(1)   Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg az e rendelet mellékletében említett, az Unió és egy vagy több harmadik ország között megkötött kereskedelmi megállapodásokban foglalt kétoldalú védzáradékok és a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló egyéb mechanizmusok végrehajtására vonatkozóan.

Ezeket a rendelkezéseket a kereskedelmi megállapodásokban foglalt és a mellékletben felsorolt, a kétoldalú védzáradékokra és a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló egyéb mechanizmusokra vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amennyiben az ilyen rendelkezések nincsenek összhangban e rendelettel.

Ez a rendelet ezért nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy jövőbeli kereskedelmi megállapodásokra irányulóan ilyen különös rendelkezésekről tárgyaljon.

(2)   Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 194. cikke továbbra is alkalmazandó az Unió és harmadik országok között megkötött, az e rendelet mellékletében nem említett kereskedelmi megállapodásokban foglalt, a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló védintézkedések alkalmazására.

(1)   Védintézkedés akkor vezethető be e rendelettel összhangban, ha az érintett országból származó termék Unióba irányuló behozatala:

(2)   A védintézkedés az alábbi intézkedéstípusok egyike lehet:

(1)   A Bizottság minden egyes megállapodás tekintetében rendszeresen nyomon követi az e rendelet mellékletében említett érzékeny termékek behozatalára vonatkozó statisztikák alakulását. A Bizottság e célból rendszeresen együttműködik és adatokat cserél a tagállamokkal és az uniós gazdasági ágazattal.

(2)   A Bizottság az érintett uniós gazdasági ágazat kellően indokolt kérésére kiterjesztheti az (1) bekezdésben említett nyomon követést a mellékletben említettektől eltérő termékekre vagy ágazatokra.

(3)   A Bizottság éves nyomonkövetési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érzékeny termékek behozatalára, valamint az azokra a termékekre vagy ágazatokra vonatkozó statisztikákról, amelyekre a nyomon követést kiterjesztette.

(1)   A Bizottság vizsgálatot valamely tagállam, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező bármely szervezet kérelmére vagy saját kezdeményezésére indíthat, amennyiben a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az uniós gazdasági ágazatnak komoly kárt okoztak vagy azt ilyen károkozással fenyegetik.

(2)   Az uniós gazdasági ágazat, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező bármely szervezet, és a szakszervezetek közösen is benyújthatnak vizsgálat megindítására irányuló kérelmet. Emellett a szakszervezetek támogathatják a vizsgálat megindítására irányuló kérelmet. Ez nem érinti az uniós gazdasági ágazatnak a kérelem visszavonására vonatkozó jogát.

(3)   A vizsgálat megindítására irányuló kérelemnek a következő információkat kell tartalmazza:

(4)   A vizsgálat tárgyát képező termék egy vagy több tarifacsoportra vagy egy vagy több tarifacsoport egy vagy több alszegmensére vonatkozhat, az adott piaci körülményektől függően, vagy az uniós gazdasági ágazatban általánosan alkalmazott bármilyen termékszegmentálást követhet.

(5)   Vizsgálat akkor is indítható, ha egy vagy több tagállamba koncentrálódó túlzott behozatal tapasztalható, feltéve, hogy a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az uniós gazdasági ágazatnak komoly kárt okoztak vagy azt ilyen károkozással fenyegetik.

(6)   A Bizottság a vizsgálat megindítását megelőzően a tagállamok rendelkezésére bocsátja a vizsgálat megindítása iránti kérelem másolatát. Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján saját kezdeményezésére szándékozik eljárást indítani, amint megállapította, hogy szükséges a vizsgálat megindítása, tájékoztatja a tagállamokat.

(7)   Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámassza a vizsgálat megindításának indokoltságát, a Bizottság megindítja a vizsgálatot, és a vizsgálat megindításáról értesítést (a továbbiakban: a megindításról szóló értesítés) tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A vizsgálatot az (1) bekezdés szerinti kérelem Bizottság általi kézhezvételétől számított egy hónapon belül meg kell indítani.

