25.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/88


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1240 RENDELETE

(2019. június 20.)

a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére és 79. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A 377/2004/EK tanácsi rendeletet (2) jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

A vegyes migrációs áramlások 2015-ben és 2016-ban bekövetkezett ugrásszerű emelkedése nyomás alá helyezte a migrációs, menekültügyi és határigazgatási rendszereket. Ez kihívás elé állította az Uniót és a tagállamokat, rávilágítva arra, hogy a összehangolt és hatékony európai reagálás megvalósítása céljából meg kell erősíteni a migráció területére vonatkozó uniós szakpolitikát.

(3)

A migráció terén az uniós szakpolitikának az a célkitűzése, hogy az irreguláris és ellenőrizetlen migrációs áramlásokat biztonságos és megfelelően szabályozott útvonalakkal helyettesítse egy olyan átfogó megközelítés révén, amely minden szakaszban a migrációs áramlások hatékony kezelésének biztosítására törekszik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) V. címének 2. fejezetével összhangban.

(4)

Az emberi jogok tiszteletben tartása az Unió alapvető elve. Az Unió elkötelezett az összes migráns emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelme iránt, függetlenül azok migrációs helyzetétől, a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett. Így a bevándorlási összekötő tisztviselők által e rendelet végrehajtása során – különösen a kiszolgáltatott személyek esetében – hozott intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat a vonatkozó nemzetközi és uniós joggal összhangban, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 6. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is.

(5)

Az uniós migrációs szakpolitikák minden vonatkozásának hatékony végrehajtása érdekében következetes párbeszédet és együttműködést kell folytatni azokkal a legfontosabb harmadik országokkal, amelyek a migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők származási és tranzitországai. Ezen együttműködésnek, az európai migrációs stratégiában meghatározott átfogó megközelítéssel összhangban javítania kell a migráció kezelését, beleértve az indulásokat és a visszatéréseket, támogatást kell nyújtania az információgyűjtési és -megosztási kapacitáshoz, ideértve a kérelmezők nemzetközi védelemhez való hozzáférésére vonatkozó, valamint amennyiben lehetséges és releváns, a reintegrációra vonatkozó információk gyűjtését és megosztását is, valamint meg kell előznie és akadályoznia az illegális bevándorlást, a migránsok csempészését és az emberkereskedelmet.

(6)

A védelmi eszközök közé tartoznak a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésben (GAMM) foglalt intézkedések is. Az Unió és a harmadik országok közötti legális bevándorlási stratégiáknak és csatornáknak magukban kell foglalniuk a munkaerő-migrációt, a diákoknak szóló vízumokat és a családegyesítést is, a tagállamok nemzeti hatásköreinek sérelme nélkül.

(7)

A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és az operatív reagálást alátámasztó elemzések és információk iránti igény növekedése fényében a bevándorlási összekötő tisztviselőknek gondoskodniuk kell arról, hogy rálátásuk és ismereteik teljes mértékben hozzájáruljanak a harmadik országokra vonatkozó átfogó helyzetkép kialakításához.

(8)

A migrációs áramlások összetételére vonatkozó információknak, amennyiben lehetséges és releváns, tartalmaznia kell a nyilvántartásba vett migránsok életkorára, nemére és családi állapotára, valamint a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó információkat.

(9)

A jelenlegi európai migrációs összekötő tisztviselők legfontosabb származási- és tranzitországoknak minősülő harmadik országokba történő kiküldése – az állam- és kormányfők 2015. április 23-i rendkívül ülésének következtetéseiben foglalt felkérés nyomán – az első lépést jelentette a migrációval összefüggő kérdésekben harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozása, valamint a tagállamok által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselőkkel való együttműködés erősítése terén. E tapasztalatra építve a Bizottságnak elő kell irányoznia a bevándorlási összekötő tisztviselők harmadik országokba történő hosszabb távú kiküldését a migrációra vonatkozó uniós fellépés fejlesztésének és megvalósításának, valamint hatása maximalizálásának támogatása érdekében.

(10)

E rendelet célkitűzése, hogy biztosítsa a tagállamok illetékes hatóságai, többek között adott esetben a bűnüldöző hatóságok, valamint a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának jobb koordinálását, és optimalizálja annak felhasználását annak érdekében, hogy hatékonyabban reagáljanak a következő uniós prioritásokra az illegális bevándorlás és a kapcsolódó határokon átnyúló bűnözés, például a migránsok csempészése és az emberkereskedelem megelőzése, valamint az azok elleni küzdelem, a méltóságteljes és tényleges visszatérési, visszafogadási és reintegrációs tevékenységek elősegítése, az Unió külső határainak integrált igazgatásához történő hozzájárulás, valamint a legális bevándorlás kezelésének támogatása, ideértve a nemzetközi védelem, az áttelepítés, valamint a tagállamok és az Unió által hozott, indulás előtti integrációs intézkedések terén hozott intézkedéseket is. Az ilyen koordinálásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a bevándorlási összekötő tisztviselők és az őket kiküldő hatóságok közötti, illetve a bevándorlási összekötő tisztviselők között fennálló parancsnoki és jelentéstételi láncokat.

