AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2018. december 5.)

a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról

(ERKT/2018/8)

(2019/C 39/01)

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. és 16–18. cikkére,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 458. cikke (8) bekezdésére,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (3) és különösen annak 18–20. cikkére,

mivel:

(1)	Az eredményes és következetes nemzeti makroprudenciális politikai intézkedések biztosítása érdekében fontos, hogy az uniós jog által előírt kötelező viszonosságot önkéntes viszonosság egészítse ki.

(2)

A makroprudenciális politikai intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosság ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban (4) meghatározott keretének célja annak biztosítása, hogy ugyanazon makroprudenciális követelmények vonatkozzanak az ugyanazon típusú kockázati kitettségekre az adott tagállamban, függetlenül a pénzügyi szolgáltató jogállásától és helyétől.

(3)

Az ERKT/2017/4 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (5) az érintett aktiváló hatóság számára azt ajánlja, hogy amikor az Európai Rendszerkockázati Testülethez (ERKT) viszonosság iránti kérelmet nyújt be, javasoljon a jelentős jellegre vonatkozó maximális küszöbértéket, amely alatt egy adott pénzügyi szolgáltatónak az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben abban az országban fennálló kitettsége, ahol az aktiváló hatóság a makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza, nem jelentősnek tekinthető. Az ERKT eltérő küszöbértéket javasolhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(4)

Általános alapelvként az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (3) bekezdésével összhangban az aktiváló hatóságtól elvárt az együttműködés az intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító érintett hatóságokkal a viszonosságot biztosító intézkedés hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében.

(5)

2018. július 1-jétől a francia, globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre (G-SII-k) és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre (O-SII-k) a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerint vonatkozik a figyelembe vehető tőkéjük 5 százalékának megfelelő nagykockázat-vállalásra vonatkozó korlát a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, súlyosan eladósodott nagy nem pénzügyi vállalatok tekintetében.

(6)

Az Haut Conseil de stabilité financière (Pénzügyi Stabilitási Nagytanács) által az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (8) bekezdése alapján az ERKT-hoz intézett kérést követően, valamint: i. a hiányosságok és szabályozási arbitrázs formájában megvalósuló olyan határon átnyúló negatív hatások megelőzése érdekében, amelyek a Franciaországban az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja ii. alpontjának megfelelően alkalmazott makroprudenciális politikai intézkedés végrehajtásából eredhetnek; ii. a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, nagy nem pénzügyi vállalatok megnövekedett tőkeáttételéhez kapcsolódó rendszerkockázatok többi piaci résztvevő számára történő jelzése érdekében; és iii. a más tagállambeli rendszerszinten jelentős intézmények ellenálló képességének növelése érdekében az ERKT igazgatótanácsa elhatározta, hogy ezt az intézkedést felveszi azon makroprudenciális politikai intézkedések jegyzékébe, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás viszonosság biztosítását ajánlja.

(7)

mivel az Haut Conseil de stabilité financière által aktivált intézkedés csak a konszolidáció legmagasabb szintjén alkalmazandó, az ERKT/2015/2 ajánlás C(2) ajánlásában meghatározott elvnek megfelelően, amely szerint az érintett hatóságok ugyanazt a makroprudenciális politikai intézkedést hajtják végre, mint amelyet az aktiváló hatóság végrehajtott, azt is lehetővé kell tenni, hogy az intézkedés tekintetében ugyanazon konszolidációs szinten legyen biztosított a viszonosság. Továbbá a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték egyedi szintű alkalmazása olyan intézmények mentesüléséhez vezethet, amelyek konszolidált szinten nagymértékű kitettségeket koncentráltak franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, súlyosan eladósodott nagy nem pénzügyi vállalatokkal szemben, lehetőséget teremtve ezáltal a szabályozási arbitrázsra. Következésképpen a jelentős jellegre vonatkozó javasolt küszöbértéket e kivételes esetben összevont alapon kell alkalmazni.

