12.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2099 RENDELETE

(2019. október 23.)

a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) előírása szerint a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket – más G20-országok hasonló követelményeivel összhangban – központi szerződő félen keresztül kell elszámolni. Az említett rendelet szigorú prudenciális, szervezeti és üzleti magatartási követelményeket vezetett be a központi szerződő felekre vonatkozóan, és rendelkezett prudenciális felügyeletükről annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a központi szerződő fél felhasználóinak kockázatait, és megerősítse a pénzügyi stabilitást.

(2)

A 648/2012/EU rendelet elfogadása óta a központi szerződő felek tevékenységének nagysága mennyiségben és terjedelemben egyaránt gyorsan növekedett az Unióban és világszinten is. A központi szerződő felek tevékenységének bővülése a további elszámolási kötelezettségek bevezetésével és az elszámolási kötelezettség alá nem tartozó szerződő felek általi önkéntes elszámolás növekedésével az elkövetkező években várhatóan folytatódni fog. Az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) célzott módon módosítja a 648/2012/EU rendeletet, javítja annak hatékonyságát és arányosságát és további ösztönzőket ad a központi szerződő feleknek ahhoz, hogy a szerződő felek részére származtatott ügyletek központi elszámolását kínálják, és megkönnyíti a kis pénzügyi és a nem pénzügyi szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést. A tőkepiaci unió eredményeként mélyebb és integráltabb tőkepiacok tovább növelik majd a határokon átnyúló elszámolás iránti igényt az Unióban, tovább fokozva ezáltal a központi szerződő felek pénzügyi rendszeren belüli jelentőségét és összekapcsoltságát.

(3)

Az Unióban székhellyel rendelkező és a 648/2012/EU rendelet alapján engedélyezett központi szerződő felek száma még mindig viszonylag alacsony, a 2019. augusztusi adatok szerint 16. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH vagy ESMA) 33 harmadik országbeli központi szerződő felet ismert el az említett rendelet alapján, lehetővé téve számukra, hogy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak és kereskedési helyszíneknek kínálják szolgáltatásaikat. Az elszámolási piacok Unió-szerte jól integráltak, de bizonyos eszközosztályokban nagymértékben koncentráltak és szorosan összefonódtak. Bár alacsony a valószínűsége, egy központi szerződő fél csődje a kockázatkoncentráció miatt potenciálisan rendkívül nagy hatású esemény lehet. A G20-ak konszenzusával összhangban a Bizottság 2016 novemberében elfogadta a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok megfelelően felkészültek legyenek a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek kezelésére, a pénzügyi stabilitás megőrzésére és az adófizetők költségeinek korlátozására.

(4)

Az említett jogalkotási javaslat ellenére és tekintettel az elszámolási tevékenységnek az Unióban és világszinten is megfigyelhető, egyre növekvő méretére, összetettségére és határokon átnyúló dimenziójára, felül kell vizsgálni az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályokat. A megállapított problémák korai szakaszban történő kezelésével, valamint az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó egyértelmű és koherens felügyeleti szabályok megállapításával erősödne az Unió pénzügyi rendszerének általános stabilitása, és még tovább csökkenne a központi szerződő felek csődjének kockázata.

(5)

Az említett szempontokat figyelembe véve a Bizottság 2017. május 4-én közleményt fogadott el a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről, amelyben megállapította, hogy a 648/2012/EU rendelet további módosítása szükséges a jelenlegi keretrendszer megerősítéséhez, amely biztosítja a pénzügyi stabilitást és támogatja a tőkepiaci unió továbbfejlesztését és elmélyítését.

(6)

A 648/2012/EU rendelet szerinti felügyeleti szabályok elsősorban a székhely szerinti ország hatóságára támaszkodnak. Az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő feleket jelenleg a nemzeti felügyeletekből, az EÉPH-ból, a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett tagjaiból és más érintett hatóságokból álló kollégiumokkal együttműködésben a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezik és felügyelik. A kollégiumok a központi szerződő fél 648/2012/EU rendeletben megállapított rendelkezések végrehajtásáért felelős illetékes hatósága által megvalósított koordinációra és információcserére támaszkodnak. A központi szerződő felekre vonatkozó, Unió-szerte eltérő felügyeleti gyakorlatok szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatával járhatnak, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást és káros versenyt eredményez. A tőkepiaci unióról szóló 2016. szeptember 14-i közleményében és az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló nyilvános konzultáció keretében a Bizottság felhívta a figyelmet ezekre az újonnan felmerülő kockázatokra és a nagyobb felügyeleti konvergencia iránti igényre. Az EÉPH-nak azon általános koordinációs szerepe keretében, amelyet az illetékes hatóságok és a kollégiumok között már jelenleg is betölt annak érdekében, hogy közös felügyeleti kultúrát és összehangolt felügyeleti gyakorlatokat lehessen kialakítani, továbbá biztosítani lehessen az eljárások egységességét és a megközelítések összehangoltságát, valamint fokozni lehessen a felügyeleti eredmények következetességét, különösen azon felügyeleti területekre kell összpontosítania, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek. Az EÉPH-nak a 648/2012/EU rendelet alkalmazása során szerzett szakértelme és tapasztalata alapján meg kell határoznia azokat a felügyeleti területeket, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek.

(7)

A pénzügyi piacok globális jellegére, valamint az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek felügyelete terén fennálló ellentmondások feloldásának szükségességére való tekintettel fokozni kell az EÉPH azon képességét, hogy előmozdítsa a központi szerződő felek felügyelete terén a konvergenciát. E célból egy állandó belső bizottságot kell létrehozni a központi szerződő felek vonatkozásában (a továbbiakban: központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság) az Unión belül engedéllyel rendelkező és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos feladatok kezelésére. Az EÉPH-n belül létrehozott, központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság létrehozására, feladatköreire és összetételére egyedülálló megoldásként kell tekinteni, amelyben koncentrálódik a központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatos szakértelem, ám ez nem teremthet precedenst az európai felügyeleti hatóságok tekintetében.

(8)

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak felelősnek kell lennie a belső piac megfelelő működésének, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a 648/2012/EU rendelet értelmében ráruházott konkrét feladatok ellátásáért.

(9)

A központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és operatív szakértelem teljeskörű bevonása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban az elnöknek, a független tagoknak és az engedélyezett központi szerződő féllel rendelkező tagállamok illetékes hatóságainak kell részt venniük. Ha a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság az engedélyezett központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik, az említett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon részt vegyenek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének uniós szintű értékelésével és a releváns piaci fejleményekkel kapcsolatos megbeszélésein, hogy könnyebben hozzáférjenek a feladataik ellátásához adott esetben releváns információkhoz. Ha a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik, az adott harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon részt vegyenek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá váló harmadik országbeli központi szerződő felekre (a továbbiakban: 2. szintű központi szerződő felek) vonatkozó határozatait előkészítő megbeszélésein. A kibocsátó központi bankoknak a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjainak kell lenniük. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként meghívja a kollégiumok tagjait annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság más érintett hatóságok véleményét is figyelembe vegye.

(10)

A megfelelő szintű szakértelem és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökét és független tagjait érdemeik” az elszámolási, kereskedés utáni, prudenciális felügyeleti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján az EÉPH felügyeleti tanácsának (a továbbiakban: a felügyeleti tanács) kell kineveznie a felügyeleti tanács által és a Bizottság segítségével szervezett és lefolytatott, a nemek arányának egyensúlyára vonatkozó elvet tiszteletben tartó, nyílt pályázati eljárást követően. Az Európai Parlament a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak kinevezése előtt és a felügyeleti tanács általi kiválasztásuktól számított egy hónapon belül, a kiválasztott személyek meghallgatását követően jóváhagyja vagy elutasítja a jelöltek kinevezését. A felügyeleti tanács kizárólag az Európai Parlament által jóváhagyott, kiválasztott jelölteket nevezheti ki.

(11)

Az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés biztosítása, valamint az uniós intézmények jogainak védelme érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak elszámoltathatónak kell lenniük az Európai Parlament és a Tanács felé a 648/2012/EU rendelet alapján hozott döntésekért.

(12)

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak függetlenül és objektíven, az Unió érdekében kell eljárniuk. Biztosítaniuk kell, hogy kellő mértékben figyelembe vegyék a belső piac megfelelő működését, valamint az – engedélyezett központi szerződő felekkel rendelkező vagy nem rendelkező – egyes tagállamok és az Unió egészének pénzügyi stabilitását.

(13)

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban zajló megfelelő, hatékony és gyors döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében szavazati jogot kell biztosítani az elnöknek, a független tagoknak, valamint az engedélyezett központi szerződő féllel rendelkező tagállamok illetékes hatóságainak. A központi bank(ok) képviselői, valamint a megfigyelők nem rendelkezhetnek szavazati joggal. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a tagjai egyszerű többségével kell meghoznia a döntéseit; minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazattal kell rendelkeznie, és szavazategyenlőség esetén az elnöknek döntő szavazattal kell rendelkeznie. A végső döntéshozatali hatáskör továbbra is a felügyeleti tanácsot kell, hogy megillesse.

(14)

Az Unión belül koherens és következetes felügyeleti megközelítés biztosítása érdekében bizonyos határozatok elkészítésének és az EÉPH-ra ruházott bizonyos feladatok ellátásának a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság feladatkörébe kell tartoznia. E feladatok megerősítik az EÉPH-nak az illetékes hatóságok és a kollégiumok között játszott koordinációs szerepét annak érdekében, hogy közös felügyeleti kultúrát, továbbá összehangolt felügyeleti gyakorlatot lehessen kialakítani különösen azon felügyeleti területeken, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban az ilyen releváns felügyeleti tevékenységek és határozatok különösen azokra a felügyeleti területekre terjedhetnének ki, ahol az eltérő felügyeleti gyakorlatok szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatával járhatnak, vagy veszélyeztethetik a pénzügyi stabilitást. Az EÉPH-t a kollégiumok által elfogadott valamennyi, a 648/2012/EU rendeletben előírt véleményről is tájékoztatni kell, ideértve a döntéshozatal alapját, amelyen a kollégium véleménye alapul, illetve bármely ajánlásról, amelyet a kollégiumi véleményekhez csatoltak.

(15)

Ezenkívül a központi szerződő felek illetékes hatóságai által egyes különösen fontos felügyeleti területeken hozott határozattervezetekről kötelező előzetes információcserét és egyeztetést kell folytatni a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban. Ezen túlmenően valamennyi határozattervezet esetében lehetővé kell tenni, hogy előzetes információcserét folytassanak róla önkéntes alapon, illetve a központi szerződő felek illetékes hatóságainak kezdeményezésére. Az EÉPH-nak nem kell véleményt kiadnia, amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban folytatott megbeszélés során nem derült fény egymással ellentétes álláspontokra. Az EÉPH véleménykiadásra irányuló hatásköre azt hivatott biztosítani, hogy a központi szerződő fél illetékes hatósága egy további visszajelzést kapjon a határozattervezetekről egy, a központi szerződő felek felügyeletére szakosodott és ebben tapasztalattal rendelkező felügyeleti csoporttól. Az EÉPH ilyen véleményei semmilyen hatással nem járhatnak a központi szerződő fél illetékes hatóságának a végleges határozat meghozatalára irányuló feladatkörére nézve, vagyis a központi szerződő fél illetékes hatósága továbbra is teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezne az adott határozat végleges tartalmát illetően. Ha az illetékes hatóság nem ért egyet az EÉPH véleményével, a véleménytől való minden jelentős eltérésről tájékoztatnia kell az EÉPH-t. Az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a határozat elfogadását megelőzően, azzal egy időben, illetve azután is tegyen erre irányuló észrevételeket. Ha azonban az illetékes hatóság a határozat elfogadása után tesz észrevételeket, azt indokolatlan késedelem nélkül kell tennie. Az EÉPH véleménye nem sértheti a kollégiumok arra irányuló jogkörét, hogy adott esetben saját mérlegelési jogkörükben határozzák meg a véleményeik tartalmát.

(16)

Ha az engedélyezett központi szerződő felekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységek – így például az illetékes hatóságok által az EÉPH-val folytatott kötelező és önkéntes konzultáció, valamint a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság megbeszélései – alapján az derül ki, hogy nem valósul meg a 648/2012/EU rendelet konvergens és következetes alkalmazása, az EÉPH-nak többek között iránymutatások, ajánlások és vélemények kiadásával elő kell segítenie a szükséges fokú konvergenciát és következetességet. Az említett folyamat megkönnyítése érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a felügyeleti tanácstól annak megfontolását kérje, hogy az EÉPH iránymutatásokat, ajánlásokat, illetve véleményeket fogadjon el. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy véleményeket nyújtson be a felügyeleti tanácsnak az EÉPH által a központi szerződő felek illetékes hatóságainak feladataival és tevékenységeivel kapcsolatban meghozandó határozatokról. Helyénvaló, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság például véleményeket bocsásson ki az EÉPH által a központi szerződő felek engedélyezése és felügyelete terén kidolgozott technikai standardtervezetekről és iránymutatás-tervezetekről.

(17)

A harmadik országbeli központi szerződő felek hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak teljesen kidolgozott határozattervezeteket kell előkészítenie a felügyeleti tanácsa általi elfogadásra, illetve el kell végeznie a harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséről és felügyeletéről szóló, a 648/2012/EU rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összefüggésben az EÉPH-ra ruházott feladatokat. Mivel az együttműködés és a tájékoztatás elengedhetetlen, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak – amennyiben harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik – meg kell osztania a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiummal a releváns információkat, köztük azokat a teljesen kidolgozott határozattervezeteket, amelyeket a felügyeleti tanácshoz benyújt, a felügyeleti tanács által elfogadott végső határozatokat, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseinek napirendjeit és jegyzőkönyveit, valamint a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerés iránti kérelmeit.

(18)

Feladatai hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az EÉPH kifejezetten e célra kijelölt személyzetének támogatást kell nyújtania a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság számára az üléseinek előkészítéséhez, a feladatainak ellátásához szükséges elemzések elkészítéséhez, valamint támogatnia kell a nemzetközi együttműködés során.

(19)

A kibocsátó központi bankokat be kell vonni az olyan határozatoknak a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság általi előkészítésébe, amelyek a harmadik országbeli központi szerződő felek rendszerszintű jelentőségük alapján történő besorolásával és a 2. szintű központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatosak, hogy biztosítani lehessen a monetáris politikához kapcsolódó feladataik megfelelő elvégzését és a pénzforgalmi rendszerek zavartalan működését. Mivel a 2. szintű központi szerződő felekhez kapcsolódó, a biztosítéki követelményekről, a likviditási kockázat ellenőrzéséről, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekről, az elszámolásról és az interoperabilitási megállapodások jóváhagyásáról szóló EÉPH-határozatok a központi banki feladatok szempontjából különösen relevánsak lehetnek, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a „tartsd be vagy indokold meg” mechanizmus alapján konzultálnia kell a harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankokkal.

(20)

Az EÉPH felügyeleti tanácsának az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott döntéshozatali eljárásnak megfelelően eljárva el kell fogadnia a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által benyújtott határozattervezeteket. A hatékony és gyors döntéshozatali eljárás biztosítása érdekében a felügyeleti tanácsnak egyes határozatokat – amelyek nem a harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséhez, besorolásához, a 2. szintű központi szerződő felekre kiszabott konkrét követelményekhez, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek felülvizsgálatához, elismerésének visszavonásához, illetve folyamatos felügyeletének lényeges elemeihez kapcsolódnak, amelyeknél kötelező a kibocsátó központi bankokkal való konzultáció – három munkanapon belül el kell fogadnia.

(21)

A felügyeleti határozatok konvergenciájának előmozdítása érdekében az EÉPH részére új felhatalmazást kell adni a tevékenységek és szolgáltatások körének kiterjesztésére vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására, és azon feltételek meghatározására, amelyek teljesülése esetén a modellek és paraméterek módosításai jelentősnek minősülnek. Továbbá az EÉPH-nak a központi szerződő felekkel kapcsolatos felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó közös eljárások részletes meghatározásához szükséges iránymutatásokat kell kibocsátania.

(22)

Az uniós központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumok működése elengedhetetlen a központi szerződő felek hatékony felügyeletéhez. A kollégiumokon belül az Unió-szerte egységes eljárások biztosítása érdekében pontosítani kell és még egységesebbé kell tenni a kollégiumok gyakorlati kereteit meghatározó írásbeli megállapodásokat. A kollégiumi tagok szerepének további megerősítése érdekében a tagok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájáruljanak a kollégium ülései napirendjének összeállításához. A kollégiumok átláthatóságának növelése érdekében a kollégiumok összetételének nyilvánosnak kell lennie. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (7) előírja, hogy az EKB-nak a felügyeleti feladatait a monetáris politikához kapcsolódó, illetve egyéb feladataitól teljesen különválasztva kell ellátnia. Az EKB feladatainak ezen elkülönítését el kell ismerni. Ennek megfelelően, amennyiben az EKB az egységes felügyeleti mechanizmus keretében egy klíringtag illetékes hatóságaként, illetve az eurorendszert képviselő kibocsátó központi bankként betöltött funkciója miatt is tagja egy, az uniós központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak, két szavazatot kell biztosítani számára a kollégiumban.

(23)

A kibocsátó központi bankok és az uniós központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumokban képviselt tagállamok klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok száma jelenleg korlátozott. Annak érdekében, hogy a kibocsátó központi bankok szélesebb köre és más tagállamok illetékes hatóságai is könnyebben hozzáférhessenek az információkhoz, amelyek pénzügyi stabilitására hatással lehetnek a központi szerződő fél nehézségei, lehetővé kell tenni, hogy kérésre további kibocsátó központi bankok és illetékes hatóságok is részt vegyenek a kollégiumokban. A központi szerződő felek uniós szinten koherens felügyeletének előmozdítása céljából a kollégiumokban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének vagy egy független tagjának is részt kell vennie. A megfelelő, hatékony és gyors döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében azon kibocsátó központi bankok és illetékes hatóságok, amelyek kérelem alapján vesznek részt, valamint a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke és független tagja nem rendelkezhetnek szavazati joggal.

