A BIZOTTSÁG (EU) 2019/807 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. március 13.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A közvetett földhasználat-változás kérdésének megoldása érdekében a Bizottságnak az (EU) 2018/2001 irányelv értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben megállapítja a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározására szolgáló kritériumokat, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, valamint a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítási kritériumait. A szóban forgó rendelkezéseket az érintett alapanyagok termelésének világszinten megfigyelhető bővüléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen a napon benyújtott jelentéssel („az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentés”) együtt indokolt előterjeszteni. |
|
(2) |
Közvetett földhasználat-változás akkor fordulhat elő, ha a korábban élelmiszer- vagy takarmánytermelésre szánt földterületet bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok előállítására állítják át. Ilyen esetben az élelmiszer- és takarmányszükségletet továbbra is ki kell elégíteni, aminek eredményeképpen a mezőgazdasági földterületeket jelentős szénkészletekkel rendelkező olyan földterületekre terjeszthetik ki, mint az erdők, a vizes élőhelyek és a tőzeglápok, ez pedig további üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz. |
|
(3) |
Sem a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2), sem az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumok nem veszik számításba a közvetett földhasználat-változásból származó kibocsátásokat. |
|
(4) |
Az (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) nem csupán elismerte a közvetett földhasználat-változásból származó kibocsátások létezését, de azt is felismerte, hogy – a kiszámításukkal kapcsolatos bizonytalanság ellenére – a közvetett földhasználat-változáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagysága részben vagy akár teljesen közömbösítheti – az említett irányelv értelmében – az egyes bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használata révén elérhető üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást. Ezért átfogó határértéket vezetett be a gabonafélékből és a keményítőben gazdag egyéb növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint mezőgazdasági területen elsősorban energiakinyerés céljából fő terményként termesztett növényekből előállított ilyen üzemanyagoknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítése tekintetében beszámítható mennyiségére nézve. Ez a határérték legfeljebb 7 %-ra korlátozza az ilyen üzemanyagoknak a vasúti és közúti szállítás végső energiafogyasztásához való maximális hozzájárulását az egyes tagállamokban. |
|
(5) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv megtartja a közlekedésben használt, élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagokra és biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozó korlátozást, és megerősíti azt azáltal, hogy egyedi nemzeti határértékeket vezet be ezen üzemanyagoknak az Unió megújuló energiára vonatkozó 2030. évi célértékeihez történő teljes hozzájárulási arányára vonatkozóan. Ezeket a határértékeket az említett üzemanyagoknak a vasúti és közúti közlekedés végső energiafogyasztásában az egyes tagállamokban képviselt 2020-as nemzeti részaránya határozza meg, azzal a lehetőséggel, hogy egy százalékponttal, de legfeljebb 7 %-ra növelhetik őket. |
|
(6) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv egyedi határértéket szorgalmaz továbbá az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított azon bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok egyes tagállamokban 2019-ben való fogyasztása tekintetében, amelyek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentenek, valamint amelyek esetében az előállításhoz szükséges alapanyagok termőterületének számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására. 2023. december 31-től kezdődően a hozzájárulásuk arányát fokozatosan 0 %-ra kell csökkenteni legkésőbb 2030-ig. |
|
(7) |
Jóllehet széles körben elismert, hogy kockázatok származnak az élelmiszer- és takarmánynövények üzemanyag előállítására történő felhasználásával kapcsolatos közvetett földhasználat-változásból, a tudományos szakirodalom szerint a közvetett földhasználat-változásból származó kibocsátás szintje számos tényezőtől függ, beleértve a megújuló üzemanyagok előállításához felhasznált alapanyag típusát, a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok használata által kiváltott további alapanyagigény szintjét, valamint a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek világszerte érvényesülő védelmének mértékét. |
