20.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/1

A TANÁCS (KKBP) 2020/1515 HATÁROZATA

(2020. október 19.)

az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola létrehozásáról, valamint a (KKBP) 2016/2382 határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 42. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2005. július 18-án elfogadta az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (a továbbiakban: az EBVF) létrehozásáról szóló 2005/575/KKBP együttes fellépést (1). Az említett együttes fellépést 2008. június 23-án a 2008/550/KKBP tanácsi együttes fellépés (2) váltotta fel, amely együttes fellépést pedig a 2013/189/KKBP tanácsi határozat (3) váltotta fel. A 2013/189/KKBP határozatot végül a (KKBP) 2016/2382 tanácsi határozat (4) váltotta fel.

(2)

A Tanács a 2008. november 10–11-i ülésén elfogadta a fiatal tisztek cseréjére irányuló, az Erasmus-program által ihletett európai kezdeményezést és megállapodott arról, hogy a kezdeményezés végrehajtásával foglalkozó munkacsoport az EBVF oktatási igazgatóságának keretében fog ülésezni.

(3)

Az EBVF irányítóbizottsága (a továbbiakban: az irányítóbizottság) 2020. június 26-án megállapodott az EBVF-fel kapcsolatos jövőbeli elképzelésekre vonatkozó ajánlásokról.

(4)

Bár az EBVF személyi állományának főként kirendelt nemzeti szakértőkből kell állnia, előfordulhat, hogy néhány kritikus fontosságú álláshelyet szerződéses alkalmazottakkal kell betöltetni.

(5)

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését megállapító 2010/427/EU tanácsi határozat (5) értelmében az EKSZ biztosítja az EBVF számára a korábban a Tanács Főtitkársága által nyújtott támogatást.

(6)

A (KKBP) 2016/2382 határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

Létrehozás, küldetés, célkitűzések és feladatok

1. cikk

Létrehozás

Létrejön az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF).

2. cikk

Küldetés

Az EBVF-nek európai szintű képzést és oktatást kell nyújtania a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) tágabb keretébe illeszkedő uniós közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén annak érdekében, hogy a polgári és a katonai személyzet körében egységes értelmezést alakítson ki és mozdítson elő a KKBP-re és a KBVP-re vonatkozóan, továbbá hogy képzési és oktatási tevékenységein (a továbbiakban: az EBVF képzési és oktatási tevékenységei) keresztül beazonosítsa és terjessze a KKBP és a KBVP területén felmerülő különböző kérdésekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat.

3. cikk

Célkitűzések

Az EBVF célkitűzései a következők:

a)

a közös európai biztonsági és védelmi kultúra további javítása az Unióban és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkének (1) bekezdésében megállapított elvek előmozdítása az Unión kívül;

b)

a KKBP meghatározó részét képező KBVP alaposabb megismerésének az előmozdítása;

c)

a KKBP tágabb összefüggésében a KBVP valamennyi területén hatékonyan dolgozni képes, hozzáértő személyzet biztosítása az uniós szervek részére;

d)

a KBVP területén az uniós szakpolitikákat, intézményeket és eljárásokat jól ismerő, hozzáértő személyzet biztosítása a tagállamok közigazgatási szervei és azok személyi állománya részére;

e)

a KBVP-missziók és -műveletek működési elveire vonatkozó egységes értelmezésnek, valamint közös európai identitás érzésének kialakítása a KBVP-missziók és -műveletek személyzetének körében;

f)

a KBVP-missziók és -műveletek képzési és oktatási igényeinek megfelelő képzés és oktatás biztosítása;

g)

uniós partnerségek – különösen a KBVP-missziókban részt vevő országokkal való partnerségek – támogatása a KBVP területén;

h)

a polgári válságkezelés támogatása, többek között a konfliktusmegelőzés területén, valamint a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételek kialakítása, illetve megőrzése;

i)

a fiatal tisztek cseréjére irányuló európai kezdeményezés előmozdítása;

j)

a PhD-szintű kutatás előmozdítása a KBVP-hez kapcsolódó területeken;

k)

a kiberbiztonság és -védelem területén az uniós szakpolitikákat, intézményeket, eljárásokat és legjobb gyakorlatokat jól ismerő, tájékozott személyzet biztosítása a tagállami közigazgatási szervek és az uniós intézmények részére;

l)

hozzájárulás a képzésben és oktatásban részt vevők közötti szakmai kapcsolatok és kapcsolattartás előmozdításához.

Figyelmet kell szentelni adott esetben az Unió egyéb tevékenységeivel való összhang biztosítására.

4. cikk

Az EBVF feladatai

(1)   Küldetésével és célkitűzéseivel összhangban az EBVF legfontosabb feladata az, hogy megszervezze és lebonyolítsa az EBVF képzési és oktatási tevékenységeit a KKBP tágabb összefüggésében a KBVP területén.

