1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

A főképviselő az ISU által készített rendszeres jelentések alapján beszámol a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Az említett jelentések képezik a Tanács általi értékelés alapját. A Bizottság tájékoztatást ad e határozat végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

MELLÉKLET

A GYALOGSÁGI AKNÁK ALKALMAZÁSÁNAK, FELHALMOZÁSÁNAK, GYÁRTÁSÁNAK ÉS ÁTADÁSÁNAK BETILTÁSÁRÓL, VALAMINT MEGSEMMISÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ, 1997. ÉVI EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSÁT CÉLZÓ OSLÓI CSELEKVÉSI TERV TÁMOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ PROJEKT

Háttér

Hozzájárulni a humánbiztonság megerősítéséhez az európai biztonsági stratégia keretében előirányozottak szerint, a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményben (a továbbiakban: az egyezmény) foglalt normák elfogadásának és az említett egyezmény végrehajtásának az előmozdítása révén. Az Unió által támogatott projekt támogatást biztosítana a részes államok azon erőfeszítéseihez, amelyek az Egyezmény 2019. novemberi, negyedik felülvizsgálati konferenciáján elfogadott 2020-2024-es oslói cselekvési terv (a továbbiakban: az OAP) különféle aspektusainak a végrehajtására irányulnak.

A javasolt projekt a 2008/487/KKBP együttes fellépésre, valamint a 2012/700/KKBP és a (KKBP) 2017/1428 tanácsi határozatra épülne, inputokkal hozzájárulva az egyezmény 2024-es ötödik felülvizsgálati konferenciájának az előkészületeihez.

1. projekt: az aknamentesítés végrehajtásának (az egyezmény 5. cikke), a nemzetközi együttműködésnek és segítségnyújtásnak (az egyezmény 6. cikke), valamint az átláthatóságnak és az információcserének (az egyezmény 7. cikke) a támogatása

1.1.   Célkitűzések

—	A gyalogsági aknákkal – adott esetben a rögtönzött gyalogsági aknákat is beleértve – való elaknásítottság jelentéséhez és az annak kezeléséhez szükséges kapacitás növelése.

—	Aknákkal kapcsolatos, kontextusfüggő felvilágosító programok és az aknaveszély csökkentését célzó erőfeszítések biztosítása.

—	A korábban nem ismert elaknásított területek kezeléséhez szükséges fenntartható nemzeti kapacitások létrehozása.

—	Az érdekelt felekkel folytatott rendszeres párbeszéd fokozása.

—	A fennmaradó nehézségek kezelését célzó (nemzetközi, regionális, háromoldalú és Dél–Dél) együttműködés lehetőségeinek a feltárása.

—	A jelentéstétel javítása az OAP-pal és annak mutatóival összhangban.

1.2.   Leírás

A kedvezményezett országok/régiók kiválasztását illetően az egyezmény 5. cikkének végrehajtásával foglalkozó bizottságtól kapott input segítségével a projekt keretében legfeljebb öt nemzeti/regionális rendezvényre kerülne sor az amerikai kontinensen, Európában, Közép- vagy Délkelet-Ázsiában, a közel-keleti és észak-afrikai (MENA) térségben, Afrika szarván és a szubszaharai térségben.

Az érdekelt felekkel folytatott nemzeti vagy regionális szintű párbeszédek törekednének tovább javítani az együttműködést és segítségnyújtást az egyezmény 5., 6. és 7. cikkéhez kapcsolódó OAP-cselekvések végrehajtása terén. Az említett párbeszédek egyes esetekben különleges hangsúlyt helyeznének a rögtönzött gyalogsági aknákkal kapcsolatos jelentéstételre. A nemzeti párbeszédeket illetően az aknamentesítésre vonatkozó határidők lejáratához közeledő azon államok élveznének elsőbbséget, amelyek segítségre szorulnak ezen a területen. Ezenfelül olyan államokban is lehetne párbeszédet tartani, amelyek közel járnak az aknamentesítés befejezéséhez (az egyezmény 5. cikke), vagy amelyek a közelmúltban fejezték be azt, összhangban az OAP 26. cselekvésével.

