5.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/187


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2019 RENDELETE

(2019. október 1.)

a hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint a 643/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkére,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon, energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az unióbeli eladások száma és kereskedelmi volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság által kidolgozott, a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv (a COM(2016) 773 bizottsági közlemény (2)) meghatározza a 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozó környezettudatos tervezési és energiahatékonysági címkézési keretrendszer prioritásait. A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv meghatározza azokat az energiával kapcsolatos termékcsoportokat, amelyek elsőbbséget élveznek az előkészítő tanulmányok készítése és a végrehajtási intézkedések elfogadása, valamint a 643/2009/EK bizottsági rendelet (3) és az 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) felülvizsgálata szempontjából.

(3)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervben foglalt intézkedések révén a becslések szerint 2030-ban több mint 260 TWh teljes éves végsőenergia-megtakarítás érhető el, ami az üvegházhatást okozó gázkibocsátás megközelítőleg évi 100 millió tonnával való csökkentésének felel meg. A hűtőkészülékek szerepelnek a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervben felsorolt termékcsoportok között, és az e termékcsoportban 2030-ra elérhető teljes éves végsőenergia-megtakarítás becsült értéke 10 TWh.

(4)

A Bizottság a 643/2009/EK rendelet révén környezettudatos tervezési követelményeket állapított meg a háztartási hűtőkészülékek tekintetében, és az említett rendelet értelmében a Bizottságnak azt rendszeresen felül kell vizsgálnia a műszaki fejlődés fényében.

(5)

A Bizottság felülvizsgálta a 643/2009/EK rendeletet, és megvizsgálta a hűtőkészülékek műszaki, környezeti és gazdasági vonatkozásait, valamint a valós felhasználói magatartást. A felülvizsgálatot az uniós, valamint harmadik országbeli érdekeltekkel szoros együttműködésben végezték. A felülvizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozták és a 2009/125/EK irányelv 18. cikke alapján létrehozott konzultációs fórum elé terjesztették.

(6)

A felülvizsgálat bizonyítja a folyamatos és jobb, a hűtőkészülékek technológiai fejlődéséhez igazodó követelmények előnyeit. Azt is megerősíti, hogy a bortároló készülékekre vonatkozó energiahatékonysági követelmények bevezethetők, a korrekciós tényezők pedig kiküszöbölhetők vagy jelentősen csökkenthetők.

(7)

A rendelet hatálya alá tartozó termékek éves energia-fogyasztása az Unióban 2015-ben a becslések szerint 86 TWh volt, ami CO2-egyenértékben kifejezve 34 millió tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak felel meg. A hűtőkészülékek energiafogyasztása a beavatkozás nélküli forgatókönyv szerint is várhatóan csökken 2030-ra. Ez a csökkenés azonban valószínűleg lelassul, ha nem kerül sor a meglévő környezettudatos tervezési követelmények naprakésszé tételére.

(8)

Az e rendelet hatálya alá tartozó hűtőkészülékek e rendelet alkalmazása szempontjából fontos környezeti jellemzői a használatuk során jelentkező energiafogyasztás, az élettartam során az ajtók meglazuló tömítése miatt megnövekvő energiafelhasználás, a nem megfelelő javíthatóság és az optimálistól elmaradó élelmiszer-tartósítás, amely egyébként elkerülhető élelmiszer-pazarláshoz vezet.

(9)

Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett COM (2015) 614 final bizottsági közlemény (5) (a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv) és a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a környezettudatos tervezés támogassa az erőforrás-hatékonyabb és körforgásos gazdaság felé történő elmozdulást. A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hivatkozik a 2009/125/EK irányelvre, és kimondja, hogy a környezettudatos tervezési követelményeknek elő kell mozdítaniuk az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasználatát, szétszerelését és hasznosítását. E rendeletnek ezért ennek megfelelő követelményeket kell megállapítania.

(10)

A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezését külön rendeletben kell szabályozni.

(11)

A fagyasztóládáknak – köztük a professzionális használatra szánt fagyasztóládáknak viszont e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, mivel nem tartoznak az (EU) 2015/1095 bizottsági rendelet (7) hatálya alá, és nem csak professzionális környezetekben kerülhetnek alkalmazásra.

(12)

A bortároló készülékek és az alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek (például minibárok), amelyek ajtaja lehet átlátszó, nem használatosak a kiskereskedelemben. A bortároló készülékeket rendszerint háztartásokban vagy éttermekben használják, míg minibárok általában szállodai szobákban találhatók. Ezért e rendeletnek ki kell terjednie a bortároló készülékekre és a minibárokra, beleértve az átlátszó ajtóval rendelkezőket is.

(13)

A releváns termékparamétereket megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell mérni. E módszereknek a legkorszerűbb elismert mérési módszertanon kell alapulniuk, beleértve adott esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi szervezetek által elfogadott harmonizált szabványokat.

(14)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(15)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a gyártóknak, az importőröknek vagy a meghatalmazott képviselőknek a 2009/125/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban rendelkezésre kell bocsátaniuk az e rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatos információkat.

(16)

Piacfelügyeleti célokból a gyártók, importőrök vagy meghatalmazott képviselők számára lehetővé kell tenni, hogy a termékadatbázisra hivatkozzanak, ha az (EU) 2019/2016 (9) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti műszaki dokumentáció tartalmazza az említett információkat.

(17)

E rendelet hatékonyságának javítása és a fogyasztók védelme érdekében be kell tiltani azokat a termékeket, amelyek vizsgálati körülmények között automatikusan megváltoztatják teljesítményüket a megadott paraméterek javítása érdekében.

(18)

Az e rendeletben megállapított, jogi erővel bíró követelményeken túl meg kell határozni a 2009/125/EK irányelv I. melléklete 3. része 2. pontjának megfelelően az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket, hogy a termékek teljes életciklusára vetített környezeti teljesítményére vonatkozó, az e rendelet hatálya alá tartozó információk széles körben és könnyen hozzáférhetők legyenek.

(19)

E rendeletet felül kell majd vizsgálni annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, rendelkezései mennyire megfelelőek és eredményesek céljainak elérése szempontjából. A felülvizsgálatot úgy kell időzíteni, hogy kellő időt hagyjon az összes rendelkezés végrehajtására, továbbá a piacra gyakorolt hatások érvényesülésére.

(20)

A 643/2009/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(21)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet a 10 litert meghaladó, de legfeljebb 1 500 liter teljes űrtartalmú, villamos fővezetékről üzemeltetett hűtőkészülékek forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése során alkalmazandó környezettudatos tervezési követelményeket állapítja meg.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

professzionális hűtőbútorok és sokkolóhűtők, eltekintve a professzionális használatra szánt fagyasztóládáktól;

b)

a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek;

c)

mobil hűtőkészülékek;

d)

olyan készülékek, amelyek elsődleges funkciója nem az élelmiszerek hűtés útján történő tárolása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„elektromos hálózat” vagy „villamos fővezeték”: a hálózatból származó 230 (± 10 %) V-os 50 Hz-es váltófeszültségű elektromos áramforrás;

2.

„hűtőkészülék”: szigetelt szekrény egy vagy több, adott hőmérsékletre szabályozott, természetes vagy kényszerített keringetéses hűtéssel hűtött rekesszel, amelynek hűtését egy vagy több energiafogyasztó eszköz biztosítja;

3.

„rekesz”: egy hűtőkészülékben található, más rekeszektől válaszfallal, dobozzal vagy hasonló szerkezettel leválasztott zárt tér, amely egy vagy több külső ajtón keresztül közvetlenül hozzáférhető és több alrekeszre osztható. Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet alkalmazásában a „rekesz” szó egyaránt vonatkozik a rekeszekre és az alrekeszekre;

4.

„külső ajtó”: a szekrény elmozdítható vagy eltávolítható része, amely lehetővé teszi legalább a rakomány be- és kirakodását;

5.

„alrekesz”: egy rekeszen belüli zárt tér, amelynek működési hőmérséklet-tartománya más, mint azé a rekeszé, amelyben elhelyezkedik;

6.