(2)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységei az alábbiakat foglalják magukban:

a)

a KKBP-re és a KBVP-re vonatkozó általános ismereteket előmozdító alap- és haladó szintű tanfolyamok;

b)

vezetői készségeket fejlesztő tanfolyamok;

c)

a KBVP-missziókat és -műveleteket közvetlenül támogató tanfolyamok, ideértve a telepítést megelőző, valamint a misszió vagy a művelet során biztosított képzést és oktatást is;

d)

az uniós partnerségeket, valamint a KBVP-missziókban és -műveletekben részt vevő országokat támogató tanfolyamok;

e)

a KBVP területére vonatkozó polgári és katonai képzést és oktatást támogató modulok;

f)

szakmai közönség számára szervezett vagy meghatározott tematikájú, a KBVP-vel kapcsolatos tanfolyamok, szemináriumok, programok és konferenciák;

g)

a fiatal tisztek cseréjére irányuló, az Erasmus-program által ihletett európai kezdeményezés keretébe illeszkedő közös modulok; az EBVF az e pontban említett közös modulok hasznosítása révén támogatni fogja és elő fogja mozdítani az európai szemesztereket és a közös mesterképzéseket is, jóllehet ezek hivatalosan nem tartoznak az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek keretébe;

h)

kibertudatossági és haladó szintű tanfolyamok, többek között a KBVP-missziók és -műveletek támogatása céljából;

i)

tanfolyamok és szemináriumok, amelyek célja a PhD-szintű kutatás támogatása a legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása révén.

Egyéb képzési és oktatási tevékenységeket a 9. cikkben említett irányítóbizottság döntésének megfelelően kell lebonyolítani.

(3)   Az EBVF-nek az e cikk (2) bekezdésében említett tevékenységeken kívül különösen az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)

az 5. cikk (1) bekezdésében említett hálózatban (a továbbiakban: a hálózat) részt vevő, az említett bekezdésben említett intézetek között kialakítandó kapcsolatok támogatása;

b)

a KBVP-vel kapcsolatos képzési és oktatási tevékenységek támogatását célzó vagy kivételes esetben önálló képzési és oktatási tevékenységekhez használandó elektronikus távoktatási rendszer működtetése és továbbfejlesztése;

c)

a KBVP területére vonatkozó képzési és oktatási anyagok kidolgozása és előállítása, a már meglévő releváns anyagok felhasználásával is;

d)

a képzéseken korábban részt vett személyekből álló végzett hallgatók egyesületének támogatása;

e)

a tagállamok képzési és oktatási intézményei közötti, a KBVP területével kapcsolatos csereprogramok támogatása;

f)

a Goalkeeper projekt Schoolmaster moduljában részmodul-adminisztrátori feladatok ellátása és e modulon keresztül a KBVP-re vonatkozó éves uniós képzési programhoz való hozzájárulás;

g)

a kibervonatkozású képzési lehetőségek megosztására szolgáló CD-TXP-platform uniós példánya adminisztrátori feladatainak ellátása;

h)

a konfliktusmegelőzés, a polgári válságkezelés, a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételek kialakítása, illetve megőrzése, a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó kezdeményezések, valamint a kiberbiztonsággal és a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos tájékozottság előmozdítása terén nyújtott képzés és oktatás irányításának támogatása;

i)

a tagállami képzési és oktatási intézményeknek, valamint minisztériumoknak a KKBP és a KBVP területén polgári és katonai képzéssel és oktatással foglalkozó szakértői, valamint – adott esetben – képzéssel és oktatással foglalkozó, releváns külső szereplők részvételével megtartott éves hálózatépítési konferencia megszervezése és lebonyolítása;

j)

kapcsolatok ápolása a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése, valamint a fejlesztés és az együttműködés területén tevékenykedő releváns szereplőkkel, továbbá releváns nemzetközi szervezetekkel;

k)

a Polgári Válságkezelő Bizottság és az uniós polgári képzési csoport támogatása a polgári képzéskoordinátorok tevékenységeivel kapcsolatos utazási és szállásköltségek igazgatása és kezelése révén;

l)

az uniós polgári és katonai kiképző csoportok találkozóin való részvétel, e találkozók eredményei alapján a polgári/katonai kiképzési követelmények megállapítása, valamint a követelményelemzés eredményeinek figyelembevétele az EBVF tevékenységeinek éves rangsorolási gyakorlata során és az EBVF tanterveinek kidolgozása tekintetében; továbbá

m)

a katonatisztek ágazati képesítési keretrendszerének továbbfejlesztése, fenntartása és előmozdítása.

II. FEJEZET

Szervezet

5 cikk

Hálózat

(1)   Az EBVF-et a tagállamok által megjelölt, az Unión belüli biztonság- és védelempolitikai kérdésekkel foglalkozó polgári és katonai intézetek, főiskolák, akadémiák, egyetemek, intézmények, kiválósági központok és egyéb szereplők, valamint az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (EUISS) által alkotott hálózatként kell működtetni.

Az EBVF-nek szoros kapcsolatot kell kialakítania az uniós intézményekkel és a megfelelő uniós ügynökségekkel, különösen, de nem kizárólag a következőkkel:

—

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL),

—

Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX),

—

Európai Védelmi Ügynökség (EDA),

—

az Európai Unió Műholdközpontja (EU SatCen), és

—

a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol).