(24)

A kollégiumok szerepének megerősítése érdekében a kollégiumok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy véleményezzék a központi szerződő fél üzleti tevékenységére mély hatást gyakorló további felügyeleti területeket, ideértve a központi szerződő félben minősített részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok értékelését, illetve a működéshez kapcsolódó funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek kiszervezését. Ezenkívül a kollégium számára – a kollégium bármely tagjának kérésére – lehetővé kell tenni, hogy a központi szerződő fél kockázatkezelése hiányosságainak kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló ajánlásokat is belefoglaljon véleményébe, a kollégium többségi határozatától függően. A kollégiumnak a véleményre vonatkozó szavazástól elkülönítve kell szavaznia arról, hogy az ilyen ajánlásokat belefoglalják-e a véleménybe. A kollégium véleményei és ajánlásai hatásainak megerősítése érdekében az illetékes hatóságoknak kellően figyelembe kell venniük őket, és az említett véleményektől és ajánlásoktól való jelentős eltéréseket meg kell indokolniuk.

(25)

A 648/2012/EU rendeletnek az Unión belül elszámolási szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályai szintén felülvizsgálatra szorulnak. Az uniós szervezetek pénzügyi stabilitását érintő jelentős következmények elkerülése érdekében javítani kell az információkhoz való hozzáférést, továbbá a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének, a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó információknak az érintett uniós és tagállami hatóságok közötti megosztásának, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó EÉPH-határozatok érvényesítésének a lehetőségét. Fennáll annak a kockázata is, hogy nem lehet figyelembe venni egy harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó szabályait vagy egy harmadik ország szabályozási keretét érintő változásokat, és ez negatív hatást gyakorolhat a szabályozási vagy felügyeleti eredményekre, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezetne az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek között.

(26)

Az uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközök jelentős összegét harmadik országbeli központi szerződő felek számolják el. Ez jelentős kihívást jelent az uniós és a tagállami hatóságok számára a pénzügyi stabilitás megőrzése terén.

(27)

Az integrált pénzügyi piacok létrehozására irányuló törekvései keretében a Bizottságnak az egyenértékűségi határozatok útján továbbra is meg kell állapítania, hogy a harmadik országok jogi és felügyeleti keretrendszerei teljesítik-e a 648/2012/EU rendelet követelményeit. A központi szerződő felekre vonatkozó jelenlegi egyenértékűségi rendszer végrehajtásának javítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén részletesen meghatározza a harmadik országok központi szerződő felekre vonatkozó rendszerei egyenértékűségének értékeléséhez szükséges kritériumokat. Szükséges továbbá, hogy az EÉPH nyomon kövesse azon harmadik országoknak a központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási és felügyeleti rendszerét érintő változásokat, amelyeket a Bizottság egyenértékűnek minősített. Ez annak biztosítására irányul, hogy az egyenértékűségi kritériumoknak és a használatukra vonatkozóan megállapított egyedi feltételeknek a harmadik országok továbbra is eleget tegyenek. Az EÉPH-nak bizalmas jelleggel be kell számolnia megállapításairól az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak.

(28)

A Bizottság jelenleg bármikor módosíthatja, felfüggesztheti, felülvizsgálhatja vagy visszavonhatja az egyenértékűségi határozatokat, különösen abban az esetben, ha olyan fejlemények történnek valamelyik harmadik országban, amelyek jelentős hatással vannak a 648/2012/EU rendeletben foglalt egyenértékűségi követelmények alapján vizsgált elemekre. Amennyiben egy harmadik ország érintett hatóságai már nem működnek együtt jóhiszeműen az EÉPH-val vagy más uniós felügyeleti hatóságokkal, vagy nem teljesítik folyamatosan az egyenértékűségre vonatkozó követelményeket, a Bizottság többek között figyelmeztetheti az említett hatóságokat vagy külön ajánlást tehet közzé. Amennyiben a Bizottság bármikor úgy határoz, hogy visszavon egy egyenértékűségi határozatot, a pénzügyi stabilitással vagy a piaci zavarokkal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében későbbre teheti az említett határozat alkalmazásának kezdőnapját. A jelenleg rendelkezésére álló jogkörökön túlmenően a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi feltételeket állapítson meg annak biztosítása érdekében, hogy az egyenértékűségi határozat által érintett harmadik ország továbbra is folyamatosan megfeleljen az egyenértékűségi kritériumoknak. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan feltételeket állapítson meg, amelyek biztosítják, hogy az EÉPH hatékonyan gyakorolhassa a 648/2012/EU rendelet alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel vagy a harmadik országok szabályozási és felügyeleti rendszereit érintő azon fejlemények nyomon követésével kapcsolatos jogosítványait, amelyek jelentőséggel bírnak az elfogadott egyenértékűségi határozatok szempontjából.

(29)

Tekintettel a központi szerződő felek növekvő, határokon átnyúló dimenziójára és az Unió pénzügyi rendszerén belüli fokozódó összefonódottságra, javítani kell az Unió képességét a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos potenciális kockázatok azonosítása, nyomon követése és csökkentése terén. Az EÉPH szerepét ezért úgy kell megerősíteni, hogy hatékony felügyeletet tudjon gyakorolni az olyan harmadik országbeli központi szerződő felek tekintetében, amelyek az Unión belüli elszámolási szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérelmezik. Ugyancsak fokozni kell az uniós kibocsátó központi bankoknak az általuk kibocsátott pénznemben aktív harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésében, felügyeletében, illetve elismerésének felügyeletében és visszavonásában való részvételét. Ezért konzultálni kell az uniós kibocsátó központi bankokkal a monetáris politikai feladataikat érintő bizonyos kérdésekről az olyan uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, amelyek elszámolását az Unión kívüli központi szerződő felek végzik vagy fogják végezni.

(30)

Miután a Bizottság egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét az uniós kerettel egyenértékűnek minősítette, az adott harmadik ország központi szerződő feleinek elismerésére irányuló folyamat során figyelembe kell venni azon kockázatokat, amelyeket a szóban forgó központi szerződő felek az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitásának szempontjából jelentenek.

(31)

Harmadik országbeli központi szerződő fél elismerés iránti kérelmének mérlegelésekor az EÉPH-nak értékelnie kell, hogy a központi szerződő fél az e rendeletben meghatározott objektív és átlátható kritériumok alapján milyen mértékű rendszerszintű kockázatot jelent az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására. Az említett kritériumokat figyelembe kell venni az átfogó értékelésnél. Önmagában az említett kritériumok egyike sem tekinthető döntőnek. Egy harmadik országbeli központi szerződő fél kockázati profiljának értékelésekor az EÉPH-nak minden kockázatot figyelembe kell vennie az olyan operatív kockázatokat is beleértve, mint a bűnözés, az informatikai és a kiberkockázatok. Az említett kritériumokat a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell részletesen meghatároznia. E kritériumok meghatározása során figyelembe kell vennie a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek jellegét, ideértve azok összetettségét, áringadozását és átlagos futamidejét, valamint az érintett piacok átláthatóságát és likviditását, illetve azt, hogy a központi szerződő fél elszámolási tevékenységei milyen arányban vannak euróban vagy más uniós pénznemben denominálva. E tekintetben a harmadik országokban szabályozott piacokon jegyzett és végrehajtott, bizonyos olyan mezőgazdasági származtatott ügyleteket érintő meghatározott jellemzők, amelyek olyan piacokhoz kapcsolódnak, amelyek az adott harmadik országban nagyrészt az ezen ügyleteikkel a kereskedelmi kockázataikat kezelő belföldi, nem pénzügyi szerződő feleket szolgálnak ki, elhanyagolható kockázatot jelenthetnek az uniós klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mivel alacsony fokú a pénzügyi rendszer többi részével való rendszerszintű összekapcsoltságuk. Amennyiben egy harmadik országban a központi szerződő felekre vonatkozó helyreállítási és szanálási szabályozás van hatályban, az EÉPH-nak azt is figyelembe kell vennie, amikor az adott harmadik országban székhellyel rendelkező, kérelmező központi szerződő fél által az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására gyakorolt hatást elemzi.

(32)

Az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel nem bíró központi szerződő feleket 1. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá váló központi szerződő feleket 2. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Amennyiben az EÉPH azt állapítja meg, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából nem bír rendszerszintű jelentőséggel, az adott központi szerződő félre a 648/2012/EU rendelet szerinti meglévő elismerési feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az EÉPH azt állapítja meg, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír, az adott központi szerződő félre egyedi követelményeket kell megállapítani. Az EÉPH csak akkor ismerheti el az említett központi szerződő felet, ha az megfelel az említett követelményeknek. Az említett követelményeknek tartalmazniuk kell a 648/2012/EU rendeletben meghatározott bizonyos prudenciális követelményeket, amelyek célja a központi szerződő fél biztonságának és hatékonyságának növelése. Az EÉPH-nak közvetlen felelősséggel kell tartoznia annak biztosításáért, hogy a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő felek megfeleljenek e követelményeknek. A vonatkozó követelményeknek egyúttal lehetővé kell tenniük az EÉPH számára az adott központi szerződő fél teljeskörű és hatékony, a 648/2012/EU rendelet szerinti felügyeletét.

(33)

A harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bank(ok)nak a 2. szintű központi szerződő felek elismerésébe való megfelelő bevonásának biztosítása érdekében az EÉPH-nak az ilyen központi szerződő felek elismerése során figyelembe kell vennie, hogy megfelelnek-e azon egyedi követelményeknek, amelyeket az említett kibocsátó központi bankok a monetáris politikai feladataik végrehajtása során esetlegesen előírtak. Az említett követelményeknek a kibocsátó központi bank(ok) indokolással ellátott kérésére a bankhoz történő információbenyújtásra, a központi szerződő felek és a kibocsátó központi bank(ok) közötti, a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképessége EÉPH által végzett értékelésének keretében történő együttműködésre, illetve egynapos betéti számla kibocsátó központi bank(ok)nál való nyitására kell vonatkozniuk, továbbá olyan rendkívüli helyzetekben bevezetett követelmények lehetnek, amelyeket a kibocsátó központi bank(ok) szükségesnek tart(anak). A kibocsátó központi bank(ok)nak az egynapos betéti számlához kapcsolódó hozzáférési kritériumai és számlanyitási feltételei nem teremthetnek kötelezettséget a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásai egy részének vagy egészének áthelyezésére.

(34)

A kibocsátó központi bank(ok) által rendkívüli helyzetekben adott esetben előírt követelményeket illetően, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működésére hatással lehetnek a központilag elszámolt piacokon bekövetkező fejlemények olyan helyzetekben, mint például az olyan piacokon (elsősorban pénz- és repopiacokon) kialakult stresszhelyzetek, amelyeken a központi szerződő felek likviditáshoz próbálnak jutni, olyan helyzetekben, amikor a központi szerződő felek tevékenységükkel hozzájárulnak a piaci likviditás elapasztásához, vagy a fizetési és elszámolási rendszerek olyan súlyos működési zavara esetén, amely megakadályozza, hogy a központi szerződő fél teljesítse a fizetési kötelezettségeit vagy megemelje a likviditási igényét. Az ilyen rendkívüli helyzetek fennállásának megállapítása kizárólag monetáris politikai megfontolásoktól függ, és nem feltétlenül kell egybeesnie valamilyen központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzettel. Ilyen helyzetekben a prudenciális keret ezért nem biztos, hogy teljeskörűen mérsékelni tudja az előidézett kockázatokat, mely esetben közvetlen fellépésre lehet szükség a kibocsátó központi bank(ok) részéről a monetáris transzmissziós mechanizmus, illetve a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működésének biztosításához.

(35)

Ilyen rendkívüli helyzetekben a kibocsátó központi bankoknak – a vonatkozó intézményi keretük által megengedett mértékig – esetlegesen átmeneti követelményeket kell előírniuk a likviditási kockázatokhoz, az elszámolási rendszerekhez, a biztosítéki követelményekhez, a biztosítékokhoz vagy az interoperabilitási megállapodásokhoz kapcsolódóan. Az ilyen átmeneti követelményeknek való meg nem felelés a 2. szintű központi szerződő fél elismerésének EÉPH általi visszavonását eredményezheti. E követelmények közé tartozhat különösen a 2. szintű központi szerződő fél likviditásikockázat-kezelési képességének átmeneti fokozása, így például a likviditási tartalék növelése, a napon belüli biztosítékok beszedési gyakoriságának növelése és a keresztdevizás kitettségekre vonatkozó korlátozások, illetve a készpénzletétekre és a fizetéseknek a központi bank pénznemében történő elszámolására vonatkozó egyedi szabályok. A követelmények nem terjedhetnek ki a prudenciális felügyelet más területeire, és nem járhatnak automatikusan az elismerés visszavonásával. Az említett követelmények alkalmazása továbbá egy korlátozott, legfeljebb hathónapos időtartamra vonatkozóan lehet az elismerés feltétele, amely időtartam egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. E kiegészítő időszak lejártát követően az említett követelmények alkalmazása már nem lehet a 2. szintű központi szerződő fél elismerésének feltétele. Mindazonáltal a kibocsátó központi bankok nem akadályozhatók meg abban, hogy egy új vagy eltérő rendkívüli körülmény felmerülése esetén olyan átmeneti követelményeket írjanak elő, amelyek alkalmazása a 2. szintű központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet szerinti elismerésének feltételét képezné.

(36)

Az említett követelmények alkalmazását vagy esetleges meghosszabbítását megelőzően a kibocsátó központi bankoknak ismertetniük kell az EÉPH-val, az elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó más központi bankokkal, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumának tagjaival, hogy az általuk bevezetni kívánt követelmények milyen hatást gyakorolnak majd a központi szerződő felek hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére, illetve a követelmények miért szükségesek és arányosak ahhoz, hogy biztosítva legyen a monetáris transzmissziós mechanizmus, illetve a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működése, ugyanakkor megfelelően figyelembe kell vennie a bizalmas, illetve érzékeny információ védelmének szükségességét. Az átfedéseket elkerülendő, a kibocsátó központi banknak folyamatosan együtt kell működnie és információkat kell cserélnie az EÉPH-val és az elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó összes többi központi bankkal a rendkívüli körülmények között alkalmazandó átmeneti követelményekkel kapcsolatban.

(37)

A kibocsátó központi bank(ok)nak a lehető leggyorsabban meg kell erősítenie/erősíteniük az EÉPH részére, hogy egy adott 2. szintű központi szerződő fél teljesíti-e a kiegészítő követelményeket, de minden esetben az annak megállapításától számított 30 munkanapon belül, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél nem 1. szintű központi szerződő fél, vagy a kiegészítő követelmények előírásától számított 90 munkanapon belül, amennyiben az említett követelmények előírására a 2. szintű központi szerződő fél elismerését követően került sor.

(38)

A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felek által az Unió pénzügyi rendszerére és stabilitására jelentetett kockázat mértéke változó. A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felekre vonatkozó követelményeket ezért az adott központi szerződő fél által az Unió számára jelentett kockázattal arányos módon kell alkalmazni. Amennyiben az EÉPH – az Európai Rendszerkockázati Testülettel (a továbbiakban: ERKT) folytatott konzultációt követően és a harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankokkal egyetértésben – teljeskörűen megindokolt, számszerű technikai költség-haszon elemzést is magában foglaló – értékelés alapján megállapítja, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél vagy elszámolási szolgáltatásainak egy része olyan rendszerszintű jelentőséggel bír, hogy a 648/2012/EU rendeletben meghatározott egyedi követelményeknek való megfeleléssel nem lenne kezelhető kellőképpen az Uniót, illetve egy vagy több tagállamát fenyegető pénzügyi stabilitási kockázat, és amennyiben más intézkedések nem minősülnek elégségesnek a pénzügyi stabilitási kockázat kezeléséhez, az EÉPH-nak azt kell ajánlania a Bizottságnak, hogy az adott központi szerződő felet vagy annak elszámolási szolgáltatásainak egy részét ne ismerje el. Az EÉPH az említett eljárás keretében javasolhatja a Bizottságnak, hogy az előzetes besorolással rendelkező vagy nem rendelkező központi szerződő felet vagy szolgáltatásainak egy részét ne ismerje el 2. szintű központi szerződő félként.

(39)

A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezen ajánlás alapján végső lehetőségként végrehajtási jogi aktust fogadjon el, amelyben előírja, hogy a szóban forgó harmadik országbeli központi szerződő fél kizárólag akkor nyújthatja elszámolási szolgáltatásait vagy azok egy részét az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, ha erre valamely tagállamban a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően engedéllyel rendelkezik. Az említett végrehajtási jogi aktusban egy legfeljebb kétéves megfelelő alkalmazkodási időszakot is elő kell írnia, amely egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható, és meg kell határoznia, hogy a központi szerződő fél milyen feltételek mellett nyújthat továbbra is bizonyos elszámolási szolgáltatásokat vagy végezhet ilyen tevékenységeket az alkalmazkodási időszak során, és meg kell határoznia az említett időszak során annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy korlátozzák a – különösen az Unióban székhellyel rendelkező – klíringtagok és ügyfeleik potenciális költségeit.

(40)

Fontos, hogy az EÉPH egyenként konzultáljon a kibocsátó központi bankokkal, és azok egyetértésüket adják minden olyan esetleges ajánláshoz, amely egy harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésének megtagadására vonatkozik, tekintettel arra a hatásra, amellyel egy ilyen döntés járhat az általuk kibocsátott pénznemre, továbbá hogy egyetértésüket adják az EÉPH-nak az ilyen ajánlást követően elfogadott bizottsági végrehajtási jogi aktus alkalmazásáról szóló jelentéséhez. Mindazonáltal ilyen ajánlás vagy jelentés esetében a kibocsátó központi bank által esetlegesen megfogalmazott egyetértés vagy aggályok csak az általa kibocsátott pénznemre vonatkozhatnak, az ajánlás, illetve a jelentés egészére nem.

(41)

Az EÉPH-nak rendszeresen felül kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését, valamint az 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolását. E tekintetben az EÉPH-nak mérlegelnie kell többek között a harmadik országbeli központi szerződő felek üzleti tevékenységének jellegében, méretében és összetettségében bekövetkezett változásokat. A felülvizsgálatokat legalább ötévente és minden olyan alkalommal el kell végezni, amikor az elismert harmadik országbeli központi szerződő fél bővítette vagy szűkítette az Unióban végzett tevékenységeinek vagy az ott nyújtott szolgáltatásainak körét. Amennyiben az ilyen felülvizsgálatot követően az EÉPH azt állapítja meg, hogy egy 1. szintű központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, legfeljebb 18 hónapos megfelelő alkalmazkodási időszakot kell meghatároznia, amelyen belül a központi szerződő félnek meg kell felelnie a 2. szintű központi szerződő felekre alkalmazandó követelményeknek.

