(1)

Az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), valamint az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (4) elfogadása jelentős mértékben megerősítette az Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi eszközökkel történő védelmére az Unió rendelkezésére álló eszközöket. Az uniós büntető igazságszolgáltatás és csalás elleni küzdelem terén kulcsfontosságú prioritást jelent az Európai Ügyészség létrehozása, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a résztvevő tagállamokban az Unió pénzügyi érdekeit sértő, az (EU) 2017/1371 irányelv értelmében vett bűncselekményekkel kapcsolatban bűnügyi nyomozásokat folyasson és vádat emeljen.

(2)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) igazgatási vizsgálatokat folytat le adminisztratív szabálytalanságok és bűntetendő cselekmény feltárása céljából. Vizsgálatai végén a Hivatal igazságügyi ajánlásokat tehet a nemzeti ügyészségeknek annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a vádemelések és a vádhatósági eljárások lefolytatását a tagállamokban. Az Európai Ügyészségben részt vevő tagállamokban felmerülő, bűncselekmények gyanújára okot adó eseteket a Hivatal jelenteni fogja az Európai Ügyészségnek, és együttműködik az Európai Ügyészséggel annak nyomozásai keretében.

(3)

A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) módosítani kell, és az (EU) 2017/1939 rendelet elfogadásának fényében ki kell igazítani. A 883/2013/EU, Euratom rendelet rendelkezéseinek tükrözniük kell és ki kell egészíteniük az (EU) 2017/1939 rendeletnek a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti kapcsolatot szabályozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti szinergiák révén biztosítani lehessen az Unió pénzügyi érdekeinek legmagasabb szintű védelmét, a szoros együttműködés, az információcsere, a kiegészítő jelleg és az átfedések elkerülésének biztosítása mellett.

(4)

Közös célkitűzésük, nevezetesen az uniós költségvetés integritásának megőrzése érdekében, a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek szoros kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania, amelynek alapja a lojális együttműködés elve, célja pedig a megbízatásuk egymást kiegészítő jellegének biztosítása, továbbá az intézkedéseik koordinálása, elsősorban az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés hatóköre tekintetében. A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti kapcsolatnak hozzá kell járulnia annak biztosításához, hogy az összes eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

(5)

Az (EU) 2017/1939 rendelet előírja, hogy a Hivatalnak, valamint az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, továbbá az illetékes tagállami hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül jelentést kell tenniük az Európai Ügyészség felé minden olyan büntetendő cselekmény gyanújáról, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség gyakorolhatja hatáskörét. Mivel a Hivatal megbízatása a csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre irányuló igazgatási vizsgálatok elvégzésére terjed ki, ideális helyzetben van és megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy az Európai Ügyészség partnere és kiemelt információforrása legyen.

(6)

Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó lehetséges büntetendő cselekményre utaló tényállási elemek szerepelhetnek a Hivatalhoz beérkezett eredeti állításokban, illetve előfordulhat, hogy csak a Hivatal által adminisztratív szabálytalanság gyanúja alapján indított igazgatási vizsgálat során merülnek fel. Annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Ügyészség felé fennálló jelentéstételi kötelezettségének, a Hivatalnak a büntetendő cselekmény gyanújáról a vizsgálatai előtt vagy a vizsgálatainak lefolytatása során minden szakaszban jelentenie kell.

(7)

Az (EU) 2017/1939 rendelet meghatározza azokat az elemeket, amelyeket a jelentéseknek kötelezően tartalmazniuk kell. Lehetséges, hogy a Hivatalnak ezen elemek azonosítása céljából előzetesen értékelnie kell az állításokat és ehhez össze kell gyűjtenie a szükséges információt. A Hivatalnak ezt az értékelést haladéktalanul és olyan eszközökkel kell elvégeznie, amelyek nem veszélyeztetik a lehetséges jövőbeli bűnügyi nyomozást. Az értékelés elvégzését követően a Hivatalnak jelentenie kell az Európai Ügyészség felé a hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanújának azonosítását.