(2)   Nemzetközi, kormányközi, kormányzati, illetve nem kormányzati szervezetek adott esetben „társult hálózati partneri” jogállást kaphatnak; ennek részletes szabályairól az irányítóbizottság állapodik meg.

(3)   Az EBVF-nek az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) átfogó irányítása alatt kell működnie.

6. cikk

Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének szerepe

(1)   Az EUISS az EBVF hálózatának tagjaként együttműködik az EBVF-fel, a képességei jelentette korlátokon belül – többek között saját kiadványain keresztül – rendelkezésre bocsátva szakértelmét és ismeretgyűjtési képességeit az EBVF képzési tevékenységeihez.

(2)   Ennek keretében az EUISS mindenekelőtt az elemzői által tartott előadásokat biztosít és hozzájárul az EBVF elektronikus távoktatási tartalmainak továbbfejlesztéséhez.

(3)   Az EUISS támogatja továbbá az EBVF végzett hallgatóinak egyesületét.

7. cikk

Jogképesség

(1)   Az EBVF-nek rendelkeznie kell a következőkhöz szükséges jogképességgel:

a)

feladatainak ellátása és célkitűzéseinek teljesítése;

b)

a működéséhez szükséges szerződések és igazgatási megállapodások megkötése, beleértve a személyi állomány kirendelésének és a szerződéses alkalmazottak felvételének végrehajtását is; eszközök, különösen oktatási eszközök beszerzése;

c)

bankszámlákkal való rendelkezés, valamint

d)

bíróság előtti eljárás.

(2)   Az EBVF által kötött szerződésekből esetlegesen fakadó felelősséget a 16. és a 17. cikk alapján rendelkezésére álló pénzösszegekből kell fedezni.

8. cikk

Struktúra

Az EBVF-en belül az alábbi struktúrát kell kialakítani:

a)

az irányítóbizottság, amelynek feladata az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek átfogó koordinálása és irányítása;

b)

az oktatási igazgatóság (a továbbiakban: az igazgatóság), amelynek feladata az EBVF képzési és oktatási tevékenységei színvonalának és összhangjának biztosítása;

c)

az EBVF vezetője (a továbbiakban: a vezető): az EBVF kizárólagos jogi képviselője, akinek feladata az EBVF pénzügyi és igazgatási irányítása, továbbá tanácsadást biztosít az irányítóbizottság és az igazgatóság számára az EBVF tevékenységeinek megszervezésével és irányításával kapcsolatban;

d)

az EBVF titkársága (a továbbiakban: a titkárság), amely a vezetőt segíti vezetői feladatai ellátásában, és segítséget nyújt különösen az igazgatóságnak az EBVF képzési és oktatási tevékenységei átfogó színvonalának és összhangjának biztosításához.

9. cikk

Irányítóbizottság

(1)   Az irányítóbizottság tagállamonként egy-egy, az egyes tagállamok által kinevezett képviselőből áll és az EBVF döntéshozó szerve. A bizottság mindegyik tagját képviselheti vagy kísérheti egy póttag.

(2)   Az irányítóbizottság tagjai a bizottság üléseire meghívhatnak szakértőket.

(3)   Az irányítóbizottságban az elnöki feladatokat a főképviselő megfelelő tapasztalattal rendelkező egyik képviselője látja el. Az irányítóbizottság évente legalább négyszer ülésezik.

(4)   Az Unióhoz csatlakozó országok képviselői aktív megfigyelőként részt vehetnek az irányítóbizottság ülésein.

(5)   A vezető, az EBVF személyi állományának más tagjai, az igazgatóság elnöke és adott esetben az igazgatóság különböző formációinak elnökei, valamint a Bizottság és más uniós intézmények, többek között az EKSZ egy-egy képviselője szavazati jog nélkül vesznek részt az irányítóbizottság ülésein.

(6)   Az irányítóbizottság feladatai a következők:

a)

jóváhagyja és rendszeresen felülvizsgálja az EBVF képzési és oktatási tevékenységeit, amelyek tükrözik az EBVF elfogadott képzési és oktatási követelményeit;

b)

jóváhagyja az EBVF éves oktatási programját;

c)

kiválasztja és rangsorolja az EBVF keretében lebonyolítandó képzési és oktatási tevékenységeket, figyelembe véve az EBVF rendelkezésére bocsátott forrásokat, valamint a megállapított képzési és oktatási követelményeket;

d)

kiválasztja az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek helyet adó tagállamo(ka)t és az e tevékenységeket lebonyolító intézeteket;

e)

a Politikai és Biztonsági Bizottság által meghatározott általános politikai keretek között dönt harmadik országoknak az EBVF adott képzési és oktatási tevékenységeiben való részvételének lehetővé tételéről;

f)

elfogadja az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységének tantervét;

g)

nyugtázza a tanfolyamokról szóló értékelő jelentéseket;

h)

nyugtázza az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiről szóló átfogó éves jelentést, valamint elfogadja az abban foglalt ajánlásokat, amelyeket továbbítani kell a megfelelő tanácsi szerveknek;

i)

