(1)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4)2012. augusztus 16-án hatályba lépett. Az abban foglalt előírások, nevezetesen a szabványos, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolása, a letéti követelmények, valamint a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos működési kockázat csökkentésére vonatkozó követelmények, a származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, a központi szerződő felekre vonatkozó követelmények és a kereskedési adattárakra vonatkozó követelmények hozzájárulnak a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez azáltal, hogy növelik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának átláthatóságát, továbbá csökkentik a partnerkockázatot és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó működési kockázatot.

(2)

A 648/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó egyes területek egyszerűsítése és az e területekkel kapcsolatos arányosabb megközelítés összhangban van a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás elnevezésű programjával, amely kiemeli a költségek csökkentésének és az egyszerűsítésnek a szükségességét annak érdekében, hogy az uniós politikák a leghatékonyabb módon érjék el céljaikat, és különösen a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésére irányul. Ez az egyszerűsítés és arányosabb megközelítés azonban nem érintheti a pénzügyi stabilitás előmozdítására, valamint a rendszerszintű kockázatok csökkentésére vonatkozó átfogó célkitűzést, melyet a G20-ak vezetői 2009. szeptember 26-i pittsburghi nyilatkozatukban fogalmaztak meg.

(3)

A hatékony és ellenállóképes kereskedés utáni rendszerek és a biztosítéki piacok a jól működő tőkepiaci unió lényeges elemei, és elmélyítik a beruházásoknak, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak a Bizottság politikai prioritásaival összhangban történő támogatására irányuló erőfeszítéseket.

(4)

2015-ben és 2016-ban a Bizottság két nyilvános konzultációt tartott a 648/2012/EU rendelet alkalmazásáról. A Bizottság az említett rendelet alkalmazásával kapcsolatban az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóságtól (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA), az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Európai Rendszerkockázati Testülettől (ERKT) és a Központi Bankok Európai Rendszerétől (KBER) is kapott információkat. E nyilvános konzultációkból kiderült, hogy az érdekelt felek támogatják a 648/2012/EU rendelet célkitűzéseit, és hogy nincs szükség a rendelet jelentősebb felülvizsgálatára. A Bizottság 2016. november 23-án a 648/2012/EU rendelettel összhangban általános jelentést fogadott el. Bár a 648/2012/EU rendeletnek még nem minden rendelkezése volt teljes mértékben alkalmazandó, és ezért a rendelet átfogó értékelésére nem kerülhetett sor, az említett jelentésben a Bizottság meghatározta azokat a területeket, amelyek tekintetében célzott intézkedésekre volt szükség annak biztosítása érdekében, hogy a 648/2012/EU rendelet célkitűzései arányosabb, hatékonyabb és eredményesebb módon teljesüljenek.

(5)

A 648/2012/EU rendeletnek minden olyan pénzügyi szerződő félre ki kell terjednie, amely a pénzügyi rendszer tekintetében jelentős rendszerszintű kockázatot jelenthet. A pénzügyi szerződő fél fogalommeghatározását ezért módosítani kell.

(6)

A vállalkozások által rendszerint létrehozott munkavállalói részvényvásárlási programok keretében a személyek az adott vállalkozásnak vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozásnak a részvényeiből – közvetlenül vagy közvetve – jegyezhetnek, vásárolhatnak, kaphatnak vagy tulajdonolhatnak, feltéve hogy ez a program legalább az adott vállalkozás vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozás munkavállalóinak vagy korábbi munkavállalóinak, illetve az adott vállalkozás vagy az ugyanazon csoportba tartozó más vállalkozás vezető testülete tagjainak vagy korábbi tagjainak kedvez. A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. június 8-i bizottsági közlemény a munkavállalói részvényvásárlási programokkal kapcsolatos intézkedéseket azok közé a lehetséges intézkedések közé sorolja, amelyek a lakossági befektetés előmozdításához hozzájárulva erősíthetik a tőkepiaci uniót. Ezért és az arányosság elvével összhangban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó olyan kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV), valamint az olyan alternatív befektetési alap (ABA), amelyet kizárólag egy vagy több munkavállalói részvényvásárlási program kiszolgálása céljából hoztak létre, nem minősül pénzügyi szerződő félnek.