(8)

Tekintettel a Hivatal tapasztalatára, lehetővé kell tenni a Szerződések által vagy azok alapján létrehozott intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (a továbbiakban: az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) számára a Hivatal igénybevételét a feléjük jelentett állítások említett előzetes értékeléseinek elvégzéséhez.

(9)

Az (EU) 2017/1939 rendeletnek megfelelően a Hivatal alapvetően nem indíthat párhuzamosan folyó igazgatási vizsgálatot ugyanazon tényállás alapján, mint amely alapján az Európai Ügyészség nyomozást folytat. Azonban bizonyos esetekben az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szükségessé teheti, hogy a Hivatal kiegészítő igazgatási vizsgálatot folytasson le az Európai Ügyészség által indított büntetőeljárás lezárása előtt annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e óvintézkedésekre, vagy kell-e pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedéseket hozni. Az ilyen kiegészítő vizsgálatok megfelelőek lehetnek többek között olyan esetekben, amikor bizonyos elévülési szabályok alá tartozó, az Unió költségvetését megillető összegek visszaköveteléséről van szó, amikor kiemelkedően magasak az érintett összegek, vagy amikor kockázatos helyzetekben további források elvesztését kell elkerülni igazgatási intézkedésekkel.

(10)

A vizsgálatok közötti átfedések elkerülésére irányuló követelmény alkalmazása céljából az „ugyanazon tényállás” fogalmát az Európai Unió Bírósága (EUB) ne bis in idem elvére vonatkozó ítélkezési gyakorlatának fényében kell értelmezni és úgy kell meghatározni, hogy a vizsgálat tárgyát képező lényeges tények azonosak vagy lényegében azonosak legyenek, továbbá időben és térben egymáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó konkrét körülmények fennállásaként legyenek értendőek.

(11)

Az (EU) 2017/1939 rendelet szerint az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól ilyen kiegészítő igazgatási vizsgálatok lefolytatását. Ilyen kérés hiányában lehetővé kell tenni, hogy a kiegészítő vizsgálatokat meghatározott feltételek mellett, az Európai Ügyészséggel folytatott konzultációt követően a Hivatal kezdeményezésére is le lehessen folytatni. Az Európai Ügyészség számára mindenekelőtt biztosítani kell, hogy kifogást emelhessen az ellen, hogy a Hivatal vizsgálatot indítson vagy tovább folytasson, illetve hogy kifogásolja a Hivatal valamely vizsgálatához kötődő bizonyos vizsgálati cselekmények elvégzését, különösen annak érdekében, hogy megőrizze nyomozásának hatékonyságát és óvja hatásköreit. A Hivatalnak tartózkodnia kell azon intézkedések elvégzésétől, amelyekkel szemben az Európai Ügyészség kifogást emelt. Amennyiben a Hivatal ilyen kifogás hiányában indít vizsgálatot, azt az Európai Ügyészséggel folyamatosan egyeztetve kell lefolytatnia.

(12)

A Hivatalnak aktívan támogatnia kell az Európai Ügyészség nyomozásait. E tekintetben az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól bűnügyi nyomozásai támogatását vagy kiegészítését a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti hatáskörök gyakorlása révén. A Hivatalnak ezt a támogatást a hatáskörén és az említett rendeletben meghatározott kereten belül kell nyújtania.

(13)

A hatékony koordináció, együttműködés és átláthatóság biztosítása érdekében a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek folyamatos információcserét kell folytatnia egymással. A Hivatal és az Európai Ügyészség intézkedései közötti, a kiegészítő jelleget biztosító és az átfedéseket megakadályozó megfelelő koordináció biztosítása érdekében különösen fontos az információcsere a Hivatal vizsgálatainak és az Európai Ügyészség nyomozásainak elindítását megelőző szakaszokban. E célból a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek az ügyviteli rendszereikben használniuk kell a „van találat/nincs találat” funkciókat. A Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek az említett információcserére vonatkozó eljárást és feltételeket a munkamegállapodásaikban kell meghatároznia. Az átfedések megakadályozását és a kiegészítő jelleg biztosítását célzó szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek bizonyos határidőkben kell megállapodnia az információcseréikre vonatkozóan.