(11)

E rendelet célja, hogy a 377/2004/EK rendelet alapján biztosítsa a bevándorlási összekötő tisztviselők megfelelőbb hozzájárulását a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának működéséhez, elsősorban egy olyan mechanizmus létrehozása révén, amelynek keretében a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek rendszeresebben koordinálják a harmadik országokba kiküldött összekötő tisztviselőik feladatait és szerepét.

(12)

Mivel a migrációval összefüggő kérdésekkel foglalkozó összekötő tisztviselőket különböző illetékes hatóságok küldik ki, és megbízatásuk és feladataik átfedhetik egymást, erőfeszítéseket kell tenni az ugyanabban a harmadik országban vagy régióban működő bevándorlási összekötő tisztviselők közötti együttműködés fokozására. Ha a Bizottság vagy az uniós ügynökségek a bevándorlási összekötő tisztviselőket egy harmadik országban lévő uniós diplomáciai képviseletre küldik ki, azoknak elő kell segíteniük és támogatniuk kell a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatát az adott harmadik országban. Ezeket a hálózatokat adott esetben ki lehet terjeszteni a tagállamoktól eltérő országok által kiküldött összekötő tisztviselőkre is.

(13)

Az információs hiányosságok és a párhuzamos munka minimálisra csökkentése, valamint az operatív képességek és a hatékonyság maximálisra növelése érdekében alapvetően fontos egy olyan szilárd mechanizmus kialakítása, amely jobb koordinációt és együttműködést biztosít a feladataik részeként bevándorlási kérdésekkel is foglalkozó valamennyi összekötő tisztviselő között. Egy irányítóbizottságnak kell iránymutatást adnia az uniós szakpolitikai prioritásoknak megfelelően és figyelemmel az Unió külkapcsolataira, amely irányítóbizottságot fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, különösen ahhoz, hogy elfogadja a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak tevékenységeire vonatkozó kétéves munkaprogramokat, a kétéves munkaprogram által még nem lefedett prioritások és új igények kezelésére vonatkozó célzott eseti intézkedésekről állapodjon meg a bevándorlási összekötő tisztviselők számára, forrásokat juttasson az elfogadott tevékenységekre, és elszámoltatható legyen azok végrehajtásáért. Sem az irányítóbizottság, sem a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózati segítők feladatai nem érinthetik a kiküldő hatóságoknak a bevándorlási összekötő tisztviselőik feladatszabására vonatkozó hatáskörét. Feladatainak ellátása során az irányítóbizottságnak figyelembe kell vennie a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak sokféleségét, akárcsak a bizonyos harmadik országokkal való kapcsolatok tekintetében leginkább érintett tagállamok nézeteit.

(14)

Ezért az irányítóbizottságnak össze kell állítania és rendszeresen naprakésszé kell tennie a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők jegyzékét. A jegyzéknek tartalmaznia kell a különböző hálózatok helyére, összetételére és tevékenységeire vonatkozó információkat, ideértve a kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők elérhetőségeit és feladataik összegzését is.

(15)

Elő kell mozdítani az összekötő tisztviselők közös kiküldését azzal a céllal, hogy fokozzák a tagállamok közötti operatív együttműködést és információmegosztást, valamint reagáljanak az irányítóbizottság által meghatározott, uniós szintű szükségletekre. A legalább két tagállam általi közös kiküldést uniós forrásokkal kell támogatni, ösztönözve az együttműködést és hozzáadott értéket biztosítva valamennyi tagállam számára.

(16)

Egyedi rendelkezést kell hozni a bevándorlási összekötő tisztviselőkre irányuló, szélesebb körű uniós kapacitásépítési fellépések érdekében. Az ilyen kapacitásépítésnek magában kell foglalnia a közös alaptanterv és a kiküldetésre felkészítő képzések, többek között az alapjogok vonatkozásában, az érintett uniós ügynökségekkel együttműködve történő kidolgozását, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai operatív kapacitásának megerősítését. Az ilyen tantervek nem kötelező jellegűek, és kiegészítik a kiküldő hatóságok által megállapított nemzeti tanterveket.

(17)

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának el kell kerülnie a párhuzamosságokat az uniós ügynökségek munkájával, valamint más uniós eszközökkel vagy struktúrákkal, köztük a helyi schengeni együttműködési csoportok munkájával, továbbá hozzáadott értéket kell nyújtania – különösen az operatív vonatkozásokra összpontosítva – ahhoz képest, amit már elértek a bevándorlás terén történő információgyűjtés és -csere tekintetében. Ezeknek a hálózatoknak segítőkként és a harmadik országokból származó információk szolgáltatóiként kell eljárniuk, hogy támogatást nyújtsanak az uniós ügynökségeknek feladataik ellátása során, különösen amikor az uniós ügynökségek még nem alakítottak ki együttműködési kapcsolatokat harmadik országokkal. Ennek érdekében szorosabb együttműködést kell kialakítani a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai és az érintett uniós ügynökségek között. A bevándorlási összekötő tisztviselők mindenkor tudatában kell, hogy legyenek annak, hogy intézkedéseik operatív vagy hírnévvel kapcsolatos következményekkel járhatnak a bevándorlási összekötő tisztviselők helyi és regionális hálózataira nézve. Feladataik ellátása során ennek megfelelően kell eljárniuk.

