A BIZOTTSÁG (EU) 2019/986 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 7.)

az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. mellékletének a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának ellenőrzése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (9) bekezdésének második albekezdésére és 13. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

2019. szeptember 1-jétől minden könnyűgépjármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására egy új szabályozási vizsgálati eljárás, az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben (2) meghatározott, könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP) vonatkozik, amely a 692/2008/EK bizottsági rendeletben (3) előírt új európai menetciklus (NEDC) helyébe lép. A többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó N1 kategóriájú járművek (a továbbiakban: többlépcsős előállítású járművek) CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához ezért helyénvaló egy új módszert kidolgozni.

(2)

Az 510/2011/EU rendelet értelmében a többlépcsős előállítású járművek fajlagos CO2-kibocsátását az alapjármű gyártójához kell hozzárendelni. Ahhoz, hogy az alapjármű gyártója hatékonyan és kellő bizonyossággal megtervezhesse a fajlagos kibocsátási célértékek teljesítését, olyan módszert kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy az adott gyártóhoz rendelt, még nem teljes alapjárművek CO2-kibocsátása és tömege már a (nem teljes) alapjármű gyártásának és értékesítésének pillanatában ismert legyen, ne csak akkor, amikor az utolsó lépést elvégző gyártó piaci forgalomba hozza a befejezett járművet.

(3)

A nem teljes alapjármű CO2-kibocsátásának meghatározásához célszerű az (EU) 2017/1151 rendeletben előírt interpolációs módszert alkalmazni, amelynek fajlagos bemeneti értékeit úgy kell meghatározni, hogy a CO2-kibocsátási és tömegértékek a lehető legreprezentatívabb módon tükrözzék a teljesen befejezett jármű számára később meghatározott értékeket. A következetesség biztosítása érdekében az alapjármű gyártójára vonatkozó fajlagos kibocsátási célérték kiszámításához figyelembe kell venni az e célból meghatározott tömegértékeket.

(4)

Az alapjármű gyártójának jelentést kell tennie a Bizottságnak az interpolációs módszerhez használt bemeneti értékekről, valamint a nem teljes alapjármű CO2-kibocsátási és tömegértékeiről. Ugyanakkor a tagállamoknak továbbra is jelenteniük kell a Bizottság felé a teljesen befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátását és tömegét.

(5)

A bejelentett adatok alapján a Bizottság folyamatosan értékeli az alapjármű CO2-kibocsátási értékeinek reprezentativitását és tájékoztatja a gyártókat minden általa feltárt eltérésről. A teljesen befejezett gépjármű átlagos fajlagos CO2-kibocsátása és az alapjármű gyártója számára előírt ellenőrzési CO2-értékek átlaga közötti jelentős és tartós eltérés esetén a teljesen befejezett járművekre vonatkozó értékeket kell használni annak megállapításához, hogy a gyártók teljesítik-e a fajlagos kibocsátási célértékeket.

(6)	Az 510/2011/EU rendelet I. és II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 510/2011/EU rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 145., 2011.5.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).

(3) A Bizottság 692/2008/EK rendelete (2008. július 18.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).

MELLÉKLET

Az 510/2011/EU rendelet I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet 1.c) pontja a következő bekezdéssel egészül ki:

„A II. melléklet A. részének 1a. pontjában említett többlépcsős előállítású, nem teljes járművek esetében az M tömegérték helyett az Mmon ellenőrző tömeget kell figyelembe venni, melyet a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Mmon = MRObase × B0,

ahol:

MRObase és B0 meghatározását a II. melléklet A. része 1.a.1. pontjának a) alpontja tartalmazza.”

A II. melléklet A. része a következőképpen módosul:

a)	Az 1.2. pontot 2021. január 1-jei hatállyal el kell hagyni.