|
(8) |
A tudományos szakirodalom szerint továbbá a közvetett földhasználat-változásnak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok ÜHG-kibocsátásmegtakarítási potenciáljára gyakorolt hatása különösen jelentős az olajnövények esetében. Az ilyen alapanyagokból előállított megújuló üzemanyagokat ezért széles körben a közvetett földhasználat-változás szempontjából magasabb kockázatúnak tekintik. Ez tükröződik mind a 2009/28/EK, mind az (EU) 2018/2001 irányelv VIII. mellékletének A. részében. Az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentés – amely az elérhető legfrissebb és legpontosabb tudományos adatokat tartalmazza az élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására világszerte tapasztalható bővüléséről – megerősíti, hogy ezek a növények az élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő, világszerte megfigyelt bővülésének szintén jelentős részéért felelősek. |
|
(9) |
Az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentés azt is kiemeli, hogy az olajnövények termőterülete jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülésének a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok ÜHG-kibocsátásmegtakarítási potenciáljára gyakorolt hatása számos tényezőtől függ. Ezek közül a földterület adott referenciaév óta bekövetkezett bővülésének az érintett termény teljes termőterületéhez viszonyított abszolút és relatív mértéke, e bővülésnek a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülésen belüli részaránya, valamint a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület típusa meghatározó szerepet játszik abban, hogy a szóban forgó bővülés az (EU) 2018/2001 irányelv alkalmazásában mennyire számottevőnek minősül. Ezeket a tényezőket, valamint az egyes terménycsoportokra vonatkozó egyedi termelékenységi tényezőket ezért figyelembe kell venni a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő, olyan élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok meghatározására vonatkozó kritériumok megállapításakor, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására. |
|
(10) |
Figyelembe véve az összes fenti megfontolást, továbbá valamennyi releváns tudományos adatot és tanulmányt, az egyes alapanyagok közötti különbségeket, egyes nyersanyagpiacok globális jellegét és működési módját, a nem kívánt vagy kontraproduktív kereskedelemeltérítő hatások kapcsolódó kockázatát, a teljeskörű adatok viszonylagos rendelkezésre állását, ezen adatok időszakos és gyakori felülvizsgálatát, valamint az Európai Unió vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, a szabályozási folyamat e szakaszában a legmegfelelőbb, legobjektívebb és legpártatlanabb módszer nem az egyes országok közötti különbségtételen alapuló megközelítés, hanem az egyes konkrét alapanyagok egész világra kiterjedő általános helyzetét alapul vevő módszer. Az e rendeletben foglalt, egymással konkuráló, de egymást kiegészítő célkitűzéseket figyelembe véve ez a lehető legjobb megvalósítható szabályozási megközelítés. E megközelítést tovább finomítja a közvetett földhasználat-változás szempontjából vett alacsony kockázat tanúsításának lehetősége. |
|
(11) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok kötelesek alkalmazni az e rendeletben meghatározott, a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő olyan alapanyagok meghatározására szolgáló kritériumokat, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására. Ezt egy e rendelettel összhangban felülvizsgálandó mellékletben szereplő információk alapján kell megtenniük. A Bizottságnak a változó körülmények és a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok figyelembevétele érdekében helyénvaló rendszeresen felülvizsgálnia az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentést. A mellékletet adott esetben indokolt módosítani. |
|
(12) |
Bizonyos körülmények között a közvetett földhasználat-változás szempontjából általában magas kockázatúnak tekintett bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változási hatásai elkerülhetők, és a kapcsolódó alapanyagok termesztése akár hasznosnak is bizonyulhat az érintett termőterületek számára. Az ilyen esetekre olyan kritériumokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként történő azonosítását és tanúsítását. A közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként tanúsított bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat indokolt mentesíteni a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő, élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra megállapított határérték és fokozatos csökkentés alól, feltéve, hogy megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott vonatkozó fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak. |