A múltbeli sikerekre építve a rendezvények – a tervezés, az irányítás és a végrehajtás szintjén – mérlegelnék az aknák által érintett közösségekben élő nők, lányok, fiúk és férfiak, valamint az aknákkal kapcsolatos fellépésben részt vevő partnerek eltérő szükségleteit és perspektíváit, és figyelembe vennék ezeket.

A végrehajtást támogató egység (ISU) és a kedvezményezett részes állam, a rendezvényben partnerként közreműködő vagy annak társszervezőjeként eljáró releváns kormányközi szervezetekkel együtt, szervezne és társfacilitálna párbeszédeket.

A párbeszédekben – az egyezmény egyik központi elemét jelentő együttműködés szellemében – a releváns uniós szervezetek és tagállamok, az egyezmény 5. cikkének végrehajtásával foglalkozó bizottság és az együttműködés és segítségnyújtás fokozásával foglalkozó bizottság, az adományozók képviselői, az Egyesült Nemzetek (ENSZ) ügynökségei, aknamentesítéssel foglalkozó nemzetközi és nemzeti szervezetek, a gyalogsági aknák betiltását célzó nemzetközi kampány (ICBL) és más érdekelt felek is közreműködnének. Ha ez szponzorálást vonna maga után, az ilyen közreműködésre a költségvetési vonzatokról szóló kimutatásban kidolgozandó feltételek mellett kerülne sor.

A párbeszédek eredményeként előálló vagy a releváns bizottság észrevételeiből és/vagy a részes államok releváns határozataiból (pl. a meghosszabbítási kérelmekre vonatkozó határozatok) fakadó ajánlásokra válaszul az ISU által támogatott utókövető intézkedéseket lehet foganatosítani. A bevett gyakorlatot követve, amennyiben a kedvezményezett részes államok az Unióval vagy a tagállamaival alkotott országkoalíciókban vagy partnerségekben vesznek részt, az ISU együttműködne valamennyi féllel.

1.3.   Eredmények

—	Az államok képviselői további ismereteket szereznek arról, hogy miként biztosítható az OAP végrehajtása az érintett közösségek tagjaival folytatott inkluzív konzultációk útján.

—	Az államok képviselői tisztában lesznek annak szükségességével, hogy a lehető leghamarabb és jóval az aknamentesítés befejezése előtt létre kell hozni a nemzeti kapacitásokat az új vagy korábban ismeretlen elaknásított területek kezelésére az aknamentesítés befejezését követően.

—	Az államok képviselői kiépítik az ahhoz szükséges kapacitásokat, hogy javítani lehessen az OAP keretében történő – a jelentéstételre vonatkozó útmutató szerinti – jelentéstételt.

—

Az államok képviselői megismerik a végrehajtási erőfeszítéseik támogatása céljából rendelkezésükre álló együttműködést és segítségnyújtást, valamint azon lépéseket, amelyeket az ilyen együttműködés és segítségnyújtás ösztönzése érdekében tehetnek, többek között az aknákkal kapcsolatos fellépés nemzeti platformjainak létrehozása révén.

—	Az államok képviselői megismerik az OAP szerinti kötelezettségeik teljesítését illetően tapasztalható nehézségeket és hiányosságokat, és értékelik különösen, hogy hol állnak az OAP-ben foglalt mutatók tekintetében.

—	Az államok képviselői a párbeszédek alapján mérlegelik a nemzeti aknamentesítési stratégiák vagy tervek felülvizsgálatát, aktualizálását vagy fejlesztését.

—	Mérlegelni kell a nők, a lányok, a fiúk és a férfiak különböző perspektíváit, valamint az aknasérülést túlélő személyek és az érintett közösségek szükségleteit.

1.4.   Kedvezményezettek

—

Azon nők, lányok, fiúk és férfiak, akiknek az életére hatással van a gyalogsági aknák jelenléte vagy feltételezett jelenléte olyan részes államokban, amelyek benne vannak az egyezmény 5. cikke szerinti kötelezettségek végrehajtásának folyamatában, vagy amelyek a közelmúltban teljesítettek ilyen kötelezettségeket.

