i.

a nap 24 órájában nyomon követi a hálózatot az esetleges hálózati válsághelyzetek észlelése érdekében;

ii.

pontos, időszerű és következetes adatok terjesztése révén hatékony információkezelést és kommunikációt biztosít, támogatást nyújtva ezzel a tagállamok és az operatív érdekelt felek számára a válsághelyzetekből való kilábalásra és/vagy a válsághelyzetek hálózatra gyakorolt hatásának enyhítésére vonatkozó döntéseik meghozatalában;

iii.

elősegíti az ilyen adatok szervezett összegyűjtését és központosított tárolását;

a)

a légi közlekedés biztonságos és hatékony működését célzó európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozása és végrehajtása, kellő tekintettel a környezeti hatásokra;

b)

az európai útvonalhálózat-javítási terv keretében egy olyan légtérszerkezet kidolgozásának elősegítése, amely lehetővé teszi a megkívánt szintű biztonságot, kapacitást, rugalmasságot, reagálóképességet, környezeti teljesítményt és a gyors és zökkenőmentes léginavigációs szolgáltatást kellő figyelemmel a biztonsági és védelmi igényekre;

c)

az európai útvonalhálózat regionális szintű összekapcsolhatóságának és átjárhatóságának biztosítása az ICAO európai régióján belül és az ICAO szomszédos régióival.

a)

közös általános alapelvek, amelyeket a légtérkialakítás műszaki előírásai egészítenek ki;

b)

légtérfelhasználásra vonatkozó katonai követelmények;

c)

az európai útvonalhálózat és – ha megvalósítható – szabad útvonalú légtérszerkezetek, amelyet a felhasználói igények teljesítése céljából alakítottak ki a légtér változásait érintő részletek meghatározásával;

d)

az útvonalhálózat és a szabad útvonalú légtér felhasználási szabályai és rendelkezésre állása;

e)

a légtér légiforgalmi irányítási (ATC) szektorokra való felbontása a légiforgalmi szolgálat légterének támogatása érdekében;

f)

légtér-gazdálkodási eljárások;

g)

a légtérkialakítási változások részletes fejlesztési ütemterve;

h)

a légtérszerkezetekben és a felhasználási szabályokban bekövetkező változások közös közzétételi és végrehajtási ciklusának menetrendje, a hálózatműködtetési terv keretében;

i)

az aktuális és a várható hálózati helyzet – beleértve a jelenlegi és elfogadott légtérkialakítási terveken alapuló várható teljesítményt – áttekintése.

a)

az útvonal összehangolásában bekövetkező változások;

b)

az útvonal irányában bekövetkező változások;

c)

az útvonal céljában bekövetkező változások;

d)

a szabad útvonalú légtér leírása, beleértve a kapcsolódó felhasználási szabályokat;

e)

az útvonal-felhasználási szabályok és rendelkezésre állás;

f)

a vertikális vagy horizontális szektorhatárokban bekövetkező változások;

g)

jelentős pontok hozzáadása vagy eltávolítása;

h)

a határokon átnyúló légtérfelhasználásban bekövetkező változások;

i)

a jelentős pontok koordinátáiban bekövetkező változások;

j)

az adatátvitelt érintő változások;

k)

a légiforgalmi tájékoztató kiadványokban közzétett adatokat érintő változások;

l)

az eseti engedélyt a légtérkialakítás és -felhasználás tekintetében érintő változások.

a)

a légtérszerkezetek létrehozása és konfigurációja a működési követelményeken alapul, tekintet nélkül a nemzeti határokra, a funkcionális légtérblokkok határaira vagy a repüléstájékoztató körzetek (FIR) határaira, valamint ezeknek nem szab korlátot a magaslégtér és az alacsonylégtér megosztási szintje;

b)

a légtérszerkezetek kialakítása átlátható folyamatra alapul, amelyben betekintés nyerhető a meghozott döntésekbe és megérthető azok indoklása, és amely figyelembe veszi valamennyi felhasználó követelményeit, továbbá tekintettel van a biztonsági, kapacitásbeli és környezeti szempontokra, valamint a katonai és nemzeti biztonsági igényekre;

c)

a fő forgalomáramlások és repülőterek igényeinek kielégítését célzó európai útvonalhálózat-javítási terv alapját a jelenlegi és előre jelzett – hálózati és helyi szintű – forgalmi igények, valamint a teljesítménycélok képezik;

d)

biztosítani kell a vertikális és horizontális összekapcsolhatóságot, többek között a repülőterek légtere és a kapcsolódási pontok légtérszerkezete tekintetében is;

e)

a repülés közbeni szakaszt illetően biztosítani kell a felhasználó által kérelmezett – vagy azokhoz a lehető legközelebb eső – útvonalakon és útvonalprofillal való járatüzemeltetés lehetőségét;

f)

az adott területen működési követelménnyel bíró érdekelt felektől érkező valamennyi légtérszerkezeti javaslatot el kell fogadni értékelésre és – amennyiben lehetséges – kidolgozásra, köztük a szabad útvonalú légtérre, a több útvonal közötti választási lehetőségre és a feltételes útvonalakra vonatkozókat is;