|
(13) |
A bioüzemanyagokat, a folyékony bio-energiahordozókat és a biomasszából előállított üzemanyagokat csak akkor lehet a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúnak tekinteni, ha az előállításukhoz felhasznált alapanyagokat a termelékenységnek a szokásos forgatókönyv által eleve biztosított növekedést meghaladó növelését célzó, megfelelően ellenőrizhető intézkedések alkalmazásának eredményeképpen termesztik. Ezen túlmenően a szóban forgó intézkedéseknek biztosítaniuk kell az alapanyagok fenntarthatóságát a 2009/28/EK vagy az (EU) 2018/2001 irányelvben a megújulóenergia-célokkal összefüggésben meghatározott valamennyi követelmény tekintetében. |
|
(14) |
A közvetett földhasználat-változás szempontjából vett alacsony kockázat tanúsítása pozitív hatásainak további garanciájaként elő kell írni, hogy a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatú üzemanyagok előállításához használt alapanyagtöbbletet csak akkor szabad figyelembe venni, ha az egy korlátozott intézkedéskategória eredményeképpen jön létre. Ennek szellemében csak azoknak az intézkedéseknek a figyelembevételét indokolt megengedni, amelyek azért vonzóak pénzügyi szempontból, mert – a Kiotói Jegyzőkönyv tiszta fejlesztési mechanizmusa keretében alkalmazott pénzügyi addicionalitás kritériumokhoz hasonlóan – lehetővé teszik az említett tanúsításból származó pénzügyi többlet kiaknázását. |
|
(15) |
Helyénvaló továbbá úgy rendelkezni, hogy a pénzügyi addicionalitásra vonatkozó kritérium ne legyen alkalmazható az elhagyott vagy súlyosan degradálódott földterületeken, illetve független kistermelők által termelt alapanyagtöbbletre. Ez a jelentős termelékenységjavítási potenciál és a szükséges beruházások finanszírozása előtt álló akadályok fényében valójában indokolatlan adminisztratív terhet jelentene. Ezért az elhagyott vagy súlyosan degradálódott földterületeken, illetve független kistermelők által hozott intézkedéseket – az alapanyagtöbblet termelésére és a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó követelmény sérelme nélkül – helyénvaló mentesíteni a pénzügyi addicionalitási kritériumoknak való megfelelés bizonyítása alól. A több elemzés – többek között a FAO kistermelői adatkörkép – keretében elvégzett statisztikai munka eredményei alapján ebben az összefüggésben a 2 hektárnál kisebb gazdaságokat kistermelői gazdaságnak kell tekinteni. |
|
(16) |
Csak a meglévő vagy új projektek termelékenységének olyan tényleges növekedését kell figyelembe venni, amelyek a további hozamok elérését célzó intézkedésekből erednek. Ezért a tanúsítási időszak időbeli és tárgybeli hatályát indokolt észszerű módon úgy korlátozni, hogy az levetővé tegye az érintett beruházás teljes amortizációját és a tanúsítás eredményességének nyomon követésére szolgáló megbízható eljárások alkalmazását. |
|
(17) |
A közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítási eljárásának zökkenőmentessé tétele érdekében a gazdasági szereplők számára szilárd és megbízható tanúsítási szabályokat kell biztosítani. E szabályoknak figyelembe kell venniük az önkéntes nemzeti és nemzetközi rendszerek szerepét, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelv átdolgozott változatának 30. cikkével, amely megerősítette a szóban forgó rendszerek keretében végzendő ellenőrzés megbízhatóságát a 2009/28/EK irányelv megfelelő rendelkezéseihez képest. A közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására a Bizottság által az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikke (6) bekezdésének megfelelően elismert nemzeti rendszereken kívül önkéntes rendszerek is használhatók, hasonlóan az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés tanúsításához. |
|
(18) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők által szolgáltatott információk átláthatóak, pontosak, megbízhatóak és csalásbiztosak legyenek, a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására vonatkozóan indokolt olyan átfogó szabályokat bevezetni, amelyek biztosítják a gazdasági szereplők által benyújtott igények független auditálásának megfelelő színvonalát. Ezeket a szabályokat – ideértve a csoportos tanúsítást is – végrehajtási jogi aktusoknak az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdése szerinti elfogadása útján tovább lehet pontosítani és harmonizálni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet azokat a kritériumokat meghatározza a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározására szolgáló kritériumokat, amelyek termőterületeinek a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő számottevő bővülése figyelhető meg, továbbá a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására vonatkozó kritériumokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „olajnövények”: olyan élelmiszer- és takarmánynövények, mint a repce, a pálma, a szójabab és a napraforgó, amelyek nem keményítőben gazdag növények és nem cukornövények, és amelyeket általában alapanyagként használnak bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok készítéséhez;