—	Az államok azon képviselői, akik az egyezmény végrehajtásához kapcsolódó kérdéseken dolgoznak és különösen az aknamentesítéshez, valamint az aknákkal kapcsolatos felvilágosító programokhoz és az aknaveszély csökkentéséhez kapcsolódó aspektusokkal foglalkoznak.

2. projekt: Az áldozatsegítés végrehajtásának, a nemzetközi együttműködésnek és segítségnyújtásnak (az egyezmény 6. cikke), valamint az átláthatóságnak és az információcserének (az egyezmény 7. cikke) a támogatása

2.1.   Célkitűzések

A részes államok az áldozatsegítést a fogyatékossággal élők jogait és a fejlesztési szempontokat szem előtt tartó olyan tágabb megközelítések részeként hajtják végre, amelyek figyelembe veszik a nemi szempontokat és az aknasérülést túlélő személyek eltérő szükségleteit, beleértve a vidéki és a távoli területeken élő túlélők szükségleteit is.

2.2.   Leírás

Az OAP elfogadásával a részes államok újólag megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy „biztosítsák az aknák áldozatainak a társadalomban való, az emberi jogok tiszteletben tartásán, a nemek közötti egyenlőségen, a befogadáson és a megkülönböztetésmentességen alapuló teljeskörű, egyenlő és érdemi részvételét”.

A (KKBP) 2017/1428 határozat révén nyújtott pénzügyi támogatásnak köszönhetően és a 2012/700/KKBP határozatban említett globális konferencia nyomon követéseként a részes államoknak és a jelentős számú túlélővel rendelkező nem részes államoknak az áldozatsegítéssel és a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó gyakorlati szakemberei egy globális konferencián találkoztak, hogy nemzeti és nemzetközi szinten szorosabbra fűzzék a partnerségeket a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó világgal.

Mindezt a releváns nemzeti minisztériumok részvételének, valamint azon számottevő szakmai ismeretnek köszönhetően sikerült elérni, amelyet többek között az ENSZ főtitkár fogyatékossággal és akadálymentességgel foglalkozó különmegbízottja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) és az ICBL szakmai tagszervezetei, így például a Humanity and Inclusion (Emberiesség és Befogadás, HI) biztosított.

Az említett eredményekre építve ez a projekt támogatná egy harmadik globális konferencia megrendezését tapasztalt áldozatsegítő szakembereknek, a fogyatékossággal és akadálymentességgel foglalkozó ENSZ különmegbízottnak, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény bizottsága egy tagjának a részvételével, hogy áttekintsék az OAP végrehajtását, és elősegítsék egy új, a nemzetközi közösség által 2024-ben elfogadandó cselekvési terv kidolgozását. Egy ilyen konferenciára legalább egy évvel az ötödik felülvizsgálati konferencia előtt kerülne sor, és az számítana a felülvizsgálati konferencia elnökjelöltjének részvételére és inputjára.

A kedvezményezett országok/régiók kiválasztását illetően az áldozatsegítéssel foglalkozó bizottságtól kapott input segítségével a projekt az érdekelt felekkel folytatott nemzeti és/vagy regionális párbeszédek révén kiterjesztené a részes államoknak nyújtott támogatását legfeljebb öt rendezvény alkalmával, amelyekre az amerikai kontinensen, Európában, Közép- vagy Délkelet-Ázsiában, a MENA térségben, Afrika szarván és a szubszaharai térségben kerülne sor. Az említett párbeszédek törekednének támogatni a részes államokat az annak biztosítására irányuló, több ágazatra is kiterjedő erőfeszítéseik megerősítésében, hogy az áldozatsegítés végrehajtása összhangban legyen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény releváns rendelkezéseivel. A párbeszédek törekednének megerősíteni és biztosítani az aknák áldozatainak és képviseleti szervezeteiknek a bevonását, illetve érdemi részvételét az erőforrások mozgósítására és megszerzésére, valamint a szolgáltatások jogokon alapuló perspektívából történő garantálására irányuló egyeztetésekbe, illetve egyeztetésekben. Az említett kapcsolatok további megerősítése, valamint a nemzeti kapacitások kiépítését és fejlesztését célzó egységes terv fenntartása érdekében a projekt törekedne a részes államok üléseit megelőzően az áldozatsegítéssel foglalkozó szakértői üléseket tartani igény szerint, de mindenesetre legalább három alkalommal.