„teljes térfogat” (V): a hűtőkészülék belső felülete által határolt tér nagysága, amely a rekeszek összesített térfogatának felel meg, dm3-ben vagy literben kifejezve;

7.

„rekesztérfogat” (Vr ): a rekesz belső felülete által határolt tér nagysága, dm3-ben vagy literben kifejezve;

8.

„professzionális hűtőbútor”: az (EU) 2015/1095 rendeletben található fogalommeghatározásnak megfelelően egy vagy több ajtón keresztül vagy fiók kihúzásával hozzáférhető egy vagy több hűtőteret magában foglaló, szigetelt hűtőkészülék, amely a benne tárolt élelmiszerek hőmérsékletét képes folyamatosan a hűtésre vagy a fagyasztásra előírt maximális hőmérséklet alatt tartani, a gőzkompressziós ciklus elvén működik, és nem háztartási alkalmazásra, illetve nem kínálásra vagy a fogyasztók önkiszolgálására szolgál;

9.

„sokkolóhűtő”: az (EU) 2015/1095 rendeletben található fogalommeghatározásnak megfelelően egy szigetelt hűtőkészülék, amelynek elsődleges rendeltetése a meleg élelmiszereknek hűtés esetén +10 °C alá történő gyorshűtése, fagyasztás esetén pedig –18 °C alá történő mélyhűtése;

10.

„professzionális használatra szánt fagyasztóláda”: élelmiszerek fagyasztására szolgáló, nem háztartási használatra szánt olyan berendezés, amelynek rekeszéhez (rekeszeihez) vagy felülről lehet hozzáférni, vagy felülről és oldalról is, de a felülről hozzáférhető rekesz(ek) bruttó űrtartalma meghaladja a berendezés bruttó össztérfogatának 75 %-át;

11.

„fagyasztó”: olyan hűtőkészülék, amelyben kizárólag 4-csillagos rekeszek vannak;

12.

„fagyos rekesz”: legfeljebb 0 °C célhőmérséklettel rendelkező rekesztípus, azaz a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott 0-csillagos, 1-csillagos, 2-csillagos, 3-csillagos vagy 4-csillagos rekesz;

13.

„rekesztípus”: a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott Tmin, Tmax, Tc és egyéb hűtőteljesítmény-paramétereknek megfelelő bejelentett rekesztípus;

14.

„minimális hőmérséklet” (Tmin): egy rekeszben a tárolási vizsgálat során mért, a III. melléklet 3. táblázatának megfelelő minimális hőmérséklet;

15.

„maximális hőmérséklet” (Tmax): egy rekeszben a tárolási vizsgálat során mért, a III. melléklet 3. táblázatának megfelelő maximális hőmérséklet;

16.

„célhőmérséklet” (Tc): vizsgálat során egy rekeszben mért, a III. melléklet 3. táblázatának megfelelő referencia-hőmérséklet, amely egyben az energiafogyasztás vizsgálatához figyelembe veendő, az adott időtartam alatt adott számú érzékelőnél mért értékek átlagaként kiszámított hőmérséklet;

17.

„0-csillagos rekesz” és „jégkészítő rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 0 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

18.

„1-csillagos rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően –6 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

19.

„2-csillagos rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően –12 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

20.

„3-csillagos rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően –18 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

21.

„fagyasztó rekesz” vagy „4-csillagos rekesz”: –18 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz, amely megfelel a fagyasztókapacitás tekintetében alkalmazandó követelményeknek;

22.

„fagyasztókapacitás”: egy fagyasztó rekeszben 24 óra alatt lefagyasztható friss élelmiszerek mennyisége, amely a fagyasztó rekesz 100 literjére vetítve nem lehet alacsonyabb 4,5 kg/24 óránál, és semmiképp nem lehet alacsonyabb 2,0 kg/24 óránál;

23.

„kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék”: az (EU) 2019/2024 bizottsági rendeletben (10) szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően áruk fogyasztóknak történő bemutatására és értékesítésre való felkínálására használt hűtőkészülék, amely az árut a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb, meghatározott hőmérsékleten tartja, és nyitott oldalán, egy vagy több ajtaján és/vagy fiókján keresztül közvetlenül hozzáférhető, beleértve azokat a szekrényeket is, amelyek az ügyfelek számára hozzá nem férhető, tárolásra vagy kiszolgálásra használható részekkel is rendelkeznek, de kivéve a minibárokat és a bortároló készülékeket;

24.

„minibár”: elsősorban szállodai szobákban és hasonló helyeken élelmiszerek tárolásra és eladására szánt, legfeljebb 60 liter teljes térfogatú hűtőkészülék;

25.

„bortároló készülék”: meghatározott célként bor tárolására szánt, a bortároló rekeszek tekintetében a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott tárolási körülmények és célhőmérséklet precíziós szabályozására képes, antivibrációs eszközzel felszerelt hűtőkészülék;

26.

„meghatározott célra szánt hűtőkészülék”: olyan hűtőkészülék, amelyben csak egy típusú rekesz található;

27.

„bortároló rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 12 °C célhőmérséklettel, 50 % és 80 % közötti belső páratartalommal és 5 °C és 20 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

28.

„mobil hűtőkészülék”: villamos fővezetékkel nem rendelkező helyeken használható hűtőkészülék, amely, extra alacsony feszültségű (< 120V DC) villamos energiát és/vagy fosszilis tüzelőanyagot használ a hűtéshez, ideértve az olyan hűtőkészülékeket is, amelyek az extra alacsony feszültségű villamos energia és/vagy fosszilis tüzelőanyag mellett az elektromos hálózatról is működtethetők. Egy AC/DC adapterrel forgalomba hozott készülék nem minősül mobil hűtőkészüléknek;

29.

„élelmiszerek”: ételek, italok, ideértve a bort is, és egyéb, elsősorban fogyasztásra szánt cikkek, amelyeket adott hőmérsékletre kell hűteni;

30.

„energiahatékonysági mutató” (EEI): a hűtőkészülék relatív energiahatékonyságára vonatkozó, a III. melléklet 5. pontjának megfelelően százalékban kifejezett indexszám;

31.

„alacsony zajkibocsátású hűtőkészülék”: gőzkompresszió nélkül működő hűtőkészülék, amelynek levegőben terjedő akusztikus hangkibocsátása A-frekvenciasúlyozás mellett 1 picoWattra vonatkoztatva legfeljebb 27 dB (dB(A)/1 pW);

32.

„levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás”: egy hűtőkészülék hangereje A-frekvenciasúlyozás mellett 1 picoWattra vonatkoztatott decibelben kifejezve (dB(A)/1 pW);

33.

„kombinált készülék”: egynél több rekesztípussal, köztük legalább egy fagymentes rekesszel rendelkező hűtőkészülék;

34.

„fagymentes rekesz”: legalább 4 °C célhőmérsékletű rekesztípus, azaz kamra-, bortároló, pince- vagy frissentartó rekesz a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott tárolási feltételekkel és célhőmérsékletekkel;

35.

„kamrarekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 17 °C célhőmérséklettel és 14 °C és 20 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

36.

„pincerekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 12 °C célhőmérséklettel és 2 °C és 14 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

37.

„frissentartó rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 4 °C célhőmérséklettel és 0 °C és 8 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

38.

„környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezés”: olyan lecsapódásgátló fűtőberendezés, amelynek fűtőteljesítménye vagy a környezeti hőmérséklet, vagy a környezeti nedvesség, vagy mindkettő függvénye;

39.

„lecsapódásgátló fűtőberendezés”: olyan fűtőberendezés, amely megakadályozza a pára lecsapódását a hűtőkészüléken;

40.

„kiegészítő energia” (Eaux ): a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezés által felhasznált energia kWh/év mértékegységben kifejezve.

A mellékletek céljaira az I. mellékletben szerepelnek további meghatározások.

3. cikk

Környezettudatos tervezési követelmények

A II. mellékletben meghatározott környezettudatos tervezési követelmények az ott megjelölt időpontoktól alkalmazandók.

4. cikk

Megfelelőség-értékelés

(1)   A 2009/125/EK irányelv 8. cikkében említett megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszert vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

(2)   A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőség-értékelés céljára a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a II. melléklet 4. pontjával összhangban benyújtott termékismertető egy példányát, továbbá az e rendelet III. mellékletében szereplő számítások részleteit és eredményeit.