(14)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékeléséről szóló, 2017. október 2-i jelentésében (a továbbiakban: a Bizottság értékelő jelentése) a Bizottság megállapította, hogy a jogi keret 2013-as módosításai egyértelmű javulást hoztak a vizsgálatok lefolytatása, a partnerekkel való együttműködés és az érintett személyek jogai tekintetében. A Bizottság értékelő jelentése ugyanakkor néhány olyan hiányosságra is rámutatott, amely befolyásolja a vizsgálatok hatékonyságát és eredményességét.

(15)

A Bizottság értékelő jelentésében foglalt legegyértelműbb megállapítások orvoslása céljából módosítani kell a 883/2013/EU, Euratom rendeletet. Ezek a módosítások szükségesek rövid távon a Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret megerősítése céljából annak érdekében, hogy a Hivatal erős és teljes mértékben működőképes maradjon, és igazgatási vizsgálatokkal egészítse ki az Európai Ügyészség által alkalmazott büntetőjogi megközelítést, a Hivatal megbízatásának, illetve hatásköreinek megváltoztatása nélkül. A módosítások elsősorban azokat a területeket érintik, amelyeken a 883/2013/EU, Euratom rendelet egyértelműségének hiánya akadályozhatja a Hivatal vizsgálatainak hatékony lefolytatását, például a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzését, a bankszámla-információkhoz való hozzáférés lehetőségét, vagy a Hivatal által az egyes ügyekben készített jelentések közigazgatási vagy bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatóságát.

(16)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet módosításai nem érintik a vizsgálatok keretére alkalmazandó eljárási garanciákat. A Hivatal köteles alkalmazni a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (6), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott eljárási garanciákat. Az említett keret előírja, hogy a Hivatalnak a vizsgálatait objektíven, pártatlanul és a bizalmas jelleget megőrizve kell lefolytatnia, az érintett személyek mellett és ellen szóló bizonyítékokat kell keresnie, és a vizsgálati cselekményeket írásos meghatalmazás alapján, a jogszerűség ellenőrzését követően kell elvégeznie. A Hivatalnak biztosítania kell a vizsgálatai által érintett személyeket megillető jogok tiszteletben tartását, ideértve az ártatlanság vélelmét és az önvádra kötelezés tilalmát is. Az érintett személyeknek többek között joguk van ahhoz, hogy egy általuk választott személy jelen legyen a meghallgatáson, joguk van továbbá a meghallgatásról szóló jegyzőkönyv jóváhagyásához, valamint az uniós intézmények bármelyik hivatalos nyelvének használatához. Az érintett személyeknek továbbá joguk van a tényállással kapcsolatban észrevételeket tenni azt megelőzően, hogy a vizsgálat következtetései rögzítésre kerülnének.

(17)

A csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet bejelentő személyeket az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti védelemben kell részesíteni.

(18)

A bizonyítékok elfogadhatóságának, valamint az alapvető jogoknak és az eljárási garanciáknak a védelme érdekében, ugyanakkor a vizsgálatok, illetve nyomozások közötti átfedések elkerülése és a hatékony és kiegészítő jellegű együttműködés biztosítása céljából, amennyiben a Hivatal – megbízatásának keretein belül – az Európai Ügyészség kérésére támogató intézkedéseket hajt végre, a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek szoros együttműködésben biztosítania kell, hogy érvényesüljenek az (EU) 2017/1939 rendelet VI. fejezetében foglalt, alkalmazandó eljárási biztosítékok.

