (30) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (31) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(38)

A LIFE program költségvetésének finanszírozási formáit és végrehajtási módszereit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit, és eredményeket biztosítani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés várható kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a végrehajtás könnyen érthető legyen, és elő kell mozdítania a tényleges egyszerűsítést a projektfejlesztők számára.

(39)

Adott esetben a LIFE program szakpolitikai célkitűzéseit az (EU) 2021/523 rendelet szerinti pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal kell támogatni, többek között a LIFE programból elkülönített összeggel, az említett program többéves munkaprogramjaiban meghatározottak szerint.

(40)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (33) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett jogalanyok jogosultak finanszírozásban részesülni a LIFE program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre is figyelemmel, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ilyen jogalanyok LIFE programban való részvételének elsősorban a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram alá tartozó projektekre kell összpontosítania.

(41)

„A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) előmozdítja a biológiai sokféleség – beleértve a tengeri sokféleség – védelmét, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó ökoszisztéma-alapú megközelítéseket is, az Unió legkülső régióiban, valamint a tengerentúli országokban és területeken. A 2011-ben elfogadott BEST előkészítő intézkedés, valamint az azt követő BEST 2.0 program és BEST RUP projekt révén a BEST segített felhívni a figyelmet a legkülső régiók, valamint a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére és a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött kulcsszerepére. A Bizottság becslése szerint az említett területeken a helyszínen végrehajtandó projektek pénzügyi támogatási szükséglete évente 8 millió EUR. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatokban fejezték ki elismerésüket a biológiai sokféleségre irányuló kisösszegű vissza nem térítendő támogatásokat illetően. Ezért helyénvaló, hogy a LIFE program a biológiai sokféleségre irányuló kisösszegű vissza nem térítendő támogatásokat finanszírozzon, beleértve a kapacitásépítést és a katalizátor hatással járó intézkedéseket is, mind a legkülső régiókban, mind a tengerentúli országokban és területeken.

(42)

A LIFE programnak nyitva kell állnia harmadik országok előtt, a köztük és az Unió között létrejött, a részvételüket szabályozó egyedi feltételekről szóló megállapodásokkal összhangban.

(43)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (34) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(44)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (35) (22) és (23) bekezdése alapján e programot egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a LIFE program gyakorlatban kifejtett hatásai. A LIFE program teljes hatása közvetett, hosszú távú és nehezen mérhető, az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések teljes körének elérésére irányuló hozzájárulásokon keresztül jelenik meg. A LIFE program nyomon követése céljából az e rendeletben meghatározott közvetlen teljesítménymutatókat és nyomonkövetési követelményeket – többek között a Natura 2000 és egyes légköri szennyező anyagok kibocsátását illetően – ki kell egészíteni a többéves munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban meghatározandó konkrét, projektszintű mutatók aggregálásával.

(45)

A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni e rendeletnek a többéves munkaprogramok elfogadásával kapcsolatos végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében. Az említett végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (36) megfelelően kell gyakorolni.

(46)

Annak biztosítása érdekében, hogy a LIFE program keretében nyújtott támogatás és a program végrehajtása összhangban álljon az Unió szakpolitikáival és prioritásaival, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében a mutatók felülvizsgálatával vagy kiegészítésével, vagy e rendelet kiegészítése érdekében minden egyes alprogramra és projekttípusra vonatkozó konkrét mutatók meghatározásával, valamint egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen jó kormányzás és többszereplős megközelítés révén hozzájárulni a környezet magas fokú védelméhez és az ambiciózus éghajlat-politikai fellépéshez, a fenntartható fejlődéshez, valamint az Unió környezetvédelemre, biológiai sokféleségre, éghajlat-politikára, körforgásos gazdaságra, releváns, megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó jogszabályaiban, stratégiáiban, terveiben és nemzetközi kötelezettségvállalásaiban foglalt célkitűzések és célok eléréséhez – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(48)

Az 1293/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(49)

Helyénvaló zökkenőmentes, megszakítás nélküli átmenetet biztosítani a korábbi környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) és a LIFE program között, valamint összehangolni a LIFE program kezdetét az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben megállapított többéves pénzügyi keret kezdetével. Ezért ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,