A múltbeli sikerekre építve a rendezvények figyelembe vennék a gyalogságiakna-robbanást túlélő nők, lányok, fiúk és férfiak, az aknák által érintett közösségek és a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó közösség, beleértve a vidéki és távoli területeken élő, aknasérülést túlélő személyeket is, eltérő szükségleteit és nézőpontjait, valamint inkluzív folyamat keretében, a tervezés, az irányítás és a végrehajtás szintjén felhasználnák ezen információkat. A nemzeti szinten tett erőfeszítések mellett mindez hozzáadott értéket biztosítana.

Az ISU és a kedvezményezett részes állam, illetve adott esetben a párbeszédet társfinanszírozó regionális kormányközi szervezett együtt, szerveznék és társfacilitálnák a párbeszédeket. A párbeszédekben – az egyezmény egyik központi elemét jelentő együttműködés jegyében – a releváns uniós szervezetek és a tagállamok, az áldozatsegítéssel foglalkozó bizottság és az együttműködés és segítségnyújtás fokozásával foglalkozó bizottság, az adományozók képviselői, ENSZ-ügynökségek, többek között a WHO és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, aknamentesítéssel foglalkozó nemzetközi és nemzeti szervezetek, az ICRC, valamint más érdekelt felek, így például az ICBL és tagszervezetei, így például a HI, is közreműködnének. Ha ez szponzorálást vonna maga után, az ilyen közreműködésre a költségvetési vonzatokról szóló kimutatásban kidolgozandó feltételek mellett kerülne sor.

A párbeszédek eredményeként előálló vagy a releváns bizottság észrevételeiből és/vagy a nemzeti/regionális párbeszédek releváns következtetéseiből fakadó ajánlásokra válaszul az ISU által támogatott utókövető intézkedéseket lehet foganatosítani. Ez magában foglalná a releváns áldozatsegítő szakembereknek és/vagy az aknasérülést túlélő személyek szervezetei képviselőinek a szponzorálását, hogy technikai cserelátogatásokon vehessenek részt, vagy elmehessenek az egyezmény keretében sorra kerülő hivatalos és nem hivatalos ülésekre. A bevett gyakorlatot követve, amennyiben a kedvezményezett részes államok az Unióval vagy a tagállamaival alkotott országkoalíciókban vagy partnerségekben vesznek részt, az ISU együttműködne valamennyi féllel.

2.3.   Eredmények

—

Az államok képviselői bővítik az azzal kapcsolatos ismereteiket, hogy miként lehet a leghatékonyabban biztosítani az áldozatsegítéssel kapcsolatos kötelezettségeik végrehajtását célzó, több ágazatra kiterjedő válaszintézkedéseket, és az áldozatsegítés szempontját beépíteni az tágabb nemzeti szakpolitikákba, tervekbe és jogi keretekbe.

—

Az államok megértik annak szükségességét, hogy biztosítani kell egy releváns kormányzati szerv kijelölését az áldozatsegítési szempont tágabb keretekbe való beépítésének felügyeletére, valamint annak szükségességét, hogy az aknák áldozatainak támogatására konkrét, mérhető, reális és határidőhöz kötött célkitűzéseken alapuló cselekvési tervet kell kidolgozni.

—

Az államok növelik az inklúzíót az áldozatsegítéssel kapcsolatos megközelítésükben, különösen azáltal, hogy biztosítják vagy növelik az aknasérülést túlélő személyeket képviselő vagy a fogyatékossággal élők jogvédelmével foglalkozó szervezetek részvételét a nemzeti szintű tervezésben és a delegációkban a projekt tevékenységei nyomán.

