A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1851 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. május 28.)

az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek homogenitására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 Európai Parlament és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 24. cikke (21) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Annak megvalósítása érdekében, hogy a befektetők alapos előzetes vizsgálatot végezhessenek és könnyebben értékelni tudják az alapul szolgáló kitettségeket az (EU) 2017/2402 rendelet céljaival összhangban, az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségeknek hasonló kockázati profillal kell rendelkezniük. Az alapul szolgáló kitettségek egy adott halmaza homogenitásának meghatározásához ezért egységes kritériumokat kell rögzíteni.

(2)

Az alapul szolgáló kitettségek halmaza csak akkor tekinthető homogénnek, ha kitettségei egyetlen eszköztípusba tartoznak. A kitettségek megfelelő hozzárendelhetősége érdekében tehát meg kell határozni a különálló eszköztípusokat. A piaci gyakorlat már igénybe vesz régen meglévő eszköztípusokat az alapul szolgáló kitettségek egy adott halmaza homogenitásának meghatározásához. Mindazonáltal a pénzügyi innováció korlátozásának és a meglévő piaci gyakorlat akadályozásának elkerülése érdekében az alapul szolgáló kitettségek olyan adott halmazai esetében, amelyek nem felelnek meg az említett már meglévő eszköztípusoknak, szintén lehetővé kell tenni, hogy egyetlen eszköztípusnak minősüljenek az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor által következetesen alkalmazott belső módszerek és paraméterek alapján. Előfordulhat, hogy egy kitettség egynél több eszköztípushoz is hozzárendelhető. Az adott értékpapírosításon belül azonban az összes alapul szolgáló kitettségnek ugyanazon eszköztípushoz kell tartoznia.

(3)

A hitelezési feltételeket az adott értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázat mérése és értékelése céljából dolgozták ki, és ezért az adott kitettségek homogenitásának hasznos mutatói. Hasonló hitelezési feltételek alkalmazásakor tehát feltételezhető, hogy az alapul szolgáló kitettségek halmaza hasonló kockázati profilokkal rendelkezik, az eltérő hitelezési feltételek megléte viszont arra utal, hogy a kitettségek lényegesen eltérő kockázati profilokkal rendelkezhetnek, még akkor is, ha a szóban forgó hitelezési feltételek mind kiváló minőségűek.

(4)

Az alapul szolgáló kitettségek kezelése – beleértve a különleges célú gazdasági egység eszközoldalán lévő alapul szolgáló kitettségekből eredő készpénzkövetelések nyomon követését, beszedését és igazgatását – jelentős hatással van a szóban forgó alapul szolgáló kitettségekből várható pénzáramlásokra és így megkönnyíti a pénzáramlás-előrejelzéseket, és lehetővé teszi, hogy a befektetők statisztikailag megbízható feltételezésekkel éljenek a kifizetési és nemteljesítési jellemzőkről. Az alapul szolgáló kitettségek halmaza csak akkor tekinthető homogénnek, ha a halmazba tartozó kitettségeket hasonló eljárások, rendszerek és irányítás keretében kezelik, függetlenül attól, hogy magát a kezelést az értékpapírosítást kezdeményező vagy kezdeményezők és harmadik fél vagy harmadik felek végzik-e. A halmazban lévő alapul szolgáló kitettségeket ezért kellően hasonló eljárásokkal kell kezelni ahhoz, hogy a befektető megbízhatóan fel tudja mérni a kezelés hatását hasonló paraméterek mellett.

(5)

