(1)

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: a Vámkódex) értelmében a vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló minden információcserének és az ilyen információk tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie.

(2)

A Vámkódex azonban egy átmeneti időszakban lehetővé teszi a 6. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő, információcserére és adattárolásra szolgáló eszközök alkalmazását, amennyiben a Vámkódex rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek még nem működőképesek. Ezen átmeneti időszaknak legkésőbb 2020. december 31-én véget kell érnie.

(3)

A Vámkódexnek megfelelően a tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal a vámügyi információk cseréjét és tárolását szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésében, fenntartásában és alkalmazásában, és a Bizottságnak munkaprogramot kell készítenie az említett elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozóan.

(4)

A munkaprogramot az (EU) 2016/578 bizottsági végrehajtási határozat (3) állapította meg. E határozat 17 olyan elektronikus rendszert sorol fel, amelyet a Vámkódex alkalmazása érdekében ki kell fejleszteniük vagy önállóan a tagállamoknak (a nemzeti szinten kezelendő rendszerek esetében – a továbbiakban: nemzeti rendszerek), vagy a tagállamoknak és a Bizottságnak szorosan együttműködve (az uniós szintű rendszerek esetében, amelyek közül egyes rendszerek uniós szintű és nemzeti összetevőt is tartalmaznak – a továbbiakban: transzeurópai rendszerek).

(5)

A munkaprogram meghatározza az említett nemzeti és transzeurópai rendszerek megvalósítására vonatkozó tervezési menetrendet.

(6)

A gazdálkodók és a vámhatóságok közötti, valamint az egyes vámhatóságok közötti érintkezés céljából az elektronikus rendszerek teljes mértékű használatára való átállás lehetővé fogja tenni a Vámkódex által előírt egyszerűsítések teljeskörű érvénybe lépését, ami a szereplők közötti jobb információcserét, az áruk érkezésének, továbbításának és kilépésének hatékonyabb rögzítését, valamint központi vámkezelést és harmonizált vámellenőrzéseket eredményez az Unió egész vámterületén, ezzel csökkentve az adminisztratív költségeket, a bürokráciát, a vám-árunyilatkozatokban előforduló hibákat és csalásokat, valamint a behozatali hely tudatos megválasztására irányuló gyakorlatot.

(7)

Az elektronikus rendszerek kialakítása szükségessé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok harmonizálják az adatelemeket a nemzetközi szinten elfogadott adatmodellek alapján, a Vámkódex előírásai szerint, pénzt és időt ruházzanak be, valamint egyes esetekben teljesen újraprogramozzák a meglévő elektronikus rendszereket. Ezen elektronikus rendszerek fejlesztését a tagállamok különbözőképpen ütemezték, ami Unió-szerte időbeli eltéréseket eredményezett e rendszerek megvalósításában. Mivel az elektronikus rendszerek szorosan összefüggnek, fontos, hogy bevezetésük a megfelelő sorrendben történjen. Az egyik rendszer kifejlesztése során bekövetkező késedelem így elkerülhetetlenül késlelteti más rendszerek kifejlesztését is. A Vámkódex (és így az átmeneti intézkedések 2020. december 31-i végső dátuma) 2013-ban került elfogadásra, de az azt kiegészítő és végrehajtó szabályok – nevezetesen az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4), az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (5) és az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) – csak 2015-ben és 2016-ban kerültek kihirdetésre. Emiatt késett az elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez szükséges funkcionális és technikai specifikációk meghatározása.

(8)

Bár a Vámkódex 278. cikke az ott említett összes rendszer telepítésére egyetlen határidőt – 2020. december 31-ét – határozott meg, és annak ellenére, hogy az Unió és néhány tagállam költségvetési és operatív jellegű erőfeszítéseket tett a munka kiszabott határidőn belüli befejezése érdekében, nyilvánvalóvá vált, hogy egyes rendszereket csak részlegesen lehet telepíteni az említett időpontig. Ebből az következik, hogy egyes már meglévő rendszerek e dátumot követően is szükségszerűen használatban fognak maradni. Amennyiben az említett határidő jogalkotási módosítások útján nem kerül meghosszabbításra, a vállalkozások és a vámhatóságok nem fognak tudni eleget tenni feladataiknak és jogszabály szerinti kötelezettségeiknek a vámműveletek tekintetében.

(9)

A rendszerek három csoportja tekintetében a munkának 2020. december 31. után is folytatódnia kell. Az első csoportot az érkezési értesítések, a vám elé állítások, az átmeneti megőrzési árunyilatkozatok és az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozó vám-árunyilatkozatok (ideértve a passzív feldolgozás kivételével a különleges eljárásokat is) tekintetében érintett nemzeti elektronikus rendszerek alkotják, amelyeket korszerűsíteni kell vagy ki kell építeni a Vámkódex bizonyos előírásainak – például az e rendszerekben rögzítendő adatokra vonatkozó követelmények összehangolása – figyelembevétele érdekében. A második csoportot azok a meglévő elektronikus rendszerek alkotják, amelyeket korszerűsíteni kell a Vámkódex bizonyos előírásainak – például a rendszerekben rögzítendő adatokra vonatkozó követelmények összehangolása – figyelembevétele érdekében. Ebbe a csoportba három transzeurópai rendszer (a belépési gyűjtő árunyilatkozatokat kezelő rendszer, a külső és belső árutovábbítást kezelő rendszer, valamint az Unió vámterületéről kiszállított árukat kezelő rendszer), továbbá a nemzeti kiviteli rendszer (beleértve a különleges eljárások nemzeti rendszerének kivitelhez kapcsolódó összetevőjét is) tartozik. A harmadik csoport három új transzeurópai elektronikus rendszerből (a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra vonatkozó biztosítékokhoz, az áruk vámjogi státusához és a központi vámkezeléshez kapcsolódó rendszerből) áll. A Bizottság a tagállamokkal partnerségben részletes ütemtervet készített azzal a céllal, hogy az említett rendszerek telepítésre kerüljenek a 2025 végéig tartó időszakban.

(10)

Az elektronikus rendszerek kifejlesztésére vonatkozó új tervekkel összhangban az elektronikus rendszerek első csoportja tekintetében 2022-ig, a második és harmadik csoport tekintetében pedig 2025-ig meg kell hosszabbítani a Vámkódexben meghatározott azon időszakot, amelynek során átmeneti jelleggel alkalmazhatók a Vámkódex 6. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő, információcserére és adattárolásra szolgáló eszközök.

(11)

A Vámkódex végrehajtása céljából kialakítandó egyéb rendszerek esetében továbbra is a Vámkódex 6. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő, információcserére és adattárolásra szolgáló eszközök használatára megállapított általános, 2020. december 31-i határidőt kell alkalmazni.

(12)

Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse a Vámkódex 278. cikkében említett rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges valamennyi elektronikus rendszer telepítését, a Bizottságnak rendszeresen be kell számolnia az elért előrehaladásról és a tervezett ütemezésben meghatározott köztes célkitűzések eléréséről. A tagállamoknak e célból évente kétszer a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a megfelelő információkat. Miután valamennyi elektronikus rendszer működőképessé vált, a Bizottságnak értékelnie kell azok alkalmasságát a kitűzött célok elérésére egy célravezetőségi vizsgálat keretében, amelyet az összes említett rendszer működőképessé válásának első napjától számított egy éven belül meg kell kezdeni.

(13)

A Vámkódexet ezért ennek megfelelően módosítani kell,