A szöveg a következő 1a., 1a.1., 1b. és 1c. ponttal egészül ki:

„1a. Az N1-kategóriába tartozó többlépcsős előállítású járművek (EU) 2017/1151 rendelet szerint kiszámított fajlagos CO2-kibocsátása

2019. szeptember 1-jei hatállyal minden olyan N1 kategóriába tartozó nem teljes alapjármű gyártója, amely a 2007/46/EK irányelv értelmében a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozik, köteles meghatározni és a Bizottság felé jelenteni az adott alapjármű – 1a.1. pontban ismertetett módszerrel meghatározott – fajlagos CO2-kibocsátását (a továbbiakban: ellenőrző CO2-kibocsátási adatok).

A nem teljes alapjármű ellenőrző CO2-kibocsátási adatait, amelyeket a gyártó az első bekezdésben foglaltaknak megfelelően jelent, a Bizottság az alapjármű gyártójának arra a naptári évre vonatkozó átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának kiszámításához használja, amelynek során a többlépcsős előállítású járművet nyilvántartásba vették, kivéve, ha az 1b. pontban leírt körülmények fennállnak.

Teljes alapjárművek esetében mindig az adott jármű CO2-kibocsátása és menetkész tömege alapján kell ellenőrizni a CO2-kibocsátást.

1a.1. A nem teljes alapjárművek fajlagos CO2-kibocsátásának kiszámítása

Az alapjármű gyártójának az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2. vagy 3.2.4. pontjában említett interpolációs eljárás szerint kell kiszámítania egy adott nem teljes alapjármű ellenőrző CO2-kibocsátási értékét, az alapjármű kibocsátási típusjóváhagyásához használt módszertől függően, az említett pont meghatározásai szerint, az alábbi kivételekkel:

Az egyes járművek tömege

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2.2.1. vagy 3.2.4.1.1.1 pontjában szereplő TMind kifejezés helyébe DMbase, vagyis az alapjármű alapértelmezett tömege, illetve adott esetben TML, vagyis az L jármű vizsgálati tömege vagy TMH, a H jármű vizsgálati tömege lép.

A DMbase-t a következő képlet szerint kell meghatározni:

DMbase = MRObase × B0 + 25 kg + MVL

ahol:

MRObase	az alapjármű menetkész tömege az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 3.2.5. pontjának meghatározása szerint,
B0	1,375-nek megfelelő járműtesttömeg-érték,
MVL	pedig a jármű terhelését helyettesítő tömeg, vagyis a legnagyobb megengedett terhelés 28 %-a, ahol a legnagyobb járműterhelés kiszámításához a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegből levonjuk az alapjármű B0-val megszorzott menetkész tömegét, majd további 25 kg-ot.

A B0 tényező az adott naptári évben nyilvántartásba vett összes többlépcsős előállítású járműhöz tartozó nem teljes alapjármű menetkész tömege és a 692/2008/EK rendelet XII. mellékletének 5. szakasza szerint kiszámított átlagos terhelés összegének, valamint a 2015., 2016. és 2017. naptári évben nyilvántartásba vett összes többlépcsős előállítású járműhöz tartozó alapjármű menetkész tömegének hányadosából kiszámolt súlyozott átlagnak felel meg.

A B0 tényezőt a 2018-as, 2019-es és 2020-as naptári évben nyilvántartásba vett többlépcsős előállítású járművek megfelelő tömegértékei alapján 2021. október 31-ig ki kell igazítani az alábbi képletek alkalmazásával:

1. képlet:

Formula

ahol:

Ay	Mfi és Mbi hányadosának súlyozott átlaga,
Mfi	az alapjárműnek a 692/2008/EK rendelet XII. mellékletének 5. szakasza szerint kiszámított átlagos terheléssel megnövelt menetkész tömege,
Mbi	az alapjármű menetkész tömege,
n	az adott naptári évben nyilvántartásba vett összes többlépcsős előállítású járműhöz tartozó alapjárművek száma.

2. képlet:

Formula

ahol:

Ai	az 1. képletnél leírtak szerinti súlyozott átlag,
ni	egy olyan naptári évben nyilvántartásba vett összes többlépcsős előállítású járműhöz tartozó alapjármű száma:

Amikor a DMbase, vagyis az alapjármű alapértelmezett tömege kisebb az interpolációs család L járműve vizsgálati tömegének megfelelő TML-nél, mely esetben a TMind helyett TML-lel kell számolni.