(19)

A Hivatal hatáskörrel rendelkezik arra, hogy helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytasson le, amelyek lehetővé teszik számára a gazdasági szereplők helyiségeibe való belépést és a dokumentumaikhoz való hozzáférést csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő más jogellenes tevékenység gyanúja alapján indított vizsgálatai keretében. Ezen helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban történik, amely rendeletek az említett hatáskörök gyakorlását néhány esetben a nemzeti jogban meghatározott feltételekhez kötik. A Bizottság értékelő jelentése megállapította, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy milyen mértékben alkalmazandó a nemzeti jog, ami következésképpen akadályozza a Hivatal vizsgálati tevékenységeinek hatékonyságát.

(20)

Ezért helyénvaló egyértelműsíteni azokat az eseteket, amikor a nemzeti jogot kell alkalmazni a Hivatal vizsgálatai során, a Hivatal hatásköreinek vagy a 883/2013/EU, Euratom rendelet tagállamokkal összefüggésben történő alkalmazásának megváltoztatása nélkül, tükrözve a Törvényszék által a T-48/16. sz., Sigma Orionis SA kontra Európai Bizottság ügyben 2018. május 3-án hozott ítéletet (8).

(21)

A helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok Hivatal általi lefolytatására kizárólag az uniós jogot kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor az érintett gazdasági szereplő aláveti magát a helyszíni ellenőrzésnek és vizsgálatnak. Ez lehetővé tenné a Hivatal számára, hogy a vizsgálati hatásköreit hatékony és koherens módon gyakorolja valamennyi tagállamban abból a célból, hogy hozzájáruljon az Unió pénzügyi érdekeinek magas szintű védelméhez az Unió egész területén, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének megfelelően.

(22)

Azokban a helyzetekben, amelyekben a Hivatalnak a tagállami illetékes hatóságok segítségére kell támaszkodnia, különösen, amikor a gazdasági szereplő ellenáll a helyszíni ellenőrzésnek és a vizsgálatnak, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Hivatal fellépése hatékony legyen, és a nemzeti eljárásjog vonatkozó szabályaival összhangban meg kell adniuk a szükséges segítséget. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságnak annak mérlegelése során, hogy visszaköveteli-e az érintett összegeket az alkalmazandó uniós joggal összhangban a tagállamokra alkalmazott pénzügyi korrekciók alkalmazásával, figyelembe kell vennie azt, ha egy tagállam nem tesz eleget a Hivatallal való együttműködésre irányuló kötelezettségének.

(23)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet értelmében a Hivatal igazgatási megállapodásokat köthet a tagállamok illetékes hatóságaival, például a csalás elleni koordinációs szolgálatokkal, valamint az intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel annak érdekében, hogy meghatározzák az említett rendelet szerinti együttműködésük részletes szabályait, különösen az információk továbbítását, a vizsgálatok elvégzését és az azok nyomán hozott intézkedéseket illetően.

(24)

A 883/2013/EU, Euratom rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy kötelezettséget teremtsen a gazdasági szereplők számára a Hivatallal való együttműködésre, összhangban egyfelől a 2185/96/Euratom, EK rendelet szerinti kötelezettségükkel, amely szerint a helyszíni ellenőrzések, illetve a helyiségek, telkek, közlekedési eszközök vagy egyéb üzleti céllal használt területek vizsgálatának lefolytatása céljából kötelesek engedélyezni a bejutást, másfelől az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 129. cikkében foglalt kötelezettséggel, amely szerint minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, többek között a Hivatal által folytatott vizsgálatokkal összefüggésben is.

