25.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 272/121


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1784 RENDELETE

(2019. október 1.)

a hegesztőberendezésekre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkére,

Tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon, energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az unióbeli eladások száma és kereskedelmi volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság által kidolgozott, a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv (a COM(2016) 773 final bizottsági közlemény (2)) meghatározza a 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozó környezettudatos tervezési és energiahatékonysági címkézési keretrendszer prioritásait. A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv meghatározza azokat az energiával kapcsolatos termékcsoportokat, amelyek elsőbbséget élveznek az előkészítő tanulmányok készítése és a végrehajtási intézkedések elfogadása, valamint a jelenleg hatályos rendeletek felülvizsgálata szempontjából.

(3)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervben foglalt intézkedések révén a becslések szerint 2030-ban több mint 260 TWh teljes éves végsőenergia-megtakarítás érhető el, ami egyenértékű az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig mintegy évi 100 millió tonnával történő csökkentésével.

(4)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte az ipari célokra használt hegesztőberendezések és szerszámgépek műszaki, környezeti és gazdasági hatásait (3). A vizsgálat tárgyát a jellemzően ipari és szakemberek általi fémhegesztésre tervezett ívhegesztő és plazmahegesztő berendezések képezik (4). Úgy ítélték meg, hogy a kizárólag motorral hajtott vagy akkumulátorról üzemelő hegesztőberendezéseket nem kell szabályozni.

(5)

Az előkészítő vizsgálatot a Bizottság az EU-ban és világszerte végezte szoros együttműködésben az érdekelt felekkel és az érintettekkel. A vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozták és a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerint létrehozott konzultációs fórum elé terjesztették.

(6)

Az érintett hegesztőberendezések e rendelet alkalmazásában lényegesnek tekintett környezeti vonatkozásai az alábbiak:

a)

a használat közbeni energiafogyasztás, beleértve azt is, amikor a termék tétlen üzemmódban van;

b)

erőforrás-hatékonysági szempontok.

(7)

A közvetlenül a hegesztőberendezésekhez köthető éves végsőenergia-fogyasztás 2030-ban meg fogja haladni a 6 TWh-t, ami 2,4 millió tonna CO2-egyenértéknek felel meg, nem számítva a kapcsolódó fogyóeszközök (például védőgázok és hegesztőhuzalok) előállításához felhasznált energiát. Az előkészítő vizsgálat azt mutatta, hogy a használat közbeni és a különböző tétlen vagy készenléti üzemmódokban jelentősen csökkenthető az energiafogyasztás.

(8)

A becslések szerint 2030-ra az e rendelet környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményei 1,09 TWh energiamegtakarítást eredményeznek, ami összesen mintegy 0,27 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő éves megtakarítást eredményez.

(9)

Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény (5) (COM(2015) 0614 final) és a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv hangsúlyozza a környezettudatos tervezési keret használatának jelentőségét az erőforrás-hatékonyabb és körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás támogatásában. A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hivatkozik a 2009/125/EK irányelvre, és kimondja, hogy a környezettudatos tervezési követelményeknek eleve meg kell könnyíteniük az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasználatát, szétszerelését és hasznosítását. Ennek megfelelően ez a rendelet követelményeket állapít meg a nem az energiával kapcsolatos szempontokra vonatkozóan, beleértve a következőket:

a)

szétszerelés;

b)

javíthatóság;

c)

kritikus fontosságú nyersanyagok.

(10)

E rendelet továbbá előírja, hogy a hegesztőberendezésekhez mellékelni kell a védőgázok hegesztés közbeni felhasználására, valamint a felhasznált hegesztőhuzalok vagy hegesztőanyag mennyiségeire vonatkozó információkat.

(11)

A hegesztőberendezések energia- és erőforrás-fogyasztása csökkenthető olyan meglévő, gyártófüggetlen technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik a berendezések összesített beszerzési és üzemeltetési költségét.

(12)

Az előkészítő vizsgálat megállapította, hogy a javasolt környezettudatos tervezési követelmények nem befolyásolják a hegesztőberendezések funkcionalitását és megfizethetőségét a végfelhasználó szempontjából, valamint nem gyakorolnak negatív hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre.

(13)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények bevezetésének ütemezése lehetővé teszi a gyártók számára, hogy újratervezzék az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket. Az ütemezés továbbá figyelembe veszi a gyártóknál felmerülő költségeket és különös tekintettel van a hegesztőberendezések gyártásával foglalkozó kis- és középvállalkozások nagy arányára az EU-ban, ugyanakkor biztosítja e rendelet célkitűzéseinek mielőbbi teljesülését.