g)

a légtérszerkezet – köztük a szabad útvonalú légtér és a légiforgalmi irányítási szektorok – kialakításakor figyelembe kell venni a légtérlefoglalást vagy -korlátozást igénylő tevékenységek számára kijelölt meglévő és javasolt légtérszerkezeteket. Ennek megfelelően kizárólag a rugalmas légtérfelhasználás alkalmazásával összhangban lévő szerkezeteket lehet létrehozni. Ezeket a szerkezeteket a teljes európai hálózatban a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell és össze kell hangolni;

h)

a légiforgalmi irányítási szektor kialakításának kidolgozása a kérelmezett útvonalak vagy a forgalomáramlás iterációs folyamat révén történő összehangolásával kezdődik, amely biztosítja az útvonalak vagy áramlások és a szektorok közötti összeegyeztethetőséget;

i)

a légiforgalmi irányítási szektorokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék olyan szektorkonfigurációk összeállítását, amelyek megfelelnek a forgalomáramlásnak, hozzáigazíthatóak a különféle forgalmi igényekhez és azokkal arányosak;

j)

azokban az esetekben, amikor operatív okok miatt a légiforgalmi irányítási szektorokat úgy kell kialakítani, hogy azok átnyúljanak a nemzeti határokon, a funkcionális légtérblokkok határain vagy a repüléstájékoztató körzetek határain, akkor az érintett operatív érdekelt felek szolgáltatási megállapodásokat kötnek.

a)

a légtérszerkezeteket a rugalmas és kellő időben történő légtérfelhasználás és gazdálkodás elősegítésére tervezik, tekintettel a választható útvonal-lehetőségekre, a forgalomáramlásra, a szektorkonfigurációra és a légtérszerkezetek többi konfigurációjára;

b)

a légtérszerkezeteknek teret kell adniuk további választható útvonal-lehetőségeknek, és biztosítaniuk kell ezek összeegyeztethetőségét a meglévő kapacitási szempontokkal és szektorkialakítási korlátozásokkal.

a)

forgalmi igény alakulása;

b)

kapacitás és repüléshatékonysági teljesítmény, valamint megszorítások nemzeti, funkcionális légtérblokk, valamint hálózati szinteken;

c)

légtérfelhasználási aspektusok értékelése polgári és katonai szempontból is;

d)

szektorokra bontás és a felhasznált szektorkonfigurációk értékelése;

e)

a légtérszerkezetek integritásának és folyamatosságának értékelése.

a)

az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton (EATMN) belül rendelkezésre álló kapacitás hatékony felhasználásának biztosítása;

b)

a valamennyi operatív érdekelt fél által megtett ATFM-intézkedések tervezésének, koordinálásának és végrehajtásának elősegítése;

c)

a katonai követelményeknek és a válságkezelési válaszlépéseknek való megfelelés elősegítése;

d)

az európai hálózat regionális szintű összekapcsolhatóságának és átjárhatóságának biztosítása az ICAO európai régióján belül és az ICAO szomszédos régióival.

a)

légijármű-üzemeltetők;

b)

légiforgalmi szolgáltatók, ideértve az ATS-egységeket, a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáit és a repülőtéri irányító szolgálati egységeket;

c)

légiforgalmi tájékoztatási szolgáltatók;

d)

légtérgazdálkodásban részt vevő jogalanyok;

e)

repülőtér-üzembentartók;

f)

az ATFM hálózatirányító által működtetett központi egysége;

g)

az e melléklet A. részének 6. pontjában említett helyi ATFM-egységek;

h)

a koordinált repülőterek résidő-koordinátorai.

a)

valamennyi olyan légi járat valamennyi szakaszára, amelyet az általános légi forgalom szabályai és részben vagy egészben a műszeres repülési szabályok (IFR) szerint kívánnak üzemeltetni vagy üzemeltetnek;

b)

az a) pont szerinti légijárat-üzemeltetés valamennyi szakaszára és a légiforgalmi szolgáltatásra.

a)

az ATFM-intézkedések célja:

b)

Az ATFM indulási résidők légi járatok közötti kiosztása a járatoknak az ATFM-intézkedés alkalmazási helyére való tervezett belépésének sorrendjét kell, hogy kövesse, kivéve, ha bizonyos, például biztonsági és védelmi igényekből fakadó körülmények ettől eltérő – elfogadott és az EATMN előnyét szolgáló – elsőbbségi szabály alkalmazását követelik meg;

c)

a tervezési és végrehajtási szakaszok útvonalidőinek összhangban kell lenniük valamennyi alkalmazott ATFM-intézkedéssel, és a hálózatirányítónak közölnie kell ezeket a légijármű-üzemeltetőkkel, az ATS-egységekkel és a helyi ATFM-egységekkel;

d)

a megfelelő ICAO dokumentumokban foglaltak szerint az ATFM-intézkedések alkalmazásának földrajzi területéről és a szomszédos repüléstájékoztató körzetekből induló járatok ATFM-résidő-kiosztás tárgyát képezik. Az egyéb területekről induló járatok mentesülnek az ATFM-résidő-kiosztás alól, az útvonal-kialakítás és forgalomelosztás, valamint az útvonalidő-korlátok azonban ezekre is alkalmazandók.

