1.

„hegesztőberendezés”: olyan, ívhegesztési vagy hasonló eljárással végzett kézi, automatikus vagy félautomatikus hegesztéshez, keményforrasztáshoz, forrasztáshoz vagy vágáshoz (vagy a felsorolt műveletek mindegyikéhez) használt, adott helyen telepített vagy szállítható termék, amely összekapcsolt részekből vagy komponensekből áll – melyek közül legalább az egyik mozog –, és amely fémeket egyesítve – azokat hegesztési hőmérsékletre hevítve (nyomás alkalmazása mellett vagy anélkül) vagy kizárólag nyomást alkalmazva, hegesztőanyag és védőgáz(ok) felhasználásával vagy anélkül, valamint a megfelelő eszközök és technikák alkalmazásával – meghatározott geometriájú termékeket állít elő;

2.

„kézi ívhegesztés”: bevonatos elektródával végzett ívhegesztési eljárás, amely során az üzemeltető kézzel szabályozza a hegesztési művelet sebességét, valamint az elektróda elektromos ívbe való adagolásának sebességét;

3.

„bevont elektródás ívhegesztés”: olyan ívhegesztési eljárás, amely során a fémek egyesítéséhez azokat felhevítik egy bevont fémelektróda, valamint a munkadarab és a munkaterület között létrehozott elektromos ívvel. A védelmet az elektróda bevonatának lebomlása biztosítja. Az eljáráshoz a fémekre nem szükséges nyomást kifejteni, és a hegesztőfém az elektródából származik;

4.

„önvédő porbeles fogyóelektródás ívhegesztés”: olyan, huzal segítségével végzett hegesztési eljárás, amely során egy folyamatos, üreges huzalelektródát adagolnak a hegesztőpisztolyon keresztül a varratba anélkül, hogy a hegfürdő szennyeződésének meggátolásához külső védőgázt kellene használni. A külső védőgáz helyett a hegfürdő védelmét az üreges huzalban található porbél és a hegesztő ív reakciója során létrejött gáz biztosítja;

5.

„porbeles fogyóelektródás ívhegesztés”: olyan hegesztési eljárás, amelyhez egy fémburokból és egy, a hegfürdő felületén nagy méretű salakréteget létrehozó, különböző, por állagú anyagokból kialakított magból álló, csöves, kompozit fémelektróda használatos. Az eljárás külső védőgáz(ok) használatát igényelheti;

6.

„semleges védőgázas elektródás ívhegesztés”: fémek hegesztésére használt, védőgázzal végzett ívhegesztési eljárás, amely során a fémek egyesítéséhez azokat egy, a folyamatos, hegesztőfémből álló (fogyó-)elektróda és a munkadarab közötti elektromos ív felhevíti. A teljes védelemről kívülről biztosított gáz vagy semleges gázkeverék gondoskodik;

7.

„aktív védőgázas elektródás ívhegesztés”: fémek hegesztésére használt, védőgázzal végzett ívhegesztési eljárás, amely során a fémek egyesítéséhez azokat egy, a folyamatos, hegesztőfémből álló (fogyó-)elektróda és a munkadarab közötti elektromos ív felhevíti. A teljes védelemről kívülről biztosított gáz vagy aktív gázkeverék gondoskodik;

8.

„semleges védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés”: olyan ívhegesztési eljárás, amely a fémeket egy, a folyamatos volfrámelektróda (nem fogyóelektróda) és a munkadarab közötti elektromos ívvel felhevítve egyesíti. A védelmet gáz- vagy gázkeverék biztosítja. Az eljárás igényelheti nyomás alkalmazását és hegesztőanyag használatát;

9.

„plazmaívvágás”: szűkített elektromos ívet használó ívvágó eljárás, amely a megolvasztott fémet a szűkítő nyílásból nagy sebességgel kiáramló ionizált gázzal (plazmagázzal) távolítja el a munkadarabból. A plazmaívvágás egy egyenáramú, negatív elektródás eljárás;

10.

„plazmagáz” (más néven „vágógáz”): a plazmavágó pisztolyba vezetett, az elektródát körülvevő gáz, amelyből – miután az ív ionizálta – plazma jön létre, és plazmasugár formájában nagy sebességgel kiáramlik a plazmavágó pisztoly fúvókájából;

11.

„védőgáz” (más néven „másodlagos gáz”): olyan gáz, amely nem megy át a fúvóka nyílásán, hanem a fúvóka körül áramlik és az elektromos ív körül védőréteget képez;

12.