(42)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni annak a 2. szintű központi szerződő fél kérésére történő figyelembevételét is, hogy az ilyen központi szerződő félnek az adott harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfelelése mennyiben hasonlítható ahhoz, hogy az adott központi szerződő fél megfelel a 648/2012/EU rendelet követelményeinek. Ezen értékelés elvégzésekor az EÉPH-nak adott esetben figyelembe kell vennie a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktust, amely megállapítja, hogy a központi szerződő fél székhelye szerinti harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű a 648/2012/EU rendeletben foglalt keretrendszerrel, valamint minden olyan feltételt figyelembe kell vennie, amelytől az említett végrehajtási jogi aktus alkalmazása függhet. Ezen értékelés elvégzésekor az arányosság elvének biztosítása érdekében az EÉPH-nak azt is vizsgálnia kell, hogy a központi szerződő fél által elszámolt pénzügyi eszközök milyen mértékben vannak uniós pénznemekben denominálva. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben meghatározza a hasonló jogszabályokon alapuló megfelelés értékelésére vonatkozó módozatokat és feltételeket.

(43)

Az EÉPH-nak rendelkeznie kell az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletéhez szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy biztosítsa a 648/2012/EU rendelet követelményeinek való folyamatos megfelelésüket.

(44)

Az EÉPH, a tagállamok központi szerződő felek felügyeletéért felelős illetékes hatóságai, valamint az azon szervezetek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok közötti információmegosztás és együttműködés megkönnyítése érdekében, amelyeket a harmadik országbeli központi szerződő felek műveletei esetlegesen érinthetnek, az EÉPH-nak létre kell hoznia egy a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot. A kollégium tagjainak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy kérjék, hogy harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos konkrét ügyeket a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban tárgyaljanak meg.

(45)

Annak érdekében, hogy az EÉPH hatékonyan végezhesse a harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggő feladatait, a harmadik országbeli központi szerződő feleknek felügyeleti díjat kell fizetniük az EÉPH felügyeleti és adminisztratív feladataiért. A díjaknak fedezniük kell a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerés iránti kérelmeivel és a felügyeletükkel kapcsolatos költségeket. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben részletesen meghatározza a díjak típusait, a díjköteles ügyeket, a díjak összegét, valamint a díjfizetés módját.

(46)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy elvégezze a 2. szintű központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek szükséges vizsgálatát és helyszíni ellenőrzését, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kiszerveztek. Adott esetben az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságokat tájékoztatni kell e vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések megállapításairól. A központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok – ahol ez a monetáris politikai feladataik elvégzése szempontjából releváns – kérelmezhetik az ilyen helyszíni ellenőrzésekben való részvételüket.

(47)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, hogy kényszerítse a harmadik országbeli szerződő feleket a jogsértés megszüntetésére, az EÉPH által kért, a valóságnak megfelelő információk hiánytalan szolgáltatására, illetve arra, hogy vizsgálatnak vagy helyszíni ellenőrzésnek vessék alá magukat.

(48)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy pénzbírságot szabjon ki mind az 1. szintű, mind a 2. szintű központi szerződő felekre, amennyiben megállapítja, hogy szándékosan vagy gondatlanságból megsértették a 648/2012/EU rendeletet azzal, hogy az EÉPH számára a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltattak. Emellett az EÉPH számára azokban az esetekben is lehetővé kell tenni pénzbírság kiszabását a 2. szintű központi szerződő felekre, ha megállapítja, hogy azok – szándékosan vagy gondatlanságból – megsértették az említett rendelet alapján rájuk alkalmazandó kiegészítő követelményeket. Amennyiben az EÉPH azt állapította meg, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél az alkalmazandó harmadik országbeli jogi szabályozásnak való megfelelése révén úgy tekintendő, hogy teljesíti a 648/2012/EU rendelet 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott követelményeket, e központi szerződő fél tevékenysége – amennyiben megfelel e hasonló követelményeknek – nem tekinthető úgy, hogy sérti az említett rendeletet.

(49)

A pénzbírságokat a jogsértés súlyosságának szintjéhez igazodva kell kiszabni. A jogsértéseket különböző kategóriákba kell sorolni, és az egyes kategóriákhoz meghatározott pénzbírságokat kell rendelni. Az egyes konkrét jogsértésekre vonatkozó bírságok kiszámítására az EÉPH-nak kétlépcsős módszert kell alkalmaznia: elsőként az alapösszeget kell meghatároznia, majd szükség esetén bizonyos együtthatók alkalmazásával ezen alapösszeget kiigazítania. Az alapösszeget az érintett harmadik országbeli központi szerződő fél éves forgalmának figyelembevételével kell megállapítani, a kiigazítás során pedig az alapösszeget az e rendelet szerinti megfelelő együtthatók alkalmazásával kell növelni vagy csökkenteni.

(50)

E rendelet megállapítja a súlyosító és enyhítő körülményekhez kapcsolódó együtthatókat annak érdekében, hogy az EÉPH-nak rendelkezésére álljanak a szükséges eszközök a harmadik országbeli központi szerződő fél által elkövetett jogsértés súlyosságával arányos, a jogsértés elkövetésének körülményeit is figyelembe vevő mértékű pénzbírság kiszabásához.

(51)

A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntésnek független vizsgálaton kell alapulnia.

(52)

A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntés meghozatala előtt az EÉPH-nak meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében.

(53)

Az EÉPH-nak tartózkodnia kell a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabásától olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

(54)

Az EÉPH pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak végrehajthatónak kell lenniük, és a végrehajtásra azon állam hatályos polgári eljárásjogi szabályainak kell vonatkozniuk, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A polgári eljárásjogi szabályok nem foglalhatnak magukban büntető-eljárásjogi szabályokat, de magukban foglalhatnak közigazgatási eljárási szabályokat.

(55)

Az EÉPH-t fel kell hatalmazni arra, hogy 2. szintű központi szerződő fél által elkövetett jogsértés esetén különböző felügyeleti intézkedéseket alkalmazzon, így többek között felszólítsa a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, illetve végső megoldásként visszavonja a 2. szintű központi szerződő fél elismerését, ha az továbbra is súlyosan vagy ismételten megsérti a 648/2012/EU rendeletet. A felügyeleti intézkedések alkalmazásakor az EÉPH-nak figyelembe kell vennie a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. A felügyeleti intézkedésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az EÉPH-nak a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára. Amennyiben az EÉPH az elismerés visszavonása mellett dönt, az esetleges piaci zavarokat csökkentenie kell azzal, hogy legfeljebb kétéves megfelelő alkalmazkodási időszakot ír elő.

(56)

A központi szerződő felek biztosítéki követelményeinek, a garanciaalaphoz való hozzájárulásainak, biztosítékeszközeinek és az egyéb kockázatellenőrzési mechanizmusaikra vonatkozó követelményeknek a kiszámításához használt modellek és paraméterek jelentős változásainak az illetékes hatóságok és az EÉPH általi jóváhagyásával kapcsolatban tisztázni kell az eljárási vonatkozásokat és a jóváhagyásnak a kollégium határozatával való kapcsolatát. Szükséges esetekben lehetővé kell tenni az említett modelleket vagy paramétereket érintő jelentős változtatás előzetes elfogadását, különösen akkor, ha gyors változtatásra van szükség a központi szerződő fél kockázatkezelése megfelelőségének biztosítása érdekében.

(57)

A központi szerződő felek hatékony felügyelete a kompetenciák, a szakértelem, a képességek, valamint az együttműködő viszony kiépítésén és az intézmények közötti kapcsolattartáson nyugszik. Mivel ezek mind olyan folyamatok, amelyek kibontakozásához idő kell, és amelyek saját dinamikájukat követik, a központi szerződő felek működőképes, eredményes és hatékony felügyeleti rendszerének kialakításakor figyelembe kell venni annak potenciális hosszú távú fejlődését. Ezért az e rendeletben meghatározott hatáskörmegosztás várhatóan a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által segített EÉPH szerepének és kapacitásainak fejlődésével párhuzamosan alakulni fog. A központi szerződő felek tekintetében egy hatékonyabb és rugalmasabb felügyeleti megközelítés kialakítása céljából a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az EÉPH – és különösen a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság – feladatvégzésének hatékonyságát az uniós és a tagállami intézmények és szervek közötti hatáskörmegosztás, illetve a 648/2012/EU rendelet Unióban való következetes és koherens alkalmazásának előmozdítása érdekében. A Bizottságnak az e rendelet által a központi szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatásairól is jelentést kell készítenie, és meg kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére és felügyeletére vonatkozó keretet. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megfelelő javaslatokkal együtt.

(58)

Az e rendeletben meghatározott szabályok harmadik országbeli központi szerződő felek tekintetében való hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a fizetendő díjak összegének és megfizetésük módjának részletes meghatározására vonatkozóan; az annak megállapításához szükséges kritériumokra vonatkozóan, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír-e vagy valószínűleg rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából; a harmadik országokra vonatkozó egyenértékűségi értékelésekben alkalmazandó kritériumok részletes meghatározására vonatkozóan; a harmadik országbeli központi szerződő felek által teljesítendő bizonyos követelményeknek való megfelelés módjának és feltételeinek meghatározására vonatkozóan; a pénzbírságok, illetve időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárási szabályok részletes meghatározására vonatkozóan, beleértve a védekezéshez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, a határidőket, a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok beszedését, valamint a bírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési időket is; valamint a IV. mellékletnek a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele érdekében történő módosítására irányuló rendelkezésekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (8) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(59)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében és különösen a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése és a harmadik országok jogi kereteinek egyenértékűsége tekintetében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(60)

A tevékenységek és szolgáltatások kibővítésére, a kollégiumokra és a modellek felülvizsgálatára, a stressztesztek és az utótesztek végzésére vonatkozó szabályok és felügyeleti gyakorlat következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket fogadjon el a következőkre vonatkozóan: azon feltételek, amelyek teljesülése esetén egy központi szerződő fél eredeti engedélye nem terjed ki a központi szerződő fél által tevékenységi körébe bevonni kívánt újabb szolgáltatásokra vagy tevékenységekre; azon feltételek, amelyek teljesülése esetén az uniós pénznemeket a kibocsátó központi bankok szempontjából legfontosabb pénznemnek kell tekinteni; a kollégiumokban való tagság feltételei és a kollégiumok működésének gyakorlati szabályai; valamint azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a központi szerződő felek modelljeinek és paramétereinek módosításai jelentősek. A Bizottságnak e szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadnia az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban.

(61)

mivel a rendelet céljait, nevezetesen a központi szerződő felek biztonságának és hatékonyságának a tevékenységükre vonatkozó egységes követelmények megállapításával történő növelését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(62)

Az EÉPH-nak a harmadik országbeli központi szerződő fél 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való elismerésére vonatkozó hatáskörének gyakorlását el kell halasztania mindaddig, amíg részletesen meghatározásra kerülnek azok a kritériumok, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a) egy harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró-e, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik-e; és b) fennáll-e a hasonló jogszabályokon alapuló megfelelés.

(63)

A 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 17. cikknek megfelelően engedélyezett vagy a 25. cikknek megfelelően elismert központi szerződő felek, továbbá az engedélyezés vagy az elismerés dátuma, feltüntetve, hogy melyek az elszámolási kötelezettség teljesítése céljára engedélyezett vagy elismert központi szerződő felek;”

2.

A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)

E cikk következetes alkalmazásának a biztosítása érdekében az EÉPH-nak a KBER-rel együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza, hogy melyek azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén egy központi szerződő fél eredeti engedélye nem terjed ki a központi szerződő fél által tevékenységi körébe bevonni kívánt újabb szolgáltatásokra vagy tevékenységekre, és amelyek esetében ezért az engedély e cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesztése szükséges, valamint meghatározza azon konzultációs eljárást is, amelynek keretében a 18. cikknek megfelelően létrehozott kollégium megállapítja, hogy teljesülnek-e az említett feltételek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. január 2-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

3.

A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

Az illetékes hatóságnak a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóságnak határidőt kell kitűznie, amelynek leteltéig a kérelmező központi szerződő félnek be kell nyújtania a hiányzó információkat. Az illetékes hatóság a hiányzó információk kézhezvételét követően haladéktalanul köteles továbbítani azokat az EÉPH-nak és a 18. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott kollégiumnak. Miután megállapította a kérelem hiánytalanságát, az illetékes hatóságnak erről értesítenie kell a kérelmező központi szerződő felet, a kollégium tagjait és az EÉPH-t.”

4.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A központi szerződő fél illetékes hatóságának a 17. cikkben említett hiánytalan kérelem benyújtásától számított 30 naptári napon belül létre kell hoznia egy kollégiumot a 15., a 17., a 30., a 31., a 32., a 35., a 49., az 51. és az 54. cikkben említett feladatok ellátásának megkönnyítésére, továbbá el kell látnia annak igazgatását és elnökletét.”;

b)

a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a 24a. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elnöke vagy a 24a. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett független tagok egyike;”;

c)

a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, amelyek székhelye a központi szerződő félnek az e rendelet 42. cikkében említett garanciaalapjához – összesített alapon, egyéves időtartamra számítva – a legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található, ideértve adott esetben az EKB-t is, amikor az az 1024/2013/EU tanácsi rendeletnek (*1) megfelelően ráruházott, a hitelintézeteknek az egységes felügyeleti mechanizmuson belüli prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatait teljesíti.

(*1)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).”;"

d)

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ca)

a központi szerződő fél klíringtagjainak felügyeletéért felelős, a c) pontban említettektől eltérő illetékes hatóságok a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulásától függően. Ezen illetékes hatóságoknak a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulását kell kérniük a kollégiumban való részvételhez, kérelmüket arról alkotott értékelésükre alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek tagállamuk pénzügyi stabilitására nézve. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ad helyt a kérelemnek, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia.”;

e)

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„i)

a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó, a h) pontban említetteken kívüli központi bankok, a központi szerződő fél illetékes hatóságának jóváhagyásától függően. Ezen kibocsátó központi bankoknak a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulását kell kérniük a kollégiumban való részvételhez, kérelmüket arról alkotott értékelésükre alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek az általuk kibocsátott pénznemre nézve. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ad helyt a kérelemnek, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia.”;

f)

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A központi szerződő fél illetékes hatóságának a kollégium létrehozását követően a weboldalán közzé kell tennie a kollégium tagjainak jegyzékét. A kollégium összetételének változása esetén a központi szerződő fél illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül köteles naprakésszé tenni e jegyzéket. A központi szerződő fél illetékes hatósága a kollégium létrehozásától vagy az összetételében bekövetkezett bármely változástól számított harminc napon belül közli ezt a jegyzéket az EÉPH-val. Az EÉPH-nak a központi szerződő fél illetékes hatóságától származó közlést követően indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tennie honlapján az említett kollégium tagjainak jegyzékét.”;

g)

a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés alapján a kollégiumokra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumok (2) bekezdésben említett tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzájáruljanak a kollégium ülései napirendjének megállapításához, mindenekelőtt azáltal, hogy az adott üléshez maguk is javasolnak napirendi pontokat.”;

h)

az (5) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E megállapodásban meg kell határozni a kollégium működésének gyakorlati kereteit, így többek között az alábbiakra vonatkozó részletes szabályokat:

i.

a 19. cikk (3) bekezdésében említett szavazási eljárás;

ii.

a kollégium ülései napirendjének megállapítására vonatkozó eljárás;

iii.

a kollégium üléseinek gyakorisága;

iv.

a központi szerződő fél illetékes hatósága által a kollégium tagjai számára nyújtott tájékoztatás formája és kiterjedése, különös tekintettel a 21. cikk (4) bekezdésével összhangban nyújtandó tájékoztatásra;

v.

az a megfelelő minimális időtartam, amely a kollégium tagjainak rendelkezésére áll, hogy megvizsgálják a kapcsolódó dokumentációt;

vi.

a kollégium tagjai közötti kommunikáció módozatai.

A megállapodásban meg lehet határozni bizonyos, a központi szerződő fél illetékes hatóságára vagy a kollégium más tagjára ruházandó feladatokat is.”;

i)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kollégiumok következetes és koherens módon működjenek szerte az Unióban, az EÉPH-nak a KBER-rel együttműködésben ki kell dolgoznia azon szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy a (2) bekezdés h) pontjában említett uniós pénznemek milyen feltételek mellett tekinthetők legfontosabb pénznemnek, illetve meghatározzák az (5) bekezdésben említett gyakorlati szabályok részleteit.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EÉPH 2021. január 2-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

5.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)

Amennyiben a kollégium véleményt ad ki e rendelet alapján, e vélemény – a kollégium bármely tagjának kérésére, amennyiben azt a kollégium többsége e cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadja – annak megállapításán felül, hogy a központi szerződő fél megfelel-e e rendeletnek, a központi szerződő fél által végzett kockázatkezelés esetleges hiányosságainak kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló ajánlásokat is tartalmazhat.

Amennyiben a kollégium véleményt adhat ki, bármely kibocsátó központi bank, amely a 18. cikk (2) bekezdésének h) és i) pontja alapján a kollégium tagja, az általa kibocsátott pénznemre vonatkozóan ajánlásokat fogadhat el.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

A kollégium a tagok egyszerű többségével fogadja el többségi véleményét.

A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

Amennyiben az EKB a 18. cikk (2) bekezdésének c) és h) pontja értelmében is a kollégium tagja, két szavazattal rendelkezik.

A 18. cikk (2) bekezdésének a), ca) és i) pontjában említett kollégiumi tagok nem rendelkeznek szavazati joggal a kollégium véleményeire vonatkozóan.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)

A 17. cikkben ismertetett eljárás sérelme nélkül az illetékes hatóságnak megfelelően tekintetbe kell vennie a kollégium által e cikk (1) bekezdésével összhangban kialakított véleményt, ideértve az abban foglalt, a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló esetleges ajánlásokat is. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ért egyet a kollégium véleményével – ideértve az abban foglalt, a központi szerződő fél kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló esetleges ajánlásokat is –, határozatában ezt teljeskörűen meg kell indokolnia, és abban magyarázattal kell szolgálnia a véleménytől, illetve az ajánlásoktól való minden jelentős eltérésre vonatkozóan.”