átfogó iránymutatást nyújt az igazgatóság munkájához;

j)

kinevezi az igazgatóság és különböző formációinak az elnökeit;

k)

meghozza az EBVF működésével kapcsolatos szükséges döntéseket, amennyiben azok meghozatala nem más szervek hatáskörébe tartozik;

l)

a vezető javaslatai alapján eljárva jóváhagyja az éves költségvetést és a költségvetés-módosításokat;

m)

jóváhagyja az éves beszámolót és mentesítést ad a vezetőnek;

n)

jóváhagyja az EBVF által kezelt kiadásokra vonatkozó kiegészítő szabályokat;

o)

jóváhagyja a Bizottsággal, az EKSZ-szel, az uniós ügynökségekkel vagy tagállamokkal kötött, az EBVF kiadásainak finanszírozásával és/vagy végrehajtásával kapcsolatos finanszírozási és/vagy technikai megállapodásokat;

p)

hozzájárul a vezető kiválasztására irányuló, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljáráshoz;

q)

értékeli a feladatok vezető általi ellátását, a vezető 11. cikk (4) bekezdésében említett megbízatásának esetleges meghosszabbítása tekintetében.

(7)   Az irányítóbizottság jóváhagyja eljárási szabályzatát.

(8)   Az e határozat mellékletében foglalt, az EBVF által viselt kiadásokra és az EBVF kiadásainak finanszírozására alkalmazandó pénzügyi szabályzat (a továbbiakban: a pénzügyi szabályzat) 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eset kivételével a bizottság minősített többséggel jár el, az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

10. cikk

Az oktatási igazgatóság

(1)   Az igazgatóságot a tagállamok által az EBVF képzési és oktatási tevékenységének támogatására kijelölt polgári és katonai intézetek és egyéb szereplők magas szintű képviselői, valamint az EUISS igazgatója vagy az igazgató képviselője alkotják.

(2)   Az igazgatóság elnökét az irányítóbizottság nevezi ki az igazgatóság tagjai közül.

(3)   A Bizottság és az EKSZ képviselőit meg kell hívni az igazgatóság üléseire.

(4)   A társult hálózati partnerek magas szintű képviselőit aktív megfigyelői minőségben meg kell hívni az igazgatóság üléseire.

(5)   Uniós és nemzeti intézmények tudományos szakértői és vezető tisztviselői megfigyelői minőségben meghívást kaphatnak az igazgatóság üléseire. Adott esetben és eseti alapon olyan tudományos szakértők és vezető tisztviselők is meghívást kaphatnak az igazgatóság üléseire, akik olyan intézetek képviselői, amelyek nem tagjai a hálózatnak.

(6)   Az igazgatóság feladatai a következők:

a)

oktatással kapcsolatos tanácsot ad és ajánlásokat tesz az irányítóbizottságnak;

b)

a hálózaton keresztül végrehajtja a jóváhagyott éves oktatási programot;

c)

felügyeli az elektronikus távoktatási rendszert;

d)

kidolgozza az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységének tantervét;

e)

biztosítja az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek általános koordinációját az összes intézet körében;

f)

felülvizsgálja az előző tanévben lebonyolított képzési és oktatási tevékenységek színvonalát;

g)

javaslatokat nyújt be az irányítóbizottságnak a következő tanév képzési és oktatási tevékenységeire vonatkozóan;

h)

gondoskodik az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységének szisztematikus értékeléséről, valamint jóváhagyja a tanfolyamokról szóló értékelő jelentéseket;

i)

hozzájárul az EBVF tevékenységeiről szóló átfogó éves jelentés tervezetének elkészítéséhez;

j)

támogatja a fiatal tisztek cseréjére irányuló, az Erasmus-program által ihletett európai kezdeményezés végrehajtását.

(7)   Feladatai teljesítése érdekében az igazgatóság különböző projektorientált formációkban ülésezhet. Az igazgatóságnak – az irányítóbizottság egyetértésével – meg kell állapítania az e formációk létrehozására és működésére irányadó szabályokat és rendelkezéseket. Mindegyik formáció évente legalább egyszer jelentést tesz tevékenységeiről az igazgatóságnak, és ezt követően megbízatása meghosszabbítható.

(8)   A titkárság tagjai támogatják és segítik az igazgatóságot és annak mindegyik formációját. Ezen tagok szavazati jog nélkül vesznek részt az üléseken. Más jelölt hiányában egy tag egyúttal elnökölhet az üléseken.

(9)   Az irányítóbizottságnak kell elfogadnia az igazgatóság és mindegyik igazgatósági formáció eljárási szabályzatát.

11. cikk

Az EBVF vezetője

(1)   A vezető:

a)

felel az EBVF tevékenységeiért;

b)

az EBVF kizárólagos jogi képviselője;

c)

felel az EBVF pénzügyi és igazgatási irányításáért;

d)

tanácsot ad az irányítóbizottságnak és az igazgatóságnak, valamint támogatja munkájukat; továbbá

e)

az EBVF képviselőjeként jár el képzési és oktatási tevékenységek vonatkozásában, a hálózaton belül és azon kívül egyaránt.