(18)

A tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy adott esetben és az uniós és a nemzeti joggal összhangban, a más tagállamokba kiküldött összekötő tisztviselők által szerzett információ, valamint az uniós ügynökségek illegális bevándorlásra, méltóságteljes és tényleges visszatérésre és reintegrációra, határokon átnyúló bűnözésre vagy nemzetközi védelemre és áttelepítésre vonatkozó stratégiai és operatív elemzési termékei ténylegesen eljussanak a harmadik országokbeli bevándorlási összekötő tisztviselőkhöz, továbbá, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők által nyújtott információkat megosszák az érintett uniós ügynökségekkel – különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) – azok jogi keretének hatályán belül.

(19)

A bevándorlási összekötő tisztviselők által gyűjtött információk leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében ezeket az információkat elérhetővé kell tenni egy biztonságos webalapú információcsere-platformon keresztül, az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban.

(20)

A bevándorlási összekötő tisztviselők által gyűjtött információknak elő kell segíteniük az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi (3) rendeletben említett európai integrált határigazgatás technikai és operatív megvalósítását, valamint hozzá kell járulniuk a nemzeti határőrizeti rendszerek fejlesztéséhez és fenntartásához az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban.

(21)

Lehetővé kell tenni az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) elérhető forrásainak felhasználását a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának támogatására, valamint arra, hogy a tagállamok közösen küldjenek ki bevándorlási összekötő tisztviselőket.

(22)

E rendelet keretében a személyes adatok tagállamok általi kezelését, ideértve a továbbításukat is, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban kell végezni. A Bizottságnak és az uniós ügynökségeknek a személyes adatok kezelése során az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) kell alkalmazniuk.

(23)

A személyes adatok e rendelet keretében történő kezelésének azt a célt kell szolgálnia, hogy segítse a visszatérő harmadik országbeli állampolgárokat, elősegítse a nemzetközi védelemre szoruló személyek áttelepítését, valamint hogy végrehajtsa a legális bevándorlás céljából történő befogadással, illetve az illegális bevándorlás, a migránsok csempészése és az emberkereskedelem megelőzésével és az azok elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós és nemzeti intézkedéseket. Ezzel összefüggésben tehát olyan jogi keretre van szükség, amely elismeri a bevándorlási összekötő tisztviselők szerepét.

(24)

A bevándorlási összekötő tisztviselőknek a kiutasítási eljárások megfelelő lebonyolítása, a kiutasítási határozatok sikeres végrehajtása, valamint amennyiben releváns és lehetséges, a reintegráció elősegítése érdekében személyes adatokat kell kezelniük. A nem uniós visszaküldési célországok sokszor nem tartoznak a Bizottság által – az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke alapján – elfogadott megfelelőségi határozatok hatálya alá, továbbá gyakran előfordul, hogy nem kötöttek az Unióval visszafogadási megállapodást, vagy nem áll szándékukban ilyen megállapodást kötni, vagy más módon – az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke szerinti – megfelelő garanciákat nyújtani. A visszatérési kötelezettség hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok fő származási országaival folytatott együttműködés során tett széles körű uniós erőfeszítések ellenére nem minden esetben biztosítható, hogy e harmadik országok rendszeresen teljesítsék a nemzetközi jogban meghatározott, a saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó kötelezettséget. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött, illetve tárgyalás alatt lévő visszafogadási megállapodások – amelyek a harmadik országokba történő adattovábbítás tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke értelmében megfelelő garanciákkal szolgálnak – ezért korlátozott számú ilyen harmadik országot érintenek. Ha nem léteznek ilyen megállapodások, az Unió visszaküldési műveleteinek végrehajtása céljából a bevándorlási összekötő tisztviselőknek az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikkében megállapított feltételekkel összhangban továbbítaniuk kell a személyes adatokat.

(25)

A megfelelőségi határozatra vagy a megfelelő garanciákra vonatkozó követelmény alóli kivételként, e rendelet szerint lehetővé kell tenni a személyes adatok harmadik ország hatóságainak történő továbbítását az Unió visszatérési szakpolitikájának végrehajtása céljából. A bevándorlási összekötő tisztviselők számára ezért lehetővé kell tenni az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eltérés alkalmazását az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett és e rendelet céljára, nevezetesen azon harmadik országbeli állampolgárok méltóságteljes és tényleges visszatérése tekintetében, akik a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) összhangban a tagállamban érvényes beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek nem, vagy már nem felelnek meg.

