(1)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) előírása szerint a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket – más G20-országok hasonló követelményeivel összhangban – központi szerződő félen keresztül kell elszámolni. Az említett rendelet szigorú prudenciális, szervezeti és üzleti magatartási követelményeket vezetett be a központi szerződő felekre vonatkozóan, és rendelkezett prudenciális felügyeletükről annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a központi szerződő fél felhasználóinak kockázatait, és megerősítse a pénzügyi stabilitást.

(2)

A 648/2012/EU rendelet elfogadása óta a központi szerződő felek tevékenységének nagysága mennyiségben és terjedelemben egyaránt gyorsan növekedett az Unióban és világszinten is. A központi szerződő felek tevékenységének bővülése a további elszámolási kötelezettségek bevezetésével és az elszámolási kötelezettség alá nem tartozó szerződő felek általi önkéntes elszámolás növekedésével az elkövetkező években várhatóan folytatódni fog. Az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) célzott módon módosítja a 648/2012/EU rendeletet, javítja annak hatékonyságát és arányosságát és további ösztönzőket ad a központi szerződő feleknek ahhoz, hogy a szerződő felek részére származtatott ügyletek központi elszámolását kínálják, és megkönnyíti a kis pénzügyi és a nem pénzügyi szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést. A tőkepiaci unió eredményeként mélyebb és integráltabb tőkepiacok tovább növelik majd a határokon átnyúló elszámolás iránti igényt az Unióban, tovább fokozva ezáltal a központi szerződő felek pénzügyi rendszeren belüli jelentőségét és összekapcsoltságát.

(3)

Az Unióban székhellyel rendelkező és a 648/2012/EU rendelet alapján engedélyezett központi szerződő felek száma még mindig viszonylag alacsony, a 2019. augusztusi adatok szerint 16. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH vagy ESMA) 33 harmadik országbeli központi szerződő felet ismert el az említett rendelet alapján, lehetővé téve számukra, hogy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak és kereskedési helyszíneknek kínálják szolgáltatásaikat. Az elszámolási piacok Unió-szerte jól integráltak, de bizonyos eszközosztályokban nagymértékben koncentráltak és szorosan összefonódtak. Bár alacsony a valószínűsége, egy központi szerződő fél csődje a kockázatkoncentráció miatt potenciálisan rendkívül nagy hatású esemény lehet. A G20-ak konszenzusával összhangban a Bizottság 2016 novemberében elfogadta a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok megfelelően felkészültek legyenek a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek kezelésére, a pénzügyi stabilitás megőrzésére és az adófizetők költségeinek korlátozására.

(4)

Az említett jogalkotási javaslat ellenére és tekintettel az elszámolási tevékenységnek az Unióban és világszinten is megfigyelhető, egyre növekvő méretére, összetettségére és határokon átnyúló dimenziójára, felül kell vizsgálni az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályokat. A megállapított problémák korai szakaszban történő kezelésével, valamint az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó egyértelmű és koherens felügyeleti szabályok megállapításával erősödne az Unió pénzügyi rendszerének általános stabilitása, és még tovább csökkenne a központi szerződő felek csődjének kockázata.

(5)

Az említett szempontokat figyelembe véve a Bizottság 2017. május 4-én közleményt fogadott el a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről, amelyben megállapította, hogy a 648/2012/EU rendelet további módosítása szükséges a jelenlegi keretrendszer megerősítéséhez, amely biztosítja a pénzügyi stabilitást és támogatja a tőkepiaci unió továbbfejlesztését és elmélyítését.

(6)

A 648/2012/EU rendelet szerinti felügyeleti szabályok elsősorban a székhely szerinti ország hatóságára támaszkodnak. Az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő feleket jelenleg a nemzeti felügyeletekből, az EÉPH-ból, a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett tagjaiból és más érintett hatóságokból álló kollégiumokkal együttműködésben a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezik és felügyelik. A kollégiumok a központi szerződő fél 648/2012/EU rendeletben megállapított rendelkezések végrehajtásáért felelős illetékes hatósága által megvalósított koordinációra és információcserére támaszkodnak. A központi szerződő felekre vonatkozó, Unió-szerte eltérő felügyeleti gyakorlatok szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatával járhatnak, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást és káros versenyt eredményez. A tőkepiaci unióról szóló 2016. szeptember 14-i közleményében és az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló nyilvános konzultáció keretében a Bizottság felhívta a figyelmet ezekre az újonnan felmerülő kockázatokra és a nagyobb felügyeleti konvergencia iránti igényre. Az EÉPH-nak azon általános koordinációs szerepe keretében, amelyet az illetékes hatóságok és a kollégiumok között már jelenleg is betölt annak érdekében, hogy közös felügyeleti kultúrát és összehangolt felügyeleti gyakorlatokat lehessen kialakítani, továbbá biztosítani lehessen az eljárások egységességét és a megközelítések összehangoltságát, valamint fokozni lehessen a felügyeleti eredmények következetességét, különösen azon felügyeleti területekre kell összpontosítania, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek. Az EÉPH-nak a 648/2012/EU rendelet alkalmazása során szerzett szakértelme és tapasztalata alapján meg kell határoznia azokat a felügyeleti területeket, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek.

(7)

A pénzügyi piacok globális jellegére, valamint az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek felügyelete terén fennálló ellentmondások feloldásának szükségességére való tekintettel fokozni kell az EÉPH azon képességét, hogy előmozdítsa a központi szerződő felek felügyelete terén a konvergenciát. E célból egy állandó belső bizottságot kell létrehozni a központi szerződő felek vonatkozásában (a továbbiakban: központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság) az Unión belül engedéllyel rendelkező és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos feladatok kezelésére. Az EÉPH-n belül létrehozott, központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság létrehozására, feladatköreire és összetételére egyedülálló megoldásként kell tekinteni, amelyben koncentrálódik a központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatos szakértelem, ám ez nem teremthet precedenst az európai felügyeleti hatóságok tekintetében.

(8)

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak felelősnek kell lennie a belső piac megfelelő működésének, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a 648/2012/EU rendelet értelmében ráruházott konkrét feladatok ellátásáért.