a)

az ATFM-funkció a nap 24 órájában az érintett felek rendelkezésére áll, és a helyi ATFM-egység kizárólagosan fedi le az ATFM-intézkedések alkalmazásának földrajzi területén belül a felelősségi körébe tartozó légtér megjelölt területét;

b)

a légtér hatékony tervezésének, felosztásának és felhasználásának, valamint a légtérgazdálkodás és a légiforgalmiáramlás-szervezés közötti közvetlen kapcsolatok biztosítása érdekében következetes eljárásokat hoznak létre az ATFM-funkcióban részt vevő felek, az ATS-egységek és a légtérgazdálkodásban részt vevő szervezetek közötti együttműködés érdekében;

c)

az ATFM indulási résidők alóli mentesség kérelmezésére vonatkozó közös eljárások összhangban vannak a függelékben említett ICAO-rendelkezésekkel. Ezen eljárásokat a hálózatirányítóval való egyeztetést követően – a központi ATFM-egységén keresztül – a nemzeti légi közlekedési tájékoztató kiadványokban közzé kell tenni.

a)

együttműködésen alapuló döntéshozatal révén az elfogadott ATFM-intézkedések – ideértve a légtér vagy az ATM-rendszer jelentős fejlesztéseinek bevezetésével és a kedvezőtlen időjárási körülményekkel kapcsolatos átmeneti terveket is – tervezésén, összehangolásán és végrehajtásán keresztül optimalizálja az EATMN általános teljesítményét;

b)

az ATFM-intézkedések meghatározásakor kikéri az üzemeltetők véleményét;

c)

munkamegállapodásokat köt a helyi ATFM-egységekkel;

d)

a helyi ATFM-egységekkel együttműködésben biztosítja az ATFM-intézkedések (valamennyi ATFM-szakaszhoz) kidolgozását, rendelkezésre állását és hatékony végrehajtását; ha az ilyen ATFM-intézkedések szélesebb körű hálózati hatást fejtenek ki, akkor a hálózatirányító együttműködésen alapuló döntéshozatal révén meghatározza a végrehajtani szükséges ATFM-intézkedések jellegét;

e)

a zsúfolt területek elkerülése vagy tehermentesítése érdekében a helyi ATFM-egységekkel együttműködésben alternatív útvonalakat azonosít, az EATMN általános teljesítményének figyelembevételével;

f)

módosított útvonalat ajánl azon légi járatok vonatkozásában, amelyek révén az e) pontban említett hatások optimalizálhatók;

g)

az ATS-egységekkel és a helyi ATFM-egységekkel együttműködésben meghatározza, összehangolja és biztosítja azoknak a megfelelő intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek célja a forgalmi igény teljesítéséhez szükséges kapacitás biztosítása a felelősségi körükbe tartozó terület érintett részein;

h)

időben tájékoztatja a légijármű-üzemeltetőket, a helyi ATFM-egységeket és az ATS-egységeket az ATFM-műveletekről, így többek között:

i)

nyomon követi azon esetek előfordulását, amikor a repülési terv hiányzik, illetve több párhuzamos repülési tervet nyújtottak be;

j)

felfüggeszti az érintett repülési tervet, amennyiben egy ATFM indulási résidőt nem sikerül betartani – a tűréshatár figyelembevételével sem – és nem áll rendelkezésre újabb számított fékoldási idő;

k)

nyomon követi az ATFM-intézkedések alól biztosított mentességek számát;

l)

vészhelyzeti terveket dolgoz ki, tart fenn és tesz közzé, amelyek meghatározzák azokat a fellépéseket, amelyeket az érintett operatív érdekelt feleknek abban az esetben kell megtenniük, ha az ATFM-funkció egyik hálózati szintű alkotóelemének jelentős hibája a kapacitás jelentős csökkenését és/vagy a forgalomáramlások jelentős zavarát eredményezné;

m)

valamennyi operatív érdekelt féllel megoszt minden megfelelő működtetés utáni elemzést és értékelést;

n)

az EATMN megfelelő előkészítésének és kiszámíthatóságának lehetővé tétele érdekében gondoskodik azoknak a munkamegállapodásoknak a meglétéről, amelyek révén a légtérfelhasználóktól minden ATFM-szakasz vonatkozásában a forgalmi igényekre vonatkozó időszerű és aktualizált információk gyűjthetők, és megosztja ezeket az információkat a helyi ATFM-egységekkel.