(8)	Az ERKT/2015/2 ajánlást erre tekintettel megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

MÓDOSÍTÁSOK

Az ERKT/2015/2 ajánlás a következőképpen módosul:

Az 1. szakaszban a C(1) ajánlás helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy biztosítsák a viszonosságot a más érintett hatóságok által elfogadott azon makroprudenciális politikai intézkedések tekintetében, amelyek tekintetében az ERKT a viszonosság biztosítását ajánlotta. A viszonosság biztosítása ajánlott a következő, a mellékletben részletesebben leírt intézkedések tekintetében:

Észtország:

—	az Észtországban engedélyezett valamennyi hitelintézet belföldi kitettségeire a 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott 1 százalékos rendszerkockázati tőkepufferráta;

Finnország:

—

a Finnországban engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához a belső minősítésen alapuló (IRB) módszert használó hitelintézetekre az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott, 15 százalékos alsó korlát a finnországi lakóegységet terhelő jelzáloggal fedezett lakáscélú jelzáloghitelekre vonatkozó átlagos kockázati súly tekintetében;

Belgium:

—

a Belgiumban engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetekre az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott, a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó, az alábbiakból álló kockázatisúly-többlet:

a)	egy átalány jellegű, 5 százalékpontos kockázatisúly-többlet; és

b)	a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlagának 33 százalékát kitevő arányos kockázatisúly-többlet;

Franciaország:

—

az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdése szerinti nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határérték szigorítása a figyelembe vehető tőke 5 százalékára a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, súlyosan eladósodott nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségek tekintetében, amelyet a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre (G-SII-k) és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre (O-SII-k) a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén kell alkalmazni az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja ii. alpontjának megfelelően.”

2.	A melléklet helyébe ezen ajánlás melléklete lép.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. december 5-én.

Francesco MAZZAFERRO

az ERKT Titkárságának vezetője,

az ERKT igazgatótanácsa nevében

(1) HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(2) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3) HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(4) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2015/2 ajánlása (2015. december 15.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról (HL C 97., 2016.3.12., 9. o.).

(5) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2017/4 ajánlása (2017. október 20.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 431., 2017.12.15., 1. o.).

MELLÉKLET

Az ERKT/2015/2 ajánlás melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„Melléklet

Észtország

Az Észtországban engedélyezett valamennyi hitelintézet belföldi kitettségeire a 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott 1 százalékos rendszerkockázati tőkepufferráta

I. Az intézkedés leírása

Az észt intézkedés az Észtországban engedélyezett valamennyi hitelintézet belföldi kitettségeire a 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott 1 százalékos rendszerkockázati tőkepufferrátát jelent.

II. Viszonosság

Amennyiben a tagállamok a nemzeti jogban végrehajtották a 2013/36/EU irányelv 134. cikkét, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az észt intézkedés tekintetében a 2013/36/EU irányelv 134. cikke (1) bekezdésével összhangban biztosítsák a viszonosságot a belföldön engedélyezett intézmények Észtországban található kitettségeire vonatkozóan. E bekezdés alkalmazásában a C(3) ajánlásban meghatározott határidő alkalmazandó.

Amennyiben a tagállamok a nemzeti jogban nem hajtották végre a 2013/36/EU irányelv 134. cikkét, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az észt intézkedés tekintetében a C(2) ajánlással összhangban biztosítsák a viszonosságot a belföldön engedélyezett intézmények Észtországban található kitettségeire vonatkozóan. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést hat hónapon belül fogadják el.

Finnország

A belső minősítésen alapuló (IRB) módszert használó hitelintézetekre (a továbbiakban: IRB-hitelintézetek) az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának vi. alpontja alapján alkalmazandó, hitelintézet-specifikus 15 százalékos minimális szint a finnországi lakóegységet terhelő jelzáloggal fedezett hitelekre vonatkozó átlagos kockázati súly tekintetében

I. Az intézkedés leírása

Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott finn intézkedést egy hitelintézet-specifikus, az IRB-hitelintézetekre alkalmazandó, a finnországi lakóegységgel fedezett lakáscélú jelzáloghitelek átlagos kockázati súlyára vonatkozó és portfólió-szinten érvényesülő 15 százalékos alsó korlát alkotja.

II. Viszonosság

Az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai számára ajánlott, hogy a finn intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot és az intézkedést alkalmazzák az IRB-hitelintézetek finnországi lakóegységgel fedezett olyan lakossági jelzáloghitelekből álló portfólióira vonatkozóan, amely hiteleket belföldön engedélyezett, Finnországban található fióktelepek bocsátották ki. E bekezdés alkalmazásában a C(3) ajánlásban meghatározott határidő alkalmazandó.