(9)

A központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és operatív szakértelem teljeskörű bevonása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban az elnöknek, a független tagoknak és az engedélyezett központi szerződő féllel rendelkező tagállamok illetékes hatóságainak kell részt venniük. Ha a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság az engedélyezett központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik, az említett központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon részt vegyenek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképességének uniós szintű értékelésével és a releváns piaci fejleményekkel kapcsolatos megbeszélésein, hogy könnyebben hozzáférjenek a feladataik ellátásához adott esetben releváns információkhoz. Ha a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik, az adott harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon részt vegyenek a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá váló harmadik országbeli központi szerződő felekre (a továbbiakban: 2. szintű központi szerződő felek) vonatkozó határozatait előkészítő megbeszélésein. A kibocsátó központi bankoknak a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság szavazati joggal nem rendelkező tagjainak kell lenniük. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként meghívja a kollégiumok tagjait annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság más érintett hatóságok véleményét is figyelembe vegye.

(10)

A megfelelő szintű szakértelem és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökét és független tagjait érdemeik” az elszámolási, kereskedés utáni, prudenciális felügyeleti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján az EÉPH felügyeleti tanácsának (a továbbiakban: a felügyeleti tanács) kell kineveznie a felügyeleti tanács által és a Bizottság segítségével szervezett és lefolytatott, a nemek arányának egyensúlyára vonatkozó elvet tiszteletben tartó, nyílt pályázati eljárást követően. Az Európai Parlament a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak kinevezése előtt és a felügyeleti tanács általi kiválasztásuktól számított egy hónapon belül, a kiválasztott személyek meghallgatását követően jóváhagyja vagy elutasítja a jelöltek kinevezését. A felügyeleti tanács kizárólag az Európai Parlament által jóváhagyott, kiválasztott jelölteket nevezheti ki.

(11)

Az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés biztosítása, valamint az uniós intézmények jogainak védelme érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak elszámoltathatónak kell lenniük az Európai Parlament és a Tanács felé a 648/2012/EU rendelet alapján hozott döntésekért.

(12)

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének és független tagjainak függetlenül és objektíven, az Unió érdekében kell eljárniuk. Biztosítaniuk kell, hogy kellő mértékben figyelembe vegyék a belső piac megfelelő működését, valamint az – engedélyezett központi szerződő felekkel rendelkező vagy nem rendelkező – egyes tagállamok és az Unió egészének pénzügyi stabilitását.

(13)

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban zajló megfelelő, hatékony és gyors döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében szavazati jogot kell biztosítani az elnöknek, a független tagoknak, valamint az engedélyezett központi szerződő féllel rendelkező tagállamok illetékes hatóságainak. A központi bank(ok) képviselői, valamint a megfigyelők nem rendelkezhetnek szavazati joggal. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a tagjai egyszerű többségével kell meghoznia a döntéseit; minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazattal kell rendelkeznie, és szavazategyenlőség esetén az elnöknek döntő szavazattal kell rendelkeznie. A végső döntéshozatali hatáskör továbbra is a felügyeleti tanácsot kell, hogy megillesse.

(14)

Az Unión belül koherens és következetes felügyeleti megközelítés biztosítása érdekében bizonyos határozatok elkészítésének és az EÉPH-ra ruházott bizonyos feladatok ellátásának a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság feladatkörébe kell tartoznia. E feladatok megerősítik az EÉPH-nak az illetékes hatóságok és a kollégiumok között játszott koordinációs szerepét annak érdekében, hogy közös felügyeleti kultúrát, továbbá összehangolt felügyeleti gyakorlatot lehessen kialakítani különösen azon felügyeleti területeken, amelyek határokon átnyúló dimenzióval vagy lehetséges határokon átnyúló hatásokkal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban az ilyen releváns felügyeleti tevékenységek és határozatok különösen azokra a felügyeleti területekre terjedhetnének ki, ahol az eltérő felügyeleti gyakorlatok szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatával járhatnak, vagy veszélyeztethetik a pénzügyi stabilitást. Az EÉPH-t a kollégiumok által elfogadott valamennyi, a 648/2012/EU rendeletben előírt véleményről is tájékoztatni kell, ideértve a döntéshozatal alapját, amelyen a kollégium véleménye alapul, illetve bármely ajánlásról, amelyet a kollégiumi véleményekhez csatoltak.

(15)

Ezenkívül a központi szerződő felek illetékes hatóságai által egyes különösen fontos felügyeleti területeken hozott határozattervezetekről kötelező előzetes információcserét és egyeztetést kell folytatni a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban. Ezen túlmenően valamennyi határozattervezet esetében lehetővé kell tenni, hogy előzetes információcserét folytassanak róla önkéntes alapon, illetve a központi szerződő felek illetékes hatóságainak kezdeményezésére. Az EÉPH-nak nem kell véleményt kiadnia, amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban folytatott megbeszélés során nem derült fény egymással ellentétes álláspontokra. Az EÉPH véleménykiadásra irányuló hatásköre azt hivatott biztosítani, hogy a központi szerződő fél illetékes hatósága egy további visszajelzést kapjon a határozattervezetekről egy, a központi szerződő felek felügyeletére szakosodott és ebben tapasztalattal rendelkező felügyeleti csoporttól. Az EÉPH ilyen véleményei semmilyen hatással nem járhatnak a központi szerződő fél illetékes hatóságának a végleges határozat meghozatalára irányuló feladatkörére nézve, vagyis a központi szerződő fél illetékes hatósága továbbra is teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezne az adott határozat végleges tartalmát illetően. Ha az illetékes hatóság nem ért egyet az EÉPH véleményével, a véleménytől való minden jelentős eltérésről tájékoztatnia kell az EÉPH-t. Az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a határozat elfogadását megelőzően, azzal egy időben, illetve azután is tegyen erre irányuló észrevételeket. Ha azonban az illetékes hatóság a határozat elfogadása után tesz észrevételeket, azt indokolatlan késedelem nélkül kell tennie. Az EÉPH véleménye nem sértheti a kollégiumok arra irányuló jogkörét, hogy adott esetben saját mérlegelési jogkörükben határozzák meg a véleményeik tartalmát.

