(1)

Az Unió saját forrásainak rendszere megfelelő forrásokat kell, hogy biztosítson az uniós szakpolitikák rendezett fejlesztéséhez, figyelemmel a szigorú költségvetési fegyelem szükségességére is. A saját források rendszerének fejlesztése hozzájárulhat, és indokolt is, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon az uniós szakpolitikák fejlesztéséhez.

(2)

A Lisszaboni Szerződés változásokat vezetett be az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó rendelkezések tekintetében, amelyek lehetővé teszik a saját források egy meglévő kategóriájának megszüntetését és egy új kategória létrehozását.

(3)

Az Európai Tanács a 2013. február 7–8-i ülésén felszólította a Tanácsot, hogy folytassa a munkát az új héaalapú saját forrás kialakításáról szóló bizottsági javaslat ügyében úgy, hogy az a lehető legegyszerűbb és legátláthatóbb legyen, szorosabban kapcsolódjon az uniós héapolitikához és a tényleges héabevételekhez, valamint hogy minden tagállam adófizetői tekintetében biztosítsa az egyenlő bánásmódot.

(4)

A Bizottság 2017. júniusban vitaanyagot fogadott el az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről. Ebben a Bizottság számos lehetőséget javasolt a saját források uniós szakpolitikákhoz – különösen az egységes piachoz és a fenntartható növekedéshez – való láthatóbb hozzárendelésére. A vitaanyag szerint az új saját források bevezetése során figyelmet kell fordítani azok átláthatóságára, egyszerűségére és stabilitására, az uniós szakpolitikai célokkal való összhangjukra, a versenyképességre és a fenntartható növekedésre gyakorolt hatásaikra, valamint a tagállamok közötti méltányos elosztásukra.

(5)

A Számvevőszék, az Európai Parlament és a tagállamok többször bírálták a héaalapú saját forrás meghatározásának jelenlegi rendszerét a túlzott bonyolultsága miatt. Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén ezért arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló egyszerűsíteni e saját forrás kiszámítását.

(6)

Annak érdekében, hogy az Unió finanszírozási eszközeit jobban összhangba lehessen hozni a szakpolitikai prioritásaival, és hogy jobban tükröződjék az Unió általános költségvetésének (a továbbiakban: az uniós költségvetés) az egységes piac működésében játszott szerepe, továbbá az uniós szakpolitikai célkitűzések erőteljesebb támogatása és az Unió éves költségvetéséhez való, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulások csökkentése érdekében az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén arra következtetésre jutott, hogy az Unió az elkövetkező években a saját források rendszerének reformjára fog törekedni és új saját forrásokat fog bevezetni.

(7)

Első lépésként be kell vezetni a saját források egy olyan új kategóriáját, amely a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájáruláson alapul. A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégiával összhangban az uniós költségvetés hozzájárulhat a műanyag csomagolási hulladék okozta szennyezés csökkentéséhez. Egy olyan saját forrás, amely az egyes tagállamokban nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségével arányos nemzeti hozzájáruláson alapul, ösztönzi az egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásának csökkentését, az újrafeldolgozást és a körforgásos gazdaság térnyerését. Ugyanakkor a tagállamok a szubszidiaritás elvével összhangban szabadon választhatják meg a legmegfelelőbb intézkedéseket e célok eléréséhez. A nemzeti hozzájárulásokat érintő túlzottan regresszív hatás elkerülése érdekében éves egyösszegű csökkentést kell alkalmazni azon tagállamok hozzájárulásaira, amelyek egy főre jutó GNI-je 2017-ben az uniós átlag alatt maradt. Indokolt, hogy a csökkentés mértéke a 3,8 kilogrammnak az érintett tagállamok 2017. évi népességével való szorzata legyen.

(8)

Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén nyugtázta, hogy a Bizottság 2021 első félévében javaslatokat fog előterjeszteni a kiegészítő saját források alapjaként az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról és egy digitális illetékről annak érdekében, hogy legkésőbb 2023. január 1-jéig bevezessék azokat. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy módosított javaslatot az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozóan, esetleg kiterjesztve azt a légi és a tengeri ágazatra. Az Európai Tanács ezenkívül arra a következtetésre jutott, hogy az Unió a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret ideje alatt egyéb saját források bevezetésére is törekedni fog, amelyek magukban foglalhatják a pénzügyi tranzakciós adót is.

