(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1) 168. cikkének (7) bekezdése szerint az egészségügyi politika meghatározása, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása nemzeti hatáskörbe tartozik. A tagállamok feladata tehát, hogy járványügyi és társadalmi helyzetük figyelembevételével döntsenek a SARS-CoV-2 lakosság körében való jelenlétének nyomon követésére szolgáló stratégiákról.

(2)

A 2020. november 11-én bejelentetteknek (2) megfelelően a Bizottság javaslatot kíván tenni az Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) létrehozására, amely erősíti majd az Unió emberi egészséget fenyegető, határokon át terjedő új és jövőbeli veszélyekkel szembeni felkészültségét és reagálási képességét. A HERA feladata lesz képessé tenni az Uniót és tagállamait ara, hogy népegészségügyi szükséghelyzet esetén a teljes értéklánc mentén – a tervezéstől a forgalmazáson keresztül a felhasználásig – gyorsan bevethessék a legkorszerűbb orvosi eszközöket és egyéb ellenintézkedéseket.

(3)

A Bizottság idén számos előkészítő intézkedést indít el, amelyek lefektetik a HERA működésének alapjait, és mintaként szolgálnak majd a népegészségügyi szükséghelyzetekre való hosszú távú uniós felkészültséghez. A Bizottság 2021. február 17-én elfogadta a „HERA-inkubátor” elnevezésű európai biovédelmi felkészültségi tervet, amely azonnali fellépésre irányuló javaslatot foglal magában annak érdekében, hogy Európa felkészüljön a SARS-CoV-2 variánsai jelentette fokozott fenyegetésre (3).

(4)

Európában és világszerte is újabb és újabb vírusvariánsok fejlődnek ki és terjednek. Némelyikük nagyobb fertőzőképességű és súlyosabb betegséget okozhat, ami veszélyezteti a vírussal szembeni fellépésünket. Ezért fontos, hogy minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjunk e variánsok mielőbbi észlelésére, hogy időben, megfelelően reagálhassunk rájuk.

(5)

Az egyik olyan cselekvési terület, amelyre a HERA-inkubátornak összpontosítania kell, a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó jelenlegi és jövőbeli variánsainak gyors felismerése. A tagállamok e területen szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2 és variánsai szennyvizekben való jelenlétének megfigyelése költséghatékony, gyors és megbízható információforrásként szolgálhat a SARS-CoV-2 lakosság körében való terjedését illetően, és a fokozott genomikai és járványügyi felügyelet értékes eszköze lehet.

(6)

A szennyvízmegfigyelést a Covid19-re vonatkozó felügyeleti és tesztelési stratégiákhoz kapcsolódó kiegészítő jellegű, független megközelítésének kell tekinteni. Amint azt a Covid19-tesztelési stratégiákról és azokon belül az antitest gyorstesztek alkalmazásáról szóló, 2020. október 28-i bizottsági ajánlás (4) is kiemeli, a Covid19-re való felkészültség és az arra való reagálás alapvető tényezői a megbízható tesztelési stratégiák és az elegendő tesztelési kapacitás. Emellett, ahogy azt a Bizottság „A Covid19-cel szembeni téli védekezés” című, 2020. december 2-i (5) és az „Egységes fellépés a Covid19-világjárvány leküzdéséért” című, 2021. január 19-i (6) közleményében hangsúlyozta, a tesztelés továbbra is alapvető elemét képezi a Covid19-világjárvány nyomon követésének, megfékezésének és enyhítésének. Ezért a nemzeti tesztelési stratégiákat sürgősen aktualizálni kell az új variánsok figyelembevétele érdekében, mivel ezek központi szerepet töltenek be a Covid19-járvány megfékezésére irányuló stratégiák szempontjából. A SARS-CoV-2 szennyvízben való jelenlétének megfigyelése fontos kiegészítő és független információkkal szolgálhat a folyamatban lévő Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos népegészségügyi döntéshozatalhoz. Következésképpen a szennyvízmegfigyelést szisztematikusabban be kell építeni a SARS-CoV-2 vírus kimutatására irányuló nemzeti tesztelési stratégiákba.

(7)

2020. november 30-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői konzultációt szervezett a SARS-CoV-2 szennyvízben való jelenlétének megfigyelésével kapcsolatos népegészségügyi igényekről (7), és arra a következtetésre jutott, hogy ez a megfigyelés fontos kiegészítő és független információkkal szolgálhat a népegészségügyi hatóságok számára. Nem helyettesíti azonban a Covid19-teszteléssel kapcsolatos meglévő megközelítéseket és stratégiákat. A szennyvíz megfigyelése a tendenciák figyelemmel kísérésére szolgál, nem pedig arra, hogy végérvényes következtetéseket vonjunk le a Covid19 lakosság körében való előfordulásáról. A járvány különböző szakaszaiban különböző célokat szolgálhat.