Bizonyos eszköztípusok esetében előfordulhat, hogy a befektetők nem tudják megfelelően értékelni az alapul szolgáló kitettségek halmazának mögöttes kockázatait kizárólag a kezelési eljárások és hitelezési feltételek hasonlósága alapján. A homogenitás helyes megítélésének biztosítása érdekében ezért egyes eszköztípusok esetében bizonyos tényezőket kell alkalmazni. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy a szponzornak ezért esettől függően egy vagy több releváns tényezőt kell alkalmaznia, figyelembe véve az értékpapírosítás típusát (nem ABCP- vagy ABCP-értékpapírosítás), az alapul szolgáló kitettségek adott halmazának sajátos jellemzőit és azt, hogy a befektetők közös módszerek és paraméterek alapján értékelni tudják-e az így kialakult halmaz mögöttes kockázatait. A „személyi, családi vagy háztartási fogyasztási hitelkeretek” és a „vevőkövetelések” eszköztípusok ugyanakkor kellően homogén eszköztípusnak tekinthetők, feltéve, hogy hasonló hitelezési feltételek és kezelési eljárások is vonatkoznak rájuk. Ha a szóban forgó eszköztípusokra homogenitási tényezők formájában további követelményeket alkalmaznának, az az értékpapírosított portfóliókban túlzott koncentrációt eredményezne. Ezért ezen eszköztípusok esetében nem célszerű előírni homogenitási tényezők alkalmazását.

(6)

Ha az alapul szolgáló kitettségek jellemzői az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor ellenőrzésén kívüli okokból, és nem az értékpapírosítást kezdeményező hibájából megváltoznak a homogenitási feltételek tekintetében, beleértve a homogenitási tényezőket is, ez vélelmezhetően nincs hatással a halmaz homogenitására, amennyiben a kitettségek az értékpapírosítás kezdeményezésekor minden egyéb tekintetben megfeleltek e rendelet követelményeinek, és az említett változás az értékpapírosítás kezdeményezése után következett be. Mivel az alapul szolgáló kitettségek homogenitásának meghatározására szolgáló feltételek az ABCP- és a nem ABCP-értékpapírosítások szempontjából egyaránt relevánsak, mindkét típusú értékpapírosításra egységes rendelkezéseket kell alkalmazni, tekintet nélkül azokra az egyedi homogenitási tényezőkre, amelyek adott esetben csak az ABCP- vagy nem ABCP-értékpapírosítások bizonyos eszköztípusai szempontjából relevánsak.

(7)

Az ebben a rendeletben foglalt rendelkezések szorosan kapcsolódnak, mivel mind az ABCP-, mind a nem ABCP-értékpapírosításra vonatkozóan a homogenitással foglalkoznak. Az egyszerre hatályba léptetendő rendelkezések koherenciájának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek átfogó rálátással rendelkezzenek a szóban forgó rendelkezésekre és könnyen hozzáférhessenek azokhoz, az (EU) 2017/2402 rendelet által a homogenitás vonatkozásában előírt két szabályozástechnikai standardot célszerű egyetlen rendeletbe foglalni. Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az Európai Bankhatóság az e rendelet alapját képező technikaistandard-tervezetek benyújtását megelőzően szorosan együttműködött az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA). Emellett nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az alapul szolgáló kitettségek homogenitása

Az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikke (8) bekezdésének és 24. cikke (15) bekezdésének alkalmazásában az alapul szolgáló kitettségek akkor tekintendők homogénnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

megfelelnek a következő eszköztípusok egyikének:

lakáshitelek, amelyeket lakóingatlanra bejegyzett egy vagy több zálogjog fedez, vagy amelyeket az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 201. cikkének (1) bekezdésében említettek közül valamely elismert fedezetnyújtó teljes mértékben garantál, és amelyek az említett rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározottak szerint 2. vagy annál jobb hitelminőségi besorolásba tartoznak;

ii.	kereskedelmi hitelek, amelyeket kereskedelmi ingatlanra, többek között irodákra vagy egyéb kereskedelmi helyiségekre bejegyzett egy vagy több zálogjog fedez;

iii.	személyi, családi vagy háztartási fogyasztási hitelkeretek;

iv.	bármely típusú vállalkozásnak vagy vállalatnak nyújtott hitelkeretek, többek között hitelek és lízingek;

v.	autóhitelek és -lízingek;

vi.	hitelkártya-követelések;

vii.	vevőkövetelések;

viii.

egyéb alapul szolgáló kitettségek, amelyeket az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor belső módszerek és paraméterek alapján különálló eszköztípusnak tekint;

b)	kihelyezésük olyan hitelezési feltételek mellett történik, amelyek hasonló módszert alkalmaznak a kapcsolódó hitelkockázat értékelésére;

c)	kezelésük a különleges célú gazdasági egység eszközoldalán lévő készpénzkövetelések nyomon követésére, beszedésére és igazgatására vonatkozó hasonló eljárásoknak megfelelően történik;

d)	a 2. cikknek megfelelően egy vagy több homogenitási tényező alkalmazására kerül sor.