(9)

Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a saját forrásokról szóló szabályokat az egyszerűség, az átláthatóság és a méltányosság – többek között a tisztességes tehermegosztás – általános céljainak figyelembevételével kell megállapítani. Ezenkívül megállapította, hogy Dánia, Hollandia, Ausztria és Svédország, továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési támogatás keretében Németország 2021–2027-es időszakra vonatkozó GNI-alapú hozzájárulására egyösszegű korrekciót kell alkalmazni.

(10)

A tagállamoknak beszedési költség címén meg kell tartaniuk az általuk beszedett tradicionális saját források 25 %-át.

(11)

Az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe történő integrálását a saját források felső határai e határozatban megállapított emelésének kell kísérnie. A kifizetések és a saját források felső határa között kellő mozgástérre van szükség annak érdekében, hogy az Unió bármilyen körülmények között – még gazdasági visszaesés esetén is – képes legyen eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek.

(12)

A saját források felső határai alatt elegendő mozgásteret kell az Unió számára biztosítani ahhoz, hogy fedezni tudja az adott évben esedékes valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét. Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,40 %-át. Az Unió költségvetésében szereplő éves kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,46 %-át.

(13)

Annak érdekében, hogy az Unió rendelkezésére bocsátott pénzügyi források összege változatlan maradjon, helyénvaló kiigazítani az Unió saját forrásainak a kifizetési előirányzatokra és a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó, a GNI százalékában kifejezett felső határait az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) olyan módosítása esetén, amely a GNI szintjének jelentős változását eredményezi.

(14)

A Covid19-válság gazdasági hatása kiemeli annak fontosságát, hogy gazdasági sokkok esetén megfelelő pénzügyi kapacitás álljon az Unió rendelkezésére. Az Uniónak biztosítania kell a céljai eléréséhez szükséges eszközöket. Rendkívüli nagyságrendű pénzügyi forrásra van szükség a Covid19-válság következményeinek kezeléséhez, amit a tagállamok államháztartásaira nehezedő nyomás növelése nélkül kell megvalósítani egy olyan időszakban, amikor a válsággal kapcsolatos nemzeti gazdasági és szociális intézkedések finanszírozása már egyébként is óriási nyomást helyez költségvetésükre. Ezért uniós szinten kivételes válaszlépést kell tenni. Ennélfogva helyénvaló kivételesen felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy a tőkepiacokon ideiglenesen 2018-as árakon legfeljebb 750 000 millió EUR összegű hitelt vegyen fel az Unió nevében. A felvett összegekből 2018-as árakon legfeljebb 360 000 millió EUR összeget hitelnyújtásra és a felvett összegekből 2018-as árakon legfeljebb 390 000 millió EUR összeget kiadásokra használnának fel, mindkét esetben kizárólag a Covid19-válság következményeinek kezelése céljából.

(15)

E kivételes válaszlépésnek a Covid19-válság következményeinek kezelésére és újbóli megjelenésének elkerülésére kell irányulnia. Ezért a támogatást időben korlátozni kell, és a források túlnyomó részét közvetlenül a válságot követően kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy az ilyen kiegészítő forrásokból finanszírozott programokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalásoknak 2023. december 31-ig meg kell történniük. Összhangban az Európai Tanács 2020. július 17–21-i ülésének következtetéseivel, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközhöz tartozó kifizetések jóváhagyásának feltétele a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt vonatkozó mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítése lesz, amelyek értékelésére a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt létrehozó rendeletben meghatározott vonatkozó eljárás szerint fog sor kerülni.

(16)

A tervezett hitelfelvétellel járó kötelezettség viseléséhez a saját források felső határainak rendkívüli és átmeneti megemelésére van szükség. Ezért kizárólag abból a célból, hogy fedezni lehessen az Uniónak a Covid19-válság következményeinek kezelése érdekében felvett hitelekből eredő összes kötelezettségét, mind a kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határ összegét, mind pedig a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó felső határ összegét 0,6 százalékponttal meg kell emelni. A Bizottság arra való felhatalmazása, hogy kizárólag a Covid19-válság következményeinek kezelésére irányuló intézkedések finanszírozása céljából az Unió nevében hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, szorosan kapcsolódik a saját források felső határainak e határozatban előírt megemeléséhez és végső soron az Unió saját forrásai rendszerének működéséhez. Ennek megfelelően ezt a felhatalmazást bele kell foglalni ebbe a határozatba. E művelet példa nélküli jellege és a felveendő rendkívüli hitelösszeg szükségessé teszi az Unió teljes kötelezettségének és a visszafizetés lényeges jellemzőinek biztos ismeretét, valamint egy diverzifikált hitelfelvételi stratégia végrehajtását.