(25)

Az említett együttműködési kötelezettség részeként biztosítani kell, hogy a Hivatal a releváns információk megadására kérhesse azokat a gazdasági szereplőket, amelyek érintettek lehetnek a vizsgálat tárgyát képező ügyben, vagy amelyek ilyen információ birtokában lehetnek. Amikor eleget tesznek az ilyen kéréseknek, a gazdasági szereplők nem kötelezhetők saját magukra nézve terhelő nyilatkozatok megtételére, viszont kötelezni kell őket a tényszerű kérdések megválaszolására és a dokumentumok átadására, még akkor is, ha ezek az információk felhasználhatók velük vagy egy másik gazdasági szereplővel szemben a jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához. Annak érdekében, hogy a jelenlegi munkagyakorlatok keretében biztosítani lehessen a vizsgálatok hatékonyságát, lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy a magántulajdonban lévő, munkavégzésre használt készülékekben található információkhoz is hozzáférést kérhessen. Helyénvaló, hogy a Hivatal ugyanazon feltételek mellett és ugyanazon mértékben férjen hozzá ezekhez a készülékekhez, mint a nemzeti ellenőrző hatóságok, és kizárólag abban az esetben, ha a Hivatalnak alapos oka van feltételezni, hogy az ilyen készülékek tartalma a vizsgálat szempontjából releváns lehet, a szükségesség és az arányosság elvének megfelelően, és a Hivatal hozzáférése kizárólag a vizsgálat szempontjából releváns információkra terjedhet ki.

(26)

Lehetővé kell tenni, hogy a gazdasági szereplők a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során az ellenőrzés helye szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvét használhassák, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy egy általuk választott személy, többek között külső jogi tanácsadó jelen legyen ezen ellenőrzések és vizsgálatok során. A jogi tanácsadó jelenléte ugyanakkor nem lehet jogi feltétele a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok érvényességének. A helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok hatékonyságának biztosítása érdekében – különös tekintettel a bizonyítékok eltűnésének veszélyére – a Hivatal számára biztosítani kell a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást anélkül, hogy várni kelljen arra, hogy a gazdasági szereplő konzultáljon jogi tanácsadóval. A Hivatal csak rövid, észszerű idejű késlekedést fogadhat el a jogi tanácsadóval való konzultáció miatt, mielőtt megkezdi a helyszíni ellenőrzést és a vizsgálatot. Az ilyen késedelmet a lehető legrövidebbre kell korlátozni.

(27)

Az átláthatóság biztosítása érdekében a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során a Hivatalnak a gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátania az együttműködési kötelezettségükkel és az együttműködés megtagadásával járó következményekkel, továbbá az alkalmazandó eljárással – többek között az eljárási biztosítékokkal – kapcsolatos megfelelő információkat.

(28)

Belső és szükség esetén külső vizsgálatok során a Hivatal minden olyan releváns információhoz hozzáfér, amely az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában van. A Bizottság értékelő jelentésében javasoltak alapján a technológiai fejlődés figyelembevétele céljából szükséges egyértelművé tenni, hogy az ilyen hozzáférést attól függetlenül kell biztosítani, hogy az említett információk vagy adatok milyen típusú adathordozón találhatók. Lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy belső vizsgálatok során magántulajdonban lévő, munkavégzésre használt készülékekben található információkhoz is hozzáférést kérjen, amennyiben a Hivatalnak alapos oka van feltételezni, hogy azok tartalma a vizsgálat szempontjából releváns lehet. A Hivatal általi hozzáférést az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség meghatározott feltételekhez kötheti. Az ilyen hozzáférésnek meg kell felelnie a szükségesség és az arányosság elvének, és az kizárólag a vizsgálat szempontjából releváns információkra terjedhet ki. Annak garantálása érdekében, hogy a Hivatal általi hozzáférés szintje hatékony és következetes legyen, valamint hogy teljesüljön az érintett személyek alapvető jogainak magas szintű védelme, az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek biztosítaniuk kell a különböző intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által a magántulajdonú készülékekhez való hozzáférésre vonatkozóan meghozott szabályok összhangját, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodással (10) összhangban biztosítva legyenek az azonos feltételek.