(16)

Ha az engedélyezett központi szerződő felekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységek – így például az illetékes hatóságok által az EÉPH-val folytatott kötelező és önkéntes konzultáció, valamint a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság megbeszélései – alapján az derül ki, hogy nem valósul meg a 648/2012/EU rendelet konvergens és következetes alkalmazása, az EÉPH-nak többek között iránymutatások, ajánlások és vélemények kiadásával elő kell segítenie a szükséges fokú konvergenciát és következetességet. Az említett folyamat megkönnyítése érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a felügyeleti tanácstól annak megfontolását kérje, hogy az EÉPH iránymutatásokat, ajánlásokat, illetve véleményeket fogadjon el. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy véleményeket nyújtson be a felügyeleti tanácsnak az EÉPH által a központi szerződő felek illetékes hatóságainak feladataival és tevékenységeivel kapcsolatban meghozandó határozatokról. Helyénvaló, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság például véleményeket bocsásson ki az EÉPH által a központi szerződő felek engedélyezése és felügyelete terén kidolgozott technikai standardtervezetekről és iránymutatás-tervezetekről.

(17)

A harmadik országbeli központi szerződő felek hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak teljesen kidolgozott határozattervezeteket kell előkészítenie a felügyeleti tanácsa általi elfogadásra, illetve el kell végeznie a harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséről és felügyeletéről szóló, a 648/2012/EU rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összefüggésben az EÉPH-ra ruházott feladatokat. Mivel az együttműködés és a tájékoztatás elengedhetetlen, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak – amennyiben harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatban ülésezik – meg kell osztania a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiummal a releváns információkat, köztük azokat a teljesen kidolgozott határozattervezeteket, amelyeket a felügyeleti tanácshoz benyújt, a felügyeleti tanács által elfogadott végső határozatokat, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság üléseinek napirendjeit és jegyzőkönyveit, valamint a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerés iránti kérelmeit.

(18)

Feladatai hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az EÉPH kifejezetten e célra kijelölt személyzetének támogatást kell nyújtania a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság számára az üléseinek előkészítéséhez, a feladatainak ellátásához szükséges elemzések elkészítéséhez, valamint támogatnia kell a nemzetközi együttműködés során.

(19)

A kibocsátó központi bankokat be kell vonni az olyan határozatoknak a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság általi előkészítésébe, amelyek a harmadik országbeli központi szerződő felek rendszerszintű jelentőségük alapján történő besorolásával és a 2. szintű központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatosak, hogy biztosítani lehessen a monetáris politikához kapcsolódó feladataik megfelelő elvégzését és a pénzforgalmi rendszerek zavartalan működését. Mivel a 2. szintű központi szerződő felekhez kapcsolódó, a biztosítéki követelményekről, a likviditási kockázat ellenőrzéséről, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekről, az elszámolásról és az interoperabilitási megállapodások jóváhagyásáról szóló EÉPH-határozatok a központi banki feladatok szempontjából különösen relevánsak lehetnek, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak a „tartsd be vagy indokold meg” mechanizmus alapján konzultálnia kell a harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankokkal.

(20)

Az EÉPH felügyeleti tanácsának az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott döntéshozatali eljárásnak megfelelően eljárva el kell fogadnia a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által benyújtott határozattervezeteket. A hatékony és gyors döntéshozatali eljárás biztosítása érdekében a felügyeleti tanácsnak egyes határozatokat – amelyek nem a harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséhez, besorolásához, a 2. szintű központi szerződő felekre kiszabott konkrét követelményekhez, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek felülvizsgálatához, elismerésének visszavonásához, illetve folyamatos felügyeletének lényeges elemeihez kapcsolódnak, amelyeknél kötelező a kibocsátó központi bankokkal való konzultáció – három munkanapon belül el kell fogadnia.

(21)

A felügyeleti határozatok konvergenciájának előmozdítása érdekében az EÉPH részére új felhatalmazást kell adni a tevékenységek és szolgáltatások körének kiterjesztésére vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására, és azon feltételek meghatározására, amelyek teljesülése esetén a modellek és paraméterek módosításai jelentősnek minősülnek. Továbbá az EÉPH-nak a központi szerződő felekkel kapcsolatos felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó közös eljárások részletes meghatározásához szükséges iránymutatásokat kell kibocsátania.

(22)

Az uniós központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumok működése elengedhetetlen a központi szerződő felek hatékony felügyeletéhez. A kollégiumokon belül az Unió-szerte egységes eljárások biztosítása érdekében pontosítani kell és még egységesebbé kell tenni a kollégiumok gyakorlati kereteit meghatározó írásbeli megállapodásokat. A kollégiumi tagok szerepének további megerősítése érdekében a tagok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájáruljanak a kollégium ülései napirendjének összeállításához. A kollégiumok átláthatóságának növelése érdekében a kollégiumok összetételének nyilvánosnak kell lennie. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (7) előírja, hogy az EKB-nak a felügyeleti feladatait a monetáris politikához kapcsolódó, illetve egyéb feladataitól teljesen különválasztva kell ellátnia. Az EKB feladatainak ezen elkülönítését el kell ismerni. Ennek megfelelően, amennyiben az EKB az egységes felügyeleti mechanizmus keretében egy klíringtag illetékes hatóságaként, illetve az eurorendszert képviselő kibocsátó központi bankként betöltött funkciója miatt is tagja egy, az uniós központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak, két szavazatot kell biztosítani számára a kollégiumban.

(23)

A kibocsátó központi bankok és az uniós központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumokban képviselt tagállamok klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok száma jelenleg korlátozott. Annak érdekében, hogy a kibocsátó központi bankok szélesebb köre és más tagállamok illetékes hatóságai is könnyebben hozzáférhessenek az információkhoz, amelyek pénzügyi stabilitására hatással lehetnek a központi szerződő fél nehézségei, lehetővé kell tenni, hogy kérésre további kibocsátó központi bankok és illetékes hatóságok is részt vegyenek a kollégiumokban. A központi szerződő felek uniós szinten koherens felügyeletének előmozdítása céljából a kollégiumokban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnökének vagy egy független tagjának is részt kell vennie. A megfelelő, hatékony és gyors döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében azon kibocsátó központi bankok és illetékes hatóságok, amelyek kérelem alapján vesznek részt, valamint a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság elnöke és független tagja nem rendelkezhetnek szavazati joggal.