(2)   A vezetői pozícióra jelentkezőknek olyan személyeknek kell lenniük, akik sokéves elismert szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek a képzés és az oktatás területén. A tagállamok javasolhatnak jelölteket a vezetői pozícióra. Az uniós intézmények és az EKSZ személyi állományának tagjai – az alkalmazandó szabályoknak megfelelően – jelentkezhetnek erre a pozícióra.

(3)   Az előválogatási folyamatot a főképviselő ellenőrzése mellett kell megszervezni. Az előválogató bizottság az EKSZ három képviselőjéből áll. Az előválogató bizottságban az elnöki feladatokat az irányítóbizottság elnöke látja el. A főképviselő az előválogatási eredmények alapján, az előválogató bizottság által megszabott sorrend szerinti, legalább három előválogatott jelöltből álló lista formájában ajánlást nyújt be az említett bizottságnak. Az előválogatott jelöltek legalább felének a tagállamokból kell származnia. A kiválasztási folyamat során a jelöltek ismertetik az említett bizottsággal az EBVF-fel kapcsolatos elképzeléseiket, majd ezt követően a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy írásbeli titkos szavazással rangsorolják a jelölteket. A vezetőt a főképviselő nevezi ki az EKSZ személyi állományának tagjává, legfeljebb hároméves időtartamra.

(4)   A (3) bekezdésben említett időszak vége előtt az irányítóbizottságnak értékelnie kell a feladatok vezető általi ellátását, mindenekelőtt a kiválasztási folyamat során az általa ismertetett elképzelések tükrében meghatározott célkitűzések alapján. Ezen értékelés alapján az említett bizottságnak vagy javasolnia kell a jelenlegi vezető megbízatásának meghosszabbítását, vagy új vezető kiválasztása céljából új kiválasztási eljárást kell indítania. Ez utóbbi esetben a jelenlegi vezető nem pályázhat a pozícióra. Meghosszabbítás esetén a vezető megbízatásának teljes időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

(5)   A vezetőnek különösen az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)

az EBVF tevékenységei hatékony lebonyolításának biztosítása érdekében szükséges, a belső igazgatási utasítások elfogadását és közlemények közzétételét is magában foglaló valamennyi intézkedés megtétele;

b)

az igazgatóság által benyújtott javaslatok alapján az EBVF előzetes éves jelentéstervezetének és előzetes munkaprogram-tervezetének elkészítése, amelyeket be kell nyújtani az irányítóbizottságnak;

c)

az EBVF munkaprogramja végrehajtásának koordinálása;

d)

kapcsolattartás a megfelelő tagállami hatóságokkal;

e)

kapcsolattartás a KKBP és a KBVP területén tevékenykedő megfelelő külső képzési és oktatási szereplőkkel;

f)

amennyiben szükséges, az EBVF képzési és oktatási tevékenységeivel kapcsolatos technikai megállapodások megkötése a megfelelő hatóságokkal, valamint a KKBP és a KBVP területén tevékenykedő képzési és oktatási szereplőkkel;

g)

minden olyan egyéb feladat elvégzése, amellyel az irányítóbizottság megbízza.

(6)   A vezető felel az EBVF pénzügyi és igazgatási irányításáért, valamint különösen az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)

költségvetési tervezetek készítése és benyújtása az irányítóbizottságnak;

b)

az irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően a költségvetések elfogadása;

c)

az EBVF költségvetése tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői feladatok ellátása;

d)

az EBVF nevében egy vagy több bankszámla nyitása;

e)

tárgyalások folytatása az EBVF kiadásainak finanszírozásával és/vagy végrehajtásával kapcsolatos finanszírozási megállapodásokról és/vagy technikai megállapodásokról, e megállapodások benyújtása az irányítóbizottságnak és megkötésük a Bizottsággal, az EKSZ-szel vagy valamely tagállammal;

f)

a kiválasztási bizottság támogatásával a titkárság személyi állományának kiválasztása;

g)

tárgyalások folytatása a titkárság személyi állományának az EBVF-hez való kirendelésével kapcsolatos levélváltásokról és e levelek aláírása az EBVF nevében;

h)

tárgyalások folytatása az EBVF költségvetéséből fizetett személyi állomány munkaszerződéséről és e munkaszerződések aláírása az EBVF nevében;

i)

általános értelemben az EBVF képviselete minden, pénzügyi vonatkozású jogi aktus tekintetében;

j)

az EBVF éves beszámolójának benyújtása az irányítóbizottság részére.

(7)   A vezető a tevékenységeiért az irányítóbizottságnak tartozik elszámolással.

12. cikk

Az EBVF titkársága

(1)   A titkárságnak segítenie kell a vezetőt a vezetői feladatok ellátásában.

(2)   A titkárságnak támogatást kell nyújtania az irányítóbizottság, a különböző formációival együtt az igazgatóság és az intézetek számára az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek igazgatásához, koordinálásához és szervezéséhez.

