(1)

Az 1060/2009/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy egyenértékűségi határozatot fogadjon el, amelyben megállapítja, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező vagy nyilvántartásba vett hitelminősítő intézetek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletből eredő követelményekkel, és amelyek az adott harmadik országban hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek. Ahhoz, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét egyenértékűnek lehessen tekinteni, legalább az 1060/2009/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott három feltételnek eleget kell tenni.

(2)

A Bizottság 2014. április 28-án elfogadta a 2014/246/EU végrehajtási határozatot (2), amelyben megállapította, hogy az említett három feltételnek eleget tettek, és amelyben úgy ítélte meg, hogy Argentína hitelminősítőkre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű az 1060/2009/EK rendelet akkor hatályos követelményeivel.

(3)

Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere továbbra is megfelel az 1060/2009/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében eredetileg megállapított három feltételnek. A 462/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) azonban további követelményeket vezetett be az Unióban nyilvántartásba vett hitelminősítő intézetek tekintetében, aminek eredményeként az érintett hitelminősítő intézetekre vonatkozó jogi és felügyeleti rendszer szigorúbbá vált. Ezek a további követelmények hitelminősítő intézetekre vonatkozó, jogilag kötelező erejű szabályokat tartalmaznak a minősítési kilátások, az összeférhetetlenségek kezelése, a titoktartási követelmények, a minősítési módszerek minősége, valamint a hitelminősítések bemutatása és közzététele tekintetében.

(4)

A 462/2013/EU rendelet 2. cikke második bekezdése 1.b) pontja értelmében a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékűségének értékelése céljából a további követelmények 2018. június 1-jétől alkalmazandók.

(5)

Minderre tekintettel a Bizottság 2017. július 13-án szakvéleményt kért az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól (a továbbiakban: ESMA) többek között Argentína jogi és felügyeleti keretrendszerének a 462/2013/EU rendelet által bevezetett ezen további követelményekkel való egyenértékűségéről és az esetleges eltérések lényegi jelentőségének megítéléséről.

(6)

2017. november 17-én közzétett szakvéleményében az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere nem tartalmaz megfelelő rendelkezéseket a 462/2013/EU rendelet által bevezetett további követelmények célkitűzéseinek való megfeleléshez.

(7)

A 462/2013/EU rendelet az 1060/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének w) pontjába bevezeti a minősítési kilátás fogalmát, kiterjesztve a hitelminősítésekre alkalmazandó egyes követelményeket a minősítési kilátásokra is. Bár a minősítési kilátások a hitelminősítések piacának jellemzői, Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere nem tartalmaz ezekre vonatkozó rendelkezéseket. Mivel a minősítési kilátások nem tartoznak a hitelminősítő intézetek tekintetében a „Commission Nacional de Valores” (CNV) által végzett felügyeleti tevékenység hatálya alá, a CNV nem kérhet be információkat a minősítési kilátásokról.

(8)

Annak érdekében, hogy javuljon a hitelminősítő intézeteknek a minősített szervezetekkel szembeni függetlensége, a 462/2013/EU rendelet az 1060/2009/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében, 6a. és 6b. cikkében kiterjeszti az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a hitelminősítő intézeten belül jelentős pozíciót betöltő részvényesek vagy tagok által okozott összeférhetetlenségekre. Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere előírja a hitelminősítő intézetek számára, hogy megfelelő és hatékony szervezeti és igazgatási eljárásokat dolgozzanak ki az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása, megszüntetése, kezelése és közzététele érdekében. Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere nem írja elő explicit módon a hitelminősítő intézetek számára a részvényesekkel kapcsolatos összeférhetetlenség figyelembevételét. Következésképpen nincsenek olyan követelmények, amelyek tiltanák, hogy a hitelminősítő intézetek hitelminősítést adjanak egy, a részvények több mint 10 %-ával rendelkező jogalanynak, vagy egy, a részvények több mint 5 %-ával rendelkező jogalany számára konzultációs vagy tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak.

(9)

A 462/2013/EU rendelet új rendelkezéseket vezet be annak biztosítása érdekében, hogy a bizalmas információkat csak a hitelminősítési tevékenységekkel kapcsolatos célokra használják, és hogy biztosítsák a bizalmas információk védelmét a csalással, lopással vagy visszaélésekkel szemben. E célból az 1060/2009/EK rendelet 10. cikkének (2a) bekezdése előírja a hitelminősítő intézetek számára, hogy a közzététel időpontjáig bennfentes információként kezeljék az összes hitelminősítést, minősítési kilátást és az azokkal kapcsolatos információkat. Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere részletes követelményeket állapít meg azon intézkedések tekintetében, amelyeket a hitelminősítő intézeteknek a kibocsátókra vonatkozóan birtokukban lévő bizalmas információk védelmében kell hozniuk. Megbízható keret áll tehát rendelkezésre a bizalmas információk visszaélésszerű felhasználása elleni védelemre.

