(1)

A 214/2013/EU végrehajtási rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 % és 26,1 % közötti (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat megnevezése a továbbiakban: az eredeti vizsgálat.

(2)

A Tanács ezenkívül a 215/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára. A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 13,7 % és 44,7 % közötti.

(3)

Az együttes vámszint 13,7 % és 58,3 % között változik.

(4)

A hatályban lévő végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően 2017. december 13-án a szóban forgó intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján. A kérelmet az Európai Acélszövetség (Eurofer, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az egyes szerves bevonatú acéltermékek teljes uniós termelésének több mint 70 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem azon alapult, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(5)

A Bizottság 2018. március 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a dömpingellenes intézkedésekre vonatkozó, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(6)

A Bizottság 2018. március 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) azt is bejelentette, hogy az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 18. cikke szerint megindítja a Kínából származó érintett termék Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság ezenfelül hivatalosan értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a következő feleket: a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat és azok érintett szövetségeit, az ismert kínai exportáló gyártókat, az ismert független uniós importőröket, az érintettként ismert független uniós felhasználókat, valamint az exportáló ország hatóságait.

(9)

Valamennyi érdekelt fél felkérést kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertesse álláspontját, szolgáltasson információt és mindezeket támassza alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban meghallgatást kérjenek a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte továbbá, hogy az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az eljárás megindítása előtt 21 uniós gyártó bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához kért információkat és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság ennek alapján ideiglenesen egy három gyártóból álló mintát választott ki, amelyet a termelési volumen és a hasonló termék Unióban történő értékesítése tekintetében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan reprezentatívnak ítélt. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós gazdasági ágazat becsült teljes termelésének 28 %-át, az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőkre irányuló teljes értékesítési volumenének pedig több mint 27 %-át tették ki a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, és így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

(12)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítására irányuló kérelem kilenc független importőrt jelölt meg, amelyeket a Bizottság felkért arra, hogy szolgáltassanak információkat a mintavételhez. Egyikük sem jelentkezett.

(13)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert kínai exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(14)

A mintavételi formanyomtatványt két exportáló gyártó nyújtotta be, azonban ezek egyike sem gyárt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott szerves bevonatú acélterméket. Egy harmadik exportáló gyártó hat héttel a mintavételi formanyomtatvány válaszadási határidejét követően jelentkezett. Ez az exportáló gyártó érdekelt fél minősítést kapott, azonban nem bizonyult együttműködőnek, mivel a mintavételi formanyomtatványra nem válaszolt, és az exportáló gyártókra vonatkozó kérdőívet sem próbálta meg kitölteni.

(15)

A kínai exportáló gyártók ennélfogva nem működtek együtt a vizsgálatban.

(16)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a kérelmezőnek, valamint a kínai kormánynak. Kitöltött kérdőív a mintában szereplő három uniós gyártótól és a kérelmezőtől érkezett vissza.

(17)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(18)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indítsa meg.

(19)

Következésképpen a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összeggyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érintett országban található exportáló gyártókat, hogy bocsássák rendelkezésre az értesítés III. mellékletében a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált alapanyagokra vonatkozóan kért információkat. A mintavételi választ visszaküldő két exportáló gyártó benyújtotta a III. mellékletben kért információkat is. Mivel e két gyártó nem gyártotta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, a felülvizsgálat tárgyát képező termék szempontjából releváns válasz nem érkezett a Bizottsághoz.

(20)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(21)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte továbbá az érdekelt feleket, hogy az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságát illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. Erre vonatkozóan nem érkezett beadvány vagy további bizonyíték sem a kínai kormánytól, sem az exportáló gyártóktól.

(22)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte továbbá hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő reprezentatív országot kiválasztása lehet szükséges ahhoz, hogy a rendes értéket torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek alapján határozhassa meg.

(23)

2018. április 13-án a Bizottság közzétette az aktához fűzött első feljegyzést (a továbbiakban: a 2018. április 13-i feljegyzés) (8), amelyben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontjának második franciabekezdésének megfelelően az érdekelt felek állásfoglalását kérte azon releváns forrásokkal kapcsolatban, amelyeket felhasználhat a rendes érték meghatározásához. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság a következő hat lehetséges reprezentatív országot jelölte meg: Argentína, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Thaiföld és Dél-Afrika.

(24)

A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. Észrevételek csak a kérelmezőtől érkeztek a Bizottsághoz. Sem az érintett ország hatóságai, sem az exportáló gyártók nem tettek észrevételt.

(25)

A Bizottság a kérelmezőtől a 2018. április 13-i feljegyzéssel kapcsolatban kapott észrevételekre a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokra vonatkozó második, 2018. július 3-i feljegyzésben reagált (a továbbiakban: a 2018. július 3-i feljegyzés) (9). A Bizottság megállapította továbbá a termelési tényezők jegyzékét, és arra a következtetésre jutott, hogy az adott szakaszban Mexikó tekinthető a leginkább megfelelő reprezentatív országnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. Észrevételek csak a kérelmezőtől érkeztek a Bizottsághoz. Ez a rendelet ezekre az észrevételekre reagál.

(26)

2019. február 22-én a Bizottság nyilvánosságra hozta azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján dömpingellenes vámokat kíván kivetni (a továbbiakban: végső nyilvánosságra hozatal). A felek számára meghatározott időszak állt rendelkezésre, hogy a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(27)

A felek egyike sem tett észrevételt a végső nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban.

(28)

Az e hatályvesztési felülvizsgálattal érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálattal érintett termékkel: magában foglalja egyes szerves bevonatú acéltermékek, azaz a jelenleg az ex 7210 70 80, az ex 7212 40 80, az ex 7225 99 00 és az ex 7226 99 70 KN-kód (7210708011, 7210708091, 7212408001, 7212408021, 7212408091, 7225990011, 7225990091, 7226997011 és 7226997091 TARIC-kód) alá tartozó, Kínából származó síkhengerelt, ötvözött vagy ötvözetlen acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legalább az egyik oldalon festett, lakkozott vagy műanyaggal bevont termékek behozatalát, az olyan, úgynevezett „szendvicspanelek” kivételével, amelyeket épületekben alkalmaznak, és két külső fémlemezből állnak, köztük stabilizáló magként szigetelőanyaggal, és kivéve azon termékeket, amelyek hordozófelülete cinkpor tartalmú (olyan, cinkben gazdag festék, amely legalább 70 tömegszázalék cinket tartalmaz), kivéve továbbá a króm vagy ón fémbevonatú termékeket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy szerves bevonatú acéltermék).

(29)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket síkhengerelt acéltermékek szerves bevonattal történő ellátásával állítják elő. A szerves bevonat biztosítja az acéltermékek védelmét, valamint esztétikai és funkcionális jellemzőit.

(30)

A szerves bevonatú acéltermékeket főként az építőiparban alkalmazzák, valamint az építőiparban alkalmazott termékekben való további feldolgozás céljára használják fel. Egyéb alkalmazási területei közé tartoznak a háztartási készülékek.

(31)

Az érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket a hasonló termékkel kapcsolatban. Ezért az eredeti vizsgálat megállapításával egyezően ez a hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy a Kína, valamint a reprezentatív országként kiválasztott Mexikó hazai piacán előállított és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ezért ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(32)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(33)

A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ennek megfelelően az exportáló gyártók nem nyújtottak be kitöltött kérdőívet, így nem közöltek adatokat az exportárakról és -költségekről, kapacitásukról, termelésükről, beruházásaikról stb. Hasonlóképpen sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem foglalkoztak az ügy irataiban foglalt bizonyítékokkal, többek között a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól piacvédelmi vizsgálatokhoz készült bizottsági szolgálati munkadokumentummal (10) (a továbbiakban: a jelentés), valamint a kérelmező által arra vonatkozóan nyújtott bizonyítékokkal, hogy az árakat és költségeket számottevő kormányzati beavatkozások befolyásolták. Ebből adódóan a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia.

(34)

A Bizottság értesítette a kínai hatóságokat és a (14) preambulumbekezdésben említett harmadik exportáló gyártót az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról, és lehetőséget biztosított számukra észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(35)

Ennek alapján a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben és az érdekelt felek beadványaiban foglalt információk, valamint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis statisztikái szolgáltak.

(36)

A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó statisztikai adatok szerint a felülvizsgálati időszakban szerves bevonatú acéltermékek kis volumenben érkeztek az Unióba Kínából: a 6 338 tonnás behozatal a teljes uniós felhasználás 0,1 %-át tette ki. A szerves bevonatú acéltermékek behozatala azonban 16 tagállamba irányult, és kiterjedt a teljes felülvizsgálati időszakra. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban ténylegesen megvalósult behozatal reprezentatívnak tekinthető, ezért megvizsgálta, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszak alatt.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „jelentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresesen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(41)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy megcáfolják a vizsgálat megindításakor a vizsgálat irataiban foglalt bizonyítékokat, észrevételt tegyenek azokkal kapcsolatban, vagy kiegészítsék azokat. A Bizottság erre vonatkozóan készítette el a jelentést, amely rámutatott a gazdaság számos szintjén meglévő számottevő kormányzati beavatkozásokra, többek között a termelés számos kulcsfontosságú tényezőjét (például a földterületeket, az energiát, a tőkét, a nyersanyagokat és a munkaerőt), valamint egyes ágazatokat (például az acélipart és a vegyipart) érintő konkrét torzulásokra. A megindítási szakaszban a jelentés bekerült a vizsgálat iratai közé. A kérelem a jelentést kiegészítő releváns bizonyítékokat is tartalmazott.

(42)

A kérelmező a kérelem 71. bekezdésében és 18. mellékletében az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumától (a továbbiakban: a Kereskedelmi Minisztérium) származó dokumentumra (11) hivatkozott. A Kereskedelmi Minisztérium rámutatott, hogy besorolása szerint az acélágazat „alapvető pillérágazat”, amelyet az államnak „viszonylag szigorú ellenőrzés alatt kell tartania”. A Kereskedelmi Minisztériumtól származó dokumentum hivatkozik a SASAC dokumentumára (12), amely a gazdasági ágazatokat a következő három kategóriába és az ezekhez kapcsolódó alkategóriákba sorolja a szükséges kormányzati ellenőrzés vélt mértéke alapján: 1. stratégiai ágazatok, amelyek „a nemzetbiztonságot és a gazdaság éltető elemét érintik”, és amelyek felett az államnak „abszolút ellenőrzést kell gyakorolnia”; 2. „alapvető pillérágazatok”, amelyeket az államnak „viszonylag szigorú ellenőrzés alatt kell tartania”; valamint 3. egyéb pillérágazatok”, amelyeket az államnak „a befolyása alatt kell tartania”. A SASAC dokumentuma emellett általános célként fogalmazza meg, hogy 2010-ig alakuljon ki a kiemelt vállalatok olyan csoportja, amelynek tagjai viszonylag erős befolyást és hajtóerőt fejtenek ki ágazatuk fejlődésére, ennek kapcsán pedig a jöjjenek létre a stabil alapok ahhoz, hogy a petrolkémiai, telekommunikációs, villamossági, tengeri szállítási és építőipari ágazat kiemelt vállalatai világviszonylatban is elsőrangú vállalkozássá fejlődjenek, valamint ahhoz, hogy az autóipari, gépgyártási és információtechnológiai ágazat kiemelt vállalatai világviszonylatban elsőrangú vállalkozássá váljanak.