6.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A 22. cikkben említett illetékes hatóságoknak a kollégium szerepének sérelme nélkül felül kell vizsgálniuk mindazokat a megállapodásokat, stratégiákat, folyamatokat és mechanizmusokat, amelyeket a központi szerződő felek az e rendeletnek való megfelelés érdekében vezettek be, és értékelniük kell azokat a kockázatokat, amelyek a központi szerződő feleket érintik vagy potenciálisan érinthetik, ideértve legalább a pénzügyi és működési kockázatokat.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

Az illetékes hatóságoknak meg kell állapítaniuk az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletességét, figyelembe véve különösen az érintett központi szerződő felek tevékenységeinek nagyságrendjét, rendszerszintű jelentőségét, jellegét, hatókörét, összetettségét és az egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrákkal való összekapcsoltságát. A felülvizsgálatot és az értékelést legalább éves gyakorisággal frissíteni kell.

A központi szerződő feleknél helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Az EÉPH kérésére az illetékes hatóságok felkérhetik az EÉPH személyzetét a helyszíni ellenőrzéseken való részvételre.

Az illetékes hatóság továbbíthatja az EÉPH-nak az információkat, amelyeket a helyszíni ellenőrzések során vagy azokhoz kapcsolódóan a központi szerződő felektől kapott.”;

c)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

Az EÉPH-nak 2021. január 2-ig a nemzeti illetékes hatóságok által e cikkel összhangban végzett felülvizsgálat formátumának, gyakoriságának és részletességének következetessége érdekében iránymutatásokat kell kidolgoznia az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban, amelyekben a központi szerződő felek méretének, struktúrájának és belső szervezeti felépítésének, illetve tevékenységeik jellegének, hatókörének és összetettségének megfelelő módon részletesen meghatározza az e cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének első albekezdésében említett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatok során alkalmazandó közös eljárásokat és módszereket.”

7.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„23a. cikk

Az engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti együttműködés az illetékes hatóságok és az EÉPH között

(1)   Az EÉPH-nak koordinációs szerepkört kell betöltenie az illetékes hatóságok között és a kollégiumok között annak érdekében, hogy közös felügyeleti kultúrát, továbbá következetes felügyeleti gyakorlatot, eljárásokat és megközelítéseket lehessen kialakítani, valamint fokozni lehessen a felügyeleti eredmények koherenciáját, különösen azon felügyeleti területeken, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek.

(2)   Mielőtt a 7., 8., 14., 15., 29–33., 35., 36. és 54. cikk alapján jogi aktust vagy intézkedést fogadnak el, az illetékes hatóságoknak be kell nyújtaniuk határozataik tervezetét az EÉPH-hoz.

Az illetékes hatóságok akkor is benyújthatják az EÉPH-hoz határozataik tervezetét, ha egyéb jogi aktusokat vagy intézkedéseket fogadnak el a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladataikkal összefüggésben.

(3)   Az EÉPH-nak a (2) bekezdéssel összhangban egy adott cikkel kapcsolatban benyújtott határozattervezet kézhezvételét követő 20 munkanapon belül meg kell küldenie az illetékes hatóság számára a határozattervezettel kapcsolatos véleményét, ha erre az említett cikk következetes és koherens alkalmazásának előmozdításához szükség van.

Ha az EÉPH-nak a (2) bekezdéssel összhangban benyújtott határozattervezet konvergencia- vagy koherenciabeli hiányosságokat mutat e rendelet alkalmazása szempontjából, az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerinti iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell készítenie annak érdekében, hogy előmozdítsa az e rendelet alkalmazásában követendő szükséges következetességet és koherenciát.

(4)   Ha az EÉPH a (3) bekezdéssel összhangban véleményt fogad el, azt az illetékes hatóságnak megfelelően meg kell fontolnia, és tájékoztatnia kell az EÉPH-t arról, hogy a véleményre válaszul tesz-e bármilyen lépést vagy sem. Ha az illetékes hatóság nem ért egyet az EÉPH véleményével, a véleménytől való minden jelentős eltérésről tájékoztatnia kell az EÉPH-t.”

8.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Vészhelyzetek

A központi szerződő fél illetékes hatósága vagy bármely más érintett hatóság indokolatlan késedelem nélkül köteles tájékoztatni az EÉPH-t, a kollégiumot, a KBER megfelelő tagjait és más érintett hatóságokat minden olyan, valamely központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről – ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is –, amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, a monetáris politikai transzmisszióra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi szerződő fél vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.”

9.

A következő fejezet kerül beillesztésre:

3A. FEJEZET

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság

24a. cikk

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság

(1)   Az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke alapján állandó belső bizottságot kell létrehoznia, amely előkészíti a felügyeleti tanács által elfogadandó határozatok tervezeteit, valamint elvégzi az e cikk (7), (9) és (10) bekezdésében meghatározott feladatokat (a továbbiakban: a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság).

(2)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a következő tagokból áll:

a)

az elnök, aki szavazati joggal rendelkezik;

b)

két független tag, akik szavazati joggal rendelkeznek;

c)

az engedélyezett központi szerződő féllel rendelkező tagállamok e rendelet 22. cikkében említett illetékes hatóságai, amelyek szavazati joggal rendelkeznek; ha egy tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki, e tagállam kijelölt illetékes hatóságainak mindegyike dönthet úgy, hogy e pont alapján kinevez egy képviselőt a részvétel céljára, a 24c. cikkben meghatározott szavazási eljárás tekintetében azonban az adott tagállam képviselői közösen tekintendők egy szavazati joggal rendelkező tagnak;

d)

a következő kibocsátó központi bankok:

i.

amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggésben ül össze, minden olyan, a 2. szintű központi szerződő felekkel kapcsolatos, az e cikk (10) bekezdésében említett cikkek szerinti, illetve a 25. cikk (2a) bekezdése szerinti határozat előkészítésével kapcsolatban, azok a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok, amelyek tagként való felvételüket kérték a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságba; e tagok nem rendelkeznek szavazati joggal;

ii.

amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felekkel összefüggésben ül össze, az e cikk (7) bekezdésének b) pontja és c) pontjának iv. alpontja szerinti megbeszélésekkel összefüggésben az engedélyezett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó azon központi bankok, amelyek tagként való felvételüket kérték a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságba; e tagok nem rendelkeznek szavazati joggal.

Az i. és ii. alpont esetében a tagságot az elnöknek címzett egyszeri írásbeli kérelem alapján automatikusan kell engedélyezni.

(3)   Adott esetben és amennyiben szükséges, az elnök a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság ülésére meghívhatja megfigyelőként a 18. cikkben említett kollégiumok tagjait.

(4)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseit annak elnöke hívja össze saját kezdeményezésére vagy bármely szavazati joggal rendelkező tagjának kérésére. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság évente legalább öt alkalommal ülésezik.

(5)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak olyan független szakembereknek kell lenniük, akik e tisztségeket teljes munkaidőben látják el. E személyeket érdemeik, készségeik, az elszámolási, kereskedés utáni, prudenciális felügyeleti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján a felügyeleti tanácsnak kell kineveznie nyílt kiválasztási eljárás alapján.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak kinevezését megelőzően és a felügyeleti tanács általi kiválasztástól számított egy hónapon belül – amely felügyeleti tanács megküldi a kiválasztott és a nemek egyensúlyának tiszteletben tartásával előválogatott jelöltek listáját az Európai Parlamentnek – az Európai Parlament a kiválasztott jelöltek meghallgatását követően jóváhagyja vagy elutasítja őket.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke vagy a független tagjainak valamelyike már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez szükséges feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, a Tanács a Bizottság – Európai Parlament által jóváhagyott – javaslata alapján végrehajtási határozattal felmentheti az érintettet megbízatása alól. A Tanács minősített többséggel jár el.

Az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztathatja a Bizottságot arról, hogy álláspontjuk szerint a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke vagy független tagjainak valamelyike esetében teljesülnek a hivatalból való felmentés feltételei, amely tájékoztatásra a Bizottság válaszol.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak megbízatása öt évre szól, és egyszer meghosszabbítható.

(6)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke és független tagjai semmilyen más nemzeti, uniós vagy nemzetközi tisztséget nem tölthetnek be. E személyek függetlenül és objektíven kötelesek eljárni, az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézménytől vagy szervtől, sem tagállami kormánytól, sem más közjogi vagy magánjogi szervtől.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökét és független tagjait sem a tagállamok, sem az uniós intézmények vagy szervek, sem bármely más köz- vagy magánjogi szerv nem kísérelheti meg befolyásolni feladataik ellátása során.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke és független tagjai – az 1095/2010/EU rendelet 68. cikkében említett személyzeti szabályzattal összhangban – megbízatásuk megszűnését követően is kötelesek tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

(7)   Az e rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett vagy engedélyt kérő központi szerződő felekkel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak az e rendelet 23a. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában határozatokat kell készítenie és el kell végeznie az e rendelet 23a. cikkének (3) bekezdése által az EÉPH-ra ruházott és az alábbi pontokban meghatározott feladatokat:

a)

az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban legalább évente el kell végeznie az összes illetékes hatóság felügyeleti tevékenységeinek partneri felülvizsgálatát a központi szerződő felek engedélyezését és felügyeletét illetően;

b)

az 1095/2010/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban legalább évente kezdeményeznie és koordinálnia kell a központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének az Unió egészére kiterjedő értékelését;

c)

elő kell segítenie az e rendelet 22. cikke (1) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságok közötti rendszeres információcserét és egyeztetést az alábbiakról:

i.

mindazon felügyeleti tevékenységek, illetve határozatok, amelyeket a 22. cikkben említett illetékes hatóságok a területükön engedélyezett központi szerződő felek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos e rendelet szerinti feladataik ellátása során folytatnak, illetve elfogadnak;

ii.

az illetékes hatóságok által a 23a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban az EÉPH-nak benyújtott határozattervezetek;

iii.

az illetékes hatóságok által a 23a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban az EÉPH-nak önkéntes alapon benyújtott határozattervezetek;

iv.

a kapcsolódó piaci fejlemények, ideértve az olyan helyzeteket vagy eseményeket is, amelyek hatással vannak vagy valószínűleg hatással lesznek a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek vagy azok klíringtagjai prudenciális vagy pénzügyi stabilitására vagy alkalmazkodóképességére;

d)

a kollégiumok által az e rendelet 19. cikke alapján elfogadott véleményekről és ajánlásokról tájékoztatást kell kapnia, és azokat meg kell vitatnia, hogy ezáltal hozzájáruljon a kollégiumok következetes és koherens működéséhez, és elősegítse e rendeletnek a kollégiumok általi, egymáshoz képest koherens alkalmazását.

Az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül el kell látniuk az EÉPH-t minden, az első albekezdés a)–d) pontjának alkalmazása céljából szükséges információval és dokumentációval.

(8)   Amennyiben a (7) bekezdés a)–d) pontjában említett tevékenységek vagy információcsere konvergencia- vagy koherenciabeli hiányosságot tár fel e rendelet alkalmazásában, az EÉPH-nak ki kell adnia az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerinti, szükséges iránymutatásokat vagy ajánlásokat vagy az 1095/2010/EU rendelet 29. cikke szerinti véleményt. Amennyiben a (7) bekezdés b) pontjában említett értékelés hiányosságokat állapít meg egy vagy több központi szerződő fél alkalmazkodóképességét illetően, az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban ki kell adnia a szükséges ajánlásokat.

(9)   Ezenfelül a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság:

a)

a (7) bekezdés a)–d) pontjában foglalt tevékenységei alapján kérheti a felügyeleti tanácstól annak megvizsgálását, hogy az e rendelet alkalmazására vonatkozó, az illetékes hatóságok és a kollégiumok közötti konvergencia vagy koherencia hiányának orvoslásához szükség van-e arra, hogy az EÉPH iránymutatásokat, ajánlásokat, illetve véleményeket fogadjon el. A felügyeleti tanács kellő körültekintéssel mérlegeli az ilyen megkereséseket, és megfelelő választ ad;

b)

véleményeket nyújthat be a felügyeleti tanácsnak az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban meghozandó határozatokhoz kapcsolódóan, az említett rendelet 17. és 19. cikkében említett határozatok kivételével, amelyek az e rendelet 22. cikkében említett illetékes hatóságokra ruházott feladatkörbe tartoznak.

(10)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban el kell készítenie a felügyeleti tanács által meghozandó határozatok tervezetét, és el kell végeznie a 25., a 25a., a 25b., a 25c., a 25d., a 25e., a 25f–25q. cikk, valamint a 85. cikk (6) bekezdése által az EÉPH-ra ruházott feladatokat.

(11)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban még azt megelőzően tájékoztatnia kell a 25c. cikkben említett, a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot az ülései napirendjéről, hogy az említett ülésekre sor kerülne, valamint meg kell osztania utóbbival az ülései jegyzőkönyveit, a felügyeleti tanácsnak benyújtott teljesen kidolgozott határozattervezeteket és a felügyeleti tanács által elfogadott végső határozatokat is.

(12)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságot az EÉPH kifejezetten e célra kijelölt, megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szakértelemmel rendelkező munkavállalói segítik:

a)

a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseinek előkészítésében;

b)

a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság feladatainak ellátásához szükséges elemzések elkészítésében;

c)

a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság nemzetközi együttműködésének adminisztratív szintű támogatásában.

(13)   E rendelet alkalmazása céljából az EÉPH-nak biztosítania kell, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság és az 1095/2010/EU rendeletben említett egyéb funkciók szerkezetileg elkülönüljenek egymástól.

24b. cikk

Konzultáció a kibocsátó központi bankokkal

(1)   A 2. szintű központi szerződő felekre vonatkozóan a 41., a 44., a 46., az 50. és az 54. cikk alapján hozandó határozatokkal kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak konzultálnia kell a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal. Erre a megkeresésre minden kibocsátó központi bank válaszolhat. A válaszoknak a határozattervezet benyújtásától számított 10 munkanapon belül kell megérkezniük. Vészhelyzet esetén a fent említett határidő legfeljebb 24 óra lehet. Amennyiben egy kibocsátó központi bank a 41., 44., 46., 50. vagy 54. cikken alapuló határozattervezethez módosítást javasol vagy azzal szemben kifogással él, erről írásban teljeskörű és részletes indokolással kell szolgálnia. A konzultációs időszak lezárultakor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a kibocsátó központi bankok által javasolt módosításokat.

(2)   Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság nem építi be határozattervezetébe a valamely központi bank által javasolt módosításokat, erről írásban tájékoztatnia kell az adott kibocsátó központi bankot, teljeskörűen megindokolva számára, hogy miért nem veszi figyelembe az említett kibocsátó központi bank által javasolt módosításokat, és magyarázatot adva bármely, a javasolt módosításoktól való eltérésre. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a határozattervezetével együtt köteles a kibocsátó központi bankok által javasolt módosításokat és a figyelembevételüktől való eltekintés indokolását is benyújtani a felügyeleti tanács számára.

(3)   A 25. cikk (2c) bekezdése és a 85. cikk (6) bekezdése alapján elfogadandó határozatokat illetően a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok beleegyezését kell kérnie az általuk kibocsátott pénznemet érintő kérdésekre vonatkozóan. A kibocsátó központi bankok beleegyezését megadottnak kell tekinteni, amennyiben a határozattervezet megküldésétől számított 10 munkanapon belül nem javasolnak módosítást vagy emelnek kifogást a határozattervezettel szemben. Amennyiben valamely kibocsátó központi bank módosítást javasol vagy kifogással él a határozattervezettel szemben, írásban teljeskörű és részletes indokolást kell adnia. Ha egy kibocsátó központi bank az általa kibocsátott pénznemet érintő kérdésekkel kapcsolatban javasol módosításokat, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság csak azt követően nyújthatja be határozattervezetét a felügyeleti tanácsnak, hogy azt e kérdések tekintetében módosította. Ha egy kibocsátó központi bank az általa kibocsátott pénznemet érintő kérdésekkel kapcsolatban emel kifogást, e kérdések nem szerepelhetnek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által a felügyeleti tanácsnak elfogadás céljából benyújtandó határozattervezetben.

24c. cikk

Döntéshozatal a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságon belül

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével hozza meg határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

24d. cikk

Döntéshozatal a felügyeleti tanácson belül

Azokban az esetekben, amikor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése, 25. cikkének (2a) bekezdése, 25. cikkének (2b) bekezdése, 25. cikkének (2c) bekezdése, 25. cikkének (5) bekezdése, 25p. cikke, 85. cikkének (6) bekezdése és 89. cikkének (3b) bekezdése alapján, továbbá amikor – kizárólag a 2. szintű központi szerződő felekre vonatkozóan – e rendelet 41., 44., 46., 50. és 54. cikkével összhangban nyújt be határozattervezeteket a felügyeleti tanácsnak, a felügyeleti tanácsnak az említett határozattervezetekről az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban 10 munkanapon belül határoznia kell.

Azokban az esetekben, amikor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság az első albekezdésben említett cikkeken kívüli, egyéb cikkek alapján nyújt be határozattervezetet a felügyeleti tanácsnak, a felügyeleti tanácsnak az 1095/2010/EU rendelet 44. cikkével összhangban három munkanapon belül határoznia kell e határozattervezetekről.

24e. cikk

Elszámoltathatóság

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökét és független tagjait – függetlenségük teljeskörű tiszteletben tartása mellett – felkérheti arra, hogy tegyenek nyilatkozatot. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak e nyilatkozatot az Európai Parlament előtt kell megtenniük, és kérésre bármely, a képviselők által feltett kérdésre válaszolniuk kell.

(2)   A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak felkérésre és az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést kell benyújtaniuk a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság főbb tevékenységeiről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)   Az elnök és a független tagok eseti és bizalmas alapon kötelesek az Európai Parlament által igényelt valamennyi kapcsolódó információt is megadni. Az említett jelentés nem tartalmazhat az egyes központi szerződő felekre vonatkozó bizalmas információkat.”