Az e cikk a) pontjának alkalmazásában, ha egy alapul szolgáló kitettség egynél több eszköztípusnak is megfelel, akkor azt a kitettséget az adott értékpapírosítás keretében csak egyetlen eszköztípushoz lehet hozzárendelni.

Az e rendelet értelmében homogénnek tekintett halmazban lévő alapul szolgáló kitettségeket érintő változás nem érinti a szóban forgó homogenitást, ha a változás az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor ellenőrzésén kívüli okok miatt következik be.

2. cikk

Homogenitási tényezők

(1) Az 1. cikk a) pontjának i. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a biztosítéki jogok rangsora, ahol az alapul szolgáló kitettségek halmaza a következők közül csak egyet tartalmazhat:

i.	lakóingatlanra vonatkozó első helyi biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

ii.	lakóingatlanra vonatkozó hátrább sorolt, és az összes előrébb sorolt biztosítéki joggal fedezett hitelek;

iii.	lakóingatlanra vonatkozó hátrább sorolt biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

a lakóingatlan típusa, ahol a halmaz a következő típusok közül csak egyet tartalmazhat:

i.	jövedelemtermelő ingatlanok;

ii.	nem jövedelemtermelő ingatlanok;

c)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban elhelyezkedő lakóingatlanokkal fedezett kitettségeket tartalmazhat.

(2) Az 1. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

biztosítéki jogok rangsora, ahol a halmaz az alapul szolgáló kitettségek következő típusai közül csak egyet tartalmazhat:

i.	kereskedelmi ingatlanra vonatkozó első helyi biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

ii.	kereskedelmi ingatlanra vonatkozó hátrább sorolt, és az összes előrébb sorolt biztosítéki joggal fedezett hitelek;

iii.	kereskedelmi ingatlanra vonatkozó hátrább sorolt biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

a kereskedelmi ingatlan típusa, ahol a halmaz a következő típusok közül csak egyet tartalmazhat:

i.	irodaépületek;

ii.	kiskereskedelmi üzletek;

iii.

kórházak;

iv.

raktárak;

v.	szállodák;

vi.	ipari ingatlanok;

vii.	a kereskedelmi ingatlanok egyéb sajátos típusai;

c)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban elhelyezkedő ingatlanokkal fedezett alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat.

(3) Az 1. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a kötelezett típusa, ahol a halmaz a kötelezettek következő típusai közül csak egyet tartalmazhat:

i.	mikro-, kis- és középvállalkozások;

ii.	egyéb típusú vállalkozások és vállalatok;

joghatóság, ahol a halmaz az alapul szolgáló kitettségek következő típusai közül csak egyet tartalmazhat:

i.	ugyanazon joghatóságban elhelyezkedő ingatlannal fedezett kitettségek;

ii.	ugyanazon joghatóságban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szembeni kitettségek.

(4) Az 1. cikk a) pontjának v. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a kötelezett típusa, ahol a halmaz a kötelezettek következő típusai közül csak eggyel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat:

i.	magánszemélyek;

ii.	mikro-, kis- és középvállalkozások;

iii.	egyéb típusú vállalkozások és vállalatok;

iv.	közszektorbeli intézmények;

v.	pénzügyi vállalkozások;

b)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat.

(5) Az 1. cikk a) pontjának vi. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a kötelezett típusa, ahol a halmaz a kötelezettek következő típusai közül csak eggyel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat:

i.	magánszemélyek;

ii.	mikro-, kis- és középvállalkozások;

iii.	egyéb típusú vállalkozások és vállalatok;

iv.	közszektorbeli intézmények;

v.	pénzügyi vállalkozások;

b)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat.

(6) Az 1. cikk a) pontjának viii. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a)	kötelezett típusa;

b)	biztosítéki jogok rangsora;

c)	ingatlan típusa;

d)	joghatóság.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2017.12.28., 35. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2020.12.15., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).