Az érintett hatóságok számára ajánlott továbbá, hogy a finn intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot és az intézkedést alkalmazzák az IRB-hitelintézetek finnországi lakóegységgel fedezett olyan lakossági jelzáloghitelekből álló portfólióira vonatkozóan, amely hiteleket az országukban letelepedett hitelintézetek határokon átnyúlóan közvetlenül bocsátották ki. E bekezdés alkalmazásában a C(3) ajánlásban meghatározott határidő alkalmazandó.

A C(2) ajánlással összhangban az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-vel való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést négy hónapon belül fogadják el.

III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték

A de minimis elv viszonosságot biztosító tagállamok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték kapcsolódik, amely a finnországi lakáscélú jelzáloghitelek piacának való 1 milliárd euro összegű kitettségnek felel meg.

Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak azon egyes IRB-hitelintézetek számára, amelyek a finnországi lakóegységgel fedezett lakossági jelzáloghitelekből álló nem jelentős, vagyis a jelentős jellegre vonatkozó 1 milliárd euro összegű küszöbérték alatti portfólióval rendelkeznek. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy biztosítsák a viszonosságot, amennyiben egy IRB-hitelintézet túllépi az 1 milliárd eurós küszöbértéket.

Ahol nincsenek más vonatkozó tagállamban engedélyezett, Finnországban található fiókteleppel rendelkező vagy Finnországban közvetlenül pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, a finnországi jelzáloghitel-piaccal szemben 1 milliárd euro vagy azt meghaladó kitettséggel rendelkező IRB-hitelintézetek, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint nem biztosítják a viszonosságot. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy biztosítsák a viszonosságot, amennyiben egy IRB-hitelintézet túllépi az 1 milliárd eurós küszöbértéket.

Belgium

A Belgiumban engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetek számára előírt és az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott, a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó kockázatisúly-többlet. Ezt két összetevő alkotja:

a)	egy átalány jellegű, 5 százalékpontos kockázatisúly-többlet; és

b)	a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlagának 33 százalékát kitevő arányos kockázatisúly-többlet

I. Az intézkedés leírása

Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott és a Belgiumban engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek számára előírt belgiumi intézkedést egy a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségekre alkalmazandó kockázatisúly-többlet alkotja, amely két összetevőből áll:

a)	Az első összetevő a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek kockázati súlyának 5 százalékponttal történő emelése, amelyre a kockázatisúly-többlet második részének b) pont szerinti kiszámítása után kerül sor.

A második összetevőt a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlagának 33 százalékát kitevő kockázatisúly-emelés alkotja. A kitettséggel súlyozott átlag az egyedi hitelek 575/2013/EU rendelet 154. cikkével összhangban kiszámított kockázati súlyainak átlaga, a vonatkozó kitettségértékkel súlyozva.

II. Viszonosság

Az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai számára ajánlott, hogy a belgiumi intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a C(3) ajánlásban megjelölt határidőn belül a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek Belgiumban található fióktelepeire alkalmazzák.

Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a belgiumi intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó azon hitelintézetekre alkalmazzák, amelyek Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni közvetlen kitettséggel rendelkeznek. A C(2) ajánlással összhangban az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az aktiváló hatóság által Belgiumban végrehajtott intézkedéssel azonos intézkedést alkalmazzanak, a C(3) ajánlásban megjelölt határidőn belül.

Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-vel való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül fogadják el.

III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték

A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez 2 milliárd euro összegű, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik.

Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó azon hitelintézetek számára, amelyeknek a belgiumi lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettsége nem jelentős, vagyis a jelentős jellegre vonatkozó 2 milliárd euro összegű küszöbérték alatti kitettséggel rendelkeznek. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték alkalmazása során az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a belgiumi intézkedést a korábban mentesített, belföldön engedélyezett egyedi hitelintézetekre alkalmazzák, amennyiben azok túllépik a 2 milliárd eurós küszöbértéket.