(14)

A termékparamétereket olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási technikákat, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a Bizottság felkérése nyomán, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(15)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikkével összhangban e rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(16)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban található információk közül mindazokat rendelkezésre bocsássák, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel.

(17)

Az e rendeletben megállapított, jogilag kötelező erejű követelményeken túl meg kell határozni a 2009/125/EK irányelv I. melléklete 3. része 2. pontjának megfelelően az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciaértékeket, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek teljes életciklusára vetített környezeti teljesítményére vonatkozó információk széles körben és könnyen hozzáférhetők legyenek.

(18)

E rendelet hatékonyságának és hitelességének javítása és a fogyasztók védelme érdekében be kell tiltani azokat a termékeket, amelyek vizsgálati körülmények között automatikusan megváltoztatják teljesítményüket a megadott paraméterek javítása érdekében.

(19)

E rendeletet felül kell majd vizsgálni annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, rendelkezései mennyire megfelelőek és eredményesek céljainak elérése szempontjából. A felülvizsgálatot úgy kell ütemezni, hogy elegendő idő maradjon az összes rendelkezés végrehajtására, továbbá a piacra gyakorolt hatások érvényesülésére.

(20)

A belső piac működésének és az Unióban használt hegesztőberendezések környezeti teljesítményének javítása érdekében indokolt a vonatkozó energiafogyasztási és erőforrás-hatékonysági követelményeket a környezettudatos tervezési követelményekben harmonizálni. A technológiai fejlődésre való tekintettel a követelményeket legkésőbb 2024-ben felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy ki lehessen használni a berendezések teljesítményének és a belső piac működésének javítására esetlegesen kínálkozó további lehetőségeket.

(21)

Az e rendeletben előírt intézkedéseket a 2009/125/EK irányelv 18. cikkében említett konzultációs fórum vitatta meg.

(22)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet az elektromos hálózatról működtetett hegesztőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg.

(2)   E rendeletet a következő hegesztési és hasonló eljárások legalább egyikét használó hegesztőberendezésekre kell alkalmazni:

a)

kézi ívhegesztés;

b)

bevont elektródás ívhegesztés;

c)

önvédő porbeles fogyóelektródás ívhegesztés;

d)

porbeles fogyóelektródás ívhegesztés;

e)

aktív és semleges védőgázas elektródás ívhegesztés;

f)

semleges védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés;

g)

plazmaívvágás.

(3)   E rendeletet nem alkalmazandó a következő hegesztési és hasonló eljárásokat használó hegesztőberendezésekre:

a)

fedett ívű hegesztés;

b)

korlátozott idejű ívhegesztés;

c)

ellenállás-hegesztés;

d)

csaphegesztés.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„hegesztőberendezés”: olyan, ívhegesztési vagy hasonló eljárással végzett kézi, automatikus vagy félautomatikus hegesztéshez, keményforrasztáshoz, forrasztáshoz vagy vágáshoz (vagy a felsorolt műveletek mindegyikéhez) használt, adott helyen telepített vagy szállítható termék, amely összekapcsolt részekből vagy komponensekből áll – melyek közül legalább az egyik mozog –, és amely fémeket egyesítve – azokat hegesztési hőmérsékletre hevítve (nyomás alkalmazása mellett vagy anélkül) vagy kizárólag nyomást alkalmazva, hegesztőanyag és védőgáz(ok) felhasználásával vagy anélkül, valamint a megfelelő eszközök és technikák alkalmazásával – meghatározott geometriájú termékeket állít elő;

2.

„kézi ívhegesztés”: bevonatos elektródával végzett ívhegesztési eljárás, amely során az üzemeltető kézzel szabályozza a hegesztési művelet sebességét, valamint az elektróda elektromos ívbe való adagolásának sebességét;

3.

„bevont elektródás ívhegesztés”: olyan ívhegesztési eljárás, amely során a fémek egyesítéséhez azokat felhevítik egy bevont fémelektróda, valamint a munkadarab és a munkaterület között létrehozott elektromos ívvel. A védelmet az elektróda bevonatának lebomlása biztosítja. Az eljáráshoz a fémekre nem szükséges nyomást kifejteni, és a hegesztőfém az elektródából származik;

4.

„önvédő porbeles fogyóelektródás ívhegesztés”: olyan, huzal segítségével végzett hegesztési eljárás, amely során egy folyamatos, üreges huzalelektródát adagolnak a hegesztőpisztolyon keresztül a varratba anélkül, hogy a hegfürdő szennyeződésének meggátolásához külső védőgázt kellene használni. A külső védőgáz helyett a hegfürdő védelmét az üreges huzalban található porbél és a hegesztő ív reakciója során létrejött gáz biztosítja;

5.