(24)

A kollégiumok szerepének megerősítése érdekében a kollégiumok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy véleményezzék a központi szerződő fél üzleti tevékenységére mély hatást gyakorló további felügyeleti területeket, ideértve a központi szerződő félben minősített részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok értékelését, illetve a működéshez kapcsolódó funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek kiszervezését. Ezenkívül a kollégium számára – a kollégium bármely tagjának kérésére – lehetővé kell tenni, hogy a központi szerződő fél kockázatkezelése hiányosságainak kiküszöbölésére és alkalmazkodóképességének növelésére irányuló ajánlásokat is belefoglaljon véleményébe, a kollégium többségi határozatától függően. A kollégiumnak a véleményre vonatkozó szavazástól elkülönítve kell szavaznia arról, hogy az ilyen ajánlásokat belefoglalják-e a véleménybe. A kollégium véleményei és ajánlásai hatásainak megerősítése érdekében az illetékes hatóságoknak kellően figyelembe kell venniük őket, és az említett véleményektől és ajánlásoktól való jelentős eltéréseket meg kell indokolniuk.

(25)

A 648/2012/EU rendeletnek az Unión belül elszámolási szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályai szintén felülvizsgálatra szorulnak. Az uniós szervezetek pénzügyi stabilitását érintő jelentős következmények elkerülése érdekében javítani kell az információkhoz való hozzáférést, továbbá a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének, a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó információknak az érintett uniós és tagállami hatóságok közötti megosztásának, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó EÉPH-határozatok érvényesítésének a lehetőségét. Fennáll annak a kockázata is, hogy nem lehet figyelembe venni egy harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó szabályait vagy egy harmadik ország szabályozási keretét érintő változásokat, és ez negatív hatást gyakorolhat a szabályozási vagy felügyeleti eredményekre, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezetne az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek között.

(26)

Az uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközök jelentős összegét harmadik országbeli központi szerződő felek számolják el. Ez jelentős kihívást jelent az uniós és a tagállami hatóságok számára a pénzügyi stabilitás megőrzése terén.

(27)

Az integrált pénzügyi piacok létrehozására irányuló törekvései keretében a Bizottságnak az egyenértékűségi határozatok útján továbbra is meg kell állapítania, hogy a harmadik országok jogi és felügyeleti keretrendszerei teljesítik-e a 648/2012/EU rendelet követelményeit. A központi szerződő felekre vonatkozó jelenlegi egyenértékűségi rendszer végrehajtásának javítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén részletesen meghatározza a harmadik országok központi szerződő felekre vonatkozó rendszerei egyenértékűségének értékeléséhez szükséges kritériumokat. Szükséges továbbá, hogy az EÉPH nyomon kövesse azon harmadik országoknak a központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási és felügyeleti rendszerét érintő változásokat, amelyeket a Bizottság egyenértékűnek minősített. Ez annak biztosítására irányul, hogy az egyenértékűségi kritériumoknak és a használatukra vonatkozóan megállapított egyedi feltételeknek a harmadik országok továbbra is eleget tegyenek. Az EÉPH-nak bizalmas jelleggel be kell számolnia megállapításairól az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumnak.

(28)

A Bizottság jelenleg bármikor módosíthatja, felfüggesztheti, felülvizsgálhatja vagy visszavonhatja az egyenértékűségi határozatokat, különösen abban az esetben, ha olyan fejlemények történnek valamelyik harmadik országban, amelyek jelentős hatással vannak a 648/2012/EU rendeletben foglalt egyenértékűségi követelmények alapján vizsgált elemekre. Amennyiben egy harmadik ország érintett hatóságai már nem működnek együtt jóhiszeműen az EÉPH-val vagy más uniós felügyeleti hatóságokkal, vagy nem teljesítik folyamatosan az egyenértékűségre vonatkozó követelményeket, a Bizottság többek között figyelmeztetheti az említett hatóságokat vagy külön ajánlást tehet közzé. Amennyiben a Bizottság bármikor úgy határoz, hogy visszavon egy egyenértékűségi határozatot, a pénzügyi stabilitással vagy a piaci zavarokkal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében későbbre teheti az említett határozat alkalmazásának kezdőnapját. A jelenleg rendelkezésére álló jogkörökön túlmenően a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi feltételeket állapítson meg annak biztosítása érdekében, hogy az egyenértékűségi határozat által érintett harmadik ország továbbra is folyamatosan megfeleljen az egyenértékűségi kritériumoknak. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan feltételeket állapítson meg, amelyek biztosítják, hogy az EÉPH hatékonyan gyakorolhassa a 648/2012/EU rendelet alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel vagy a harmadik országok szabályozási és felügyeleti rendszereit érintő azon fejlemények nyomon követésével kapcsolatos jogosítványait, amelyek jelentőséggel bírnak az elfogadott egyenértékűségi határozatok szempontjából.

(29)

Tekintettel a központi szerződő felek növekvő, határokon átnyúló dimenziójára és az Unió pénzügyi rendszerén belüli fokozódó összefonódottságra, javítani kell az Unió képességét a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos potenciális kockázatok azonosítása, nyomon követése és csökkentése terén. Az EÉPH szerepét ezért úgy kell megerősíteni, hogy hatékony felügyeletet tudjon gyakorolni az olyan harmadik országbeli központi szerződő felek tekintetében, amelyek az Unión belüli elszámolási szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérelmezik. Ugyancsak fokozni kell az uniós kibocsátó központi bankoknak az általuk kibocsátott pénznemben aktív harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésében, felügyeletében, illetve elismerésének felügyeletében és visszavonásában való részvételét. Ezért konzultálni kell az uniós kibocsátó központi bankokkal a monetáris politikai feladataikat érintő bizonyos kérdésekről az olyan uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, amelyek elszámolását az Unión kívüli központi szerződő felek végzik vagy fogják végezni.

(30)

Miután a Bizottság egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét az uniós kerettel egyenértékűnek minősítette, az adott harmadik ország központi szerződő feleinek elismerésére irányuló folyamat során figyelembe kell venni azon kockázatokat, amelyeket a szóban forgó központi szerződő felek az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitásának szempontjából jelentenek.