Amikor DMbase, vagyis az alapjármű alapértelmezett tömege nagyobb az interpolációs család H járműve vizsgálati tömegének megfelelő TMH-nál, mely esetben a TMind helyett TMH-val kell számolni.

b)	Az egyes jármű gördülési ellenállása Az alapjármű gördülési ellenállása az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2.2.2. vagy 3.2.4.1.1.2. pontjában leírt számításokhoz használatos.

Homlokfelület

Az olyan nem teljes alapjárművek esetében, amelyek valamely kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsaládba tartoznak, a gyártó köteles meghatározni az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 7. almellékletének 3.2.3.2.2.3. pontjában említett „Af” értéket, az alábbi lehetőségek egyikének megfelelően:

i.	a kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád reprezentatív járművének homlokfelülete (m2-ben);

ii.	az interpolációs család H járműve és L járműve homlokfelületének átlagértéke (m2-ben);

iii.	az interpolációs eljárás használatát mellőző esetekben az interpolációs család H járművének homlokfelülete (m2-ben);

Az olyan nem teljes alapjárművek esetében, amelyek nem tartoznak egyik kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsaládba sem, az interpolációs család H járművének homlokfelületét kell figyelembe venni.

1b. Az ellenőrző CO2-kibocsátási érték reprezentativitása

A 2020-as naptári évtől kezdődően a Bizottság minden évben felméri, hogy mennyire reprezentatív az alapjármű gyártója által jelentett ellenőrző CO2-kibocsátási értékek átlaga az adott naptári évben nyilvántartásba vett befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátásának átlagához viszonyítva, és tájékoztatja róla az alapjármű gyártóját.

Amennyiben két egymást követő naptári évben a Bizottság 4 %-os vagy annál nagyobb eltérést tapasztal az összes befejezett jármű fajlagos CO2-kibocsátása és egy gyártó megfelelő alapjárművei ellenőrző CO2-kibocsátási értékeinek átlaga között, akkor a következő naptári évben a befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátási átlagát fogja használni az alapjármű gyártójának vagy gyártói csoportjának fajlagos CO2-kibocsátási átlaga kiszámításához. Tartósan fennálló eltérés esetén minden harmadik évben ez a számítási mód kerül alkalmazásra.

1c. Az alapjárművek gyártói általi adatszolgáltatás

Az alapjárművek gyártói kötelesek minden év február 28-ig jelenteni a Bizottságnak az általuk az előző naptári évben az Unió területén értékesített összes többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó teljes vagy nem teljes alapjármű alábbi adatait:

a)	alvázszám;

b)	interpolációscsalád-azonosító;

c)	az alapjármű fajlagos CO2-kibocsátása;

d)	homlokfelület (a választott számítási mód megjelölésével);

e)	az alapjármű gördülési ellenállása;

f)	ellenőrző tömeg;

g)	az alapjármű menetkész tömege;

h)	a jármű terhelését helyettesítő tömeg, ezen melléklet 1a.1. pontjának meghatározása szerint.”

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1. pontban említett adatoknak vagy az adott könnyű haszongépjármű gyártója által kiadott megfelelőségi nyilatkozatból kell származniuk, vagy összhangban kell lenniük azzal. Az egyéb adatoknak a típusjóváhagyási dokumentációból vagy az alapjármű gyártója által az 1c. pont értelmében adott tájékoztatásból kell származniuk. A tagállamok kötelesek az ellenőrzési eljárás megfelelő pontosságát biztosító intézkedéseket hatályba léptetni. Ha a megfelelőségi nyilatkozatban a könnyű haszongépjármű legkisebb és legnagyobb tömege egyaránt szerepel, a tagállamoknak csak a legnagyobb tömegre vonatkozó adatot kell felhasználniuk e rendelet alkalmazása céljából. Azon kettős üzemű (benzin-/gázüzemű) járművek esetében, amelyek megfelelőségi nyilatkozata mindkét tüzelőanyag-típusra feltünteti a fajlagos CO2-kibocsátást, a tagállamoknak csak a gáz üzemmódban mért értéket kell alkalmazniuk.”