(26)

Az érintett személyek érdekében a bevándorlási összekötő tisztviselőknek képeseknek kell lenniük az áttelepítés hatálya alá tartozó, nemzetközi védelemre szoruló személyek és az Unióba legálisan bevándorolni kívánó személyek személyes adatainak kezelésére az érintettek személyazonosságának és állampolgárságának megerősítése érdekében. A bevándorlási összekötő tisztviselők olyan környezetben dolgoznak, amelyben valószínűsíthető, hogy jelentős rálátást nyernek a migránsok csempészetében és az emberkereskedelemben részt vevő bűnszervezetek tevékenységeire. Ezért képeseknek kell lenniük a feladataik ellátása során kezelt személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságokkal és a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataival való megosztására, feltéve, hogy az adott személyes adatok szükségesek az irreguláris migráció megelőzéséhez és kezeléséhez, illetve a migránsok csempészése vagy az emberkereskedelem megelőzéséhez, felderítéséhez és büntetőeljárás alá vonásához.

(27)

E rendelet célkitűzése a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata felhasználásának optimalizálása az uniós prioritások hatékonyabb megvalósítása érdekében, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva a tagállamok nemzeti hatásköreit. Az ilyen uniós prioritások magukban foglalják a migráció jobb kezelésének biztosítását abból a célból, hogy az irreguláris áramlásokat biztonságos és megfelelően szabályozott útvonalakkal váltsák fel a bevándorlás minden vonatkozására kiterjedő átfogó megközelítés révén, ideértve a migránsok csempészése és az emberkereskedelem, valamint az illegális bevándorlás megelőzését és az azokkal szembeni küzdelmet is. További uniós prioritás a méltóságteljes és tényleges visszatérés, a visszafogadás és a reintegráció elősegítése, amely hozzájárul az Unió külső határainak integrált igazgatásához, valamint a legális bevándorlás kezelésének vagy a nemzetközi védelmi rendszerek támogatása. Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(28)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (9) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (10) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(29)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (11) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat (12) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(30)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok (13) végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (14) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(31)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(32)

2018. október 1-jén az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság értesítette a Tanácsot arról, hogy nem kíván részt venni e rendelet elfogadásában. Az említett jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban 2019. január 31-én a Bizottság előterjesztette a 377/2004/EK rendeletben foglalt schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvétel megszüntetésére vonatkozóan Nagy-Britannia által bejelentett szándékról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatát. Ez alapján a Tanács 2019. február 18-án úgy határozott (15), hogy e rendelet hatálybalépésének napjától a 2000/365/EK tanácsi határozat (16) és a 2004/926/EK tanácsi határozat (17) I. mellékletének 6. pontja többé már nem alkalmazható az Egyesült Királyságra a 377/2004/EK rendelet és annak minden további módosítása tekintetében.

(33)

Írország a 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (18) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(34)

Írországnak az e rendeletben a 2002/192/EK határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő részvétele az Unió azon kötelezettségeivel függ össze, hogy intézkedéseket tegyen a schengeni vívmányok az illegális bevándorlás szervezése elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseinek fejlesztésére, amelyekben Írország részt vesz.

(35)

Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy azokhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   E rendelet a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők közötti együttműködésnek és koordinációnak a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozása révén történő fokozására vonatkozó szabályokat állapítja meg.

(2)   E rendelet nem érinti sem a tagállami hatóságok, a Bizottság és az uniós ügynökségek azon felelősségét, hogy meghatározzák a bevándorlási összekötő tisztviselőik feladatainak körét és azok kiosztását és jelentéstételi láncát, sem pedig a bevándorlási összekötő tisztviselők azon feladatait, amelyek ellátására az uniós és a nemzeti jogszabályok, illetve államuk szakpolitikái vagy eljárásai szerinti, illetve a fogadó országgal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött külön megállapodások alapján kötelesek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.   „bevándorlási összekötő tisztviselő”: valamely tagállam illetékes hatóságai, a Bizottság vagy egy uniós ügynökség által – a vonatkozó jogalappal összhangban – abból a célból kijelölt és külföldre kiküldött összekötő tisztviselő, hogy migrációval összefüggő kérdésekkel foglalkozzon, függetlenül attól, hogy ez csak egy részét teszi ki a feladatainak;

2.   „külföldre kiküldött”: a felelős hatóság által meghatározandó észszerű időszakra egy harmadik országba, a következő szervek valamelyikéhez kiküldött:

a)

valamely tagállam diplomáciai képviselete;

b)

valamely harmadik ország illetékes hatósága;

c)

nemzetközi szervezet;

d)

uniós diplomáciai képviselet;

3.   „személyes adatok”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adatok;

4.   „kiutasítás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott kiutasítás.

3. cikk

A bevándorlási összekötő tisztviselők feladatai

(1)   A bevándorlási összekötő tisztviselők feladataikat a kiküldő hatóságok által meghatározott hatáskörük keretein belül, valamint az uniós és a nemzeti jogban, továbbá a harmadik országokkal vagy a nemzetközi szervezetekkel kötött bármely megállapodásban vagy megegyezésben megállapított rendelkezésekkel összhangban – ideértve a személyes adatok védelmére vonatkozókat is – hajtják végre.

(2)   A bevándorlási összekötő tisztviselők feladataikat az alapvető jogok mint az uniós jog, továbbá a nemzetközi jog általános elvei, köztük az emberi jogi kötelezettségek tiszteletben tartásával hajtják végre. Különös figyelmet kell fordítaniuk a kiszolgáltatott személyekre és tekintettel kell lenniük a migrációs áramlások nemi dimenziójára is.