(3)   Ha egy adott modell műszaki dokumentációjában szereplő információkat:

a)

a megadandó műszaki információk szempontjából releváns műszaki jellemzőkben azonos, de egy másik gyártó által előállított modell adataiból vették át, vagy

b)

terv alapján végzett számítások és/vagy ugyanazon vagy egy másik gyártó más modellje adatainak extrapolációja útján határozták meg,

úgy a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell e számítások és a gyártók által a számítások pontosságának ellenőrzése érdekében elvégzett értékelés részleteit, adott esetben pedig a másik gyártók modelljeivel való azonosságra vonatkozó nyilatkozatot.

A műszaki dokumentációban fel kell sorolni az összes egyenértékű modellt, megadva azok modellazonosítóját.

(4)   A műszaki dokumentációban az információkat az (EU) 2019/2016 rendelet VI. mellékletének megfelelően és az ott használt sorrendben kell megadni. Piacfelügyeleti célból a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők a 2009/125/EK irányelv IV. melléklete 2. g) pontjának sérelme nélkül hivatkozhatnak a termékadatbázisba feltöltött műszaki dokumentációra, amely az (EU) 2019/2016 rendeletben előírt információkat tartalmazza.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú ellenőrzés

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének 2. pontjában említett piacfelügyeleti célú vizsgálatok során a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében meghatározott ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Megkerülés

A gyártók, importőrök vagy meghatalmazott képviselők nem helyezhetnek forgalomba olyan terméket, amelyet úgy terveztek, hogy képes legyen azonosítani a tesztelést (pl. felismerni a vizsgálati körülményeket vagy a vizsgálati ciklust), és erre reagálva a vizsgálat során automatikusan megváltoztatni teljesítményét annak érdekében, hogy a gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő által a műszaki dokumentációban vagy máshol megadott paramétereknél kedvezőbb eredményeket érjen el.

A termék energiafogyasztása és bármely egyéb megadott paramétere egy esetleges szoftver- vagy firmware-frissítés után nem romolhat az eredeti megfelelőségi nyilatkozathoz használt vizsgálati szabvány szerint mérve, hacsak a végfelhasználó a frissítés előtt kifejezetten hozzá nem járul ehhez.

7. cikk

Indikatív referenciaértékek

Az e rendelet elfogadásának időpontjában a piacon elérhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező termékek és technológiák indikatív referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.

8. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság felülvizsgálja ezt a rendeletet a műszaki fejlődés fényében, és e felülvizsgálat eredményeit, adott esetben egy módosításra irányuló javaslat tervezetének kíséretében 2025. december 25-ig a konzultációs fórum elé tárja.

A felülvizsgálatnak különösen az alábbiak vizsgálatára kell kiterjednie:

a)

az alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek és a bortároló készülékek (ideértve az átlátszó ajtókkal rendelkezőket is) energiahatékonysági mutatóival kapcsolatos követelmények;

b)

az alacsony zajkibocsátású, fagyos rekesszel is rendelkező kombinált készülékek energiahatékonysági mutatóival kapcsolatos követelmények meghatározásának helyénvalósága;

c)

a professzionális használatra szánt fagyasztóládákkal kapcsolatos álláspont;

d)

a tűréshatárok;

e)

az ajtók hosszú ideig való nyitvatartására figyelmeztető hangjelzés kötelezővé tételének helyénvalósága;

f)

kompenzációs tényezők és modellezési paraméterek;

g)

annak helyénvalósága, hogy a körforgásos gazdaság elveinek megfelelően a termékek erőforrás-hatékonysága tekintetében további követelmények, esetleg további tartalék alkatrészekkel kapcsolatos követelmények kerüljenek meghatározásra;

h)

a kiegészítő energia meghatározásában a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezéstől eltérő kiegészítő eszközök vagy funkciók figyelembevételének helyénvalósága;

i)

az automata és intelligens jégtelenítés figyelembevételének módszertana.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 643/2009/EK bizottsági rendelet 2021. március 1-jén hatályát veszti.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. március 1-jétől kell alkalmazni. A 6. cikk azonban 2019. december 25-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 1-jén.

a Bizottság részéről

Jean-Claude JUNCKER

az elnök


(1)  HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2)  A Bizottság közleménye: A környezettudatos tervezés munkaterve, 2016–2019 (COM(2016) 773 final, 2016.11.30.).

(3)  A Bizottság 643/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 191., 2009.7.23., 53. o.).

(4)  A Bizottság 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2010. szeptember 28.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőkészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2010.11.30., 17. o.).

(5)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (COM(2015) 614 final, 2015.12.2.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2015/1095 rendelete (2015. május 5.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok, sokkolóhűtők, kondenzációs egységek és technológiai hűtők környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 177., 2015.7.8., 19. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2019/2016 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hűtőkészülékek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 102. oldalát).

(10)  A Bizottság (EU) 2019/2024 a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról (lásd e Hivatalos Lap 313. oldalát).


I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a mellékletekhez

E melléklet alkalmazásában:

1.

„átlátszó ajtó(k)”: olyan átlátszó anyagból készült külső ajtó(k), amely(ek) lehetővé teszi(k) a felhasználó számára, hogy a szekrény belső magasságának és belső szélességének legalább 75 %-át lássa, mindkettőt a szekrény elején mérve;

2.

„gyorsfagyasztás”: a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő utasításai alapján a végfelhasználó által aktiválható funkció, amely csökkenti a fagyasztó rekesz(ek) tárolási hőmérsékletét a nem fagyasztott élelmiszerek gyorsabb lefagyasztása érdekében.

3.

„téli üzemmód” az egy kompresszorral és egy termosztáttal rendelkező kombinált készülék szabályozó funkciója, amely +16 °C alatti környezeti hőmérsékleten a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő utasításai alapján használható kapcsoló eszköz vagy funkció révén biztosítja, hogy a kompresszor működésben maradjon akkor is, ha ez a termosztát elhelyezkedésének megfelelő rekeszben nem volna szükséges, de a többi rekesz megfelelő tárolási hőmérsékletének fenntartása érdekében kívánatos;

4.

„hűtőrekesz”: olyan rekesz, amely a felhasználó beavatkozása nélkül képes egy tartományon belül szabályozni átlagos hőmérsékletét, és a III. melléklet 3. táblázatában előírtaknak megfelelően 2 °C célhőmérsékletet és – 3 °C és 3 °C közötti tárolási feltételeket biztosít;

5.

„vákuumos hőszigetelő panel”: szilárd, nagyon porózus anyagból készült, és vékony, légmentesen zárt külső burkolatba helyezett szigetelő panel, amelyből a gázokat eltávolítják, és a külső gázok behatolása ellen szigeteléssel védik;

6.

„2-csillagos rész”: egy 3-vagy 4-csillagos rekesz azon része, amely nem rendelkezik önálló ajtóval vagy fedéllel, és amelynek célhőmérséklete és tárolási feltétele –12 °C;

7.

„ajtótömítés”: mechanikus tömítés, amely kitölti a hűtőkészülék ajtaja és teste közötti rést, hogy megakadályozza a hűtőszekrényből a kültéri levegőbe történő szivárgást;

8.

„tartalék alkatrész” olyan különálló rész, amellyel egy termék azonos vagy hasonló funkciójú része helyettesíthető;

9.

„szakszerviz”: hűtőkészülékek javítási és professzionális karbantartási szolgáltatásait kínáló piaci szereplő vagy vállalkozás;

10.

„szabadon álló készülék”: nem beépített hűtőkészülék;

11.

„beépített készülék”: olyan hűtőkészülék, amelyet kizárólag a következő módon terveznek, tesztelnek és forgalmaznak:

a)

fülkékben, vagy (felső, alsó és oldalsó) lapok között kell elhelyezni; valamint

b)

szilárdan rögzíteni kell a fülke oldalához, tetejéhez, aljához vagy a lapokhoz; valamint

c)

beépített gyári felülettel vagy egyedi készítésű előlappal kell felszerelni;

12.

