(1)

A Tanács az 1256/2008/EK rendelettel (2) a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Oroszországból, Thaiföldről és Ukrajnából származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az intézkedések formája 10,1–90,6 %-os ad valorem vám volt.

(2)

A Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: az előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően az (EU) 2015/110 végrehajtási rendeletével (3) újból végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Fehéroroszországból, Kínából és Oroszországból származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek behozatalára, és megszüntette az Ukrajnából érkező behozatalra vonatkozó eljárást.

(3)

A jelenleg hatályban lévő dömpingellenes vámok mértéke a mintában szereplő oroszországi exportáló gyártóktól érkező behozatalra vonatkozóan 10,1 % és 16,8 %, minden más oroszországi vállalat esetében 20,5 %, az összes kínai exportáló gyártótól érkező behozatalra vonatkozóan 90,6 %, az összes fehéroroszországi exportáló gyártótól érkező behozatalra vonatkozóan pedig 38,1 %.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett (4).

(5)

A felülvizsgálat kérelmet 2019. október 25-én nyújtotta be a hegesztett acélcsövek európai uniós ágazatának védelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes hegesztett vas- és ötvözetlenacél-csövek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2020. január 24-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint megindította a Fehéroroszországból, Kínából és Oroszországból (a továbbiakban: az érintett országok) származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatot. A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról értesítést (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)

A dömping folytatódására, illetve megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, szakszervezeteket, az ismert fehéroroszországi, kínai és oroszországi gyártókat és ezen országok hatóságait, az ismert importőröket, a felhasználókat, kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításakor tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint együttműködést kell kialakítania legalább egy exportáló gyártóval a Fehéroroszország tekintetében megfelelő reprezentatív országban. A Bizottság emellett az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Afrika, Dél-Korea, Mexikó, Oroszország, Thaiföld, Törökország és Ukrajna hatóságait is tájékoztatta az eljárás megindításáról, és felkérte az ezekben az országokban működő exportáló gyártókat a részvételre. Az érdekelt feleknek lehetőségük volt észrevételeket tenni és beadványokat benyújtani (lásd a lenti 3.1.2. szakaszt).

(11)

A tájékoztatás után a fehéroroszországi hatóságok előadták, hogy felülvizsgálati kérelmében a kérelmező nem bizonyította megfelelően a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét.

(12)

A (6) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a vizsgálat megindításához. Ezenkívül a 3.1.2. szakaszban és az 5. fejezetben foglaltak szerint a vizsgálat bizonyította a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét a Fehéroroszországból érkező behozatal tekintetében.

(13)

Ezt az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki, megfelelő földrajzi eloszlás biztosítása mellett. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók termelése a felülvizsgálat tárgyát képező termék becsült uniós össztermelésének mintegy 40 %-át és becsült uniós összértékesítésének 38 %-át tette ki.

(16)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek a mintával kapcsolatban. A minta tehát az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(18)

A kért információkat egyik független importőr sem közölte. Mintavételre ennélfogva nem volt szükség.

(19)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi fehéroroszországi, kínai és oroszországi exportáló gyártót arra kérte, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Fehérorosz Köztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, valamint az Oroszországi Föderáció Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg olyan egyéb exportáló gyártókat, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, illetve vegyék fel velük a kapcsolatot.

(20)

Három fehéroroszországi exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele, hogy felvegyék a mintába. Mivel kevés gyártó jelentkezett, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs szükség mintavételre. A három exportáló gyártót ezért felkérte az exportáló gyártóknak szóló kérdőív kitöltésére.

(21)

Oroszországból két exportáló gyártó jelentkezett, jelezve, hogy szándékában áll részt venni a vizsgálatban. Mivel csak néhány gyártó jelentkezett, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs szükség mintavételre. A két exportáló gyártót felkérte az exportáló gyártóknak szóló kérdőív kitöltésére.

(22)

Kínából egyetlen gyártó sem nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. A kínai gyártók tehát nem működtek együtt, a Kínából érkező behozatalra vonatkozó ténymegállapítások pedig az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek.

(23)

A kérdőívek másolatát az ügy kezdeményezésekor elérhetővé tették a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

(24)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó és egy uniós forgalmazó küldte vissza kitöltve.

(25)

Kitöltött kérdőívek érkeztek még a három együttműködő fehéroroszországi gyártótól, az eljárás megindításakor jelentkező két oroszországi exportáló gyártó közül viszont csak az egyik küldte vissza kitöltve a kérdőívet és működött együtt az eljárás során.

(26)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek tartott.

(27)

A Bizottság a Covid19-járvánnyal kapcsolatos korlátozások hatálybalépése előtt ellenőrző látogatást tett az ArcelorMittal Tubular Products lengyelországi telephelyén. A látogatás során a gyártási folyamatot, a felhasznált nyersanyagokat és a kapott melléktermékeket ellenőrizte.

(28)

A Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közlemény (6) szerint minden egyéb szükséges információ és adat ellenőrzéséhez videokonferencia útján az adatok egybevetésével történő távoli ellenőrzést végzett az alábbi vállalatokkal:

(29)

A Bizottság 2021. február 2-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani az érintett országokból érkező behozatalra vonatkozóan hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(30)

A Bizottság mérlegelte és indokolt esetben figyelembe vette a négy érdekelt fél által benyújtott észrevételeket. Meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

(31)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel, tehát a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó, jelenleg az ex 7306 30 41, ex 7306 30 49, ex 7306 30 72 és ex 7306 30 77 KN-kód alá besorolt (TARIC-kódok: 7306304120, 7306304920, 7306307280 és 7306307780), kör keresztmetszetű és legfeljebb 168,3 mm külső átmérőjű hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek, kivéve az olaj vagy gáz szállítására használt vezetékcsövet, az olaj- vagy gázfúráshoz használt béléscsövet és termelőcsövet, a precíziós csöveket és a polgári repülésben használt, gázok vagy folyadékok vezetésére alkalmas, ráerősített szerelvényekkel rendelkező csöveket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy hegesztett csövek).

(32)

A hegesztett csövek főként gázok és folyadékok szállítására szolgálnak épületgépészeti, fűtési, szellőzési stb. rendszerekben.

(33)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(34)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(35)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Fehéroroszországból, Kínából vagy Oroszországból érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(36)

A (25) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően három fehéroroszországi gyártó működött együtt a vizsgálat során, és válaszolt a kérdőívre. Mindazonáltal, a három gyártó egyike sem számolt be az Európai Unióba irányuló, jelentős összegű exportértékesítésről. Valójában a felülvizsgálat tárgyát képező termék Fehéroroszországból érkező behozatala az eredeti vizsgálat (2006. július és 2007. június közötti) időszakához képest gyakorlatilag megszűnt a felülvizsgálati időszak alatt. A Comext-statisztika (Eurostat) szerint a Fehéroroszországból származó hegesztett csövek behozatalának volumene kevesebb mint 4 tonna volt a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában meghaladta a 29 000 tonnát. A behozatal hasonlóan csekély mértékű volt az előző hatályvesztési felülvizsgálatban.

(37)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Fehéroroszországból érkező behozatalának tulajdonképpeni hiányára tekintettel nem vonható le következtetés az Unióba érkező dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásáról. A Bizottság ezért a dömping megismétlődésének valószínűségét is megvizsgálta.

(38)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. Ennek keretében a Bizottság elemezte a Fehéroroszországban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós és a fehéroroszországi árak közötti kapcsolatot, a harmadik országokba irányuló export árai és a fehéroroszországi árak közötti kapcsolatot, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, valamint az uniós piac vonzerejét.

(39)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint, mivel Fehéroroszország nem WTO-tag, és szerepel az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) I. mellékletében, a rendes értéket megfelelő reprezentatív országbeli ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(40)

A Bizottság az eljárás megindítása után együttműködést kívánt kialakítani legalább egy exportáló gyártóval valamely lehetséges reprezentatív országban. Ennek érdekében a Bizottság nyolc ismert acélgyártó ország, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Afrika, Dél-Korea, Mexikó, Oroszország, Thaiföld, Törökország és Ukrajna hatóságaihoz fordult.

(41)

Az említett országokban nem sikerült a Bizottságnak együttműködést kialakítania, azonban az ugyanazon vizsgálatnak alávetett egyik oroszországi gyártótól kapott egy teljesen kitöltött kérdőívet. A Bizottság ezért eredetileg Fehéroroszország szempontjából megfelelő reprezentatív országnak tartotta Oroszországot.

(42)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Bizottság a reprezentatív ország kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett gyártóval és az érintett országok hatóságaival. Az érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek.

(43)

Az adatok egybevetésével történő távoli ellenőrzést követően azonban a Bizottság arra jutott, hogy az oroszországi gyártóval való együttműködés nem kielégítő (lásd a lenti 3.3.1. szakaszt). Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének második albekezdése szerint a megfelelő reprezentatív országot „a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ és különösen az adott ország legalább egy exportálója és egy gyártója/termelője által folytatott együttműködés megfelelő figyelembevételével kell kiválasztani”. Mivel a hegesztett csövek oroszországi gyártói közül senki nem tanúsított kellő együttműködést, és nem szolgáltatott megbízható információkat, a Bizottság úgy döntött, hogy nem tekinti Oroszországot megfelelő reprezentatív országnak.

(44)

Következésképpen egyéb, lehetséges reprezentatív országban működő gyártóval való együttműködés hiányában a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének első albekezdésében foglaltaknak megfelelően a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett árak alapján határozta meg a rendes értéket alapvető terméktípusonként, gyártelepi szinten. Külön-külön meghatározta a fekete és a galvanizált (8) termékek rendes értékét.

(45)

A tájékoztatást követően a fehéroroszországi hatóságok előadták, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett árakon kívül nem állt rendelkezésre egyéb lehetőség a rendes érték meghatározásához. Álláspontjuk szerint a Bizottság nem törekedett aktívan együttműködésre a lehetséges reprezentatív országok hatóságaival. A fehéroroszországi hatóságok továbbá azzal érveltek, hogy a Bizottságnak az uniós árak helyett az Oroszország esetében meghatározott rendes értéket vagy – másik lehetőségként – a Kínára vonatkozó rendes érték meghatározásához használt, Thaiföldről rendelkezésre álló adatokat kellett volna használnia, a lenti (150) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően.

(46)

Az első érvvel kapcsolatban a Bizottság leszögezi, hogy a fenti (40) és (41) preambulumbekezdésben leírtak szerint aktívan törekedett együttműködés kialakítására nyolc lehetséges reprezentatív országban, ezek a törekvései azonban sikertelenek voltak. A Bizottság által e tárgyban küldött levelek megtalálhatók az érdekelt felek számára betekintésre összeállított iratokban.

(47)

Ami a második érvet illeti, a Bizottság a (43) preambulumbekezdésben foglaltak szerint ideiglenesen Oroszországot választotta ki reprezentatív országként Fehéroroszország tekintetében. Mivel azonban egyetlen exportáló gyártó sem tanúsított kellő együttműködést, és nem szolgáltatott megbízható információkat, a Bizottságnak nem volt más választása, mint hogy Oroszországot nem tekinti megfelelő reprezentatív országnak. Thaiföldet illetően pedig megjegyzendő, hogy a Fehéroroszország tekintetében megfelelő reprezentatív ország kiválasztásához az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint arra van szükség, hogy az adott ország legalább egy exportőre és gyártója együttműködjön. Ezzel szemben nem alkalmazandó ez a követelmény, ha a Kínára vonatkozó rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint határozzák meg. Következésképpen Thaiföld az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése alapján nem tekinthető Fehéroroszország szempontjából megfelelő reprezentatív országnak.

(48)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(49)

A felülvizsgálati időszak alatt egyik együttműködő fehéroroszországi gyártó sem exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket számottevő mennyiségben egyéb harmadik országbeli piacra.

(50)

Mindazonáltal, mivel a fehéroroszországi kereskedelmi import- és exportstatisztikák alapján jelentős mennyiségben exportálták a felülvizsgálat tárgyát képező terméket Fehéroroszországból egyéb harmadik országokba a felülvizsgálati időszak alatt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen olyan gyártó sem jelentkezett és működött együtt a vizsgálat során, amely ténylegesen exportálja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(51)

Ezért a Bizottság tájékoztatta a fehéroroszországi hatóságokat, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket ténylegesen exportáló gyártókkal való érdemi együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja a Fehéroroszországra vonatkozó ténymegállapítások tekintetében.