(3)   A titkárságnak támogatnia és segítenie kell az igazgatóságot az EBVF képzési és oktatási tevékenységei átfogó színvonalának és összhangjának, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy e tevékenységek összhangban maradjanak az uniós szakpolitikai változásokkal. Különösen annak biztosításában kell segítenie, hogy a képzési és oktatási tevékenységek lebonyolításával kapcsolatos valamennyi lépés – a tanterv kidolgozásától, a tartalmon keresztül, a módszertani megközelítésig – a lehető legmagasabb szintű normákat tükrözze.

(4)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek szervezésével kapcsolatos szervezési és igazgatási kérdések kezelése érdekében az EBVF hálózatát alkotó valamennyi intézetnek kapcsolattartó pontot kell kijelölnie a titkársággal való kapcsolattartáshoz.

(5)   A titkárságnak szorosan együtt kell működnie a Bizottsággal és az EKSZ-szel.

13. cikk

Az EBVF személyi állománya

(1)   Az EBVF személyi állománya az alábbiakból áll:

a)

az uniós intézmények, az EKSZ és az uniós ügynökségek által az EBVF-hez kirendelt személyi állomány;

b)

a tagállamok által az EBVF-hez kirendelt nemzeti szakértők;

c)

szerződéses alkalmazottak, nemzeti szakértő kijelölése hiányában és az irányítóbizottság általi jóváhagyást követően.

(2)   Az EBVF fogadhat gyakornokokat és vendégszakértőket.

(3)   Az EBVF személyi állományának létszámáról az irányítóbizottságnak kell döntenie a következő évre vonatkozó költségvetéssel együtt, és egyértelmű kapcsolat kell, hogy legyen a személyi állomány létszáma és az EBVF 4. cikkben meghatározott képzési és oktatási tevékenységeinek, valamint egyéb feladatainak volumene között.

(4)   A tagállamok által az EBVF-hez kirendelt nemzeti szakértők esetében értelemszerűen kell alkalmazni a főképviselőnek az EKSZ-hez kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló határozatát. Az EBVF-hez az uniós intézmények által kirendelt személyzet – köztük az EBVF költségvetéséből fizetett szerződéses alkalmazottak – esetében az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket (6) kell alkalmazni.

(5)   A főképviselő javaslata alapján eljáró irányítóbizottságnak – amennyiben szükséges – meg kell határoznia a gyakornokokra és a vendégszakértőkre vonatkozó feltételeket.

(6)   Az EBVF személyi állományának tagjai nem köthetnek szerződést, illetve nem vállalhatnak semmilyen pénzügyi kötelezettséget az EBVF nevében a vezető előzetes írásbeli engedélye nélkül.

III. FEJEZET

Finanszírozás

14. cikk

A képzési és oktatási tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások

(1)   Mindegyik tagállam, uniós intézmény, uniós ügynökség és intézet, valamint az EKSZ viseli az EBVF-ben való részvételével kapcsolatos összes költségét, beleértve a fizetéseket, a juttatásokat, az utazási és ellátási költségeket, valamint az EBVF képzési és oktatási tevékenységeihez nyújtott szervezési és igazgatási támogatással kapcsolatos költségeket is.

(2)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiben részt vevőknek viselniük kell a részvételükkel kapcsolatos összes költséget.

15. cikk

Az EKSZ által nyújtott támogatás

(1)   Az EKSZ viseli azokat a költségeket, amelyek a vezetőnek és a titkárságnak az EKSZ épületén belüli elhelyezéséből fakadnak, ideértve az információtechnológiai költségeket, valamint a vezető kirendelésével és a titkárság számára biztosított egy fő asszisztens kirendeléséből fakadó költségeket is.

(2)   Az EKSZ igazgatási támogatást biztosít az EBVF számára az EBVF személyi állományának felvételéhez és igazgatásához, valamint az EBVF költségvetésének végrehajtásához.

16. cikk

Az Európai Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulás

(1)   Az EBVF-nek éves vagy többéves hozzájárulásban kell részesülnie az Európai Unió általános költségvetéséből. Ez a hozzájárulás különösen a képzési és oktatási tevékenységekhez nyújtott támogatással, valamint a tagállamok által az EBVF-hez kirendelt nemzeti szakértőkkel és legfeljebb egy szerződéses alkalmazottal kapcsolatos költségek fedezésére használható fel.

(2)   Az EBVF kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig terjedő időszakra 2 055 156 EUR.

Az ezt követő időszakokra szóló, az EBVF kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszegről a Tanács határoz.

(3)   A (2) bekezdésben említett tanácsi határozatot követően a vezetőnek tárgyalásokat kell folytatnia a Bizottsággal a finanszírozási megállapodásról.

17. cikk

Önkéntes hozzájárulások

(1)   Konkrét tevékenységek finanszírozása céljából az EBVF a tagállamok, az intézetek vagy egyéb támogatók által nyújtott önkéntes hozzájárulásokat fogadhat és kezelhet. Az EBVF-nek kifejezetten meg kell jelölnie, hogy mire használja fel ezeket a hozzájárulásokat.