(43)

Az újrahengerelt termékek gyártáshoz szükséges melegen hengerelt és hidegen hengerelt acél költségeit illetően a kérelmező hivatkozott a kiegyenlítő vámok kivetéséről szóló korábbi rendeletekre (13), amelyekben a Bizottság a hidegen és a melegen síkhengerelt acéltermékek esetében is támogatás fennállását állapította meg. A kérelmező szerint a támogatás mesterségesen alacsony önköltségi árat eredményezett a végtermékeknél. A kérelmező emellett a Think!Desk jelentését (14) idézve azzal érvelt, hogy abban bizonyítékok találhatók arra vonatkozóan, hogy számos kínai gyártónak volt lehetősége torzított árakon értékesíteni a melegen síkhengerelt acéltermékeket a kínai piacon.

(44)

Végül a kérelmező azzal érvelt, hogy a Global Platts által szolgáltatott adatok (15) alapján a melegen és a hidegen hengerelt acél árai Kína belföldi piacán továbbra is alacsonyabbak a nemzetközi áraknál.

(45)

A cinket, valamint az állami tulajdonú vállalatok bányaipari erőfölényét illetően a jelentésben foglalt bizonyítékokat kiegészítve a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan is, hogy Kínában jelenleg 30 %-os adó terheli a cink kivitelét (lásd a kérelem 87–89. bekezdését és 18. mellékletét).

(46)

A kérelmező azt állította továbbá, hogy jelentős torzulások vannak a kémiai összetevőkben, amelyek pedig jelentős torzulásokat eredményeznek a szerves bevonatú acéltermékek előállításához használt festékekben és egyéb bevonatképző vegyi anyagokban. Az állítások a jelentésben foglalt bizonyítékokon alapultak (16. fejezet – Vegyipari ágazat). Így különösen a jelentés a Kínai Vegyipari Vállalatirányítási Szövetségre hivatkozva említette, hogy Kínában a 2015. évi árbevétel alapján a legnagyobb vegyipari vállalatok állami tulajdonú vállalatok, ezen belül a tíz legnagyobb vegyipari vállalatból nyolc van állami tulajdonban (16). A kérelmező ezenkívül hivatkozott a KPMG a kérelem 18. mellékletében csatolt jelentésére, amelyből kiderül, hogy a tíz legnagyobb vegyipari vállalat állami tulajdonú.

(47)

A villamos energiát illetően a jelentés említése mellett a kérelmező azt állította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói esetében kedvezményes villamosenergia-díjakat alkalmaznak (17), továbbá a Chongqing Wanda Steel Strip állítólag gazdasági előnyre tett szert a nagy ipari vállalatoknál általában alkalmazotthoz képest alacsonyabb villamosenergia-díj révén (18). Végül a kérelmező nyilvánosan hozzáférhető információkat nyújtott be, amelyek szerint a Shougang Group és a Mongolia Baotou Steel Union gazdasági előnyre tett szert a támogatott villamosenergia-árak révén (19).

(48)

A kedvezményes hiteleket és az egyéb támogatásokat illetően a jelentés említése mellett a kérelmező felhívta a figyelmet egy friss sajtóbeszámolóra is, amelynek állítása szerint a 2017. évi jogalkotási fejlemények nyomán szigorodott a kínai kormány helyi bankok feletti ellenőrzése (20). A kérelmező idézte ezenkívül az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának arra vonatkozó megállapításait is, hogy az ágazat „továbbra is alapvetően torz mind a kockázatok árazása, mind az erőforrások elosztása szempontjából. Emellett […] a kamatlábak dinamikájának vizsgálata arra utal, hogy a kamatlábak továbbra is szorosan kötődnek a kormányzat által közzétett »referencia-kamatlábakhoz«, így azokat egyelőre nem a piac határozza meg. A puha költségvetési korlátok, a szokásos piaci feltételektől eltérő árképzés, az implicit állami kezességvállalás, valamint a kormányzat szakpolitikai irányelvei közvetlenül vagy közvetetten torzítják a formális bankrendszert, a bankközi piacot, a kötvénypiacot, valamint az »árnyékbanki szektort«. E torzulások közvetlenül a kormányzat tulajdonosi és ellenőrző szerepéhez, a kínai pénzügyi rendszert minden ízében átható államhoz köthetők” (21).

(49)

A kérelmező emlékeztetett arra, hogy a Bizottság a korábbi vizsgálatai során megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói támogatásban részesültek kedvezményes hitelnyújtás, hitel-tőke konverzió, tőkeinjekció, valamint a kínai kormánnyal mint fő tulajdonossal szembeni osztalékfizetési kötelezettség alóli mentesség formájában (22). A kérelmező ezenkívül a szerves bevonatú acéltermékek számos egyéb olyan gyártóját is azonosította, amelyek az éves jelentéseik alapján gazdasági előnyre tettek szert a kedvezményes hitelnyújtás révén (23).

(50)

Végül a kérelmező a Think!Desk által készített jelentést idézte, amely a szerves bevonatú acéltermékek legalább hat olyan gyártóját azonosította, amelyek 2016–2017 között gazdasági előnyre tettek szert a kínai acéliparban végrehajtott tőkeáttétel-csökkentés és hitel-tőke konverziók formájában nyújtott állami támogató intézkedések révén. Az intézkedéseket a Think!Desk támogatásnak minősítette (24).

(51)

A kérelem számos egyéb olyan – a jelentésben már említett – torzulást is azonosított, amelyeket Kína állítólag költségvetési támogatás és alacsony környezetvédelmi normák formájában nyújtott. A kérelmező ennek keretében hivatkozott a Bizottság által korábban megállapított, az acélipari vállalatok adóköteles eredményét mesterségesen csökkentő különböző közvetlen adómentességi és adócsökkentési programokra, közvetett adó- (héa-) és behozatalivám-programokra, valamint különböző (eseti) vissza nem térítendő támogatási programokra (25). A kérelmező azt állította továbbá, hogy a programok ma is működnek és elérhetők.

(52)

A környezetvédelmi normákat illetően a kérelmező idézte a kérelem 18. mellékletében csatolt OECD-jelentést (26), amely meggyőzően kimutatja, hogy a kínai kormány közvetett támogatást nyújt az acélgyártóknak azáltal, hogy nem érvényesít alapvető környezetvédelmi normákat, míg az uniós gyártókra lényegesen szigorúbb környezetvédelmi szabályok vonatkoznak, különösen arra az utóbbi fejleményre tekintettel, hogy a REACH rendelet értelmében a szerves bevonatú acéltermékek gyártása során az előkezelési szakaszban tilos a kromátok folyamatos alkalmazása (ezzel a kérelem 12–16. bekezdése is foglalkozik).

(53)

A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló bizonyítékok, ezen belül a nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodó jelentésben foglalt bizonyítékok alapján végzi el. Az elemzés kiterjed a gazdaság egészében végrehajtott jelentős kormányzati beavatkozások vizsgálatára, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék szempontjából releváns ágazat konkrét piaci helyzetére. A (16)–(20) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően sem a kínai kormánytól, sem az exportáló gyártóktól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(54)

A kínai gazdasági rendszer alapja, nevezetesen az ún. „szocialista piacgazdaság” gondolata szemben áll a szabadon érvényesülő piaci erők eszméjével. A kínai alkotmányban rögzített gondolat meghatározza Kína gazdaságirányítását. Alapelve, hogy „a termelőeszközök a szocialista állam, vagyis nép egésze, valamint a dolgozó emberek kollektív tulajdonában vannak”. E felfogás szerint az állami tulajdonú gazdaság „a nemzetgazdaság vezető ereje”, az állam feladata pedig, hogy „biztosítsa annak konszolidációját és növekedését” (27). Ebből eredően a kínai gazdaság általános berendezkedése nemcsak hogy megengedi, de kifejezetten meg is követeli a számottevő kormányzati beavatkozásokat. Az állami tulajdon magántulajdon feletti felsőbbrendűségének eszméje áthatja a teljes jogrendszert, és valamennyi alapvető jogszabályban általános elvként hangsúlyozott elemként jelenik meg. Ennek ékes példája a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti stádiumára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A szabályozás megtűri az egyéb tulajdoni formákat is: a törvény engedi az állami tulajdonnal párhuzamos fejlődésüket (28).

(55)

Ezenkívül a vonatkozó kínai jogszabályok szerint a kínai szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A meglévő első mondatot – „[a] szocialista rendszer a Kínai Népköztársaság alaprendszere” – követően a rendelkezés következő mondattal egészült ki: „[a] kínai jellemzőkkel bíró szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (29). Ez szemlélteti a KKP vitán felül álló és egyre kiterjedtebb ellenőrzését Kína gazdasági rendszere felett. A kínai rendszertől elválaszthatatlan ellenőrzés jelentős mértékben túllépi az olyan országokban szokásos mértéket, ahol a kormányok általános makrogazdasági irányítást gyakorolnak, amelynek keretein belül a szabadpiac erői érvényesülnek.

(56)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg a céljait, amelyek inkább a KKP politikai programjának felelnek meg, és nem a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (30). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek: kiterjednek az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre, valamint a szabályozási környezet különböző vetületeire.

(57)

Először is az általános igazgatási ellenőrzés szintjén a kínai gazdaság irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. E tervek összessége az ágazatok és horizontális szakpolitikák átfogó és összetett mátrixára kiterjedően a kormányzat mindén szintjén megjelenik. A tartományi szintű tervek jellemzően meglehetősen részletesek, míg a nemzeti tervek valamivel általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az adott ágazatok támogatását szolgáló eszköztárat, valamint a célkitűzések megvalósításának határidejét is. Egyes tervek jelenleg is konkrét kimeneti célokat rögzítenek, ami a korábbi tervezési ciklusok általános jellemzője volt. A tervek alapján a kormányzati prioritásoknak megfelelően egyedi ipari ágazatokat és/vagy projekteket választanak ki pozitív vagy negatív prioritásként, amelyekhez konkrét fejlesztési célokat rendelnek (ipari korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és állami tulajdonban lévőknek egyaránt – gyakorlatilag a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ennek nem csupán a tervek formálisan kötelező jellege az oka. Döntő fontosságú, hogy az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még az alábbi 3.2.2.5. szakaszt) (31).

(58)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor e bankoknak a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még az alábbi 3.2.2.8. szakaszt) (32). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer egyéb elemeiről, pl. a részvény- és kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer e részei a bankszektorhoz képest ugyan kevésbé jelentősek, intézményi berendezkedésük és tevékenységük mégsem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (33).

(59)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén a gazdaságra irányuló állam beavatkozások sokféle formát öltenek. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy e célok jellege továbbra sem meghatározott, széles körű mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (34). Ugyanígy a beruházások terén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és nagyságrendjét. A beruházások átvilágítása, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközök az iparpolitikai célok támogatásában, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásában, valamint a belföldi ipar megerősítésében (35).