(3)   Valamennyi kiküldő hatóságnak biztosítania kell, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők közvetlen kapcsolatokat létesítsenek és tartsanak fenn a harmadik országok illetékes hatóságaival, adott esetben – többek között – a harmadik országban működő helyi hatóságokkal és bármely érintett szervezettel, ideértve a nemzetközi szervezeteket is, nevezetesen e rendelet végrehajtása céljából.

(4)   A bevándorlási összekötő tisztviselők információkat gyűjtenek operatív vagy stratégiai szinten, illetve mindkét szinten történő felhasználás érdekében. Az e bekezdés szerint gyűjtött információkat az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban gyűjtik és azok – a 10. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – nem tartalmazhatnak személyes adatokat. Ezen információk különösen a következő kérdésekre vonatkozó információkra terjednek ki:

a)

a külső határokon az európai integrált határigazgatás a migráció hatékony kezelése érdekében;

b)

a harmadik országból származó vagy azon áthaladó migrációs áramlások, ideértve, amennyiben lehetséges és releváns, a migrációs áramlások összetételét és a migránsok tervezett célországát;

c)

a harmadik országból származó vagy azon áthaladó migrációs áramlások által a tagállamok területének elérése érdekében használt útvonalak;

d)

a migránsok csempészésében és az emberkereskedelemben a migrációs útvonalak mentén részt vevő bűnszervezetek létezése, tevékenysége és elkövetési módjai;

e)

olyan történések és események, amelyek új fejleményeket okozhatnak vagy eredményezhetnek a migrációs áramlások tekintetében;

f)

a személyazonosító okmányok és úti okmányok hamisítására vagy meghamisítására használt módszerek;

g)

harmadik országok hatóságainak nyújtott segítség módjai és eszközei a területükről származó vagy azon áthaladó illegális bevándorlási áramlások megelőzésére;

h)

a származási országban vagy a befogadó harmadik országokban a bevándorlók rendelkezésére álló indulás előtti intézkedések, amelyek támogatják a sikeres integrációt a tagállamokba való jogszerű érkezést követően;

i)

a visszatérés, a visszafogadás és a reintegráció elősegítésének módjai és eszközei;

j)

a harmadik ország által többek között a kiszolgáltatott személyek számára létrehozott védelemhez való tényleges hozzáférés;

k)

az Unió és a harmadik országok közötti, már létező és lehetséges jövőbeni legális bevándorlási stratégiák és csatornák, figyelembe véve a tagállamok készség- és munkaerőpiaci igényeit, valamint az áttelepítést és más védelmi eszközöket is;

l)

a harmadik országok és az érdekelt felek a)–k) pontban említett kérdésekre vonatkozó kapacitása, képessége, politikai stratégiái, jogszabályai és joggyakorlata, ideértve, amennyiben lehetséges és releváns, a befogadóállomások és az őrzött szállások tekintetében is.

(5)   A bevándorlási összekötő tisztviselők egymás között és adott esetben az érintett érdekelt felekkel is koordinálják a harmadik országokbeli hatóságok és egyéb érdekelt felek részére nyújtott kapacitásépítési tevékenységeiket.

(6)   A bevándorlási összekötő tisztviselők segítséget nyújthatnak, figyelembe véve a szakértelmüket és képzettségüket, a következők tekintetében:

a)

a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának megállapítása és a visszatérésük megkönnyítése a 2008/115/EK irányelvvel összhangban, valamint – amennyiben releváns és lehetséges – a reintegrációjuk segítése;

b)

a nemzetközi védelemre szoruló személyek személyazonosságának megerősítése az Unióba történő áttelepítésüknek elősegítése céljából, többek között, amennyiben lehetséges, indulás előtti megfelelő tájékoztatás és támogatás biztosítása révén;

c)

a legális bevándorlók személyazonosságának megerősítése és a befogadásukkal kapcsolatos uniós és nemzeti intézkedések végrehajtásának elősegítése;

d)

a feladataik során szerzett információknak a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatain belül és a tagállamok illetékes hatóságaival – köztük a bűnüldöző hatóságokkal – való megosztása, az illegális bevándorlás megelőzése és felderítése, valamint a migránsok csempészése és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében.

4. cikk

Értesítés a bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldéséről

(1)   A tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek tájékoztatják a 7. cikk szerint létrehozott irányítóbizottságot a bevándorlási összekötő tisztviselőikkel kapcsolatos terveikről és azok tényleges kiküldéséről, ideértve a feladataik meghatározását és a kiküldésük időtartamát is.

A 8. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységi jelentések magukban foglalják a bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldéseinek áttekintését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat a 9. cikkben előírt biztonságos, webalapú információcsere-platformon teszik elérhetővé.