„porbeles fogyóelektródás ívhegesztés”: olyan hegesztési eljárás, amelyhez egy fémburokból és egy, a hegfürdő felületén nagy méretű salakréteget létrehozó, különböző, por állagú anyagokból kialakított magból álló, csöves, kompozit fémelektróda használatos. Az eljárás külső védőgáz(ok) használatát igényelheti;

6.

„semleges védőgázas elektródás ívhegesztés”: fémek hegesztésére használt, védőgázzal végzett ívhegesztési eljárás, amely során a fémek egyesítéséhez azokat egy, a folyamatos, hegesztőfémből álló (fogyó-)elektróda és a munkadarab közötti elektromos ív felhevíti. A teljes védelemről kívülről biztosított gáz vagy semleges gázkeverék gondoskodik;

7.

„aktív védőgázas elektródás ívhegesztés”: fémek hegesztésére használt, védőgázzal végzett ívhegesztési eljárás, amely során a fémek egyesítéséhez azokat egy, a folyamatos, hegesztőfémből álló (fogyó-)elektróda és a munkadarab közötti elektromos ív felhevíti. A teljes védelemről kívülről biztosított gáz vagy aktív gázkeverék gondoskodik;

8.

„semleges védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés”: olyan ívhegesztési eljárás, amely a fémeket egy, a folyamatos volfrámelektróda (nem fogyóelektróda) és a munkadarab közötti elektromos ívvel felhevítve egyesíti. A védelmet gáz- vagy gázkeverék biztosítja. Az eljárás igényelheti nyomás alkalmazását és hegesztőanyag használatát;

9.

„plazmaívvágás”: szűkített elektromos ívet használó ívvágó eljárás, amely a megolvasztott fémet a szűkítő nyílásból nagy sebességgel kiáramló ionizált gázzal (plazmagázzal) távolítja el a munkadarabból. A plazmaívvágás egy egyenáramú, negatív elektródás eljárás;

10.

„plazmagáz” (más néven „vágógáz”): a plazmavágó pisztolyba vezetett, az elektródát körülvevő gáz, amelyből – miután az ív ionizálta – plazma jön létre, és plazmasugár formájában nagy sebességgel kiáramlik a plazmavágó pisztoly fúvókájából;

11.

„védőgáz” (más néven „másodlagos gáz”): olyan gáz, amely nem megy át a fúvóka nyílásán, hanem a fúvóka körül áramlik és az elektromos ív körül védőréteget képez;

12.

„fedett ívű hegesztés”: olyan ívhegesztési eljárás, amely 600 ampert meghaladó áramerősségű ívet vagy íveket hoz létre egy vagy több csupasz fémelektróda és a hegfürdő között. Az ívet és az olvadt fémet a munkadarabokon egy szemcsés fedőporból létrehozott takaróréteg védi. Az eljárás során nem alkalmazandó nyomás, és a felhasznált hegesztőfém az elektródából, valamint egyes esetekben kiegészítő forrásokból, például hegesztőpálcából, porokból vagy fémgranulátumból származhat;

13.

„korlátozott idejű ívhegesztés”: olyan, ívhegesztési vagy hasonló eljárás, amely nem alkalmas ipari vagy szakember általi használatra, valamint megfelel a következő feltételeknek:

a)

egyfázisú, nyilvános, alacsony feszültségű bemenetet használ;

b)

motormeghajtás esetén a leadott teljesítmény nem haladja meg a 7,5 kVA-t;

c)

használata nem igényel ívgyújtó és stabilizáló eszközöket, folyadékos hűtőrendszereket vagy gázvezérlőket;

14.

„ellenállás-hegesztés”: olyan hőelektromos eljárás, amely során a hegesztendő munkadarabok érintkezési pontján azáltal keletkezik hő, hogy a darabokban pontosan szabályozott ideig és szabályozott nyomás alatt elektromos áram halad át. Az eljárás nem igényel fogyóeszközöket, például hegesztőpálcát vagy védőgázt;

15.

„csaphegesztés”: olyan hegesztési eljárás, amely (manuális, félautomata vagy automata módon) egyesít egy fém csapot vagy hasonló alkatrész egy munkadarabbal úgy, hogy a két alkotóelem felmelegítéséhez elektromos ívet használ;

16.

„egyenértékű modell”: olyan modell, amelynek a rendelkezésre bocsátandó műszaki információk szempontjából releváns műszaki jellemzői azonosak, de amelyet ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr más modellként, másik modellazonosítóval ellátva hoz forgalomba vagy helyez üzembe;

17.