(60)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alaptételekre épül, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. Az ilyen jelentős mértékű kormányzati beavatkozások ellentétesek a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva torzulásokhoz vezetnek az erőforrások piaci elveknek megfelelő elosztásához képest (36).

(61)

Tekintettel az állami beavatkozásra, valamint az állami tulajdon egyeduralkodó szerepére a kínai gazdasági modellen belül, az állami tulajdonú vállalatok számottevő arányt képviselnek a kínai gazdaságban. A kormányzat és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítják folyamatos befolyásukat az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állampárt nem csupán az általános gazdaságpolitikai intézkedések megfogalmazásában és az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtásának felügyeletében játszik tevékeny szerepet, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a káderek kormányzati hatóságok és állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a pártsejtek beépülése a vállalatokba (lásd még a 3.2.2.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalati szektor vállalatstruktúrájának alakítása (37). Mindennek fejében az állami tulajdonú vállalatok kiemelt státuszt élveznek a kínai gazdaságban, amelyből számos gazdasági előnyük származik, így különösen védettséget élveznek a versennyel szemben, emellett kedvezményes feltételekkel férnek hozzá a lényeges inputokhoz, többek között a finanszírozási forrásokhoz (38).

(62)

Különösen az acélágazatban jelentős mértékű a kínai állam tulajdonosi szerepe. Míg az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között szereplő öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban. (39) Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó a teljes ágazati kibocsátásnak csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány célja, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál konszolidálja a vas- és acéltermelés 60-70 %-át (40). A konszolidáció részeként kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között (41).

(63)

Az acéliparra irányuló jelentős mértékű kormányzati beavatkozás, valamint az állami tulajdonú vállalatok ágazaton belüli nagy aránya miatt a magántulajdonú acélgyártók sem működhetnek a piaci viszonyoknak megfelelően. Olyannyira, hogy az alábbi 3.2.2.5. pontban foglaltaknak megfelelően az acélágazat állami tulajdonú vállalatai mellett a magántulajdonban lévőkre is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(64)

Az előzőekben bemutatott általános keret a szerves bevonatú acéltermékek ágazatára irányuló állami ellenőrzést és beavatkozást is magában foglalja. A szerves bevonatú acéltermékek nagyobb gyártói közül sok van állami tulajdonban. A rendelkezésre álló bizonyítékok tehát arra utalnak, hogy Kínában a szerves bevonatú acélterméket gyártókra is kiterjed a kínai kormány tulajdonosi szerepe, ellenőrzése, valamint szakpolitikai felügyelete és irányítása, így e vállalatok működését sem a piac elvei alakítják (42).

(65)

A gazdaság felett az állami tulajdonú vállalatok tulajdonjogán keresztül és egyéb eszközökkel gyakorolt ellenőrzés mellett a kínai állam a vállalatokon belüli állami jelenlét révén is képes beavatkozni az árak és a költségek alakulásába. Míg az érintett állami hatóságok azon – a kínai jogszabályokban biztosított – jogáról, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, elmondható, hogy a megfelelő tulajdonosi jogokat testesíti meg (43), a KKP állami és magántulajdonú vállalatokba egyaránt beépülő sejtjei révén az állam további csatornához jut az üzleti döntések befolyásolásában. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni, amelynek tevékenységéhez az adott vállalatnak kell biztosítania a körülményeket. Úgy tűnik, korábban nem tartották be minden esetben, illetve érvényesítették szigorúan ezt az előírást. Legkésőbb 2016-tól kezdődően azonban a KKP megerősítette azt az igényét, hogy politikai elvekre tekintettel ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint ezenkívül a KKP nyomást gyakorol a magánvállalatokra annak érdekében, hogy tekintsék elsődlegesnek a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet (44). 2017. évi értesülések szerint a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működik pártsejt, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerülnek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (45). Ezek a szabályok a kínai gazdaság egészében érvényesülnek, így a szerves bevonatú acéltermékek gyártóira és azok alapanyag-beszállítóira is vonatkoznak.

(66)

Konkrétan az acélágazatban (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, valamint az annak elállításához szükséges fő alapanyagok beszállítóit is), a nagyobb acélgyártók (így a szerves bevonatú acélterméket gyártók) közül sok van állami tulajdonban. Ezek közül egyeseket – többek között a Baosteel, az Anshan Iron and Steel, a Wuhan Iron and Steel és más vállalkozásokat – az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum (46) példaként említ a 12. ötéves tervidőszak eredményeivel összefüggésben. A szerves bevonatú acéltermékeket gyártó állami tulajdonú vállalatok nyilvános dokumentumai esetenként hangsúlyozzák a kínai állammal fennálló kapcsolatot. Például a Baoshan Iron & Steel (más néven Baosteel) 2016. évi féléves jelentésében közölte: „A vállalat elkötelezett aziránt, hogy teljesítse a 13. regionális ötéves tervet, és széles körű konszenzusra jutott a helyi önkormányzatokkal az erőforrások megosztását, a városi ágazatok összekapcsolását, valamint az ökológiai környezet kialakítását illetően” (47). A Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozóan nemrégen folytatott szubvencióellenes vizsgálat (48) során a Bizottság megállapította, hogy az exportáló gyártók mintában szereplő négy csoportjából három állami tulajdonú vállalatokból áll. Mindhárom vállalatcsoportban az igazgatóság elnöke vagy az elnök látta el az adott vállalatcsoport KKP-szervezetének pártbizottsági titkári tisztségét is.

(67)

Az állam jelenléte és beavatkozása a pénzügyi piacokon (lásd még az alábbi 3.2.2.8. szakaszt), valamint a nyersanyagok és egyéb inputok biztosítása terén szintén torzító hatással van a piacra (49). Ezért az acélipari és az egyéb, köztük a pénzügyi és az alapanyag-beszállító ágazatok vállalataiban, így az állami tulajdonú vállalatokban az állam jelenléte lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy beavatkozzon az árak és a költségek tekintetében.

(68)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel, és célokat tűz ki a központi és helyi kormányzatok számára. A vonatkozó tervek a kormányzat valamennyi szintjén elkészülnek, és szinte teljeskörűen lefedik a gazdasági ágazatokat. A tervezési eszközök kötelező erejű célkitűzéseket rögzítenek, az egyes igazgatási szintek hatóságai pedig figyelemmel kísérik a tervek végrehajtását a kormányzat megfelelő szintjein. Összességében a kínai tervrendszer eredményeként az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy más okból politikailag fontosnak tartott ágazatokba irányulnak ahelyett, hogy elosztásukat piaci erők határoznák meg (50).

(69)

Az acélipart, valamint az azon belül a csúcskategóriát képviselő szerves bevonatú acéltermékek gyártását a kínai kormány kulcságazatnak tekinti (51). Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és önkormányzati szinten kiadott terv, irányelv és egyéb dokumentum, köztük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv a 2016–2020 közötti időszakra” című dokumentum. A terv megállapítja, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve” (52). A tervben megfogalmazott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek (53).

(70)

A nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés 13. ötéves terve (54) célkánt tűzte ki a csúcskategóriás acéltermék-típusokat gyártó vállalkozások támogatását (55). A termékek megfelelő minőségét, tartósságát és megbízhatóságát ezenkívül az olyan vállalatok támogatásával tartja elérhetőnek, amelyek a tiszta acélgyártáshoz, a precíziós hengerléshez, valamint a minőségjavításhoz kapcsolódó technológiát alkalmaznak (56).

(71)

Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (57) (a továbbiakban: a katalógus) az ösztönzött ágazatok közé sorolja a vas- és acélipart. Így különösen a katalógus ösztönzi „az acéltermékek teljesítményének és minőségének javítását, valamint e termékek korszerűsítését szolgáló technológiák fejlesztését és alkalmazását, ideértve többek között a nagyszilárdságú, legalább 600 MPa szakítószilárdságú gépjárműkarosszéria-lemezeket, az olaj- és gázszállító vezetékek előállításához használt nagyteljesítményű csővezeték-acélt, a hajóépítéshez használt nagyszilárdságú, széles és vastag lemezeket, a hajógépészetben használt acélt, az épületek, hidak és egyéb szerkezetek építéséhez használt mérsékelt vastagságú, legalább 420 MPa szakítószilárdságú lemezeket, a nagysebességű vasúti szállításhoz és a vasúti teherszállításhoz használt acélt, a kis vasveszteségű és magas mágneses indukciójú szilíciumacélt, a korrózió- és kopásálló acélt, az erőforrás-kímélő, korrózióálló acélötvözeteket (a korszerű ferrites korrózióálló acélt, a duplex korrózióálló acélt és a nitrogénnel stabilizált duplex korrózióálló acélt), a nagyteljesítményű alapelemek (fogaskerekek, 12,9 vagy magasabb keménységű csavarok, nagy szakítószilárdságú rugók, hosszú élettartamú csapágyak) gyártásához használt speciális acélrudakat és hengerhuzalokat, valamint a magas minőségű speciális kovácsoltacél-anyagokat (többek között a szerszám- és öntvényacélt, a korrózióálló acélt és a gépgyártáshoz használt acélt)”. A Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozóan nemrégen folytatott szubvencióellenes vizsgálat (58) megerősítette a katalógus alkalmazhatóságát.

(72)

A kínai kormány továbbá a szakpolitikai eszközök és irányelvek széles körét alkalmazza az ágazat irányítása és fejlesztése céljából, többek között a piac összetételéhez és szerkezetátalakításához, a nyersanyagokhoz (59), a beruházásokhoz, a kapacitások leépítéséhez, a termékskálához, a tevékenységek áthelyezéséhez, a korszerűsítéshez stb. kapcsolódóan. A felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány az ágazat fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi (60). Elmondható, hogy a kínai kormány politikájának horderejét és az abból eredő torzulásokat a kapacitásfelesleg jelenlegi problémája szemlélteti a legvilágosabban.

(73)

Összefoglalva: a kínai kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel arra kényszeríti a gazdasági szereplőket, hogy tartsák be az ösztönzött – többek között a csúcskategóriás szerves bevonatú acéltermékeket, valamint az azok gyártásához felhasznált nyersanyagokat előállító – ágazatok támogatására vonatkozó a közpolitikai célkitűzéseket. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők rendes érvényesülését.

(74)

A jelek szerint a kínai csődjogi rendszer nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa olyan elsődleges célkitűzéseit, mint a követelések és tartozások méltányos rendezése, valamint a hitelezők és adósok jogszabályban biztosított jogainak és érdekei védelme. Úgy tűnik, ennek okai abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi. Közismert a csődesetek alacsony száma az ország gazdaságának méretéhez képest, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek gyakorlatilag elrettentik a bajba jutott vállalkozásokat attól, hogy csődvédelmet kérjenek. Ezenfelül az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet tölt be a fizetésképtelenségi eljárásokban, sok esetben közvetlenül befolyásolva azok kimenetelét (61).

(75)

Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak az ingatlanjog rendszerének hiányosságai (62). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterület kollektív, a városi földterület állami tulajdonban van). Kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek célja – például az aukciós eljárások bevezetésével – annak biztosítása, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon és piaci áron történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, így egyes vevők ingyen vagy piaci ár alatt jutnak földterülethez (63). A hatóságok emellett a földterületek kiosztásakor gyakran törekszenek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére (64).