„fedett ívű hegesztés”: olyan ívhegesztési eljárás, amely 600 ampert meghaladó áramerősségű ívet vagy íveket hoz létre egy vagy több csupasz fémelektróda és a hegfürdő között. Az ívet és az olvadt fémet a munkadarabokon egy szemcsés fedőporból létrehozott takaróréteg védi. Az eljárás során nem alkalmazandó nyomás, és a felhasznált hegesztőfém az elektródából, valamint egyes esetekben kiegészítő forrásokból, például hegesztőpálcából, porokból vagy fémgranulátumból származhat;

13.

„korlátozott idejű ívhegesztés”: olyan, ívhegesztési vagy hasonló eljárás, amely nem alkalmas ipari vagy szakember általi használatra, valamint megfelel a következő feltételeknek:

14.

„ellenállás-hegesztés”: olyan hőelektromos eljárás, amely során a hegesztendő munkadarabok érintkezési pontján azáltal keletkezik hő, hogy a darabokban pontosan szabályozott ideig és szabályozott nyomás alatt elektromos áram halad át. Az eljárás nem igényel fogyóeszközöket, például hegesztőpálcát vagy védőgázt;

15.

„csaphegesztés”: olyan hegesztési eljárás, amely (manuális, félautomata vagy automata módon) egyesít egy fém csapot vagy hasonló alkatrész egy munkadarabbal úgy, hogy a két alkotóelem felmelegítéséhez elektromos ívet használ;

16.

„egyenértékű modell”: olyan modell, amelynek a rendelkezésre bocsátandó műszaki információk szempontjából releváns műszaki jellemzői azonosak, de amelyet ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr más modellként, másik modellazonosítóval ellátva hoz forgalomba vagy helyez üzembe;

17.

„modellazonosító”: olyan (általában alfanumerikus) kód, amely alapján egy termékmodell megkülönböztethető az ugyanazon védjegy, illetve ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr neve alatt forgalmazott más modellektől;

a)

az áramforrás hatékonyságára és a tétlen állapot melletti energiafogyasztásra vonatkozó szigorúbb korlátozások;

b)

a hegesztőberendezések használata során a levegőbe történő kibocsátások;

c)

a termékekre vonatkozó további erőforrás-hatékonysági követelmények, a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel összhangban;

d)

fedett ívű hegesztési, korlátozott idejű ívhegesztési, ellenállás-hegesztési és csaphegesztési eljárást használó termékek.

(1)

„áramforrás hatékonysága”: a szokásos hegesztési feltételek és szokásos hegesztőfeszültség melletti kimeneti teljesítmény és a berendezést ellátó energiaforrás legnagyobb energiafogyasztásának aránya százalékban kifejezve;

(2)

„tétlen állapot”: az az üzemállapot, amelyben a berendezést bekapcsolták, és a hegesztő áramkör nincs áram alatt;

(3)

„tétlen állapot melletti energiafogyasztás”: a berendezés energiaigénye tétlen állapotban, wattban kifejezve;

(4)

„áramforrás”: olyan eszköz, amely váltakozó áramot (AC) használ egy vagy több váltakozó áramú áramkimenet árammal való ellátásához, vagy amely a váltakozó áramot egy vagy több egyenáramú kimeneti árammá alakítja át hegesztőberendezések árammal való ellátása céljából;

(5)

„vezérlőpanel”: a vezérlőszerveket és a kijelzőket tartalmazó, a felhasználó és a hegesztőberendezés közötti általános kezelőinterfész;

(6)

„készülékház”: a termék környezettel – pl. a levegő páratartalmával és az esetleges ütődésekkel – szembeni védelmére szánt burkolat;

(7)

„akkumulátor”: a fogalomnak a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkében található meghatározása szerinti, valamint az említett cikkben az „elem-, illetve akkumulátorcsomag” vagy „ipari elem, illetve akkumulátor” fogalmak meghatározása szerinti eszköz;

(8)

„hegesztőpisztoly”: olyan eszköz, amely továbbítja a hegesztőáramot az elektródába – beleértve a fogyóelektródákat, ha a berendezés ilyennel van felszerelve –, valamint adott esetben eljuttatja a védőgázt az elektromos ív környezetébe;

(9)

„gáztömlő”: kifejezetten fűtőgázok (például acetilén), sűrített levegő és a hegesztés során használt védőgázok szállítására tervezett, normál esetben csőből és védőburkolatból álló tömlő, amely gyakran az alkalmazott gáztípusnak és bizonyos esetekben az üzemi feltételeknek megfelelően lett kialakítva;

(10)

„gáznyomás-szabályozó”: olyan, gyakran a gázáramlást mérő és/vagy szabályozó mérőszeleppel vagy áramlásmérővel felszerelt készülék, amely csökkenti a szállított, nagy nyomású sűrített gáz nyomását, hogy az biztonságosan felhasználható legyen a hegesztőberendezésben;

(11)