„modellazonosító”: olyan (általában alfanumerikus) kód, amely alapján egy termékmodell megkülönböztethető az ugyanazon védjegy, illetve ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr neve alatt forgalmazott más modellektől;

3. cikk

Környezettudatos tervezési követelmények

A II. mellékletben meghatározott, környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket az ott megjelölt időpontoktól kell alkalmazni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

(1)   A 2009/125/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszert vagy az V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

(2)   A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentáció tartalmazza a II. melléklet 2. és 3. pontjával összhangban szolgáltatott termékismertető egy példányát, és e rendelet III. mellékletében szereplő számítások részleteit és eredményeit.

(3)   Ha egy adott modell műszaki dokumentációjában szereplő információkat:

a)

a megadandó műszaki információk szempontjából releváns műszaki jellemzőkben azonos, de egy másik gyártó által előállított modell adataiból vették át,

b)

terv alapján végzett számítások és/vagy ugyanazon vagy egy másik gyártó más modellje adatainak extrapolációja útján határozták meg,

akkor a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell e számítások részleteit, a gyártó által a számítások pontosságának ellenőrzése érdekében végzett értékelést, valamint adott esetben a többi gyártó modelljeivel való azonosságra vonatkozó nyilatkozatot.

A műszaki dokumentációban fel kell sorolni az összes egyenértékű modellt, megadva azok modellazonosítóját.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú ellenőrzés

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének 2. pontjában említett piacfelügyeleti célú vizsgálatok során a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében meghatározott ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Kijátszás és szoftverfrissítések

A gyártó, a meghatalmazott képviselő és az importőr nem hozhat forgalomba olyan termékeket, amelyek tervezésüknél fogva képesek észlelni, ha vizsgálják őket (például a vizsgálati körülmények vagy a vizsgálati ciklus felismerése révén), és arra reagálva a vizsgálat során automatikusan meg tudják változtatni teljesítményüket azzal a céllal, hogy a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által a műszaki dokumentációban megadott vagy a benyújtott dokumentációban szereplő paraméterek bármelyike tekintetében kedvezőbb szintet érjenek el.

A termék energiafogyasztása vagy más megadott paramétere a szoftver vagy a firmware frissítése után nem romolhat, amennyiben a mérést a megfelelőségi nyilatkozathoz eredetileg használt vizsgálati szabvány alapján végzik, kivéve, ha a frissítés előtt a végfelhasználó kifejezett hozzájárulását adta ehhez. A frissítés elutasítása nem idézhet elő semmiféle teljesítményváltozást.

Egy szoftverfrissítés soha nem eredményezheti a termék teljesítményének olyan változását, amely által az nem felel meg a megfelelőségi nyilatkozatra alkalmazandó környezettudatos tervezési követelményeknek.

7. cikk

Referenciaértékek

Az e rendelet elfogadásának időpontjában a piacon hozzáférhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező termékek és technológiák referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.

8. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a technológiai fejlődés fényében felülvizsgálja ezt a rendeletet, és ezen értékelés eredményeit – adott esetben egy felülvizsgálati javaslat tervezetével együtt – legkésőbb 2024. november 14-én. -ig a konzultációs fórum elé terjeszti.

A felülvizsgálat során különösen értékelni kell, hogy célszerű-e egyedi környezettudatos tervezési követelményeket meghatározni az alábbiak tekintetében:

a)

az áramforrás hatékonyságára és a tétlen állapot melletti energiafogyasztásra vonatkozó szigorúbb korlátozások;

b)

a hegesztőberendezések használata során a levegőbe történő kibocsátások;

c)

a termékekre vonatkozó további erőforrás-hatékonysági követelmények, a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel összhangban;

d)

fedett ívű hegesztési, korlátozott idejű ívhegesztési, ellenállás-hegesztési és csaphegesztési eljárást használó termékek.

A felülvizsgálatnak emellett azt is értékelnie kell, hogy célszerű-e e rendelet hatályát kiterjeszteni a szakemberek általi használatra tervezett szerszámgépekre, valamint különösen vizsgálnia kell, hogy célszerű-e a szerszámgépekre vonatkozó egyedi környezettudatos tervezési követelményeket meghatározni a nem feldolgozó, a készenléti és az egyéb alacsony energiafogyasztású üzemmódokban elérendő minimális hatékonysági értékek tekintetében.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2)  A Bizottság közleménye: A környezettudatos tervezés munkaterve, 2016–2019 (COM(2016) 773 final, Brüsszel, 2016.11.30.).