(76)

A kínai csődjogi és ingatlanjogi szabályozás láthatóan nem működik megfelelően, ami torzulásokat eredményez Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartásakor, valamint a földterületek juttatásával és megszerzésével összefüggésben. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek az acélágazatra, ezen belül pedig a szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozóan is. Így különösen a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek (65), valamint az előállításukhoz nyersanyagként felhasznált melegen hengerelt acél (66) gyártói gazdasági előnyre tettek szert a megfelelő ellenszolgáltatásnál kevesebb összeg fejében megszerzett földhasználati jogok révén.

(77)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számos alapvető egyezményét, így különösen azokat, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyalásra vonatkoznak (67). A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. E szervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében való közreműködése pedig továbbra is kezdetleges (68). Ezenfelül a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartások nyilvántartásba vételi rendszere, amely a társadalombiztosítási és egyéb juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi elérhetővé teljeskörűen. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (69). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(78)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az acélágazat, ezen belül pedig a szerves bevonatú acéltermékek ágazata ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. A szerves bevonatú acéltermékek ágazatát ennélfogva a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék gyártásakor) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke vagy alapanyagok felhasználásakor) is érinti.

(79)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(80)

Először is a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (70), amelyek a finanszírozási eszközök juttatásakor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek. Az állami tulajdonú nem pénzügyi vállalatokhoz hasonlóan a bankok nem csupán tulajdoni jogviszony, hanem személyes kapcsolatok keretében is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (71), továbbá az állami tulajdonú nem pénzügyi vállalatokhoz ugyancsak hasonlóan a bankok rendszeresen hajtanak végre a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedéseket. Ennek során a bankok az erre vonatkozó egyértelmű jogszabályi kötelezettség teljesítésével hitelnyújtási tevékenységüket a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, továbbá az állami iparpolitika iránymutatása szerint végezik (72). Mindezt egyéb meglévő szabályok fokozzák, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzöttként kijelölt vagy egyéb szempontból fontosnak tartott ágazatokhoz irányítják (73).

(81)

Ismert ugyan, hogy különböző jogszabályi rendelkezések említik a normális banki viselkedés és a prudenciális szabályok tiszteletben tartásának, például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségét, megdönthetetlen bizonyítékok, köztük a piacvédelmi vizsgálatok során tett ténymegállapítások támasztják alá azt, hogy az ilyen rendelkezések szerepe másodlagos a különféle jogi eszközök alkalmazása során.

(82)

Ezenkívül a kötvény- és hitelminősítések gyakran torzulnak különféle okokból, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás ereje. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések rendszerszerűen a rosszabb nemzetközi minősítéseknek feleltethetők meg.

(83)

Mindezt egyéb meglévő szabályok fokozzák, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzöttként kijelölt vagy egyéb szempontból fontosnak tartott ágazatokhoz irányítják (74). Következésképpen a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező magánvállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatok felé tolódik el, ez pedig azt jelzi, hogy a tőke elérhetősége és költsége nem minden piaci szereplő számára azonos.

(84)

Másodszor: a hitelfelvétel költségeit mesterségen alacsonyan tartották a beruházások élénkítése érdekében. Ez túlzott mértékű, viszont egyre alacsonyabb megtérülésű tőkeberuházáshoz vezetett. A folyamatot szemlélteti, hogy a vállalati tőkeáttétel az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt az állami szektorban, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a normális kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(85)

Harmadszor: bár a névleges kamatlábak liberalizációja 2015 októberében megvalósult, az árjelzéseket a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erők alakítják. Sőt, a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás aránya továbbra is a teljes kihelyezett állomány 45 %-ának felel meg, a célzott hitelezés alkalmazása pedig a jelek szerint egyre hangsúlyosabb, mivel aránya a romló gazdasági körülmények ellenére határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(86)

A kínai hitelezés általános bővülése a tőkeallokáció hatékonyságának romlására utal, ugyanakkor nem érzékelhetők a hitelfeltételek olyan szigorításának jelei, amelyre torzulásoktól mentes piaci környezetben lehetne számítani. Mindennek eredményeképpen az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelállomány. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami ún. „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(87)

Lényegében a piac liberalizációja érdekében legutóbb tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak azok a rendszerszintű problémák, amelyek az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből adódnak.

(88)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az acélágazat, ezen belül pedig a szerves bevonatú acéltermékek ágazata mentes lenne a pénzügyi rendszerre irányuló, az előzőekben bemutatott kormányzati beavatkozástól. Épp ellenkezőleg: a kérelmező által benyújtott Think!Desk-jelentésből az derül ki, hogy a szerves bevonatú acéltermékek számos kínai gyártójának származott gazdasági előnye a nem piackonform pénzügyi műveletekből. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a szerves bevonatú acéltermékek (75), valamint az előállításukhoz nyersanyagként felhasznált melegen hengerelt acél (76) gyártói gazdasági előnyre tettek szert a támogatásnak minősülő kedvezményes hitelnyújtás révén. Emiatt a pénzügyi rendszerre irányuló számottevő kormányzati beavatkozás minden szinten súlyosan érinti a piaci viszonyokat.

(89)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások nem korlátozódnak általában az acélágazatra, vagy azon belül a szerves bevonatú acéltermékek ágazatára. Épp ellenkezőleg: a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.2.2.1–3.2.2.5. szakaszban, valamint a jelentés A. részében tett megállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkről a 3.2.2.6–3.2.2.8. szakaszban, valamint a jelentés B. részében közölt jellemzésre is.

(90)

A szerves bevonatú acéltermékek előállítása inputok széles körét igényli. Az ügy iratai nem tartalmaznak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy ezen inputok beszerzése nem Kínában történik. Nyilvánvalóan az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások kihatnak azokra az árakra is, amelyeket a szerves bevonatú acéltermék előállításához ilyen inputot beszerző, illetve arra szerződést kötő gyártó fizet, és megjelenít a költségei között. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak. Olyan idegen forrást vonhatnak be, amelyeket szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Ezenkívül vonatkoznak rájuk a tervrendszer valamennyi kormányzati szinten és gazdasági ágazatban alkalmazott szabályai.

(91)

Következésképpen nem csupán a szerves bevonatú acéltermékek belföldi értékesítési árai nem használhatók fel, de érintett valamennyi inputköltség (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb.), mivel ezek árazását is befolyásolja a jelentés A. és B. részében bemutatott számottevő kormányzati beavatkozás. Sőt, a tőke, a földterületek, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok elosztásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína egészében érvényesül. Ebből például az adódik, hogy a Kínában többféle termelési tényező felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelenlegi vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem hoztak fel ezzel ellentétes bizonyítékot vagy érvet.

(92)

A 3.2.2.2–3.2.2.9. szakaszban közölt elemzés, amely többek között vizsgálja az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az acélágazatra (és azon belül az érintett termékre) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékokat, rámutatott, hogy az árak, illetve költségek – a nyersanyag-, energia- és munkaerőköltségeket is beleértve – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának értelmében vett jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ez alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(93)

A Bizottság ezért a rendes értéket számtanilag képezte a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján, vagyis ebben az esetben egy megfelelő reprezentatív ország vonatkozó előállítási és értékesítési költségei alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően, a következő szakaszban foglaltak szerint. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálatban az exportáló gyártók egyike sem működött közre, és a Bizottsághoz nem nyújtottak be olyan igényt, amely szerint a belföldi költségek bármelyike torzulástól mentesnek tekinthető az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése szerint.

(94)

A reprezentatív ország kiválasztása a következő szempontok alapján történt:

(95)

A (24)–(25) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a 2018. április 13-i feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy hat lehetséges reprezentatív országot határozott meg: Argentínát, Kolumbiát, Malajziát, Mexikót, Dél-Afrikát és Thaiföldet, majd felkérte az érdekelt feleket arra, hogy tegyenek észrevételt, és javasoljanak további országokat.

(96)

A Világbank megítélése szerint Argentína, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Dél-Afrika és Thaiföld gazdasági fejlettsége Kínáéhoz hasonló, azaz bruttó nemzeti jövedelme (a továbbiakban: GNI) alapján mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(97)

A kérelmező állítása szerint NAFTA-tagsága révén Mexikó szerves része az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Övezetnek, amelynek gazdasági fejlettsége lényegesen meghaladja Kínáét, ez pedig befolyásolhatja a Mexikóban érvényes árakat. A Bizottság a lehetséges reprezentatív országok megfelelőségét a Világbank GNI-adatbázisa alapján vizsgálta. Ez utóbbi besorolása szerint Mexikó a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, így fejlettségi szintje összehasonlítható Kínáéval. Az említett kategóriába tartozó országokban az egy főre jutó GNI 3 896 USD és 12 055 USD között alakult 2017-ben, tehát abban az évben, amelyre vonatkozóan a legfrissebb kereskedelmi adatok rendelkezésre állnak. A besorolás az egyes országokra és nem valamely szabadkereskedelmi övezethez, vámunióhoz stb. tartozó országok csoportjára vonatkozik. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy gazdasági fejlettség tekintetében az általa meghatározott lehetséges reprezentatív országok mindegyike összehasonlítható Kínával. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(98)

A 2018. április 13-i feljegyzésben a Bizottság rámutatott, hogy Argentínában, Kolumbiában, Malajziában, Mexikóban, Dél-Afrikában és Thaiföldön köztudottan gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(99)

A Bizottság megállapította, hogy a felsorolt országok közül három: Argentína, Kolumbia és Thaiföld tekintetében a nyilvános adatok rendelkezésre állása további ellenőrzést igényel, különösen a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártójától származó nyilvános pénzügyi adatokat illetően.

(100)

Kolumbia és Thaiföld esetében a Bizottság nem talált a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártójától származó nyilvános pénzügyi adatokat. Argentínát illetően az azonosított nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatok a Ternium vállalatcsoportra vonatkoztak, amely az országban a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártotta. A csoportra vonatkozóan hozzáférhető pénzügyi adatokból azonban nem derült ki egyértelműen, hogy az adatok mely része kapcsolódik a vállalatcsoport Argentínában végzett tevékenységéhez, mivel a vállalatcsoport az Argentínára és más országokra, köztük Bolíviára, Chilére, Paraguayra és Uruguayra vonatkozóan együttesen szolgáltatott adatokat. Az adatok ezért nem voltak kellően pontosak ahhoz, hogy megfelelő referenciaértékként lehessen felhasználni őket.

(101)

A 2018. április 13-i feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező megismételte, hogy Dél-Afrikát tartja a legmegfelelőbb reprezentatív országnak. A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az említett országban két gyártója volt. Egyikük, a Safal Steel (Pty) Ltd. pénzügyi adatai nem voltak nyilvánosan hozzáférhetők. A másik gyártó, az ArcelorMittal South Africa pénzügyi adatai rendelkezésre álltak ugyan, viszont a vállalat a vizsgálati időszak alatt és a teljes figyelembe vett időszak alatt is veszteséges volt. Ez kiválasztásra alkalmatlanná tette, mivel egy veszteséges vállalkozás költségeiben hiányzik a helyettesítendő nyereségelem. Mivel a Bizottság Dél-Afrikában nem talált a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó egyéb olyan vállalkozást, amelynek pénzügyi adatai nyilvánosan hozzáférhetők lettek volna, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ország nem tekinthető reprezentatív országnak.

