2021.7.29.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 304/107


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2021. június 18.)

amelyben véleményezi Románia 2021. évi konvergenciaprogramját

(2021/C 304/23)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról. Az általános mentesítési rendelkezés – az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint – elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Az említett közleményben a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a Covid19-válság kezeléséhez. Elősegítette a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljához vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. 2020. szeptember 17-én a Bizottság a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájáról szóló közleményében bejelentette, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is aktiválva marad.

(2)

A 2020. április 3-án elfogadott (EU) 2020/509 határozatában (3) a Tanács megállapította, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn, mivel az ország 2019-ben nem felelt meg a hiánykritériumnak. A megállapítás a kormány aktualizált költségvetési célkitűzésein alapult, a GDP 4,3 %-ának megfelelő költségvetésihiány-adat későbbi közzététele pedig megerősítette a hiánykritérium megszegését. A Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaérték túllépése az erőteljes gazdasági növekedés időszakában, 2016 óta folytatott expanzív fiskális politika következtében folyamatosan halmozódó költségvetési egyensúlyhiányok eredményeként alakult ki. A Tanács továbbá 2020. április 3-án ajánlást (4) adott ki, melyben felszólította Romániát, hogy legkésőbb 2022-ig szüntesse meg a túlzott költségvetési hiányt.

(3)

A Tanács 2020. július 20-án elfogadott egy ajánlást (5) (a továbbiakban: a 2020. július 20-i tanácsi ajánlás). Az ajánlás felkérte Romániát, hogy folytasson a 2020. április 3-i tanácsi ajánlással összhangban lévő költségvetési politikát, és hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében.

(4)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is magában foglaló Next Generation EU fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításról fog gondoskodni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)2021. február 19-én lépett hatályba. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt majd pénzügyi támogatást, és az Unió által finanszírozott jelentős fiskális impulzussal fog járni. Hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, valamint a fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása céljából, valamint meg fogja erősíteni a tagállamok gazdaságainak a rezilienciáját és potenciális növekedését. Továbbá elő fogja segíteni, hogy az államháztartások rövidesen újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, valamint közép- és hosszú távon hozzá fog járulni a fenntartható államháztartások erősítéséhez, illetve a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

(5)

2021. március 3-án a Bizottság közleményt fogadott el, amely további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállami stabilitási és konvergenciaprogramok kidolgozásának megkönnyítése céljából. A közleményben a Bizottság azon véleményét is kifejezte, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az Unióban vagy az euroövezetben a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság a 2021. tavaszi előrejelzése alapján 2021. június 2-án úgy ítélte meg, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022. évi további alkalmazásának és 2023-tól történő deaktiválásának feltételei teljesültek. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogják venni.

(6)

Románia 2021. május 5-én, az 1466/97/EK rendelet 8. cikkében meghatározott határidőt túllépve nyújtotta be 2021. évi konvergenciaprogramját.

(7)

Az Eurostat által hitelesített adatok alapján Románia államháztartási hiánya 2020-ban a bruttó hazai termék (GDP) 9,2 %-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 47,3 %-ára nőtt. Az elsődleges költségvetési egyenleg éves változása – a gazdaság támogatására irányuló, GDP-arányosan 1,5 %-ot kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseknek és az automatikus stabilizátorok működésének a figyelembevételével – a GDP -3,6 %-ának felelt meg. Románia emellett a becslések szerint a GDP 4 %-át kitevő likviditási támogatást nyújtott a vállalatoknak és a háztartásoknak (például garanciákat és adóhalasztást, amelyek közvetlen és azonnali költségvetési hatást nem gyakorolnak); a Bizottság becslése szerint az állami garanciák tényleges igénybevétele 2020-ban a GDP durván 1½ %-ának felelt meg.

(8)

A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2021 és 2022 tekintetében reális. A 2021. évi konvergenciaprogram szerint a reál-GDP növekedés 2021-ben várhatóan 5,0 %, 2022-ben pedig 4,8 % lesz. Mindkét évben a belső kereslet, az erősödő fogyasztás és a beruházások erőteljes növekedése lesz a fő hajtóerő. A Bizottság 2021. évi tavaszi előrejelzése szerint Románia – 2021-ben 5,1 %-os, 2022-ben pedig 4,9 %-os – növekedése a belső keresletnek is köszönhetően némileg magasabb lesz a 2021. évi konvergenciaprogramban meghatározott növekedésnél.

(9)

A kormány 2021. évi konvergenciaprogramja szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 9,2 %-ról 2021-ben 8 %-ra csökken, az adósságráta pedig a tervek szerint 2021-ben a GDP 50,8 %-ára nő. A 2021. évi konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos elsődleges költségvetési egyenleg változása 2021-ben 3,3 % a válság előtti (2019-es) szinthez képest, ami a gazdaság támogatására irányuló, a GDP 1,5 %-át kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését tükrözi. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével.

(10)

A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó gazdasági visszaesés nyomán Románia költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a Covid19-világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését. A Románia által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális intézkedések ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták. Ugyanakkor a Covid19-világjárvány előtt elfogadott expanzív intézkedések folyamatos költségvetési hatást gyakorolnak. Ezen intézkedések elsősorban a nyugdíjak és az egyéb szociális kiadások növelését, valamint adócsökkentést foglaltak magukban.