(2)   A vezetőnek kell lefolytatnia az (1) bekezdésben említett hozzájárulásokkal kapcsolatos technikai megállapodásokra irányuló tárgyalásokat.

18. cikk

Projektek végrehajtása

(1)   Az EBVF pályázhat a KKBP területét érintő kutatási és egyéb projektekre. Az EBVF projektkoordinátorként vagy tagként járhat el. A vezető tagja lehet az ilyen projektek „tanácsadó testületének”. Ezt a feladatot a vezető átruházhatja az igazgatóság formációinak egyik elnökére vagy a titkárság egyik tagjára.

(2)   Az említett projektekből származó hozzájárulást láthatóvá kell tenni az EBVF költségvetés-módosításában, valamint az EBVF feladatainak és célkitűzéseinek megfelelően kell felhasználni.

19. cikk

Pénzügyi szabályzat

A pénzügyi szabályzatot az EBVF által viselt kiadásokra és az ilyen kiadások finanszírozására kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

20. cikk

Részvétel az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiben

(1)   Az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységében részt vehetnek a tagállamok és a csatlakozó államok állampolgárai. Az e tevékenységeket szervező és lebonyolító intézeteknek biztosítaniuk kell ezen elv kivétel nélküli alkalmazását.

(2)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiben elvben részt vehetnek az uniós tagjelölt országok és – adott esetben – egyéb harmadik államok állampolgárai, valamint egyéb szervezetek is, különösen a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett képzési és oktatási tevékenységek esetében.

(3)   A résztvevők a KBVP és a KKBP területének egyes vonatkozásaival foglalkozó polgári/diplomáciai/rendőri/katonai személyek, valamint KBVP-missziók vagy -műveletek keretében telepítendő szakértők lehetnek.

Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiben való részvételre meghívhatók többek között nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, felsőoktatási intézmények és a média képviselői, valamint az üzleti világ szereplői is.

(4)   Az EBVF tanfolyamait elvégző résztvevőknek a főképviselő által aláírt tanúsítványt kell adni. Az irányítóbizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a tanúsítványra vonatkozó részletes szabályokat. A tagállamok és az uniós intézmények elismerik ezt a tanúsítványt.

21. cikk

Együttműködés

Az EBVF-nek együtt kell működnie nemzetközi szervezetekkel és egyéb releváns szereplőkkel – így például harmadik államok nemzeti képzési és oktatási intézeteivel, különösen, de nem kizárólag az 5. cikk (2) bekezdésében említett intézetekkel –, és építenie kell ezek szakértelmére.

22. cikk

Biztonsági szabályozás

A 2013/488/EU tanácsi határozat (7) alkalmazandó az EBVF esetében.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

23. cikk

Folytonosság

A (KKBP) 2016/2382 határozat végrehajtása céljából elfogadott szabályok és rendeletek módosításukig vagy hatályon kívül helyezésükig e határozat végrehajtása céljából is hatályban maradnak, amennyiben összeegyeztethetőek e határozattal .

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

A (KKBP) 2016/2382 határozat hatályát veszti.

25. cikk

Felülvizsgálat

(1)   Legkésőbb 2024. október 20-ig a vezetőnek – valamennyi érdekelt féllel konzultálva – kezdeményeznie kell a képzési és oktatási tevékenységek felülvizsgálatát.

(2)   A felülvizsgálat eredményét be kell nyújtani az irányítóbizottságnak.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

27. cikk

Kihirdetés

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2020. október 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. KLOECKNER

(1)  A Tanács 2005/575/KKBP együttes fellépése (2005. július 18.) az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról (HL L 194., 2005.7.26., 15. o.).

(2)  A Tanács 2008/550/KKBP együttes fellépése (2008. június 23.) az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról és a 2005/575/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2008.7.4., 20. o.).

(3)  A Tanács 2013/189/KKBP határozata(2013. április 22.) az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról és a 2008/550/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről (HL L 112., 2013.4.24., 22. o.).

(4)  A Tanács (KKBP) 2016/2382 határozata (2016. december 21.) az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról, valamint a 2013/189/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 352., 2016.12.23., 60. o.).

(5)  A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(6)  A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(7)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

MELLÉKLET

AZ EBVF ÁLTAL VISELT KIADÁSOKRA ÉS AZ EBVF KIADÁSAINAK FINANSZÍROZÁSÁRA ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

1. cikk

Költségvetési alapelvek

(1)   Az EBVF euróban elkészített költségvetése az a jogi aktus, amely minden pénzügyi évre megállapítja és engedélyezi az EBVF minden bevételét és az EBVF által viselt minden kiadást.

(2)   A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az EBVF minden egyes bevételét és kiadását csak az EBVF költségvetésének egy-egy meghatározott fejezetéhez rendelve lehet végrehajtani.