(7)

Bizonyos pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacát érintő tevékenysége túl alacsony volumenű ahhoz, hogy nagymértékű rendszerszintű kockázatot jelentsen a pénzügyi rendszerre nézve, valamint ahhoz, hogy a központi elszámolás gazdaságilag életképes legyen. Ezeket az – általában kis pénzügyi szerződő félnek nevezett – szerződő feleket mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól, azonban ezeknek a szerződő feleknek a rendszerszintű kockázat csökkentése érdekében a biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó követelmény hatálya alá kell tartozniuk. Ugyanakkor ha a pénzügyi szerződő fél által felvett, a csoport szintjén számított pozíció meghaladja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek legalább egy kategóriájára vonatkozó elszámolási értékhatárt, az elszámolási kötelezettség a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriájára vonatkozik, tekintettel a pénzügyi szerződő felek összekapcsoltságára és a pénzügyi rendszer lehetséges rendszerszintű kockázatára, amely felmerülhet, ha ezeket a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket nem központilag számolnák el. A pénzügyi szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor igazolja, hogy pozíciói már nem lépik túl a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamely kategóriájára vonatkozó elszámolási értékhatárt, és ebben az esetben meg kell szüntetni az elszámolási kötelezettség alkalmazását.

(8)

A nem pénzügyi szerződő felek kevésbé összekapcsoltak, mint a pénzügyi szerződő felek. Továbbá, tevékenységük alapvetően a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csupán valamely kategóriájára összpontosul. Tevékenységük ezért kisebb rendszerszintű kockázatot jelent a pénzügyi rendszer számára, mint a pénzügyi szerződő felek tevékenysége. Ezért korlátozni kell azon nem pénzügyi szerződő felek elszámolási kötelezettségének hatályát, amelyek úgy döntenek, hogy 12 havonta számítják ki az elszámolási értékhatárhoz viszonyított pozíciójukat. Ezen nem pénzügyi szerződő felekre csak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azon kategóriái tekintetében kell elszámolási kötelezettségnek vonatkoznia, amelyek túllépik az elszámolási értékhatárt. A nem pénzügyi szerződő felekre ugyanakkor fenn kell tartani a biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó követelményt, amennyiben túllépik az elszámolási értékhatárok bármelyikét Azokra a nem pénzügyi szerződő felekre, amelyek úgy döntenek, hogy nem számítják ki az elszámolási értékhatárhoz viszonyított pozícióikat, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriája tekintetében vonatkoznia kell az elszámolási kötelezettségnek. A nem pénzügyi szerződő fél számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor igazolja, hogy pozíciói a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy adott kategóriája tekintetében már nem lépik túl az elszámolási értékhatárt, és ebben az esetben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriája tekintetében meg kell szüntetni az elszámolási kötelezettség alkalmazását.

(9)

A pénzügyi piacokon bekövetkező fejlemények figyelembevétele érdekében az ESMA-nak rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia az elszámolási értékhatárokat, és adott esetben azokat naprakésszé kell tennie. Ezt az időszakos felülvizsgálatot egy jelentésnek kell kísérnie.

(10)

Az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött, egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásának követelménye jogbizonytalanságot és működési nehézségeket okoz, miközben korlátozott előnyökkel jár. E követelmény további költségeket és terheket okoz az említett ügyletek szerződő felei számára, és befolyásolhatja a piac zavartalan működését is, anélkül, hogy a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazása jelentősen javulna, vagy a piaci szereplők számára egyenlő feltételeket teremtene. Ezt a követelményt ezért el kell hagyni.

(11)

Azok a szerződő felek, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, nehézségekbe ütköznek a központi elszámolás – akár klíringtag ügyfeleként, akár közvetett elszámolási megállapodások révén történő – igénybevétele során. Ennélfogva a klíringtagokat és a klíringtagok azon ügyfeleit, amelyek elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak közvetlenül más szerződő felek részére, vagy közvetett módon azáltal, hogy lehetővé teszik saját ügyfeleik számára ezen szolgáltatások nyújtását más szerződő felek részére, kötelezni kell arra, hogy ezt tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételek mellett tegyék. Annak ellenére, hogy ez a követelmény nem vezethet árszabályozáshoz, illetve nem keletkeztethet szerződéskötési kötelezettséget, a klíringtagok és az ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a kínált elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatokat, mint például a partnerkockázatokat.