(102)

A 2018. július 3-i feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező azt állította, hogy a Bizottság részéről nem volt helyes elutasítani Dél-Afrika reprezentatív országként való kiválasztását, mivel a kiválasztásban nem lehet döntő szempont az, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártója az egyik évben veszteséges volt.

(103)

A lehetséges reprezentatív országok szélesebb körére tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy olyan országot választ ki, ahol az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó franciabekezdésével összhangban az adott országbeli vállalat nyilvánosan hozzáférhető adataiból megfelelő mennyiségű adathoz juthat az igazgatási, értékesítési és általános költségekre (a továbbiakban: SGA-költségek) és a nyereségre vonatkozóan.

(104)

A reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatos értékelésben tehát meghatározó szempont volt az, hogy az ArcelorMittal South Africa veszteséges, így a Bizottság elutasította a kérelmező állítását.

(105)

Malajzia esetében a CSC Steel Holdings Berhad, a tajvani China Steel Corporation leányvállalatának pénzügyi adatai voltak nyilvánosan hozzáférhetők. A CSC Steel Holdings Berhad gyártotta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és felülvizsgálati időszak alatt nyereséges volt.

(106)

A kérelmező azt állította, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok nyilvánosan hozzáférhető adatainak figyelembevétele megbízhatatlan adatokat eredményezhet. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok megbízhatóságát egyedileg szükséges vizsgálni. A szóban forgó esetben nem állt a Bizottság rendelkezésére és a kérelmezőtől sem érkezett olyan bizonyíték, amely alapján indokolható lett volna figyelmen kívül hagynia a CSC Steel Holdings Berhad pénzügyi adatait. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(107)

Mexikó esetében a Bizottság a Ternium vállalatcsoportra vonatkozóan talált nyilvánosan hozzáférhető adatokat, mégpedig a vállalatcsoport 2017. évi éves jelentését. A vállalatcsoport a felülvizsgálat tárgyát képező termék mexikói gyártója, amelynek konszolidált értékesítésén belül Mexikó 55 %-ot meghaladó arányt képvisel a többi földrajzi régiótól elkülönítetten szolgáltatott adatok szerint. Ezenkívül a Ternium vállalatcsoport a felülvizsgálati időszak alatt nyereséges volt.

(108)

Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a reprezentatív országra vonatkozó végleges döntést Malajzia és Mexikó között kell meghoznia.

(109)

Észrevételeiben a kérelmező az Egyesült Államok gyakorlatára hivatkozott, amelynek során „a fémiparban tevékenykedő” vállalatok csoportját, például az alumíniumgyártókat veszi figyelembe. A Bizottság azonban célszerűbbnek tartotta azt, hogy lehetőség szerint olyan vállalatok nyilvánosan hozzáférhető adatait használja fel, amelyek ténylegesen gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A Bizottság csak akkor mérlegel megfelelő alternatívákat, ha hasonló gazdasági fejlettségű országban nem gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, vagy az ilyen országbeli gyártók más tényezők miatt nem vehetők figyelembe. A szóban forgó esetben erre nem volt szükség, mivel vannak a szerves bevonatú acélterméket ténylegesen gyártó vállalkozások, amelyek adatai nyilvánosan hozzáférhetők. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(110)

Miután megállapította, hogy két lehetséges ország, Mexikó és Malajzia közül választhatja ki a reprezentatív országot, a Bizottság ezek esetében értékelte a szociális védelem és a környezetvédelem szintjét annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó mondatával összhangban kiválaszthassa az előnyben részesített országot.

(111)

A Bizottság megállapította, hogy Malajziának lemaradása van lényeges nemzetközi munkaügyi normák betartásában, valamint az alaprendelet IA. mellékletében említett ILO-egyezmények ratifikálásában. Így különösen Malajzia az ILO nyolc alapvető egyezményéből hármat nem ratifikált (az egyesülés szabadságáról, a kényszermunka eltörléséről, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szólókat). Ezenkívül Malajzia aláírta, de nem ratifikálta az egyik jelentős környezetvédelmi egyezményt (79).

(112)

Ezzel szemben Mexikó nagyobb mértékben megfelel az ILO munkaügyi normáinak, mivel a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló egyezmény kivételével valamennyi alapvető egyezményt ratifikálta. Ezenkívül aláírta és ratifikálta az összes jelentős környezetvédelmi egyezményt.

(113)

A fenti elemzés alapján Mexikó maradéktalanul teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként. Így különösen Mexikó számottevő mennyiségben gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és esetében teljeskörű adatok állnak rendelkezésre minden termelési tényezőről, az általános előállítási költségekről, az SGA-költségekről, valamint a nyereségről. Mexikóban ezenkívül a szociális védelem és a környezetvédelem szintje is magasabb.

(114)

A 2018. július 3-i feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a rendes érték számtani képzéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának negyedik franciabekezdésének megfelelően a Ternium S.A. Mexico vállalattól származó, SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó adatokat használja fel. A Bizottság ezenkívül felhasználja az ugyanettől a vállalattól származó, az általános előállítási költségekre vonatkozó értéket is az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából.

(115)

A 2018. július 3-i feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező azt állította, hogy előnyösebb az ArcelorMittal South Africa helyi vállalat nem konszolidált adatait felhasználni, semmint a Ternium globális vállalatcsoport konszolidált adatait, amelynek mexikói termelése a konszolidált értékesítés több mint 55 %-át adja. Az érv azon a megfigyelésen alapult, hogy a nem konszolidált adatok a helyi vállalat és nem a globális vállalatcsoport eredményeit mutatják, így – a kérelmező állítása szerint – jobban tükrözik a reprezentatív országra jellemző fix általános előállítási költségeket, SGA-költségeket és nyereséget. Mivel azonban az ArcelorMittal South Africa adatai a vállalat veszteséges voltára tekintettel nem voltak felhasználhatók, az állítás tárgytalanná vált, ezért azt a Bizottság elutasította.

(116)

A 2018. július 3-i feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező azt állította továbbá, hogy bár Mexikó megfelelő reprezentatív ország, a Ternium S.A. Mexico a Ternium nemzetközi vállalatcsoport tagja, amelynek pénzügyi adatai eltérő gazdasági fejlettségű országokban folytatott tevékenységet tükröznek.

(117)

Attól függetlenül, hogy a Ternium vállalatcsoport nemzetközi vállalat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Ternium S.A. Mexico nyilvánosan hozzáférhető adatai a felülvizsgálat tárgyát képező termék mexikói gyártása tekintetében kellően konkrétak, ezért elutasította ezt az állítást. A 3.2.3. szakaszban foglalt elemzésre tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy a Ternium S.A. Mexico pénzügyi adatait használja fel, amelyek a 2017. évre vonatkozóan hozzáférhetők, így lefedik a felülvizsgálati időszakot.

(118)

A 2018. július 3-i feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: a GTA) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező torzulástól mentes költségét. A Bizottság a villamosenergia-költségeket a Doing Business jelentés 2018. évi kiadása, a földgázárakat a nemzeti statisztikák, a víz költségeit a Szövetségi Körzet költségvetési kódexe, míg az SGA-költségeket, a nyereségadatokat és az általános költségeket a Ternium S.A. Mexico pénzügyi adatai alapján állapította meg.

(119)

A (23) preambulumbekezdésben is említett módon a 2018. április 13-i feljegyzésben a Bizottság – az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – előzetes felsorolást kívánt adni azokról a termelési tényezőkről és forrásokról, amelyeket az együttműködő exportáló gyártó felhasznál a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához.

(120)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a kérelmező tájékoztatása alapján határozta meg a szerves bevonatú acéltermékek előállításához felhasznált termelési tényezőket. A szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártóinak honlapján nyilvánosan hozzáférhető információk alapján gyártási folyamatuk és az általuk felhasznált anyagok köre látszólag azonos a kérelmező tájékoztatásában foglaltakkal.

(121)

A gyártási folyamat kiindulópontjaként a Bizottság a hordozófelületként használt acéltekercset választotta, mivel a kérelmező gyártási folyamata is erre épül. Ezenkívül a Bizottság az eredeti vizsgálat során beszerzett, a legjobb rendelkezésre álló bizonyítékként használható információk alapján megállapította, hogy az exportáló gyártók szintén a hordozófelülettel kezdik a szerves bevonatú acéltermékek előállítását. Az eredeti vizsgálatban nem működött együtt integrált gyártó.

(122)

Együttműködés hiányában a Bizottságnak nem álltak rendelkezésére a kérelmező által közölt hatjegyű HR-kódoknál részletesebb tarifakódok. A HR-kódok tökéletesen megegyeztek a mexikói tarifakódokkal.

(123)

A kérelmező által benyújtott információkat figyelembe véve a Bizottság az alábbi termelési tényezőket, valamint adott esetben HR-kódokat állapította meg:

1. táblázat

(124)

A kérelmező megerősítette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék legreprezentatívabb típusának előállításához túlnyomórészt tűzihorganyzott acéltekercset használnak hordozófelületként. Ezért arra tekintettel, hogy az exportáló gyártók nem működtek együtt, az érdekelt felektől pedig nem érkezett észrevétel, a Bizottság nem gyűjtött adatot más lehetséges hordozófelületekről, például a melegen hengerelt vagy hidegen hengerelt acéltekercsekről.

(125)

A fémbevonatok tekintetében a kérelmező megerősítette a cinkbevonat elsődleges alkalmazását. Ezért arra tekintettel, hogy az exportáló gyártók nem működtek együtt, az érdekelt felektől pedig nem érkezett észrevétel, a Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy adatot gyűjtsön az alumíniumtartalmú fémbevonatokról.

(126)

Említést érdemel, hogy a hordozófelületként használt tűzihorganyzott acéltekercs már tartalmaz cink vagy cinkötvözet fémbevonatot. A Bizottság a fémbevonatok alkalmazásáról csak azért gyűjtött adatot, hogy a rendes érték kiszámítása során kiigazításokat végezhessen a különböző terméktípusokban fémbevonatként felhasznált cink, illetve cinkötvözetek mennyiségei alapján.

(127)

A kérelmező nyilvántartása alapján nem volt meghatározható a felülvizsgálat tárgyát képező termék egységére jutó segédanyagok felhasználása. A kérelmező a segédanyagokat az általános előállítási költségek közé sorolta. A vonatkozó információ hiányában ezért a Bizottság nem tudta meghatározni a felhasznált segédanyagok arányát és torzulástól mentes értékét. A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a felhasznált segédanyagok együttes mennyisége jelentéktelen arányt képvisel egy tonna késztermék előállítási költségén belül. Annak érdekében, hogy ezeket a költségeket megfelelően figyelembe vegye a számtanilag képzett rendes érték kiszámításakor, a Bizottság a Mexikóból származó, torzulástól mentes, az anyagok, a munkaerő, azt energia és a víz költségeit tartalmazó előállítási költségeket olyan mértékben növelte meg, amely azonos a segédanyagoknak a kérelmező által közölt előállítási költségeken belüli arányával. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e módszer megfelelően tükrözi a segédanyagoknak a számtanilag képzett rendes értékben foglalt teljes előállítási költséghez viszonyított arányát.