a)

a helyi ATFM-egység(ek)en keresztül egyeztetik az ATFM-intézkedéseket a hálózatirányítóval, annak biztosítása érdekében, hogy a választott intézkedések az EATMN általános teljesítményének optimalizálását szolgálják;

b)

gondoskodnak arról, hogy a repülőterekre alkalmazott ATFM-intézkedések egyeztetésre kerüljenek az érintett repülőtér-üzembentartóval, mivel így biztosítható, hogy a repülőtér-tervezés és -használat hatékony, és valamennyi érintett operatív érdekelt fél számára előnyös legyen;

c)

a helyi ATFM-egységen keresztül minden olyan eseményről – ideértve a légtér vagy az ATM-rendszer jelentős fejlesztéseinek bevezetésével és a kedvezőtlen időjárási körülményekkel kapcsolatos átmeneti terveket is – tájékoztatják a hálózatirányítót, amely befolyásolhatja a légiforgalmi irányítás kapacitását vagy a légi közlekedés iránti igényt, és enyhítő intézkedéseket javasolnak;

d)

amennyiben műszakilag megvalósítható időben és megfelelő minőségben az alábbi adatokat és aktualizálásokat bocsátják a hálózatirányító és a helyi ATFM-egységek rendelkezésére:

a)

kapcsolattartási és kapcsolódási pontként szolgálnak egyrészről a központi ATFM-et biztosító hálózatirányító, másrészről a felelősségi körükbe tartozó kijelölt területeik és a hozzájuk rendelt repülőterek és ATS-egységek (katonai és polgári) között, a hálózatirányítóval együttműködésben megfelelő munkamegállapodások révén meghatározott szerepek és felelősségi körök alapján;

b)

a központi ATFM-et biztosító hálózatirányító által meghatározott eljárásokkal – az ideiglenes eljárásokat is ideértve – összhangban lévő megfelelő helyi eljárásokat dolgoznak ki;

c)

átadják a központi ATFM-et biztosító hálózatirányítónak az ATFM-funkció végrehajtásához szükséges valamennyi helyi adatot;

d)

a megfelelő ATS-egységekkel és a központi ATFM-et biztosító hálózatirányítóval együttműködésben biztosítják az ATFM-intézkedések megfelelő végrehajtását, mivel így, a rendelkezésre álló kapacitás hatékony kihasználásának koordinálásával lehetőség van az optimális forgalomáramlás, valamint az igény és a kapacitás egyensúlyának biztosítására. Ha ezek az intézkedések szélesebb körű hálózati hatást fejtenek ki, akkor a hálózatirányító égisze alatt regionális koordinációt kell biztosítani;

e)

minden olyan eseményről – ideértve a légtér vagy az ATM-rendszer jelentős fejlesztéseinek bevezetésével és a kedvezőtlen időjárási körülményekkel kapcsolatos átmeneti terveket is – tájékoztatják a hálózatirányítót, amely befolyásolhatja a légiforgalmi irányítás kapacitását vagy a légi közlekedés iránti igényt, és enyhítő intézkedéseket javasolnak;

f)

a megfelelő ATS-egységekkel és a hálózatirányítóval együttműködésben működtetés utáni elemzéseket biztosítanak a hálózati teljesítmény javítási módjainak azonosítása érdekében;

g)

olyan folyamatosan aktualizált vészhelyzeti terveket tartanak fenn, amelyek részletezik, hogy a felelősségi körükbe tartozó terület kezelése hogyan teszi lehetővé a hálózatirányító számára a helyi ATFM-egységek támogatását a vészhelyzeti műveletekben. Ezeket a helyi terveket meg kell osztani a hálózatirányítóval, és egyeztetni kell vele azokat.

a)

valamennyi tervezett légi járatra vonatkozóan benyújtanak egyetlen repülési tervet. A benyújtott repülési tervnek megfelelően kell tükröznie a tervezett útvonalprofilt;

b)

biztosítják, hogy a tervezett repülési műveletbe be van építve minden vonatkozó ATFM-intézkedés a rájuk vonatkozó módosításokkal együtt;

c)

részt vesznek a hálózatirányító által létrehozott olyan munkamegállapodásokban, amelyek révén minden ATFM-szakasz vonatkozásában a légi közlekedés iránti igényekre vonatkozó időszerű és aktualizált információk gyűjthetők.

a)

megállapodásokat kötnek a helyi ATS-egységekkel az alábbiak céljából:

b)

az igény és a különleges események igényre kifejtett hatásának értékelésére szolgáló olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek valamennyi ATFM-szakaszra alkalmazhatók.

a)

egy repülőtéri résidő-koordinátor vagy egy koordinált repülőtér üzembentartójának kérésére a hálózatirányító vagy a helyi ATFM-egység még a repülés megkezdése előtt azok rendelkezésére bocsátja az adott repülőtérről megvalósítandó repülés repülési tervét. A repülőtéri résidő-koordinátorok vagy a koordinált repülőterek repülőtér-üzembentartói biztosítják a hálózatirányító vagy a helyi ATFM-egység által rendelkezésre bocsátott repülési tervek fogadásához szükséges infrastruktúrát;

b)

a repülés megkezdése előtt a légijármű-üzemeltetők mind az indulási, mind a rendeltetési repülőteret ellátják azokkal az információkkal, amelyek a repülési tervben szereplő repülési kód és az ahhoz kapcsolódó repülőtéri résidőhöz tartozó kód közötti korreláció létrehozásához szükségesek; ezt a korrelációt esettől függően a hálózatirányító, a helyi ATFM-egység, a helyi ATS-egység vagy a repülőtér-üzembentartó biztosítja;