(12)

A központi szerződő felek engedélyeinek hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre vonatkozó információk nem feltétlenül sorolják fel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes olyan kategóriáját, amelynek elszámolása a központi szerződő fél számára engedélyezett. Annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA teljesíteni tudja az elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatait és kötelességeit, az illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell az ESMA-t minden olyan esetben, amikor egy központi szerződő fél arról tájékoztatja őket, hogy a központi szerződő félnek szándékában áll megkezdeni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy olyan kategóriájának elszámolását, amely a meglévő engedélyének hatálya alá tartozik.

(13)

Bizonyos kivételes helyzetekben lehetővé kell tenni az elszámolási kötelezettség ideiglenes felfüggesztését. Az ilyen felfüggesztésnek lehetségesnek kell lennie, ha már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáit az elszámolási kötelezettség hatálya alá vonták. Ez az eset állhat fenn, ha bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes kategóriái alkalmatlanná válnak a kötelező központi elszámolás alá vonásra, vagy amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriái tekintetében lényeges változás történt e feltételek egyikében. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének lehetségesnek kell lennie abban az esetben is, ha a központi szerződő fél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriáira vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozóan többé már nem kínál elszámolási szolgáltatást, és más központi szerződő felek nem tudják elég gyorsan átvenni az adott elszámolási szolgáltatásokat. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztését akkor is lehetővé kell tenni, ha ezt az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető komoly veszély elkerülése érdekében szükségesnek vélik. A pénzügyi stabilitás biztosítása és a piaci zavar elkerülése érdekében az ESMA-nak – a G20-ak célkitűzéseinek szem előtt tartása mellett – biztosítania kell, hogy ha helyénvaló az elszámolási kötelezettség törlése, akkor ezt a törlést az elszámolási kötelezettség felfüggesztése alatt kezdeményezzék, és úgy, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a vonatkozó szabályozástechnikai standardok módosítására.

(14)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) megállapított azon kötelezettség, hogy a szerződő feleknek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott ügyletekkel kereskedési helyszíneken kell kereskedniük, az említett rendeletben részletezett, a kereskedési kötelezettségre vonatkozó eljárással összhangban akkor lép életbe, amikor a származtatott ügyletek egy kategóriáját az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítanak. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése megakadályozhatja a szerződő feleket abban, hogy teljesíteni tudják a kereskedési kötelezettséget. Következésképpen, ha az elszámolási kötelezettség felfüggesztését kérték, és úgy ítélik meg, hogy lényeges változás történt a kereskedési kötelezettségre vonatkozó feltételekben, az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy a 600/2014/EU rendelet helyett a 648/2012/EU rendelet alapján javaslatot tegyen a kereskedési kötelezettség egyidejű felfüggesztésére.

(15)

A korábbi szerződésekre vonatkozó jelentéstétel nehézkesnek bizonyult, mivel a 648/2012/EU rendelet hatálybalépése előtt nem kellett jelenteni bizonyos olyan részleteket, amelyeket most viszont kötelező jelenteni. Ez a jelentéstétel terén mutatkozó magas hibaarányához, valamint a jelentett adatok gyenge minőségéhez vezetett, miközben az ezen szerződésekre vonatkozó jelentéstételi teher továbbra is jelentős maradt. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy ezeket a korábbi adatokat a jövőben sem fogják felhasználni. Ezenkívül a korábbi szerződések bejelentésére vonatkozó határidő hatálybalépésének időpontjáig e szerződések közül több is lejár, és ezekkel együtt a velük járó kitettségek és kockázatok is megszűnnek. Ezért a korábbi szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget el kell hagyni.

(16)

A nem pénzügyi szerződő feleket magukban foglaló csoporton belüli ügyletek az összes tőzsdén kívüli származtatott szerződések viszonylag kis hányadát képviselik, és azokat elsősorban csoporton belüli fedezeti ügyletek esetében alkalmazzák. Ezért ezek az ügyletek nem járulnak hozzá számottevően a rendszerszintű kockázathoz és az összekapcsoltsághoz, ugyanakkor az ilyen ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség jelentős költségeket és terheket ró a nem pénzügyi szerződő felekre. Ezért azokat a csoporton belüli szerződő felek közötti ügyleteket, amelyek esetében a szerződő felek legalább egyike nem pénzügyi szerződő fél, mentesíteni kell a jelentéstételi kötelezettség alól, tekintet nélkül arra, hogy hol található a nem pénzügyi szerződő fél székhelye.