(8)   A megindításáról szóló értesítésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

(1)   A megindításáról szóló értesítés 5. cikk (7) és (8) bekezdésével összhangban történő közzétételét követően a Bizottság megindítja a vizsgálatot.

(2)   A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy e kérésnek eleget tegyenek. Ha a kért információ közérdekű, és nem minősül bizalmasnak a 12. cikk értelmében, akkor az e cikk (8) bekezdésében meghatározottak szerint csatolni kell azt a nem bizalmas aktához.

(3)   Amennyiben lehetséges, a vizsgálatot a megindításról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele időpontjától számított hat hónapon belül le kell zárni. Ez a határidő kivételes körülmények – például szokatlanul nagy számú érdekelt fél bevonása vagy összetett piaci helyzet – esetén további három hónappal meghosszabbítható. A Bizottság valamennyi érdekelt felet értesíti az ilyen meghosszabbításról, és megindokolja azt.

(4)   A Bizottság minden olyan információt felkutat, amelyet a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek megállapításához szükségesnek tart, és – adott esetben – ellenőrzi ezeket az információkat.

(5)   A Bizottság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt értékel, amely hatással van az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különösen az érintett termék behozatala növekedésének abszolút és relatív mértékét, a megnövekedett behozatallal elért nemzeti piaci részesedést, valamint az értékesítés, az előállítás/termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és a veszteség, valamint a foglalkoztatás szintjének az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó változásait. Ez a felsorolás nem kimerítő, és a Bizottság egyéb tényezőket is figyelembe vehet a komoly kár vagy a komoly károkozással fenyegetés fennállásának megállapításakor, például a készleteket, az árakat, a felhasznált tőke megtérülését, a pénzforgalmat, a piaci részesedés mértékét, továbbá olyan egyéb tényezőket, amelyek az uniós gazdasági ágazatnak komoly kárt okoznak vagy okozhattak, vagy komoly károkozással fenyegetik.

(6)   Az 5. cikk (8) bekezdésének b) pontja alapján információt benyújtó érdekelt felek, valamint az érintett ország képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság által megszerzett valamennyi információba – kivéve az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat – betekintést nyerhetnek, feltéve, hogy ezek az információk ügyük tekintetében relevánsak, a 12. cikk értelmében nem minősülnek bizalmasnak, és hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja azokat. Az érdekelt felek is közölhetik álláspontjukat az említett információkról. Amennyiben az említett álláspontokat elegendő meggyőző bizonyíték támasztja alá, a Bizottság figyelembe veszi azokat.

(7)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika reprezentatív, elérhető, érthető, átlátható és ellenőrizhető legyen.

(8)   Amint a szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állnak, a Bizottság a nem bizalmas aktához egy általa kezelt, jelszóval védett online hozzáférést biztosít (a továbbiakban: online platform), és minden vonatkozó, a 12. cikk értelmében bizalmasnak nem minősülő információt ezen keresztül kell továbbítani. Ehhez az online platformhoz az érdekelt felek, a tagállamok és az Európai Parlament számára kell hozzáférést biztosítani.

(9)   A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket, különösen ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett megindításáról szóló értesítésben meghatározott időtartamon belül írásban kérik a meghallgatást, és igazolják, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, valamint szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják. A Bizottság az érdekelt feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különleges okok indokolják.

(10)   A Bizottság egy erre a célra létrehozott kis- és középvállalkozás (kkv) segélyszolgálaton keresztül (a továbbiakban: kkv-segélyszolgálat) megkönnyíti a vizsgálathoz való hozzáférést a különböző és felaprózott, nagyrészt kkv-kből álló gazdasági ágazatok számára, például figyelemfelkeltéssel, az eljárásokra és a kérelmek benyújtásának módjára vonatkozó általános tájékoztatás és magyarázat nyújtásával, szabvány kérdőíveknek az Unió minden hivatalos nyelvén való rendelkezésre bocsátásával és általános, nem adott esethez kötődő megkeresésekre való válaszadással. A kkv-segélyszolgálat a reprezentativitás megállapítása céljából benyújtandó, statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat, illetve kérdőíveket bocsát rendelkezésre.