(31)

Harmadik országbeli központi szerződő fél elismerés iránti kérelmének mérlegelésekor az EÉPH-nak értékelnie kell, hogy a központi szerződő fél az e rendeletben meghatározott objektív és átlátható kritériumok alapján milyen mértékű rendszerszintű kockázatot jelent az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására. Az említett kritériumokat figyelembe kell venni az átfogó értékelésnél. Önmagában az említett kritériumok egyike sem tekinthető döntőnek. Egy harmadik országbeli központi szerződő fél kockázati profiljának értékelésekor az EÉPH-nak minden kockázatot figyelembe kell vennie az olyan operatív kockázatokat is beleértve, mint a bűnözés, az informatikai és a kiberkockázatok. Az említett kritériumokat a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell részletesen meghatároznia. E kritériumok meghatározása során figyelembe kell vennie a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek jellegét, ideértve azok összetettségét, áringadozását és átlagos futamidejét, valamint az érintett piacok átláthatóságát és likviditását, illetve azt, hogy a központi szerződő fél elszámolási tevékenységei milyen arányban vannak euróban vagy más uniós pénznemben denominálva. E tekintetben a harmadik országokban szabályozott piacokon jegyzett és végrehajtott, bizonyos olyan mezőgazdasági származtatott ügyleteket érintő meghatározott jellemzők, amelyek olyan piacokhoz kapcsolódnak, amelyek az adott harmadik országban nagyrészt az ezen ügyleteikkel a kereskedelmi kockázataikat kezelő belföldi, nem pénzügyi szerződő feleket szolgálnak ki, elhanyagolható kockázatot jelenthetnek az uniós klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mivel alacsony fokú a pénzügyi rendszer többi részével való rendszerszintű összekapcsoltságuk. Amennyiben egy harmadik országban a központi szerződő felekre vonatkozó helyreállítási és szanálási szabályozás van hatályban, az EÉPH-nak azt is figyelembe kell vennie, amikor az adott harmadik országban székhellyel rendelkező, kérelmező központi szerződő fél által az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására gyakorolt hatást elemzi.

(32)

Az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel nem bíró központi szerződő feleket 1. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá váló központi szerződő feleket 2. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Amennyiben az EÉPH azt állapítja meg, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából nem bír rendszerszintű jelentőséggel, az adott központi szerződő félre a 648/2012/EU rendelet szerinti meglévő elismerési feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az EÉPH azt állapítja meg, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír, az adott központi szerződő félre egyedi követelményeket kell megállapítani. Az EÉPH csak akkor ismerheti el az említett központi szerződő felet, ha az megfelel az említett követelményeknek. Az említett követelményeknek tartalmazniuk kell a 648/2012/EU rendeletben meghatározott bizonyos prudenciális követelményeket, amelyek célja a központi szerződő fél biztonságának és hatékonyságának növelése. Az EÉPH-nak közvetlen felelősséggel kell tartoznia annak biztosításáért, hogy a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő felek megfeleljenek e követelményeknek. A vonatkozó követelményeknek egyúttal lehetővé kell tenniük az EÉPH számára az adott központi szerződő fél teljeskörű és hatékony, a 648/2012/EU rendelet szerinti felügyeletét.

(33)

A harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bank(ok)nak a 2. szintű központi szerződő felek elismerésébe való megfelelő bevonásának biztosítása érdekében az EÉPH-nak az ilyen központi szerződő felek elismerése során figyelembe kell vennie, hogy megfelelnek-e azon egyedi követelményeknek, amelyeket az említett kibocsátó központi bankok a monetáris politikai feladataik végrehajtása során esetlegesen előírtak. Az említett követelményeknek a kibocsátó központi bank(ok) indokolással ellátott kérésére a bankhoz történő információbenyújtásra, a központi szerződő felek és a kibocsátó központi bank(ok) közötti, a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni alkalmazkodóképessége EÉPH által végzett értékelésének keretében történő együttműködésre, illetve egynapos betéti számla kibocsátó központi bank(ok)nál való nyitására kell vonatkozniuk, továbbá olyan rendkívüli helyzetekben bevezetett követelmények lehetnek, amelyeket a kibocsátó központi bank(ok) szükségesnek tart(anak). A kibocsátó központi bank(ok)nak az egynapos betéti számlához kapcsolódó hozzáférési kritériumai és számlanyitási feltételei nem teremthetnek kötelezettséget a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásai egy részének vagy egészének áthelyezésére.

(34)

A kibocsátó központi bank(ok) által rendkívüli helyzetekben adott esetben előírt követelményeket illetően, a monetáris transzmissziós mechanizmusra vagy a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működésére hatással lehetnek a központilag elszámolt piacokon bekövetkező fejlemények olyan helyzetekben, mint például az olyan piacokon (elsősorban pénz- és repopiacokon) kialakult stresszhelyzetek, amelyeken a központi szerződő felek likviditáshoz próbálnak jutni, olyan helyzetekben, amikor a központi szerződő felek tevékenységükkel hozzájárulnak a piaci likviditás elapasztásához, vagy a fizetési és elszámolási rendszerek olyan súlyos működési zavara esetén, amely megakadályozza, hogy a központi szerződő fél teljesítse a fizetési kötelezettségeit vagy megemelje a likviditási igényét. Az ilyen rendkívüli helyzetek fennállásának megállapítása kizárólag monetáris politikai megfontolásoktól függ, és nem feltétlenül kell egybeesnie valamilyen központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzettel. Ilyen helyzetekben a prudenciális keret ezért nem biztos, hogy teljeskörűen mérsékelni tudja az előidézett kockázatokat, mely esetben közvetlen fellépésre lehet szükség a kibocsátó központi bank(ok) részéről a monetáris transzmissziós mechanizmus, illetve a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működésének biztosításához.