Ahol nincsenek a vonatkozó tagállamban engedélyezett, Belgiumban található fiókteleppel rendelkező vagy Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni közvetlen kitettséggel rendelkező olyan hitelintézetek, amelyek az IRB-módszert használják és a belgiumi lakóingatlan-piaccal szemben 2 milliárd euro vagy azt meghaladó mértékű kitettséggel rendelkeznek, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint nem biztosítják a viszonosságot a belgiumi intézkedés tekintetében. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a belgiumi intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben az IRB-módszert használó valamely hitelintézet túllépi az 2 milliárd eurós küszöbértéket.

Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 2 milliárd eurós küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül.

Franciaország

Az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdése szerinti nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határérték szigorítása a figyelembe vehető tőke 5 százalékára a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, súlyosan eladósodott nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségek tekintetében, amelyet a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre (G-SII-k) és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre (O-SII-k) a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén kell alkalmazni az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja ii. alpontjának megfelelően

I. Az intézkedés leírása

Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja ii. alpontjának megfelelően alkalmazott francia intézkedés, amelyet a G-SII-k és O-SII-k tekintetében a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén kell alkalmazni (nem szubkonszolidált szinten), a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határérték figyelembe vehető tőke 5 százalékára való szigorításából áll, amelyet a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, súlyosan eladósodott nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségekre kell alkalmazni.

A nem pénzügyi vállalat természetes személy vagy a magánjog hatálya alá tartozó, franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező jogi személy, amely a szintjén és a konszolidáció legmagasabb szintjén az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) A. mellékletének 2.45. pontja szerint meghatározott nem pénzügyi vállalatok szektorhoz tartozik.

Az intézkedést a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségekre kell alkalmazni, és a kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportjai felé fennálló kitettségekre a következők szerint:

A konszolidáció legmagasabb szintjén franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportjához tartozó nem pénzügyi vállalatok tekintetében az intézkedés a csoport és az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerint vele kapcsolatban álló valamennyi szervezet felé fennálló nettó kitettség összegére alkalmazandó;

A konszolidáció legmagasabb szintjén nem franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportjához tartozó nem pénzügyi vállalatok tekintetében az intézkedés alkalmazandó:

i.	a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségek összegére;

ii.	azon franciaországi vagy külföldi szervezetek felé fennálló kitettségek összegére, amelyek vonatkozásában az i. pontban hivatkozott nem pénzügyi vállalatok közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorolnak az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerint; és

iii.	azon franciaországi vagy külföldi szervezetek felé fennálló kitettségek összegére, amelyek gazdaságilag függenek az i. pontban hivatkozott nem pénzügyi vállalatoktól az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerint.

Ezért tehát nem tartozik az intézkedés hatálya alá az a nem pénzügyi vállalat, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye nem Franciaországban van, és amely nem valamely franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalat leányvállalata vagy gazdaságilag ilyentől függő szervezet, és amely felett ilyen nem gyakorol közvetlen vagy közvetett ellenőrzést.

Az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdésével összhangban az intézkedést azt követően kell alkalmazni, hogy az 575/2013/EU rendelet 399–403. cikkével összhangban figyelembe vették a hitelkockázat-mérséklési technikák és mentességek hatását.

A G-SII-nek vagy O-SII-nek nagynak kell tekinteni a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatot, ha a nem pénzügyi vállalat vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportja felé fennálló eredeti kitettsége legalább 300 millió EUR. Az eredeti kitettség értékét az 575/2013/EU rendelet 389. és 390. cikkével összhangban kell kiszámítani azt megelőzően, hogy az 575/2013/EU rendelet 399–403. cikkével összhangban figyelembe veszik a hitelkockázat-mérséklési technikák és mentességek hatását, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 9. cikke szerinti adatszolgáltatásnak megfelelően.

A nem pénzügyi vállalat akkor minősül súlyosan eladósodottnak, ha tőkeáttételi mutatója meghaladja a 100 %-ot, és a pénzügyi költségek fedezeti mutatója 3 alatt marad, a csoport konszolidáció legmagasabb szintjén számítva a következők szerint:

a)	A tőkeáttételi mutató a teljes adósság a készpénz kivételével és a tőkeállomány aránya; és

A pénzügyi költségek fedezeti mutatója az arány egyrészt a hozzáadott érték plusz működési támogatások, mínusz: i. bérköltség; ii. működési adók és járulékok; iii. egyéb nettó működési költségek, kivéve a nettó kamatot és kamatjellegű ráfordításokat; és iv. leértékelődés és értékcsökkenés, valamint másrészt a kamat és kamatjellegű ráfordítások között.