(128)

A kérelmező nem szolgáltatott LPG, hidrogén vagy nitrogén felhasználására vonatkozó adatot. A Bizottság ezért a számtanilag képzett rendes érték kiszámításakor nem vette figyelembe ezeket az eredetileg megállapított termelési tényezőket.

(129)

A kérelmező jelezte továbbá, hogy a szerves bevonatú acéltermékek előállítása során keletkezett hulladékot is figyelembe kell venni. Ehhez meg szükséges határozni a hulladék jellegét és a hozzá tartozó HR-kódot. A Bizottság a vizsgált esetben hulladék horganyzott acélt azonosított (lásd a (123) preambulumbekezdésben foglalt táblázatot).

(130)

A mexikói piacra vonatkozó információk hiányában a Bizottság valamennyi alapanyag és hulladék tekintetében importárakra hagyatkozott. A reprezentatív országgal szemben alkalmazott importárat a Kína kivételével az összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlagaként határozta meg. A Bizottság úgy határozott, hogy a reprezentatív országba érkező kínai behozatalt nem veszi figyelembe, mivel a (92) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, továbbá mivel az érdekelt felek nem cáfolták azokat, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ugyanezek a torzulások az exportárakban is érvényesültek. Kína kizárását követően a harmadik országokból érkező behozatal továbbra is reprezentatív maradt, és a Mexikóba érkező teljes volumen 94–100 %-át tette ki.

(131)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése szerinti, torzulástól mentes, az exportáló gyártók gyártelepi árán számított alapanyagárak megállapítása céljából a Bizottság a reprezentatív országban (Mexikóban) hatályos behozatali vámot alkalmazta az importárra, majd az így kapott árhoz hozzáadta a belföldi szállítás költségeit. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a belföldi szállítási költségekkel kapcsolatban a kérelmezőtől kapott információkra hagyatkozott.

(132)

Az ILO statisztikái a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan információkat tartalmaztak a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és teljesített heti munkaidővel kapcsolatban. A kérelmező állítása szerint a Dél-Afrikára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok az infláció tekintetében kiigazíthatók a fogyasztói árindex, vagy a Dél-afrikai Tartalékbank által a feldolgozóipari ágazatra vonatkozóan közzétett munkaerőköltség-mutatók alapján. Mivel azonban a Bizottság úgy határozott, hogy Mexikót választja ki megfelelő reprezentatív országként, amelyre vonatkozóan az említett adatok rendelkezésre állnak, a fenti állítás vitathatóvá vált.

(133)

A villamos energia ára a Doing Business jelentés 2018. évi kiadásában könnyen hozzáférhető volt. A jelentés az egy kWh villamos energia mexikói árát standardizált módszertannal határozta meg.

(134)

A Bizottság további lehetőségként mérlegelte a mexikói villamosenergia-termelők és -elosztók által közzétett tarifák figyelembevételét. Mexikó meghatározó villamosenergia-szolgáltatója az állami tulajdonú CFE (Comisión Federal de Electricidad).

(135)

A kérelmező állítása szerint a Doing Business jelentés 2018. évi kiadásában közölt villamosenergia-költségek a legtöbb országhoz képest mesterségesen alacsonynak tűnnek, ezért javasolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártási helye szerinti térség díjainak felhasználását az ellátási csatorna, az egyedi költségek, valamint a héa tekintetében esetlegesen indokolt kiigazítások figyelembevételével.

(136)

A kérelmező nem nyújtott elegendő bizonyítékot arra, hogy az ellátási csatorna, az egyedi költségek, valamint a héa tekintetében e kiigazítások ténylegesen indokoltak és alkalmazhatók a kínai exportáló gyártók esetében. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást, és úgy határozott, hogy a Doing Business jelentés 2018. évi kiadásából származó, legteljesebb és legegyértelműbb adatokat használja fel.

(137)

A földgáz mexikói ára az energetikai szabályozó hatóság (Comisión Reguladora de Energía) által működtetett statisztikai adatbázisban hozzáférhető. A szolgáltatott adatok a 2017. július és december közötti hónapokra terjednek ki.

(138)

A kérelmező állítása szerint Dél-Afrikára vonatkozóan a cseppfolyósított földgáz (HR-kódja 2711 11) GTA-adatbázisból lekérdezhető tonnánkénti importára gigajoule-onkénti árra átszámítva felhasználható. Mivel a Bizottság úgy határozott, hogy Mexikót választja ki reprezentatív országként, amelyre vonatkozóan az említett adatok rendelkezésre állnak, elutasította a fenti állítást.

(139)

A kérelmező tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a 2018. április 13-i feljegyzésben meghatározott termelési tényezők mellett a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához sűrített levegőt is felhasználnak. A sűrített levegőt cseppfolyós levegő formájában szerzik be.

(140)

A Bizottság megállapította, hogy a cseppfolyós levegő HR-kódja 2853 90. A HR-kód alá ugyanakkor számos egyéb vegyi anyag is tartozik. Mexikó nemzeti tarifajegyzéke szerint részletesebb osztályozás nincs. A GTA-adatbázisból nyert adatok ennélfogva magukban foglalnák más szervetlen vegyületek (beleértve a desztillált vagy vezetőképes, és hasonló tisztaságú vizet is), valamint a nemesfémek amalgámjai kivételével amalgámok behozatalát is.

(141)

Az előző preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság nem ítélte helyénvalónak a GTA-adatbázis használatát. Említést érdemel, hogy a sűrített levegő jelentéktelen arányt képvisel egy tonna késztermék előállítási költségén belül. Annak érdekében, hogy ezeket a költségeket figyelembe vegye a torzulástól mentes rendes érték kiszámításakor, a Bizottság a torzulástól mentes, az anyagok, a munkaerő, azt energia és a víz költségeit tartalmazó előállítási költségeket olyan mértékben növelte meg, amely azonos a sűrített levegőnek a kérelmező által közölt előállítási költségeken belüli arányával. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e módszer megfelelően tükrözi a sűrített levegőnek a számtanilag képzett rendes értékben foglalt teljes előállítási költséghez viszonyított arányát.

(142)

Mexikóban a vízdíjakat helyhatósági szinten állapítják meg. Ezenkívül Mexikó vízügyi szabályozó hatósága, a CONAGUA (Comisión Nacional del Agua) az országra vonatkozó vízügyi statisztikákat tesz közzé, amelyek alapján az ipari célú vízfelhasználás díjainak alakulása is áttekinthető az egyes településeken. A legutóbbi kiadás azonban a 2016-ban jelent meg, és a 2015. évre vonatkozik.

(143)

Emiatt annak érdekében, hogy a felülvizsgálati időszak alatt érvényes árakat használja fel, a Bizottság a mexikóvárosi vízdíjakat vette figyelembe. Ezek könnyen hozzáférhetők voltak a Szövetségi Körzet 2016 decemberében módosított, 2017. január 1-jétől hatályos költségvetési kódexében.

(144)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi két lépésben állapította meg.

(145)

A Bizottság először a torzulástól mentes előállítási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködése hiányában ezt követően a Bizottság a kérelmező termelési folyamatának szintjén megfigyelt alapanyag-, munkaerő-, energia- és vízfelhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban, Mexikóban megfigyelt, torzulástól mentes egységköltségekkel. Emellett azoknál a termelési tényezőknél (így különösen a segédanyagok és a cseppfolyós levegő esetében), amelyekre vonatkozóan a kérelmező nem közölt pontos felhasználási tényezőt, a Bizottság az adott termelési tényezőknek a kérelmező által bejelentett előállítási költségekhez viszonyított arányával azonos mértékben kiigazította a torzulástól mentes közvetlen előállítási költségeket.

(146)

A második lépésben az előzőek szerint meghatározott előállítási költségeket a Bizottság kiigazította a Ternium S.A. Mexico általános előállítási költségeivel, SGA-költségeivel és nyereségével. A Bizottság az említett tételeket a Ternium S.A. Mexico 2017. évi éves jelentése alapján határozta meg az alábbi százalékos arányok formájában:

(147)

Az előállítási költségek 14,12 %-ának megfelelő általános előállítási költségek (80), amelyek az alapanyag, munkaerő-, energia- és vízfelhasználást foglalják magukban;

(148)

Az előállítási költségek és az általános előállítási költségek együttes összege 12,56 %-ának megfelelő SGA-költségek (81);

(149)

Az előállítási költségek, az általános előállítási költségek és az SGA-költségek együttes összege 15,09 %-ának megfelelő nyereség (82).

(150)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket. Együttműködő exportáló gyártó hiányában a Bizottság az ország egészére vonatkozóan, nem pedig külön az egyes exportőrökre és gyártókra lebontva állapította meg a rendes értéket.

(151)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostat CIF-árai alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat.

(152)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és a gyártelepi paritáson számított exportárat.

(153)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve 134 % volt.

(154)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott.

(155)

A fenti megállapításnak megfelelően a szerves bevonatú acéltermékek Kínából érkező behozatalával a felülvizsgálati időszak alatt dömping valósult meg, ugyanakkor a behozatal volumene viszonylag csekély volt. A teljesség kedvéért a Bizottság ugyancsak megvizsgálta a dömping megismétlődésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén. Ennek keretében a Bizottság elemezte a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportáló gyártók által más harmadik országok viszonylatában folytatott árazási gyakorlatot, más piacok rendelkezésre állását, valamint az uniós piac vonzerejét.

(156)

A felülvizsgálati időszak alatt a szerves bevonatú acéltermékek Unióba irányuló kínai behozatalának volumene, bár a (36) preambulumbekezdés következtetése szerint reprezentatívnak minősült, viszonylag csekély volt (a teljes uniós felhasználás mintegy 0,1 %-a). A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a dömping folytatódásával kapcsolatos megállapításának alátámasztására megvizsgálja a szerves bevonatú acéltermékek harmadik országokba irányuló kínai értékesítésére vonatkozó adatokat is. A Bizottság a kínai exportstatisztikák alapján, a harmadik országokkal szemben alkalmazott értékesítési árak felhasználásával végezte el a dömpingszámításokat.

(157)

A Kínából harmadik országokba irányuló dömping értékeléséhez figyelembe vett rendes érték a (37)–(150) preambulumbekezdésnek megfelelő volt.

(158)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportár megállapítása a kínai exportadatbázisból származó, a kérelmező által közölt adatok alapján történt. A gyártelepi exportár kiszámításához a Bizottság ezekből – az adatbázisban FOB-paritáson szereplő – adatokból levonta a kikötői rakománykezelésre és a Kínán belüli belföldi szállításra vonatkozóan a kérelmező által becsült költségeket.