—	Az államok képviselői megismerik a kihívásokat és a hiányosságokat az OAP szerinti kötelezettségvállalásaik végrehajtását illetően, és értékelik különösen, hogy hol állnak az OAP mutatói tekintetében.

—	Az államok képviselői a párbeszédek eredményei alapján mérlegelik a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó nemzeti stratégiáik felülvizsgálatát, aktualizálását vagy fejlesztését.

—	Az aknasérülést túlélő személyeket képviselő és a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó szervezetek tovább fejlesztik kapacitásaikat és/vagy javítják érdekérvényesítő képességüket a projekt tevékenységei nyomán.

—	Az államok képviselői kiépítik kapacitásaikat, hogy javítsák az OAP-vel kapcsolatos – a jelentéstételre vonatkozó útmutató szerinti – jelentéstételt.

—	Az államok és az áldozatokat képviselő szervezetek – a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre is figyelemmel – bővítik partnerségeiket a releváns humanitárius, békeépítő, fejlesztési és emberi jogi közösségekkel.

2.4.   Kedvezményezettek

—	A gyalogsági aknák és más háborús robbanóanyag-maradványok miatt megsérült nők, lányok, fiúk és férfiak, valamint más, többek között vidéki és távoli területeken élő, aknasérülést túlélő személyek.

—	Az áldozatsegítés szempontjából releváns kérdésekkel foglalkozó áldozatsegítő szakértők.

—	A jelentős számú aknasérülést túlélő személlyel rendelkező államokban tevékenykedő, a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó szakemberek.

3. projekt: Az egyetemessé tételi erőfeszítéseknek és az egyezményben foglalt normák előmozdításának a támogatása

3.1.   Célkitűzés

A nem részes államok előre lépnek a csatlakozás felé azáltal, hogy a releváns tisztviselők kifejezett affinitást fejlesztenek ki az egyezmény és/vagy a gyalogsági aknákkal szembeni nemzetközi normák irányában.

3.2.   Leírás

Az aknamentes világról szóló oslói nyilatkozatban az államok ígéretet tesznek arra, hogy „előmozdítják és megvédik” az egyezmény által megállapított normákat, és „minden erőfeszítést megtesznek az egyezmény egyetemessé tételére”, „a nemzetközi jog – többek között a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi joga – szerinti kötelezettségeik” alapján.

Az OAP két olyan cselekvést határoz meg, amelyek célja biztosítani az egyezmény tagságának bővülését és az egyezményben foglalt normák megerősítését. Az OAP 11. és a 12. cselekvése felhívja a részes államokat, hogy „használjanak fel minden rendelkezésre álló lehetőséget annak előmozdítására, hogy a nem részes államok ratifikálják az egyezményt/csatlakozzanak az egyezményhez, többek között az egyezmény keretében végzett munkában való részvételük ösztönzése révén”, valamint arra, hogy „ továbbra is mozdítsák elő az egyezmény normáinak és célkitűzéseinek az egyetemes betartását”.

E célból, valamint az egyezmény elnökének és adott esetben az egyetemessé tétellel foglalkozó nem hivatalos csoportjának az inputjával a projekt különféle, az egyetemessé tételre irányuló erőfeszítéseket hajtana végre. Ezek közé tartoznának magas szintű látogatások, technikai ülések és/vagy munkaértekezletek, a célállamok releváns tisztviselőinek támogatása az egyezmény ülésein való részvétel céljából, valamint nagyköveti szintű ülések az ENSZ székhelyén vagy annak bármely alárendelt regionális központjában.

Legalább öt tevékenységre az egyezmény közösségének támogatásával kerülne sor, beleértve az uniós tagállamokat és a célállamokban működő uniós küldöttségeket is. A bevett gyakorlatot követve, amennyiben az Unió vagy a tagállamai országkoalíciókban vagy partnerségekben vesznek részt a célállamokban, az ISU együttműködne valamennyi féllel.