10.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára csak akkor nyújthat elszámolási szolgáltatásokat, ha az adott központi szerződő felet az EÉPH elismerte.”;

b)

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„e)

a központi szerződő félről a (2a) bekezdésnek megfelelően nem állapították meg, hogy rendszerszintű jelentőséggel bíró, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik, ezért 1. szintű központi szerződő félnek minősül.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)

Az EÉPH-nak – az ERKT-vel és a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal folytatott konzultációt követően – meg kell állapítania, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bír-e, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik-e (2. szintű központi szerződő fél), és ennek során figyelembe kell vennie a következő szempontok mindegyikét:

a)

a központi szerződő fél Unión belüli és kívüli üzleti tevékenységeinek jellege, nagyságrendje és összetettsége, amennyiben tevékenysége rendszerszintű hatást gyakorolhat az Unióra vagy annak egy vagy több tagállamára, egyebek mellett a következők tekintetében:

i.

a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek összesített és uniós pénznemek szerint bontott értéke vagy az elszámolási tevékenységeket folytató központi szerződő félnek a klíringtagjaival, valamint a rendelkezésre álló információk mértékéig azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleivel és közvetett ügyfeleivel szembeni összesített kitettsége, többek között abban az esetben is, ha a tagállamok a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (3) bekezdése értelmében ezek bármelyikét egyéb rendszerszinten jelentős intézménynek (O-SII) minősítették; és

ii.

a központi szerződő fél kockázati profilja, egyebek mellett a jogi, működési és üzleti kockázatokat figyelembe véve;

b)

a központi szerződő fél csődje vagy a tevékenységében beálló fennakadások által az alábbiakra gyakorolt hatás:

i.

a pénzügyi piacok; beleértve a kiszolgált piacok likviditását;

ii.

a pénzügyi intézmények;

iii.

a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszer; vagy

iv.

az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitása;

c)

a központi szerződő fél klíringtagsági struktúrája, beleértve a rendelkezésre álló információk mértékéig a klíringtagjainak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleiből és közvetett ügyfeleiből álló hálózat struktúráját;

d)

az a mérték, amennyiben a más központi szerződő felek által nyújtott alternatív elszámolási szolgáltatások uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközökben rendelkezésre állnak a klíringtagok számára, valamint a rendelkezésre álló információk mértékéig azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfelei és közvetett ügyfelei számára;

e)

a központi szerződő fél más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel és a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszerrel fennálló kapcsolatai, kölcsönös függősége vagy egyéb kölcsönhatásai, amennyiben ezek valószínűsíthetően hatással vannak az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a pénzügyi stabilitására.

A Bizottság 2021. január 2-ig a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett szempontok részletes meghatározása érdekében.

Az elismerési folyamat eredményének sérelme nélkül az EÉPH-nak az első albekezdésben említett értékelés elvégzése után, 30 munkanappal azt követően, hogy a (4) bekezdés második albekezdésével összhangban megállapította, hogy a központi szerződő fél a kérelmet hiánytalanul nyújtotta be, tájékoztatnia kell a kérelmező központi szerződő felet arról, hogy 1. szintű központi szerződő félnek minősül-e.

(2b)

Ha az EÉPH a (2a) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a központi szerződő fél rendszerszinten jelentős vagy valószínűleg azzá válik (2. szintű központi szerződő fél), akkor csak abban az esetben ismerheti el a központi szerződő felet bizonyos elszámolási szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére, ha a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett feltételek mellett teljesülnek a következő feltételek is:

a)

a központi szerződő fél az elismerés időpontjában, majd azt követően folyamatosan megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és az V. címben meghatározott követelményeknek. A központi szerződő fél 41., 44., 46., 50. és 54. cikknek való megfelelőségét illetően az EÉPH-nak – a 24b. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban – konzultálnia kell a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal. Az EÉPH-nak a 25a. cikkel összhangban figyelembe kell vennie, hogy a központi szerződő fél mennyiben felel meg az említett követelményeknek azáltal, hogy megfelel a harmadik országban alkalmazandó hasonló követelményeknek;

b)

a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok írásbeli megerősítést küldtek az EÉPH-nak 30 munkanappal annak megállapítását követően, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél a (2a) bekezdéssel összhangban nem 1. szintű központi szerződő fél, vagy annak az (5) bekezdéssel összhangban történő felülvizsgálata alapján, hogy a központi szerződő fél megfelel az alábbi követelményeknek, amelyeket a szóban forgó kibocsátó központi bankok adott esetben a monetáris politikai feladataik ellátása keretében írtak elő:

i.

minden olyan információ benyújtása, amelyet a kibocsátó központi bank, indokolással ellátva, esetlegesen kér, amennyiben az adott információt az EÉPH nem kapta meg más úton;

ii.

teljeskörű és megfelelő együttműködés a kibocsátó központi bankkal a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének a 25b. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelésével összefüggésben;

iii.

egynapos betéti számla nyitása a kibocsátó központi banknál a vonatkozó hozzáférési kritériumokkal és követelményekkel összhangban, vagy a számla nyitására irányuló szándék jelzése;

iv.

megfelelés a kibocsátó központi bank által rendkívüli körülmények között alkalmazott azon követelményeknek, amelyeket a kibocsátó központi bank a monetáris transzmissziós mechanizmust vagy a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működését érintő, átmeneti rendszerszintű likviditási kockázatok kezelésére vonatkozó hatásköre keretében ír elő, és amelyek a likviditási kockázatok kezelésével, a biztosítéki követelményekkel, a biztosítékokkal, az elszámolási megoldásokkal vagy az interoperabilitási megoldásokkal kapcsolatosak.

A iv. alpontban említett követelményeknek biztosítaniuk kell a központi szerződő felek hatékonyságát, stabilitását és alkalmazkodóképességét, és ezeket a követelményeket hozzá kell igazítani az e rendelet 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott követelményekhez.

A iv. alpontban említett követelmények alkalmazása egy korlátozott, legfeljebb hathónapos időtartamra vonatkozóan lehet az elismerés feltétele. Ha ezen időtartam végén a kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy a rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak, akkor az elismerés feltételeként szabott követelmények alkalmazása egy alkalommal, legfeljebb hathónapos időtartammal meghosszabbítható.

A iv. alpontban említett követelmények előírását vagy alkalmazásának meghosszabbítását megelőzően a kibocsátó központi banknak tájékoztatnia kell az EÉPH-t, a (3) bekezdés f) pontjában említett többi kibocsátó központi bankot, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium tagjait, és ismertetnie kell velük, hogy az általa előírni kívánt követelmények hogyan fognak hozzájárulni a központi szerződő felek hatékonyságához, stabilitásához és alkalmazkodóképességéhez, valamint meg kell indokolnia, hogy az említett követelmények miért szükségesek és arányosak ahhoz, hogy az általa kibocsátott pénznem vonatkozásában biztosított legyen a monetáris politika transzmissziója, illetve a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működése. Az EÉPH-nak az adott követelmény bevezetésére vagy alkalmazásának meghosszabbítására vonatkozó tervezet továbbításától számított tíz munkanapon belül véleményt kell nyilvánítania a kibocsátó központi bank részére. Vészhelyzet esetén a fent említett határidő legfeljebb 24 óra lehet. Az EÉPH-nak a véleményében mérlegelnie kell különösen azt, hogy a bevezetendő, illetve tovább alkalmazandó követelmények milyen hatást gyakorolnak a központi szerződő fél hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére. A (3) bekezdés f) pontjában említett többi kibocsátó központi bank szintén a fent említett határidőn belül nyilváníthat véleményt. A konzultációs időszak lezárultakor a kibocsátó központi banknak kellően figyelembe kell vennie az EÉPH, illetve a (3) bekezdés f) pontjában említett központi bankok véleményében javasolt módosításokat.

Mielőtt meghosszabbítja a iv. alpontban említett követelmények alkalmazását, a kibocsátó központi banknak az Európai Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatnia kell.

A kibocsátó központi banknak folyamatosan együtt kell működnie és tájékoztatást kell nyújtania az EÉPH és a (3) bekezdés f) pontjában említett többi központi bank számára a iv. alpontban említett követelményekkel kapcsolatban, különösen a rendszerszintű likviditási kockázatok felmérését, illetve az előírt követelményeknek a központi szerződő fél hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére gyakorolt hatásait illetően.

Ha egy kibocsátó központi bank egy 2. szintű központi szerződő fél elismerését követően írja elő az e pontban említett követelmények valamelyikét, akkor a szóban forgó követelmény teljesítését az elismerés feltételének kell tekinteni, és a kibocsátó központi bankoknak 90 munkanapon belül írásbeli megerősítést kell adniuk az EÉPH részére arra vonatkozóan, hogy a központi szerződő fél megfelel az adott követelménynek.

Ha az érintett kibocsátó központi bank a határidőn belül nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére az írásbeli megerősítést, akkor az EÉPH úgy tekintheti, hogy az említett követelmény teljesül;

c)

a központi szerződő fél

i.

a jogi képviselője által aláírt írásbeli nyilatkozatot küldött az EÉPH-nak, amelyben feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy:

az EÉPH kérésének kézhezvételétől számított három munkanapon belül rendelkezésre bocsássa a kérés kézhezvételének időpontjában általa tárolt dokumentumokat, nyilvántartásokat, információkat és adatokat, valamint

engedélyezze az EÉPH számára a belépést a központi szerződő fél bármely üzlethelyiségébe;

ii.

az EÉPH rendelkezésére bocsátotta egy független jogi szakértő indokolással ellátott jogi véleményét, amely megerősíti, hogy a megadott hozzájárulás a vonatkozó hatályos jogszabályok értelmében érvényes és végrehajtható;

d)

a központi szerződő fél minden szükséges intézkedést végrehajtott, továbbá minden szükséges eljárást kialakított az a) és a c) pontban meghatározott követelményeknek való tényleges megfelelés érdekében;

e)

a Bizottság nem fogadott el a (2c) bekezdésnek megfelelő végrehajtási jogi aktust.

(2c)

Az EÉPH – az ERKT-val való konzultációt követően, valamint a 24b. cikk (3) bekezdésével összhangban a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok egyetértésével, továbbá a központi szerződő fél e cikk (2a) bekezdése szerinti rendszerszintű jelentősége mértékének megfelelően – teljeskörűen megindokolt értékelés alapján megállapíthatja, hogy a központi szerződő fél vagy annak elszámolási szolgáltatásainak egy része olyan nagy rendszerszintű jelentőséggel bír, hogy az adott központi szerződő félnek bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából történő elismerésére nem kerülhet sor. A kibocsátó központi bank egyetértése csak az általa kibocsátott pénznemre – és nem az e bekezdés második albekezdésében említett ajánlás egészére – vonatkozhat. Az EÉPH-nak az értékelésében továbbá:

a)

ki kell fejtenie, hogy a (2b) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés miért nem lenne elegendő az Uniót vagy egy vagy több uniós tagállamot érintő pénzügyi stabilitási kockázat kezelésére;

b)

ismertetnie kell a központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások jellemzőit, többek között az említett szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó likviditási, illetve fizikai elszámolási követelményeket;

c)

számszerű technikai elemzést kell készítenie arról, hogy milyen költségekkel és haszonnal, illetve milyen következményekkel jár a központi szerződő félnek bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtása vagy elszámolási tevékenység végzése céljából való el nem ismerése, figyelembe véve az alábbiakat:

i.

az érintett elszámolási szolgáltatásokat helyettesítő potenciális alternatív szolgáltatások rendelkezésre állása a klíringtagok, illetve – amennyiben az erre vonatkozó információ elérhető – az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleik és közvetett ügyfeleik számára az érintett pénznemekben;

ii.

a központi szerződő félnél meglévő még nyitott ügyleteknek a végrehajtási jogi aktus hatálya alá történő besorolásának lehetséges következményei.

Az értékelése alapján az EÉPH-nak arra vonatkozó ajánlást kell tennie, hogy a Bizottság fogadjon el egy azt megerősítő végrehajtási jogi aktust, hogy a szóban forgó központi szerződő fél nem kaphat elismerést bizonyos elszámolási szolgáltatások nyújtására vagy elszámolási tevékenység végzésére.

A Bizottság számára legalább 30 munkanapot kell biztosítani az EÉPH ajánlásának értékelésére.

A második albekezdésben említett ajánlás benyújtását követően a Bizottság végső megoldásként végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben:

a)

kiköti, hogy a Bizottság által az ezen albekezdés b) pontjával összhangban meghatározott alkalmazkodási időszak után az adott harmadik országbeli központi szerződő fél kizárólag azt követően nyújthatja elszámolási szolgáltatásait vagy azok egy részét az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, hogy arra a 14. cikkel összhangban engedélyt kapott;

b)

megfelelő alkalmazkodási időszakot határoz meg a központi szerződő fél, annak klíringtagjai és azok ügyfelei számára. Az alkalmazkodási időszak nem haladhatja meg a kétéves időtartamot, és kizárólag egy alkalommal, egy további hathónapos időtartammal hosszabbítható meg, amennyiben még mindig fennállnak az alkalmazkodási időszak engedélyezésének indokai;

c)

meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a központi szerződő fél a b) pontban említett alkalmazkodási időszak folyamán továbbra is nyújthat bizonyos elszámolási szolgáltatásokat vagy végezhet bizonyos elszámolási tevékenységeket;

d)

meghatározza az alkalmazkodási időszak folyamán annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy korlátozni lehessen a – különösen az Unióban székhellyel rendelkező – klíringtagok és ügyfeleik potenciális költségeit.

A Bizottság e szolgáltatásoknak, illetve alkalmazkodási időszaknak a negyedik albekezdés a) és b) pontjában említett meghatározásakor:

a)

figyelembe veszi a központi szerződő fél által kínált szolgáltatások jellegét és helyettesíthetőségét;

b)

megfontolja, hogy a lezáratlan elszámolt ügyeleteket bevonja-e, illetve hogy milyen mértékben vonja be a végrehajtási jogi aktus hatálya alá, figyelembe véve a végrehajtási jogi aktus hatálya alá vonás jogi és gazdasági következményeit;

c)

felméri a klíringtagokat és – amennyiben az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll – az ügyfeleiket érintő potenciális költségvonzatokat, mindenekelőtt az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és ügyfelek vonatkozásában.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

d)

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

Annak megállapítása során, hogy a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett feltételek teljesülnek-e, az EÉPH-nak a következőkkel kell konzultálnia:”;

ii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

a központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok.”;

e)

a (4) bekezdés második-ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kérelmező központi szerződő félnek minden, az elismeréshez szükséges információt közölnie kell az EÉPH-val. A kézhezvételt követő 30 munkanapon belül az EÉPH-nak értékelnie kell, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az EÉPH-nak határidőt kell kitűznie, amelynek leteltéig a kérelmező központi szerződő félnek be kell nyújtania a hiányzó információkat. Az EÉPH-nak a kérelmet benyújtó központi szerződő féltől kapott összes információt haladéktalanul továbbítania kell a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak.

Az elismeréssel kapcsolatos határozatnak az 1. szintű központi szerződő felek esetében a (2) bekezdésben, a 2. szintű központi szerződő felek esetében pedig a (2) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a (2b) bekezdésben szereplő feltételeken kell alapulnia. A határozatnak függetlennek kell lennie minden, a 13. cikk (3) bekezdésében említett egyenértékűségi határozat alapját képező értékeléstől. Az EÉPH-nak – az attól számított 180 munkanapon belül, hogy a második albekezdéssel összhangban megállapította, hogy a kérelem hiánytalan – írásban kell értesítenie a kérelmező központi szerződő felet arról, hogy megadta-e az elismerést, csatolva határozatának teljeskörű indokolását.”;

f)

a (4) bekezdés hatodik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az EÉPH-nak a honlapján közzé kell tennie az e rendelettel összhangban elismert központi szerződő felek listáját, megjelölve 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolásukat.”;

g)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)

Az EÉPH-nak a következő esetekben a (3) bekezdésben említett hatóságokkal és intézményekkel folytatott konzultációt követően felül kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését:

a)

ha a központi szerződő fél bővíteni vagy szűkíteni kívánja az Unióban végzett tevékenységeinek és szolgáltatásainak körét, mely esetben a központi szerződő félnek tájékoztatnia kell erről az EÉPH-t és minden szükséges információt be kell nyújtania; valamint

b)

legalább ötévenként mindenképpen.

Ezt a felülvizsgálatot a (2)–(4) bekezdésnek megfelelően kell elvégezni.

Amennyiben az EÉPH az első albekezdésben említett felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy egy korábban 1. szintű központi szerződő félként besorolt harmadik országbeli központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, akkor 18 hónapot meg nem haladó, megfelelő alkalmazkodási időszakot kell megállapítania, amelynek végéig a központi szerződő félnek eleget kell tennie a (2b) bekezdésben említett követelményeknek. Az EÉPH a központi szerződő fél vagy a klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóság által küldött, indokolással ellátott kérésre legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja az alkalmazkodási időszakot, amennyiben ezt a hosszabbítást rendkívüli körülmények vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokra gyakorolt hatások indokolják.”;

h)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

A Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke értelmében végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy:

a)

a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek mindenkor olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendelet IV. címében megállapított követelményekkel;

b)

az említett központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alatt állnak;

c)

az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek elismeréséhez.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus alkalmazásának feltételéül szabhatja, hogy a harmadik ország folyamatosan és ténylegesen teljesítse az abban meghatározott követelményeket, és hogy az EÉPH képes legyen ténylegesen gyakorolni hatásköreit a (2) és a (2b) bekezdés alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felek vagy a (6b) bekezdésben említett nyomon követés tekintetében, ideértve a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötését és végrehajtását is.”;

i)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6a)

A Bizottság a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontok részletes meghatározása céljából.

(6b)

Az EÉPH-nak folyamatosan nyomon kell követnie az azon harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményeket, amelyek vonatkozásában a (6) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktusok elfogadására került sor.

Ha az ESMA az említett harmadik országokban olyan szabályozási vagy felügyeleti fejleményt észlel, amely hatással lehet az Uniónak vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitására, az EÉPH-nak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó, a 25c. cikkben említett kollégiumot. Minden ilyen információt bizalmasan kell kezelni.