(52)

A 18. cikk kilátásba helyezett alkalmazásához fűzött észrevételeikben a fehéroroszországi hatóságok előadták, hogy helyénvalóbb lenne az import- és exportstatisztikák helyett a három együttműködő gyártó által szolgáltatott adatokat használni. Ezenkívül azt állították, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitelének értékeléséhez használt, harmonizált rendszer szerinti kódok (HR-kódok) nem megfelelőek. Ezt az állításukat a tájékoztatás után megismételték. Végezetül azzal érveltek, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az újrakivitelt, mivel – álláspontjuk szerint – a felülvizsgálat tárgyát képező termék harmadik országokba (vagyis Oroszországba) irányuló exportja 2 400 tonnát tett ki, és azon vállalat általi kivitelt is tartalmazta, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket Oroszországban beszerzi, elvégzi rajta a galvanizálást, majd újra kiviszi Oroszországba.

(53)

Az első állítást illetően a Bizottság tisztázta, hogy nem vitatta és nem hagyta figyelmen kívül a három együttműködő fehéroroszországi gyártó által szolgáltatott adatokat. A három vállalat egyszerűen nem exportált a felülvizsgálat tárgyát képező termékből olyan számottevő mennyiséget, amelynek alapján a Bizottság értékelhette volna a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét.

(54)

A második állítást kapcsán a Bizottság rámutatott arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fehéroroszországi exportja szinte teljes egészében Oroszországba irányul. A Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlasz (Global Trade Atlas, a továbbiakban: GTA) (9) statisztikái alapján összevetette a Fehéroroszországból Oroszországba irányuló kivitelt (8 számjegyű szinten) az Oroszországba érkező behozatallal (10 számjegyű szinten). A Bizottság meggyőződött arról, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelel a fehéroroszországi export esetében használt 8 számjegyű kódokra, illetve az oroszországi importra vonatkozó 10 számjegyű kódokra vonatkozó leírásnak. A Bizottság végül a 10 számjegyű szinten rendelkezésre álló oroszországi behozatali számadatokat használta, mivel részletesebb információkat nyújtottak a különböző típusú hegesztett csövekről.

(55)

A harmadik állítást illetően a Bizottság rámutat három tényre: először, a felülvizsgálat tárgyát képező termék Fehéroroszországból Oroszországba irányuló kivitele az összegyűjtött információk alapján a felülvizsgálati időszak alatt meghaladta a 4 800 tonnát. Másodszor, a galvanizált termékből exportált mennyiség ugyanezen források szerint nem érte el az 1 000 tonnát. Végezetül az, hogy a fehéroroszországi hatóságok által említett reexportáló gyártó nem működött együtt, indokolttá tette, hogy a Bizottság a szóban forgó termékből számottevő mennyiséget exportáló fehéroroszországi gyártókkal való együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikke alapján végezzen értékelést.

(56)

A Bizottság ezért a szóban forgó állításokat elutasította.

(57)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tények alapján állapította meg a valószínűsíthető exportárat. Ennek megfelelően a harmadik országokba irányuló értékesítés árainak meghatározásához az Oroszországba érkező behozatalra vonatkozó GTA-statisztikákat, valamint a Világbank (10) és az OECD (11) jelentéseit használta fel.

(58)

Konkrétabban a Bizottság megállapította, hogy a Fehéroroszországból származó hegesztett csövek legnagyobb importőre a felülvizsgálati időszak alatt Oroszország volt, amely a felülvizsgálat tárgyát képező termék fehéroroszországi exportjának 92 %-át fogadta. Az Oroszországtól eltérő harmadik országokba exportált mennyiség elhanyagolható volt, ezért nem tekinthető reprezentatívnak.

(59)

Az Oroszországba érkező behozatal értékét CIF-paritáson közölték. Ezért a Bizottság a gyártelepi exportár kiszámításához a fehéroroszországi belföldi fuvarozási költségek (12) levonásával kiigazította a közölt árakat. Külön-külön meghatározta a fekete és a galvanizált termékek valószínűsíthető exportárát.

(60)

A Bizottság a rendes értéket és az Oroszországba irányuló export valószínűsíthető árait gyártelepi szinten hasonlította össze egymással. Tekintettel arra, hogy korlátozott mennyiségben exportáltak galvanizált termékeket, és az exportárak alakulása sem mutatott következetes tendenciát, valamint figyelembe véve a fehéroroszországi hatóságok újrakivitellel kapcsolatos észrevételeit (részletesen lásd a fenti (52) preambulumbekezdésben), a Bizottság kizárólag a fekete termékek esetében végzett összehasonlítást.

(61)

Ezen összehasonlítás alapján az Oroszországba irányuló fehéroroszországi export valószínűsíthető országos dömpingkülönbözete a CIF-érték százalékában kifejezve 8,0 % volt.

(62)

A tájékoztatás után a fehéroroszországi hatóságok és két fehéroroszországi gyártó előadta, hogy a Bizottságnak módosítania kellene a Fehéroroszországgal szemben alkalmazott intézkedések mértékét, mivel a jelenlegi eljárásban meghatározott dömpingkülönbözet jóval alacsonyabb az előző hatályvesztési felülvizsgálat és az eredeti vizsgálat során megállapítottnál.

(63)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint hatályvesztési felülvizsgálatban csak az intézkedések hatályon kívül helyezésére vagy az eredeti vizsgálatban megállapított mértékének fenntartására van lehetőség. A Bizottságnak ezért nem áll módjában hatályvesztési felülvizsgálat keretében módosítani a vámok mértékét.

(64)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(65)

A fehéroroszországi hatóságok emellett tájékoztatást kértek a dömpingszámításról, valamint több időt a számítással kapcsolatos észrevételeik megfogalmazásához.

(66)

A Fehéroroszországra vonatkozó dömpingszámítási módszert fenti (39)–(61) preambulumbekezdése ismerteti részletesen. A tájékoztatás után a Bizottság a fehéroroszországi hatóságok kérésének eleget téve a betekintésre összeállított iratokban rendelkezésre bocsátotta a fehéroroszországi export valószínűsíthető árának meghatározásához használt, Oroszországra vonatkozó statisztikákat. Az érdekelt felek számára három nap állt rendelkezésre, hogy észrevételeket tegyenek.

(67)

A fehéroroszországi hatóságok a következő kérdéskörökről fogalmaztak meg észrevételeket: i. a statisztikákban szereplő, felülvizsgálat tárgyát képező termék eredete, ii. a valutaátszámítás, valamint a Fehéroroszország és Oroszország közötti statisztikai adatok sajátos jellege.

(68)

Az első kérdéskört illetően a fehéroroszországi hatóságok előadták, hogy a Fehéroroszországból Oroszországba érkező behozatal megállapításához használt kódok egyike az (54) preambulumbekezdésben leírtak szerint nemcsak Fehéroroszországból, hanem más országokból származó termékekre is kiterjedt.

(69)

A Bizottság tisztázta, hogy a vizsgálat során gyűjtött információk alátámasztották, hogy az e kód alatt behozott termékek Fehéroroszországból származóként szerepelnek a statisztikákban. Ezenkívül nem szolgáltattak bizonyítékot arra nézve, hogy a Fehéroroszországból származóként feltüntetett termékek valójában más országokból származnak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(70)

A második kérdéskörrel kapcsolatosan a fehéroroszországi hatóságok azzal érveltek, hogy a Bizottság euróban kifejezett oroszországi behozatali statisztikákat használt, míg Oroszország szövetségi vámhatósága amerikai dollárban közöl statisztikákat. Ezért véleményük szerint a Bizottságnak az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontjában előírtak szerint az eladás napján érvényes átváltási árfolyamot kellett volna használnia.

(71)

Először, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjának rendelkezései tényleges eladások esetén vonatkoznak az exportárak és a rendes érték összehasonlítására. A jelenlegi ügyben az átalagos exportárat – a fenti (57) preambulumbekezdésben leírtak szerint – a GTA importstatisztikái, nem pedig tényleges eladások alapján határozták meg. Másodszor, a GTA adatbázisában használt átváltási árfolyam az adott hónap napi átlagaiból számított havi átlag. A Bizottság álláspontja szerint ezért lehetővé tette az exportár és a rendes érték pontos összehasonlítására. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(72)

A harmadik kérdéskört illetően a fehéroroszországi hatóságok előadták, hogy a Fehérorosz Köztársaság és az Oroszországi Föderáció egyaránt az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) tagja. Ennek keretében az áruk vámellenőrzés nélkül, szabadon mozognak az EGU-tagországok között, ezért a hatóságok álláspontja szerint nem biztosított, hogy a bejelentett vámkód megfelel a ténylegesen exportált áruknak.

(73)

A Bizottság nem értett egyet ezzel a kijelentéssel. A vámellenőrzés hiánya nem mentesít a behozatali és kiviteli ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények alól. A használt vámkódok leírása összhangban van a felülvizsgálat tárgyát képező termék meghatározásával, ezzel ellentétes bizonyítékot pedig nem szolgáltattak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(74)

A Fehéroroszországban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást a kérelmező által benyújtott információk és a három együttműködő fehéroroszországi gyártó által szolgáltatott adatok alapján állapították meg.

(75)

A kérelemben szolgáltatott adatok szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártására megközelítőleg 50 000 tonna szabad kapacitás áll rendelkezésre Fehéroroszországban. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a három együttműködő gyártó legalább 30 000 tonna szabad kapacitással rendelkezik a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártására.

(76)

Továbbá, amint az az előző hatályvesztési felülvizsgálatban is megállapítást nyert, a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártósorai hegesztett csövek és zártszelvények gyártására egyaránt felhasználhatók (a két termék gyártása között egyetlen kis lépés a különbség). Ezenkívül 168,3 mm-nél nagyobb átmérőjű hegesztett csövek (úgynevezett nagy csövek) – amelyeket nem érint ez az eljárás – szintén gyárthatók ugyanazokon a gyártósorokon.

(77)

Ezért a termékösszetétel változásának lehetőségére figyelemmel a Fehéroroszországban rendelkezésre álló szabad kapacitás az együttműködő gyártók esetében mintegy 50 000 tonnára tehető, amely az uniós felhasználás több mint 9 %-ának felel meg. Emellett tekintettel arra, hogy az együttműködő gyártók termelése a fehéroroszországi össztermelés mindössze 40 %-át teszi ki, és feltételezve, hogy együttműködő gyártók esetében is ugyanez a szabad kapacitás aránya, az országos szintű szabad kapacitás megközelítőleg 125 000 tonnára tehető.

(78)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fehéroroszországi exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy hegesztett csöveket gyártsanak az Unióba történő exportra.

(79)

A tájékoztatás után az egyik fehéroroszországi gyártó és a fehéroroszországi hatóságok vitatták, ahogyan a Bizottság kiszámította a Fehéroroszországban rendelkezésre álló szabad kapacitást. Álláspontjuk szerint a Bizottság jelentősen túlbecsülte annak mértékét, és nem vette figyelemben az ugyanazon gyártósoron készülő többi terméket.

(80)

A Bizottság tisztázta, hogy a szabad kapacitást a három együttműködő gyártó által a kérdőívre adott válaszokban szolgáltatott tényadatok alapján számította ki. Ezenkívül a fenti (77) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság figyelembe vette az ugyanazon gyártósoron készülő többi terméket. Emellett az uniós piac vonzerejére tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a fehéroroszországi gyártók valószínűleg változtatnak a termékösszetételen, és a felülvizsgálat tárgyát képező termék esetében növelik termelési kapacitásukat.

(81)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(82)

A GTA adatai szerint a fehéroroszországi exportáló gyártók az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva átlagosan legalább 5 %-kal alacsonyabb áron exportáltak a legfontosabb harmadik országbeli piacukra, Oroszországba. Erre az árszintre figyelemmel az Unióba történő kivitel szinte minden más országhoz képest vonzóbb lehet a fehéroroszországi exportőrök számára. Emellett a felülvizsgálati időszak alatt az Oroszországba irányuló kivitel volumene mintegy 4 800 tonna volt, amely az együttműködő fehéroroszországi gyártók becsült szabad kapacitásának kevesebb mint 10 %-át teszi ki, és a becsült országos szabad kapacitás 4 %-át sem éri el.