A mutatókat az alkalmazandó standardokkal összhangban meghatározott, a nem pénzügyi vállalat pénzügyi kimutatásaiban szereplő, adott esetben könyvvizsgáló által tanúsított számviteli aggregátumok alapján számítják ki.

II. Viszonosság

Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a francia intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a belföldön engedélyezett G-SII-kre és O-SII-kre alkalmazzák a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén.

Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, a C(2) ajánlással összhangban, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-vel való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított hat hónapon belül fogadják el.

III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték

A de minimis elv intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbérték kapcsolódik, amely a következőkből áll:

a)	2 milliárd euro összegű küszöbérték a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k teljes eredeti kitettségei tekintetében a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén a francia nem pénzügyi vállalati szektor vonatkozásában;

300 millió euro összegű küszöbérték a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k tekintetében, amelyek vonatkozásában az a) pontban szereplő küszöbértéket eléri vagy meghaladja:

i.	a valamely franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalat felé fennálló egyetlen eredeti kitettség;

ii.	a konszolidáció legmagasabb szintjén franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportja felé fennálló eredeti kitettségek (3) bekezdés a) pontjával összhangban számított összege;

iii.

a konszolidáció legmagasabb szintjén nem franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportjához tartozó, franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok felé fennálló eredeti kitettségek összege, a 680/2014/EU végrehajtási rendelet VIII. mellékletének C 28.00 és C 29.00 tábláján jelentve;

A G-SII-k és O-SII-k figyelembe vehető szavatolótőkéje 5 %-ának megfelelő küszöbérték a konszolidáció legmagasabb szintjén, a b) pontban azonosított kitettségek vonatkozásában azt követően, hogy az 575/2013/EU rendelet 399–403. cikkével összhangban figyelembe vették a hitelkockázat-mérséklési technikák és mentességek hatását.

A b) és c) pontban hivatkozott küszöbértékeket attól függetlenül kell alkalmazni, hogy az érintett szervezet vagy nem pénzügyi vállalat súlyosan eladósodott-e.

Az a) és b) pontban hivatkozott eredeti kitettség értékét az 575/2013/EU rendelet 389. és 390. cikkével összhangban kell kiszámítani azt megelőzően, hogy az 575/2013/EU rendelet 399–403. cikkével összhangban figyelembe veszik a hitelkockázat-mérséklési technikák és mentességek hatását, a 680/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikke szerinti adatszolgáltatásnak megfelelően.

Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak azon belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k számára a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén, amelyek nem sértik meg a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbértéket. A jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbérték alkalmazása során az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k francia nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló kitettségeinek jelentős jellegét, valamint a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségének koncentrációját, és számukra ajánlott, hogy alkalmazzák a francia intézkedést a korábban mentességben részesített belföldön engedélyezett G-SII-kre és O-SII-kre a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén, amennyiben megsértették a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbértéket. Az érintett hatóságokat az ERKT ösztönzi továbbá arra, hogy a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, nagy nem pénzügyi vállalatok megnövekedett tőkeáttételéhez kapcsolódó rendszerkockázatokat jelezzék az országukban működő többi piaci résztvevő számára.

10.

Ahol nincsenek a vonatkozó tagállamban engedélyezett G-SII-k és O-SII-k a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén, amelyek francia nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló kitettsége meghaladja a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint a francia intézkedés tekintetében nem biztosítják a viszonosságot. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k francia nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló kitettségeinek jelentős jellegét, valamint a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségének koncentrációját, és számukra ajánlott, hogy biztosítsák a viszonosságot a francia intézkedés tekintetében, amennyiben valamely G-SII és O-SII a banki prudenciális szabályozása szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén túllépi a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbértéket. Az érintett hatóságokat az ERKT ösztönzi továbbá arra, hogy a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, nagy nem pénzügyi vállalatok megnövekedett tőkeáttételéhez kapcsolódó rendszerkockázatokat jelezzék az országukban működő többi piaci résztvevő számára.

11.

Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a (8) bekezdésben hivatkozott jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül.

”

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(2) A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).