Az EÉPH-nak évente bizalmas jelentést kell benyújtania a Bizottság és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó, a 25c. cikkben említett kollégium tagjai számára az első albekezdésben említett harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményekről.”;

j)

a (7) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(7)

Az EÉPH-nak hatékony együttműködési megállapodásokat kell kötnie azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (6) bekezdéssel összhangban e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. Ezekben az együttműködési megállapodásokban meg kell határozni legalább a következőket:”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az EÉPH, a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankok és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, a harmadik országokban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozóan az EÉPH által kikért valamennyi információhoz való hozzáférést is beleértve; ezek az információk például a következők: a kockázati modellek és paraméterek jelentős változásai, a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak bővítése, valamint az ügyfélszámla-struktúrának és a fizetési rendszerek használatának olyan változásai, amelyek jelentős mértékben érintik az Uniót;”

iii.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a felügyeleti tevékenységek koordinációjával kapcsolatos eljárásokat, ideértve a harmadik országbeli hatóságok beleegyezését a 25 g. és a 25h. cikk szerinti vizsgálatokba, illetve helyszíni ellenőrzésekbe;”

iv.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„e)

a harmadik ország szabályozási és felügyeleti fejleményeinek hatékony nyomon követéséhez szükséges eljárásokat;

f)

az EÉPH által a 25b., a 25f–25 m., a 25p. és a 25q. cikkel összhangban hozott határozatok harmadik országbeli hatóságok által történő hatékony végrehajtásának biztosítására szolgáló eljárásokat;

g)

az EÉPH-nak, a 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak, valamint a (3) bekezdés f) pontjában említett kibocsátó központi bankoknak az elismert központi szerződő feleket érintő vészhelyzetekről – így az Unió vagy egy uniós tagállam piaci likviditására és pénzügyi rendszere stabilitására potenciálisan kedvezőtlen hatást gyakorló pénzügyi piaci fejleményekről – történő, indokolatlan késedelem nélküli értesítésére vonatkozó mechanizmust, valamint az ilyen fejlemények kezelésére szolgáló eljárásokat és vészhelyzeti terveket;

h)

a harmadik ország hatóságainak hozzájárulását az általuk az együttműködési megállapodás értelmében szolgáltatott információknak a (3) bekezdésben említett hatóságokhoz és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium tagjainak való továbbításához, a 83. cikkben meghatározott szakmai titoktartási követelményeknek megfelelően.”;

v.

a bekezdés a végén a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az EÉPH úgy ítéli meg, hogy egy harmadik ország illetékes hatósága nem tesz eleget az e bekezdéssel összhangban megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott valamely rendelkezésnek, erről bizalmasan és késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ilyen esetben úgy határozhat, hogy felülvizsgálja a (6) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktust.”

11.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„25a. cikk

Összehasonlításon alapuló megfelelés

(1)   A 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett központi szerződő fél indokolással ellátott kérelem benyújtásával kérheti az EÉPH-t, hogy értékelje, hogy az alkalmazandó harmadik országbeli keretnek való megfelelése révén – figyelembe véve a 25. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus rendelkezéseit – úgy tekinthető-e, hogy megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek. Az EÉPH-nak a kérelmet haladéktalanul továbbítania kell a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az összehasonlíthatóságot alátámasztó tényeket és annak indoklását, hogy a harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfeleléssel miért teljesülnek a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények.

(3)   A Bizottság – annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értékelés ténylegesen tükrözze a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények szabályozási céljait, valamint az Unió egészének érdekeit – felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következők meghatározására:

a)

az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából értékelendő kötelező elemek;

b)

az értékelés végrehajtásának módozatai és feltételei.

A Bizottság 2021. január 2-ig a 82. cikknek megfelelően elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

25b. cikk

Az elismerési feltételeknek való folyamatos megfelelés

(1)   Az EÉPH felel az elismert 2. szintű központi szerződő feleknek a 25. cikk (2b) bekezdése a) pontjában említett követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos, e rendelet szerinti folyamatos felügyelet ellátásáért. A 41., 44., 46., 50. és 54. cikk alapján hozott határozatok tekintetében az EÉPH-nak a 24b. cikk (1) bekezdésével összhangban konzultálnia kell a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankokkal.

Az EÉPH-nak legalább évente megerősítést kell kérnie minden 2. szintű központi szerződő féltől arra vonatkozóan, hogy továbbra is teljesülnek a 25. cikk (2b) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett követelmények.

Amennyiben a 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett valamelyik kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában említett feltételt, erről haladéktalanul értesítenie kell az EÉPH-t.

(2)   Amennyiben egy 2. szintű központi szerződő fél nem küldi el az EÉPH számára az (1) bekezdés második albekezdésében említett megerősítést, vagy amennyiben az EÉPH az (1) bekezdés harmadik albekezdése szerinti értesítést kap, úgy kell tekinteni, hogy az adott központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdése szerinti elismerési feltételeket, és le kell folytatni a 25p. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárást.

(3)   Az EÉPH az ERKT-val együttműködve, az 1095/2010/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelően – figyelembe véve a 24a. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett értékeléseket is – köteles elvégezni az elismert 2. szintű központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének értékelését. A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok a monetáris politikai feladataik végzése során hozzájárulhatnak ezekhez az értékelésekhez. Ezen értékelések elvégzése során az EÉPH-nak figyelembe kell vennie legalább a pénzügyi és a működési kockázatokat, és biztosítania kell az uniós központi szerződő felek alkalmazkodóképességének az e rendelet 24a. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint elvégzett értékelésével való összhangot.

25c. cikk

A harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégium

(1)   Az EÉPH-nak az információmegosztás megkönnyítése érdekében létre kell hoznia a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumát.

(2)   A kollégium a következő tagokból áll:

a)

a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke, aki a kollégium elnöke;

b)

a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság két független tagja;

c)

a 22. cikkben említett illetékes hatóságok; amennyiben egy tagállam a 22. cikknek megfelelően több illetékes hatóságot jelölt ki, e hatóságoknak meg kell állapodniuk közös képviselőjük személyéről;

d)

az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

e)

a központi szerződő felek által kiszolgált vagy kiszolgálandó, az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

f)

az Unióban székhellyel rendelkező olyan központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel a központi szerződő felek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatban kívánnak állni;

g)

a KBER tagjai.

(3)   A kollégium tagjai felkérhetik a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságot, hogy vitasson meg a valamely harmadik országbeli központi szerződő féllel kapcsolatos konkrét kérdéseket. A kérelmet írásban, részletes indokolással ellátva kell benyújtani. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak megfelelően meg kell vizsgálnia az ilyen kérelmeket, és megfelelő választ kell adnia.

(4)   A kollégium létrehozásának és működésének az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodáson kell alapulnia. A 83. cikk szerinti szakmai titoktartási követelmény a kollégium minden tagjára vonatkozik.

25d. cikk

Díjak

(1)   Az EÉPH-nak az alábbi díjakat kell alkalmaznia a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek vonatkozásában e rendelettel és a (3) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban:

a)

a 25. cikk szerinti elismerés iránti kérelmekkel kapcsolatos díjak;

b)

az EÉPH e rendelet szerinti, a 25. cikkel összhangban elismert központi szerződő felekkel kapcsolatos feladataival összefüggő éves díjak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett díjaknak az érintett központi szerződő fél árbevételével arányosaknak kell lenniük, és fedezniük kell mindazokat a költségeket, amelyek az EÉPH-nál a központi szerződő fél elismerése, valamint feladatainak e rendelettel összhangban történő végrehajtása kapcsán merülnek fel.

(3)   A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az alábbiak részletes meghatározása érdekében:

a)

díjtípusok;

b)

díjköteles ügyek;

c)

a díjak összege;

d)

a következők által fizetendő díjak megfizetésének módja:

i.

elismerést kérelmező központi szerződő felek;

ii.

a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban 1. szintű központi szerződő félként besorolt, elismert központi szerződő felek;

iii.

a 25. cikk (2b) bekezdésével összhangban 2. szintű központi szerződő félként besorolt, elismert központi szerződő felek.

25e. cikk

A 25f–25h. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

A 25f–25h. cikk által az EÉPH-ra, az EÉPH valamely tisztviselőjére vagy az előbbiek által felhatalmazott bármely más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok nyilvánosságra hozatalának az előírására, amelyek esetében a felhasználására jogosultak köre jogilag korlátozott.

25f. cikk

Információkérés

(1)   Az EÉPH egyszerű kérés formájában vagy határozattal előírhatja, hogy az elismert központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat vagy tevékenységeket kiszerveztek, minden szükséges információt adjanak meg az EÉPH számára az e rendelet szerinti feladatai ellátásához.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az EÉPH-nak fel kell tüntetnie a következőket:

a)

erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozás;

b)

a kérés célja;

c)

a kért információk;

d)

az információnyújtás határideje;

e)

az információszolgáltatásra kért személynek szóló tájékoztatás, miszerint az nem köteles megadni az információkat, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető;

f)

a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírság, ha a kérdésekre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti határozattal előírt információkérés esetén az EÉPH-nak fel kell tüntetnie a következőket:

a)

erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozás;

b)

a kérés célja;

c)

a kért információk;

d)

az információnyújtás határideje;

e)

a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságok, ha a nyújtott információ hiányos;

f)

a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírság, ha a kért információ szolgáltatását elmulasztják, vagy a kérdésekre adott válaszok nem felelnek meg a valóságnak, vagy félrevezetőek; valamint

g)

az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezni lehet az EÉPH fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgálata kérhető az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) előtt.

(4)   A kért információkat az (1) bekezdésben említett jogi személyeknek vagy képviselőiknek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek vagy szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyeknek kell szolgáltatniuk. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információ benyújtására. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ hiányos, a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető.

(5)   Az EÉPH köteles haladéktalanul megküldeni az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát az azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek lakóhelye vagy székhelye található.

25 g. cikk

Általános vizsgálatok

(1)   Az EÉPH az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében elvégezheti a 2. szintű központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek szükséges vizsgálatát, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kiszerveztek. E célból az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:

a)

a feladatai végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

b)

az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c)

a 2. szintű központi szerződő feleknek, képviselőjüknek vagy személyzetük tagjainak felszólítása a személyes megjelenésre, és tőlük szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d)

bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ehhez hozzájárul, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;

e)

a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok az EÉPH-hoz intézett, indokolással ellátott kérés alapján részt vehetnek az említett vizsgálatokban, amennyiben azok relevánsak a monetáris politikai feladataik végrehajtása szempontjából.

A 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az EÉPH által felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint a III. melléklet V. szakaszának b) pontjával összefüggésben a 25j. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3)   A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozata alapján indított vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, az e rendelet 25k. cikkében előírt időszakos kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat a Bírósággal felülvizsgáltatható.

(4)   Az EÉPH, mielőtt a vizsgálatról értesítené a 2. szintű központi szerződő felet, köteles tájékoztatni a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon érintett harmadik ország illetékes hatóságát, amelynek területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői az EÉPH kérésére segítséget nyújthatnak a felhatalmazott személyeknek feladataik elvégzésében. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői a vizsgálaton is jelen lehetnek. Az ezzel a cikkel összhangban harmadik országokban végzett vizsgálatokat az érintett harmadik ország illetékes hatóságával kötött együttműködési megállapodás alapján kell végrehajtani.

25h. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   Az EÉPH az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében a 2. szintű központi szerződő feleknél és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik feleknél, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kiszerveztek, azok bármely üzlethelyiségében, földterületén vagy ingatlanában minden szükséges helyszíni ellenőrzést elvégezhet.

A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett kibocsátó központi bankok indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be az EÉPH-hoz annak érdekében, hogy részt vehessenek ezekben a helyszíni ellenőrzésekben, amennyiben ez a monetáris politikai feladataik elvégzése szempontjából releváns.

A 25c. cikkben említett, harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell minden olyan megállapításról, amely a feladatai elvégzése szempontjából releváns lehet.

(2)   Az EÉPH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek az EÉPH vizsgálati határozatának tárgyát képező jogi személyek bármely üzlethelyiségébe, földterületére vagy ingatlanába beléphetnek, és rendelkeznek a 25 g. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3)   Az EÉPH-nak a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést kell küldenie az ellenőrzésről azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, ahol az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az EÉPH – az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tájékoztatása után – a központi szerződő fél előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést. Az ezzel a cikkel összhangban harmadik országokban folytatott ellenőrzéseket az érintett harmadik ország illetékes hatóságával kötött együttműködési megállapodás alapján kell végrehajtani.

Az EÉPH által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 25k. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(4)   A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az EÉPH határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint tájékoztatni kell a 25k. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságról, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről és azon jogról, hogy a határozat a Bírósággal felülvizsgáltatható.

(5)   Azon harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, ahol a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EÉPH kérésére aktívan segíthetik az EÉPH által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői továbbá jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzéseken.

(6)   Az EÉPH arra is felkérheti a harmadik országbeli illetékes hatóságokat, hogy a nevében végezzék el az e cikk és a 25 g. cikk (1) bekezdése szerinti konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(7)   Amennyiben az EÉPH tisztviselői és az egyéb, általa felhatalmazott kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt ellenőrzést, az EÉPH kérheti az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságtól, hogy adja meg számukra a szükséges segítséget – ideértve adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű kényszerítő intézkedési jogkörrel rendelkező hatóság segítségét –ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

25i. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kivetésének eljárási szabályai

(1)   Amennyiben az EÉPH az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tények lehetséges fennállására utaló komoly jeleket észlel, amely tények fennállása a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés megvalósulásának minősülhet, akkor az EÉPH a saját szervezetén belül kijelöl egy független vizsgálatvezetőt az ügy kivizsgálására. A kijelölt vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett központi szerződő fél elismerési vagy felügyeleti eljárásaiban, és feladatait az EÉPH-tól függetlenül kell ellátnia.

(2)   A vizsgálatvezető a vizsgálat alatt álló személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az EÉPH-nak.

A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 25f. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 25 g. és a 25h. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkör gyakorlása közben teljesítenie kell a 25e. cikkben foglaltakat.

A vizsgálatvezető feladatai ellátása során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az EÉPH a tevékenységei során összegyűjtött.

(3)   A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EÉPH-nak, köteles lehetőséget adni a vizsgálat alatt álló személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján végzett vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(4)   Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az EÉPH-nak, a benyújtás tényéről tájékoztatnia kell a vizsgálat alatt álló személyeket. A vizsgálat alatt álló személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az EÉPH belső előkészítő dokumentumaira.

(5)   A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint – amennyiben ezt az érintett személyek kérik – a vizsgálat alatt álló személyeknek a 25 l. cikk szerinti meghallgatását követően az EÉPH-nak határoznia kell arról, hogy a vizsgálat alatt álló személyek elkövették-e a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 25q. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést kell hoznia, valamint a 25j. cikknek megfelelően pénzbírságot kell kiszabnia.

(6)   A vizsgálatvezető nem vehet részt az EÉPH tanácskozásain, és más módon sem avatkozhat bele az EÉPH döntéshozatali folyamatába.

(7)   A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok részletes meghatározása céljából, beleértve a védekezéshez való jogra, a határidőkkel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok beszedésére, továbbá a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(8)   Az EÉPH-nak az ügyeket vizsgálat és esetlegesen a büntetőeljárás megindítása céljából a megfelelő hatóságok elé kell terjesztenie, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján tudomása szerint az alkalmazandó harmadik országbeli jogi keret értelmében felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az EÉPH nem szabhat ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

25j. cikk

Pénzbírságok

(1)   Amennyiben a 25i. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy központi szerződő fél szándékosan vagy gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, e cikk (2) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot kell elfogadnia.

A központi szerződő fél által elkövetett jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az EÉPH olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy a központi szerződő fél vagy annak felső vezetése kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzbírságok alapösszege a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben meghatározható, vagy a jogi személy előző üzleti évi, a vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-a.

(3)   A (2) bekezdésben megadott alapösszeget a súlyosbító vagy enyhítő tényezők figyelembevételével, a IV. mellékletben meghatározott megfelelő együtthatók szerint szükség esetén ki kell igazítani.

A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez az alapösszeg és az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbözeteit kell hozzáadni.

A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből az alapösszeg és az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbözeteit kell kivonni.

(4)   A (2) és a (3) bekezdés ellenére, a pénzbírság összege nem haladhatja meg az érintett központi szerződő fél által az előző üzleti évben elért éves árbevétel 20 %-át, ha azonban a központi szerződő fél közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság összegének legalább ezzel az előnnyel kell megegyeznie.

Amennyiben a központi szerződő fél által elkövetett cselekmények, illetve mulasztások által a III. mellékletben felsorolt több jogsértés is megvalósult, csak egy jogsértés után kell kiszabni bírságot, mégpedig a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kiszámított pénzbírságok közül a magasabbat.

25k. cikk

Időszakos kényszerítő bírságok

(1)   Az EÉPH-nak határozatban időszakos kényszerítő bírságot kell kiszabnia annak érdekében, hogy kötelezze:

a)

a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 25q. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal;

b)

a 25f. cikk (1) bekezdésében említett személyt a 25f. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;

c)

a 2. szintű központi szerződő felet:

i.

arra, hogy a 25 g. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálatnak vesse alá magát és különösen, hogy hiánytalanul adja át az abban előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy

ii.

arra, hogy vesse alá magát a 25h. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2)   Az időszakos kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. Az időszakos kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3)   A (2) bekezdés ellenére, az időszakos kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket az időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozatban meghatározott időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4)   Az időszakos kényszerítő bírság az EÉPH határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hathónapos időtartamra szabható ki. Az említett időszak végét követően az EÉPH-nak felül kell vizsgálnia az intézkedést.

25 l. cikk

Az érintett személyek meghallgatása

(1)   A 25j. és a 25k. cikk szerinti, pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozat meghozatala előtt az EÉPH köteles meghallgatási lehetőséget biztosítani az eljárás alá vont személyek számára a megállapításai tekintetében. Az EÉPH csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt megtenni észrevételeiket.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása érdekében. Ilyen esetekben az EÉPH ideiglenes határozatot fogadhat el, a határozathozatal után pedig a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(2)   Az eljárás alá vont személyek védekezéshez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az EÉPH ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az EÉPH belső előkészítő dokumentumaira.

25m. cikk

A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése

(1)   Az EÉPH-nak nyilvánosságra kell hoznia minden, az e rendelet 25j. és a 25k. cikke alapján kiszabott pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel a 45/2001/EK rendelet értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2)   A 25j. és a 25k. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3)   Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokat.

(4)   A 25j. és a 25k. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok végrehajtás alá vonhatók.

A végrehajtásra annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai az irányadók, amelynek területén arra sor kerül.

(5)   A pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok összegét az Európai Unió általános költségvetése javára kell jóváírni.