(83)

Az uniós piac a földrajzi közelsége és a mérete miatt is vonzó a fehéroroszországi gyártók számára, a teljes felhasználás ugyanis eléri az 541 000 tonnát.

(84)

A Bizottság megállapította, hogy a legfontosabb harmadik országbeli piacra (Oroszországba) irányuló fehéroroszországi export tekintetében folytatódott a dömping.

(85)

Ezenkívül a Bizottság egyéb bizonyítékokat is feltárt arra vonatkozóan, hogy a dömping az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődik.

(86)

Az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, valamint hogy továbbra is jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre Fehéroroszországban, azt jelezte, hogy a fehéroroszországi export és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna (újra) az uniós piac felé.

(87)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy ha nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, a dömping megismétlődése valószínű.

(88)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha sokkal csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2006. július és 2007. június között). A Comext-statisztika (Eurostat) szerint a Kínából származó hegesztett csövek behozatalának volumene az uniós piac mintegy 0,1 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt 13,8 % volt a piaci részesedése. A piaci részesedés hasonlóan csekély mértékű (0,03 %) volt az előző hatályvesztési felülvizsgálatban. A Kínából érkező behozatal abszolút értékben drasztikusan csökkent, az eredeti vizsgálat alatti 184 887 tonnához képest az előző hatályvesztési felülvizsgálat időszakában 118 tonnára, a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat időszakában pedig 559 tonnára esett vissza.

(89)

A (22) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Az exportáló gyártók tehát nem nyújtottak be kitöltött kérdőívet, így nem közöltek adatokat az exportárakról és -költségekről, a belföldi árakról és költségekről, a gyártási folyamathoz felhasznált inputról, a gyártási általános költségekről, kapacitásukról, termelésükről, beruházásaikról stb. Hasonlóképpen sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem foglalkoztak az ügy irataiban foglalt bizonyítékokkal, többek között a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól piacvédelmi vizsgálatokhoz készült bizottsági szolgálati munkadokumentummal (13) (a továbbiakban: a jelentés).

(90)

Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(91)

Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett, Kínát érintő ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben és az érdekelt felek beadványaiban foglalt információk, továbbá egyéb információforrások, köztük kereskedelmi import- és exportstatisztikák (az Eurostat és a GTA adatai), illetve a kínai adó- és vámhatóság honlapjairól (14), a Világbank és az OECD jelentéseiből, valamint független vas- és acélipari ár-, hír-, adat-, elemzés- és konferenciaszolgáltatóktól – például Deloitte (15), Transcustoms (16), Global Trade Alert (17) és Huacsingi Ipari Kutatóintézet (18) – származó statisztikai adatok szolgáltak.

(92)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre Kínát illetően, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján megindította a vizsgálatot ezzel az országgal szemben.

(93)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, továbbá a határidőn belül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány.

(94)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Mexikót választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(95)

2020. május 11-én a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: az első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasználható termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megjelölte a lehetséges reprezentatív országokat (Brazília, Malajzia, Mexikó, Thaiföld és Törökország). A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek az első feljegyzéssel kapcsolatban.

(96)

2020. június 4-én a Bizottság második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Thaiföldet tekinti reprezentatív országnak (19). Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országbeli gyártók – a Pacific Pipe Co., Ltd. és az Asia Metal Co., Ltd. – rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. Nem érkeztek észrevételek a második feljegyzéssel kapcsolatban.

(97)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(98)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(99)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(100)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(101)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(102)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.”

(103)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (20), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között.

(104)

A jelentést kiegészítve a kérelem további bizonyítékokat nyújt arra, hogy a fent említett, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállnak.

(105)

A kérelmező különösen olyan jelenségekre mutatott rá, amelyek a hegesztett csövek ágazatában és az acélágazatban (a melegen hengerelt acéltekercsek a hegesztett csövek gyártásának fő inputanyagai) befolyásolják a költségeket és az árakat:

(106)

A (93) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre. A (22) és (89) preambulumbekezdésben említett módon az exportáló gyártók nem működtek együtt, és az exportáló gyártóktól sem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(107)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(108)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (22). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (23).

(109)

Ezenkívül kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A meglévő első mondatot – „[a] szocialista rendszer a Kínai Népköztársaság alaprendszere” – követően a rendelkezés következő mondattal egészült ki: „[a] kínai jellemzőkkel bíró szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe.” (24) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést gyakorol a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(110)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (25). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(111)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még a lenti 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 5. alpontja) (26).

(112)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a lenti 3.3.2.2. szakasz a) pontjának 8. alpontját) (27). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (28).

(113)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (29). A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (30).

(114)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (31).

(115)

Kínában az exportáló ország hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(116)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 4. alpontját), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása (32). Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz) (33). A hegesztett csövek ágazatának vállalkozásai feletti kormányzati ellenőrzés fennállására utaló jeleket tovább részletezi a lenti 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 4. alpontja.

(117)

A hegesztett csövek gyártásának fő nyersanyagát előállító acélágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Miközben az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között található öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban (34). Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa az acéltermelés 60–70 %-át (35). Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította (36). Az összpontosítás részeként kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között (37).

(118)

A fentiekben kifejtett módon a hegesztett csövek gyártásához elsődlegesen nyersanyagot biztosító acélágazatban jelentős az állami tulajdonú vállalatok aránya. Mivel a hegesztett csövek kínai exportőrei nem működtek együtt, a hegesztett csövek magán- és állami tulajdonú gyártóinak pontos aránya nem állapítható meg. Azonban a vizsgálat feltárta, hogy a lenti 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 5. alpontjában foglaltaknak megfelelően a hegesztett csövek ágazatában az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(119)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, (38) a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (39)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (40). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (41). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazara kiterjedően érvényesülnek, így a hegesztett csövek gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(120)

A hegesztett csövek gyártói közül sokan kiemelten foglalkoznak a pártépítési tevékenységekkel a honlapjukon, párttagoknak is helyet biztosítanak a vállalatvezetésben, és hangsúlyozzák a KKP iránti elkötelezettségüket. A vizsgálat során kiderült, hogy pártépítési tevékenységek folynak a hegesztett csövek több gyártójánál is, közéjük tartozik a Jinghua Steel Pipe Group, a Kingland Group és a Jiangsu Guoqiang Zinc-plating Industrial Co. Ltd. A bizonyítékok alapján a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyik gyártójánál e tevékenységek közé tartozott egyebek mellett, hogy KKP-tagok vettek részt a helyzet, az üzleti modell és a fejlesztési stratégia megbeszélésében, támogatták a párttagok felvételét, előadásokat, szimpóziumokat és egyéb oktatási tevékenységeket szerveztek a KKP-ről, a kommunista filozófiáról stb., hivatalos rendezvényeket tartottak a KKP tevékenységeihez kapcsolódóan stb. Ezenkívül a Bizottság a vizsgálat során azt is megállapította, hogy személyes kapcsolatok vannak a hegesztett csövek gyártói és a KKP között, például a hegesztett csöveket gyártó vállalatok közül többnél KKP-tagok vannak a felső vezetésben vagy az igazgatóságban. Ilyen többek között a Jinghua Steel Pipe Group, a Kingland Group, a Fubo Group, a Weifang East Steel Pipe Co. Ltd. és a Huludao City Steel Pipe Industrial Co. Ltd.

(121)

A hegesztett csövek gyártásához elsődlegesen nyersanyagot biztosító acélágazatban a legnagyobb gyártók közül számos állami tulajdonban van. Többet közülük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” című dokumentum (42) külön is megemlít. Például a kínai állam tulajdonában álló Shanxi Taiyuan Iron & Steel Co. Ltd. (a továbbiakban: TISCO) a honlapján közölt bemutatkozás szerint „vas- és acélipari óriásvállalat”, és „rendkívül nagy méretű vas- és acélipari komplexummá fejlődött, amely integrált vasércbányászati, vas- és acélgyártási, feldolgozási, szállítási és kereskedelmi üzletággal rendelkezik” (43). A Baosteel szintén a kínai állam tulajdonában álló nagyvállalat, amely acélgyártással foglalkozik a közelmúltban konszolidált China Baowu Steel Group Co. Ltd. (előzőleg Baosteel Group and Wuhan Iron & Steel) részeként (44).

(122)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a lenti 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 7. alpontját), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása torzító hatást fejt ki a piacra (45). Ezért az acélipari és az egyéb, köztük a pénzügyi és az alapanyag-beszállító ágazatok vállalataiban, így az állami tulajdonú vállalatokban az állam jelenléte lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy beavatkozzon az árak és a költségek tekintetében.

(123)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (46).

(124)

Noha a hegesztett csövek ágazata szakosodott ágazat, és a vizsgálat során nem kerültek elő külön szakpolitikai dokumentumok kifejezetten ennek az ágazatnak a fejlesztéséről, ugyanakkor a hegesztett csövek gyártásának legfontosabb nyersanyagát, vagyis az acélt érintő kormányzati irányítás és beavatkozás előnyös a hegesztett csövek ágazata számára. A kormányzati beavatkozás hegesztett csövek ágazatára gyakorolt torzító hatásait jól mutatja a jelentős kapacitásfelesleg problémája. A hegesztett acélcsövek ágazatának helyzetéről szóló, 2018. évi jelentés megerősíti a számottevő kapacitásfelesleg meglétét (a teljes idézetet lásd a (209) preambulumbekezdésben) (47).

(125)

Ezenkívül a kínai kormány az acélipart kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (48). Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum, köztük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” is. Ez a terv kijelenti, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve” (49). A tervben meghatározott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek (50).

(126)

A tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv (51) célul tűzi ki a felső kategóriás acélterméktípusokat gyártó vállalatok támogatását (52). Emellett a termékek megfelelő minőségével, tartósságával és megbízhatóságával is foglalkozik, és ennek érdekében előirányozza olyan vállalatok támogatását, amelyek a tiszta acélgyártáshoz, a precíziós hengerléshez és a minőségjavításhoz kapcsolódó műszaki megoldásokat alkalmaznak (53).

(127)

Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (54) (a továbbiakban: a katalógus) az ösztönzött ágazatok közé sorolja az acélipart.

(128)

A kínai kormány az ágazat irányítása és fejlesztése céljából széles körben alkalmaz szakpolitikai eszközöket és irányelveket egyebek mellett a piac összetételéhez és szerkezetátalakításához, a nyersanyagokhoz, a beruházásokhoz, a kapacitások leépítéséhez, a termékskálához, a tevékenységek áthelyezéséhez, a korszerűsítéshez stb. kapcsolódóan. A felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány az ágazat fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi (55). A kínai kormány politikájának következményeit és az abból eredő torzulásokat a kapacitásfelesleg jelenlegi problémája szemlélteti a legvilágosabban.

(129)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált acélt előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(130)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (56).

(131)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (57). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok kiosztása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például árverések előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (58). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (59).

(132)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a hegesztett csövek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartásával és a földhasználati jogok kiosztásával. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a hegesztett csövek ágazatára is.

(133)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hegesztett csövek ágazatában – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(134)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (60). A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges (61). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő munkavállalókhoz képest alacsonyabb bért kapnak (62). Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(135)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a hegesztett csövek ágazata nem tartozik a fent bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva a hegesztett csövek ágazatában a bérköltségek torzulása közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(136)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(137)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (63), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (64), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük (65).

(138)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követését és a prudenciális követelmények tiszteletben tartását, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességét írják elő, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy az ilyen szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(139)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg (66).

(140)

Ezeket a problémákat súlyosbítják további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (67). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(141)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(142)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(143)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulástól mentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(144)

Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások.