5. cikk

A bevándorlási összekötő tisztviselők helyi vagy regionális hálózatainak létrehozása

(1)   Az ugyanazon országokba vagy régiókba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselőknek helyi vagy regionális együttműködési hálózatokat kell létrehozniuk, és adott esetben, amikor lehetséges, együtt kell működniük a tagállamoktól eltérő országok által kiküldött összekötő tisztviselőkkel. E hálózatok keretében a bevándorlási összekötő tisztviselők az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban különösen:

a)

rendszeresen és szükség esetén találkoznak;

b)

információkat és gyakorlati tapasztalatokat cserélnek, különösen találkozók keretében és a 9. cikkben előírt, biztonságos, webalapú információcsere-platformon keresztül;

c)

adott esetben információkat cserélnek a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos tapasztalatokról;

d)

adott esetben egyeztetik a kereskedelmi fuvarozókkal való kapcsolattartás tekintetében elfogadandó álláspontjukat;

e)

adott esetben közös specializált képzéseken vesznek részt, többek között az alapvető jogokról, az emberkereskedelemről, a migránsok csempészéséről, az okmányokkal való visszaélésről, illetve a nemzetközi védelemhez való hozzáférésről a harmadik országokban;

f)

adott esetben tájékoztató találkozókat és tanfolyamokat szerveznek a tagállamok harmadik országban működő képviseleteinek diplomáciai és konzuli személyzete részére;

g)

közös megközelítéseket fogadnak el a stratégiailag fontos információk – ideértve a kockázatelemzést is – gyűjtéséről és jelentéséről;

h)

adott esetben rendszeres kapcsolatokat alakítanak ki a harmadik országban és a szomszédos harmadik országokban működő hasonló hálózatokkal.

(2)   A Bizottság által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők koordinálják az (1) bekezdésben előírt hálózatokat, valamint elősegítik és támogatják azokat. Azokon a helyszíneken, ahova a Bizottság nem küld ki bevándorlási összekötő tisztviselőket, az uniós ügynökségek által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők segítik elő és támogatják az (1) bekezdésben előírt hálózatokat. Azokon a helyszíneken, ahova sem a Bizottság, sem az uniós ügynökségek nem küldenek ki bevándorlási összekötő tisztviselőket, a hálózatot egy a hálózat tagjainak megállapodása szerinti bevándorlási összekötő tisztviselő segíti elő.

(3)   Az irányítóbizottságot indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell a kijelölt hálózati segítő kinevezéséről, vagy arról, hogy nem jelölnek ki segítőt.

6. cikk

A bevándorlási összekötő tisztviselők közös kiküldése

(1)   A tagállamok kétoldalúan vagy többoldalúan megállapodhatnak abban, hogy harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez egy tagállam által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők egy vagy több további tagállam érdekeit is képviseljék.

(2)   A tagállamok abban is megállapodhatnak, hogy kompetenciájuk vagy képzettségük alapján a bevándorlási összekötő tisztviselőik bizonyos feladatokat megosszanak egymás között.

(3)   Ha két vagy több tagállam közösen küld ki bevándorlási összekötő tisztviselőt, e tagállamok az 515/2014/EU rendelet értelmében uniós pénzügyi támogatásban részesülhetnek.

7. cikk

Irányítóbizottság

(1)   Létrejön a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának irányítóbizottsága.

(2)   Az irányítóbizottság az egyes tagállamok egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egy képviselőjéből, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének egy képviselőjéből áll. Ennek érdekében minden tagállam kinevez egy irányítóbizottsági tagot, valamint egy póttagot, aki az irányítóbizottsági tagot annak távollétében képviseli. Az irányítóbizottság tagjait különösen az összekötő tisztviselői hálózatok irányítása terén szerzett releváns tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki.

(3)   A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az irányítóbizottságban, és valamennyien kineveznek egy képviselőt szavazati joggal nem rendelkező tagnak. A tagok számára lehetővé kell tenni, hogy az irányítóbizottság által megvitatott valamennyi kérdésről és valamennyi meghozott döntésről véleményt nyilváníthassanak.

A schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országok által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők számára releváns ügyekben történő döntéshozatal során az irányítóbizottság megfelelően figyelembe veszi az ezen országok képviselői által kinyilvánított véleményt.

(4)   Azon szakértők, valamint a nemzeti hatóságok, a nemzetközi szervezetek és az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek azon képviselői, akik nem tagjai az irányítóbizottságnak, meghívást kaphatnak az irányítóbizottságtól, hogy ülésein megfigyelőként vegyenek részt.

(5)   Az irányítóbizottság egyéb hálózatokkal vagy szervezetekkel közös üléseket is szervezhet.

(6)   Az irányítóbizottság elnöke a Bizottság egyik képviselője. Az elnök:

a)

biztosítja a folyamatosságot és szervezi az irányítóbizottság munkáját, beleértve a kétéves munkaprogram és a kétéves tevékenységi jelentés elkészítésének támogatását is;

b)

tanácsot ad az irányítóbizottság számára gondoskodva arról, hogy az elfogadott kollektív tevékenységek következetesek és összehangoltak legyenek a vonatkozó uniós eszközökkel és struktúrákkal, és tükrözzék az Unió prioritásait a migráció terén;

c)

összehívja az irányítóbizottság üléseit.

Az irányítóbizottság célkitűzéseinek elérése érdekében az elnököt titkárság segíti.