„jótállás”: a kereskedőnek vagy valamely gyártónak, importőrnek vagy ezek meghatalmazott képviselőjének az alábbiakra vonatkozó kötelezettségvállalása:

a)

a kifizetett ár visszatérítése, vagy

b)

a hűtőkészülék bárminemű cseréje, javítása vagy kezelése abban az esetben, ha a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban szereplő előírásoknak nem felelne meg;

13.

„klímaosztály”: a III. melléklet 1. i) pontjában meghatározottaknak megfelelő azon környezetihőmérséklet-tartomány, amelyben a hűtőkészüléket használni tervezik, és amelyben a III. melléklet 3. táblázatában előírt tárolási hőmérsékletek minden rekeszben egyidejűleg elérhetők;

14.

„termékadatbázis” a termékekre vonatkozó adatok rendszerezett gyűjteménye, amely a következő részekből áll: fogyasztóközpontú nyilvános rész, amelyben az egyes termékparaméterekre vonatkozó információk elektronikus formában elérhetők, a hozzáférést biztosító online portál, valamint egy megfelelési rész, amelyre pontosan meghatározott hozzáférhetőségi és biztonsági követelmények vonatkoznak az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1) megfelelően;

15.

„éves energiafogyasztás” (AE): az átlagos napi energiafogyasztás megszorozva 365-tel (az év napjainak a száma), kilowattóra/év (kWh/év) mértékegységben kifejezve, a III. melléklet 3. pontja szerint kiszámítva;

16.

„napi energiafogyasztás (Edaily )”: a hűtőkészülék által 24 óra alatt, a referenciafeltételek mellett felhasznált villamos energia 24 órára vetítve, kilowattórában kifejezve (kWh/24 h), a III. melléklet 3. pontja szerint kiszámítva;

17.

„adagoló”: olyan készülék, amely igény szerint hűtött vagy fagyott rakományt ad ki a hűtőkészülékből, például jégkocka- vagy hűtöttvíz-adagoló;

18.

„változtatható hőmérsékletű rekesz”: a felhasználó beállításának megfelelően két (vagy több) alternatív rekesztípusként használható tér (például amely lehet frissentartó rekesz vagy fagyasztó rekesz), amely képes folyamatosan fenntartani a beállított rekesztípusnak megfelelő működésihőmérséklet-tartományt. Mindazonáltal az olyan, adott típusú rekesz, amely más típusú rekeszek tárolási feltételeit is képes biztosítani (például egy olyan hűtőrekesz, amely a 0-csillagos követelményeknek is megfelel), nem tekinthető változtatható hőmérsékletű rekesznek;

19.

„hálózat”: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

20.

„nyugalmi energiafogyasztás (Pss )”: az átlagos energiafogyasztás nyugalmi körülmények között, wattban (W) kifejezve;

21.

„járulékos jégtelenítési és helyreállítási energiafogyasztás (ΔΕd-f )”: a jégtelenítés és a helyreállítás átlagos többlet-energiafogyasztása wattórában (Wh) kifejezve;

22.

„automata jégtelenítés”: olyan funkció, amely a felhasználó beavatkozása nélkül bármely hőmérséklet-szabályozó beállítás mellett megkezdi a rekeszekben lerakódott jég kiolvasztását, vagy a normál működés helyreállítását, és automatikusan eltávolítja a keletkezett vizet;

23.

„jégtelenítési időköz (td-f )”: két egymást követő jégtelenítési és helyreállítási ciklusban a jégtelenítő fűtések aktiválása közötti átlagos időtartam órában (h) kifejezve; ha nincs jégtelenítő fűtés, két egymást követő jégtelenítési és helyreállítási ciklusban a kompresszor két egymást követő kikapcsolása közötti időtartam;

24.

„jégtelenítési és helyreállítási idő”: egy jégtelenítési művelet kezdete és a rendes működési feltételek helyreállása között eltelt idő;

25.

„jégtelenítési típus”: a hűtőkészülék egy vagy több elpárologtatóján keletkezett jéglerakódás eltávolításának módszere, amely lehet automatikus vagy manuális;

26.

„manuális jégtelenítés”: nincs automatikus jégmentesítő funkció;

27.

„terhelési tényező” (L): a meleg ételek miatti extra (a vizsgálat magasabb átlagos környezeti hőmérséklete alapján előrejelzettet meghaladó) hűtési terhelést tükröző, a III. melléklet 3. a) pontjában meghatározott értékekkel rendelkező tényező;

28.

„szokásos éves energiafogyasztás (SAE)”: a hűtőkészülék III. melléklet 4. pontjának megfelelően kiszámított átlagos éves referencia-energiafogyasztása egy évre vetített kilowattórában (kWh/év) kifejezve;

29.

„kombi paraméter (C)”: a több különböző rekesztípust tartalmazó hűtőkészülékekben jelentkező együttes hatást figyelembe vevő, a III. melléklet 4. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező modellezési paraméter;

30.

„az ajtó hőveszteség-tényezője (D)”: a kombinált készülékek esetében a különböző hőmérsékletű rekeszek számának vagy a külső ajtók számának (amelyik a kevesebb) megfelelően használt kompenzációs tényező a III. melléklet 5. táblázata szerint. E tényező esetében a „rekesz” szó nem vonatkozik az alrekeszekre;

31.

„jégtelenítési tényező (Ac )”: a hűtőkészülék automata vagy manuális jégtelenítését figyelembe vevő, a III. melléklet 5. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező kompenzációs tényező;

32.

„beépítési tényező (Bc )”: a hűtőkészülék beépített vagy szabadon álló tervezését figyelembe vevő, a III. melléklet 5. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező kompenzációs tényező;

33.

„Mc” és „Nc”: az energiafelhasználás és a térfogat közötti összefüggést figyelembe vevő, a III. melléklet 4. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező modellezési paraméterek;

34.

„termodinamikai paraméter”: a szokásos éves energiafogyasztást 24 °C környezeti hőmérsékletnek megfelelően korrigáló, a III. melléklet 4. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező modellezési paraméter;

35.

„egyenértékű modell”: a megadandó műszaki információk szempontjából releváns műszaki jellemzőkben azonos, de ugyanazon gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő által más modellként, másik modellazonosítóval forgalomba hozott vagy üzembe helyezett modell;

36.

„modellazonosító”: olyan (általában alfanumerikus) kód, amely alapján az ugyanazon védjegy vagy ugyanazon beszállítói név alatt forgalmazott termékmodellek megkülönböztethetők;

37.

„hűtő-fagyasztókészülék”: olyan kombinált készülék, amely legalább egy fagyasztó és legalább egy frissentartó rekesszel rendelkezik.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.).


II. MELLÉKLET

Környezettudatos tervezési követelmények

1.   Energiahatékonysági követelmények

a)

2021. március 1-jétől a hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg az 1. táblázatban meghatározott értékeket.

1. táblázat

A hűtőkészülékek maximális energiahatékonysági mutatója %-ban

 

EEI

meghatározott célra szánt, alacsony zajkibocsátású, egy vagy több frissentartó rekesszel is rendelkező hűtőkészülékek

375

átlátszó ajtókkal rendelkező alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek

380

egyéb alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek, kivéve a fagyos rekesszel is rendelkező alacsony zajkibocsátású kombinált készülékeket

300

átlátszó ajtókkal rendelkező bortároló készülékek

190

egyéb bortároló készülékek

155

egyéb hűtőkészülékek, kivéve a fagyos rekesszel is rendelkező alacsony zajkibocsátású kombinált készülékeket

125

b)

2024. március 1-jétől a hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg a 2. táblázatban meghatározott értékeket.