(145)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a hegesztett csövek ágazata mentes lenne az előzőekben bemutatott, pénzügyi rendszerre irányuló kormányzati beavatkozástól. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(146)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzői tekintetében a 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 1–5. alpontjában, valamint a jelentés A. részében megfogalmazott ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a fenti a 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 6–8. alpontjában és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(147)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a hegesztett csövek gyártásához számos sokféle inputra van szükség. Amikor a hegesztett csövek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(148)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a hegesztett csövek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(149)

A 3.2.2.2. szakasz a) pontjának 2–9. alpontjában ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a hegesztett csövek ágazatára (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(150)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy nem érkezett hozzá olyan észrevétel, amely szerint a belföldi költségek bármelyike az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében torzulástól mentesnek volna tekinthető.

(151)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján a következő szempontok alapján történt:

(152)

A (95)–(96) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság két feljegyzést adott ki a rendes érték és a termelési tényezők meghatározásához felhasznált forrásokról összeállított aktához, 2020. május 11-én (az első feljegyzés), illetve június 4-én (a második feljegyzés). A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a következtetéséről, hogy a jelen ügyben Thaiföldet választotta ki megfelelő reprezentatív országként.

(153)

Az első feljegyzésben a Bizottság rögzítette, hogy Brazília, Malajzia, Mexikó, Thaiföld és Törökország gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(154)

A feljegyzést követően nem érkezett a gazdasági fejlettségi szintre vonatkozó észrevétel.

(155)

Az első feljegyzésben a Bizottság rámutatott, hogy Brazíliában, Malajziában, Mexikóban, Thaiföldön és Törökországban köztudottan gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Azonban Malajziát később kizárta a lehetséges reprezentatív országok köréből, mivel ebben az országban csak egy olyan gyártót talált, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket állítja elő, és ennek a gyártónak sem voltak nyilvánosan hozzáférhetők a felülvizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatásai.

(156)

Az első feljegyzést követően nem érkezett észrevétel a felülvizsgálat tárgyát képező termék lehetséges reprezentatív országokban való gyártásával kapcsolatosan.

(157)

A Bizottság továbbá az előzőekben említett és vizsgált országok mindegyike esetében ellenőrizte a nyilvános adatok (és különösen a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira vonatkozó nyilvános pénzügyi adatok) rendelkezésre állását.

(158)

A Bizottság olyan nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatokkal rendelkező hegesztettcső-gyártókat keresett, amelyek felhasználhatók az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához. A Bizottság olyan vállalatokra korlátozta a kutatást, amelyek nyilvánosan hozzáférhető eredménykimutatással rendelkeznek a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan, és nyereségesek voltak abban az időszakban. Ezenkívül előnyben részesítette azokat a hegesztettcső-gyártókat, amelyek pénzügyi kimutatásai vállalati szinten voltak nyilvánosan hozzáférhetők, nem pedig az adott vállalat egészére vonatkozó összevont pénzügyi beszámolóként. Ezért a második feljegyzésben csak két thaiföldi és egy törökországi vállalat szerepelt.

(159)

A Thaiföldre és Törökországra vonatkozóan nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatok minősége és részletessége alapján, továbbá a termelési tényezőkre vonatkozó referenciaértékek rendelkezésre állását és reprezentativitását (70) figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Thaiföld megfelelő reprezentatív ország.

(160)

A Thaiföld termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(161)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. A (96) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság megállapította, hogy a két thaiföldi gyártó – a Pacific Pipe Co., Ltd. és az Asia Metal Co., Ltd. – pénzügyi kimutatásai nyilvánosan hozzáférhetők, és felhasználhatók az SGA-költségek torzulástól mentes és észszerű összegének meghatározásához.

(162)

Miután megállapítást nyert, hogy az említett tényezők alapján Thaiföld megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(163)

A fenti elemzés alapján Thaiföld maradéktalanul teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként. Így különösen, Thaiföld számottevő mennyiségben gyártotta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és esetében teljeskörű adatok állnak rendelkezésre minden termelési tényezőről, az SGA-költségekről, valamint a nyereségről.

(164)

A második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező torzulástól mentes költségét a reprezentatív országban.

(165)

A Bizottság továbbá jelezte, hogy a reprezentatív ország torzulástól mentes munkaerőköltségeit az ILO statisztikái és nemzeti statisztikák, a torzulástól mentes energiaköltségeket pedig a (160) preambulumbekezdésben foglaltak szerint nemzeti statisztikák felhasználásával határozza meg.

(166)

A Bizottság az általános előállítási költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt a számításba az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából. Az összeg megállapításához felhasználta a dömpingellenes vizsgálat során együttműködő és külön e célból információkat közlő (71) egyik uniós gyártó, a lengyelországi ArcelorMittal Tubular Products (a továbbiakban: AMTP) pénzügyi adatait. A módszertan ismertetése a 3.2.2.2. szakasz e) pontjában található.

(167)

Végezetül, a második feljegyzésben foglaltak szerint a Bizottság a (161) preambulumbekezdésben szereplő, kiválasztott thaiföldi vállalatok pénzügyi adatait használta fel az SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(168)

A termelési tényezőkre vonatkozó két feljegyzés révén a Bizottság megkísérelte összeállítani a termelési tényezők és adatforrások listáját, amely tartalmazza a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói által felhasznált összes termelési tényezőt, köztük az anyagokat, az energiát és a munkaerőt is. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban, amelyet az említett feljegyzésekben közölt az érdekelt felekkel.

(169)

A kínai exportáló gyártók felülvizsgálati eljárásban való együttműködésének hiányában a Bizottságnak az európai gyártó, az AMTP tájékoztatása alapján kellett meghatároznia a hegesztett csövek gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Az eredeti vizsgálat során a kínai vállalatoktól beszerzett adatok és a hegesztett csövek kínai gyártóinak honlapján hozzáférhető információk alapján gyártási folyamatuk és az általuk felhasznált anyagok hasonlóak az AMTP tájékoztatásában foglaltakkal.

(170)

Együttműködés hiányában a Bizottságnak nem álltak rendelkezésére a hatjegyű HR-kódoknál részletesebb tarifakódok az egyes termelési tényezőkre vonatkozóan. A használt HR-kódok tökéletesen megegyeztek a thaiföldi tarifakódokkal.

(171)

Figyelembe véve az AMTP által szolgáltatott információkat, valamint azt, hogy a termelési tényezők rendes értékének meghatározásához figyelembe vett forrásokkal kapcsolatos két feljegyzésre nem érkezett észrevétel, a Bizottság a következő termelési tényezőket azonosította (adott esetben a hozzájuk tartozó tarifakódokkal együtt):

1. táblázat

A hegesztett csövek termelési tényezői

(172)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat során egyik kínai gyártó sem működött együtt, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése szerinti, a gyártó gyártelepi árán számított, torzulástól mentes alapanyagár megállapításához a Bizottság a reprezentatív ország importárait használta fel az AMTP által a hegesztett csövek gyártásához felhasznált egyes anyagokra vonatkozóan. A Bizottság ellenőrizte a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása során felhasznált és bejelentett nyersanyagokat, a keletkező melléktermékeket, valamint a vonatkozó felhasználási arányokat.

(173)

A Bizottság mindegyik nyersanyag és melléktermék esetében a reprezentatív országban érvényes importárakra támaszkodott. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (149) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. Csak a kénsav esetében volt a figyelmen kívül hagyott, Kínából érkező behozatal volumene észrevehető: a reprezentatív ország teljes behozatal; teljes behozatalának 4,7 %-át tette ki. Minden más nyersanyagnál és mellékterméknél 0 és 0,3 % között volt a behozatal részesedése.

(174)

A Bizottság rendszerint az (EU) 2015/755 rendelet 1. mellékletében felsorolt, WTO-tagsággal nem rendelkező országokból a reprezentatív országba érkező behozatal volumenét sem veszi figyelembe. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai. Ebben az esetben viszont nem mutatható ki ezekből az országokból Thaiföldre érkező nyersanyag- és melléktermék-behozatal a felülvizsgálati időszak alatt.

(175)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza az exportáló gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország importvámját vette tekintetbe a megfelelő szinteken, a behozatali volumen származási országától függően. A Bizottság továbbá a Laem Csabang-i kikötő és Bangkok közötti szállításra vonatkozóan a Világbank jelentéséből (72) vett adatok alapján kiszámított, kilogrammonkénti belföldi fuvarozási költségeket is hozzáadta.

(176)

A munkaerőköltség referenciaértékének meghatározása során a Bizottság az ILO statisztikai adataiból, valamint Thaiföld nyilvánosan hozzáférhető nemzeti statisztikáiból és a KPMG adókra és járulékokra vonatkozó információiból (73) indult ki.

(177)

Az ILO statisztikái a felülvizsgálati időszak tekintetében a thaiföldi feldolgozóiparban foglalkoztatott munkavállaló által ténylegesen ledolgozott átlagos heti óraszámról szolgáltattak adatokat (74).

(178)

Noha a feldolgozóiparban foglalkoztatottak havi munkabérére vonatkozó adatok is szerepelnek az ILO statisztikáiban, a Bizottság úgy döntött, hogy a Thaiföld Nemzeti Statisztikai Hivatalától származó statisztikákra támaszkodik, amelyek részletesebb információkkal szolgáltak a munkabérekről és a béren kívüli juttatásokról a különböző gazdasági ágazatokban, negyedéves bontásban (75).

(179)

Végezetül a Bizottság a KPMG által közölt információkat felhasználva meghatározta a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékot.

(180)

Ezen adatok alapján a Bizottság kiszámította a feldolgozóiparban érvényes óránkénti jövedelmet, majd ezt megnövelte a munkáltató által viselt járulékos foglalkoztatási költségekkel.

(181)

A villamos energia referenciaértékének megállapításához a Bizottság az üzleti, ipari és állami vállalatok által fizetendő villamosenergia-árakra vonatkozóan a Fővárosi Villamosenergia-hatóság honlapján (76) feltüntetett adatokat használta fel.

(182)

Figyelemmel a kínai gyártók együttműködésének hiányára, az átlagos, torzulástól mentes villamosenergia-referenciaár kiszámításához szükséges összes többi paraméter, így a feszültségtartomány, a csúcsidőszak/völgyidőszak és a csúcsidőszaki fogyasztás, az AMTP által szolgáltatott adatokon alapult.

(183)

A földgáz referenciaértékének megállapításához a Bizottság az Energiapolitikai és Tervhivatal (Energiaügyi Minisztérium) statisztikai jelentését (77) használta fel. Ez a jelentés a teljes felülvizsgálati időszakot lefedte, azonban összesített számadatokat tartalmazott a földgázfogyasztás mennyiségére és értékére vonatkozóan, a fogyasztó jellegétől (lakossági, ipari, közlekedési) függetlenül és minden formában. A Bizottság ugyanakkor nem tudott megállapítani olyan forrást, amellyel kizárólag a feldolgozóiparra lehetett volna szűkíteni ezeket a számadatokat. Az Alternatívenergia-fejlesztési és Hatékonysági Osztály (Energiaügyi Minisztérium) részletesebb éves jelentésében (78) csak volumenként szerepelnek fogyasztási adatok, így ennek alapján nem számítható ki a földgázár. Ez utóbbi jelentés szerint Thaiföld teljes földgázfogyasztásának 44 %-a volt betudható a feldolgozóiparnak a felülvizsgálati időszak alatt.

(184)

A Bizottság a fenti (171) preambulumbekezdésben összefoglalt termelési tényezők alapján számította ki a gyártási általános költségeket. A kínai gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a gyártási általános költségek kiszámítása az AMTP által közölt gyártási általános költségek és gyártási költségek hányadosán alapult. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékos értéket alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(185)

Az SGA-költségek és a nyereség esetében a Bizottság a két thaiföldi gyártó – a Pacific Pipe Co., Ltd. (79) és az Asia Metal Co., Ltd. (80) – pénzügyi adatait használta fel. A Bizottság először mindegyik vállalatra vonatkozóan külön-külön kiszámította az SGA-költségek és a nyereség értékesített áruk költségén felüli hányadát. Ezután megállapította az átlagos SGA-költségeket és nyereséget reprezentatív országban (a vállalatok árbevétele szerint súlyozva). A Bizottság a vállalatok nyilvánosan hozzáférhető, auditált beszámolóját a második feljegyzés mellékleteként bocsátotta az érdekelt felek rendelkezésére.