A magas szintű politikai megközelítést lehetőség szerint az egyetemessé tételt célzó erőfeszítéseket vezető államok, az ICBL, az ICRC, az ENSZ országcsoportjai és/vagy a releváns szervezetek szakértői inputján alapuló technikai munkaértekezletek követnék. Ezen munkaértekezletekre nemzeti, szubregionális vagy regionális szinten kerülne sor a célállamok illetékes minisztériumával (minisztériumaival) vagy intézményével (intézményeivel). A projekt törekedne támogatást nyújtani a célállamok releváns küldöttei számára az egyezmény ülésein való részvételhez. Ez biztosítaná, hogy a részes államok rendszeresen kapcsolatot tartsanak a célállamokkal, és hogy az egyezmény ülései továbbra is a célállamok radarján maradjanak. Az ISU koordinálná az ilyen támogatást a költségvetési vonzatokról szóló kimutatás szerint lehetséges mértékben.

Ezen túlmenően az ISU nemzeti, szubregionális vagy regionális szinten nyomon követés céljából technikai ülést tartana egy olyan nem részes állammal, amelyet korábban akár uniós határozat, akár uniós együttes fellépés célzott meg.

3.3.   Eredmények

—	A nem részes államok döntéshozói több ismeretre tesznek szert az egyezményről és annak normáiról és/vagy a csatlakozáshoz rendelkezésre álló támogatásról.

—	A releváns állami tisztviselők jobban megértik az egyezmény keretében végzett munkát.

—	A nem részes államok nyilvánosan kifejezik közeledésüket az egyezményhez és annak normáihoz vagy az egyezmény és annak normái iránti affinitásukat (pl. részt vesznek az egyezmény valamely hivatalos vagy nem hivatalos ülésén).

—	A missziók eredményeként az aknákkal kapcsolatos nemzeti fellépésekben és/vagy az egyetemessé tételben érdekelt felek új lendületet kapnak, hogy szorgalmazzák az egyetemessé tételt.

—	Az egyezmény közössége, az uniós tisztviselők és a nem részes államok körében kiemelt figyelmet kap az a szerep, amelyet az Unió az egyezmény és az abban foglalt normák előmozdításában játszik.

—	Legalább egy olyan célállam, amely nem részes fél, önkéntes jelentést készít a 7. cikk alapján.

3.4.   Kedvezményezettek

—	Olyan államok, amelyek még nem ratifikálták, nem hagyták jóvá, nem fogadták el az egyezményt, vagy nem csatlakoztak ahhoz.

—	A részes államok, valamint nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, amelyek közreműködnek az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítására irányuló erőfeszítésekben.

—	Nők, lányok, fiúk és férfiak olyan államokban, ahol érvénybe léptetik a taposóaknák betiltását.

4. projekt: Az éles gyalogsági aknák kiképzési célú alkalmazása alternatíváinak (az egyezmény 3. cikke), valamint a fokozott együttműködésnek és segítségnyújtásnak (az egyezmény 6. cikke) a támogatása

4.1.   Célkitűzés

Az engedélyezett célokra gyalogsági aknákat megtartó államok az OAP 16. cselekvése nyomán járnak el, többek között a jelentéstétel növelésével, továbbá az OAP 17. cselekvése nyomán feltárják az éles gyalogsági aknák alkalmazásának alternatíváit.

4.2.   Leírás

Jelenleg 66 részes állam van, amelyek több mint 150 000 gyalogsági aknát tartanak meg az egyezmény 3. cikke értelmében engedélyezett célokra. Míg a részes államoktól kapott információk azt mutatják, hogy ez a szám csökken, néhány részes állam hosszú évek óta nem nyújtott be éves átláthatósági tájékoztatást a megtartott gyalogsági aknáiról.

Azon részes államok támogatása érdekében, amelyek az OAP 16. és 17. cselekvése nyomán kívánnak eljárni, a javasolt projekt – az egyezmény elnökének közreműködésével – legalább két olyan állam részvételével zajló nemzeti vagy regionális szemináriumot támogatna, amelyek ilyen segítséget kérnek. A részes államok – köztük a tagállamok – és a releváns szervezetek megoszthatják az éles gyalogsági aknák kiképzési célú helyettesítésével kapcsolatos tanulságokat és ütemterveket. A bevett gyakorlatot követve, amennyiben az Unió vagy a tagállamai a kedvezményezett részes államokkal alkotott országkoalíciókban vagy partnerségekben vesznek részt, az ISU együttműködne valamennyi féllel.