2. táblázat

A hűtőkészülékek maximális energiahatékonysági mutatója %-ban

 

EEI

meghatározott célra szánt, alacsony zajkibocsátású, egy vagy több frissentartó rekesszel is rendelkező hűtőkészülékek

312

egy vagy több átlátszó ajtóval rendelkező alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek

300

egyéb alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek, kivéve a fagyos rekesszel is rendelkező alacsony zajkibocsátású kombinált készülékeket

250

egy vagy több átlátszó ajtóval rendelkező bortároló készülékek

172

egyéb bortároló készülékek

140

egyéb hűtőkészülékek, kivéve a fagyos rekesszel is rendelkező alacsony zajkibocsátású kombinált készülékeket

100

2.   Funkcionális követelmények

2021. március 1-jétől a hűtőberendezéseknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a)

A gyorsfagyasztó funkció vagy a fagyasztórekesz(ek) hőmérséklet-beállításainak módosításával elért hasonló funkció a végfelhasználó általi, a gyártó utasításainak megfelelő aktiválást követően legfeljebb 72 órán belül automatikusan visszaáll a korábbi normális tárolási körülményekre.

b)

A téli üzemmód automatikusan működésbe lép vagy kikapcsol a fagyos rekesz(ek) megfelelő hőmérsékletének biztosítása érdekében.

c)

Az egyes rekeszeket megfelelő azonosító jelképpel kell ellátni. A fagyos rekeszek esetében ez a rekesz csillagainak száma. A hűtő- és fagymentes rekeszek esetében ez a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által választott, a rekeszben tárolásra javasolt élelmiszer-típusokat idéző jelkép.

d)

Ha a hűtőkészülék vákuumos hőszigetelő paneleket tartalmaz, címkéjén jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a „VIP” betűket.

e)

2-csillagos alrekeszek vagy 2-csillagos részek esetében:

a 2-csillagos alrekeszt vagy 2-csillagos részt válaszfal, doboz vagy hasonló szerkezet választja el a 3-csillagos vagy 4-csillagos tértől;

a 2-csillagos alrekesz vagy 2-csillagos rész térfogata nem haladja meg a neki otthont adó rekesz össztérfogatának 20 %-át.

f)

4-csillagos rekeszek esetében a fajlagos fagyasztókapacitás akkora, hogy a könnyű rakomány (3,5 kg/100 liter) hőmérséklete 25 °C környezeti hőmérséklet mellett legfeljebb 18,5 óra alatt +25 °C-ról –18 °C-ra csökkenjen.

2024. március 1-jéig a 2. a) és a 2. b) pontban előírt követelmények nem alkalmazandók az egy elektromechanikus termosztáttal és egy kompresszorral rendelkező, elektronikus vezérlőkártya nélküli kombinált készülékekre.

3.   Erőforrás-hatékonysági követelmények

2021. március 1-jétől a hűtőberendezéseknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a)

Cserealkatrészek rendelkezésre állása:

(1)

a hűtőkészülékek gyártói, importőrei vagy a meghatalmazott képviselők a szakszervizek rendelkezésére bocsátják legalább az alábbi cserealkatrészeket: termosztátok, hőmérséklet-érzékelők, nyomtatott áramköri kártyák és fényforrások egy modell utolsó darabjának forgalomba hozatalát követően legalább hét évig;

(2)

a hűtőkészülékek gyártói, importőrei vagy meghatalmazott képviselői a szakszervizek és a végfelhasználók rendelkezésére bocsátják legalább az alábbi cserealkatrészeket: ajtónyitó fogók, ajtózsanérok, tálcák és kosarak egy modell utolsó darabjának forgalomba hozatalát követően legalább hét évig, továbbá ajtótömítések egy modell utolsó darabjának forgalomba hozatalát követően legalább 10 évig;

(3)

a gyártók gondoskodnak arról, hogy ezek a cserealkatrészek kereskedelmi forgalomban könnyen kapható szerszámokkal és a készülék megrongálása nélkül cserélhetők legyenek;

(4)

az 1. pontban meghatározott cserealkatrészeket, valamint az azok megrendelésére vonatkozó eljárást közzé kell tenni a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő ingyenesen hozzáférhető honlapján bármely modell első darabjának forgalomba hozatalát követően legkésőbb két évvel, és legalább e cserealkatrészek rendelkezésre állásának végéig.

(5)

a 2. pontban meghatározott cserealkatrészek jegyzékét, valamint az azok megrendelésére vonatkozó eljárást és szerelési útmutatókat a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő ingyenesen hozzáférhető honlapján közzé kell tenni bármely modell első darabjának forgalomba hozatalától legalább e cserealkatrészek rendelkezésre állásának végéig.

b)

A javítási és karbantartási információkhoz való hozzáférés:

a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők egy modell vagy egyenértékű modell első darabjának forgalomba hozatalát követő két év elteltétől az a) pontban említett időszak végéig hozzáférést biztosítanak a szakszervizek számára a készülék javításával és karbantartásával kapcsolatos információkhoz az alábbi feltételekkel:

(1)

a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő honlapján közzé kell tenni azt az eljárást, amellyel a szakszervizek feliratkozhatnak az információkhoz való hozzáférés érdekében; a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők a feliratkozás feltételként szabhatják, hogy a szakszerviz bizonyítsa a következőket:

i.

rendelkezik a hűtőkészülékek szereléséhez szükséges műszaki kompetenciákkal és megfelel az elektromos berendezések szerelőire vonatkozó szabályoknak azon tagállamokban, ahol működik. Amennyiben létezik ilyen a szóban forgó tagállamokban, a szakszervizek hivatalos nyilvántartására való hivatkozás kellően bizonyítja az ennek a követelménynek való megfelelést;

ii.

a szakszerviz rendelkezik a tevékenységéből adódó felelősségre vonatkozó biztosítási fedezettel, akár megköveteli ezt a tagállam, akár nem;

(2)

a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők a szakszerviz jelentkezésétől számított öt munkanapon belül elfogadják vagy elutasítják a feliratkozást;

(3)

a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők észszerű és arányos díjat szabhatnak a javítással és karbantartással kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátásáért és a rendszeres naprakésszé tételért. A díj akkor számít észszerűnek, ha nem tántorít el az információkéréstől azzal, hogy nincs tekintettel az információ szakszervizek általi használatának mértékére.

Egy szakszerviz feliratkozásának elfogadásától számítva minden kérelme nyomán egy munkanapon belül hozzáférést kell biztosítani számára a kért, javítással és karbantartással kapcsolatos információkhoz. A javítással és karbantartással kapcsolatban elérhető információk köre magában foglalja legalább az alábbiakat:

a készülékek egyértelmű azonosítása;

szétszerelési útmutató vagy robbantott ábra;

a szereléshez és teszteléshez szükséges eszközök jegyzéke;

alkotóelemekre és diagnosztikára vonatkozó információk (például a mérések legkisebb és legmagasabb elméleti értékei);

bekötési és kapcsolási rajzok;

diagnosztikai zavar- és hibakódok (ideértve adott esetben a gyártóspecifikus kódokat is); valamint

adott esetben a hűtőkészülékkel kapcsolatban bejelentett hibaeseményekről tárolt adatok.

c)

A cserealkatrészek maximális szállítási ideje:

(1)

a 3. a) 1. és a 3. a) 2. pontban említett időszakokban a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők gondoskodnak arról, hogy a hűtőkészülékek cserealkatrészeinek szállítása a megrendelésüktől számított 15 munkanapon belül megtörténjen;

(2)

a csak szakszervizek számára rendelkezésre bocsátandó cserealkatrészek esetében ez a követelmény csak a b) ponttal összhangban feliratkozott szakszervizek tekintetében alkalmazandó.

d)

Az anyaghasznosítás és újrafeldolgozás céljából történő szétszerelésre vonatkozó, a szennyezés elkerülését célzó követelmények:

(1)

a gyártók, az importőrök és a meghatalmazott képviselők gondoskodnak arról, hogy a hűtőkészülékeket úgy tervezzék, hogy a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletében említett anyagok és alkatrészek kereskedelmi forgalomban könnyen kapható szerszámokkal eltávolíthatók legyenek;

(2)

a gyártók, az importőrök és a meghatalmazott képviselők eleget tesznek a 2012/19/EU irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettségeknek.

