(1)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 10a. cikkének (5), (5a) és (8) bekezdése meghatározza a kibocsátási egységek maximális éves mennyiségét, amely az említett irányelv 10a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek kiszámításának alapját képezi.

(2)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében előírt ingyenes kiosztás maximális mennyiségét, amelyből levonják az 10a. cikk (8) bekezdésében említett mennyiséget, és szükség esetén figyelembe véve az említett irányelv 10a. cikkének (5a) bekezdésében meghatározott, rendelkezésre álló további mennyiséget, a 2003/87/EK irányelv 10. cikkében meghatározott árverési részarány tiszteletben tartása érdekében nem szabad túllépni. Ezen éves maximális kibocsátásiegység-mennyiség túllépése elkerülésének a biztosítása érdekében, szükség esetén éves ágazatközi korrekciós tényezőt kell alkalmazni, egységes módon csökkentve az ingyenes kiosztásra jogosult létesítmények ingyenes kibocsátási egységeinek számát.

(3)

Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében amint az érintett kiosztási időszakra vonatkozó ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége bejelentésre került, a Bizottságnak az adott kiosztási időszak minden egyes évére vonatkozóan meg kell határoznia az ágazatközi korrekciós tényezőt.

(4)

A 2021 és 2025 közötti kiosztási időszak minden egyes évében a villamosenergia-termelőnek és új belépőnek nem minősülő létesítményekre alkalmazandó ágazatközi korrekciós tényezőt a kiosztási időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége alapján kell meghatározni, amelybe nem tartoznak bele a tagállamok által az Unión belüli kibocsátáskereskedelmi rendszerből (EU ETS) a 2003/87/EK irányelv 27. vagy 27a. cikkével összhangban kizárt létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek, de beletartoznak az azon létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek, amelyeket a tagállamok az említett irányelv 24. cikkével összhangban vettek figyelembe.

(5)

2021-ben a 2003/87/EK irányelv 9. cikkében említett uniós kibocsátásiegység-mennyiség 1 571 583 007, az (EU) 2020/1722 bizottsági határozat (3) 1. cikkében meghatározottak szerint. A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdésével összhangban a 10a. cikk (5) bekezdésében előírt maximális (éves) mennyiség az 1 571 583 007 43 %-a, azaz 675 780 693 volt. Ebből a 675 780 693 kibocsátási egységből a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésével összhangban évente 32 500 000 kibocsátási egységet kell levonni, ami 2021-re legfeljebb 643 280 693 kibocsátási egységet jelent. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5a) bekezdése értelmében az elérhető maximális mennyiség növeléséhez a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 3 %-áig terjedő – a 2021 és 2030 közötti tízéves időszakban 413 420 157 egységet kitevő – további mennyiséget kell felhasználni, amennyiben a tagállamok és az EGT-tag EFTA-államok által benyújtott, létesítményenként ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége – az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletében meghatározott vonatkozó tényező alkalmazásával – meghaladta az irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett maximális mennyiséget. Ez az eset azonban nem állt fenn. Ezért az éves ágazatközi korrekciós tényezőnek 100 %-nak kell lennie.

(6)

A 2021. évi maximális mennyiségekből fel nem használt kibocsátási egységeket a következő évben, 2022-ben kell rendelkezésre bocsátani. Ezt a logikát kell továbbra is alkalmazni az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 15. pontjában említett 2021 és 2025 közötti kiosztási időszak során a következő évekre.

(7)

Az EGT-tag EFTA-államokban alkalmazni kell a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5), (5a) és (8) bekezdésében előírt maximális mennyiségeket, a harmonizált kiosztási szabályokat és az ágazatközi korrekciós tényezőt (4). Ezért az EFTA Felügyeleti Hatóság által Izland, Liechtenstein és Norvégia tekintetében elfogadott adatok alapján figyelembe kell venni a 2021 és 2025 közötti időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségét. Az (5) preambulumbekezdésben említett számítások ezt a szükségletet tükrözik,