(186)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően alapvető terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(187)

A Bizottság először a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket az AMTP közölt a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges egyes termelési tényezők (nyersanyagok, munkaerő és energia) felhasználására vonatkozóan. Ezeket a felhasználási volumeneket megszorozta a fenti d) pontban leírtak szerint Thaiföldön megállapított, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(188)

A számítást külön-külön végezte el a hegesztett csövek két alaptípusára, vagyis a fekete csövekre és a galvanizált csövekre vonatkozóan. A galvanizált csövek utólagos galvanizálási eljárás keretében cinkréteggel bevont fekete csövek. A galvanizált termék gyártása tehát többletenergia és -munkaerő, emellett cink és kénsav felhasználásával jár, amelyre egyáltalán nincs szükség a fekete csövek gyártásához.

(189)

Ezt követően a torzulástól mentes előállítási költségek meghatározása érdekében a torzulástól mentes gyártási költségekhez hozzáadta a gyártási általános költségek (184) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott hányadát.

(190)

Végezetül a (189) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeken felül a Bizottság figyelembe vette a (185) preambulumbekezdésben foglalt módon meghatározott reprezentatív országbeli SGA-költségeket és nyereséget. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költségek és nyereség mértéke 4,3 %, illetve 3,0 % volt.

(191)

A Bizottság a két terméktípus (187)–(190) preambulumbekezdésben ismertetett módon kiszámított rendes értékéből levonta a melléktermékek torzulástól mentes értékét az AMTP által közölt melléktermékjegyzék alapján. A melléktermékek torzulástól mentes értékének meghatározásához az AMTP tájékoztatása szerint a felülvizsgálati időszak alatt értékesített mennyiségeket megszorozta a fenti d) pontban leírtak szerint Thaiföldön megállapított, torzulástól mentes egységköltségükkel. Bizonyos melléktermékek (cinkhamu, kemény cink) esetében csak a galvanizált termékekre vonatkozóan megállapított rendes értéket igazította ki, mivel ezek a melléktermékek a galvanizálás során keletkeznek.

(192)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. Együttműködő exportáló gyártó hiányában a Bizottság az ország egészére vonatkozóan állapította meg a rendes értéket.

(193)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostat CIF-árai alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ennek érdekében a CIF-exportárból levonta a tengeri szállítási és biztosítási költségeket (81), valamint a kínai belföldi fuvarozási költségeket (82). Külön-külön meghatározta a fekete és a galvanizált termékek exportárát.

(194)

A Bizottság terméktípusonként összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzek szerint megállapított exportárat.

(195)

Bizonyos termékeknél Kína azt a politikát követi, hogy exportáláskor csak részlegesen téríti vissza a héát. Annak érdekében, hogy a rendes érték és az exportár adótartalma azonos mértékű legyen, a Bizottság rendszerint megnöveli a rendes értéket a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportjára felszámított héa azon részével, amelyet Kína nem térített vissza a kínai exportáló gyártóknak. Azonban a kínai adó- és vámhatóság honlapjáról származó statisztikai adatokból és a Transcustoms adataiból (83) kiderült, hogy a hegesztett csövek exportjára felszámított héát teljes egészében visszatérítették a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság ezért nem hajtott végre héa-kiigazítást.

(196)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve negatív volt.

(197)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából történő exportja nem volt dömpingelt a felülvizsgálati időszak alatt. A szóban forgó behozatal volumene viszont korlátozott volt, a teljes uniós import 0,2 %-át tette ki, és 0,1 %-os uniós piaci részesedésnek felelt meg, így a Bizottság nem tekintette reprezentatívnak az árakat. A Bizottság ezért a dömping megismétlődésének valószínűségét is megvizsgálta.

(198)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping hiányának megállapításán túlmenően a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e a dömping megismétlődése. Ennek keretében a Bizottság elemezte a harmadik országokba irányuló dömpingelt export meglétét, a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, más piacok rendelkezésre állását, valamint az uniós piac vonzerejét.

(199)

A Bizottság a GTA importstatisztikái alapján megállapította, hogy a Kínából származó hegesztett csövek öt legnagyobb importőre a felülvizsgálati időszak alatt a Fülöp-szigetek, Hongkong, Peru, Indonézia és Szingapúr volt (84). A Bizottság úgy döntött, hogy az elemzés során figyelmen kívül hagyja Hongkongot, mivel a GTA importra és exportra vonatkozó jelentéseinek összehasonlításakor számottevő eltéréseket talált Kína és Hongkong között a közölt kereskedelmi volumenekben, és nem az tűnt ki, hogy Hongkong a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportjának végső rendeltetési helye. A hegesztett csövek másik négy fő piacára irányuló kínai exportot illetően a Bizottság az alábbiakban ismertetett módszerrel végzett dömpingszámításokat.

(200)

A Kínából harmadik országokba irányuló dömping értékeléséhez a Bizottság ugyanazt a (168)–(192) preambulumbekezdésnek megfelelően képzett rendes értéket használta, mint az uniós piacra vonatkozó dömpingszámításhoz.

(201)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában az Bizottság az Unióba irányuló export keretében valószínűsíthetően alkalmazott árat a harmadik országokkal szemben jelenleg alkalmazott kínai exportárak elemzésével, a GTA adott országokra vonatkozó importstatisztikái alapján becsülte meg.

(202)

Mind a négy érintett ország CIF-paritáson közölte az importértéket. Ezért a Bizottság a gyártelepi exportár kiszámításához a tengeri szállítási és biztosítási költségeknek (85) és a kínai belföldi fuvarozási költségeknek (86) a levonásával kiigazította a közölt árakat.

(203)

Peru esetében a Kínából érkező szállítmányok tengeri szállítási és biztosítási költségei nem szerepeltek a fent említett forrásban. Ezért a Bizottság a Kína és Chile közötti szállításra vonatkozóan ugyanabból a forrásból rendelkezésre álló adatok használata mellett döntött.

(204)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket és a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárakat gyártelepi paritáson hasonlította össze. Lehetőség szerint (87) terméktípusonként (fekete/galvanizált termékek) végezte el az összehasonlítást, és meghatározta a dömpingmennyiség súlyozott átlagát.

(205)

Ezen összehasonlítás alapján a négy országba irányuló kínai export országos dömpingkülönbözete a megfelelő CIF-értékek százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakult:

(206)

A kínai kormány és a kínai termelők együttműködésének hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, valamint különösen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelmező és a Huacsingi Ipari Kutatóintézet (88) által benyújtott adatok alapján történt.

(207)

A kínai termelési kapacitás mindkét említett forrás szerint számottevően meghaladja az aktuális termelési volument és a kínai piacon jelentkező belső keresletet. A lenti (208) és (209) preambulumbekezdésben szereplő számadatok a hegesztett vas- és acélcsövek össztermelésére vonatkoznak. A kérelmező becslése szerint e termelés mintegy 80 %-át teszi ki a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek megfelelő, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű „kisméretű csövek” gyártása. Ezt a becslést a Huacsingi Ipari Kutatóintézet jelentése is alátámasztja. A jelentés nem tartalmaz pontos számadatokat, ugyanakkor jelzi, hogy „a kínai hegesztettcső-ágazatban gyártott hegesztett csövek többsége kis átmérőjű, vastag falú termék”. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a termelési kapacitás, illetve a kínai piacon belüli termelés és kereslet közötti, alábbiakban ismertetett eltérés a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve reprezentatív.

(208)

A kérelemben szolgáltatott, majd a vizsgálat során aktualizált adatok szerint a hegesztett csövek gyártásának volumene 60 millió tonna volt Kínában a felülvizsgálati időszak alatt. A Huacsingi Ipari Kutatóintézet jelentésében némileg kisebb érték, 56 millió tonna szerepel. Ez a jelentés továbbá arra is utal, hogy az említett termelési volumen már a szabad kapacitás figyelembevétele nélkül is meghaladja a Kínában jelentkező belső keresletet, amely 52,4 millió tonnára tehető.

(209)

A kérelmező szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártására megközelítőleg 10 millió tonna szabad kapacitás áll rendelkezésre Kínában. A Huacsingi Ipari Kutatóintézet jelentése nem szolgál adatokkal a tényleges kapacitásról. Ugyanakkor kiemeli, hogy Kínában egyértelműen túltermelés van hegesztett csövekből, és jelentős a kapacitásfelesleg. A jelentés megállapítja többek között, hogy „…a kínai ipar gyors fejlődésével ugyan jelentősen nőtt a hegesztett csövek iránti kereslet Kínában, de e kereslet növekedésének üteme még viszonylag lassú, elmarad a hegesztett csövek gyártásának ütemétől. Ennek következtében alakult ki a jelenlegi kapacitásfelesleg a hegesztett csövek esetében. Ez nem mozdítja elő a hegesztett csövek ágazatának fejlődését. Emellett a kapacitásfelesleg egyik oka, hogy bizonyos belföldi ágazatokban szigorúbb követelmények vonatkoznak hegesztett csövekre a minőség, az átmérő és a falvastagság tekintetében. A kínai hegesztett csövek nem felelnek meg ezen ágazatok igényeinek, ezért külföldről kell beszerezni ilyen csöveket. Ennek eredménye a jelenlegi csökkent kereslet, amelynek következtében növekedett a belföldi kapacitásfelesleg.” (89)

(210)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy hegesztett csöveket gyártsanak az Unióba történő exportra.

(211)

Különféle piacvédelmi intézkedések és egyéb behozatali korlátozások vannak hatályban a Kínából származó hegesztett csövek exportjával szemben. A Global Trade Alert (90) szerint ilyen intézkedéseket alkalmaznak Ausztráliában (dömpingellenes és kiegyenlítő vámok), Kanadában (dömpingellenes és kiegyenlítő vámok), Kolumbiában (dömpingellenes intézkedések), Mexikóban (dömpingellenes intézkedések), Pakisztánban (behozatali tilalom), Thaiföldön (dömpingellenes intézkedések), Törökországban (védintézkedés) és az Egyesült Államokban (dömpingellenes intézkedések és a 232. szakasz szerinti intézkedések). Ezek az intézkedések nemcsak korlátozzák a kínai gyártók bejutását a felsorolt piacokra, hanem azt is alátámasztják, hogy a hegesztett csövek kínai gyártói folyamatosan alkalmaztak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.

(212)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően dömpingáron átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(213)

A GTA adatai szerint a kínai exportáló gyártók az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva 8–21 %-kal alacsonyabb áron exportáltak a legfontosabb harmadik országbeli piacaikra. Erre az árszintre figyelemmel az Unióba történő kivitel szinte minden más országhoz képest jóval vonzóbb lehet a kínai exportőrök számára.

(214)

Az uniós piac a mérete miatt is vonzó a kínai gyártók számára, a teljes felhasználás ugyanis meghaladja az 540 000 tonnát.

(215)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt esetlegesen megvalósult dömpingtől függetlenül valószínűsíthető az Unióba irányuló kínai dömping megismétlődése az intézkedések hatályvesztése esetén.

(216)

Noha a vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra, ebből nem vonható le az a következtetés, hogy a hegesztett csövek kínai gyártóinak tisztességtelen árképzési gyakorlatai nem ismétlődnének az intézkedések hatályvesztése esetén.

(217)

Sőt, a hegesztett csövek kínai gyártói által megcélzott legfontosabb harmadik országokba irányuló kínai export folyamatos dömpinggel járt. Az ezekbe az országokba irányuló export jelentős volumenére tekintettel (20 000–93 000 tonna, összehasonlításképpen az Unióba exportált mennyiség mindössze 559 tonna volt) ennek az exportnak az árai reprezentatívabbnak tekintendők az esetleges dömping megállapítása szempontjából. Szintén alátámasztja a folyamatos tisztességtelen árképzési gyakorlatok meglétét, hogy más országokban is több piacvédelmi intézkedés van hatályban a hegesztett csövek kínai exportjával szemben.

(218)

Ezenkívül a Bizottság egyéb bizonyítékokat is feltárt arra vonatkozóan, hogy a dömping az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődik.

(219)

A felülvizsgálati időszakban nagyon jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Kínában, mértéke meghaladta a teljes uniós felhasználás tízszeresét. Ráadásul a Huacsingi Ipari Kutatóintézet jelentése szerint a hegesztett csövek gyártásához rendelkezésre álló kínai kapacitás csak 2018–2019 folyamán 10 millió tonnával nőtt, és további bővülése várható.