(3)  Az előkészítő munka kezdetben a szerszámgépeket is érintette, de azok végül kizárásra kerültek a rendelet hatálya alól, mivel a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nehézséget jelentett az energiahatékonysági minimumkövetelmények meghatározása. További – különösen a nem feldolgozó (például készenléti és egyéb alacsony energiafogyasztású) üzemmódokban való energiafogyasztás csökkentését célzó technológiai lehetőségekre vonatkozó – adatok gyűjtése a jövőben vezethet a szerszámgépeket érintő környezettudatos tervezési intézkedésekről szóló javaslatok megfogalmazásához.

(4)  Az IEC 60 974–1 szabvány (Ívhegesztő berendezések. 1. rész: Ívhegesztő-áramforrások) meghatározása szerint. E rendelet alkalmazási hatálya alól kifejezetten ki vannak zárva az olyan ívhegesztő és vágóberendezések, amelyeket az IEC 60 974–6 szabvány (Ívhegesztő berendezések. 6. rész: Korlátozott bekapcsolási idejű berendezések) értelmében korlátozott idejű, nem szakember általi használatra terveztek.

(5)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (COM(2015) 614 final, Brüsszel, 2015.12.2.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).


I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a mellékletekhez

E melléklet alkalmazásában:

(1)

„áramforrás hatékonysága”: a szokásos hegesztési feltételek és szokásos hegesztőfeszültség melletti kimeneti teljesítmény és a berendezést ellátó energiaforrás legnagyobb energiafogyasztásának aránya százalékban kifejezve;

(2)

„tétlen állapot”: az az üzemállapot, amelyben a berendezést bekapcsolták, és a hegesztő áramkör nincs áram alatt;

(3)

„tétlen állapot melletti energiafogyasztás”: a berendezés energiaigénye tétlen állapotban, wattban kifejezve;

(4)

„áramforrás”: olyan eszköz, amely váltakozó áramot (AC) használ egy vagy több váltakozó áramú áramkimenet árammal való ellátásához, vagy amely a váltakozó áramot egy vagy több egyenáramú kimeneti árammá alakítja át hegesztőberendezések árammal való ellátása céljából;

(5)

„vezérlőpanel”: a vezérlőszerveket és a kijelzőket tartalmazó, a felhasználó és a hegesztőberendezés közötti általános kezelőinterfész;

(6)

„készülékház”: a termék környezettel – pl. a levegő páratartalmával és az esetleges ütődésekkel – szembeni védelmére szánt burkolat;

(7)

„akkumulátor”: a fogalomnak a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkében található meghatározása szerinti, valamint az említett cikkben az „elem-, illetve akkumulátorcsomag” vagy „ipari elem, illetve akkumulátor” fogalmak meghatározása szerinti eszköz;

(8)

„hegesztőpisztoly”: olyan eszköz, amely továbbítja a hegesztőáramot az elektródába – beleértve a fogyóelektródákat, ha a berendezés ilyennel van felszerelve –, valamint adott esetben eljuttatja a védőgázt az elektromos ív környezetébe;

(9)

„gáztömlő”: kifejezetten fűtőgázok (például acetilén), sűrített levegő és a hegesztés során használt védőgázok szállítására tervezett, normál esetben csőből és védőburkolatból álló tömlő, amely gyakran az alkalmazott gáztípusnak és bizonyos esetekben az üzemi feltételeknek megfelelően lett kialakítva;

(10)

„gáznyomás-szabályozó”: olyan, gyakran a gázáramlást mérő és/vagy szabályozó mérőszeleppel vagy áramlásmérővel felszerelt készülék, amely csökkenti a szállított, nagy nyomású sűrített gáz nyomását, hogy az biztonságosan felhasználható legyen a hegesztőberendezésben;

(11)

„hegesztőhuzal-adagoló”: a hegesztőhuzal vagy a hegesztőanyag adagolására szolgáló eszköz, amely toló, húzó vagy toló-húzó típusú lehet;

(12)

„ventilátor”: folyamatos gázáramlás, jellemzően folyamatos levegőáramlás fenntartására alkalmazott olyan forgó lapátkerekes gép, amelyen az áramoltatott gáz áthalad, és amely például az áramforrás belső hűtőrendszereként használható;

(13)

„elektromos tápkábel”: a hegesztőkábelekre vonatkozó nemzetközileg elismert szabványok teljesítményi és biztonsági követelményeinek megfelelő elektromos energiaellátó kábel;

(14)

„szakszerviz”: olyan gazdasági szereplő vagy vállalkozás, amely hegesztőberendezések javításával és szakszerű karbantartásával foglalkozik;

(15)

„tartalék alkatrész”: olyan különálló rész, amellyel egy hegesztőberendezés azonos vagy hasonló funkciójú része helyettesíthető.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.)