(29)

A Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret koherensebbé tétele céljából még szorosabban össze kell hangolni a belső és a külső vizsgálatokra alkalmazandó szabályokat, a Bizottság értékelő jelentésében azonosított bizonyos következetlenségek orvoslása érdekében olyan esetekben, ahol nem indokolt eltérő szabályok megléte. Így például – a belső vizsgálatokhoz hasonlóan – a külső vizsgálatot követően elkészített jelentéseket és ajánlásokat is meg kell szükség esetén küldeni az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára, hogy az meghozza a megfelelő intézkedéseket. A Hivatalnak, amennyiben a megbízatása lehetővé teszi, támogatnia kell az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az ajánlásai nyomán hozandó intézkedéseket illetően. Amennyiben a Hivatal nem indít vizsgálatot, lehetővé kell tenni, hogy a releváns információkat – a megfelelő intézkedés meghozatala érdekében – megküldje a tagállami hatóságoknak, illetve az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek. Az ilyen információkat a Hivatalnak meg kell küldenie, ha annak ellenére dönt úgy, hogy nem indít vizsgálatot, hogy fennáll a csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység kellő gyanúja. Ezt megelőzően a Hivatalnak megfelelően mérlegelnie kell az Európai Ügyészség folyamatban lévő nyomozásaival való lehetséges átfedést.

(30)

A nemzeti intézményi keretek sokfélesége miatt lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a lojális együttműködés elve alapján értesítsék a Hivatalt arról, hogy mely hatóságok rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a Hivatal ajánlásai nyomán intézkedéseket hozzanak, valamint hogy esettől függően – például pénzügyi, statisztikai vagy nyomonkövetési céllal – mely hatóságokat kell tájékoztatni az érintett feladataik elvégzése érdekében. Ilyen hatóságok lehetnek többek között a csalás elleni koordinációs szolgálatok. Az EUB állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban a Hivatal jelentéseiben foglalt ajánlásoknak nincs kötelező joghatásuk az ilyen tagállami hatóságokra vagy az intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre.

(31)

A Hivatal számára biztosítani kell a pénz útjának visszakövetéséhez szükséges eszközöket annak érdekében, hogy fényt derítsen sok csalárd magatartás jellemző elkövetési módjára. A nemzeti hatóságokkal való együttműködésnek és az általuk nyújtott segítségnek köszönhetően a Hivatal jelenleg több tagállamban be tudja szerezni a vizsgálati tevékenysége szempontjából releváns, a hitelintézetek birtokában lévő bankszámla-információkat. Annak érdekében, hogy Unió-szerte hatékony megközelítést lehessen biztosítani, a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meg kell határozni az illetékes nemzeti hatóságok azon kötelezettségét, hogy a Hivatal segítésére vonatkozó általános kötelezettségük részeként ellássák a Hivatalt a bankszámla-információkkal. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal, hogy ez az együttműködés mely illetékes hatóságokon keresztül valósul meg. Amikor a nemzeti hatóságok ilyen segítséget nyújtanak a Hivatalnak, ugyanolyan feltételek mellett kell eljárniuk, mint amelyek az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságaira alkalmazandók.

(32)

Az eljárási garanciák és az alapvető jogok védelmének és az azoknak való megfelelés érdekében a Bizottságnak az eljárási garanciák ellenőre hivatalának formájában belső feladatkört kell létrehoznia (a továbbiakban: az ellenőr), amelyet – a források hatékony felhasználása érdekében – igazgatási szempontból a Felügyelő Bizottsághoz kell rendelni, és amelynek munkájához megfelelő forrásokat kell biztosítani. Az ellenőrnek – többek között a Felügyelő Bizottságtól és a Hivataltól – teljesen függetlenül kell kezelnie a panaszokat, és biztosítani kell számára a hozzáférést a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információhoz.