c)

bármely légijármű-üzemeltető, repülőtér-üzembentartó és ATS-egység tájékoztatja a repülőtér résidő-koordinátorát azon esetekről, amikor a légi járatokat ismételten a kiosztott résidőktől jelentősen eltérő időpontokban üzemeltetik, vagy a résidőket a kiosztás idején meghatározottól jelentősen eltérő módon használják fel, és ezek sértik a repülőtér működését vagy a légi forgalmat;

d)

a hálózatirányító tájékoztatja a repülőtéri résidő-koordinátorokat azon esetekről, amikor a légi járatokat ismételten a kiosztott résidőktől jelentősen eltérő időpontokban üzemeltetik, vagy a résidőket a kiosztás idején meghatározottól jelentősen eltérő módon használják fel, és ezek sértik az ATFM működését.

a)

a hálózatirányító kidolgozza, karbantartja és közzéteszi a hálózati szintű kritikus események kezelésére szolgáló ATFM-eljárásokat. Az ATFM-eljárások meghatározzák azokat a fellépéseket, amelyeket az érintett operatív érdekelt feleknek abban az esetben kell megtenniük, ha a hálózat egyik alkotóelemének jelentős zavara a kapacitás jelentős csökkenését és/vagy a forgalomáramlások jelentős zavarát eredményezné;

b)

a kritikus eseményekre való felkészülés keretében az ATS-egységek és a repülőtér-üzembentartók egyeztetik a hálózatirányítóval, a helyi ATFM-egységekkel, a kritikus események által érintett légijármű-üzemeltetőkkel és adott esetben a repülőtéri résidő-koordinátorokkal a vészhelyzeti eljárások hatókörét és tartalmát, és ezen belül az elsőbbségi szabályokat érintő esetleges módosításokat. A vészhelyzeti eljárások között a következők szerepelnek:

a)

az ATFM-intézkedések okai;

b)

az ATFM-intézkedések hatásai;

c)

az ATFM-intézkedések betartása;

d)

az egyes operatív érdekelt felek hogyan járultak hozzá a hálózat általános hatásának optimalizálásához;

e)

az előző pontokkal kapcsolatban tett ajánlások, amelyek célja a hálózati teljesítmény javítása.

a)

az európai légiforgalmi rádióspektrum kihasználásának maximalizálása a frekvenciagazdálkodási eljárások és tervezési kritériumok javítása révén, a hálózati kapacitás csökkenését eredményező frekvenciahiány megelőzése érdekében;

b)

a frekvenciagazdálkodási gyakorlatok átláthatóságának javítása, a hatékony frekvencia-felhasználás pontos értékelésének és a jövőbeli frekvenciaigények teljesítését lehetővé tevő megoldások meghatározásának lehetővé tétele érdekében;

c)

a frekvenciagazdálkodási eljárások hatékonyságának növelése a bevált gyakorlatok népszerűsítése és a megfelelő eszközök kifejlesztése révén.

a)

biztonságos kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző szolgálatok biztosítása iránti igény;

b)

a véges rádióspektrum erőforrások felhasználásának optimalizálása iránti igény;

c)

a rádióspektrumhoz való költséghatékony, tisztességes és átlátható hozzáférés iránti igény;

d)

a kérelmező(k) és operatív érdekelt felek működési követelményei;

e)

a rádióspektrum iránti előre jelzett jövőbeli igény;

f)

az ICAO európai frekvenciagazdálkodási kézikönyvében foglalt rendelkezések.

a)

az ICAO európai frekvenciagazdálkodási kézikönyve szerinti adatok, ideértve a vonatkozó műszaki és működési adatokat;

b)

a 6. pontban említett javított adatkövetelmények;

c)

a frekvenciakijelölés üzemszerű használatának leírása;

d)

a frekvenciakijelölést használó operatív érdekelt fél elérhetőségei.

a)

érvényes marad, ameddig azt a kérelmező által részletezett működési követelmények teljesítésére használják fel;

b)

frekvenciaáthelyezési kérelem tárgya lehet, és az ilyen áthelyezést korlátozott határidőn belül végre kell hajtani;

c)

módosulhat, amennyiben a kérelmező által leírt üzemszerű használat megváltozik.

a)

a működési követelmények értékelésére és fontossági sorrendbe állítására vonatkozó kritériumok;

b)

az új vagy módosított rádiófrekvencia-kijelölések koordinációjának minimális időtartama;

c)

mechanizmusok annak biztosítására, hogy a hálózatirányító és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv teljesíti a vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélokat;

d)

a javított frekvenciagazdálkodási eljárások, kritériumok és folyamatok nem befolyásolják hátrányosan az egyéb országok által az ICAO regionális szintű eljárásainak keretében alkalmazott eljárásokat, kritériumokat és folyamatokat;

e)

követelmények annak biztosítására, hogy a tagállamok és a nemzeti és európai szintű érintett érdekelt felek közötti új vagy módosított gazdálkodási megállapodások vonatkozásában megfelelő konzultációt tartanak.