25n. cikk

A Bíróság általi felülvizsgálat

A Bíróság korlátlan joghatósággal rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EÉPH pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy megnövelheti a kiszabott pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot.

25o. cikk

A IV. melléklet módosításai

A pénzügyi piaci fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítására vonatkozóan.

25p. cikk

Az elismerés visszavonása

(1)   A 25q. cikk sérelme nélkül és a következő bekezdésektől függően, az EÉPH a 25. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal és szervezetekkel folytatott konzultációt követően visszavonja a 25. cikkel összhangban elfogadott elismerési határozatot, amennyiben:

a)

az érintett központi szerződő fél hat hónapon belül nem élt az elismeréssel, kifejezetten lemond az elismerésről, vagy több mint hat hónapja nem végez üzleti tevékenységet;

b)

az érintett központi szerződő fél hamis nyilatkozattal vagy más szabálytalan módon szerezte meg az elismerést;

c)

az érintett központi szerződő fél súlyosan és rendszeresen megsértette a 25. cikkben megállapított bármely elismerési feltételt vagy e feltételek bármelyikét már nem teljesíti, és az említett bármely helyzetben a megfelelően megállapított, de legfeljebb hathónapos határidőn belül nem hozta meg az EÉPH által előírt korrekciós intézkedéseket;

d)

az EÉPH nem képes ténylegesen ellátni az érintett központi szerződő féllel kapcsolatos, e rendelet szerinti feladatait, mivel a központi szerződő fél harmadik országbeli felügyeleti hatósága nem nyújtotta be az EÉPH-nak a releváns információkat vagy nem működött együtt az EÉPH-val a 25. cikk (7) bekezdésével összhangban;

e)

a 25. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust visszavonták vagy felfüggesztették, vagy az ahhoz csatolt feltételek bármelyike már nem teljesül.

Az EÉPH az elismerés visszavonását egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára is korlátozhatja.

Az elismerést visszavonó határozat hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az EÉPH-nak törekednie kell arra, hogy minimálisra csökkentse a piaci zavarok lehetőségét, és elő kell írnia egy legfeljebb kétéves megfelelő alkalmazkodási időszakot.

(2)   Az elismerésnek az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti visszavonása előtt az EÉPH mérlegeli a 25q. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti intézkedések alkalmazásának lehetőségét.

Ha az EÉPH megállapítja, hogy az e cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának alkalmazása esetén az előírt, legfeljebb hathónapos határidőn belül nem került sor korrekciós intézkedésekre, vagy a megtett intézkedések nem megfelelők, a 25. cikk (3) bekezdésében említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően visszavonja az elismerési határozatot.

(3)   Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságot az elismert központi szerződő fél elismerésének visszavonására vonatkozó határozatról.

(4)   Amennyiben a 25. cikk (3) bekezdésében említett valamelyik hatóság úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt valamelyik feltétel teljesül, felkérheti az EÉPH-t annak megvizsgálására, hogy az elismert központi szerződő fél tekintetében teljesülnek-e az elismerés, illetve az egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára vonatkozó elismerés visszavonására vonatkozó feltételek. Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy az érintett központi szerződő fél elismerését nem vonja vissza, e határozatát teljeskörűen megindokolja a kérelmező illetékes hatóság számára.

25q. cikk

Az EÉPH felügyeleti intézkedései

(1)   Amennyiben a 25i. cikk (5) bekezdésével összhangban az EÉPH megállapítja, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, egyet vagy többet meg kell hoznia az alábbi döntések közül, amelyek értelmében:

a)

kötelezi a központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére;

b)

kiszabja a 25j. cikk szerinti pénzbírságokat;

c)

nyilvános közleményt ad ki;

d)

a 25p. cikk alapján visszavonja a központi szerződő fél elismerését, illetve egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyieszköz-kategóriára vonatkozó elismerését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az EÉPH figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következő szempontokra:

a)

a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)

a jogsértés fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a központi szerződő fél eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban;

c)

a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve betudható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

d)

a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el.

(3)   Az EÉPH indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett központi szerződő felet az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatokról, és közli azokat az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokkal és a Bizottsággal. A határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi azt a honlapján.

Az EÉPH a határozatnak az első albekezdés szerinti közzétételekor azt is közzéteszi, hogy az érintett központi szerződő fél jogosult a határozat ellen jogorvoslattal élni, valamint adott esetben közzéteszi a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, ezzel egyidejűleg közölve, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, valamint azt, hogy az EÉPH fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.”

12.

A 32. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 19. cikk szerinti kollégiumnak véleményt kell nyilvánítania az illetékes hatóságnak a 31. cikk (2) bekezdésében előírt értesítéssel és a 31. cikk (3) bekezdésében említett információval kapcsolatos értékeléséről.”

13.

A 35. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kockázatkezeléshez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket a központi szerződő fél nem szervezheti ki, kivéve, ha azt az illetékes hatóság jóváhagyja. A 19. cikk szerinti kollégiumnak véleményt kell nyilvánítania az illetékes hatóság határozatáról.”

14.

A 49. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A központi szerződő félnek rendszeresen felül kell vizsgálnia a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, valamint a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a többi kockázatikontroll-mechanizmust. A modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek kell alávetnie, hogy értékelni tudja a rendkívüli, de valószerű piaci körülményekkel szembeni rezilienciájukat, és utóteszteket kell végrehajtania az elfogadott módszer megbízhatóságának értékelésére. A központi szerződő fél a modellek és a paraméterek jelentős módosításának elfogadása előtt köteles azt egy független szereplővel jóváhagyatni, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot és az EÉPH-t az elvégzett tesztek eredményeiről, és az (1a), az (1b), az (1c), az (1d) és az (1e) bekezdésnek megfelelően az illetékes hatóság és az EÉPH általi jóváhagyást is meg kell szereznie.

A kollégiumnak a következő bekezdéseknek megfelelően véleményt kell adnia az elfogadott modellekről és a paraméterekről, valamint azok jelentős módosításairól.

Az EÉPH-nak gondoskodnia kell arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok, a KBER és az Egységes Szanálási Testület megkapják a stressztesztek eredményeire vonatkozó információkat annak érdekében, hogy felmérhessék a pénzügyi vállalkozásoknak a nemteljesítő központi szerződő felekkel szembeni kitettségét.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)

Ha a központi szerződő fél jelentősen módosítani kívánja az (1) bekezdésben említett modelleket és paramétereket, az illetékes hatóságtól és az EÉPH-tól kérelmeznie kell a módosítás jóváhagyását. A központi szerződő félnek a kérelméhez csatolnia kell a tervezett módosítás független szereplő általi jóváhagyását is. Az illetékes hatóságnak, illetve az EÉPH-nak vissza kell igazolnia a központi szerződő fél számára a hiánytalan kérelem átvételét.

(1b)

Az illetékes hatóságnak, illetve az EÉPH-nak a hiánytalan kérelem átvételétől számított 50 munkanapon belül el kell végeznie a jelentős módosítás kockázatértékelését, és arról jelentést kell benyújtania a 18. cikkel összhangban létrehozott kollégiumnak.

(1c)

A kollégiumnak az (1b) bekezdésben említett jelentés kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül a 19. cikk (3) bekezdésének megfelelően eljárva többségi véleményt kell elfogadnia. Az (1e) bekezdéssel összhangban engedélyezett ideiglenes elfogadás ellenére, az illetékes hatóság a kollégium véleményének elfogadásáig nem fogadhatja el a modellek és paraméterek jelentős módosítását jóváhagyó vagy elutasító határozatát, kivéve, ha a kollégium határidőn belül nem fogadta el a véleményét.

(1d)

Az illetékes hatóságnak, illetve az EÉPH-nak az (1a) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 90 munkanapon belül írásban, teljeskörű indokolással tájékoztatniuk kell a központi szerződő felet és egymást a jóváhagyás megadásáról vagy elutasításáról.

(1e)

A központi szerződő fél az illetékes hatósága és az EÉPH általi jóváhagyás megszerzése előtt nem hajthatja végre a modelleknek és a paramétereknek az (1) bekezdésben említett jelentős módosítását. Az illetékes hatóság megfelelően indokolt esetben és az EÉPH egyetértésével a jóváhagyást megelőzően is engedélyezheti a modellek vagy paraméterek jelentős módosításának ideiglenes elfogadását.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)

Az e cikk alkalmazására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében az EÉPH-nak – az EBH-val, más érintett illetékes hatóságokkal és a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően – szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza, hogy a modelleknek és a paramétereknek az (1) bekezdésben említett módosítása milyen feltételek esetén tekintendő jelentősnek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. január 2-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

15.

A 82. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2), (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

A Bizottságnak az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 25. cikk (2a) bekezdésében, a 25. cikk (6a) bekezdésében, a 25a. cikk (3) bekezdésében, a 25d. cikk (3) bekezdésében, a 25i. cikk (7) bekezdésében, a 25o. cikkben, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3a) bekezdésében, a 25. cikk (2a) bekezdésében, a 25. cikk (6a) bekezdésében, a 25a. cikk (3) bekezdésében, a 25d. cikk (3) bekezdésében, a 25i. cikk (7) bekezdésében, a 25o. cikkben, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően törekszik az EÉPH-val folytatott konzultációra és konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

Az 1. cikk (6) bekezdése, a 4. cikk (3a) bekezdése, a 25. cikk (2a) bekezdése, a 25. cikk (6a) bekezdése, a 25a. cikk (3) bekezdése, a 25d. cikk (3) bekezdése, a 25i. cikk (7) bekezdése, a 25o. cikk, a 64. cikk (7) bekezdése, a 70. cikk, a 72. cikk (3) bekezdése és a 85. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

16.

A 85. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6)

Az EÉPH-nak az ERKT-val együttműködve és – a 24b. cikk (3) bekezdésével összhangban –az azon harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankokkal egyetértésben, amely központi szerződő fél a 25. cikk (2c) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktus címzettje, jelentést kell benyújtania a Bizottságnak az említett végrehajtási jogi aktus rendelkezéseinek alkalmazásáról, kitérve különösen arra, hogy az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a pénzügyi stabilitási kockázata kellően mérséklődött-e. Az EÉPH-nak a 25. cikk (2c) bekezdése negyedik albekezdésének b) pontja szerint meghatározott alkalmazkodási időszak végétől számított 12 hónapon belül be kell nyújtania a jelentést a Bizottságnak. A kibocsátó központi bank egyetértése csak az általa kibocsátott pénznemre vonatkozhat, a jelentés egészére nem.

A Bizottság az első albekezdésben említett jelentés megküldésétől számított 12 hónapon belül jelentést készít az érintett végrehajtási jogi aktus rendelkezéseinek alkalmazásáról. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7)

A Bizottság 2023. január 2-ig jelentést készít, amelyben értékeli az alábbiak hatékonyságát:

a)

az EÉPH és különösen a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által ellátott feladatok az e rendeletnek a 22. cikkben említett illetékes hatóságok és a 18. cikkben említett kollégiumok közötti következetes és koherens alkalmazásának előmozdítása terén;

b)

a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére és felügyeletére szolgáló keret;

c)

az egyrészt a 14. cikkel összhangban engedélyezett központi szerződő felek közötti, másrészt pedig az engedélyezett központi szerződő felek és a 25. cikkel összhangban elismert harmadik országbeli központi szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételek garantálására szolgáló keret;

d)

az EÉPH, az illetékes hatóságok és a kibocsátó központi bankok közötti hatáskörmegosztás.

A Bizottság a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

17.

A 89. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)

Az EÉPH a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében és a 25a. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjáig nem gyakorolhatja a 25. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdése szerinti hatásköreit, illetve azon központi szerződő felek esetében, amelyekre vonatkozóan az EÉPH 2020. január 1-je nem fogadott el a 25. cikk szerinti elismerési határozatot, a 25. cikk (6) bekezdésében említett vonatkozó végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének időpontjáig.

(3b)

Az EÉPH-nak a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjától számított négy hónapon belül minden olyan központi szerződő fél tekintetében, amelyet a 25. cikkel összhangban 2020. január 1-je előtt elismertek, a 25c. cikk szerinti kollégiumot kell létrehoznia és irányítania.

(3c)

Az EÉPH-nak a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjától számított 18 hónapon belül a 25. cikk (5) bekezdésének megfelelően felül kell vizsgálnia a 25. cikk (1) bekezdése alapján a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében és a 25a. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésének időpontját megelőzően elfogadott elismerési határozatokat.

Amennyiben az EÉPH az e bekezdés első albekezdésében említett felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy a 2020. január 1-je előtt elismert valamely központi szerződő felet a 25. cikk (2a) bekezdésének megfelelően 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, akkor meg kell állapítania egy legfeljebb 18 hónapos, megfelelő alkalmazkodási időszakot, amelyen belül a központi szerződő félnek eleget kell tennie a 25. cikk (2b) bekezdésében említett követelményeknek. Az EÉPH a központi szerződő fél által vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős bármely illetékes hatóság által küldött, indokolással ellátott kérésre legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja az alkalmazkodási időszakot, amennyiben ezt a hosszabbítást rendkívüli körülmények vagy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokra gyakorolt hatások indokolják.”

18.

A 90. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„90. cikk

Az EÉPH személyzete és erőforrásai

Az EÉPH-nak 2022. január 2-ig értékelnie kell az e rendelet alapján rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és erről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.”

19.

A szöveg e rendelet mellékletének szövegével mint III. és IV. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. október 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN


(1)  HL C 385., 2017.11.15., 3. o.

(2)  HL C 434., 2017.12.15., 63. o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. október 15-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(7)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(8)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).


MELLÉKLET

A 648/2012/EU rendelet a következő III. és IV. melléklettel egészül ki.

„III. MELLÉKLET

A 25j. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések

I.

A tőkekövetelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik legalább 7,5 millió EUR összegű állandó és rendelkezésre álló indulótőkével;

b)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan összegű tőkével – beleértve az eredménytartalékokat és a tartalékokat is –, amely arányban áll a tevékenységeiből eredő kockázattal, és mindenkor elegendő egyrészt annak biztosítására, hogy a tevékenységek felszámolása vagy szerkezetátalakítása megfelelő időn belül, rendezett módon megtörténjen, másrészt arra, hogy a központi szerződő félnek megfelelő védelmet jelentsen mindazon hitel-, partner-, piaci, működési, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket nem fedeznek a 41-44. cikkben említett konkrét pénzügyi források.

II.

Szervezeti követelményekkel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések:

a)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható vállalatirányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok;

b)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (2) bekezdését, azáltal, hogy nem fogad el olyan megfelelő szabályzatokat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve a vezetői és alkalmazottai e rendeletnek való megfelelését;

c)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (3) bekezdését, azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet olyan szervezeti struktúrát, amely biztosítja szolgáltatásainak és tevékenységeinek folyamatosságát és szabályos működését, illetőleg nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat;

d)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem választja el egymástól egyértelműen a kockázatkezelési beszámolási láncot és a működésének más területei tekintetében érvényes beszámolási láncot;

e)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést, amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket;

f)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn az általa nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek komplexitásának, változatosságának és jellegének kezelésére alkalmas információtechnológiai rendszereket szigorú biztonsági előírások, valamint a kezelt információk integritásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében;

g)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé irányítási rendszerét, a rá irányadó szabályokat vagy a klíringtagság felvételi kritériumait;

h)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem képezi gyakori független audit tárgyát, vagy az említett auditok eredményeit nem közli az igazgatósággal, vagy az eredményeket nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére;

i)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (1) bekezdését vagy a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, mivel nem ügyel arra, hogy megbízható és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal rendelkezzenek;

j)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (2) bekezdését, mivel nem biztosítja, hogy az igazgatóság tagjainak legalább egyharmada, de legalább két tag független legyen, vagy hogy a klíringtagok ügyfeleinek képviselőit meghívják a 38. és 39. cikk hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatósági ülésekre, vagy a központi szerződő fél független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak díjazását a központi szerződő fél üzleti teljesítményéhez köti;

k)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen az igazgatóság szerepét és felelősségi körét, vagy az igazgatóság ülésének jegyzőkönyvét nem bocsátja az EÉPH vagy az ellenőrök rendelkezésére;

l)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre kockázatkezelési bizottságot, vagy a kockázatkezelési bizottságot nem klíringtagjaiból, a független igazgatósági tagokból és a központi szerződő fél ügyfeleinek képviselőiből állítja össze; vagy a kockázatkezelési bizottságot oly módon hozza létre, hogy a képviselők valamely említett csoportja többséget alkot a kockázatkezelési bizottságban; vagy ha nem tájékoztatja megfelelően az EÉPH-t a kockázatkezelési bizottság azon tevékenységeiről és határozatairól, amelyek kapcsán az EÉPH megfelelő tájékoztatást kért;

m)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen megbízatását és a függetlenségét biztosító irányítási rendelkezéseket, az operatív eljárásokat, a kockázatkezelési bizottság tagjaira vonatkozó felvételi kritériumokat vagy kiválasztási mechanizmust, vagy nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé ezeket az irányítási rendelkezéseket, vagy nem határozza meg, hogy a kockázatkezelési bizottság elnökségét egy független igazgatósági tag látja el, a bizottság közvetlenül az igazgatóságnak tartozik beszámolni, és rendszeresen ülésezik;

n)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (3) bekezdését, mivel nem teszi lehetővé a kockázatkezelési bizottság számára, hogy tanáccsal lássa el az igazgatóságot olyan intézkedésekkel összefüggésben, amelyek hatással lehetnek a központi szerződő fél kockázatkezelésére, vagy vészhelyzetben nem tesz észszerű erőfeszítéseket a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekkel kapcsolatban;

o)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul az EÉPH-t minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát;

p)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa nyújtott szolgáltatásokra és végzett tevékenységekre vonatkozó azon adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EÉPH ellenőrizhesse a központi szerződő fél e rendeletnek való megfelelését;

q)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy egy ügylet lezárását követően nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa feldolgozott ügyletre vonatkozó valamennyi információt úgy, hogy lehetséges legyen a tranzakció eredeti, a központi szerződő fél általi elszámolást megelőző feltételeinek azonosítása;

r)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy kérés ellenére sem bocsátja az EÉPH és a KBER érintett tagjai rendelkezésére a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és információkat, vagy – a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül – az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt;

s)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljeskörűen tájékoztatja az EÉPH-t a minősített részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényeseinek vagy tagjainak kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek;