(11)   Amennyiben a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem nyújtanak be információkat, vagy amennyiben a vizsgálat komoly akadályba ütközik, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján is határozhat. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érdekelt fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(12)   A Bizottság létrehozza a meghallgatási tisztviselő hivatalát, akinek hatáskörét és feladatait a Bizottság által elfogadott megbízás határozza meg, és aki az érdekelt felek eljárási jogai tényleges gyakorlásának védelméért felelős.

(13)   A Bizottság írásban értesíti az érintett országot vagy országokat a vizsgálat megindításáról.

(1)   A Bizottság előzetes felügyeleti intézkedéseket fogadhat el az érintett országból érkező termékbehozatalok tekintetében, amennyiben az adott termék behozatalának alakulása a 3. és az 5. cikkben említett helyzetek egyikéhez vezethet. Ezeket az előzetes felügyeleti intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, a 17. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában az előzetes felügyeleti intézkedések a bevezetésüket követő első hat hónapot követő második hat hónapos időszak lejártakor érvényüket vesztik.

(1)   A Bizottság kritikus körülmények fennállása esetén ideiglenes védintézkedéseket fogad el, amennyiben a késedelem valószínűleg nehezen helyreállítható, azonnali beavatkozást igénylő kárt fog okozni, és miután a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján a Bizottság előzetesen megállapította, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja, hogy az érintett országból származó termék behozatala:

Ezeket az ideiglenes védintézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, a 17. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Amennyiben kellően indokolt, rendkívül sürgős okok miatt egy tagállam a Bizottság azonnali beavatkozását kéri, és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el a 17. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

(3)   Az ideiglenes védintézkedések legfeljebb 200 naptári napig alkalmazhatók.

(4)   Amennyiben az ideiglenes védintézkedést hatályon kívül helyezik, mivel a vizsgálat szerint nem teljesülnek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az ideiglenes védintézkedések eredményeként beszedett vámot automatikusan vissza kell téríteni.

(5)   Az ideiglenes védintézkedések minden olyan termékre alkalmazandók, amelyek ezen intézkedések hatálybalépésének időpontját követően kerülnek szabad forgalomba. Az ilyen intézkedések azonban nem akadályozzák meg az Unió felé már úton lévő termékek szabad forgalomba bocsátását, amennyiben e termékek célállomása nem módosítható.

(1)   Amennyiben egy vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek, a Bizottság – a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében – határozatot tesz közzé a vizsgálat és az eljárások megszüntetéséről.

(2)   A Bizottság – kellő figyelemmel a 12. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – az összes vonatkozó tény és jogszabály alapján hozott megállapításait és megindokolt következtetéseit tartalmazó jelentést tesz közzé.

(1)   Amennyiben a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság – a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében – végleges védintézkedéseket fogadhat el.

(2)   A Bizottság – kellő figyelemmel a 12. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé.

(1)   A védintézkedések csak annyi ideig maradnak hatályban, amíg az az uniós gazdasági ágazatot érő komoly károkozás megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében szükséges. Az említett időtartam nem haladhatja meg a két évet, kivéve, ha azt a (2) bekezdés szerint meghosszabbították.

(2)   A védintézkedés (1) bekezdésben említett kezdeti időtartama legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a védintézkedésre továbbra is szükség van az uniós gazdasági ágazatot érő komoly károkozás megelőzéséhez vagy orvoslásához, valamint az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodása bizonyíthatóan megtörténik.