a)

a kódkiosztási folyamat biztosságának javítása azáltal, hogy egyértelmű szerepet és felelősségi kört kap valamennyi érintett érdekelt fél, miközben a kódkiosztás meghatározásának középpontjában az általános hálózati teljesítmény áll;

b)

a kódkiosztások és az aktuális kódhasználat átláthatóságának fokozása, amely lehetővé teszi az általános hálózati hatékonyság jobb értékelését.

a)

valamennyi operatív érdekelt fél működési követelményei;

b)

az aktuális és a várható légiforgalmi szint;

c)

az SSR transzponderkódoknak az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma és más útmutató dokumentumok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban álló használata.

a)

SSR transzponderkódok kiosztása iránti kérelmek benyújtása;

b)

SSR transzponderkódok kiosztásának értékelése;

c)

SSR transzponderkódok kiosztása tekintetében javasolt módosítás koordinációja a tagállamokkal a B. részben meghatározott követelményeknek megfelelően;

d)

a kódkiosztás és az új igényeknek a rendszeres ellenőrzése a helyzet optimalizálása céljából, ideértve a meglévő kódkiosztások újbóli kiosztását;

e)

a 3. pontban említett általános SSR transzponderkód-kiosztási lista rendszeres módosítása, jóváhagyása és terjesztése;

f)

SSR transzponderkód-kiosztások közötti váratlan ellentmondásokra vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

g)

SSR transzponderkódok kódszinkronizálási ellenőrzések során felfedezett helytelen kiosztásaira vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

h)

SSR transzponderkód-kiosztások váratlan hiányosságaira vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

i)

adat- és információszolgáltatás a C. részben meghatározott követelményekkel összhangban.

a)

az S-módú lekérdezési kódok koordinált módon történő kiosztása, ami hozzájárul a hálózat általános hatékonyságához;

b)

jobb végrehajtást és felügyeletet lehetővé tévő szabályozási alap biztosítása.

a)

valamennyi operatív érdekelt fél működési követelményei;

b)

a 262/2009/EK bizottsági rendelet (1);

c)

az S-módú lekérdezési kódok szükséges kezelése az S-módú másodlagos légtérellenőrző radar lekérdezési kódok kiosztására vonatkozó európai elvek és eljárások (IC) (024. sz. ICAO EUR dokumentum) rendelkezéseivel összhangban

a)

lekérdezési kódok kiosztása iránti kérelmek benyújtása;

b)

lekérdezési kódok kiosztása iránti kérelmek értékelése;

c)

lekérdezési kódok kiosztása tekintetében javasolt módosítás koordinációja a tagállamokkal a B. részben meghatározott követelményeknek megfelelően;

d)

a lekérdezési kódok kiosztásának és az új igényeknek a rendszeres ellenőrzése a helyzet javítása céljából, ideértve a meglévő lekérdezésikód-kiosztások újbóli kiosztását;

e)

a 16. pontban említett általános lekérdezésikód-kiosztási terv rendszeres módosítása, jóváhagyása és terjesztése;

f)

az S-módú lekérdező állomások közötti váratlan lekérdezésikód-konfliktusokra vonatkozó értesítés, értékelés és megoldás;

g)

a lekérdezésikód-kiosztás váratlan hiányosságaira vonatkozó értesítés, értékelés és megoldás;

h)

adat- és információszolgáltatás a C. részben meghatározott követelményekkel összhangban.

a)

a folyamatban lévő kérelmek alapján elvégzi a lekérdezésikód-kiosztási terv frissítésének szimulációját;

b)

az érintett tagállamok által történő elfogadás céljából javaslatot tesz a lekérdezésikód-kiosztási terv frissítésére;

c)

biztosítja, hogy a lekérdezésikód-kiosztási terv javasolt frissítései a lehető legnagyobb mértékben eleget tegyenek a lekérdezésikód-kérelmek működési követelményeinek;

d)

frissíti a lekérdezésikód-kiosztási tervet, és a jóváhagyását követően a hadsereg által működtetett S-módú lekérdező állomásokra vonatkozó nemzeti adatközlési eljárások sérelme nélkül azonnal értesíti erről a tagállamokat.