(17)

2017-ben a Bizottság célravezetőségi vizsgálatot indított a vállalkozások által végzett nyilvános adatszolgáltatásról. A vizsgálat célja, hogy ténybeli adatokat gyűjtsön az uniós adatszolgáltatási keretrendszer következetességéről, koherenciájáról, eredményességéről és hatékonyságáról. Ezek fényében alaposabban elemezni kell, hogy miként lehet elkerülni a jelentéstételek közötti szükségtelen átfedéseket, illetve a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstétel csökkentésének vagy egyszerűsítésének lehetőségét, az időben való jelentéstétel szükségességének, valamint a 648/2012/EU rendelet és a 600/2014/EU rendelet értelmében elfogadott jogi aktusoknak és intézkedéseknek figyelembevételével. Különösen, ebben az elemzésben meg kell vizsgálni a bejelentett adatok körét, az adatok illetékes hatóságok számára való hozzáférhetőségét, valamint a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi lánc – indokolatlan információveszteség nélküli – további egyszerűsítését célzó intézkedéseket, mindenekelőtt az olyan nem pénzügyi szerződő felek tekintetében, amelyek nem tartoznak az elszámolási kötelezettség hatálya alá. A 648/2012/EU rendelet által, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstétel működésének javítását, illetve terheinek csökkentését célzó, e rendeletben bevezetett intézkedések eredményességére és hatékonyságára vonatkozó általánosabb értékelést akkor célszerű elvégezni, ha e rendelet alkalmazása terén elegendő tapasztalat és adat gyűlt össze, különösen a kereskedési adattáraknak szolgáltatott adatok minőségét és elérhetőségét, valamint az adatszolgáltatás átruházásának elterjedtségét és végrehajtását illetően.

(18)

Az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi terheinek csökkentése érdekében alapesetben kizárólag a pénzügyi szerződő félnek kell felelnie és jogi felelősséggel tartoznia azért, hogy saját maga és az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felek nevében egyaránt jelentést tegyen az adott szerződő felek által megkötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, valamint hogy gondoskodjon a bejelentett adatok pontosságáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatokkal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia azokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokat, amelyek tekintetében észszerűen nem feltételezhető, hogy a pénzügyi szerződő fél birtokában vannak. A nem pénzügyi szerződő felek számára azonban lehetővé kell tenni, hogy választásuk szerint maguk jelentsék be a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket. Ezekben az esetekben a nem pénzügyi szerződő félnek erről tájékoztatnia kell a pénzügyi szerződő felet, valamint neki kell felelnie és jogi felelősséggel tartoznia az érintett adatok bejelentéséért és pontosságának biztosításáért.

(19)

Azt is meg kell határozni, hogy ki felel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételért azokban az esetekben, amikor az egyik vagy mindkét fél ÁÉKBV vagy ABA. Ezért meg kell határozni, hogy az ÁÉKBV alapkezelő társasága felel és tartozik jogi felelősséggel az említett ÁÉKBV által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az adott ÁÉKBV nevében történő jelentéstételért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért. Hasonlóképpen az ABA kezelője felel és tartozik jogi felelősséggel az említett ABA által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az adott ABA nevében történő jelentéstételért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért.

(20)

A kockázatcsökkentési technikák Unión belüli következetlen alkalmazásának elkerülése érdekében, amely abból adódhat, hogy a szerződő felek biztosítékainak kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét igénylő, belső modellek használatán alapuló kockázatkezelési eljárások összetettek, a felügyeleti hatóságoknak az ilyen kockázatkezelési eljárásokat vagy azok bármely jelentős módosítását még azok alkalmazását megelőzően jóvá kell hagyniuk.

(21)

A nemzetközi szabályozási konvergencia szükségessége, valamint a nem pénzügyi szerződő felek és kis pénzügyi szerződő felek árfolyamkockázatból eredő kitettségei csökkentésének szükségessége miatt különös kockázatkezelési eljárásokat kell előírni a fizikailag teljesítendő, tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek és a fizikailag teljesítendő, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletek tekintetében. Sajátos kockázati profiljuk miatt helyénvaló a fizikailag teljesítendő, tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, valamint a fizikailag teljesítendő, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletek változó letéteinek kötelező cseréjét a rendszer szempontjából legjelentősebbnek tekintett felekre korlátozni, a rendszerszintű kockázat felhalmozódásának megakadályozása és a nemzetközi szabályozási eltérések elkerülése érdekében. A nemzetközi szabályozási konvergenciát a származtatott ügyletek más kategóriáira vonatkozó kockázatkezelési eljárások tekintetében is biztosítani kell.