(220)

Végezetül az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, valamint hogy más piacok a védelmi intézkedések miatt továbbra is zárva vannak a kínai kivitel előtt, azt jelzi, hogy a kínai kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna (újra) az uniós piac felé.

(221)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy ha nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, a dömping megismétlődése valószínű.

(222)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Oroszországból érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha jóval csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2006. július és 2007. június között). A Comext-statisztika (Eurostat) szerint az Oroszországból származó hegesztett csövek behozatalának volumene kevesebb mint 2 000 tonna volt a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka időszakában (2006. július és 2007. június között) meghaladta a 36 000 tonnát. A behozatal hasonlóan csekély mértékű volt az előző hatályvesztési felülvizsgálatban. Az Oroszországból származó hegesztett csövek behozatalának volumene az uniós piac mintegy 0,4 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt 2,7 %, az előző hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt pedig 0,7 % volt a piaci részesedése.

(223)

Az eljárás megindításakor kér oroszországi exportáló gyártó, a PAO Severstal és a TMK jelentkezett, és együttműködési szándékát fejezte ki. A TMK Csoport később jelezte a Bizottságnak, hogy nem kíván válaszolni az exportáló gyártóknak szóló kérdőívre.

(224)

Ezenkívül a PAO Severstal által közölt adatok egybevetésével 2020. november 11. és 13. között végzett távoli ellenőrzés során a Bizottság jelentős és súlyos hiányosságokat tárt fel a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítéssel kapcsolatos adatszolgáltatásban. Ezek a hiányosságok jelentős mértékben gátolták a kitöltött kérdőív ezen szakaszát érintő vizsgálat szokásos folyamatát. A PAO Severstal által közölt információk különösen a jelentett ügyletek számát, az értékesített összmennyiséget, az értékesítési összértéket és a felülvizsgálat tárgyát képező termék független vevőknek történő belföldi értékesítésére vonatkozóan nyújtott támogatásokat illetően bizonyultak valótlannak.

(225)

A vállalat november 13-án késő délután aktualizált adatokat közölt a belföldi értékesítésről. A Bizottság azonban időhiány miatt nem tudta ezeket az aktualizált adatokat egybevetéssel ellenőrizni, és más közölt információkkal összevetni.

(226)

Ezenkívül a közölt nyereséget az árbevétellel arányosan rendelték a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez és a felülvizsgálat tárgyát képező termék különféle értékesítési folyamataihoz. Ez elfogadhatatlan, mivel a nyereséget közvetlenül befolyásolja a gyártási költség, amely termékenként és terméktípusonként különbözik. Ezenkívül tekintettel arra, hogy a fenti (224) preambulumbekezdésben említett hibák a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan közölt árbevételt is érintették, a nyereségadatokat is felül kellett volna vizsgálni a belföldi értékesítés elemzésének eredménye alapján.

(227)

A Bizottság megítélése szerint ezek a jelentős és súlyos hiányosságok nagymértékben gátolták a vizsgálat szokásos folyamatát a kérdőív e szakasza esetében. Ezért a Bizottság tájékoztatta a PAO Severstalt, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a belföldi értékesítést és a rendes érték kiszámítását illetően a rendelkezésre álló tényekre kíván támaszkodni.

(228)

mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék többi oroszországi gyártója nem működött együtt és nem válaszolt a kérdőívre, a Bizottság tájékoztatta az Oroszországi Föderáció hatóságait, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendes érték kiszámításakor a rendelkezésre álló tényekre kíván támaszkodni, a dömpinggel, valamint a dömping folytatódásával, illetve megismétlődésével kapcsolatos ténymegállapításait pedig az összes oroszországi exportáló gyártó esetében a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(229)

A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(230)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak, különös tekintettel a rendes értékre, amelyet a Bizottság a PAO Severstal által közölt, majd egybevetéssel ellenőrzött és helytállónak talált adatok alapján határozott meg.

(231)

A fenti (230) preambulumbekezdésben említett módon az oroszországi exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság kénytelen volt a rendes érték meghatározása során a rendelkezésre álló tényeket felhasználni. E célból a részlegesen együttműködő oroszországi gyártó által benyújtott információkat használtuk.

(232)

Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a rendes érték képzésekor a Bizottság a részlegesen együttműködő exportáló gyártó által gyártott hasonló termék felülvizsgálati időszak alatt jellemző, előállítási költségének termékkódonkénti súlyozott átlagához hozzáadta a következő tényezőket:

(233)

Egyéb megbízható és ellenőrzött nyereségadatok hiányában a Bizottság a vállalat által közölt nyereséget vette alapul, noha annak felosztása a (226) preambulumbekezdésben leírtak szerint helytelennek bizonyult. Az alkalmazott haszonkulcs megfelel a vállalat (összes termékből származó) auditált beszámolóban foglalt teljes nyereségének, ezért a legmegbízhatóbb referenciaértéknek tekinthető. Ezenkívül a valós profit szükségszerűen nagyobb lett volna a vállalat által közöltnél. A szóban forgó ügyben azonban, mivel az alábbi (238) preambulumbekezdésben ismertetett dömpingkülönbözet önmagában is kellően magas volt a felülvizsgálati időszak alatti dömping megerősítéséhez, a dömpingkülönbözet e kiigazítás miatti növelése a jelenlegi felülvizsgálat eredménye szempontjából nem releváns.

(234)

Az előállítási költség szükség esetén kiigazításra került.

(235)

Az oroszországi exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottságnak az exportár meghatározását a rendelkezésre álló tényekre kellett alapoznia. Az egyetlen részlegesen együttműködő oroszországi gyártótól származó információkat nem lehetetett felhasználni, mivel ezt a gyártó nem exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt.

(236)

Ezért a Bizottság az Eurostat CIF-árai alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ennek érdekében a CIF-exportárból levonta a szállítási és biztosítási költségeket (91), valamint az oroszországi belföldi fuvarozási költségeket (92).

(237)

A Bizottság a rendes értéket és a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(238)

Ezen összehasonlítás alapján az Unióba irányuló oroszországi export országos dömpingkülönbözete a CIF-érték százalékában kifejezve 12,4 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(239)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországból érkező dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott. Mivel azonban a szóban forgó behozatal volumene korlátozott volt, a teljes uniós import 0,7 %-át tette ki, és 0,4 %-os uniós piaci részesedésnek felelt meg, a Bizottság a dömping megismétlődésének a valószínűségét is megvizsgálta.

(240)

A tájékoztatás után az Oroszországi Föderáció hatóságai előadták, hogy az oroszországi exportőrök esetében a dömping folytatódásának valószínűsége nem állapítható meg egyértelműen, mivel a dömping megállapítása sem az előző hatályvesztési felülvizsgálatban, sem az eredeti vizsgálatban nem volt összhangban a WTO-szabályokkal.

(241)

Észrevételeikben az orosz hatóságok azt állították, hogy a földgáz költségének az előző hatályvesztési felülvizsgálatban és az eredeti vizsgálatban a Bizottság által végrehajtott kiigazítása nem egyeztethető össze a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1., 2.2.1. és 2.2. cikkével, valamint a következő WTO-ügyekben tett ténymegállapításokkal: EU – biodízel (Argentína), Ukrajna – ammónium-nitrát, valamint EU – költségkiigazítási módszerek. Az orosz hatóságok konkrétan az utóbbi, 2020. július 24-i jelentésben (93) (a továbbiakban: a DS494-jelentés) szereplő megállapításokra hivatkoznak, nevezetesen arra, hogy az állítólagos orosz kormányzati beavatkozás/piaci torzulás nem volt megfelelő alap annak megállapításához, hogy az exportáló gyártók nyilvántartásai nem tükrözték megfelelően az érintett termék előállításával és értékesítésével összefüggő költségeket.

(242)

Ezt az észrevételt a következő okok miatt el kellett utasítani. Először, a DS494-jelentés megállapításaival szemben fellebbezéssel lehet élni, ezért a vizsgálóbizottság megállapításai még nem jogerősek. Másodszor, a (232) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban a hasonló terméknek a felülvizsgálati időszak alatt a részlegesen együttműködő oroszországi gyártó által közölt előállítási költsége alapján, költségkiigazítás nélkül határozta meg a rendes értéket.

(243)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. Ennek keretében a Bizottság elemezte a harmadik országokba irányuló dömpingelt export meglétét, az Oroszországban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét.

(244)

A Bizottság a fenti (232) preambulumbekezdésben leírtak szerint számtanilag képezte a rendes értéket.

(245)

A Bizottság a részlegesen együttműködő oroszországi gyártó egyéb harmadik országokba irányuló értékesítésének árai alapján állapította meg az exportárat.

(246)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket és a harmadik országokkal szemben alkalmazott átlagos exportárakat gyártelepi paritáson hasonlította össze. Terméktípusonként végezte el az összehasonlítást, és meghatározta a dömpingmennyiség súlyozott átlagát.

(247)

Ezen összehasonlítás alapján a harmadik országokba irányuló oroszországi export országos dömpingkülönbözete a CIF-érték százalékában kifejezve 4,3 % volt.

(248)

Az oroszországi exportáló gyártókkal való korlátozott együttműködésre tekintettel az Oroszországban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, valamint különösen a kérelmező és az egyetlen részlegesen együttműködő oroszországi gyártó által benyújtott adatok alapján történt.

(249)

A kérelmező által közölt és a Metal Expertben közzétett információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához rendelkezésre álló termelési kapacitás meghaladja a 8 millió tonnát. A kérelmező becslése szerint az oroszországi gyártók szabad kapacitása megközelítőleg 1 millió tonnára tehető, a belföldi piac pedig nem tudja felvenni ezt a mennyiséget. Ezenkívül Oroszországban legalább 11 gyártó gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és az egyetlen együttműködő gyártó önmagában akkora névleges termelési kapacitással rendelkezik, amely meghaladja a teljes uniós felhasználást.

(250)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy hegesztett csöveket gyártsanak az Unióba történő exportra.

(251)

A vizsgálat során kiderült, hogy az oroszországi exportáló gyártó az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva mintegy 29 %-kal alacsonyabb áron exportált a legfontosabb harmadik országbeli piacaira. Erre az árszintre figyelemmel az Unióba történő kivitel minden más országhoz képest jóval vonzóbb lehet az oroszországi exportőrök számára.

(252)

Az uniós piac a földrajzi közelsége és a mérete miatt is vonzó, a teljes felhasználás ugyanis eléri az 541 000 tonnát.

(253)

A tájékoztatás után az orosz hatóságok kétségbe vonták a Bizottság azon álláspontját, hogy az uniós piac vonzó az oroszországi exportőrök számára. Álláspontjuk szerint az oroszországi gyártók inkább a bővülő belső piacra és fő exportpiacaikra, a FÁK-országokra (94) összpontosítanak, amelyek az importvámok hiánya miatt vonzóak.

(254)

A Bizottság nem értett egyet ezzel a véleménnyel. Először, a (238) és a (251) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az oroszországi gyártók számára sokkal vonzóbbak az uniós piaci értékesítési árak, mint a belföldi árak és a harmadik országokba irányuló kivitel árai. Másodszor, ahogy azt az orosz hatóságok is elismerték, a vámok hiánya vonzóbbá teszi az exportpiacot, ezért az intézkedés hatályvesztése erősen ösztönözné az oroszországi gyártókat arra, hogy átirányítsák kivitelük egy részét az uniós piacra.

(255)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az oroszországi behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra.

(256)

Ezenkívül a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a legfontosabb harmadik országbeli piacokra irányuló oroszországi export tekintetében is fennállt a dömping.

(257)

Továbbá a Bizottság egyéb bizonyítékokat is feltárt arra vonatkozóan, hogy a dömping az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődik.

(258)

A felülvizsgálati időszakban nagyon jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Oroszországban, mértéke meghaladta a teljes uniós felhasználást. Emellett a kérelmező által közölt információk szerint a hegesztett csövek gyártásához rendelkezésre álló oroszországi kapacitás közel 1 millió tonnával nőtt 2018 és 2019 között.