2. „nem használt földterület”: olyan terület, amelyet a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok előállításához felhasznált alapanyag termesztésének megkezdése előtt legalább egymást követő 5 évig nem használtak sem élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére, sem egyéb energianövények termesztésére, sem pedig legeltetett állatoknak szánt jelentős mennyiségű takarmány termesztésére;
3. „elhagyott földterület”: olyan nem használt földterület, amelyet a múltban élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére használtak, de amelyen az élelmiszer- és takarmánynövények termesztését biofizikai vagy társadalmi-gazdasági akadályok miatt leállították;
4. „súlyosan degradálódott földterület”: az (EU) 2018/2001 irányelv V. melléklete C. részének 9. pontjában meghatározott földterület;
5. „addicionalitási intézkedés”: a mezőgazdasági gyakorlat minden olyan továbbfejlesztése, amely fenntartható módon az élelmiszer- és takarmánynövények terméshozamának növekedését eredményezi olyan földterületen, amelyet már élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére használnak; továbbá minden olyan intézkedés, amely lehetővé teszi élelmiszer- és takarmánynövények bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok előállítása céljából történő termesztését nem használt földterületeken, beleértve az elhagyott földterületeket is;
6. „alapanyagtöbblet”: egy egyértelműen elhatárolt területen termelt élelmiszer- és takarmánynövények dinamikus hozamalapértékhez viszonyított többletmennyisége, amely egy addicionalitási intézkedés alkalmazásának közvetlen eredménye;
7. „dinamikus hozamalapérték”: az addicionalitási intézkedés által érintett, egyértelműen elhatárolt területre vonatkozóan az intézkedés alkalmazásának évét közvetlenül megelőző 3 éves időszakra számított átlagos hozam, amely figyelembe veszi az adott alapanyagnál az előző évtizedben megfigyelt átlagos hozamnövekedést, az állandó kultúrák esetében pedig a teljes élettartamra vonatkozó hozamgörbét, a hozamingadozásokat azonban nem;
8. „jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület”: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat –, valamint az összefüggő erdőterületek;
9. „kistermelők”: gazdálkodók, akik olyan 2 hektárnál kisebb termőterületű gazdaságban folytatnak önálló mezőgazdasági tevékenységet, amelynek tulajdonjogával vagy haszonbérleti jogával rendelkeznek, illetőleg rendelkeznek bármilyen más, ezekkel egyenértékű olyan jogcímmel, amely révén ellenőrzést gyakorolhatnak a földterület felett; és akik nem állnak vállalat alkalmazásában, legfeljebb más kistermelőkkel együtt olyan szövetkezet tagjai, amely nem áll harmadik fél ellenőrzése alatt;
10. „állandó kultúrák”: az állandó gyepterületek és az állandó legelők kivételével minden olyan, nem vetésforgóban termesztett növénykultúra, amely a termőterületet öt évig vagy annál hosszabb ideig foglalja el, és ismétlődően betakarítható.
3. cikk
A közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározására vonatkozó kritériumok, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására
Ahhoz, hogy egy alapanyag a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatú olyan alapanyagnak minősüljön, amely esetében a termőterület jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülése számottevő, a következő feltételeknek kell egyidejűleg teljesülniük:
|
a) |
az alapanyag globális termőterületének átlagos éves bővülése 2008 óta meghaladja az 1 %-ot, és több mint 100 000 hektárt érint; |
|
b) |
a szóban forgó bővülésen belül a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülés aránya több, mint 10 % a következő képlet szerint: 
ahol: xhcs = a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására történő bővülés aránya; xf = az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott földterületek rovására történő bővülés aránya; xp = az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott földterületek – beleértve a tőzeglápokat – rovására történő bővülés aránya; PF = termelékenységi tényező. A PF értéke kukorica esetében 1,7, olajpálma esetében 2,5, cukkorrépa esetében 3,2, cukornád esetében 2,2, minden más termény esetében pedig 1. |
A fenti a) és b) pontban foglalt feltételek alkalmazásának a mellékletben szereplő, a 7. cikkel összhangban felülvizsgált információkon kell alapulnia.