(22)

A kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások közé tartoznak például az olyan szolgáltatások, mint a portfóliótömörítés. A portfóliótömörítés nem tartozik a 600/2014/EU rendeletben rögzített kereskedési kötelezettség hatálya alá. Annak érdekében, hogy a 648/2012/EU rendeletet – amennyiben az szükséges és célszerű – összehangolják a 600/2014/EU rendelettel, figyelembe véve mindeközben a két rendelet közötti különbségeket, az elszámolási kötelezettség megkerülésének lehetőségét, valamint azt, hogy a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások milyen mértékben mérséklik vagy csökkentik a kockázatokat, a Bizottságnak az ESMA-val és az ERKT-vel együttműködésben fel kell mérnie, hogy melyek azok a kereskedések, amelyek a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokból számaznak, amelyeket – ha van ilyen – mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól.

(23)

Az alapletét átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése, valamint a központi szerződő felek attól való visszatartása érdekében, hogy olyan módon módosítsák alapletétmodelljüket, amely prociklikusnak tűnhet, a központi szerződő feleknek klíringtagjaik rendelkezésére kell bocsátaniuk az alapletéti követelmények szimulálásához szükséges eszközöket, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk az általuk alkalmazott alapletétmodellekről készült részletes áttekintést. Ez összhangban van a Fizetési és Piaci Infrastruktúrabizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének döntéshozó szerve által közzétett nemzetközi standardokkal, különösen a 2012. decemberében nyilvánosságra hozott közzétételi kerettel és a 2015-ben közzétett, a központi szerződő feleket érintő mennyiségi közzétételekre vonatkozó standardokkal, amelyek a klíringtagok központi szerződő félben való bármilyen részesedésével járó kockázatok és költségek pontos megértésének elősegítése, valamint a központi szerződő felek piaci szereplőkkel szembeni átláthatóságának növelése szempontjából relevánsak.

(24)

A tagállamok fizetésképtelenségi nemzeti jogszabályai nem akadályozhatják meg a központi szerződő felek azon képességét, hogy egy klíringtag fizetésképtelensége esetén kellő jogbiztonsággal ruházzák át az ügyfél pozícióit, vagy közvetlenül az ügyfeleknek fizessék ki a felszámolásból származó bevételt a gyűjtőszámlán vagy egyéni elkülönített számlákon tartott eszközök esetében. Az elszámolás ösztönzése és az ahhoz való hozzáférés javítása érdekében a tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai nem akadályozhatják meg a központi szerződő feleket abban, hogy a 648/2012/EU rendelettel összhangban kövessék a nemteljesítési eljárásokat a gyűjtőszámlán vagy a klíringtagnál és a központi szerződő félnél egyéni elkülönített számlákon tartott eszközök és pozíciók vonatkozásában. Közvetett elszámolási megállapodások megkötése esetén azonban a közvetett ügyfeleknek továbbra is azzal egyenértékű védelmet kell élvezniük, mint amilyent a 648/2012/EU rendeletben megállapított, az elkülönítésre és hordozhatóságra vonatkozó szabályok, illetve nemteljesítési eljárások írnak elő.

(25)

Az ESMA által a közvetlen felügyelete alá tartozó kereskedési adattárakra kiszabható pénzbírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és kellően visszatartó erejűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az ESMA felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát, és növeljék a származtatott ügyletek pozícióinak és kitettségeinek átláthatóságát. A 648/2012/EU rendeletben eredetileg meghatározott pénzbírságok összegének visszatartó ereje – a kereskedési adattárak jelenlegi árbevételét tekintve – nem bizonyult megfelelőnek, ami adott esetben korlátozhatja az ESMA említett rendelet szerinti felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát a kereskedési adattárakkal kapcsolatban. A pénzbírságok alapösszegének felső határát ezért növelni kell.