(17)

A saját források felső határainak megemelésére azért van szükség, mert anélkül a felső határok nem tennék lehetővé elegendő forrás rendelkezésre állásának biztosítását, amely forrásokra az Uniónak szüksége van a hitelfelvételre vonatkozó kivételes és ideiglenes felhatalmazásból eredő kötelezettségek teljesítéséhez. Ezen kiegészítő allokáció igénybevételére is csak átmenetileg lesz szükség, mivel a vonatkozó pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek – a felvett összegek visszafizetésével és a hitelek lejártával – idővel csökkennek. Ezért az emelésnek akkor kell lejárnia, amikor a felvett hitelek teljes összegét visszafizették, és az ezen összegek alapján nyújtott hitelekből eredő valamennyi függő kötelezettség megszűnt, amelynek legkésőbbi időpontja 2058. december 31. lehet.

(18)

A Covid19-válság következményeinek kezelésére irányuló uniós intézkedéseknek jelentősnek kell lenniük és viszonylag rövid idő alatt kell végbemenniük. A hitelfelvételnek ehhez az ütemezéshez kell igazodnia. Az új nettó hitelfelvételi tevékenységnek ezért legkésőbb 2026 végéig meg kell szűnnie. A hatékony adósságkezelés biztosítása érdekében 2026 után a hitelfelvételi műveleteknek kizárólag a refinanszírozási műveletekre kell korlátozódniuk. A Bizottságnak a műveletek diverzifikált finanszírozási stratégia révén történő végrehajtása során a lehető legjobban ki kell használnia a piacok azon képességét, hogy ilyen jelentős összegű, eltérő futamidejű hiteleket bocsássanak rendelkezésre – beleértve a készpénzgazdálkodási célú rövid távú finanszírozást is –, és biztosítania kell a legkedvezőbb visszafizetési feltételeket. Emellett a Bizottságnak rendszeresen és teljeskörűen, minden szempontra kiterjedően tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az adósságkezelésről. Amint ismertté válnak a felvett hitelekből finanszírozandó szakpolitikákhoz kapcsolódó kifizetési ütemtervek, a Bizottság közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a kötvénykibocsátás menetrendjét, amely tartalmazza a következő évre várható kibocsátási időpontokat és mennyiségeket, valamint a várható tőke- és kamatfizetések tervét. A Bizottságnak ezt a menetrendet rendszeresen naprakésszé kell tennie.

(19)

A vissza nem térítendő támogatás nyújtása, a pénzügyi eszközökön keresztül visszafizetendő támogatás nyújtása vagy a költségvetési garanciák feltöltése céljából felvett pénzeszközök visszafizetését, valamint az esedékes kamatok fizetését az uniós költségvetésből kell finanszírozni. A tagállamoknak való hitelnyújtásra használt, felvett összegeket a kedvezményezett tagállamoktól kapott összegekből kell visszafizetni. A szükséges forrásokat el kell különíteni és az Unió rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310. cikkének (4) bekezdésével és 323. cikkével összhangban bármely évben és minden körülmények között fedezni tudja a hitelfelvételre vonatkozó kivételes és ideiglenes felhatalmazásból eredő valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét.

(20)

A tervezett kamatfizetésekre fel nem használt összegek előtörlesztésre kerülnek felhasználásra a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret vége előtt, minimális összeggel, és e szint akkor léphető túl, ha az EUMSZ 311. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott eljárással összhangban 2021 után új saját források bevezetésére került sor. A hitelfelvételre vonatkozó kivételes és ideiglenes felhatalmazásból eredő valamennyi kötelezettséget 2058. december 31-ig teljes egészében vissza kell fizetni. A felvett összegek visszafizetésének fedezéséhez szükséges előirányzatok hatékony költségvetési kezelésének biztosítása érdekében helyénvaló rendelkezni az alapul szolgáló költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bontásának lehetőségéről.

(21)

A visszafizetések ütemezésekor tiszteletben kell tartani a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és az ütemezésnek a Bizottság felhatalmazása körében felvett teljes hitelösszegre ki kell terjednie, annak érdekében, hogy a kötelezettségek a teljes időszak alatt folyamatosan és kiszámítható mértékben csökkenjenek. Ezért az Unió által egy adott évben a tőke törlesztésére fordítandó összeg nem haladhatja meg a kiadásokra fordítható 390 000 millió EUR maximális összeg 7,5 %-át.