(159)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket és az Unión kívüli országokkal szemben alkalmazott exportárat gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(160)

A fenti összehasonlítás az Unió kivételével az összes harmadik országba irányuló export tekintetében országos szinten 118 %-os dömpingkülönbözetet eredményezett, míg az öt legfontosabb exportpiacra (Indiába, a Fülöp-szigetekre, Oroszországba, Dél-Koreába, Vietnamba) irányuló export tekintetében az országos szintű dömpingkülönbözet 112 % és 160 % között volt. Ez ugyancsak azt erősítette meg, hogy az Unióba irányuló exportra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözet az értékesítés igen csekély volumene ellenére észszerű.

(161)

Együttműködés hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, valamint különösen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelmező által benyújtott adatok alapján történt.

(162)

A kínai termelési kapacitás számottevően meghaladta az aktuális termelési volument. A Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) szerint a színezett acél termékek termelési kapacitása 2013-ban 40 millió tonnát tett ki. 7,5 millió tonnás termelési volumen mellett a kapacitáskihasználás mindössze 20 %-ot ért el. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai gyártók 32,5 millió tonnára becsült szabad kapacitása elegendő ahhoz, hogy dömpingelt szerves bevonatú acéltermékekkel elárasszák az uniós piacot, amelynek felhasználása 4,5 millió tonna.

(163)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén felhasználhatnak arra, hogy szerves bevonatú acéltermékeket állítsanak elő az Unióba való exportra.

(164)

A szerves bevonatú acéltermékek kínai exportjával szemben piacvédelmi intézkedések vannak érvényben Indiában, Malajziában, Pakisztánban, Törökországban és Vietnamban, amelyek ugyanolyan jellegű árazási magatartásra utalnak, mint amely az Unióba irányuló kínai export esetében figyelhető meg.

(165)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően dömpingáron átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(166)

A felülvizsgálati időszak alatt a szerves bevonatú acéltermékek esetében a (160) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós értékesítési ár tonnánként 194–338 EUR összeggel (28–59 %-kal) volt magasabb annál a CIF paritáson számított exportárnál, amelyet Kína alkalmazott öt fő exportpiacával szemben. Ezenkívül a szerves bevonatú acéltermékek uniós értékesítési ára 211–226 EUR összeggel (31–33 %-kal) magasabb volt annál a CIF paritáson számított exportárnál is, amelyet Kína az Unión kívüli egyéb harmadik országokkal szemben alkalmazott. Kína öt legfontosabb exportpiacára irányuló kivitele a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás 48 %-ának felelt meg.

(167)

Következésképpen az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók a szerves bevonatú acéltermékek jelentős volumenű kivitelét irányíthatják át a harmadik országokból az uniós piacra.

(168)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a felülvizsgálati időszak alatt esetlegesen megvalósult dömpingtől függetlenül az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping nagy valószínűséggel megismétlődne.

(169)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra. A kis behozatali volumenek dacára a megállapított dömpingkülönbözetek megfelelnek a harmadik országokba irányuló kínai export vizsgálata során megfigyeltekkel. A 3.3.2–3.3.4. szakaszban vizsgált elemekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók nagy valószínűséggel jelentős mennyiségű szerves bevonatú acélterméket exportálnának dömpingáron az Unióba. Ennélfogva bizonyított a dömping folytatódásának valószínűsége.

(170)

Mindenesetre az alternatívát vizsgálva a Bizottság arról is megbizonyosodott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg megismétlődne. A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználáshoz képest nagyon jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Kínában. Emellett a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalával szemben más piacokon is voltak hatályban dömpingellenes intézkedések. A kínai exportáló gyártók a harmadik országok piacain tapasztalható árazási gyakorlata alátámasztja annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna az Unióba irányuló dömping. Végezetül az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, valamint hogy más piacok a dömpingellenes intézkedések miatt továbbra is zárva vannak a kínai kivitel előtt, azt jelezte, hogy a kínai kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna az uniós piac felé. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel azzal járna, hogy a szerves bevonatú acéltermékek behozatala nagyobb mennyiségben, dömpingáron érkezne Kínából az Unióba.

(171)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése a valószínűleg a dömping folytatódásához, valamint bizonyosan annak megismétlődéséhez vezetne.

(172)

A felülvizsgálati időszakban szerves bevonatú acélterméket az Unióban 20 ismert gyártó gyártott, amelyek közül néhány kapcsolatban állt egymással. A gyártók közül többen tartoznak valamilyen acélgyártó vállalatcsoporthoz.

(173)

A mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek, valamint a kérelmező által benyújtott adatok alapján a teljes uniós termelés becsült volumene 4 752 003 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést adó uniós gyártók alkotják.

(174)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésének egy része belső felhasználásra kerül, azaz gyakran egyszerűen (számla nélkül) továbbítják és/vagy transzferárak mellett a vállalaton vagy vállalatcsoporton belül további feldolgozás céljából továbbszállítják. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó lehető legátfogóbb kép kialakításához a Bizottság összegyűjtötte és elemezte a szerves bevonatú acéltermékekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységre vonatkozó adatokat.

(175)

Ahogyan az eredeti vizsgálatban is (annak (68)–(69) preambulumbekezdésében), a Bizottság a jelen vizsgálatban úgy ítélte meg, hogy az olyan gazdasági mutatók, mint a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek és a tőkebevonási képesség a teljes tevékenységtől függenek, tekintet nélkül arra, hogy a termelés belső felhasználásra vagy szabadpiaci értékesítésre irányul-e. Az uniós piacra vonatkozó értékesítési volument és az értékesítési árakat, valamint a piaci részesedést, a növekedést, továbbá az export volumenét és árat elsősorban a szabadpiacon uralkodó viszonyok, és nem a belső felhasználási tevékenységek határozzák meg. Ennek megfelelően a Bizottság a kármutatókat az uniós gazdasági ágazaton belüli belső felhasználás és kötött értékesítés ismert mértékével kiigazítva elkülönítetten elemezte a belső felhasználást és értékesítést.

(176)

Az uniós felhasználás megállapítása i. az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött információk felhasználásával TARIC-szintű behozatali statisztikákon, valamint ii. az uniós gazdasági ágazat – a kötött piaci ügyletekkel együttesen számított – értékesítési volumenével kapcsolatban a kérelmező által benyújtott adatokon alapult. A Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte az értékesítési volumeneket, amelyeket a mintában szereplő egyes uniós gyártók tekintetében szükség szerint módosított a telephelyükön tett ellenőrző látogatások alapján.

(177)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

(178)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 18 %-kal nőtt.

(179)

A Bizottság a behozatal volumenét és az árakat az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött információk felhasználásával TARIC-szintű behozatali statisztikák alapján állapította meg.

(180)

A figyelembe vett időszakban a Kínából az Unióba érkező behozatal az alábbiak szerint alakult:

3. táblázat

(181)

A figyelembe vett időszak alatt csak kis mennyiségben érkezett behozatal Kínából. Kína piaci részesedése kis mértékben ingadozott a figyelembe vett időszak alatt, a felülvizsgálati időszakban 0,1 %-ot tett ki.

(182)

A behozatal az ideiglenes dömpingellenes intézkedések 2012. szeptemberi bevezetése óta alacsony szinten maradt. Ez feltételezhetően a hatályban levő dömpingellenes intézkedések eredménye.

(183)

A figyelembe vett időszakban a Kínából az Unióba érkező behozatal árai az alábbiak szerint alakultak:

4. táblázat

(184)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal árai 87 %-kal növekedtek. Észszerűen feltételezhető, hogy e tendencia legalább részben a nyersanyagárak növekedésének tulajdonítható.

(185)

A Bizottság összehasonlította az együttműködő uniós gyártók független uniós piaci vevőknek történő értékesítéskor érvényesített átlagos értékesítési árait a Kínából érkező behozatal átlagáraival. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában megbízható terméktípusonkénti összehasonlításra nem volt mód, így a Kínából érkező behozatal átlagárainak megállapítása a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó összesített behozatali statisztikák alapján történt. Mivel a független importőrök nem működtek együtt a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban, a Bizottság a behozatal utáni költségek tekintetében történő kiigazítás mértékére vonatkozóan a kérelemben foglalt becsléseket használta fel.

(186)

Az e módszertan alapján végzett összehasonlításból az derült ki, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai 27,8 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá – az alákínálás mértéke igen hasonló az eredeti vizsgálat során megállapítotthoz.

(187)

Ezenkívül az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai export árainak elemzéséből kiderült, hogy Kína több fő exportpiacán az uniós piacra irányuló exportjához hasonló, esetenként annál is alacsonyabb árakon értékesít, ami megerősítette azt a következtetést, hogy a kínai árak jelenlegi szintje az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat árai alá kínál.

(188)

Az 5. táblázat a harmadik országokból az Unióba érkező behozatalnak a figyelembe vett időszak alatti alakulását mutatja a behozatalok volumene, piaci részesedése és átlagárai tükrében.

5. táblázat

(189)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban nőtt, piaci részesedése 14,8 %-ot ért el. A behozatal nagyrészt Indiából és Koreából érkezett, majd sorrendben Törökország és Tajvan következett.

(190)

Összességében a harmadik országokból érkező behozatal átlagára magasabb volt a kínai behozatal átlagáraihoz képest. A harmadik országokból érkező behozatal átlagára évtől függően magasabb vagy alacsonyabb volt az uniós gyártók által az Unióban érvényesített átlagos értékesítési árhoz képest.

(191)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és index értékelését, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(192)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, növekedés, a dömpingkülönbözetek nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatása alól) a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékelte. Az értékelés a kérelmező által benyújtott adatokon alapult, amelyeket a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívekkel való egybevetéssel ellenőrzött.

(193)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési árak, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, bérek) elemzésére a teljes mértékben együttműködő négy uniós gyártó szintjén került sor. Az értékelés a tőlük származó, helyszíni ellenőrzés során megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(194)

mivel a mintában szereplő három vállalat egyikét a kérelmező nem képviseli, a bizalmas üzleti információknak az alaprendelet 19. cikkében előírt védelme érdekében e rendelet tartomány formájában tünteti fel a 9–14. táblázat adatait.

(195)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása az alábbiaknak megfelelően alakult:

6. táblázat

(196)

A figyelembe vett időszakban visszafogott növekedés volt megfigyelhető a termelési volumenben (+ 8 %) és kapacitásban (+ 5 %), míg a kapacitáskihasználás 2 %-os növekedéssel 89 %-ot ért el.

(197)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat Unión belüli – a kötött piaci ügyletekkel együttesen számított – értékesítése a következőképpen alakult:

7. táblázat

(198)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése 14 %-kal bővült.

(199)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 84,9 %-ra csökkent.

(200)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

(201)

Az uniós gyártók munkaerejének foglalkoztatása és termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszak alatt nőtt. E mutatók növekedése a termelés és az értékesítési volumen általános növekedését tükrözi.

(202)

Az uniós gazdasági ágazatnak sikerült előnyre szert tennie az uniós piac növekedéséből annak ellenére, hogy az eredeti vizsgálat során megfigyelt alacsonyabb kapacitáskihasználással súlyosabban érintett létesítmények továbbra is a felépülés fázisában vannak. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt mindvégig megőrizte jelentős piaci részesedését.