4.   Tájékoztatási követelmények

2021. március 1-jétől a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők nyilvánosan hozzáférhető weblapján közzétett útmutatók tartalmazzák legalább az alábbiakat:

a)

a fiókok, kosarak és polcok azon kombinációja, amely mellett a készülék a leghatékonyabban működik;

b)

egyértelmű útmutatás arra vonatkozóan, hogy egy adott hűtőkészüléken belül hol és hogyan tárolják az élelmiszereket legjobb és leghosszabb eltartásuk és az élelmiszer-pazarlás elkerülése érdekében;

c)

az egyes rekeszek javasolt hőmérséklet-beállítása az optimális élelmiszer-tartósítás érdekében; Ezek a beállítások nem lehetnek ellentmondásban a III. melléklet 3. táblázatában előírt tárolási feltételekkel;

d)

a hőmérséklet-beállítások becsült hatása az élelmiszer-pazarlásra;

e)

a különleges üzemmódok és jellemzők hatásainak leírása, különös tekintettel az egyes rekeszek hőmérsékletére gyakorolt hatásokra és azok időtartamára;

f)

a bortároló készülékek esetében: „Ezt a készüléket kizárólag bor tárolására tervezték.” Ez nem vonatkozik azokra a hűtőkészülékekre, amelyeket nem kifejezetten bortárolásra terveztek, de használhatók erre a célra, sem azokra a hűtőkészülékekre, amelyek egyebek mellett bortároló rekesszel is rendelkeznek;

g)

a hűtőkészülék helyes üzembe helyezésére, továbbá a végfelhasználó általi karbantartására és tisztítására vonatkozó utasítások;

h)

szabadon álló készülékek esetében: „Ezt a hűtőkészüléket nem beépítésre tervezték.”;

i)

4-csillagos rekesszel nem rendelkező készülékek esetében: „Ez a hűtőkészülék nem alkalmas élelmiszerek fagyasztására.”;

j)

a szakszervizek elérhetősége, vagyis weboldalak, címek, kapcsolattartók;

k)

a cserealkatrészek rendeléséhez szükséges információk, akár közvetlenül a gyártótól, az importőrtől vagy a meghatalmazott képviselőtől, akár az általa biztosított más csatornákon keresztül;

l)

az a minimális időtartam, ameddig a készülék javításához szükséges cserealkatrészek rendelkezésre állnak;

m)

a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által a hűtőkészülékre vállalt jótállás minimális időtartama években;

n)

a valamely klímaosztályba tartozó hűtőkészülékek esetében:

kiterjesztett mérsékelt övi: „Ezt a hűtőkészüléket 10 °C és 32 °C közötti környezeti hőmérsékleten való használatra tervezték.”;

mérsékelt övi: „Ezt a hűtőkészüléket 16 °C és 32 °C közötti környezeti hőmérsékleten való használatra tervezték.”;

szubtrópusi övi: „Ezt a hűtőkészüléket 16 °C és 38 °C közötti környezeti hőmérsékleten való használatra tervezték.”;

trópusi övi: „Ezt a hűtőkészüléket 16 °C és 43 °C közötti környezeti hőmérsékleten való használatra tervezték.”;

o)

az (EU) 2019/2016 rendeletben meghatározott termékadatbázisban tárolt modellinformációk elérhetősége, vagy a termékadatbázisban tárolt modellinformációra mutató internetes hivatkozással, vagy a termékadatbázisra mutató internetes hivatkozással, megadva, hogy a terméken hol található a modellazonosító.


III. MELLÉKLET

Mérési módszerek és számítások

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és megfelelnek az alábbiakban meghatározott rendelkezéseknek. E harmonizált szabványok hivatkozási számai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában:

1.   Általános vizsgálati feltételek:

a)

a végfelhasználó által be- és kikapcsolható lecsapódásgátló fűtőberendezéssel rendelkező hűtőkészülékek lecsapódásgátló fűtőberendezését be kell kapcsolni, és, ha állítható, a maximális fűtésre kell állítani, az éves energiafogyasztásban (AE) pedig napi energiafogyasztásként (Edaily ) kell figyelembe venni;

b)

a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezéssel rendelkező hűtőkészülékek esetében a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezést az energiafogyasztás mérése során ki kell kapcsolni, vagy egyéb módon le kell tiltani, amennyiben lehetséges;

c)

a végfelhasználó által be- és kikapcsolható adagolókkal rendelkező hűtőkészülékek esetében az energiafogyasztás vizsgálata során be kell kapcsolni, de nem kell működtetni az adagolókat;

d)

az energiafogyasztás méréséhez a változtatható hőmérsékletű rekeszeket a felhasználó által beállítható legalacsonyabb hőmérsékleten kell működtetni a 3. táblázatban meghatározott legalacsonyabb hőmérsékletű rekesznek megfelelő hőmérséklet-tartomány fenntartása érdekében;

e)

a hálózathoz csatlakoztatható hűtőkészülékek esetében a kommunikációs modult be kell kapcsolni, de nincs szükség konkrét típusú kommunikációra és/vagy adatcserére az energiafogyasztási vizsgálat során. Az energiafogyasztás vizsgálata során biztosítani kell, hogy az egység hálózathoz legyen csatlakoztatva;

f)

a hűtőrekeszek teljesítménye esetében:

(1)

a frissentartó rekeszként és/vagy hűtőrekeszként is használható, változtatható hőmérsékletű rekesz energiahatékonysági mutatóját (EEI) minden egyes hőmérsékleti állapotra vonatkozóan meg kell határozni, és a legmagasabb értéket kell figyelembe venni;

(2)

a hűtőrekesznek képesnek kell lennie átlagos hőmérsékletének az adott tartományon belüli szabályozására a felhasználó beavatkozása nélkül, amit az energiafogyasztási vizsgálatok során 16 °C és 32 °C környezeti hőmérsékleten lehet ellenőrizni;

g)

olyan állítható térfogatú rekeszek esetében, ahol a két rekesz térfogatát a végfelhasználó egymáshoz viszonyítva állíthatja, az energiafogyasztást és a térfogatot úgy kell vizsgálni, hogy a magasabb célhőmérsékletű rekesz térfogatát a lehető legkisebb térfogatra kell állítani;

h)

a fajlagos fagyasztókapacitás a könnyű rakomány tömegének 12-szerese osztva az ahhoz szükséges fagyasztási idővel, hogy a könnyű rakomány hőmérséklete 25 °C környezeti hőmérséklet mellett +25 °C-ról –18 °C-ra csökkenjen, kg/12 h mértékegységben kifejezve és egy tizedesjegyre kerekítve; a könnyű rakomány tömege a fagyos rekeszek rekesztérfogatának 100 literére vetítve 3,5 kg, de legalább 2,0 kg;

i)

a klímaosztályok meghatározásához a környezeti hőmérséklet-tartományt jelölő betűszók, azaz az SN, N, ST és T jelentése a következő:

(1)

a kiterjesztett mérsékelt övi (SN) hőmérséklet-tartomány 10 °C-tól 32 °C-ig terjed;

(2)

a mérsékelt övi (N) hőmérséklet-tartomány 16 °C-tól 32 °C-ig terjed;

(3)

a szubtrópusi övi (ST) hőmérséklet-tartomány 16 °C-tól 38 °C-ig terjed; és

(4)

a trópusi övi (T) hőmérséklet-tartomány 16 °C-tól 43 °C-ig terjed;

2.   Tárolási feltételek és célhőmérsékletek az egyes rekesztípusokban

A 3. táblázat határozza meg az egyes rekesztípusok tárolási feltételeit és célhőmérsékletét.

3.   Az AE meghatározása

a)

Az alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek kivételével valamennyi hűtőkészülék esetében:

Az energiafogyasztást 16 °C és 32 °C környezeti hőmérsékleten végzett vizsgálattal kell meghatározni.

Az energiafogyasztás meghatározásához az egyes rekeszek átlagos levegőhőmérséklete legfeljebb a 3. táblázatban meghatározott, a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által megadott egyes rekesztípusokra vonatkozó célhőmérséklet lehet. A célhőmérséklet feletti és alatti értékek is használhatók az egyes rekeszek célhőmérsékleten mért energiafogyasztásának interpolálással történő meghatározására.