II. MELLÉKLET

Környezettudatos tervezési követelmények

1.   Energiahatékonysági követelmények

2023. január 1-jétől a hegesztőberendezések áramforrásának hatékonysága nem lehet alacsonyabb az 1. táblázatban meghatározott értékeknél, a tétlen állapotban mért energiafogyasztás pedig nem haladhatja meg az 1. táblázatban meghatározott értékeket.

1. táblázat:

Az áramforrás hatékonysága és az energiafogyasztás tétlen állapotban

 

Az áramforrás minimális hatékonysága

Maximális energiafogyasztás tétlen állapotban

Egyenáramú (DC) kimenettel rendelkező háromfázisú áramforrásról üzemelő hegesztőberendezés

85 %

50 W

Egyenáramú (DC) kimenettel rendelkező egyfázisú áramforrásról üzemelő hegesztőberendezés

80 %

50 W

Váltakozó áramú (AC) kimenettel rendelkező egy- és háromfázisú áramforrásról üzemelő hegesztőberendezés

80 %

50 W

Az áramforrás hatékonyságára és a tétlen állapotbeli energiafogyasztásra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő értékelések, mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

2.   Erőforrás-hatékonysági követelmények

2021. január 1-jétől a hegesztőberendezéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a)

A pótalkatrészek rendelkezésre állása

1.

A hegesztőberendezések gyártói, ezek meghatalmazott képviselői, valamint importőrei a hegesztőberendezés-modell utolsó darabjának gyártásától számított legalább 10 évig kötelesek a szakszervizek rendelkezésére bocsátani a következőket:

a)

vezérlőpanel;

b)

áramforrás(ok);

c)

berendezésház;

d)

akkumulátor(ok);

e)

hegesztőpisztoly;

f)

gáztömlő(k);

g)

gáznyomás-szabályozó(k);

h)

hegesztőhuzal- vagy hegesztőanyag-adagoló;

i)

ventilátor(ok);

j)

elektromos tápkábel;

k)

szoftver és firmware, ideértve az alaphelyzetbe történő visszaállításhoz szükséges szoftvert.

2.

A gyártók gondoskodnak arról, hogy ezek a cserealkatrészek kereskedelmi forgalomban könnyen kapható szerszámokkal és a berendezés, valamint az alkatrész megrongálása nélkül cserélhetők legyenek;

3.

Ezen cserealkatrészek listáját, valamint az azok megrendelésére vonatkozó eljárást közzé kell tenni a gyártó, a meghatalmazott képviselő vagy az importőr ingyenesen hozzáférhető honlapján bármely modell első darabjának forgalomba hozatalát követően legkésőbb két évvel, és legalább e cserealkatrészek rendelkezésre állásának végéig.

b)

Javítási és karbantartási információk elérhetősége

A gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő legkésőbb egy modell első darabjának forgalomba hozatalát követő két év elteltétől az a) 1. pontban említett időszak végéig az alábbi feltételek mellett köteles a szakszervizek számára hozzáférést biztosítani a hegesztőberendezés javításával és karbantartásával kapcsolatos információkhoz:

1.

a gyártó, a meghatalmazott képviselő vagy az importőr honlapján közzé kell tenni azt az eljárást, amellyel a szakszervizek nyilvántartásba vetethetik magukat az információkhoz való hozzáférés érdekében; a gyártók, a meghatalmazott képviselők vagy az importőrök a feliratkozás feltételeként szabhatják, hogy a szakszerviz bizonyítsa a következőket:

i.

rendelkezik a hegesztőberendezések javításához és karbantartásához szükséges műszaki szaktudással és megfelel az elektromos berendezések szerelőire vonatkozó szabályoknak azon tagállamokban, ahol működik. Amennyiben létezik ilyen a szóban forgó tagállamokban, a szakszervizek hivatalos nyilvántartására való hivatkozás kellően bizonyítja az ennek a követelménynek való megfelelést;

ii.

a szakszerviz rendelkezik a tevékenységéből adódó felelősségre vonatkozó biztosítási fedezettel, akár megköveteli ezt a tagállam, akár nem;

2.

a gyártók, a meghatalmazott képviselők vagy az importőrök a szakszerviz jelentkezésétől számított öt munkanapon belül elfogadják vagy elutasítják a feliratkozást;