(203)

A 3. szakaszban bemutatott módon a jelentős szintű dömping a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott. Figyelmet érdemel, hogy a kínai gyártók jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáltak, valamint az, hogy uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is instabil.

(204)

mivel a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene sokkal alacsonyabb volt az eredeti vizsgálati időszakhoz képest, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingkülönbözet nagysága az eredeti vizsgálathoz viszonyítva lényegesen mérsékeltebb hatással volt az uniós gazdasági ágazatra.

(205)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

(206)

Az uniós gyártók a figyelembe vett időszakban növelték készletüket. Ez a mutató azonban nem tekinthető különösebben lényegesnek az uniós gyártók gazdasági helyzetének értékelése szempontjából. A szerves bevonatú acéltermékek ugyanis általában rendelésre készülnek. Mindenesetre a készletek a felülvizsgálati időszakban történt teljes értékesítésnek csak mintegy 2 %-át tették ki.

(207)

A független uniós vevőknek történő értékesítések átlagos értékesítési egységárai és a mintában szereplő uniós gyártók átlagos termelési egységköltsége a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

(208)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak sikerült 11 %-kal emelnie az értékesítési árait. A 2014–2015 közötti, majd 2015–2016 közötti árcsökkenést követően az árak 2016–2017 között ismét emelkedtek. Az árak csökkenése, majd emelkedése szorosan kapcsolódik a nyersanyagárak változásaihoz.

(209)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi.

(210)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem volt veszteséges. A jövedelmezőség javulása egyértelműen összefüggött azzal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak sikerült növelnie értékesítési és termelési volumenét, valamint értékesítési árait az eredeti intézkedések bevezetését követő években. Ennek ellenére a jövedelmezőség elmaradt az eredeti vizsgálatban megfelelőnek és fenntarthatónak tekintett 6,7 %-os nyereségcéltól.

12. táblázat

(211)

A figyelembe vett időszak alatt a pénzforgalom alakulása főként az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezőségének alakulását tükrözi.

(212)

A figyelembe vett időszak alatt az erősen tőkeintenzív uniós gazdasági ágazat rendszeresen hajtott végre a meglévő gyártóberendezések optimalizálására és korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Emellett jelentős beruházásokra került sor a környezetvédelemre és a fokozott biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében. Egyes beruházások az adott vállalattól függően a költségcsökkentésre, az energiafelhasználás optimalizálására és/vagy az eredeti vizsgálat során megfigyelt alacsonyabb kapacitáskihasználással érintett létesítmények átalakítására irányultak.

(213)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak alatt szorosan követte a jövedelmezőség tendenciáját.

(214)

Az intézkedések bevezetése óta a tőkebevonási képesség javult.

(215)

Az átlagos bérszint a figyelembe vett időszakban kis mértékben emelkedett, ennek mértéke azonban nem érte el a termelési egységköltség növekedését.

(216)

A kár elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete jelentősen javult a figyelembe vett időszakban. A dömpingellenes intézkedések 2013. márciusi bevezetése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy lassan, de biztosan felépüljön a dömping káros hatásai alól. Azt, hogy az uniós gazdasági ágazatnak számottevő előnye származott az intézkedésekből, szemlélteti többek között az uniós termelési és értékesítési volumen növekedése, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének pozitív értéke, a termelési egységköltségnél általában magasabb értékesítési árszint, a munkaerőköltségek minimális emelkedése, valamint a jövedelmezőség jelentős javulása.

(217)

Az uniós gazdasági ágazat azonban annak ellenére, hogy nagyrészt felépült a korábbi kár hatásai alól és látszólag jó úton halad afelé, hogy hosszú távon tovább javítsa a helyzetét, a nyereségcéltól elmaradó, korlátozott jövedelmezősége miatt továbbra is instabil helyzetben van.

(218)

A fenti 4.6. szakaszban bemutatott módon az uniós gazdasági ágazat nagyrészt felépült a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatt elszenvedett korábbi kár hatásai alól. Ennek ellenére ez a szakasz megvizsgálja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén tovább romlana-e az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzete, és ez a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne-e.

(219)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén drasztikus növekedés várható a Kínából érkező behozatal volumenében. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálati időszak alatt a behozatal volumene meghaladta a 702 000 tonnát, míg a felülvizsgálati időszak alatt mindössze 6 338 tonnát ért el.

(220)

Kína nyilvánvaló kapacitásfelesleggel rendelkezik az acélgyártásban (83). A kérelmező a Plantfacts adatbázisból származó adatokat nyújtott be, amelyek szerint Kína a szerves bevonatú acéltermék gyártásához 7 millió tonnás, vagyis a szerves bevonatú acéltermékek látszólagos kínai felhasználásának több mint négyszeresét elérő kapacitással rendelkezik. Ez óvatos becslésnek tűnik. A kérelmező ugyanis a 2013. évre vonatkozóan részletes információkat nyújtott be, amelyek szerint a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) közleménye az említett évben közel 40 millió tonnában állapította meg Kína gyártókapacitását a színezett bevont acéltermékek ágazatában.

(221)

Bár az Unióba irányuló kínai exportvolumen az eredeti intézkedések bevezetését követően csökkent, a kínai gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelentős mennyiségben állítják elő, amelynek több mint 80 %-át exportálják. Az Acélipari Világszövetség által közzétett adatok szerint Kína 2013–2014 között évente több mint 8 millió tonna szerves bevonatú acélterméket állított elő. A panaszt támogató vállalatok egyike a Kínai Kohászati Információs és Szabványügyi Kutatóintézet, valamint a Kína Nemzetközi Kereskedelem Előmozdításával Foglalkozó Tanácsának Kohászati Testülete által kiadott Kínai Kohászati Hírlevélből származó adatokat közölt, amelyek arra utalnak, hogy Kína 2015–2017 között is évente mintegy 8 millió tonna szerves bevonatú acélterméket állított elő. E kérelmező ugyanezen beadványa szerint a 2015–2017 közötti időszakban a szerves bevonatú acéltermékek látszólagos felhasználása Kínában 1–1,8 millió tonnát tett ki évente.

(222)

Bármilyen fontosak is azonban az exportpiacok a kínai ipar számára, Kína egyre több nehézséggel szembesül az e piacokhoz való hozzáférés során. 2016–2018 között olyan országok vezettek be a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékeket érintő piacvédelmi intézkedéseket, mint India, Malajzia, Vietnam vagy Törökország. Az Egyesült Államok 2018 januárja óta 25 %-os tarifát alkalmaz a származási országok széles köréből, többek között a Kínából származó acéltermékre, ezen belül a szerves bevonatú acéltermékekre (84).

(223)

Az Unió a szerves bevonatú acéltermékek legnagyobb piacai sorában Ázsia, valamint Észak- és Közép-Amerika piacai után következik.

(224)

A kínai adatbázis alapján megállapítható, hogy Kína a közelmúltban jelentős volumenben exportált olcsón az Unión kívüli országokba. 2017-ben az Unióba irányuló kínai export FOB paritáson számított árai 10,5 %-kal voltak magasabbak, mint a Koreába, a vizsgált termék tekintetében Kína elsődleges exportpiacára irányuló export árai. A felülvizsgálati időszak alatt az Unión kívüli országokba exportált volumen meghaladta az uniós gazdasági ágazat teljes termelését, valamint az Unió látszólagos felhasználását is. Az uniós piac árképzés terén meglévő vonzereje (a termék vámmentes), valamint a látszólagos felhasználás növekedése miatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportőrök várhatóan jelentős mennyiségű szerves bevonatú acélterméket irányítanak át a jövedelmezőbb uniós piacra. Ezt a következtetést nem befolyásolja az, hogy az Unió a közelmúltban egyes acéltermékekre vonatkozóan védintézkedéseket vezetett be. A vámkontingens szerinti behozatali volumeneket olyan szinten állapították meg, amelyek jelentős mennyiségű szerves bevonatú acéltermék exportját tehetik lehetővé Kína számára.

(225)

Ezenkívül a 4.3.2. szakaszban leírtaknak megfelelően az Uniós piacra érkező kínai behozatal jelentős mértékben az uniós gyártók árai alá kínált a felülvizsgálati időszak alatt, ami különösen a dömpingellenes vámok hatása nélkül igaz.

(226)

A szerves bevonatú acéltermékek piacát kiélezett árverseny jellemzi, mivel a verseny alapját elsősorban az ár jelenti. Az uniós gazdasági ágazat áraira gyakorolt potenciális nyomást tovább fokozza az, hogy a kérelem szerint az értékesítések általában viszonylag nagy mennyiségre vonatkoznak. Ha az olcsó, dömpingelt behozatal jelentős mennyiségben értékesítik az uniós piacon, az uniós gyártók nagy értékesítési volumentől esnek el. Az uniós gyártók tőkebevonási, illetve beruházási képessége romolhat, ha jövedelmezőségük tovább csökken, vagy negatívvá válik.

(227)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(228)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem lenne-e ellentétes az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis egyrészt az uniós gazdasági ágazat, másrészt az importőrök és a felhasználók érdekeinek – felmérésén alapult.

(229)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tekintette ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat – tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban – lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatását is értékelje.

(230)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére le lehet-e vonni azt a következtetést, hogy az Uniónak nem érdeke, hogy ebben a konkrét esetben fenntartsa az intézkedéseket.

(231)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan romlana az alacsonyabb értékesítési volumen és értékesítési árak tekintetében, ez pedig erősen visszavetné a jövedelmezőséget. Az intézkedések folytatódása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára az ágazatban rejlő lehetőségek további kiaknázását egy olyan uniós piacon, amelyen egyenlő versenyfeltételek érvényesek.

(232)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(233)

A fenti (12) preambulumbekezdésben említett módon e vizsgálat során a Bizottság kilenc ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot. Egyikük sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(234)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálat az importőrök nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt esetleges negatív hatása nem lenne aránytalan.

(235)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre az ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékok, így megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(236)

A vizsgálat során a Bizottság mintegy hatvan ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot. A felhasználók egyike sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(237)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálatban tíz felhasználó nyújtott be kitöltött kérdőívet. A vizsgálat a felhasználók nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének felhasználókra gyakorolt esetleges hatása nem lenne aránytalan.

(238)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre arra utaló bizonyítékok, hogy a hatályban levő intézkedések kedvezőtlenül érintették volna őket. Sőt, a kérelmező arra vonatkozó bizonyítékot nyújtott be, hogy a kulcsfelhasználók a jövedelmezőségük javulását tapasztalták a felülvizsgálati időszak alatt. A kérelem szerint a hatályban levő intézkedések nincsenek jelentős hatással a felhasználókra és a fogyasztókra, mivel a szerves bevonatú acéltermékek a feldolgozóipari termékek költségének csak elhanyagolható részét teszik ki (pl. egy mosógép előállítási költségéből 0,42 EUR összeget, vagy egy üres gyárépület megépítésére irányuló beruházás 0,4 %-át).

(239)

Ennek alapján megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(240)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(241)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(242)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását kérheti. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (85). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(243)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (86) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(244)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,