A meghatározandó energiafogyasztás fő összetevői az alábbiak:

a nyugalmi energiafogyasztási értékek (Pss ) sora wattban (W) kifejezve és egy tizedesjegyre kerekítve adott környezeti hőmérséklet mellett és különböző rekesztípusoknak megfelelő hőmérsékleteken, amelyek nem feltétlenül a célhőmérsékletek;

a reprezentatív járulékos jégtelenítési és helyreállítási energiafogyasztás (ΔΕd-f ) wattórában (Wh) kifejezve és egy tizedesjegyre kerekítve, ha a készülék rendelkezik egy vagy több automata jégtelenítési rendszerrel (egymástól független jégtelenítési műveletekkel), 16 °C (ΔΕd-f16 ) és 32 °C (ΔΕd-f32 ) környezeti hőmérsékleten mérve;

jégtelenítési intervallum (td-f ) órában kifejezve és három tizedesjegyre kerekítve, az egy vagy több (saját jégtelenítésvezérlési ciklussal üzemelő) jégtelenítő rendszerrel rendelkező termékek esetében 16 °C (td-f16 ) és 32 °C (td-f32 ) környezeti hőmérsékleten mérve. A td-f értéket valamennyi rendszer tekintetében adott feltételek mellett meg kell határozni;

minden elvégzett vizsgálat esetében a Pss és a ΔΕd-f értékét összeadva megkapjuk az adott környezeti hőmérséklet melletti napi energiafogyasztás ET = 0,001 × 24 × (Pss + ΔΕd-f /td-f ) kWh/24 h-ban kifejezett, az alkalmazott beállításokra nézve sajátos értékét;

a kiegészítő energia (Eaux ) kWh/év mértékegységben kifejezve, három tizedesjegyre kerekítve. A kiegészítő energia (Eaux ) csak a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezésre vonatkozik, annak különböző környezeti hőmérsékletek és páratartalmak melletti és energiafogyasztásából kell kiszámítani, felszorozva e környezeti hőmérsékletek és páratartalmak előfordulása valószínűségével és összesítve, az így kapott eredményt megszorozva egy olyan veszteségi tényezővel, amely a rekeszbe beszivárgó hőt és annak a hűtőkészülék általi eltávolítását veszi figyelembe.

3. táblázat

Tárolási feltételek és célhőmérsékletek az egyes rekesztípusokban

Csoport

Rekesztípus

Megjegyzés

Tárolási feltételek

Tc

Tmin

Tmax

Elnevezés

Elnevezés

szám

°C

°C

°C

Fagymentes rekeszek

Kamrarekesz

 (1)

+14

+20

+17

Bortároló rekesz

 (2)  (6)

+5

+20

+12

Pincerekesz

 (1)

+2

+14

+12

Frissentartó rekesz

 (1)

0

+8

+4

Hűtőrekesz

Hűtőrekesz

 (3)

-3

+3

+2

Fagyos rekeszek

0-csillagos és jégkészítő rekesz

 (4)

n.a.

0

0

1-csillagos

 (4)

n.a.

-6

-6

2-csillagos

 (4)  (5)

n.a.

-12

-12

3-csillagos

 (4)  (5)

n.a.

-18

-18

Fagyasztórekesz (4 csillagos)

 (4)  (5)

n.a.

-18

-18

n.a.= nem alkalmazandó

E paraméterek mindegyikét külön vizsgálattal vagy vizsgálatsorozattal kell meghatározni. A készülék működésbe helyezését nem közvetlenül követő vizsgálati időszak mérési adatait átlagolni kell. A vizsgálatok hatékonysága és pontossága érdekében a vizsgálati időszak hossza nem kerül meghatározásra, de lehetővé kell tennie, hogy a készülék nyugalmi állapotban legyen a vizsgálatok ideje alatt. Ennek ellenőrzéséhez a vizsgálati időszak adatait össze kell vetni a nyugalmi kritériumok sorával, továbbá figyelembe kell venni, hogy sikerült-e elegendő adatot gyűjteni.

A kWh/év mértékegységben kifejezett AE két tizedesjegyre kerekített értékét a következőképpen kell kiszámítani:

AE = 365 × Edaily/L + Eaux

ahol

a terhelési tényező L = 0,9 a csak fagyos rekesszel rendelkező készülékek esetében, és L = 1,0 az összes többi készülék esetében; és

a kWh/24 óra mértékegységben kifejezett Edaily három tizedesjegyre kerekített értékét a 16 °C-os (E16 ) és a 32 °C-os (E32 ) környezeti hőmérséklet mellett mért ET értékekből a következőképpen kell kiszámítani:

Edaily = 0,5 × (E16 + E32 )

ahol az E16 és az E32 értéket a 3. táblázatban meghatározott célhőmérsékleteken végzett energiavizsgálat interpolációjával kell levezetni.

b)

Alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek esetében:

Az energiafogyasztást a 3. a) pontban előírtak szerint, de 16 °C és 32 °C helyett 25 °C-os környezeti hőmérsékleten kell meghatározni.

A kWh/24 óra mértékegységben kifejezett Edaily három tizedesjegyre kerekített értékét az AE kiszámításához a következőképpen kapjuk meg:

Edaily = E25

ahol E25 a 25 °C környezeti hőmérsékleten érvényes E T, amely a 3. táblázatban felsorolt célhőmérsékleteken végzett energiavizsgálatok interpolációjával számítható ki.

4.   Az éves energiafogyasztás (SAE) meghatározása:

a)

Valamennyi hűtőkészülék esetében:

A kWh/év mértékegységben kifejezett SAE két tizedesjegyre kerekített értékét a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol:

c a rekesztípusok 1-től n-ig terjedő indexszáma, ahol n a rekesztípusok teljes száma;

Vc a rekesz térfogata dm3-ben vagy literben kifejezve és egy tizedesjegyre kerekítve;

V a teljes térfogat dm3-ben vagy literben kifejezve és a legközelebbi egész számra kerekítve, ahol Formula;

rc, Nc, Mc és C az egyes rekesztípusokra alkalmazandó modellezési paraméterek, melyek értékét a 4. táblázat ismerteti; valamint

Ac , Bc és D az 5. táblázatban meghatározott értékű kompenzációs tényezők.

A fenti számítások elvégzése során a változtatható hőmérsékletű rekeszek esetében a megadott legalacsonyabb célhőmérsékletű rekeszt kell figyelembe venni.

b)

A SAE kiszámításához használt modellezési paraméterek rekesztípusonként:

a modellezési paramétereket a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

A modellezési paraméterek értéke az egyes rekesztípusok szerint

Rekesztípus

rc  (1)

Nc

Mc

C

Kamrarekesz

0,35

75

0,12

1,15 és 1,56 között 3- vagy 4-csillagos rekeszekkel rendelkező kombinált készülékek esetében (2), 1,15 az egyéb kombinált készülékek esetében, 1,00 az egyéb hűtőkészülékek esetében

Bortároló rekesz

0,60

Pincerekesz

0,60

Frissentartó rekesz

1,00

Hűtőrekesz

1,10

138

0,12

0-csillagos és jégkészítő rekesz

1,20

138

0,15

1-csillagos

1,50

2-csillagos

1,80

3-csillagos

2,10

Fagyasztórekesz (4 csillagos)

2,10

c)

A SAE kiszámításához használt kompenzációs tényezők rekesztípusonként:

A kompenzációs paramétereket az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat

A kompenzációs tényezők értékei rekesztípusonként

Rekesztípus

Ac

Bc

D

 

Manuális jégtelenítés

Automata jégtelenítés

Szabadon álló készülék

Beépített készülék

≤ 2 (3)

3 (3)

4 (3)

> 4 (3)

Kamrarekesz

1,00

1,00

1,02

1,00

1,02

1,035

1,05

Bortároló rekesz

Pincerekesz

Frissentartó rekesz

Hűtőrekesz

1,03

0-csillagos és jégkészítő rekesz

1,00

1,10

1,05

1-csillagos

2-csillagos

3-csillagos

Fagyasztórekesz (4 csillagos)

5.   Az EEI meghatározása:

EEI, százalékban kifejezve, egy tizedesjegyre kerekítve, a következő módon:

EEI = AE/SAE.


(1)   Tmin és Tmax a vizsgálati időszakban mért átlagértékek (az adott időtartamban az adott érzékelők számának megfelelően)

(2)  A vizsgálati időszakban az egyes érzékelőknél mért átlagos hőmérséklet-változás nem haladhatja meg a ± 0,5 kelvint (K). A jégtelenítési és helyreállási időszak alatt az összes érzékelő átlaga legfeljebb 1,5 K-nel haladhatja meg a rekesz átlagos értékét.