Egy szakszerviz nyilvántartásba vételének elfogadásától számítva minden kérelme nyomán egy munkanapon belül hozzáférést kell biztosítani számára a kért, javítással és karbantartással kapcsolatos információkhoz. Adott esetben az információk megadhatók egy egyenértékű modellre vagy ugyanazon család egy másik modelljére vonatkozóan. A rendelkezésre bocsátott javítási és karbantartási információknak a következőket kell tartalmazniuk:

a hegesztőberendezés egyértelmű azonosító adatai,

szétszerelési rajz vagy robbantott ábra,

a javításhoz és vizsgálathoz szükséges berendezések jegyzéke,

alkotóelemekre és diagnosztikára vonatkozó információk (mint például a mérések legkisebb és legmagasabb elméleti értékei),

huzalozási és kapcsolási rajzok,

diagnosztikai zavar- és hibakódok (ideértve adott esetben a gyártóspecifikus kódokat is),

adott esetben a hegesztőberendezésen tárolt jelentett hibaesemények adatai, valamint

az érintett szoftver és firmware – ideértve az alaphelyzetbe történő visszaállításhoz szükséges szoftver – beépítésére vonatkozó utasítások.

A gyártók, a meghatalmazott képviselők vagy az importőrök a javítási és karbantartási információk vagy a rendszeres frissítések igénybevételéért észszerű és arányos díjat számíthatnak fel. A díj akkor számít észszerűnek, ha nem tántorít el az információkéréstől azzal, hogy nincs tekintettel az információ szakszervizek általi használatának mértékére.

c)

A pótalkatrészek maximális szállítási ideje

Az a) 1. pontban említett időszak alatt a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő köteles gondoskodni arról, hogy a hegesztőberendezés pótalkatrészének szállítása a megrendelés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül megtörténjen a szakszerviz részére.

Ez a követelmény csak a b) ponttal összhangban feliratkozott szakszervizek tekintetében alkalmazandó.

d)

A hegesztőberendezések kijelzőjére vonatkozó információk

Ha a hegesztőberendezés kijelzővel van ellátva, annak jeleznie kell a felhasznált hegesztőhuzal vagy hegesztőanyag mennyiségét, gramm/percben vagy azzal egyenértékű, szabványosított mértékegységben megadva.

e)

Az anyagok szennyezés elkerülésével történő hasznosítására és újrahasznosítására vonatkozó követelmények

A gyártók gondoskodnak arról, hogy a hegesztőberendezéseket úgy tervezzék, hogy a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletében említett anyagok és alkatrészek széles körben elérhető szerszámokkal eltávolíthatók legyenek.

A gyártók eleget tesznek a 2012/19/EU irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettségeknek.

3.   Tájékoztatási követelmények

2021. január 1-jétől a gyártók, a meghatalmazott képviselőik vagy az importőrök gondoskodnak arról, hogy az alábbi információk szerepeljenek a telepítést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, valamint hogy azok a hegesztőberendezés-modell első egységének forgalomba hozatalát követően legalább 10 évig elérhetők legyenek a gyártók, meghatalmazott képviselőik vagy az importőrök szabad hozzáférésű weboldalain:

a)

a termék típusa;

b)

a gyártó neve, bejegyzett márkaneve és bejegyzett kapcsolattartási címe;

c)

a termékmodell azonosítója;

d)

az áramforrás hatékonysága (százalékban megadva);

e)

a tétlen állapotbeli energiafogyasztás (wattban megadva);

f)

az egyenértékű modellek jegyzéke;

g)

az életciklus végén elvégzendő újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozó információk;

h)

adott esetben azon kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzéke, amelyek az összetevők szintjén 1 grammnál nagyobb indikatív mennyiségben vannak jelen, valamint azon összetevők megjelölése, amelyekben ezek a kritikus fontosságú nyersanyagok jelen vannak;

i)

indikatív védőgáz-felhasználás a reprezentatív hegesztési profilok és programok esetében;

j)

indikatív hegesztőhuzal- és hegesztőanyag-felhasználás a reprezentatív hegesztési profilok és programok esetében.

A hegesztőberendezések adattábláján a következő információt kell megadni:

a)

a gyártás éve.


III. MELLÉKLET

Mérési módszerek és számítások

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ebből a célból közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amelyek vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltatnak.


IV. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú ellenőrzés

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő nem használhatja ezeket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározásakor vagy ezeknek az értékeknek a megfelelés kimutatása céljából történő értelmezésekor, sem pedig kedvezőbb működési tulajdonságok kommunikálására.