a)

biztosítja, hogy az SSR transzponderkódok harmadik országokban való használatából eredő hatást figyelembe veszik az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma vonatkozó rendelkezéseiben megállapított SSR transzponderkódokkal való gazdálkodás munkamegállapodásaiban való részvétel révén;

b)

biztosítja, hogy az A. rész 3. pontjában említett SSR transzponderkód-kiosztási lista összhangban áll az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma vonatkozó rendelkezéseiben megállapított kódkezelési tervvel;

c)

követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az új vagy módosított SSR transzponderkódok kezelésére vonatkozó megállapodások tekintetében az érdekelt tagállamokkal megfelelő konzultációt folytassanak;

d)

követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az új vagy módosított SSR transzponderkódok kezelésére vonatkozó megállapodások tekintetében a tagállamok nemzeti szinten megfelelő konzultációt folytassanak az összes érdekelt féllel;

e)

biztosítja, hogy az SSR transzponderkódok stratégiai és taktikai használatának harmadik országokkal folytatott koordinálását végrehajtják az SSR transzponderkódok kezelésével kapcsolatos azon munkamegállapodások keretében, amelyeket az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentumának megfelelő rendelkezései állapítanak meg;

f)

megállapítja az új vagy módosított légtérellenőrző lekérdező állomásokat érintő és SSR transzponderkód-kiosztási javaslatokra vonatkozó koordináció és konzultáció minimális időtartamait;

g)

biztosítja, hogy az SSR transzponderkód-kiosztási lista változásai kizárólag a változásban érdekelt tagállamok jóváhagyásával valósulhatnak meg;

h)

követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az SSR transzponderkód-kiosztási lista változásairól közvetlenül a jóváhagyást követően értesítsék az összes érdekelt felet, az SSR transzponderkódok katonai hatóságok általi használatára vonatkozó információ közlésére érvényes nemzeti eljárások sérelme nélkül.

a)

megállapítja az új vagy módosított S-módú lekérdezésikód-kiosztási javaslatokra vonatkozó koordináció és konzultáció időtartamait;

b)

biztosítja, hogy az S-módú lekérdezésikód-kiosztási terv változásai kizárólag a változásban érdekelt tagállamok jóváhagyásával valósulhatnak meg;

c)

biztosítja, hogy az S-módú lekérdezési kódok stratégiai és taktikai használatának harmadik országokkal folytatott koordinálását végrehajtják az S-módú lekérdezési kódok kezelésével kapcsolatos munkamegállapodások keretében;

d)

követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az S-módú lekérdezésikód-kiosztási terv változásairól közvetlenül a jóváhagyást követően értesítsék az összes érdekelt felet, az S-módú lekérdezési kódok és SSR transzponderkódok katonai hatóságok általi használatára vonatkozó információ közlésére érvényes nemzeti eljárások sérelme nélkül.

a)

a felelősségi körükbe tartozó olyan SSR transzponderkódok kiosztására és felhasználására vonatkozó naprakész nyilvántartási bejegyzés, amelyre valamilyen biztonsági megkötés vonatkozik az általános légi forgalom céljára nem használt sajátos katonai kódkiosztások teljes közzététele tekintetében;

b)

indokolás annak bizonyítására, hogy az SSR transzponderkódok meglévő és kérelmezett kiosztásai legalább a működési követelmények teljesítéséhez elegendőek;

c)

az SSR transzponderkódok olyan kiosztására vonatkozó részletek, amelyre már nincs üzemszerűen szükség, és amelyet a hálózaton belüli újbóli kiosztás céljából rendelkezésre lehet bocsátani;

d)

SSR transzponderkódok kiosztásának aktuális nem tervezett hiányosságára vonatkozó jelentés;

e)

a telepítési tervezésben vagy a rendszerek vagy alkotóelemek működési állapotában bekövetkezett változásra vonatkozó részletek, amelyek hatással lehetnek az SSR transzponderkódok légi közlekedési járatok számára történő kiosztására.

a)

megerősített taktikai áramlásszervezési rendszer összefüggő pozíciójelentései, amelyek SSR transzponderkód-kiosztásokat tartalmaznak a műszeres repülési szabályok szerinti repülést végző általános légiforgalom számára;

b)

valamely operatív SSR transzponderkód-kiosztás által okozott bármilyen tényleges, nem tervezett konfliktusról vagy veszélyről szóló jelentés, beleértve a konfliktus megoldására vonatkozó információt.

a)

meghatározzák, hogy várható-e bármiféle konfliktus vagy veszély az SSR transzponderkód-kiosztások tekintetében;

b)

megerősítik, hogy a működési követelményeket vagy a hatékonyságot éri-e káros hatás;

c)

megerősítik, hogy az SSR transzponderkód-kiosztások módosítása végrehajtható az előírt időtartamoknak megfelelően.

a)

az S-módú lekérdező állomások jellemzői, a 262/2009/EK rendeletben foglaltak szerint;

b)

a telepítési tervezésben vagy az S-módú lekérdező állomások vagy alkotóelemek működési állapotában bekövetkezett változásra vonatkozó részletek, amelyek hatással lehetnek az S-módú lekérdezési kódok S-módú lekérdező állomások számára történő kiosztására.

c)

indokolás annak bizonyítására, hogy az S-módú lekérdezési kódok meglévő és kérelmezett kiosztásai legalább a működési követelmények teljesítéséhez elegendőek;

d)

az S-módú lekérdezési kódok olyan kiosztása, amelyre már nincs üzemszerűen szükség, és amelyet a hálózaton belüli újbóli kiosztás céljából rendelkezésre lehet bocsátani;

e)

lekérdezési kódok kiosztásának aktuális nem tervezett hiányosságára vonatkozó jelentés;

a)

az S-módú lekérdezésikód-kiosztások között várható bármiféle konfliktus vagy veszély azonosítása;

b)

annak megerősítése, hogy a működési követelményeket vagy a hatékonyságot éri-e káros hatás;

c)

annak megerősítése, hogy az S-módú lekérdezésikód-kiosztások módosítása végrehajtható az előírt időtartamoknak megfelelően.