(259)

Az orosz hatóságok vitatták az oroszországi szabad kapacitásra vonatkozóan a kérelmező által megadott becslést, mivel véleményük szerint nem vette figyelembe, hogy bizonyos üzemek képesek és szoktak is az érintett termékeken kívül más termékeket is gyártani, ami jelentősen csökkenti a szabad kapacitást.

(260)

E tekintetben a Bizottság figyelembe vette az ugyanazon gyártósoron előállítható többi terméket. Ugyanakkor megerősítést nyert, hogy az érintett termék gyártására Oroszországban rendelkezésre álló teljes névleges kapacitás a fenti (258) preambulumbekezdésben szereplő becslésnek megfelelő szinten van. Ezért a Bizottság az uniós piac vonzerejére tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az oroszországi gyártók valószínűleg változtatnak a termékösszetételen, és a felülvizsgálat tárgyát képező termék esetében növelik termelési kapacitásukat.

(261)

Végezetül az a körülmény, hogy az uniós piac a fent kifejtettek szerint mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, azt jelzi, hogy az oroszországi kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna (újra) az uniós piac felé.

(262)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy ha nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, a dömping megismétlődése valószínű.

(263)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszak alatt 12 uniós gyártó, a felülvizsgálati időszak alatt pedig 11 uniós gyártó gyártotta. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(264)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 291 704 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ, például a kérelmező által szolgáltatott adatok (95) alapján határozta meg. A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének mintegy 40 %-át képviselték.

(265)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacra szánt saját termelésének értékesítési volumene, valamint az uniós piacra kerülő import volumenére vonatkozó Eurostat-adatok alapján határozta meg az uniós felhasználást.

(266)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)  (96)

(267)

A figyelembe vett időszak folyamán az uniós felhasználás növekedett. 2018-ban 15 százalékponttal nőtt, míg a felülvizsgálati időszakban 7 százalékponttal csökkent 2018-hoz képest. 2016 és a felülvizsgálati időszak között összességében véve 8 %-kal bővült az uniós felhasználás.

(268)

A Bizottság az érintett országokból származó behozatal volumenét az Eurostat statisztikái alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározásához a (266) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás szolgált alapul.

(269)

Az érintett országokból érkező behozatal és annak piaci részesedése a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése  (97)

(270)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országokból érkező behozatala a figyelembe vett időszak és a felülvizsgálati időszak alatt alacsony szinten maradt. Az Oroszországból és a Kínából érkező behozatal 2016 és a felülvizsgálati időszak között növekedett, e két ország piaci részesedése viszont nagyon alacsony (kevesebb mint 1 %) maradt, míg a Fehéroroszországból érkező behozatal piaci részesedése a 0,0033 %-ot sem érte el a figyelembe vett időszak alatt.

(271)

A Bizottság az átlagos importárakat az Eurostat statisztikái alapján határozta meg.

(272)

Az érintett országokból érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)  (98)

(273)

Az Oroszországból érkező behozatal esetében az átlagos egységár növekedése volt tapasztalható 2016 és a felülvizsgálati időszak között. Ez az áralakulás összhangban van a felülvizsgálat tárgyát képező termék árának alakulásával (lásd a lenti 5. és 9. táblázatot).

(274)

A Kínából és Fehéroroszországból érkező behozatal nagyon alacsony volumenére tekintettel e behozatal árait nem lehetett érdemben elemezni.

(275)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában és a Kínából az Unióba érkező behozatal nagyon alacsony mennyiségére tekintettel alatt nem lehetett megbízható behozatali árakat megállapítani felülvizsgálati időszak alatt. Ilyen körülmények között a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkező behozatalhoz társuló áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(276)

Az Oroszországból érkező behozatalt illetően, az importvolumen a felülvizsgálati időszakban elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a Bizottság az intézkedések hatályvesztése esetén tanúsítandó jövőbeli árképzési magatartásra nézve megfelelő mutatónak tekintse. Tekintettel arra, hogy az oroszországi exportáló gyártók a (235) preambulumbekezdésben leírtak szerint nem működtek együtt, a Bizottság az Eurostat CIF-árai alapján határozta meg az importárakat. A részlegesen együttműködő oroszországi exportáló gyártó csak hegesztett fekete csöveket gyártott, az Unióba irányuló kivitel pedig szinte kizárólag hegesztett fekete csövekből áll. A Bizottság ezért csak a hegesztett fekete csövek esetében végzett összehasonlítást. A felülvizsgálati időszak alatt Oroszországból érkező behozatalhoz társuló áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(277)

Ami a Fehéroroszországból érkező behozatalt illeti, az Unióba behozott igen alacsony mennyiségekre tekintettel a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett megbízható importárakat megállapítani. A Bizottság ezért a Fehéroroszországban gyártott és harmadik országbeli piacokon, különösen a fő exportpiacon, Oroszországban értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékek árát vette alapul. A (60) preambulumbekezdésben leírtak szerint korlátozott mennyiségben exportáltak hegesztett galvanizált csöveket, és az exportárak alakulása sem mutatott következetes tendenciát. A Bizottság ezért csak a hegesztett nem galvanizált csövek – tehát a hegesztett fekete csövek és egyéb hegesztett csövek – esetében végzett összehasonlítást. A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(278)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintába felvett uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján az alákínálási különbözet súlyozott átlaga 6,2 % és 23,5 % között alakult az érintett országok esetében.

(279)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala az Oroszországtól, Fehéroroszországtól és Kínától eltérő harmadik országok közül főként Törökországból, Indiából és az Észak-macedón Köztársaságból érkezett.

(280)

A behozatal (összesített) volumene, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb harmadik országokból érkező behozatalának piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal  (100)

(281)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Törökországból érkező behozatala jelentősen bővült a figyelembe vett időszak alatt. Ennek a behozatalnak a piaci részesedése 13 százalékponttal – vagyis mintegy 100 %-kal – nőtt 2016 és a felülvizsgálati időszak között. Az Indiából érkező behozatal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, piaci részesedése azonban továbbra is számottevő, 9 % volt a felülvizsgálati időszak alatt. Az Észak-macedón Köztársaságból érkező behozatal változatlan maradt, piaci részesedése 4 % volt. Az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező teljes behozatal 30 %-kal nőtt 2016 és a felülvizsgálati időszak között, piaci részesedése ezzel elérte az 50 %-ot a felülvizsgálati időszakban, míg 2016-ban még csak 42 % volt.

(282)

Az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagos értékesítési árai emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. Ez a tendencia összhangban van az érintett országokból érkező behozatal esetében a fenti 4. táblázatban megfigyelhető tendenciával és az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése esetében az árak lenti 9. táblázatban megfigyelhető alakulásával.

(283)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(284)

A Bizottság a (15) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(285)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által az összes uniós gyártóra vonatkozóan szolgáltatott adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérdőívre adott válaszokban a mintába bevett uniós gyártókról közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(286)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(287)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(288)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(289)

Noha az uniós felhasználás a (267) preambulumbekezdésben említett módon 8 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, a hasonló termékből gyártott volumen ugyanabban az időszakban a 2016. évi 319 525 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatti 291 704 tonnára esett vissza, ami 9 százalékpontos csökkenésnek felel meg. Az uniós gazdasági ágazatnak tehát nem származott előnye az uniós felhasználás bővüléséből.

(290)

A termelési volumen csökkenése főként annak tudható be, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre nagyobb versennyel szembesül a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatala miatt. A (281) és (282) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a harmadik országokból – különösen Törökországból – érkező behozatal volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 8 százalékponttal nőtt 2016 és a felülvizsgálati időszak között. Az ezekből az országokból a felülvizsgálati időszak alatt érkezett behozatal teljes volumene 273 088 tonna volt, amely 50 %-os piaci részesedésnek felel meg, míg az érintett országokból ugyanabban az időszakban érkezett behozatal teljes volumene mindössze 2 475 tonna volt, amely kevesebb mint 0,5 %-os piaci részesedést tett ki.

(291)

A termelési kapacitás ugyan változatlan maradt a figyelembe vett időszak alatt, a kapacitáskihasználás azonban a termelési volumen tendenciáját követve 40 %-ról 37 %-ra csökkent.

(292)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(293)

Az uniós gazdasági ágazat által gyártott termékek Unión belüli független vevőknek történő értékesítésének volumene ugyanúgy alakult, mint a termelési volumen, és hasonlóképpen 8 százalékponttal csökkent 2016 és a felülvizsgálati időszak között. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is csökkent: a 2016. évi 58 %-ról 49 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt, ami összhangban van az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedésében bekövetkezett, 8 százalékpontos növekedéssel.

(294)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének csökkenését tehát az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal bővülése okozta.

(295)

Noha 2016 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal nőtt az uniós felhasználás, az Unión belüli független vevőknek történő értékesítés volumene viszont szintén 8 %-kal visszaesett, emiatt pedig az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 9 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszakban. Következésképpen a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem növekedett.

(296)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(297)

Az uniós gazdasági ágazatban a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásával foglalkozó alkalmazottak létszáma 3 %-kal csökkent 2016 és a felülvizsgálati időszak között. Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége ugyanezt a tendenciát mutatta: a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent.

(298)

Az alkalmazottak létszámának csökkenése a termelési volumen visszaesésének tudható be, amely az uniós gazdasági ágazat termékeinek értékesítésében és az irántuk mutatkozó keresletben bekövetkezett csökkenéssel is összefügg. A termelékenység csökkenése azzal magyarázható, hogy a termelési volumen nagyobb mértékben zsugorodott, mint az alkalmazottak létszáma.

(299)

A Bizottság a (239) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországból érkező dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott. A Bizottság azt is megállapította, hogy ha nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, a Fehéroroszországból és Kínából érkező dömping megismétlődése valószínű.

(300)

Ugyanakkor a felülvizsgálati időszak alatt az érintett országokból érkező behozatal szintje igen korlátozott volt: az uniós felhasználás mindössze 0,45 %-át tette ki. Ezért a behozatal tényleges dömpingkülönbözetének nagysága meglehetősen korlátozott mértékben befolyásolta az uniós gazdasági ágazatot.

(301)

A fentiekben vizsgált makrogazdasági mutatók azt jelzik, hogy a 2008 óta hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete meglehetősen sérülékeny és veszélyeztetett maradt. Így az előző dömping után nem volt megállapítható helyreállás, az uniós gazdasági ágazat pedig továbbra is rendkívül érzékeny az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

(302)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(303)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységárai a figyelembe vett időszak alatt emelkedtek. 2016 és a felülvizsgálati időszak között 18 %-kal emelkedtek az árak. A felülvizsgálat tárgyát képező termék árucikk, az értékesítési árat pedig befolyásolja a fő nyersanyag – a melegen hengerelt tekercsek – ára, amely az előállítási költség több mint 50 %-át teszi ki. Az értékesítési árak növekedése bizonyos mértékben követte az előállítási költség alakulását, amely 2016 és a felülvizsgálati időszak között 25 %-kal emelkedett. Azonban az átlagos értékesítési ár nem ugyanolyan ütemben nőtt, mint a termelési egységköltség, amely ráadásul folyamatosan az átlagos értékesítési ár felett volt a figyelembe vett időszak alatt. Ez annak tudható be, hogy emelkedtek a nyersanyagárak, és a behozatal hatására fokozódott verseny, ami lenyomta az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait.

(304)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(305)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltségek először csökkentek 2016 és 2017 között, majd fokozatosan növekedni kezdtek 2018-ban és a felülvizsgálati időszakban. Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2016 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal nőtt.

(306)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(307)

Az uniós gazdasági ágazat készletei 2016 és a felülvizsgálati időszak között csökkentek. Először 40 %-kal csökkentek 2016 és 2017 között, majd 2018-ban és a felülvizsgálati időszakban fokozatosan növekedni kezdtek, de a 2016. évi szint alatt maradtak. Összességében véve 15 %-kal csökkentek a készletek 2016 és a felülvizsgálati időszak között.