A projekt támogatna az éles gyalogsági aknák alkalmazásának alternatíváival foglalkozó technikai munkaértekezletet is. Adott esetben és/vagy lehetőség szerint az uniós tagállamok és más részes államok felkérést kapnának arra, hogy osszák meg a kiképzési és kutatási célú alternatívákkal és/vagy a megtartott gyalogsági aknák megsemmisítésével kapcsolatos tanulságokat, tovább fokozva az egyezmény közösségén belüli együttműködést és segítségnyújtást. E célból a projektbe bevonnák az együttműködésen alapuló megfeleléssel foglalkozó bizottságot, valamint az együttműködés és a segítségnyújtás fokozásával foglalkozó bizottságot.

4.3.   Eredmények

—	A részes államok fokozzák az egyezmény 3. cikkével kapcsolatos jelentéstételt az éves átláthatósági jelentésekben.

—	Azon részes államok, amelyeknek ez módjában áll, együttműködnek azon részes államokkal, és segítséget nyújtanak azon részes államoknak, amelyek lépéseket kívánnak tenni a 3. cikk szerinti kötelezettségvállalásokkal, valamint az OAP 16. és 17. cselekvésével kapcsolatban.

—	A nagyszámú gyalogsági aknát megtartó részes államok naprakész ismereteket szereznek, és legalább egy részes állam a kiképzési célú alternatívák alkalmazásának útjára lép.

4.4.   Kedvezményezettek

—	A 3. cikk szerinti kötelezettségvállalásokkal bíró részes államok.

—	Az aknamentesítési képzési programokért felelős állami tisztviselők.

—	Nők, lányok, fiúk és férfiak azon államokban, ahol a megtartott gyalogsági aknákat megsemmisítik.

5. projekt: Az Unió és a tagállamai elkötelezettségének demonstrálása és láthatóságuk biztosítása

5.1.   Célkitűzés

Az egyezmény közössége és a kedvezményezett részes államok megértik, hogy az Európai Unió és tagállamai hogyan járulnak hozzá az egyezmény végrehajtásához, ugyanakkor az Uniónak és a tagállamainak tisztviselői tisztában lesznek a határozattal, és azzal, hogy az miként kapcsolódhat a munkájukhoz.

5.2.   Leírás

A korábbi tanácsi határozatokhoz és együttes fellépéshez hasonlóan az ISU vállalná, hogy hangsúlyozza az Uniónak és a tagállamainak szerepét az egyezmény közössége körében, valamint a kedvezményezett és a célállamokban. E célból, valamint a kommunikációs és láthatósági terv keretében az ISU rendszeres tájékoztatókat tartana, különösen az egyezmény ülései alatt, a projekt egész végrehajtási szakaszában, továbbá zárórendezvényt is tartana.

Az ISU médiakampányokat folytatna, és kiadványokat tenne közzé, népszerűsítve az egyezmény eredményeit. Az ISU biztosítaná, hogy az Uniónak e kampányban betöltött szerepe hangsúlyt kapjon.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően az ISU havi narratív jelentéseket nyújtana be az Uniónak, és negyedéves jelentéseket az Uniónak és a tagállamainak a projekt végrehajtásáról.

5.3.   Eredmények

—	Az Uniónak és a tagállamainak tisztviselői megismernék e határozatot, és azt, hogy az miként kapcsolódhat a munkájukhoz.

—	Reflektorfénybe kerülne az Uniónak és a tagállamainak az egyezmény és általánosságban az aknákkal kapcsolatos fellépés melletti elkötelezettsége a részes államok és a humánbiztonság iránt érdeklődő globális közönség körében.

—	Nőne az egyezmény célkitűzéseivel kapcsolatos tudatosság a nemzetközi közösség körében.