t)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy lehetővé teszi a 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek számára olyan befolyás gyakorlását, amely káros hatással lehet a központi szerződő fél megbízható és prudens irányítására;

u)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljeskörűen tájékoztatja az EÉPH-t a vezetésében bekövetkező minden változásról, vagy nem bocsátja az EÉPH rendelkezésére a 27. cikk (1) bekezdésének vagy a 27. cikk (2) bekezdése második albekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

v)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn vagy nem működtet hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, valamint a közvetlen vagy közvetett ellenőrzés vagy szoros kapcsolat révén hozzá kapcsolódó más személyeket) és klíringtagjai vagy azoknak a központi szerződő fél számára ismert ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, illetve nem tart fenn vagy nem hajt végre az esetleges összeférhetetlenségek megoldását célzó megfelelő eljárásokat;

w)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy – mielőtt újabb tranzakciókat fogadna el az adott klíringtagtól – nem hozza világosan a klíringtag, vagy – amennyiben a központi szerződő fél előtt ismert az ügyfél – az adott klíringtaghoz tartozó érintett ügyfél tudomására az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrását, amennyiben az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló szervezeti vagy adminisztratív szabályai nem tudják kellő megbízhatósággal elkerülni a klíringtagok vagy azok ügyfelei érdeksérülésének kockázatát;

x)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy írott szabályaiban nem vesz figyelembe minden olyan körülményt, amelyről tudomása van vagy tudomása kellene, hogy legyen, és amely a vele anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő más vállalkozások struktúrájából vagy üzleti tevékenységéből adódóan összeférhetetlenséget eredményezhet;

y)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (5) bekezdését, mivel nem tesz meg minden észszerű lépést annak érdekében, hogy megakadályozza a rendszereiben tárolt információkkal való bármely visszaélést vagy ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását, illetőleg a központi szerződő félnél nyilvántartott bizalmas információknak a központi szerződő féllel szoros kapcsolatban álló természetes személy vagy a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő jogi személy általi kereskedelmi célra történő felhasználását (kivéve, ha az az ügyfél, amelyre a bizalmas információ vonatkozik, ehhez előzetesen hozzájárul);

z)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem jár el tisztességesen és szakszerűen, klíringtagjainak és azok ügyfeleinek legfőbb érdekeivel összhangban;

aa)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik hozzáférhető, átlátható és tisztességes szabályokkal a panaszok időben történő kezeléséhez;

ab)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (1) vagy (2) bekezdését azáltal, hogy folyamatosan megkülönböztető, nem átlátható vagy szubjektív felvételi kritériumokat alkalmaz, vagy egyéb módon nem biztosít folyamatosan méltányos és nyílt hozzáférést szolgáltatásaihoz, vagy nem biztosítja folyamatosan, hogy klíringtagjai elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a részvételből eredő kötelezettségeik teljesítéséhez, illetőleg nem végez évente a klíringtagjai megfelelésére vonatkozó átfogó felülvizsgálatot;

ac)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik objektív és átlátható eljárásokkal azon klíringtagok felfüggesztésére és rendezett kizárására, amelyek már nem teljesítik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat;

ad)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy megtagadja a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat teljesítő klíringtag számára a részvételt, amennyiben a hozzáférés megtagadását nem átfogó kockázatelemzésre alapozza, és nem indokolja meg megfelelően írásban;

ae)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi lehetővé klíringtagjainak ügyfelei számára az általa nyújtott konkrét szolgáltatások külön-külön történő igénybevételét;

af)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem kínál észszerű kereskedelmi feltételek mellett az adott bekezdésben említett különböző szintű elkülönítést.

III.

A működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem dolgoz ki, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzeti helyreállítási tervet, amelynek célja működőképességének fenntartása, a műveletek időben történő helyreállítása és a központi szerződő fél kötelezettségeinek teljesítése, és amely terv lehetővé teszi legalább a fennakadás bekövetkezésekor folyamatban lévő valamennyi tranzakció helyreállítását, hogy a központi szerződő fél biztonsággal folytatni tudja működését, és a tervezett időpontban le tudja zárni az ügyleteket;

b)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő eljárást, amely biztosítja az ügyfél és a klíringtagok eszközeinek és pozícióinak időben történő és szabályos elszámolását vagy átruházását, amennyiben az elismerést a 25. cikk szerinti határozatnak megfelelően visszavonják;

c)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdését azáltal, hogy az adott központi szerződő fél kockázatkezeléséhez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket kiszervez az EÉPH jóváhagyása nélkül;

d)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vezet olyan elkülönített nyilvántartást és számlákat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy mindenkor és késedelem nélkül egyértelműen megkülönböztesse a nála vezetett számlákon egy klíringtag javára tartott eszközöket és pozíciókat a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól, valamint a saját eszközeitől;

e)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az adott klíringtag által tartott eszközöknek és pozícióknak az egyértelmű megkülönböztetése az ügyfelei javára tartott eszközöktől és pozícióktól;

f)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az ügyfél javára tartott eszközök és pozíciók egyértelmű megkülönböztetése a más ügyfelek javára tartott eszközöktől és pozícióktól, vagy nem kínálja fel klíringtagjainak, hogy kérés esetén több, saját nevükre szóló számlát nyithassanak ügyfeleik javára;

g)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 40. cikket azáltal, hogy nem méri és értékeli közel valós időben az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, vagy nincs hozzáférése azon releváns árazási forrásokhoz, amelyek révén a kitettségeit észszerű költségalapon hatékonyan mérni tudja;

h)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a hitelkockázati kitettség korlátozására nem ír elő, hív le és gyűjt be biztosítékot a klíringtagoktól vagy adott esetben az interoperabilitási megállapodással rendelkező központi szerződő felektől, vagy nem ír elő, hív le és gyűjt be olyan biztosítékot, amely elegendő azon potenciális kockázatok fedezésére, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók lezárásáig felmerülhetnek, vagy a kitettség megfelelő időszak alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére, vagy annak biztosításához, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékeszközzel fedezze kitettségét valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel szemben, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, illetőleg hogy szükség esetén figyelembe vegye a lehetséges prociklikus hatásokat;

i)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy biztosítéki követelményeinek kidolgozása során nem alkalmaz olyan modelleket és paramétereket, amelyek megfelelnek az elszámolt termékek kockázati jellemzőinek, és figyelembe veszik a biztosítékok beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a tranzakciók időtartama során bekövetkező változások lehetőségét;

j)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem napközbeni alapon hívja le és szedi be a biztosítékokat, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépésekor;

k)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 42. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn olyan garanciaalapot, amely legalább azt lehetővé teszi, hogy a központi szerződő fél – rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között is – képes legyen ellensúlyozni azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a kitettsége a legnagyobb, illetve a második és harmadik legnagyobb klíringtag nemteljesítését, amennyiben az azokkal szembeni összkitettsége nagyobb, vagy azáltal, hogy olyan forgatókönyvet dolgoz ki, amely nem tartalmazza azokat az időszakokat, amikor a legnagyobb volatilitás volt tapasztalható azokon a piacokon, amelyek számára a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, sem azokat a különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek figyelembe veszik a pénzügyi erőforrások hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás gyors csökkenéseinek lehetőségét;

l)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 43. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 42. cikkben említett garanciaalapja és a 43. cikk (1) bekezdésében említett egyéb pénzügyi forrásai nem elegendőek arra, hogy a központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között ellensúlyozni tudja legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége;

m)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 44. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tud mindenkor hozzájutni a szolgáltatásai és tevékenységei teljesítéséhez szükséges megfelelő likviditáshoz vagy nem méri napi szinten potenciális likviditási szükségletét;

n)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (1), (2) és (3) bekezdését azáltal, hogy a veszteségek fedezésére nem a nemteljesítő klíringtag által befizetett biztosítékot használja fel először, más pénzügyi források igénybevétele előtt;

o)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz való hozzájárulásainak igénybevétele előtt nem használja fel elkülönített saját forrásait;

p)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékeszközöktől eltérő eszközt fogad el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére, amennyiben a 46. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus keretében más biztosíték nem megengedett;

q)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy pénzügyi forrásait pénzeszközöktől vagy magas likviditású és minimális piaci és hitelkockázatú, gyorsan, minimális negatív árhatással értékesíthető pénzügyi instrumentumoktól eltérő eszközökbe fekteti;

r)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a biztosítékként, illetve a garanciaalaphoz való hozzájárulásként befizetett pénzügyi eszközöket nem olyan értékpapírkiegyenlítésirendszer-üzemeltetőknél helyezi el biztosítékként, amelyek biztosítják az említett pénzügyi eszközök teljeskörű védelmét, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, vagy nem alkalmaz engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított más, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásokat;

s)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy készpénzletéteit az engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásoktól, vagy a központi bankok által biztosított letéti rendelkezésre állástól, illetve a központi bankok által kínált más hasonló eszközök igénybevételétől eltérő módon helyezi el;

t)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy úgy helyez el harmadik félnél biztosítékba eszközöket, hogy nem biztosítja a klíringtagok által biztosítékba helyezett eszközök megkülönböztethetőségét a központi szerződő fél eszközeitől és az említett harmadik fél eszközeitől, úgy, hogy a harmadik fél könyveiben eltérő névvel ellátott számlán vezeti azokat, vagy nem alkalmaz más egyenértékű, azonos szintű védelmet biztosító intézkedéseket, vagy szükség esetén nem jut hozzá azonnal a pénzügyi eszközökhöz;

u)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy tőkéjét vagy a 41–44. cikkben meghatározott követelményekből származó összegeket saját értékpapírjaiba, illetve anya- vagy leányvállalatának értékpapírjaiba fekteti be;

v)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik részletes eljárásokkal arra az esetre, ha valamely klíringtag nem teljesíti a 37. cikkben meghatározott, részvételre vonatkozó követelményeket az előírt határidőn belül és a központi szerződő fél által kidolgozott eljárásoknak megfelelően, vagy nem határozza meg részletesen az abban az esetben követendő eljárásokat, ha a klíringtag nemteljesítését nem a központi szerződő fél állapítja meg, vagy évente nem vizsgálja felül az említett eljárásokat;

w)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz haladéktalanul intézkedéseket a klíringtag nemteljesítéséből származó veszteségek és likviditási nyomás korlátozására, és annak biztosítására, hogy bármely klíringtag pozícióinak zárása ne okozzon zavart a működésben, és ne tegye ki a teljesítő tagokat olyan veszteségeknek, amelyeket azok nem tudnak előre jelezni vagy kezelni;

x)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja az EÉPH-t haladéktalanul, még a nemteljesítési eljárás bejelentése vagy megindítása előtt;

y)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem ellenőrzi nemteljesítési eljárásainak végrehajthatóságát, és nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy törvényes jogkörrel rendelkezzen a nemteljesítő klíringtag saját számlás pozícióinak likviddé tételéhez, valamint a nemteljesítő klíringtag ügyfélpozícióinak áthelyezéséhez vagy likviddé tételéhez;

z)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmust; nem veti alá a modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek, hogy értékelni tudja rendkívüli, de valószerű piaci körülményekhez való alkalmazkodóképességüket; nem hajt végre utótesztelést az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére; nem szerez be független szereplő általi jóváhagyást; nem tájékoztatja az EÉPH-t az elvégzett tesztek eredményeiről, vagy nem szerzi meg az EÉPH jóváhagyását a modellek és paraméterek bármely jelentős módosításának elfogadása előtt, amennyiben az EÉPH nem engedélyezte az említett módosításnak az EÉPH általi jóváhagyását megelőző ideiglenes elfogadását;

aa)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem teszteli rendszeresen nemteljesítési eljárásainak alapvető aspektusait, vagy nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy valamennyi klíringtag tisztában legyen azokkal, és nem rendelkezik megfelelő eljárásokkal a nemteljesítés esetére való reagáláshoz;

ab)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben lehetőség lenne rá – nem használ központi banki pénzt a tranzakciók kiegyenlítéséhez, illetőleg, ha nem használ központi banki pénzt, nem teszi meg a készpénz-kiegyenlítési kockázat szigorú korlátozásához szükséges lépéseket;

ac)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben pénzügyi eszközök átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozó kötelezettsége van – »fizetés ellenében történő átadás« mechanizmusa révén nem küszöböli ki a lehető legnagyobb mértékben az elsődleges kockázatot;

ad)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. vagy 50b. cikket azáltal, hogy a KCCP-t nem az említett cikkben meghatározottak szerint számítja ki, vagy nem tartja be a KCCP kiszámítására vonatkozóan az 50a. cikk (2) bekezdésében, az 50b. cikkben és az 50d. cikkben meghatározott szabályokat;

ae)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a KCCP-t a negyedéves vagy az EÉPH által az 50a. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt gyakoriságnál ritkábban számítja ki;

af)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 51. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik megkülönböztetésmentes hozzáféréssel sem az adott kereskedési helyszíntől származó, feladatainak ellátásához szükséges adatokhoz, amennyiben megfelel az adott kereskedési helyszín által megállapított működési és technikai követelményeknek, sem az érintett kiegyenlítési rendszerhez;

ag)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 52. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy úgy köt interoperabilitási megállapodást, hogy nem teljesíti az említett bekezdés a)–d) pontjában meghatározott követelmények bármelyikét;

ah)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 53. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem különbözteti meg a számlákon az azon központi szerződő felek javára tartott eszközöket és pozíciókat, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött;

ai)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 54. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az EÉPH előzetes jóváhagyása nélkül köt interoperabilitási megállapodást.

IV.

Az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések:

a)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé elkülönítve az általa nyújtott szolgáltatások árait és díjait, ideértve az árengedményeket és kedvezményeket, továbbá nem teszi közzé az említett árengedmények és kedvezmények igénybevételének feltételeit;

b)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az EÉPH-val az általa nyújtott szolgáltatások költségeire és bevételeire vonatkozó adatokat;

c)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja a klíringtagokat és az ügyfeleket a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokról;

d)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem ismerteti klíringtagjaival vagy az EÉPH-val a klíringtagokkal szembeni nap végi kitettségeinek kiszámításához használt árinformációkat, vagy nem hozza nyilvánosságra az egyes eszközök esetében a központi szerződő fél által összesítve elszámolt tranzakciók volumenét;

e)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá a harmadik felekkel való kapcsolattartásban általa használt tartalmi és üzenetformátumokra vonatkozó kommunikációs protokollokkal kapcsolatos működési és technikai követelményeket, beleértve a 7. cikkben említetteket is;

f)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra, ha a klíringtagok megsértik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat vagy a 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket, kivéve, ha az EÉPH úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságra hozatal fenyegetné a pénzügyi stabilitást vagy a piacba vetett bizalmat, illetőleg súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek;

g)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem bocsát a klíringtagjai rendelkezésére egy olyan szimulációs eszközt, amely lehetővé teszi számukra a központi szerződő fél által új ügylet elszámolásakor adott esetben bekért további alapletét összegének bruttó alapú meghatározását, vagy nem biztosít az említett eszközhöz biztonságos hozzáférést;

h)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem látja el a klíringtagjait az említett bekezdés második mondata a), b) és c) pontjában ismertetettek szerinti tájékoztatással az általa alkalmazott alapletétmodellekről.

i)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá az általa biztosított egyes elkülönítési szinteknek megfelelő védelmi szintet és költségeket;

j)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra a kockázatkezelési modelljével kapcsolatos kulcsfontosságú szempontokat vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett stresszteszt elvégzésénél alkalmazott feltételezéseket;

k)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem mutatja be egyértelműen a pénzügyi eszközök átadására vonatkozó kötelezettségeit, ideértve azt is, hogy kötelezettsége a pénzügyi eszköz átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozik-e, illetve, hogy kártalanítja-e a résztvevőket az átadási folyamat során keletkezett veszteségekért;

l)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az 50c. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett adatokat az intézménynek minősülő klíringtagjaival, vagy azok illetékes hatóságaival;

m)

a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy intézménynek minősülő klíringtagjait a negyedéves vagy az 50c. cikk (2) bekezdésének megfelelően az EÉPH által előírt gyakoriságnál ritkábban tájékoztatja.

V.

A felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések:

a)

a központi szerződő fél megsérti a 25f. cikket azáltal, hogy a 25f. cikk (3) bekezdése szerinti, információnyújtást előíró határozatra nem szolgáltatja a kért információt, vagy az EÉPH-nak a 25f. cikk (2) bekezdése szerinti egyszerű információkérésére, illetve a 25f. cikk (3) bekezdése szerinti, információnyújtást előíró határozatára adott válaszában a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltat;

b)

a központi szerződő fél vagy képviselői a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető választ adnak a 25 g. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján feltett kérdésekre;

c)

a központi szerződő fél megsérti a 25 g. cikk (1) bekezdésének e) pontját azáltal, hogy nem teljesíti az EÉPH-nak a telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokra vonatkozó kérelmét;

d)

a 2. szintű központi szerződő fél nem tesz eleget időben az EÉPH által a 25q. cikk szerint elfogadott határozatban előírt felügyeleti intézkedésnek;

e)

a 2. szintű központi szerződő fél nem veti alá magát az EÉPH által a 25h. cikk szerint elfogadott vizsgálati határozatban előírt helyszíni ellenőrzésnek.

„IV. MELLÉKLET

A 25j. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók listája

A 25j. cikk (2) bekezdésében említett alapösszegekre kumulatív módon az alábbi korrekciós együtthatókat kell alkalmazni:

I.

Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a)

amennyiben a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére újabb 1,1-szeres együttható alkalmazandó;

b)

ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a 6 hónapot, az alkalmazandó együttható 1,5;

c)

ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a központi szerződő fél szervezetében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban, az alkalmazandó korrekciós együttható 2,2;

d)

ha a jogsértés negatív hatással van a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak minőségére, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5;

e)

a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó együttható 2;

f)

ha a jogsértés ilyenként való azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó együttható 1,7;

g)

ha a központi szerződő fél felső vezetése nem működött együtt az EÉPH-val annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5.

II.

Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a)

ha a jogsértés elkövetésének időtartama nem éri el a 10 munkanapot, az alkalmazandó együttható 0,9;

b)

ha a központi szerződő fél felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges lépést megtett a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,7;

c)

ha a központi szerződő fél gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul az EÉPH tudomására hozta a jogsértést, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,4;

d)

ha a központi szerződő fél önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,6.