(3)   Bármely tagállam, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérheti az e cikk (2) bekezdésében említett meghosszabbítást. Ebben az esetben a Bizottság a meghosszabbításról való döntést megelőzően felülvizsgálatot végez, hogy megvizsgálja, hogy – a 6. cikk(5) bekezdésében említett tényezőkre tekintettel – fennállnak-e az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek. A Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat ilyen felülvizsgálatot, amennyiben elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek. Amíg a felülvizsgálat eredménye meg nem születik, a védintézkedés hatályban marad.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említett, a felülvizsgálat megindításról szóló értesítést az 5. cikk (7) és (8) bekezdésével összhangban közzé kell tenni. A felülvizsgálatot a 6. cikkel összhangban kell lefolytatni.

(5)   A vizsgálat az e cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbítására vonatkozó határozatot a 9. és a 10. cikkel összhangban kell meghozni.

(6)   A védintézkedés teljes időtartama nem haladhatja meg a négy évet, beleértve az ideiglenes védintézkedések alkalmazásának időtartamát, alkalmazásuk kezdeti időtartamát és meghosszabbítását is.

(1)   Az e rendelet alapján kapott információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat kérték.

(2)   Bizalmas jellegű és az e rendelet alapján kapott, bizalmas alapon szolgáltatott információk nem tehetők közzé az ilyen információ szolgáltatójának kifejezett hozzájárulása nélkül.

(3)   Minden bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amiért az információt bizalmasnak kell minősíteni. A bizalmas jellegű információkat szolgáltató érdekelt feleket meg kell kérni, hogy bocsássák rendelkezésre ezen információk nem bizalmas jellegű összefoglalását. Ezen összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie, hogy abból a bizalmas információk lényege az elvárható mértékig megismerhető legyen. Rendkívüli körülmények esetén az említett érdekelt felek jelezhetik, hogy nem lehetséges az információk összefoglalása. Ilyen esetben az érdekelt feleknek arra vonatkozó indokolást kell benyújtaniuk, hogy miért nem lehetséges összefoglaló benyújtása. Amennyiben azonban a titkos információkezelés iránti kérelem megalapozatlannak bizonyul, és ha az információ szolgáltatója nem kívánja az információkat nyilvánosságra hozni vagy engedélyezni azok általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor a kérdéses információk figyelmen kívül hagyhatók.

(4)   Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyek alapján e rendelet szerint határozatot hoztak. Az Uniós hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek közzétételre.

(1)   A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a minden egyes megállapodásban – többek között a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet tekintetében, amennyiben a megállapodás tartalmaz ilyen fejezetet – és az e rendeletben foglalt kötelezettségek alkalmazásáról, végrehajtásáról és teljesítéséről.

(2)   A jelentésnek tartalmaznia kell többek között az ideiglenes és végleges védintézkedések alkalmazásával, az előzetes felügyeleti intézkedésekkel, a regionális felügyeleti és védintézkedésekkel, a vizsgálatok vagy eljárások intézkedés nélküli megszüntetésével, valamint a megállapodás végrehajtásáért felelős különböző szervek tevékenységeivel és a belső tanácsadó csoportok tevékenységeivel kapcsolatos információkat.

(3)   A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá az egyes érintett országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztikáknak, és a kereskedelem alakulásának az összefoglalóját.

(4)   Az Európai Parlament a Bizottság jelentésének benyújtását követő két hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának ülésére, hogy ismertessen és megmagyarázzon bármely, az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdést.

(5)   A Bizottság jelentését legkésőbb három hónappal az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő benyújtást követően nyilvánosságra hozza.

(1)   Amennyiben egy megállapodás bizonyos termékek vonatkozásában a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonását megengedő egyéb mechanizmusokról és kritériumokról – például az Unió legkülső régióira vonatkozó stabilizációs mechanizmusról – rendelkezik, a Bizottság a vonatkozó megállapodásban megállapított feltételek teljesülése esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek:

Ezeket a jogi aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett fellépés késedelmes megtétele olyan kárt okozna, amelyet nehéz lenne helyreállítani, vagy – a különösen a behozatalnövekedés vagy a vonatkozó megállapodás más rendelkezése eredményeképpen – az uniós piac helyzetét érő negatív hatások megelőzése érdekében, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el a 17. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. március 14-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 15. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottságot az (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 4. cikkével.