(7)   Az irányítóbizottság legalább évente kétszer ülésezik.

(8)   Az irányítóbizottság a szavazásra jogosult tagjainak abszolút többségével határoz.

(9)   Az irányítóbizottság által elfogadott határozatokról a kiküldő hatóságok tájékoztatják az érintett bevándorlási összekötő tisztviselőket.

8. cikk

Az irányítóbizottság feladatai

(1)   Az irányítóbizottság az első ülésétől számított három hónapon belül az elnök javaslata alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzatban meg kell határozni a szavazás rendjének részletes szabályait. Az eljárási szabályzat magában foglalja különösen a más tag nevében eljáró tagra vonatkozó feltételeket és a határozatképességre vonatkozó követelményeket.

(2)   Figyelemmel az Unió prioritásaira a bevándorlás terén és a bevándorlási összekötő tisztviselők e rendeletben és az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott feladataira, az irányítóbizottság a következő tevékenységeket végzi az érintett uniós ügynökségek által készített átfogó helyzetkép és elemzések alapján:

a)

meghatározza a prioritásokat és megtervezi a tevékenységeket azáltal, hogy kétéves munkaprogramot fogad el, amelyben megjelöli az e munka támogatásához szükséges forrásokat;

b)

rendszeresen felülvizsgálja tevékenységei végrehajtását – hogy adott esetben javaslatot tegyen a kétéves munkaprogram módosítására – és a hálózati segítők kinevezését, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai által, a harmadik országokbeli illetékes hatóságokkal folytatott együttműködés terén elért eredményeket;

c)

elfogadja az irányítóbizottság elnöke által készítendő kétéves tevékenységi jelentést, beleértve a 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett áttekintést is;

d)

az irányítóbizottság minden ülése előtt naprakésszé teszi a bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldésének jegyzékét;

e)

azonosítja a kiküldési létszámhiányt, és felvázolja az összekötő tisztviselők kiküldésének lehetőségeit.

Az irányítóbizottság az e bekezdés első albekezdésének a) és c) pontjában említett dokumentumokat továbbítja az Európai Parlamentnek.

(3)   Figyelemmel az Uniónak a bevándorlás terén meglévő operatív szükségleteire és a bevándorlási összekötő tisztviselők e rendeletben és az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott feladatkörére, az irányítóbizottság a következő tevékenységeket végzi:

a)

megállapodik a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának eseti intézkedéseiről;

b)

nyomon követi a bevándorlási összekötő tisztviselők és az uniós ügynökségek közötti információk hozzáférhetőségét, és amennyiben szükséges, ajánlásokat fogalmaz meg a szükséges intézkedésekre vonatkozóan;

c)

támogatja a bevándorlási összekötő tisztviselők képességfejlesztését, többek között kiegészítő és nem kötelező közös alaptanterv, kiküldetésre felkészítő képzés, illetve a tevékenységek során az alapvető jogok tiszteletben tartásáról szóló iránymutatások– különös tekintettel a kiszolgáltatott személyekre – kidolgozásával és a 3. cikk (4) bekezdésében említett tárgykörökre vonatkozó közös szemináriumok szervezésével, figyelembe véve az érintett uniós ügynökségek vagy más nemzetközi szervezetek által kidolgozott képzési eszközöket;

d)

biztosítja az információcserét a 9. cikkben említett webalapú információcsere-platformon keresztül.

(4)   A tagállamok az 515/2014/EU rendelettel összhangban uniós pénzügyi támogatásban részesülhetnek a (2) és a (3) bekezdésben említett tevékenységek végrehajtásához.

9. cikk

Információcsere-platform

(1)   A bevándorlási összekötő tisztviselők, az irányítóbizottság tagjai és az 5. cikk (2) bekezdésében említett hálózati segítők feladataik céljából biztosítják, hogy minden releváns információt és statisztikai adatot feltöltsenek és kicseréljenek a biztonságos webalapú információcsere-platformon keresztül. E platformot a Bizottság az irányítóbizottsággal egyetértésben hozza létre és tartja fenn.

A biztonságos webalapú információcsere-platformon keresztül semmilyen szigorúan bizalmas jellegű, operatív bűnüldözési információt nem lehet kicserélni.

(2)   A biztonságos webalapú információcsere-platformon keresztül kicserélendő információk legalább a következőket tartalmazzák:

a)

a 8. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban az irányítóbizottság megállapodása szerinti releváns dokumentumok, jelentések és elemzési termékek;

b)

kétéves munkaprogramok, kétéves tevékenységi jelentések, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében említett tevékenységeinek és eseti feladatainak eredményei;

c)

az irányítóbizottság tagjainak naprakésszé tett jegyzéke;

d)

a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők elérhetőségeit – beleértve azok nevét, kiküldetési helyszíneit és feladatkörét, telefonszámát és e-mail-címét – tartalmazó, naprakésszé tett jegyzék;

e)

az irányítóbizottság tevékenységeivel és döntéseivel kapcsolatos egyéb releváns dokumentumok.