(22)

Tekintettel a Bizottságnak a Covid19-válság következményeinek kezelését célzó hitelfelvételre vonatkozó kivételes, ideiglenes és korlátozott felhatalmazására, egyértelművé kell tenni, hogy az Unió főszabályként nem használhatja fel a tőkepiacokon felvett összegeket operatív kiadások finanszírozására.

(23)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió mindig képes legyen harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek időben történő teljesítésére, ebben a határozatban konkrét szabályokat kell előírni, amelyek felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy a saját források felső határai ideiglenes emelésének időszaka alatt felhívja a tagállamokat a megfelelő készpénzforrások ideiglenes rendelkezésre bocsátására, amennyiben az uniós költségvetésben szereplő engedélyezett előirányzatok nem elegendőek az említett ideiglenes emeléshez kapcsolódó hitelfelvételből eredő kötelezettségek fedezésére. A Bizottság kizárólag végső megoldásként, akkor hívhatja le a készpénzforrásokat az Unió hitelezőkkel szembeni kötelezettségei időben történő teljesítésének biztosítása érdekében, ha egyéb aktív készpénzgazdálkodási intézkedések aktiválása révén – ideértve szükség esetén a tőkepiaci rövid távú finanszírozást is – nem tudja biztosítani a szükséges likviditást. Helyénvaló kikötni, hogy az ilyen lehívásokat a Bizottságnak kellő idővel előre be kell jelentenie a tagállamok számára, szigorúan az egyes tagállamok várható költségvetési bevételével arányos módon kell meghatároznia, és a lehívásoknak minden esetben a tagállamoknak a saját források ideiglenesen megnövelt felső határából való részesedésére, vagyis a tagállami GNI 0,6 %-ára kell korlátozódniuk. Amennyiben azonban egy tagállam részben vagy egészben elmulasztja a lehívás időben történő teljesítését, vagy arról értesíti a Bizottságot, hogy nem lesz képes a lehívás teljesítésére, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy átmenetileg arányosan további lehívásokat küldjön a többi tagállamnak. Helyénvaló meghatározni egy maximális összeget, amelyet a Bizottság évente lehívhat valamely tagállamtól. A Bizottságnak be kell nyújtania azokat a javaslatokat, amelyek a tagállamok által átmenetileg biztosított készpénzforrásokkal fedezett kiadásoknak az uniós költségvetésbe való beállításához szükségesek, annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a forrásokat a lehető leghamarabb figyelembe vegyék a saját forrásoknak a tagállamok által számlákon történő jóváírása céljából, azaz az alkalmazandó jogi kerettel összhangban, így az adott GNI-kulcsok alapján és az egyéb saját források és egyéb bevételek sérelme nélkül.

(24)

Az EUMSZ 311. cikkének negyedik bekezdése értelmében a Tanács rendeletet fogad el az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról. Ezen intézkedések közé olyan általános és technikai jellegű rendelkezéseknek kell tartozniuk, amelyek a saját források összes kategóriájára alkalmazandók. Ezen intézkedéseknek az egyenleg kiszámítására és költségvetési elszámolására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a saját források beszedésének ellenőrzéséhez és felügyeletéhez szükséges rendelkezéseket és megállapodásokat kell tartalmazniuk.

(25)

E határozat a nemzeti szuverenitás maradéktalan tiszteletben tartása érdekében csak akkor léphet hatályba, ha saját alkotmányos követelményeinek megfelelően azt minden tagállam jóváhagyta. Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén nyugtázta a tagállamok arra irányuló szándékát, hogy a lehető leghamarabb jóváhagyják ezt a határozatot.

(26)

A koherencia, a folytonosság és a jogbiztonság érdekében rendelkezéseket kell megállapítani a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozattal (3) bevezetett rendszerről az e határozatban előírt rendszerre való zökkenőmentes átmenet biztosítása céljából.

(27)

A 2014/335/EU, Euratom határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(28)

E határozat alkalmazásában minden pénzösszeget euróban kell kifejezni.

(29)

Mivel a Covid19-válság következményeinek kezelésére irányuló intézkedések finanszírozása céljából sürgősen lehetővé kell tenni a hitelfelvételt, e határozatnak az e határozat elfogadásához szükséges eljárások befejezéséről szóló utolsó értesítés beérkezését követő első hónap első napján hatályba kell lépnie.

(30)

A saját források új rendszerére való átállás biztosítása és e határozatnak a pénzügyi évhez való hozzáigazítása érdekében indokolt, hogy ez a határozat 2021. január 1-jétől legyen alkalmazandó,