„hegesztőhuzal-adagoló”: a hegesztőhuzal vagy a hegesztőanyag adagolására szolgáló eszköz, amely toló, húzó vagy toló-húzó típusú lehet;

(12)

„ventilátor”: folyamatos gázáramlás, jellemzően folyamatos levegőáramlás fenntartására alkalmazott olyan forgó lapátkerekes gép, amelyen az áramoltatott gáz áthalad, és amely például az áramforrás belső hűtőrendszereként használható;

(13)

„elektromos tápkábel”: a hegesztőkábelekre vonatkozó nemzetközileg elismert szabványok teljesítményi és biztonsági követelményeinek megfelelő elektromos energiaellátó kábel;

(14)

„szakszerviz”: olyan gazdasági szereplő vagy vállalkozás, amely hegesztőberendezések javításával és szakszerű karbantartásával foglalkozik;

(15)

„tartalék alkatrész”: olyan különálló rész, amellyel egy hegesztőberendezés azonos vagy hasonló funkciójú része helyettesíthető.

a)

A pótalkatrészek rendelkezésre állása

b)

Javítási és karbantartási információk elérhetősége

A gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő legkésőbb egy modell első darabjának forgalomba hozatalát követő két év elteltétől az a) 1. pontban említett időszak végéig az alábbi feltételek mellett köteles a szakszervizek számára hozzáférést biztosítani a hegesztőberendezés javításával és karbantartásával kapcsolatos információkhoz:

c)

A pótalkatrészek maximális szállítási ideje

Az a) 1. pontban említett időszak alatt a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő köteles gondoskodni arról, hogy a hegesztőberendezés pótalkatrészének szállítása a megrendelés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül megtörténjen a szakszerviz részére.

Ez a követelmény csak a b) ponttal összhangban feliratkozott szakszervizek tekintetében alkalmazandó.

d)

A hegesztőberendezések kijelzőjére vonatkozó információk

Ha a hegesztőberendezés kijelzővel van ellátva, annak jeleznie kell a felhasznált hegesztőhuzal vagy hegesztőanyag mennyiségét, gramm/percben vagy azzal egyenértékű, szabványosított mértékegységben megadva.

e)

Az anyagok szennyezés elkerülésével történő hasznosítására és újrahasznosítására vonatkozó követelmények

A gyártók gondoskodnak arról, hogy a hegesztőberendezéseket úgy tervezzék, hogy a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletében említett anyagok és alkatrészek széles körben elérhető szerszámokkal eltávolíthatók legyenek.

A gyártók eleget tesznek a 2012/19/EU irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettségeknek.

a)

a termék típusa;

b)

a gyártó neve, bejegyzett márkaneve és bejegyzett kapcsolattartási címe;

c)

a termékmodell azonosítója;

d)

az áramforrás hatékonysága (százalékban megadva);

e)

a tétlen állapotbeli energiafogyasztás (wattban megadva);

f)

az egyenértékű modellek jegyzéke;

g)

az életciklus végén elvégzendő újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozó információk;

h)

adott esetben azon kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzéke, amelyek az összetevők szintjén 1 grammnál nagyobb indikatív mennyiségben vannak jelen, valamint azon összetevők megjelölése, amelyekben ezek a kritikus fontosságú nyersanyagok jelen vannak;

i)

indikatív védőgáz-felhasználás a reprezentatív hegesztési profilok és programok esetében;

j)

indikatív hegesztőhuzal- és hegesztőanyag-felhasználás a reprezentatív hegesztési profilok és programok esetében.

a)

a gyártás éve.

1.

A tagállami hatóságok a modell egy darabján végeznek ellenőrzést.

2.

A modell akkor teljesíti a vonatkozó követelményeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

3.

Ha a 2. a), b), c) vagy d) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik a rendelet követelményeit.

4.

Ha a 2. e) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok ugyanazon modell további három darabját kiválasztják vizsgálatra. Alternatívaképpen a kiválasztott három további darab egy vagy több egyenértékű modellhez is tartozhat.

5.

A modell akkor felel meg a vonatkozó követelményeknek, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 2. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6.

Ha az 5. pontban foglalt feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik a rendelet követelményeit.

7.

Egy modell 3. vagy 6. pontnak nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállami hatóságoknak a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket kell alkalmazniuk.

A tagállami hatóságok az e mellékletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére kizárólag a 2. táblázatban meghatározott ellenőrzési tűréshatárokat és kizárólag az 1–7. pontban leírt eljárást alkalmazzák. A 2. táblázat paraméterei tekintetében semmilyen más – például harmonizált szabványban vagy más mérési módszerben meghatározott – ellenőrzési tűrés nem alkalmazható.

2. táblázat:

Ellenőrzési tűrések