(35)

Ilyen rendkívüli helyzetekben a kibocsátó központi bankoknak – a vonatkozó intézményi keretük által megengedett mértékig – esetlegesen átmeneti követelményeket kell előírniuk a likviditási kockázatokhoz, az elszámolási rendszerekhez, a biztosítéki követelményekhez, a biztosítékokhoz vagy az interoperabilitási megállapodásokhoz kapcsolódóan. Az ilyen átmeneti követelményeknek való meg nem felelés a 2. szintű központi szerződő fél elismerésének EÉPH általi visszavonását eredményezheti. E követelmények közé tartozhat különösen a 2. szintű központi szerződő fél likviditásikockázat-kezelési képességének átmeneti fokozása, így például a likviditási tartalék növelése, a napon belüli biztosítékok beszedési gyakoriságának növelése és a keresztdevizás kitettségekre vonatkozó korlátozások, illetve a készpénzletétekre és a fizetéseknek a központi bank pénznemében történő elszámolására vonatkozó egyedi szabályok. A követelmények nem terjedhetnek ki a prudenciális felügyelet más területeire, és nem járhatnak automatikusan az elismerés visszavonásával. Az említett követelmények alkalmazása továbbá egy korlátozott, legfeljebb hathónapos időtartamra vonatkozóan lehet az elismerés feltétele, amely időtartam egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. E kiegészítő időszak lejártát követően az említett követelmények alkalmazása már nem lehet a 2. szintű központi szerződő fél elismerésének feltétele. Mindazonáltal a kibocsátó központi bankok nem akadályozhatók meg abban, hogy egy új vagy eltérő rendkívüli körülmény felmerülése esetén olyan átmeneti követelményeket írjanak elő, amelyek alkalmazása a 2. szintű központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet szerinti elismerésének feltételét képezné.

(36)

Az említett követelmények alkalmazását vagy esetleges meghosszabbítását megelőzően a kibocsátó központi bankoknak ismertetniük kell az EÉPH-val, az elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó más központi bankokkal, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumának tagjaival, hogy az általuk bevezetni kívánt követelmények milyen hatást gyakorolnak majd a központi szerződő felek hatékonyságára, stabilitására és alkalmazkodóképességére, illetve a követelmények miért szükségesek és arányosak ahhoz, hogy biztosítva legyen a monetáris transzmissziós mechanizmus, illetve a pénzforgalmi rendszerek zökkenőmentes működése, ugyanakkor megfelelően figyelembe kell vennie a bizalmas, illetve érzékeny információ védelmének szükségességét. Az átfedéseket elkerülendő, a kibocsátó központi banknak folyamatosan együtt kell működnie és információkat kell cserélnie az EÉPH-val és az elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó összes többi központi bankkal a rendkívüli körülmények között alkalmazandó átmeneti követelményekkel kapcsolatban.

(37)

A kibocsátó központi bank(ok)nak a lehető leggyorsabban meg kell erősítenie/erősíteniük az EÉPH részére, hogy egy adott 2. szintű központi szerződő fél teljesíti-e a kiegészítő követelményeket, de minden esetben az annak megállapításától számított 30 munkanapon belül, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél nem 1. szintű központi szerződő fél, vagy a kiegészítő követelmények előírásától számított 90 munkanapon belül, amennyiben az említett követelmények előírására a 2. szintű központi szerződő fél elismerését követően került sor.

(38)

A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felek által az Unió pénzügyi rendszerére és stabilitására jelentetett kockázat mértéke változó. A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felekre vonatkozó követelményeket ezért az adott központi szerződő fél által az Unió számára jelentett kockázattal arányos módon kell alkalmazni. Amennyiben az EÉPH – az Európai Rendszerkockázati Testülettel (a továbbiakban: ERKT) folytatott konzultációt követően és a harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankokkal egyetértésben – teljeskörűen megindokolt, számszerű technikai költség-haszon elemzést is magában foglaló – értékelés alapján megállapítja, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél vagy elszámolási szolgáltatásainak egy része olyan rendszerszintű jelentőséggel bír, hogy a 648/2012/EU rendeletben meghatározott egyedi követelményeknek való megfeleléssel nem lenne kezelhető kellőképpen az Uniót, illetve egy vagy több tagállamát fenyegető pénzügyi stabilitási kockázat, és amennyiben más intézkedések nem minősülnek elégségesnek a pénzügyi stabilitási kockázat kezeléséhez, az EÉPH-nak azt kell ajánlania a Bizottságnak, hogy az adott központi szerződő felet vagy annak elszámolási szolgáltatásainak egy részét ne ismerje el. Az EÉPH az említett eljárás keretében javasolhatja a Bizottságnak, hogy az előzetes besorolással rendelkező vagy nem rendelkező központi szerződő felet vagy szolgáltatásainak egy részét ne ismerje el 2. szintű központi szerződő félként.

(39)

A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezen ajánlás alapján végső lehetőségként végrehajtási jogi aktust fogadjon el, amelyben előírja, hogy a szóban forgó harmadik országbeli központi szerződő fél kizárólag akkor nyújthatja elszámolási szolgáltatásait vagy azok egy részét az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, ha erre valamely tagállamban a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően engedéllyel rendelkezik. Az említett végrehajtási jogi aktusban egy legfeljebb kétéves megfelelő alkalmazkodási időszakot is elő kell írnia, amely egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható, és meg kell határoznia, hogy a központi szerződő fél milyen feltételek mellett nyújthat továbbra is bizonyos elszámolási szolgáltatásokat vagy végezhet ilyen tevékenységeket az alkalmazkodási időszak során, és meg kell határoznia az említett időszak során annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy korlátozzák a – különösen az Unióban székhellyel rendelkező – klíringtagok és ügyfeleik potenciális költségeit.

(40)

Fontos, hogy az EÉPH egyenként konzultáljon a kibocsátó központi bankokkal, és azok egyetértésüket adják minden olyan esetleges ajánláshoz, amely egy harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésének megtagadására vonatkozik, tekintettel arra a hatásra, amellyel egy ilyen döntés járhat az általuk kibocsátott pénznemre, továbbá hogy egyetértésüket adják az EÉPH-nak az ilyen ajánlást követően elfogadott bizottsági végrehajtási jogi aktus alkalmazásáról szóló jelentéséhez. Mindazonáltal ilyen ajánlás vagy jelentés esetében a kibocsátó központi bank által esetlegesen megfogalmazott egyetértés vagy aggályok csak az általa kibocsátott pénznemre vonatkozhatnak, az ajánlás, illetve a jelentés egészére nem.