(10)

A 462/2013/EU rendeletnek célja a minősítési módszerek átláthatóságának és minőségének fokozása. Az említett rendelet az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete D. szakasza I. alszakaszának 3. pontjába bevezeti a hitelminősítő intézetek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a minősített szervezet számára lehetőséget biztosítsanak arra, hogy a hitelminősítés vagy a minősítési kilátás közzététele előtt jelezzék az esetleges ténybeli hibákat. Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere nem kötelezi a hitelminősítő intézeteket arra, hogy lehetőséget adjanak a minősített szervezetnek a hitelminősítés tényszerű ellenőrzésére annak közzététele előtt. A hitelminősítést a hitelminősítő bizottság általi jóváhagyását követően azonnal közzé kell tenni a befektetők védelme érdekében, és gondoskodni kell arról, hogy a piaci szereplőket haladéktalanul tájékoztassák a hitelminősítés bármely változásáról.

(11)

A 462/2013/EU rendelet biztosítékokat vezet be az 1060/2009/EK rendelet 8. cikkének (5a) bekezdésébe, (6) bekezdésének aa) és ab) pontjába, valamint (7) bekezdésébe annak érdekében, hogy a minősítési módszerek bármilyen módosítása ne eredményezzen kevésbé szigorú módszereket. Van néhány lényeges különbség Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere és az uniós keretrendszer között. Jóllehet Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere tartalmaz olyan követelményeket, hogy a hitelminősítéseket a közzétett módszertanoknak megfelelően kell kiadni és a módszertanokat időszakosan felül kell vizsgálni, nincs arra vonatkozó explicit követelmény a hitelminősítő intézetek számára, hogy a módszertanokban bekövetkezett változásokról konzultáljanak, vagy azok hibáit javítsák. Nincs továbbá követelmény arra vonatkozóan sem, hogy valamennyi érintett minősített szervezetet tájékoztatni kell a minősítési módszertanban talált hibákról.

(12)

A 462/2013/EU rendelet szigorítja a hitelminősítések bemutatására és közzétételére vonatkozó követelményeket. Az 1060/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és I. melléklete D. szakasza I. alszakaszának 2a. pontja értelmében a hitelminősítő intézetnek egyértelmű és könnyen érhető iránymutatást kell fűznie a minősítési módszerek, modellek és fő minősítési feltevések közzétételéhez, amely magyarázatot ad a hitelminősítés során alkalmazott modelleket és minősítési módszereket körülvevő feltevésekre, paraméterekre, korlátokra és bizonytalanságokra. Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere tartalmaz annak biztosítására irányuló rendelkezéseket, hogy a hitelminősítő intézetek elegendő iránymutatást nyújtsanak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a hitelminősítések felhasználói számára, hogy megértsék azokat. Nincs azonban arra vonatkozó explicit követelmény, amelynek értelmében a hitelminősítő intézeteknek a hitelminősítésben csak a jogalany értékelése szempontjából releváns információkat kellene közölniük. Ezenfelül nincs annak kiemelésére vonatkozó követelmény, hogy a hitelminősítés a hitelminősítő intézet véleményét tükrözi, és hogy arra korlátozott mértékben lehet támaszkodni.

(13)

A verseny erősítése és a hitelminősítő intézetek tekintetében előforduló lehetséges összeférhetetlenségek korlátozása érdekében a 462/2013/EU rendelet az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete E. szakaszának II. alszakaszába bevezeti azt a követelményt, mely szerint a hitelminősítő intézet által a hitelminősítésekért és a kiegészítő szolgáltatásokért felszámított díjaknak megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és a tényleges költségeken kell alapulniuk. A rendelet a hitelminősítő intézetek számára előírja bizonyos pénzügyi információk közzétételét. Argentína jogi és felügyeleti keretrendszere csak azt írja elő a hitelminősítő intézetek számára, hogy tájékoztassák a szabályozó hatóságot az egyes ügyfeleknek a hitelminősítési szolgáltatásaikért felszámított díjakról, megkülönböztetve a jogalanyt és/vagy eszközt és értékpapírt. A hitelminősítő intézeteknek az ügyfelek méltányos kezelése érdekében honlapjukon közzé kell tenniük a hitelminősítési szolgáltatásaikra vonatkozó minimális és maximális díjakat, de nincs arra vonatkozó követelmény, hogy az ügyfeleknek felszámított díjak költségalapúak és megkülönböztetésmentesek legyenek.

(14)

A megvizsgált tényezők fényében a hitelminősítő intézetekre vonatkozó argentínai jogi és felügyeleti keretrendszer nem felel meg az 1060/2009/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében az egyenértékűségre vonatkozóan megállapított valamennyi feltételnek. Ennélfogva nem lehet egyenértékűnek tekinteni az említett rendelettel létrehozott jogi és felügyeleti keretrendszerrel.

(15)

A 2014/246/EU végrehajtási határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,