2. cikk

A költségvetések elfogadása

(1)   A vezetőnek minden évben el kell készítenie a következő – január 1-jén kezdődő és ugyanazon év december 31-én záruló – pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetet. A költségvetési tervezetben szerepelniük kell azoknak az előirányzatoknak, amelyek szükségesnek ítélhetők az EBVF által az adott időszakban teljesítendő kiadások fedezéséhez, valamint tartalmaznia kell az említett kiadásokat fedezni hivatott bevételek előrejelzését.

(2)   Az előirányzatokat szükség szerint típusonként vagy célonként osztályozva kell feltüntetni az alcímekben és a jogcímcsoportokban. A tervezetben jogcímcsoportonként részletes megjegyzéseknek kell szerepelniük.

(3)   A bevételeket a tagállamok, illetve az egyéb támogatók önkéntes hozzájárulásai, valamint az Európai Unió általános költségvetéséből származó éves hozzájárulás alkotják.

(4)   A vezetőnek március 31-ig részletes költségvetési jelentést kell benyújtania az előző pénzügyi évre vonatkozóan. A vezetőnek július 31-ig pedig az irányítóbizottság elé kell terjesztenie a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetet.

(5)   Az irányítóbizottságnak október 31-ig kell jóváhagynia a költségvetési tervezetet.

(6)   Amennyiben az EBVF többéves hozzájárulásban részesül az Európai Unió általános költségvetéséből, az irányítóbizottságnak konszenzussal kell jóváhagynia az éves költségvetést.

3. cikk

Előirányzatok átcsoportosítása

Előre nem látható körülmények esetén a vezető határozhat az előirányzatoknak a 16. cikkben említett hozzájárulás költségvetési sorai vagy költségvetési fejezetei közötti, az e költségvetési sorokban vagy fejezetekben szereplő összegek legfeljebb 25 %-át kitevő átcsoportosításáról, és tájékoztatja az irányítóbizottságot az ilyen átcsoportosításokról. Az előirányzatoknak a költségvetési sorok vagy fejezetek közötti, e költségvetési sorokban vagy fejezetekben szereplő összegek 25 %-át meghaladó mértékű átcsoportosítását jóváhagyás céljából az EBVF költségvetés-módosításának formájában be kell nyújtani az irányítóbizottságnak.

4. cikk

Átvitt előirányzatok

(1)   A valamely adott pénzügyi év december 31-éig vállalt jogi kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetések teljesítéséhez szükséges előirányzatokat át kell vinni a következő pénzügyi évre.

(2)   Az önkéntes hozzájárulásokból származó előirányzatokat át kell vinni a következő pénzügyi évre.

(3)   A projektekből származó előirányzatokat át kell vinni a következő pénzügyi évre.

(4)   A vezető az irányítóbizottság jóváhagyásával más költségvetési előirányzatokat is átvihet a következő pénzügyi évre.

(5)   Más előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell.

5. cikk

A költségvetés végrehajtása és a személyi állomány igazgatása

Költségvetésének végrehajtása és személyi állományának igazgatása céljából az EBVF-nek a lehető legnagyobb mértékben igénybe kell vennie az Unió meglévő igazgatási struktúráit, különösen az EKSZ-t.

6. cikk

Bankszámlák

(1)   Az EBVF bankszámláit euróban, folyószámlaként vagy rövid futamidejű betéti számlaként, olyan első osztályú pénzügyi intézményben kell megnyitni, amelynek székhelye valamelyik tagállamban található.

(2)   Az EBVF bankszámláin nem engedélyezhető a fedezet túllépése.

7. cikk

Kifizetések

Az EBVF bankszámlájáról történő minden kifizetéshez a vezetőnek és az EBVF személyi állománya egy másik tagjának együttes aláírása szükséges.

8. cikk

Számvitel

(1)   A vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az EBVF bevételeit, kiadásait és leltárát bemutató könyvelést a közszektor számára kidolgozott, nemzetközileg elismert számviteli standardokkal összhangban vezessék.

(2)   A vezetőnek az adott pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolót – e pénzügyi szabályzat 2. cikkének (4) bekezdésében említett részletes jelentéssel együtt – legkésőbb a következő év március 31-éig be kell nyújtania az irányítóbizottság részére.

(3)   Amennyiben szükséges, a számviteli szolgáltatások kiszervezhetők.

9. cikk

Ellenőrzés

(1)   Évente el kell végezni az EBVF elszámolásainak ellenőrzését.

(2)   A szükséges ellenőrzési szolgáltatásokat ki kell szervezni.

(3)   Az ellenőrzési jelentéseket – e pénzügyi szabályzat 2. cikkének (4) bekezdésében említett részletes jelentéssel együtt – az irányítóbizottság rendelkezésére kell bocsátani.

10. cikk

Mentesítés

(1)   Az irányítóbizottságnak a részletes jelentés, az éves beszámoló és az éves ellenőrzési jelentés alapján kell döntenie arról, hogy megadja-e a vezető részére az EBVF költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést.

(2)   A vezetőnek minden megfelelő intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az irányítóbizottság meggyőződhessen arról, hogy a mentesítés megadható, továbbá hogy a mentesítésről szóló határozatokban esetlegesen szereplő észrevételek nyomán megtörténjenek a szükséges lépések.