(33)

Az érintettek panaszt nyújthatnak be az ellenőrhöz a Hivatal eljárási garanciáknak való megfelelésével kapcsolatban, valamint a vizsgálatokra alkalmazandó szabályok Hivatal általi megsértése, különösen az eljárási követelmények és az alapvető jogok megsértése miatt. E célból panaszkezelési mechanizmust kell létrehozni. Az ellenőr feladata az ilyen panaszokra válaszul ajánlásokat kiadni, amelyekben szükség esetén megoldásokat javasol a panaszban felvetett kérdésekre. Az ellenőrnek gyors, kontradiktórius eljárás keretében kell kivizsgálnia a panaszokat, lehetővé téve a Hivatal számára, hogy folytassa a folyamatban lévő vizsgálatot. Az ellenőrnek lehetőséget kell adnia a panaszos és a Hivatal számára, hogy észrevételeket tegyenek a panaszos által felvetett problémákkal kapcsolatban, illetve hogy megoldják azokat. A főigazgató köteles meghozni az ellenőr ajánlása alapján indokolt megfelelő intézkedéseket. A főigazgató kellően indokolt esetekben eltérhet az ellenőr ajánlásaitól. A végleges vizsgálati jelentéshez csatolni kell az ilyen eltérés indokait.

(34)

A nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében az ellenőrnek éves jelentésében be kell számolnia a panaszkezelési mechanizmusról. Az éves jelentésnek ki kell térnie különösen a beérkezett panaszok számára, az érintett eljárási követelmények és alapvető jogok megsértésének típusaira, az érintett tevékenységekre és – amennyiben lehetséges – a Hivatal által a panaszok nyomán hozott intézkedésekre.

(35)

A Hivatal általi, óvintézkedések elfogadása céljából történő korai információtovábbítás az Unió pénzügyi érdekei védelmének egyik alapvető eszköze. Annak érdekében, hogy e tekintetben biztosítható legyen a Hivatal és az intézmények, hivatalok, szervek és ügynökségek közötti szoros együttműködés, helyénvaló az utóbbiak számára lehetővé tenni, hogy bármikor konzultáljanak a Hivatallal bármilyen megfelelő óvintézkedésről hozandó döntés meghozatala céljából, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is.

(36)

A Hivatal által készített jelentések elfogadható bizonyítéknak minősülnek közigazgatási vagy bírósági eljárásokban, mégpedig ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentések. A Bizottság értékelő jelentése szerint néhány tagállamban e szabály nem biztosítja eléggé a Hivatal tevékenységeinek hatékonyságát. A Hivatal által készített jelentések hatékonyságának fokozása és következetes felhasználásának előmozdítása érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendeletben biztosítani kell az ilyen jelentések elfogadhatóságát a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban, továbbá a tagállami közigazgatási eljárásokban. A nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített jelentésekkel való egyenértékűség szabályát a továbbiakban is alkalmazni kell a büntetőjogi jellegű nemzeti bírósági eljárások esetében. A 883/2013/EU, Euratom rendeletnek biztosítania kell továbbá a Hivatal által készített jelentések elfogadhatóságát az uniós szintű közigazgatási és bírósági eljárásokban.

(37)

A tagállamok csalás elleni koordinációs szolgálatainak intézményét a 883/2013/EU, Euratom rendelet vezette be a Hivatal és a tagállamok közötti hatékony együttműködés és a, többek között operatív jellegű, információcsere elősegítése céljából. A Bizottság értékelő jelentése szerint az említett szolgálatok pozitívan járultak hozzá a Hivatal munkájához. A Bizottság értékelő jelentése arra is rámutatott, hogy szükséges pontosítani az említett csalás elleni koordinációs szolgálatok szerepét annak biztosítása érdekében, hogy a Hivatal megkapja a vizsgálatai hatékony lefolytatásához szükséges segítséget, ugyanakkor a csalás elleni koordinációs szolgálatok szervezetének és hatáskörének meghatározását az egyes tagállamokra kell bízni. E tekintetben a csalás elleni koordinációs szolgálatoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy biztosítsák, illetve összehangolják a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget a külső vagy belső vizsgálatok előtt, során vagy végén.