(26)

A harmadik országbeli hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az uniós kereskedési adattáraknak jelentett adatokhoz, amennyiben a harmadik ország teljesíti az ezen adatok kezelését garantáló bizonyos feltételeket, és amennyiben a harmadik ország jogilag kötelező erejű és érvényesíthető kötelezettséget ír elő, amely biztosítja az uniós hatóságok számára az adott harmadik ország kereskedési adattárainak jelentett adatokhoz való közvetlen hozzáférést.

(27)

Az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) lehetővé teszi azon kereskedési adattárak egyszerűsített nyilvántartásba vételét, amelyeket a 648/2012/EU rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szolgáltatásaikra is. Hasonló egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást kell életbe léptetni az olyan kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére is, amelyeket az (EU) 2015/2365 rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni a származtatott ügyletekre vonatkozó szolgáltatásokra is.

(28)

A kereskedési adattárak által hozzáférhetővé tett adatok nem megfelelő minősége és átláthatósága megnehezíti az ezekhez az adatokhoz hozzáféréssel rendelkező jogalanyok számára, hogy az ilyen adatokat felhasználják a származtatott ügyletek piacainak nyomon követéséhez, és megakadályozza, hogy a szabályozó hatóságok és a felügyeleti hatóságok kellő időben azonosítsák a pénzügyi stabilitási kockázatokat. Az adatok minőségének és átláthatóságának javítása, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek az (EU) 2015/2365 és a 600/2014/EU rendeletben foglalt jelentéstételi kötelezettségekhez való hozzáigazítása érdekében szükség van a jelentéstételi szabályok és követelmények további harmonizációjára, különösen az adatstandardok, a formátumok, a módszerek és a jelentéstételi megállapodások, valamint azon eljárások további harmonizációjára, amelyeket a kereskedési adattárak a bejelentett adatoknak a teljesség és a pontosság tekintetében való érvényesítésére, valamint azon eljárások harmonizációjára, amelyeket más kereskedési adattárak adataival való adategyeztetésre alkalmaznak. Ezenfelül a kereskedési adattáraknak kérelemre, észszerű kereskedelmi feltételek mellett hozzáférést kell biztosítaniuk az adatot nem szolgáltató szerződő felek számára a nevükben bejelentett valamennyi adathoz.

(29)

A kereskedési adattárak által nyújtott szolgáltatások tekintetében a 648/2012/EU rendelet versenykörnyezetet hozott létre. A szerződő feleknek ezért képeseknek kell lenniük azon kereskedési adattár kiválasztására, amely részére jelentést kívánnak tenni, továbbá képeseknek kell lenniük arra is, hogy kereskedési adattárat váltsanak, amennyiben így döntenek. Az ilyen váltás megkönnyítése és az adatok folyamatos és ismétlődések nélküli rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a kereskedési adattáraknak megfelelő politikákat kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy a bejelentett adatokat szabályosan át lehessen adni más kereskedési adattárak részére, amennyiben ezt olyan szerződő fél kérelmezi, amely jelentéstételi kötelezettség alá tartozik.

(30)

A 648/2012/EU rendelet megállapítja, hogy az elszámolási kötelezettség nem alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre mindaddig, amíg a központi szerződő felek nem dolgoznak ki megfelelő technikai megoldást a nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra. Mivel még nem dolgoztak ki olyan életképes megoldást, amely elősegítené a nyugdíjkonstrukció-rendszerekben való részvétel tekintetében a központi elszámolást, az említett átmeneti időszak alkalmazását legalább további két évvel meg kell hosszabbítani. A végső cél azonban továbbra is a központi elszámolás marad, figyelembe véve, hogy a jelenlegi szabályozási és piaci fejlemények lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy az említett időszakon belül megfelelő technikai megoldásokat dolgozzanak ki. A Bizottságnak az ESMA, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: az EIOPA) és az ERKT támogatásával nyomon kell követnie a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által a nyugdíjkonstrukció-rendszerek központi elszámolásban való részvételét elősegítő életképes megoldások felé tett előrelépést, és jelentést kell készítenie erről. A jelentésnek ki kell terjednie a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó megoldásokra és kapcsolódó költségekre is, és figyelembe kell vennie az olyan szabályozási és piaci fejleményeket, mint például az elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő fél típusának változásai. Azon fejlemények figyelembevétele érdekében, amelyeket e rendelet elfogadásakor még nem lehetett előre látni a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezt az átmeneti időszakot – a kiterjesztés szükségességének értékelését követően – kétszer, alkalmanként egy évre meghosszabbítsa.