4. cikk
A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként történő tanúsításának általános kritériumai
(1) A bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat csak akkor lehet a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatú üzemanyagként tanúsítani, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak; |
|
b) |
a bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat az 5. cikkben meghatározott egyedi kritériumoknak megfelelő addicionalitási intézkedésekkel nyert alapanyagtöbbletből állították elő; |
|
c) |
az alapanyagtöbblet azonosításához és az alapanyagtöbblet előállítására vonatkozó állítások igazolásához szükséges bizonyítékokat az érintett gazdasági szereplők megfelelően összegyűjtik és alaposan dokumentálják. |
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett bizonyítékoknak információkat kell tartalmazniuk legalább az alapanyagtöbblet előállítása érdekében hozott addicionalitási intézkedésekről, azokról az elhatárolt területekről, amelyeken ezeket az intézkedéseket alkalmazták, valamint az azon a földterületen az addicionalitási intézkedés alkalmazásának évét közvetlenül megelőző 3 éves időszakban elért átlagos hozamról, amelyeken az említett intézkedéseket alkalmazták.
5. cikk
Addicionalitási intézkedések
(1) A bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat csak akkor lehet a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatú üzemanyagként tanúsítani, ha:
|
a) |
az alapanyagtöbblet előállítása érdekében hozott addicionalitási intézkedések az alábbi feltételek legalább egyikének megfelelnek:
|
|
b) |
az addicionalitási intézkedéseket legfeljebb 10 évvel a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő üzemanyagként történő tanúsítása előtt meghozzák. |
6. cikk
A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként való tanúsításának auditálási és ellenőrzési követelményei
(1) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatúként való tanúsítása céljából a gazdasági szereplők kötelesek:
|
a) |
az állításaikat alátámasztó megbízható információkat benyújtani, biztosítva, hogy a 4. és 5. cikkben meghatározott valamennyi követelmény megfelelően teljesüljön; |
|
b) |
gondoskodni a benyújtott információk független auditálásának megfelelő színvonaláról és az átláthatóság megfelelő szintjéről, amely összhangban van az auditálásra vonatkozó megközelítés nyilvános ellenőrzésének szükségességével; valamint |
|
c) |
bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy az auditokra valóban sor kerül. |
(2) Az auditálás során ellenőrizni kell, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott információk pontosak, megbízhatóak és csalásbiztosak-e.
(3) Annak bizonyítására, hogy egy szállítmányt a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatú bioüzemanyagnak, folyékony bio-energiahordozónak, illetve biomasszából előállított üzemanyagnak kell tekinteni, a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tömegmérlegrendszert használják. A 4–6. cikkben meghatározott kritériumoknak való megfelelés igazolására az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban önkéntes rendszereket is lehet használni.
7. cikk
Nyomon követés és felülvizsgálat
A Bizottság 2021. június 30-ig minden lényeges szempontból felülvizsgálja az alapanyag-termelés bővüléséről szóló jelentést, különös tekintettel az alapanyag-termelés bővülésére vonatkozó adatokra, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt, kistermelőkre vonatkozó rendelkezést alátámasztó tényezőkkel kapcsolatos bizonyítékokra, és adott esetben módosítja e rendeletet. A felülvizsgált jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és a jelentés képezi a 3. cikkben meghatározott kritériumok alkalmazásának alapját.
A Bizottság ezt követően a jelentésben szereplő adatokat a változó körülmények és a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok fényében felülvizsgálja.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 13-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (HL L 239., 2015.9.15., 1. o.).