(3)   Az (2) bekezdés c) és d) pontjában említett adatok kivételével a biztonságos webalapú információcsere-platformon keresztül kicserélt információk nem tartalmazhatnak személyes adatokat vagy olyan hivatkozásokat, amelyeken keresztül ilyen személyes adatok közvetlenül vagy közvetve elérhetők. A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett adatokhoz való hozzáférést a bevándorlási összekötő tisztviselőkre, az irányítóbizottság tagjaira és a megfelelő engedéllyel rendelkező személyzeti tagokra kell korlátozni e rendelet végrehajtásának céljából.

(4)   Az Európai Parlament számára hozzáférést kell biztosítani a webalapú információcsere-platform bizonyos részeihez, ahogy ezt az irányítóbizottság eljárási szabályzatában megállapítja, valamint az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályokkal és jogszabályokkal összhangban.

10. cikk

Személyes adatok kezelése

(1)   A bevándorlási összekötő tisztviselők az uniós és a nemzeti jogba, valamint a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel megkötött nemzetközi megállapodásokba foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban végzik feladataikat.

(2)   A bevándorlási összekötő tisztviselők a 3. cikk (6) bekezdésében említett feladatok céljára kezelhetnek személyes adatokat. E személyes adatokat törölni kell, amikor azok a gyűjtésükkel vagy az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelő, más módon történő kezelésükkel kapcsolatos célokból már nem szükségesek.

(3)   A (2) bekezdés alapján kezelt személyes adatok köre a következőkre terjedhet ki:

a)

biometrikus vagy életrajzi adatok, ha szükség van ezekre harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának kiutasítások céljából történő megerősítéséhez, beleértve a dokumentumok minden típusát, amely az állampolgárság igazolásának vagy meggyőző bizonyítékának tekinthető;

b)

harmadik országokba történő kitoloncolásra szolgáló légi járatok és más közlekedési eszközök utaslistái;

c)

biometrikus vagy életrajzi adatok harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának legális migránsok befogadása céljából történő megerősítése érdekében;

d)

biometrikus vagy életrajzi adatok a harmadik országok nemzetközi védelemre szoruló állampolgárai személyazonosságának és állampolgárságának áttelepítés céljából történő megerősítéséhez;

e)

biometrikus vagy életrajzi adatok, valamint az egyén személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb személyes adatok, amelyek szükségesek a migránsok csempészése és az emberkereskedelem megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez, illetve a bűnözői hálózatok elkövetési módjaival, a használt közlekedési eszközökkel, a közvetítők részvételével és a pénzmozgásokkal kapcsolatos személyes adatok.

Az e bekezdés első albekezdésének (e) pontja szerinti adatokat kizárólag a 3. cikk (6) bekezdésének d) pontjában említett feladatok végrehajtása céljából lehet kezelni.

(4)   A személyes adatok bármilyen cseréje szigorúan az e rendelet céljához szükséges mértékre korlátozódik.

(5)   A személyes adatok bevándorlási összekötő tisztviselők által harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére e cikk alapján történő továbbítását az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetével összhangban kell végezni.

11. cikk

Konzuli együttműködés

E rendeletet a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) foglalt helyi szintű konzuli együttműködés rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

12. cikk

Jelentés

(1)   E rendelet elfogadásának időpontja után öt évvel a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

(2)   A tagállamok és az érintett uniós ügynökségek megadják a Bizottság számára e rendelet alkalmazásáról szóló jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 377/2004/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. június 14-i határozata.

(2)  A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(9)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(10)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról(HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(11)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(12)  A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(13)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(14)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(15)  A Tanács (EU) 2019/304 határozata (2019. február 18.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló 377/2004/EK tanácsi rendeletben foglalt schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvétel megszüntetésére vonatkozó szándék bejelentéséről (HL L 51., 2019.02.22., 7.o.).

(16)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(17)  A Tanács 2004/926/EK határozata (2004. december 22.) a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.).

(18)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1.o.).


I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosítása

A Tanács 377/2004/EK rendelete

(HL L 64., 2004.3.2., 1. o)

Az Európai Parlament és a Tanács 493/2011/EU rendelete

(HL L 141., 2011.5.27., 13. o.)


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

377/2004/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk (1) bekezdése

2. cikk, bevezető fordulat

1. cikk (1) bekezdése

2. cikk 1. pontja

1. cikk (2) bekezdése

2. cikk 1. pontjának befejező fordulata

1. cikk (3) bekezdése

2. cikk 2. pontja

1. cikk (4) bekezdése

1. cikk (2) bekezdése

2. cikk (1) bekezdése

3. cikk (3) bekezdése

2. cikk (2) bekezdésének bevezető fordulata

3. cikk (4) bekezdésének bevezető fordulata

2. cikk (2) bekezdésének első franciabekezdése

3. cikk (4) bekezdésének b) pontja

2. cikk (2) bekezdésének második franciabekezdése

3. cikk (4) bekezdésének c) pontja

3. cikk (1) bekezdése

4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

4. cikk (1) bekezdése

5. cikk (1) bekezdése

5. cikk (1) és (2) bekezdése

6. cikk (1) és (2) bekezdése

7. cikk

11. cikk

I. melléklet

II. melléklet