(308)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(309)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(310)

Az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsa 2016-ban negatív volt (– 6 %), a felülvizsgálati időszak alatt pedig tovább csökkent, és – 11 %-ra esett vissza. Azért volt végig negatív az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsa a figyelembe vett időszakban, mert a termelési egységköltség mindig meghaladta a felülvizsgálat tárgyát képező termék átlagos értékesítési árát. A 9. táblázatban látható módon a termelési egységköltség és az átlagos értékesítési ár közötti különbség tovább nőtt a felülvizsgálati időszak során. Ez a körülmény azzal magyarázható, hogy mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék árucikk, az értékesítési ár a fő nyersanyag (melegen hengerelt tekercsek) árától és a piaci versenytől függ. Megfigyelhető, hogy a harmadik országokból érkező behozatal hatására a volumenre és az alacsony ár szempontjából fokozódó verseny miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott olyan mértékű értékesítési árat szabni, amely legalább az előállítási költséget fedezte volna.

(311)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom 2017-ben előbb bővült, majd 2018-ban és a felülvizsgálati időszakban is újra csökkent: –8 millió euróra esett vissza. Ez a visszaesés a (310) preambulumbekezdésben leírta szerint főként a jövedelmezőség romlásának tudható be.

(312)

A beruházások 15 %-kal csökkentek a készletek 2016 és a felülvizsgálati időszak között, ami szintén az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzetét támasztja alá. A beruházások megtérülése – vagyis a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség – a figyelembe vett időszak alatt – 18 %-ról – 41 %-ra esett vissza, tehát a jövedelmezőséggel azonos tendenciát mutatott.

(313)

A mikro- és makrogazdasági mutatók figyelembe vett időszak alatti alakulása alapján az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete rosszabbra fordult. Összességében véve minden gazdasági mutató romlott a figyelembe vett időszakban.

(314)

A termelési és az értékesítési volumen csökkent, ami a foglalkoztatás és a termelékenység mellett a jövedelmezőségre is kedvezőtlen hatással volt. A harmadik országokból érkező behozatal hatására fokozódó verseny és árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségi helyzete tovább romlott. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsa negatív volt (– 11 %) a felülvizsgálati időszak alatt. A pénzforgalom, a beruházási tevékenység és a beruházások megtérülése szintén visszaesett, ami megnehezítette a tőkebevonást és a beruházást az uniós gazdasági ágazatban.

(315)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében.

(316)

A Bizottság megvizsgálta, van-e ok-okozati összefüggés az érintett országokból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

(317)

Az érintett országokból érkező behozatal volumene elenyésző volt a figyelembe vett időszak alatt, az ezekből az országokból érkező behozatal piaci részesedése pedig együttesen is csak 0,43 %-ot tett ki a felülvizsgálati időszak alatt.

(318)

Ugyanakkor az érintett országoktól eltérő harmadik országokból, például Törökországból, Indiából és az Észak-macedón Köztársaságból érkező olcsó behozatal hirtelen bővülése ár és volumen tekintetében jelentős nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat értékesítésére. Szemléltetésképpen, a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat által független vevőknek felszámított átlagos értékesítési ár 778 EUR/tonna volt, míg a Törökországból behozott termékek átlagos értékesítési ára 626 EUR/tonna, az Észak-macedón Köztársaságból behozott termékeké pedig 574 EUR/tonna volt. Emellett az érintett országoktól eltérő országokból érkező behozatal piaci részesedése 42 %-ról 50 %-ra nőtt 2016 és 2019 között.

(319)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt nem okozhatta az érintett országokból érkező behozatal, mivel annak volumene nagyon korlátozott volt.

(320)

Ezért a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődne-e az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár.

(321)

A Bizottságnak a (315) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A (319) preambulumbekezdésben a Bizottság azt is megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt nem okozhatta az érintett országokból érkező behozatal. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(322)

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése, a Bizottság a következő tényezőket vette figyelembe: 1. szabad kapacitás az érintett országokban és az uniós piac vonzereje, valamint 2. az ezekből az országokból esetlegesen érkező behozatalnak és e behozatal árszintjének az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása az intézkedések hatályvesztése esetén.

(323)

A (78), (210) és (250) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a fehéroroszországi, kínai és oroszországi exportáló gyártók számottevő szabad kapacitással rendelkeznek, amely együttesen jelentősen meghaladja a jelenlegi termelési volument és belső keresletet ezekben az országokban (103), ez a szabad kapacitás pedig az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználható lenne arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártsák az Unióba történő exportra.

(324)

A (205) és (213) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai exportáló gyártók a legfontosabb harmadik országbeli piacaikra dömpingáron exportáltak, amely átlagosan 8–21 %-kal alacsonyabb volt az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési árainál. A (251) preambulumbekezdésben megállapított módon a harmadik országokba irányuló oroszországi kivitel árai mintegy 29 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az uniós gyártók uniós piaci árai. Végezetül a (82) preambulumbekezdésben megállapításra került, hogy a fehéroroszországi exportáló gyártók az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva mintegy 5 %-kal alacsonyabb áron exportáltak a legfontosabb harmadik országbeli piacukra, Oroszországba. A Fehéroroszországból, Kínából és Oroszországból egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kivitel árszintjére figyelemmel tehát az Unióba történő kivitel jóval vonzóbb lehet a fehéroroszországi, kínai és oroszországi exportőrök számára. Következésképpen észszerűen feltételezhető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a fehéroroszországi, kínai és oroszországi exportáló gyártók újra jelentős volumenben exportálnák a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba. Szintén alátámasztja ezt a feltételezést, hogy számottevő szabad kapacitás áll rendelkezésre ezekben az országokban.

(325)

A 4.3.2.2. szakaszban leírtak szerint a Bizottság elemezte a dömpingellenes intézkedések hiányában felmerülő alákínálást, hogy megállapítsa, milyen hatást gyakorolna az érintett országokból érkező behozatal az uniós gazdasági ágazatra az intézkedések megszűnése esetén.

(326)

A Bizottság a (278) preambulumbekezdésben rámutatott arra, hogy az alákínálási számítás alapján az alákínálási különbözet súlyozott átlaga 6,2 % és 23,5 % között alakult az érintett országok esetében.

(327)

A Bizottság emellett szimulációt is végzett, hogy alaposabban megvizsgálja az érintett országokból érkező behozatal valószínűsíthető hatását az uniós gazdasági ágazat helyzetére. E tekintetben a Bizottság abból indult ki, hogy az érintett országok exportáló gyártói az intézkedések bevezetését megelőzővel azonos mennyiségben exportálnának az Unióba (vagyis együttesen 250 559 tonnát), az uniós felhasználás pedig nem változna a felülvizsgálati időszak alatt (tehát 541 409 tonna lenne). A Bizottság továbbá feltételezte, hogy az ezekből az országokból érkező teljes behozatal 50 %-a érintené az uniós gazdasági ágazatot, a fennmaradó 50 % pedig az egyéb harmadik országokból érkező behozatalt érintené, mivel a piaci részesedések hasonló nagyságrendűek. Végezetül a Bizottság azt is feltételezte, hogy az uniós gazdasági ágazatban maradnának a felülvizsgálati időszak alatti értékesítési árak, mivel az ágazat már eleve veszteséges.

(328)

Ennek a szimulációnak az eredménye szerint az uniós gazdasági ágazat valószínűsíthetően értékesítési volument és piaci részesedést veszítene az uniós piacon. Ez befolyásolná a gazdasági ágazat általános jövedelmezőségét, amely – 11 %-ról – 25 %-ra csökkenne.

(329)

Ez óvatos elemzés, tekintettel arra, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagos értékesítési árai elmaradnak az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési áraitól. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országokból érkező dömpingelt behozatalának piaci részesedése minden valószínűség szerint előbb az uniós gazdasági ágazat kárára növekedne, s csak ezt követően szorítaná ki az egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló kivitelt. Ez tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét.

(330)

A tájékoztatást követően a fehéroroszországi kormány előadta, hogy a szimulációból levont következtetéseket törölni kell ebből a rendeletből, tekintettel egyrészt arra, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint: „[a]mikor egyszerre több országból érkező termék behozatala képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, az ilyen behozatal hatásait csak akkor lehet összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy: […] egyik ország importbehozatalának mennyisége sem elhanyagolható”, másrészt arra, hogy a Fehéroroszországból, Kínából és Oroszországból érkező behozatal 2019-ben elhanyagolható volt.

(331)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése a tényleges behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásainak értékeléséhez kapcsolódik, amelynek célja a kár megállapítása dömpingellenes vizsgálat keretében, míg a (327)–(329) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság által elvégzett szimuláció annak megállapítására irányult, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e az érintett országokból érkező behozatal által okozott kár megismétlődése. E behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatásainak becsléséhez a szimuláció abból a feltételezésből indult ki, hogy az érintett országok az intézkedések bevezetését megelőzővel azonos mennyiségben exportálnának. Ez a mennyiség nem volt elhanyagolható (104). A Bizottság tehát elutasította ezt az állítást, mivel az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése nem vonatkozik az elvégzett szimulációra, a szimulációban figyelembe vett egyes országokból érkező behozatal lehetséges volumene pedig nem elhanyagolható.

(332)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az érintett országokból az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős megnövekedésével járna, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(333)

A tájékoztatást követően az orosz kormány azt állította, hogy nincs ok-okozati összefüggés az Oroszországból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat helyzete között. E tekintetben a Bizottság rámutatott arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése nem írja elő, hogy a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálatokban elemezze az ok-okozati összefüggést az érintett országokból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. Az intézkedések fenntartásához elegendő indokot szolgáltat annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne. A Bizottság a (332) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az érintett országokból az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős megnövekedésével járna, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt, ami bizonyítja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll az érintett országokból, köztük Oroszországból érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődésének valószínűsége. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(334)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek – többek között az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a forgalmazók és a felhasználók érdekei – felmérésével történt.

(335)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(336)

Noha a hatályos dömpingellenes intézkedések nagymértékben akadályozták az érintett országokból az uniós piacra érkező dömpingelt behozatalt, az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte felülvizsgálati időszak alatt, és kiszolgáltatott helyzetben van, amit a kármutatók kedvezőtlen alakulása is megerősít.

(337)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országokból érkező behozatalának elenyésző volumene ellenére a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy a valószínűsége az ezekből az országokból érkező behozatal által okozott kár megismétlődésének. Az érintett országokból érkező nagy volumenű dömpingelt behozatal további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. Ez tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat eleve rendkívül sérülékeny gazdasági helyzetét, és fenyegetné életképességét.

(338)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokkal szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(339)

A Bizottság minden ismert független importőrrel, kereskedővel és felhasználóval felvette a kapcsolatot. Mindössze egy forgalmazó reagált, ő is csak kitöltött táblázatokat közölt, a kérdőív szöveges részére nem válaszolt.

(340)

Az uniós érdek elemzése sem az előző hatályvesztési felülvizsgálat, sem az eredeti vizsgálat során nem mutatta ki, hogy az intézkedések negatív hatást gyakorolnának a független importőrökre, a kereskedőkre vagy a felhasználókra.

(341)

Ennek alapján nem voltak arra utaló jelek, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna független importőrökre, a kereskedőkre és a felhasználókra nézve, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

(342)

A tájékoztatást követően az orosz kormány előadta, hogy az intézkedések fenntartása kedvezőtlenül érintené az uniós feldolgozó ágazatokat. E tekintetben a Bizottság rámutatott arra, hogy az uniós feldolgozó ágazatoknak lehetőségük volt részt venni a vizsgálatban, és észrevételeket tenni a tájékoztatással kapcsolatban. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel független importőröktől, kereskedők és felhasználóktól. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(343)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országokból érkező behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(344)

Az Oroszországból érkező dömping folytatódásáról, a Fehéroroszországból és Kínából érkező dömping megismétlődéséről és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár ismétlődéséről levont következtetések alapján és az uniós érdekre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a bizonyos hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek Fehéroroszországból, Kínából és Oroszországból érkező behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(345)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag az Oroszországból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(346)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (105). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(347)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a felülvizsgálat tárgyát képező termék Fehéroroszországból, Kínából és Oroszországból érkező behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartására. Határidőt is kijelöltek számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket. A Bizottság a hozzá érkezett összes észrevételt mérlegelte.

(348)

Tekintettel az (EU) 2018/1046 rendelet (106) 109. cikkére, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni.

(349)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,