a)

a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjai a szerepek és felelősségi körök tekintetében;

b)

annak bemutatása, hogy a stratégiai célkitűzések hogyan segítik elő a követelmények teljesülését;

c)

az e célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás mérési módszerének meghatározása;

d)

annak bemutatása, hogy a stratégiai célkitűzések hogyan hatnak az iparágra és más érintett területekre.

a)

az egyes stratégiai célkitűzések prioritásai;

b)

az egyes stratégiai célkitűzések végrehajtása a következők tekintetében: a technológia előírt alkalmazása, az architektúrát érintő hatás, az emberi tényezők, a felmerülő költségek, az előnyök, valamint a szükséges irányítás, az erőforrások és a szabályozás;

c)

a szükséges operatív érdekelt felek részvétele a terv egyes elemeiben, beleértve szerepeiket és felelősségi köreiket;

d)

a hálózatirányító részvételének közösen elfogadott szintje az egyes egyedi funkciókat érintő terv egyes elemei végrehajtásának támogatásához.

a)

szándék minden egyes stratégiai célkitűzés teljesítésére a következők tekintetében: a szükséges technológia és a megfelelő kutatási és fejlesztési szempontok, az architektúrát érintő hatás, az emberi tényezők, a gazdaságossági tanulmány, a szükséges irányítás és szabályozás, valamint e beruházások kapcsolódó biztonsági és gazdasági indoklásai,

b)

az operatív érdekelt felek megkívánt részvétele a terv egyes elemeiben, ideértve szerepeiket és felelősségi köreiket.

—

a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjainak figyelembevétele a szerepek és felelősségi körök tekintetében,

—

annak bemutatása, hogy hogyan szabályozzák a működési célokat és célkitűzéseket a hálózatműködtetési terv és a teljesítményrendszer keretében megállapított egyéb teljesítménycélok taktikai, előtaktikai, rövid távú és középtávú fázisaiban,

—

a tervezési időszakhoz megállapított prioritások és a szükséges erőforrások,

—

a légiforgalmi szolgáltatási iparágat és egyéb érintett területeket érő hatás bemutatása.

—

az általános hálózatműködtetési tervezési folyamat ismertetése,

—

a hálózatműködtetési terv által kialakításra kerülő stratégiai út leírása és a működési teljesítménykövetelményekre és a teljesítményrendszer keretében megállapított egyéb teljesítménycélokra adott sikeres válaszreakciók felé való haladás,

—

az alkalmazott eszközök és adatok ismertetése.

—

hálózati előrejelzés,

—

a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk és a körzeti irányító központ (ACC) előrejelzése,

—

a fő repülőterek előrejelzése,

—

a forgalmi előrejelzés elemzése, ideértve a forgatókönyvek körét,

—

a különleges események hatásának elemzése.

—

az általános hálózatkapacitásra vonatkozó követelmények,

—

a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk és a körzeti irányító központ kapacitására vonatkozó követelmények,

—

repülőtéri kapacitás,

—

a kapacitásra vonatkozó követelmények elemzése,

—

általános hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági követelmények,

—

általános hálózatbiztonsági követelmények,

—

a hálózatra vonatkozó készenléti követelmények, valamint a szolgáltatások folyamatossága.

—

a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése, ideértve a légteret, a szűkös erőforrásokat és a légiforgalmiáramlás-szervezést,

—

az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése.

—

a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és operatív fellépések ismertetése,

—

az egyes tervek és fellépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése,

—

a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok és az ICAO-hoz kapcsolódó munka ismertetése.

—

a kiemelkedő légiforgalmi szolgáltatási hatással bíró különleges események áttekintése,

—

egyedi különleges események és kezelésük a hálózat szempontjából,

—

fő katonai gyakorlatok.

—

a légtér rendelkezésre állása: a fenntartott légtér alapértelmezett rendelkezésre állási napjai/ideje,

—

a fenntartott légtér nem tervezett felhasználása iránti eseti kérések,

—

a fenntartott légtér polgári felhasználás célokra való rendelkezésre bocsátása, amennyiben nincs rá szükség, minél korábbi értesítéssel.

—

az ATFM késési/kapacitási célkitűzései és előrejelzései a hálózat, a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk és az ACC szintjén,

—

repülőtér működtetési teljesítmény,

—

hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági teljesítménycél és előrejelzés,

—

a különleges események hatása,

—

működtetési teljesítménycélok és előrejelzés elemzése.

—

működési (biztonság, kapacitás, repülési hatékonyság) szűk keresztmetszetek és lehetséges szűk keresztmetszetek, okaik és elfogadott megoldásaik vagy enyhítő lépéseik meghatározása, ideértve az igény-kapacitás egyensúly kialakításának lehetőségeit.