(31)

Az az átmeneti időszak, amely alatt a nyugdíjkonstrukció-rendszerek mentesültek az elszámolási kötelezettség alól, 2018. augusztus 16-án lejárt. A jogbiztonság és a folyamatosság érdekében, a 2018. augusztus 17-től2019. június 16-ig terjedő időszakban kötött, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó átmeneti időszakot visszamenőleges hatállyal szükséges alkalmazni.

(32)

A szabályozási keret egyszerűsítése érdekében indokolt fontolóra venni, hogy a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedési kötelezettséget milyen mértékben szükséges és célszerű összehangolni a származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az e rendelet szerinti változásaival, különösen azon jogalanyok körét illetően, amelyek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak. A különböző típusú szerződő felek általi elszámolás szintjére, az elszámolásnak a szerződő felek minden egyes típusán belüli megoszlására, valamint az elszámolási szolgáltatások elérhetőségére e rendelet által gyakorolt hatások általánosabb értékelését, beleértve azt is, hogy az elszámolási szolgáltatások tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel történő nyújtásával kapcsolatos, az e módosító rendelet szerinti változások mennyire hatékonyan segítik elő az elszámoláshoz való hozzáférést, akkor kell elvégezni, amikor e rendelet alkalmazásáról már elegendő tapasztalat és adat áll rendelkezésre.

(33)

Az azzal kapcsolatos következetes harmonizáció biztosítása érdekében, hogy az elszámolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kereskedelmi feltételek mikor tekinthetők tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak, valamint annak érdekében, hogy a piaci szereplőknek további idő állhasson rendelkezésére a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó, bizonyos feltételek mellett történő elszámolási megoldások kidolgozására, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el egyrészt azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az elszámolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők, másrészről azon átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozóan, amely során az elszámolási kötelezettség nem alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (11) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(34)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, különös tekintettel az elszámolási kötelezettség és a kereskedési kötelezettség felfüggesztésére, valamint az illetékes harmadik országbeli hatóságoknak az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési adattárakban található információkhoz való közvetlen hozzáférésére, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak haladéktalanul alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bizonyos kategóriáira vonatkozó elszámolási kötelezettség és kereskedési kötelezettség felfüggesztése céljából, mivel gyors döntésre van szükség, amely biztosítja a jogbiztonságot a felfüggesztési eljárás végeredményével kapcsolatban, és ezért ez kellően indokolt, rendkívül sürgős okokból szükséges.

(35)

A kockázatcsökkentési technikákra, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére és a jelentéstételi követelményekre vonatkozó szabályok következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EBH vagy az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az olyan kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyásának biztosítására irányuló felügyeleti eljárások, amelyek előírják a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét; az (EU) 2015/2365 rendelet alapján már nyilvántartásba vett kereskedési adattárak nyilvántartásba vételének kiterjesztésére irányuló egyszerűsített kérelem részletei; a kereskedési adattárak közötti adategyeztetésre vonatkozó eljárások; azon eljárások, amelyeket a kereskedési adattár a jelentéstételi követelmények bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó jogalany általi betartásának ellenőrzésére, valamint a jelentett adatok teljességének és pontosságának ellenőrzésére alkalmaz; azon feltételek, megállapodások és előírt dokumentáció, amelynek alapján a kereskedési adattárakhoz hozzáférést biztosítanak bizonyos jogalanyoknak. A Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(36)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a származtatott ügyletek különböző kategóriái tekintetében bejelentendő információk adatstandardjaira, a jelentéstétel módjaira és szabályaira, valamint az (EU) 2015/2365 rendelet értelmében már nyilvántartásba vett kereskedési adattár nyilvántartásba vételének kiterjesztésére irányuló kérelem formátumára vonatkozóan. A Bizottságnak ezeket a végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(37)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen annak biztosítását, hogy a szabályok arányosak legyenek, ne vezessenek szükségtelen adminisztratív terhekhez vagy megfelelési költségekhez, ne kockáztassák a pénzügyi stabilitást, illetve növeljék a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek pozícióinak és kitettségeinek átláthatóságát – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban léptékük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

E rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását el kell halasztani valamennyi alapvető végrehajtási intézkedés kidolgozása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piaci szereplők megtegyék az előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges lépéseket.

(39)

A 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,