(38)

A Hivatal azon kötelezettsége, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére hozott intézkedéseik összehangolásához, kulcseleme a tagállamok közötti, határon átnyúló együttműködés támogatására vonatkozó megbízatásának. Részletesebb szabályokat kell meghatározni a Hivatal koordinációs tevékenységeinek, továbbá a tagállami hatóságokkal, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel ebben az összefüggésben folytatott együttműködésének elősegítése érdekében. Az említett szabályok nem érinthetik a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra és az ezen hatóságok, valamint a Bizottság közötti együttműködésre irányadó egyes rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását, különösen az 515/97/EK tanácsi rendeletet (11) és a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12), sem pedig az európai strukturális és beruházási alapokhoz kapcsolódó koordinációs tevékenységeket.

(39)

Egyértelművé kell tenni, hogy ha a tagállamok illetékes hatóságai – többek között a csalás elleni koordinációs szolgálatai – a Hivatallal vagy más illetékes hatóságokkal együttműködve az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából járnak el, továbbra is terhelik őket a nemzeti jog szerinti kötelezettségek.

(40)

Lehetővé kell tenni, hogy a csalás elleni koordinációs szolgálatok koordinációs tevékenységeik keretében segítséget nyújtsanak a Hivatalnak, továbbá hogy e szolgálatok egymással együttműködjenek a csalás elleni küzdelem területén való együttműködést szolgáló, rendelkezésre álló mechanizmusok további megerősítése érdekében.

(41)

A tagállamok illetékes hatóságainak, valamint az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek meg kell hozniuk a Hivatal ajánlásai alapján indokolt intézkedéseket. Annak érdekében, hogy a Hivatal nyomon követhesse azon ügyeivel kapcsolatos fejleményeket, amelyekben igazságügyi ajánlásokat tesz egy tagállam nemzeti ügyészségeinek, a tagállamoknak a Hivatal kérésére meg kell küldeniük a Hivatal számára a nemzeti bíróság jogerős határozatát. Az igazságszolgáltatás függetlenségének maradéktalan megőrzése érdekében e továbbításra csak akkor kerülhet sor, ha az adott bírósági eljárás lezárult, és a jogerős bírósági határozat kihirdetésre került.

(42)

A vizsgálatok lefolytatására vonatkozó, a 883/2013/EU, Euratom rendeletben foglalt eljárási szabályok kiegészítése céljából a Hivatalnak a vizsgálati eljárások tekintetében iránymutatásokat kell meghatároznia, amelyeket a Hivatal alkalmazottainak követniük kell.

(43)

Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a Hivatal részt vehet az uniós joggal összhangban felállított közös nyomozócsoportokban, valamint hogy jogosult az ennek keretében szerzett operatív információk cseréjére. Az ilyen információk felhasználására azon uniós jogban előírt feltételek és biztosítékok vonatkoznak, amely alapján az adott közös nyomozócsoport létrejött. Amennyiben a Hivatal ilyen közös nyomozócsoportokban vesz részt, akkor – az uniós vagy nemzeti jogban esetlegesen fennálló jogi korlátok között – támogató feladatot végez és partneri szerepet játszik.

(44)

A Bizottságnak legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól számított öt év elteltével értékelnie kell a 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazását és különösen a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát annak mérlegelése érdekében, hogy az említett együttműködéssel kapcsolatos tapasztalatok indokolnak-e bármilyen módosítást. A Bizottságnak legkésőbb két évvel az említett értékelést követően adott esetben új, átfogó jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie.

(45)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítését a Hivatal működésének az Európai Ügyészség létrehozása következtében történő kiigazításán, továbbá a Hivatal vizsgálati hatékonyságának növelésén keresztül – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti kapcsolatra irányadó szabályok elfogadása révén – aminek célja a Hivatal és az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatok hatékonyabbá tétele – e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

Ez a rendelet nem módosítja a tagállamok azon hatáskörét és felelősségét, hogy a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából intézkedéseket hozzanak.

(47)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2018. július 23-án hivatalos észrevételeket tett.

(48)

A 883/2013/EU, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,