Ha egy modellt úgy terveztek, hogy képes legyen azonosítani a tesztelést (pl. felismerni a vizsgálati körülményeket vagy a vizsgálati ciklust), és erre reagálva automatikusan megváltoztatni teljesítményét a vizsgálat során annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt, vagy a műszaki, illetve egyéb benyújtott dokumentációban megadott paramétereknél kedvezőbb eredményeket érjen el, a modellt és az egyenértékű modelleket meg nem felelőnek kell tekinteni.

Amikor a 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt ellenőrzik, hogy egy termékmodell teljesíti-e az e rendeletben meghatározott követelményeket, a tagállami hatóságoknak az e mellékletben említett követelmények tekintetében a következő eljárást kell alkalmazniuk:

1.

A tagállami hatóságok a modell egy darabján végeznek ellenőrzést.

2.

A modell akkor teljesíti a vonatkozó követelményeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint – ha alkalmazandó – az ezen értékek kiszámításához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra, az importőrre vagy a meghatalmazott képviselőre nézve, mint az említett melléklet 2. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; valamint

b)

a megadott értékek megfelelnek az e rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek, továbbá a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra, az importőrre vagy a meghatalmazott képviselőre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; valamint

c)

a modell egy darabjának vizsgálatakor a tagállami hatóságok azt állapítják meg, hogy a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő bevezetett olyan rendszert, amely teljesíti a 6. cikk második bekezdésének követelményeit; valamint

d)

a tagállami hatóságok megvizsgálják a modell egy darabját, és az megfelel 6. cikk harmadik bekezdésében meghatározott követelményeknek, a II. melléklet 2. pontjában meghatározott erőforrás-hatékonysági követelményeknek és a II: melléklet 3. pontjában meghatározott tájékoztatási követelményeknek; valamint

e)

a tagállami hatóságok megvizsgálják a modell egy darabját, és a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen értékek alapján számítással meghatározott értékek) a 2. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak;

3.

Ha a 2. a), b), c) vagy d) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik a rendelet követelményeit.

4.

Ha a 2. e) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok ugyanazon modell további három darabját kiválasztják vizsgálatra. Alternatívaképpen a kiválasztott három további darab egy vagy több egyenértékű modellhez is tartozhat.

5.

A modell akkor felel meg a vonatkozó követelményeknek, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 2. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6.

Ha az 5. pontban foglalt feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik a rendelet követelményeit.

7.

Egy modell 3. vagy 6. pontnak nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállami hatóságoknak a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket kell alkalmazniuk.

A tagállami hatóságok az e mellékletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére kizárólag a 2. táblázatban meghatározott ellenőrzési tűréshatárokat és kizárólag az 1–7. pontban leírt eljárást alkalmazzák. A 2. táblázat paraméterei tekintetében semmilyen más – például harmonizált szabványban vagy más mérési módszerben meghatározott – ellenőrzési tűrés nem alkalmazható.

2. táblázat:

Ellenőrzési tűrések

Paraméter

Ellenőrzési tűrések

Áramforrás hatékonysága (%)

A meghatározott érték (*1) legfeljebb 2 %-kal lehet kisebb a megadott értéknél.

Tétlen állapotbeli energiafogyasztás (watt)

A meghatározott érték legfeljebb 10 %-kal lehet nagyobb a megadott értéknél.


(*1)  Abban az esetben, ha a 4. pontban foglaltak szerint három új darab vizsgálatára sor kerül, a meghatározott érték a három új darabra meghatározott értékek számtani középértékét jelenti.


V. MELLÉKLET

Referenciaértékek

A 2009/125/EK irányelv I. melléklete 3. részének 2. pontja alkalmazásában az alábbi referenciaértékek kerültek megállapításra.

Az alábbiakban a piacon e rendelet hatálybalépésekor hozzáférhető, a lényegesnek tekintett és mennyiségileg is kifejezhető környezetvédelmi jellemzők szempontjából legjobbnak tekinthető technológia jellemzői találhatók.

3. táblázat:

Az áramforrás hatékonyságának és a tétlen állapotbeli energiafogyasztás referenciaértékei

Terméktípus

Áramforrás hatékonysága

Maximális energiafogyasztás tétlen állapotban

Egyenáramú (DC) kimenettel rendelkező háromfázisú áramforrásról üzemelő hegesztőberendezés

92 %

10 W

Egyenáramú (DC) kimenettel rendelkező egyfázisú áramforrásról üzemelő hegesztőberendezés

90 %

10 W

Váltakozó áramú (AC) kimenettel rendelkező egy- és háromfázisú áramforrásról üzemelő hegesztőberendezés

83 %

10 W