(3)   Tmin és Tmax a vizsgálati időszakban mért pillanatnyi értékek

(4)   Tmax a vizsgálati időszakban mért maximális érték (az adott időtartamban az adott érzékelők számának megfelelően)

(5)  Ha a rekesz automata jégtelenítéssel rendelkezik, a hőmérséklet (az összes érzékelő maximális értéke) legfeljebb 3,0 K-nel emelkedhet a jégtelenítési és helyreállási időszak alatt.

(6)   Tmin és Tmax a vizsgálati időszakban mért átlagértékek (az adott időtartamban az adott érzékelők számának megfelelően), egyben meghatározzák a maximális megengedett működésihőmérséklet-tartományt.

(1)  rc=(Ta–Tc)/20; ahol Ta = 24 °C és Tc a 3. táblázatban meghatározott értékekkel rendelkezik.

(2)  3- vagy 4-csillagos rekeszekkel rendelkező kombinált készülékek esetében a C-t a következőképpen kell kiszámítani:

ahol frzf a 3- vagy 4-csillagos rekesz Vfr térfogata osztva V-vel, azaz frzf = Vfr/V;

ha frzf ≤ 0,3, akkor C = 1,3 + 0,87 × frzf;

különben ha 0,3 < frzf < 0,7, akkor C = 1,87 – 1,0275 × frzf;

különben C = 1,15.

(3)  a külső ajtók és a rekeszek száma közül az alacsonyabb.


IV. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú ellenőrzés

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő nem használhatja ezeket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározásakor vagy ezeknek az értékeknek a megfelelés kimutatása céljából történő értelmezésekor, sem pedig kedvezőbb működési tulajdonságok kommunikálására.

Ha egy modellt úgy terveztek, hogy képes legyen azonosítani a tesztelést (pl. felismerni a vizsgálati körülményeket vagy a vizsgálati ciklust), és erre reagálva automatikusan megváltoztatni teljesítményét a vizsgálat során annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt, vagy a műszaki, illetve egyéb benyújtott dokumentációban megadott paramétereknél kedvezőbb eredményeket érjen el, a modellt és az egyenértékű modelleket meg nem felelőnek kell tekinteni.

A 2009/125/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően annak ellenőrzésekor, hogy egy termékmodell megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a tagállami hatóságok az alábbi eljárást alkalmazzák a II. mellékletben említett követelmények tekintetében:

1.

A tagállami hatóságok a modell egyetlen darabján végeznek ellenőrzést.

2.

A modell akkor felel meg a vonatkozó követelményeknek, ha:

a)

a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint – adott esetben – az ezen értékek kiszámításához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra, az importőrre vagy a meghatalmazott képviselőre nézve, mint az említett pont. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; valamint

b)

a megadott értékek megfelelnek az e rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek, továbbá a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra, az importőrre vagy a meghatalmazott képviselőre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; valamint

c)

egy modell egy darabjának tagállami hatóságok általi vizsgálatakor ellenőrizték, hogy a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő bevezetett-e a 6. cikk második bekezdése követelményeit teljesítő rendszert; valamint

d)

egy modell egy darabjának tagállami hatóságok általi vizsgálatakor az megfelel a II. melléklet 2. a)–f) pontjaiban foglalt funkcionális követelményeknek, valamint a II. melléklet 3. pontjában foglalt erőforrás-hatékonysági követelményeknek; valamint

e)

egy modell egy darabjának tagállami hatóságok általi vizsgálatakor a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen mérések alapján számítással meghatározott értékek) a 6. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak.

3.

Ha a 2. a), b), c) vagy d) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem bármely egyenértékű modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4.

Ha a 2. e) pontban előírt feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok ugyanazon modell további három darabját is megvizsgálják. Alternatívaképpen e három további darab tartozhat az egyenértékű modellekhez.

5.

A modell akkor felel meg az alkalmazandó követelményeknek, ha az említett három darab esetében meghatározott értékek számtani közepe a 6. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6.

Ha az 5. pontban foglalt feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem bármely egyenértékű modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

7.

Egy modell 3. vagy 6. pontnak nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállami hatóságok a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

A tagállami hatóságok kizárólag a 6. táblázatban meghatározott ellenőrzési tűréseket és kizárólag az 1–7. pontban leírt eljárást alkalmazzák az e mellékletben foglalt követelmények kapcsán. A 6. táblázat paraméterei tekintetében semmilyen más, például harmonizált szabványban vagy más mérési módszerben meghatározott tűrés nem alkalmazható.

6. táblázat

Ellenőrzési tűrések

Paraméterek

Ellenőrzési tűrések

Teljes térfogat és rekesztérfogat

A meghatározott érték (1) legfeljebb 3 %-kal vagy 1 literrel maradhat el a megadott értéktől, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb.

Fagyasztókapacitás

A meghatározott érték (1) legfeljebb 10 %-kal maradhat el a megadott értéktől.

E16, E32

A meghatározott érték (1) legfeljebb 10 %-kal haladhatja meg a megadott értéket.

Eaux

A meghatározott érték (1) legfeljebb 10 %-kal haladhatja meg a megadott értéket.

Éves energiafogyasztás

A meghatározott érték (1) legfeljebb 10 %-kal haladhatja meg a megadott értéket.

A bortároló készülékek belső páratartalma (%)

A meghatározott érték (1) legfeljebb 10 %-kal térhet el az előírt tartomány határaitól.

Levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás

A meghatározott érték (1) 1 picoWattra vonatkoztatva legfeljebb 2 dB(A)-val haladhatja meg a megadott értéket.


(1)  Amennyiben a 4. pontnak megfelelően három további darabot is megvizsgálnak, meghatározott érték alatt e három darab eredményeinek számtani átlaga értendő.


V. MELLÉKLET

Referenciaértékek

E rendelet hatálybalépésekor a hűtőkészülékek piacán elérhető legjobb technológiát az energiahatékonysági mutató (EEI) és a levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás tekintetében az alábbiak szerint határozták meg.

Az alábbi értékek a 643/2009/EK rendelet szerint meghatározott EEI-értékek egyszerűsített átváltásával kerültek megállapításra. A zárójelben megadott értékek a 643/2009/EK rendelet szerint meghatározott EEI-értékek.

Hűtőkészülékek:

Friss élelmiszer tárolására szánt hűtőkészülékek (hűtőszekrények):

Nagy:

EEI = 57 % [18 %],

V = 309 liter,

AE = 70 kWh/év

Kicsi:

EEI = 63 % [22 %],

V = 150 liter,

AE = 71 kWh/év

Bortároló készülékek

Szigetelt külső ajtóval:

EEI = 113 % [33 %],

V = 499 liter,

AE = 111 kWh/év

Átlátszó ajtóval:

EEI = 140 % [42 %],

V = 435 liter,

AE = 133 kWh/év

Hűtő-fagyasztókészülékek:

EEI = 59 % [18 %],

V = 343 liter (223/27/93 liter frissentartó-/hűtő-/fagyasztórekesz),

AE = 146 kWh/év

Fagyasztó:

Álló kicsi:

EEI = 52 % [20 %],

V = 103 liter,

AE = 95 kWh/év

Álló közepes:

EEI = 63 % [22 %],

V = 206 liter,

AE = 137 kWh/év

Láda:

EEI = 55 % [22 %],

V = 230 liter,

AE = 116 kWh/év

A legkisebb jelentett zaj (valamennyi modell esetében): 1 pW-ra vonatkoztatva 34–35 dB(A)

Alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek (pince- vagy kamrarekesz):

Szigetelt külső ajtóval:

EEI = 233 % [73 %],

V = 30 liter,

AE = 182 kWh/év

Átlátszó ajtóval:

EEI = 330 % [102 %],

V = 40 liter,

AE = 255 kWh/év

Az alacsony zajkibocsátású berendezések levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátása a jelenlegi vizsgálati szabványok szerint nem éri el 1 pW-ra vonatkoztatva a 15 dB(A)-t.