(11)

A 2021. évi konvergenciaprogram feltételezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai által finanszírozott beruházások és reformok 2021-ben a GDP 0,1 %-át, 2022-ben a GDP 0,6 %-át, 2023-ban a GDP 1,2 %-át, 2024-ben a GDP 1,2 %-át, 2025-ben a GDP 0,9 %-át, 2026-ban pedig a GDP 0,9 %-át teszik ki. A 2021. évi konvergenciaprogram továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2025-ben a GDP 2,3 %-át, 2026-ban pedig a GDP 2,5 %-át kitevő hitelekkel számol. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésében szereplő költségvetési előrejelzések csak a vissza nem térítendő támogatásokra terjednek ki, mivel a 2021. évi konvergenciaprogram feltételezése szerint a hitelek a Bizottság 2021. évi tavaszi előrejelzésének időhorizontját követően kezdődnek.

(12)

Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen az általános költségvetési irányvonalat, az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzfereket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba. Az általános költségvetési irányvonal ezért az elsődleges kiadások változásával mérhető, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, figyelembe véve ugyanakkor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén finanszírozott kiadásokat. Az általános költségvetési irányvonalon túl az elemzés annak értékelésére is kiterjed, hogy a tagállami költségvetési politika prudens-e, és összetétele hozzájárul-e a zöld és digitális átállással összhangban levő, fenntartható helyreállításhoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására.

(13)

A 2021. évi konvergenciaprogramban foglalt tervek alapján Románia államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 6,2 %-ára csökken, főként a 2020-ban és 2021-ben elfogadott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetése miatt. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2022-ben várhatóan a GDP 52,9 %-ára nő. Ezek az előrejelzések kedvezőbbek a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzéséhez képest. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint és a fent említett kihívásokat tükröző egyedi módszertan alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások 2022. évi aggregált keresletre gyakorolt hatását – a becslések szerint a GDP -0,5 %-át (7) teszi ki. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások által nyújtott pozitív hozzájárulás GDP-arányosan 0,4 százalékponttal növekszik. A tagállami finanszírozású beruházás az előrejelzés szerint GDP-arányosan 0,1 százalékpontos expanzív hozzájárulást nyújt (8). Az előrejelzés szerint a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások hozzájárulása semleges.

(14)

A 2021. évi konvergenciaprogramban foglalt középtávú költségvetési tervek alapján előrevetített államháztartási hiány a 2023. évi 4,4 %-ról 2024-re a GDP 2,9 %-ára csökken. Az államháztartási hiány az előrejelzés szerint 2024-ben már nem fogja meghaladni a Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaértéket. A 2021. évi konvergenciaprogram alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami költségvetésekből és az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokból eredően az aggregált keresletre gyakorolt hatást – a becslések szerint 2023-ban és 2024-ben átlagosan a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű lesz. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,2 százalékponttal növekszik. A tagállami finanszírozású beruházás a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 0,1 százalékpontot kitevő restriktív hozzájárulást nyújt (9). Az előrejelzés szerint a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások GDP-arányosan 0,8 százalékpontos restriktív hozzájárulást nyújtanak. A 10 éves átlagos nominális potenciális növekedés a jelenlegi becslés szerint 5¾ % (10). Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek erősíthetik Románia potenciális növekedését.

(15)

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a tervek szerint 2023-ban 53,3 %-ra nő, majd pedig 2024-ben 52,4 %-ra csökken. Tekintettel a középtávon különösen gyors növekedést mutató adósságpályára, amely elsősorban a 2022-re előre jelzett nagy hiánnyal, továbbá a más tagállamokhoz képest kedvezőtlen finanszírozási feltételekkel magyarázható, a legutóbbi adósságfenntarthatósági elemzés szerint Románia középtávon magas költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül.

(16)

2021. június 2-án a Bizottság tanácsiajánlás-tervezetet terjesztett elő Románia túlzott hiányának 2024-re történő kiigazítására vonatkozóan. Az ajánlás szerint Romániának 2021-ben a GDP 8,0 %-ának, 2022-ben a GDP 6,2 %-ának, 2023-ban a GDP 4,4 %-ának, 2024-ben pedig a GDP 2,9 %-ának megfelelő költségvetési hiánycélt kell elérnie, ami a Bizottság előrejelzése alapján összhangban van a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátájának 2021. évi 3,4 %-os, 2022. évi 1,3 %-os, 2023. évi 0,9 %-os és 2024. évi 0,0 %-os értékével. A strukturális egyenleg ennek megfelelő éves kiigazítása 2021-ben a GDP 0,7 %-át, 2022-ben a GDP 1,8 %-át, 2023-ban a GDP 1,7 %-át, 2024-ben pedig a GDP 1,5 %-át teszi ki.

(17)

A Bizottság értékelte a 2021. évi konvergenciaprogramot, valamint a Románia által a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásra válaszul tett intézkedéseket,

AJÁNLJA, HOGY ROMÁNIA:

1.   

Folytasson a Romániában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló 2021. június 18-i tanácsi ajánlással (11) összhangban lévő költségvetési politikát.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. LEÃO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(3)  A Tanács (EU) 2020/509 határozata (2020. április 3.) a Romániában fennálló túlzott költségvetési hiányról (HL L 110., 2020.4.8., 58. o.).

(4)  A Tanács ajánlása (2020. április 3.) a Romániában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről (HL C 116., 2020.4.8., 1. o.).

(5)  A Tanács ajánlása (2020. július 20.) Románia 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Románia 2020. évi konvergenciaprogramját (HL C 282., 2020.8.26., 149. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(7)  A negatív mutató azt jelenti, hogy az elsődleges kiadások növekedése meghaladja a középtávú gazdasági növekedést, ami expanzív költségvetési politikára utal.

(8)  Az előrejelzés szerint az egyéb tagállami finanszírozású tőkekiadások hozzájárulása semleges.

(9)  Az előrejelzés szerint az egyéb tagállami finanszírozású tőkekiadások hozzájárulása semleges.

(10)  A Bizottság által a közös módszertannal összhangban számított becslés.

(11)  Lásd e Hivatalos Lap xx. oldalát.