(1)

A Tanács 2018. június 22-én a szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) – 1,5 %-ának megfelelő középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés áll fenn. A megállapított jelentős eltérés miatt a Tanács 2018. június 22-én kibocsátott ajánlásában (2) azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások (3) nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg.

(2)

2018. december 4-én a Tanács megállapította, hogy Magyarország a 2018. június 22-i ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket. Ennek alapján a Tanács 2018. december 4-én felülvizsgált ajánlást (4) bocsátott ki, amelyben azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács továbbá azt is ajánlotta Magyarországnak, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és jelezte, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedéseknek növekedésbarát módon kell biztosítaniuk az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács felkérte Magyarországot, hogy 2019. április 15-ig tegyen jelentést a 2018. december 4-i ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

(3)

A Bizottság 2019. március 20-án az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatás tett Magyarországon. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a magyar hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2019. június 5-én jelentésben számolt be a Tanácsnak. E megállapításokat ezt követően nyilvánosságra hozták. A Bizottság jelentése szerint a magyar hatóságok nem terveznek reagálni a 2018. december 4-i tanácsi ajánlásra. A látogatás során a hatóságok megerősítették, hogy a kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv és a vártnál jobb 2018-as költségvetési eredmény ellenére a 2019-re vonatkozó költségvetési céljuk továbbra is a 2018. júliusban elfogadott 2019. évi költségvetésben szereplő 1,8 %-os államháztartási hiány.

(4)

A magyar hatóságok 2019. április 15-én benyújtottak a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedésekről szóló jelentést. A hatóságok e jelentésben megerősítették, hogy a 2019. évi államháztartási hiánycél a GDP 1,8 %-a maradt, ami 0,4 százalékponttal kisebb a 2018. évi hiányhoz viszonyítva. A jelentés nem tartalmaz a Tanács által ajánlott költségvetési kiigazítás teljesítésére vonatkozó tervet. Emellett nagyrészt nem számszerűsítették a jelentésben felsorolt, költségvetési hatással járó gazdasági programok széles körét, és a jelentés nem tartalmaz a 2019. évre vonatkozó költségvetési előrejelzést sem. Ezért a jelentés emiatt nem felel meg a Tanács által előírt jelentéstételi kötelezettségnek. A mögöttes strukturális hiány javulása jelentősen elmarad a 2018. december 4-i ajánlásban meghatározott követelménytől.

(5)

A Bizottság 2019. évi tavaszi, 2019. május 7-én közzétett előrejelzése alapján a nettó elsődleges kiadások növekedése 2019-ben várhatóan 6,5 % lesz, ami jóval meghaladja az ajánlott 3,3 %-ot. A strukturális egyenleg várhatóan a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékben javul 2018-hoz képest, ami nem éri el az ajánlott, a GDP 1 %-ának megfelelő kiigazítást. Tehát mind a kettő mutató az ajánlott kiigazítástól való eltérést mutat. A kiadási referenciaérték a GDP 1,2 %-ának megfelelő eltérést mutat. A strukturális egyenleg alátámasztja ezt az értelmezést, de valamivel kisebb, a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű eltérést jelez. A strukturális egyenleget negatívan befolyásolják egyes bevételkiesések. A kiadási referenciaértéket rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a számítás során alkalmazott középtávú potenciális GDP-növekedés a válság utáni nagyon alacsony potenciális GDP-növekedést is magában foglalja. Emellett úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték alapjául szolgáló GDP-deflátor nem veszi megfelelően figyelembe az állami kiadásokat érintő megnövekedett költségnyomást. Az ezen tényezőkre vonatkozó korrekciók elvégzését követően úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték megfelelően tükrözi a költségvetési kiigazítást, ám továbbra is eltérést mutat az ajánlott kiigazítástól.

(6)

A Tanács 2018. december 4-i ajánlásának alapjául szolgáló 2018. évi őszi bizottsági előrejelzés óta a magyar hatóságok új, kiadási oldali expanzív intézkedéseket jelentettek be. Ezen túlmenően a közszféra vártnál gyorsabb 2018. évi bérnövekedését követően 2018 ősze óta néhány kategória esetében új béremeléseket jelentettek be. Végezetül, a 2019. évi kiadási előrejelzést az is növelte, hogy a költségvetés tartalékai magasak, valamint a kormány kifejezett azon szándéka, hogy az év végéig teljes mértékben kimerítsék ezeket. Ennek eredményeként a kiadási referenciaértéktől való eltérés várhatóan jelentősen meghaladja majd a 2018 őszén elvégzett értékelés során megállapított értéket.

(7)

Ebből az a következtetés adódik, hogy a Magyarország által a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedések nem kielégítőek. A költségvetési kiigazítás 2019-ben elmarad a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazítástól, amely ahhoz lenne szükséges, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot,