(1)

A nyércek SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségét már 2020 óta jelentik egyes tagállamokban és harmadik országokban, és megállapítást nyert, hogy a betegség emberről nyércre, illetve nyércről emberre is terjedhet. Ezenkívül egy tagállam a SARS-CoV-2 nyércekhez kapcsolódó vírusvariánsaival fertőzött humán Covid19-esetekről számolt be.

(2)

2020. november 12-én az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hozzájárulásával – gyors kockázatértékelést tett közzé a nyércekkel kapcsolatos új SARS-CoV-2-vírusvariánsok észleléséről (2) (az ECDC gyors kockázatértékelése).

(3)

Az ECDC gyors kockázatértékelése arra a következtetésre jutott, hogy a SARS-CoV-2 nyércekkel kapcsolatos vírusvariánsai által az emberi egészségre jelentett kockázat általános szintje az általános népességre jellemző alacsony szinttől a foglalkozás miatt kitett, orvosi szempontból veszélyeztetett személyekre jellemző nagyon magas szintig terjedhet. Az ECDC gyors kockázatértékelése azt is jelezte, hogy további vizsgálatokra van szükség annak értékeléséhez, hogy a SARS-CoV-2 nyércekkel kapcsolatos variánsai hatással lehetnek-e az újrafertőződés kockázatára, csökkenthetik-e az oltóanyagok hatékonyságát, illetve a kezelés eredményességét.

(4)

A közegészségügyi kockázat csökkentése érdekében az ECDC gyors kockázatértékelése azt ajánlja, hogy a nemzeti hatóságok mérlegeljék a nyérctartó gazdaságokra, a nyércgazdaságokban dolgozókra és a nyércgazdaságokkal kapcsolatban álló közösségekre irányuló intézkedések végrehajtását. Ezeknek az intézkedéseknek ki kell terjedniük az embereken végzett vizsgálatokra, a szekvenálásra, az antigén-tulajdonságok és a vírusinfektivitás jellemzésére, az állatok monitoringjára és a nyérctartó gazdaságok megfigyelésére a SARS-CoV-2 vírusvariánsai állatról emberre történő terjedésének megakadályozása érdekében.

(5)

2021. január 20-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közös háromoldalú kockázatértékelést adott ki az emberi és az állati ökoszisztéma összekapcsolódó területén megjelenő fenyegetések tekintetében, amely vizsgálta a prémelőállítás céljából tenyésztett állatok SARS-CoV-2-vírusfertőzését (3). A kockázatértékelés azt ajánlja, hogy az állatok SARS-CoV-2-vírusfertőzése tekintetében végzett vizsgálatoknak kockázatalapúnak kell lenniük, és azokat csak a Covid19-re a globális egészségszemlélet keretében adott szélesebb körű válasz vonatkozásában szabad figyelembe venni, amely adott esetben magában foglal egy esetdefiníción alapuló korai előrejelzési és járványügyi felügyeleti rendszert a gazdaságok munkavállalói és az állatok tekintetében. A kockázatértékeléssel összhangban a SARS-CoV-2 prémelőállító gazdaságokat érintő kitörései esetében ajánlott az emberekben és a nyércekben előforduló vírusok szekvenálása, beleértve a filogenetikai elemzést és a génszekvenciák összehasonlítását, a fertőzés terjedési irányának megértéséhez (állatról állatra, állatról emberre, emberről állatra vagy emberről emberre) és az esetleges mutációk azonosítására és értékelésére.

(6)

2021. február 18-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hozzájárulásával közzétette a menyétfélék SARS-CoV-2-vírusfertőzésének monitoringjáról szóló tudományos jelentést (4) (EFSA-jelentés). Az EFSA-jelentés szerint a SARS-CoV-2 a gazdaságokba történő bekerülést követően – közvetlen és közvetett érintkezés révén – nagyon hatékonyan terjed a nyérctartó gazdaságokon belül. A SARS-CoV-2-fertőzés gazdaságokba való bekerülésének hátterében valószínűleg a fertőzött emberek álltak. Az EFSA-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a nyérctartó gazdaságok munkavállalóinak járványügyi felügyelete fontos lépés a fertőzések korai észlelésének lehetővé tétele felé. Az EFSA-jelentés azt is megállapítja, hogy a nyestkutyák (Nyctereutes procyonoides) szintén fogékonyak a SARS-CoV-2-vírusfertőzésre.

(7)

Az EFSA-jelentés azt ajánlja, hogy minden olyan nyérctartó gazdaságot, amely még nem fertőzött, a fertőzés kockázatának kitett gazdaságnak kell tekinteni, mivel a betegség emberek körében széles körben elterjedt, ezért a választott monitoring-célkitűzésnek a korai észlelésnek kell lennie.

(8)

Az EFSA-jelentéssel összhangban a monitoring egyik célkitűzése a SARS-CoV-2 vírus fejlődésének nyomon követésének kell lennie. A genetikai elemzés fontos a SARS-CoV-2 vírus jellemzéséhez, az esetleges vírusmutációk kimutatásához, valamint a vírus eredetének és forrásának azonosításához. A lehetséges vírusmutációk kimutatása különösen fontos közegészségügyi szempontból, annak érdekében, hogy idejében azonosítsuk azokat az új variánsvírusokat, amelyek hatással lehetnek a diagnosztikára, az átvitelre, a súlyosságra vagy a vakcina hatásosságára.

(9)

A tartott és a vadon élő nyestkutyákat a SARS-CoV-2-vírusfertőzésre fogékonynak kell tekinteni. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) a SARS-CoV-2-vírusfertőzésre fogékony tenyésztett állatokkal való munkavégzésre vonatkozó iránymutatásában (5) felszólította az országokat, hogy az egységes egészségügyi megközelítés alkalmazásával monitoringozzák a SARS-CoV-2-fertőzésre fogékony állatokat, így például a nyérceket és a nyestkutyákat, valamint a velük közvetlen érintkezésbe kerülő embereket. A Bizottságnak zoonózisokkal kapcsolatos monitoringprogramokat kell létrehoznia ennek a zoonózis-kórokozónak a monitoringjára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, mivel a 2003/99/EK irányelv előírja ezt a monitoringot az összehangolt adatok gyűjtése, az adatok összeállításának és összehasonlításának megkönnyítése, valamint a kockázatok jobb azonosítása, ezáltal pedig adott esetben további intézkedések lehetővé tétele érdekében. Az említett irányelv preambulumbekezdései megemlítik, hogy az élelmiszerektől eltérő forrásokon keresztül – különösen a vadon élő állatok és a kedvtelésből tartott állatok állományairól – átvitt zoonózisok szintén aggodalomra adnak okot. Továbbá azt is megemlítik, hogy a zoonózisok és a zoonózis-kórokozók állatokban, élelmiszerben, takarmányban és emberekben való előfordulásával kapcsolatos adatok összegyűjtése a zoonózisokra jellemző tendenciák és azok forrásainak meghatározása céljából szükséges. Megemlítik továbbá, hogy elsőbbséget kell biztosítani azon zoonózisoknak, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik az emberi egészségre. A monitoringrendszereknek azonban lehetővé kell tenniük a felbukkanó vagy újra jelentkező zoonózisok, valamint a zoonózis-kórokozók új törzseinek kimutatását is.

(10)

Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti kockázatértékelés lehetővé tétele érdekében, valamint hogy a SARS-CoV-2 nyércekkel kapcsolatos variánsainak a Mustelidae családba tartozó állatok és a nyestkutyák körében történő terjedéséből adódó kockázatokat illetően biztosított legyen a tájékoztatás és meg lehessen határozni a lehetséges kockázatkezelési intézkedéseket, késedelem nélkül hatékony és harmonizált monitoring- és jelentéstételi rendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi az összes vonatkozó információ összegyűjtését és cseréjét.

(11)

A végrehajtás megkönnyítése és az erőforrások magasabb kockázatú csoportokra való összpontosítása érdekében az e jogi aktusban meghatározott monitoringrendszernek ki kell terjednie valamennyi tartott, a Mustelidae családba tartozó állatra és nyestkutyára, de kiemelten kell kezelnie az 500 felnőtt tenyészállatnál többet tartó létesítményeket az aktív monitoringtevékenységek tekintetében, és ennek megfelelően e jogi aktus II. mellékletében meg kell határozni az e kiemelt létesítményekben található állatok SARS-CoV-2-mintavételére és -vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Ezzel párhuzamosan minden tartott és vadon élő, a Mustelidae családba tartozó állat és nyestkutya esetében biztosítani kell a passzív monitoringot a konkrét helyzetek kivizsgálásának biztosítása érdekében, és ennek megfelelően e jogi aktus III. mellékletében meg kell határozni az összes ilyen tartott vagy vadon élő állat passzív monitoringjára szolgáló mintavételi rendszerre vonatkozó szabályokat.

(12)

Tekintettel arra, hogy sürgősen további értékelésre van szükség a SARS-CoV-2 nyércekben és a Mustelidae családba tartozó egyéb állatokban, valamint a nyestkutyákban való előfordulásával kapcsolatos uniós járványügyi helyzet jelentette kockázat tekintetében, és sürgősen értékelni kell az intézkedések megvalósíthatóságát is, a tagállamoknak el kell különíteniük a szükséges forrásokat egy monitoringrendszer létrehozására, és rendszeresen jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz a Mustelidae családba tartozó tartott vagy vadon élőállatoknak és a nyestkutyáknak az említett vírussal való fertőzöttségéről. A 2003/99/EK irányelv 3. cikke előírja az adatok tagállamok általi közzétételét. Az Unión belüli megfelelő kockázatkommunikáció biztosítása érdekében a Bizottságnak – kizárólag tájékoztatás céljából – közzé kell tennie weboldalán a SARS-CoV-2 tekintetében összegyűjtött információk összefoglalóját, tekintettel a vírussal kapcsolatos kockázatkommunikáció fontosságára.

(13)

A SARS-CoV-2 nyércekben és a Mustelidae családba tartozó egyéb állatokban, valamint nyestkutyákban való előfordulásának rendszerezett módon történő jelentése érdekében e határozatnak meg kell határoznia a jelentésmintát, a tájékoztatásra vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint az adatok formátumát járványkitörés és SARS-CoV-2 vírusra fogékony faj szerinti bontásban. Ezt a jelentésmintát kell használni a vírussal kapcsolatos jelentéstételhez.

(14)

Az (EU) 2020/2183 bizottsági végrehajtási határozat (6) szabályokat állapít meg a nyércek és a Mustelidae családba tartozó egyéb állatok, valamint a nyestkutyák SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének bejelentésével kapcsolatos egyes védintézkedésekről, és e végrehajtási határozatot 2021. április 20-tól kell alkalmazni. Az (EU) 2020/2183 végrehajtási határozat a 89/662/EGK tanácsi irányelv (7) 9. cikkének (4) bekezdésén és a 90/425/EGK tanácsi irányelv (8) 10. cikkének (4) bekezdésén alapul. Az említett végrehajtási határozatban megállapított intézkedések hatékonynak bizonyultak, és e határozatban hasonló intézkedéseket kell megállapítani.

(15)

Sürgősen össze kell gyűjteni a szükséges adatokat az emberi egészséget fenyegető kockázatok további felméréséhez, a SARS-CoV-2 vírus előfordulásának a nyércek és a Mustelidae családba tartozó egyéb állatok, valamint a nyestkutyák esetében történő korai előrejelzéséhez, valamint a vírus fejlődésének monitoringjához.

(16)

A betegség monitoringja céljából az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében (9) meghatározott mintanagyság kiszámítására vonatkozó általános elvek szerint a mintanagyságot olyan tényezők alapján kell kiszámítani, mint a populáció mérete, a kutatási terv, a várható előfordulási gyakoriság és a lehetséges klaszterek, a kívánt konfidenciaszint és az alkalmazott vizsgálatok teljesítménye. Az EFSA-jelentés specifikus tervezési prevalenciaszázalékokat határoz meg a SARS-CoV-2 esetében egy adott megbízhatósági arány elérése érdekében, amelyeket a II. mellékletben leírt tervezési prevalencia meghatározására használnak. Ezek a tervezési prevalenciák és konfidenciaszintek más tényezőkkel együtt közvetlenül befolyásolják a minta várható méretét. Ezeket az elveket figyelembe kell venni az e határozatban megállapított mintavételi rendszerben.

(17)

Tekintettel a nyércek és a Mustelidae családba tartozó egyéb állatok SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatos jelenlegi járványügyi helyzetére, ezt a határozatot 2022. március 31-ig kell alkalmazni. Amennyiben a járványügyi helyzet megváltozik, a Bizottság felülvizsgálja e határozat alkalmazásának időtartamát.

(18)

Az (EU) 2020/2183 végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a határozattal kell felváltani.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,