(41)

Az EÉPH-nak rendszeresen felül kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését, valamint az 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolását. E tekintetben az EÉPH-nak mérlegelnie kell többek között a harmadik országbeli központi szerződő felek üzleti tevékenységének jellegében, méretében és összetettségében bekövetkezett változásokat. A felülvizsgálatokat legalább ötévente és minden olyan alkalommal el kell végezni, amikor az elismert harmadik országbeli központi szerződő fél bővítette vagy szűkítette az Unióban végzett tevékenységeinek vagy az ott nyújtott szolgáltatásainak körét. Amennyiben az ilyen felülvizsgálatot követően az EÉPH azt állapítja meg, hogy egy 1. szintű központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félként kell besorolni, legfeljebb 18 hónapos megfelelő alkalmazkodási időszakot kell meghatároznia, amelyen belül a központi szerződő félnek meg kell felelnie a 2. szintű központi szerződő felekre alkalmazandó követelményeknek.

(42)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni annak a 2. szintű központi szerződő fél kérésére történő figyelembevételét is, hogy az ilyen központi szerződő félnek az adott harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfelelése mennyiben hasonlítható ahhoz, hogy az adott központi szerződő fél megfelel a 648/2012/EU rendelet követelményeinek. Ezen értékelés elvégzésekor az EÉPH-nak adott esetben figyelembe kell vennie a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktust, amely megállapítja, hogy a központi szerződő fél székhelye szerinti harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű a 648/2012/EU rendeletben foglalt keretrendszerrel, valamint minden olyan feltételt figyelembe kell vennie, amelytől az említett végrehajtási jogi aktus alkalmazása függhet. Ezen értékelés elvégzésekor az arányosság elvének biztosítása érdekében az EÉPH-nak azt is vizsgálnia kell, hogy a központi szerződő fél által elszámolt pénzügyi eszközök milyen mértékben vannak uniós pénznemekben denominálva. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben meghatározza a hasonló jogszabályokon alapuló megfelelés értékelésére vonatkozó módozatokat és feltételeket.

(43)

Az EÉPH-nak rendelkeznie kell az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletéhez szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy biztosítsa a 648/2012/EU rendelet követelményeinek való folyamatos megfelelésüket.

(44)

Az EÉPH, a tagállamok központi szerződő felek felügyeletéért felelős illetékes hatóságai, valamint az azon szervezetek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok közötti információmegosztás és együttműködés megkönnyítése érdekében, amelyeket a harmadik országbeli központi szerződő felek műveletei esetlegesen érinthetnek, az EÉPH-nak létre kell hoznia egy a harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumot. A kollégium tagjainak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy kérjék, hogy harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos konkrét ügyeket a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságban tárgyaljanak meg.

(45)

Annak érdekében, hogy az EÉPH hatékonyan végezhesse a harmadik országbeli központi szerződő felekkel összefüggő feladatait, a harmadik országbeli központi szerződő feleknek felügyeleti díjat kell fizetniük az EÉPH felügyeleti és adminisztratív feladataiért. A díjaknak fedezniük kell a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerés iránti kérelmeivel és a felügyeletükkel kapcsolatos költségeket. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben részletesen meghatározza a díjak típusait, a díjköteles ügyeket, a díjak összegét, valamint a díjfizetés módját.

(46)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy elvégezze a 2. szintű központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló olyan harmadik felek szükséges vizsgálatát és helyszíni ellenőrzését, amelyekhez az említett központi szerződő felek bizonyos operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kiszerveztek. Adott esetben az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok felügyeletéért felelős illetékes hatóságokat tájékoztatni kell e vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések megállapításairól. A központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök uniós pénznemeit kibocsátó központi bankok – ahol ez a monetáris politikai feladataik elvégzése szempontjából releváns – kérelmezhetik az ilyen helyszíni ellenőrzésekben való részvételüket.

(47)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, hogy kényszerítse a harmadik országbeli szerződő feleket a jogsértés megszüntetésére, az EÉPH által kért, a valóságnak megfelelő információk hiánytalan szolgáltatására, illetve arra, hogy vizsgálatnak vagy helyszíni ellenőrzésnek vessék alá magukat.

(48)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy pénzbírságot szabjon ki mind az 1. szintű, mind a 2. szintű központi szerződő felekre, amennyiben megállapítja, hogy szándékosan vagy gondatlanságból megsértették a 648/2012/EU rendeletet azzal, hogy az EÉPH számára a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltattak. Emellett az EÉPH számára azokban az esetekben is lehetővé kell tenni pénzbírság kiszabását a 2. szintű központi szerződő felekre, ha megállapítja, hogy azok – szándékosan vagy gondatlanságból – megsértették az említett rendelet alapján rájuk alkalmazandó kiegészítő követelményeket. Amennyiben az EÉPH azt állapította meg, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél az alkalmazandó harmadik országbeli jogi szabályozásnak való megfelelése révén úgy tekintendő, hogy teljesíti a 648/2012/EU rendelet 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott követelményeket, e központi szerződő fél tevékenysége – amennyiben megfelel e hasonló követelményeknek – nem tekinthető úgy, hogy sérti az említett rendeletet.

(49)

A pénzbírságokat a jogsértés súlyosságának szintjéhez igazodva kell kiszabni. A jogsértéseket különböző kategóriákba kell sorolni, és az egyes kategóriákhoz meghatározott pénzbírságokat kell rendelni. Az egyes konkrét jogsértésekre vonatkozó bírságok kiszámítására az EÉPH-nak kétlépcsős módszert kell alkalmaznia: elsőként az alapösszeget kell meghatároznia, majd szükség esetén bizonyos együtthatók alkalmazásával ezen alapösszeget kiigazítania. Az alapösszeget az érintett harmadik országbeli központi szerződő fél éves forgalmának figyelembevételével kell megállapítani, a kiigazítás során pedig az alapösszeget az e rendelet szerinti megfelelő együtthatók alkalmazásával kell növelni vagy csökkenteni.

(50)

E rendelet megállapítja a súlyosító és enyhítő körülményekhez kapcsolódó együtthatókat annak érdekében, hogy az EÉPH-nak rendelkezésére álljanak a szükséges eszközök a harmadik országbeli központi szerződő fél által elkövetett jogsértés súlyosságával arányos, a jogsértés elkövetésének körülményeit is figyelembe vevő mértékű pénzbírság kiszabásához.

