(1)

Egy, a Fertilizers Europe (a továbbiakban: panaszos) által 2018. június 29-én a karbamid–ammónium-nitrát keverékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján 2018. augusztus 13-án bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít az Oroszországból, a Trinidad és Tobagóból és az Amerikai Egyesült Államokból származó karbamid–ammónium-nitrát keverékek Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(2)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék: a jelenleg a 3102 80 00 KN-kód alá tartozó, vizes vagy ammóniás oldatban lévő karbamid–ammónium-nitrát keverékek (a továbbiakban: érintett termék).

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak – hacsak nincs a birtokában elegendő arra vonatkozó bizonyíték, hogy nem teljesülnek a 10. cikk (4) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt követelmények – utasítania kell a vámhatóságokat a behozataloknak a 19a. cikk szerinti előzetes tájékoztatási időszak folyamán való nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(4)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(5)

A Bizottság ennek érdekében megvizsgálta az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az elemzés során a Bizottság a 3102 80 00 KN-kód alatti behozatalokra vonatkozóan rendelkezésére álló statisztikai adatokra támaszkodott.

(6)

A Bizottság 2019. január 30-án felkérte az érdekelt feleket arra, hogy tegyenek észrevételeket a vizsgálat megindítása után tapasztalt behozatali tendenciákkal kapcsolatos előzetes ténymegállapításaival kapcsolatban; ezeket az észrevételeket a Bizottság szintén figyelembe vette az elemzésben.

(7)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Oroszországból, Trinidad és Tobagóból és az Amerikai Egyesült Államokból érkező behozatala dömpingelt behozatal.

(8)

Az eljárás megindításáról 2018. augusztus 13-án közzétett értesítés kiemelte, hogy a számított dömpingkülönbözetek mindegyik ország esetében jelentősek. Összességében és a panaszos által megjelölt 43–83 %-os dömpingkülönbözeteket is figyelembe véve a panaszban ismertetett bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(9)

A panasz az uniós gazdasági ágazatot érő vélt kárt illetően is elegendő bizonyítékkal szolgált: bemutatta az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének visszaesését, valamint más fontos teljesítménymutatóinak romlását.

(10)

Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához és az ügy nem bizalmas irataihoz. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök ily módon tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping vélt fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról.

(11)

Több exportáló gyártó szerint a 10. cikk (4) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmény nem teljesül, mert a dömpingnek nem volt előtörténete. A 10. cikk (4) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmény azonban vagy akkor teljesül, ha volt a dömpingnek előtörténete, vagy pedig akkor, ha az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a vélt dömping és kár mértékéről. Ahogyan azt a (7)–(10) preambulumbekezdés elmagyarázza, az eljárás megindításáról szóló értesítés és a panaszban foglalt információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a vélt dömpingről és annak mértékéről, valamint a vélt kárról.

(12)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nincs arra utaló bizonyíték, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmény nem teljesül.

(13)

Az 1. táblázatban összefoglalt statisztikai adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az érintett terméknek az érintett országokból az Unióba érkező behozatala 2018 szeptembere és 2018 decembere között, azaz az eljárás megindítása utáni időszakban 23 %-kal nagyobb volt a 2017 szeptembere és 2017 decembere között, azaz az előző év hasonló időszakában tapasztaltnál (ez utóbbi időszak a 2017. július 1-jétől2018. június 30-ig tartó vizsgálati időszak részét képezi). Továbbá az érintett országokból az Unióba érkező behozatal átlagos havi volumene a 2018 szeptembere és 2018 decembere közötti időszakban 34 %-kal nagyobb volt az Unióba érkező behozatalnak a vizsgálati időszakban tapasztalt átlagos havi volumenénél. Ezért az érintett terméknek az érintett országokból érkező behozatala tekintetében tapasztalt jelentős mértékű további növekedést figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték a követelmény nem teljesülésére.

1. táblázat

Behozatali volumenek (millió tonna)

(14)

A 2.2. szakaszban foglalt következtetés szerint a jelenlegi vizsgálat megindítása óta jelentős mértékű további növekedés következett be az érintett termék behozatalában. A volumenadatok havi szinten több mint 48 000 tonna növekedésről tanúskodnak ahhoz képest, amekkora volumeneket az érintett országokból érkező behozatal a vizsgálati időszakban mutatott. Csak ez a növekedés önmagában 10 %-át teszi ki a 2017. évi uniós felhasználásnak.

(15)

A 2. táblázatban összefoglalt behozatali adatok szerint a 2018 szeptembere és 2018 decembere között az érintett országokból az Unióba érkező behozatal euróban kifejezett tonnánkénti átlagára 19,5 %-kal volt magasabb, mint az ugyanezen országok esetében a vizsgálati időszakban tapasztalt átlagos importár. Az importárak a vizsgálat alá vont országok mindegyike esetében meredeken nőttek.

2. táblázat

Importárak (EUR/millió tonna átlagos ár)

(16)

Több exportáló gyártó és importőr szerint az érintett országokból érkező behozatal árának jelentős növekedéséből az következik, hogy a szóban forgó behozatalok nem fognak kedvezőtlen árhatásokat okozni a piacon. Ugyanezek az exportáló gyártók azt is megemlítették, hogy a vizsgálat megindítása óta nem következett be készletfelhalmozás. Ezért szerintük az esetleg bevezetendő végleges dömpingellenes vám javító hatása nem fog súlyosan romlani.

(17)

Ugyanakkor a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a költségek növekedését (különösen a 2018 nyarán és őszén tapasztalt magasabb földgázárakat) figyelembe véve az árnövekedés szerénynek volt mondható. Továbbá ha nincs is döntő bizonyíték a vizsgálat megindítása óta bekövetkezett készletfelhalmozásra, a panaszos további bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a behozatali volumeneknek a vizsgálat megindítása óta tapasztalt meredek növekedése tovább súlyosbította az uniós gyártókat érő kárt (például az uniós gyártók nagyobb veszteségeket könyvelnek el a vizsgálati időszak óta).

(18)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a követelmény nem teljesül.

(19)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nincs olyan döntő bizonyíték, amely arra utalna, hogy az előzetes tájékoztatási időszak folyamán indokolatlan az érintett termék behozatalait nyilvántartásba venni. A eljárás megindításáról szóló értesítés közzététele óta, azaz amióta az exportáló gyártók tudatában voltak vagy tudatában lehettek volna a vélt dömpingnek és kárnak, az érintett termék behozatala tovább növekedett oly módon, hogy a növekedés már az előzetes tájékoztatási időszak folyamán súlyosan ronthatja a dömpingellenes vámok javító hatását.

(20)

Ezek a ténymegállapítások a Bizottság rendelkezésére álló legfrissebb statisztikai adatok tükrében sem változnak.

(21)

Ezért a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdésével összhangban a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az előzetes tájékoztatási időszak folyamán az érintett termék behozatalai nyilvántartásba vételre kerüljenek.

(22)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint az alaprendelet 19a. cikke szerinti előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell venni az érintett termék behozatalait, hacsak nincs elegendő arra vonatkozó bizonyíték, hogy nem teljesülnek a 10. cikk (4) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt követelmények.

(23)

A jövőbeni kötelezettségek a dömpingellenes vizsgálat végleges ténymegállapításain fognak alapulni.

(24)

A vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében a dömpingkülönbözetek 43–83 %-ra tehetők, míg a kár megszüntetéséhez szükséges mérték átlagosan 13 %-ig terjedhet. A lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült nagysága a panasz alapján ezekkel a mértékekkel egyezik meg, tehát az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének 13–83 %-ával egyenlő.

(25)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően fogja kezelni,