(8)

Konkrétabban a szennyvíz megfigyelése megelőzési vagy korai figyelmeztetési célokra használható, mivel a vírus szennyvízben való kimutatását a világjárvány lehetséges (újbóli) kitörésére utaló jelnek kell tekinteni. Hasonlóképpen, a vírus szennyvízben való jelenlétének hiányára utaló eredmények azt jelezhetik, hogy a szennyvíz előállításához hozzájáruló lakossági övezet kisebb kockázatúnak tekinthető. Az eredmények tendenciáinak elemzése a vírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett intézkedések hatékonyságának nyomon követése szempontjából is hasznos. A SARS-CoV-2-variánsok szennyvízbeli víruskoncentrációjával kapcsolatos tendenciák nyomon követése így a felkészültségi és reagálási intézkedéseket megalapozó információkkal szolgálhat.

(9)

Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok hatékony szennyvízmegfigyelési rendszereket alakítsanak ki, amelyek biztosítják, hogy a releváns adatokat haladéktalanul az illetékes egészségügyi hatóságok rendelkezésére bocsássák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy új szennyvízmegfigyelési rendszer kiépítése legfeljebb hat hónapot vesz igénybe, ugyanis a szennyvíztisztító telepek üzemeltetői a létesítményeik különböző paramétereit eleve nyomon követik.

(10)

Az összegyűjtött adatok megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében közös mintavételi, mérési és elemzési módszereket kell elérhetővé tenni és a gyakorlatban alkalmazni.

(11)

Kulcsfontosságú támogatni a bevált gyakorlatok megosztását, nemcsak a tagállamok között, hanem azon harmadik országokkal is, amelyek nem feltétlenül férnek hozzá könnyen a szokásos tesztelésből származó adatokhoz. Ennek érdekében fontos a tagállamokat a jövőbeli európai adatcsereplatformban való részvételre ösztönözni.

(12)

Szükség esetén, valamint az ezen ajánlásban meghatározott tevékenységek végrehajtásának felgyorsítása és támogatása érdekében a Bizottság uniós forrásokat bocsát rendelkezésre a szennyvízmegfigyelési tevékenységek támogatására és a vírusvariánsok szennyvízben való jelenléte szisztematikus elemzésének biztosítására. Ez lehetővé teszi majd a tagállamok számára, hogy felgyorsítsák a szennyvízmegfigyelés és -elemzés bevezetését, és ezzel egyidejűleg biztosítsák a SARS-CoV-2 és variánsai szennyvízben való jelenlétének rendszeres elemzését.

(13)

Jóllehet a szennyvízmegfigyelésre szolgáló adatgyűjtési infrastruktúra a SARS-CoV-2 jelenlegi népegészségügyi világjárvány összefüggésében történő felügyeletére összpontosít, az ajánlásban leírt megfigyelési rendszer és eljárások bevezetése a SARS-CoV-2 felügyeletén túlmutató többletértéket is nyújt. Korai előrejelzést biztosít majd más, aggodalomra okot adó kórokozók okozta lehetséges jövőbeli járványkitörésekről vagy más, újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagok jelentette veszélyekről.

(14)

A 91/271/EGK tanácsi irányelv (8) folyamatban lévő felülvizsgálatának fényében fontos információkat gyűjteni a tagállamoktól a szennyvizek egészségügyi szempontból releváns paramétereinek nyomon követése terén szerzett tapasztalataikról. Ez segíthet meghatározni azokat a releváns egészségügyi paramétereket, amelyeket rendszeresen ellenőrizni kell a szennyvízben.

(15)

Ez az ajánlás a Bizottság által a 2021. március 17-i, „A biztonságos és tartós újranyitáshoz vezető közös út” című közleményben bejelentetteknek megfelelően elfogadott, Covid19-cel kapcsolatos intézkedéscsomag részét képezi. Az ezen ajánlás által ösztönzött intézkedések a szélesebb körű uniós kezdeményezés összefüggésében értelmezendők, és a tagállamok és a világ más országai által alkalmazott bevált gyakorlatokon alapulnak majd. Az intézkedések emellett a szennyvízmegfigyelésre vonatkozó bizottsági projekt megállapításaira (9), valamint a SARS-CoV-2 szennyvízben való jelenlétének megfigyelésével kapcsolatos népegészségügyi szükségletekről folytatott WHO-konzultáció eredményeire (10) is építenek.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.