(51)

A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntésnek független vizsgálaton kell alapulnia.

(52)

A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntés meghozatala előtt az EÉPH-nak meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében.

(53)

Az EÉPH-nak tartózkodnia kell a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabásától olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

(54)

Az EÉPH pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak végrehajthatónak kell lenniük, és a végrehajtásra azon állam hatályos polgári eljárásjogi szabályainak kell vonatkozniuk, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A polgári eljárásjogi szabályok nem foglalhatnak magukban büntető-eljárásjogi szabályokat, de magukban foglalhatnak közigazgatási eljárási szabályokat.

(55)

Az EÉPH-t fel kell hatalmazni arra, hogy 2. szintű központi szerződő fél által elkövetett jogsértés esetén különböző felügyeleti intézkedéseket alkalmazzon, így többek között felszólítsa a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, illetve végső megoldásként visszavonja a 2. szintű központi szerződő fél elismerését, ha az továbbra is súlyosan vagy ismételten megsérti a 648/2012/EU rendeletet. A felügyeleti intézkedések alkalmazásakor az EÉPH-nak figyelembe kell vennie a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. A felügyeleti intézkedésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az EÉPH-nak a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára. Amennyiben az EÉPH az elismerés visszavonása mellett dönt, az esetleges piaci zavarokat csökkentenie kell azzal, hogy legfeljebb kétéves megfelelő alkalmazkodási időszakot ír elő.

(56)

A központi szerződő felek biztosítéki követelményeinek, a garanciaalaphoz való hozzájárulásainak, biztosítékeszközeinek és az egyéb kockázatellenőrzési mechanizmusaikra vonatkozó követelményeknek a kiszámításához használt modellek és paraméterek jelentős változásainak az illetékes hatóságok és az EÉPH általi jóváhagyásával kapcsolatban tisztázni kell az eljárási vonatkozásokat és a jóváhagyásnak a kollégium határozatával való kapcsolatát. Szükséges esetekben lehetővé kell tenni az említett modelleket vagy paramétereket érintő jelentős változtatás előzetes elfogadását, különösen akkor, ha gyors változtatásra van szükség a központi szerződő fél kockázatkezelése megfelelőségének biztosítása érdekében.

(57)

A központi szerződő felek hatékony felügyelete a kompetenciák, a szakértelem, a képességek, valamint az együttműködő viszony kiépítésén és az intézmények közötti kapcsolattartáson nyugszik. Mivel ezek mind olyan folyamatok, amelyek kibontakozásához idő kell, és amelyek saját dinamikájukat követik, a központi szerződő felek működőképes, eredményes és hatékony felügyeleti rendszerének kialakításakor figyelembe kell venni annak potenciális hosszú távú fejlődését. Ezért az e rendeletben meghatározott hatáskörmegosztás várhatóan a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság által segített EÉPH szerepének és kapacitásainak fejlődésével párhuzamosan alakulni fog. A központi szerződő felek tekintetében egy hatékonyabb és rugalmasabb felügyeleti megközelítés kialakítása céljából a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az EÉPH – és különösen a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság – feladatvégzésének hatékonyságát az uniós és a tagállami intézmények és szervek közötti hatáskörmegosztás, illetve a 648/2012/EU rendelet Unióban való következetes és koherens alkalmazásának előmozdítása érdekében. A Bizottságnak az e rendelet által a központi szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatásairól is jelentést kell készítenie, és meg kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére és felügyeletére vonatkozó keretet. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megfelelő javaslatokkal együtt.

(58)

Az e rendeletben meghatározott szabályok harmadik országbeli központi szerződő felek tekintetében való hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a fizetendő díjak összegének és megfizetésük módjának részletes meghatározására vonatkozóan; az annak megállapításához szükséges kritériumokra vonatkozóan, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír-e vagy valószínűleg rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából; a harmadik országokra vonatkozó egyenértékűségi értékelésekben alkalmazandó kritériumok részletes meghatározására vonatkozóan; a harmadik országbeli központi szerződő felek által teljesítendő bizonyos követelményeknek való megfelelés módjának és feltételeinek meghatározására vonatkozóan; a pénzbírságok, illetve időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárási szabályok részletes meghatározására vonatkozóan, beleértve a védekezéshez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, a határidőket, a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok beszedését, valamint a bírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési időket is; valamint a IV. mellékletnek a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele érdekében történő módosítására irányuló rendelkezésekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (8) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(59)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében és különösen a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése és a harmadik országok jogi kereteinek egyenértékűsége tekintetében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(60)

A tevékenységek és szolgáltatások kibővítésére, a kollégiumokra és a modellek felülvizsgálatára, a stressztesztek és az utótesztek végzésére vonatkozó szabályok és felügyeleti gyakorlat következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket fogadjon el a következőkre vonatkozóan: azon feltételek, amelyek teljesülése esetén egy központi szerződő fél eredeti engedélye nem terjed ki a központi szerződő fél által tevékenységi körébe bevonni kívánt újabb szolgáltatásokra vagy tevékenységekre; azon feltételek, amelyek teljesülése esetén az uniós pénznemeket a kibocsátó központi bankok szempontjából legfontosabb pénznemnek kell tekinteni; a kollégiumokban való tagság feltételei és a kollégiumok működésének gyakorlati szabályai; valamint azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a központi szerződő felek modelljeinek és paramétereinek módosításai jelentősek. A Bizottságnak e szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadnia az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban.

(61)

mivel a rendelet céljait, nevezetesen a központi szerződő felek biztonságának és hatékonyságának a tevékenységükre vonatkozó egységes követelmények megállapításával történő növelését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(62)

Az EÉPH-nak a harmadik országbeli központi szerződő fél 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való elismerésére vonatkozó hatáskörének gyakorlását el kell halasztania mindaddig, amíg részletesen meghatározásra kerülnek azok a kritériumok, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a) egy harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró-e, vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik-e; és b) fennáll-e a hasonló jogszabályokon alapuló megfelelés.

(63)

A 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,